Hírek

Az ellenzéki mozgalom sikerének öt feltétele

tuntetes-fm5Széles, amennyire lehet, ideológiamentes ellenzéki mozgalomra van szükség, amely azonban nem versenyez a pártokkal, hanem olyan feladatokat old meg, amelyek megoldására a pártok bizonyítottan képtelenek voltak – írják cikkünk politológus szerzői.

Egy héttel ezelőtti elemzésünkben arról írtunk, hogy az ellenzéknek a Fidesz által létrehozott kétpártrendszerben csak akkor van esélye, ha létrehozza a sajá virtuális „ellenzéki pártját”. Azóta lezajlott több sikeres budapesti és vidéki tüntetés, amelyek a résztvevők és a szónokok részéről egyaránt visszaigazolták a közös fellépés igényét.
 
E közös fellépés előtt ugyanakkor még számos akadály áll. Olyan akadályok, amelyek az elmúlt évtized magyar politikatörténete és stratégiai hibái fényében csak átugorhatók, meg nem kerülhetők: már ha az ellenzéki pártok és szavazók elsődleges célja valóban az Orbán-rendszer választások útján történő lebontása. Öt ilyen feltételt látunk, ezek elérése nélkül a tömegtüntetések csak újabb választás utáni „csalódottságmenetek” lesznek, amíg a résztvevők „meg nem unják, és hazamennek”.
 

1. A civilek „csak” civilek.

Nevezhetjük ezt Milla-effektusnak is. A civilek, a jelző nélküli állampolgárok szerepe kiemelten fontos a NER lebontásában.
Egy olyan politikai rendszerre, amely mind ideológiai, mind jogi legitimitását a mögötte álló tömegekből nyeri (lásd: békemenet), csak egy ugyanilyen, a választók többségét maga mögött tudó mozgalom lehet veszélyes.
E kulcsszerep ugyanakkor nem jelenthet szerepzavart: a parlamentáris képviseleti demokráciában pártok indulnak a választáson, és csak pártok tudnak kormányozni. A politikai stratégia kérdésében a civilek jogosan fogalmaznak meg követeléseket, de azon a ponton, amikor keresztezi a létező és érdemi támogatottsággal rendelkező pártok szándékait, a „mozgalom” maga is párttá válik, és elveszti eredeti funkcióját. Bár a jelenlegi politikai vákuum csábítóan hathat bizonyos politikai vállalkozókra, hogy civilként töltsék be a pártok szerepét, jó, ha rögzítjük: a most még jobbára vezetés nélküli pártok várhatóan idővel normalizálni fogják helyzetüket. Nem fogják – és nem is szabad – elhagyniuk a parlamentet, amely politikai aktivitásuk (egyben: a magyar politikai ellenzék) szinte egyetlen legális anyagi forrását jelenti. A pártellenes retorika, amely számos korábbi civil tüntetés jellemzője volt, ideje lejárt.

Fotó: Fülöp Dániel Mátyás / 24.hu

2. Csak a civil mozgalom teremtheti meg az „ellenzéki párt” infrastruktúráját.

A tüntető tömegnek és a neki keretet adó szervezőknek tehát nem a pártokkal kell versenyezniük, nem a pártok funkcióit kell átvenniük. Nem kell kormányprogramot hirdetniük, de még csak jelölteket állítaniuk sem.
A korábbi kezdeményezések részben pont az ilyen jelentős koordinációs költséget és formális szervezeteket, döntéshozást igénylő feladatokon buktak meg. 24.hu

Bővebben ...

Rohad a NER

rohadt_nariTegnap megvilágosodott a földöntúli névre hallgató Zöld Híd B. I. G. G. Nonprofit Kft. (a megbízott igazgató, persze), amely egyébként Gödöllőn és a holdjain gyűjtögeti a szemetet, az emberi létforma eme büszke hordalékát, és kijelentette, hogy a hozzá tartozó száz településen nem lesz idén nagy ganajozás, amit gyermeki lelkek lomtalanításnak neveznek fajsúlyos eufemizmussal.

Mer’ le vannak rohadva az autói a B. I. G. G.–nek, azér’. Mindebből kitetszik, hogy milyen Isten áldása is a rezsicsökkentés, amelyért Velőspacal Szilárd volt a felelős, és sikerült neki, ezt is tudta, és ezt is megcsinálta. Ilyen örömökkel egyébként az egész ország szügyig van, nincs messze az az idő, amikor a lerohadt autók miatt a keményen dolgozó kisember belefullad a mocsokba, vagy agyoncsapja egy leomló kémény.
 
Nem lesz baj, amikor alámerül a szarkupacba, pirosló szemmel, mint Svájcinéger bácsi terminátorként, elordítja magát, hogy hajrá Magyarország, hajrá magyarok, és a nevünk megint szép lesz. Ez is perdöntő adalék a bizonyításhoz: a NER nem azért jött erre a világra, hogy a benne élők életét segítse, vagy elképzelhetetlen módon a javukra váljon valamiképp, hanem, valami egészen más céllal és indíttatással.

Kép: 444.hu

Erről most bővebben nem elmélkedek, arról viszont igen, hogy hasonló, B. I. G. G.-s állapotban van szerte a hazában a távhőszolgáltatás, az ivóvíz-, és csatorna vezetékek, csupa olyan imperialista luxusholmi, ami miatt Európában érezheti magát a választópolgár. Viszont az is tudvalévő, hogy a NER az ilyen elfajzásokat nem szereti, mert piros pötty van a seggén.
 
Sőt, a NER nem igazán bírja a bamba polgárokat. Egyáltalán, csak a gond van velük, hogyha elhagyják a választófülkét. Erre utal az is, hogy még huszonnégy óra sem telt el a világra szóló újabb kétharmad után, és a kórházak vezetői bájos levelet kaptak, hogy rohadt sok milliárdot azonnal fizessenek vissza a büdzsébe, amit kampányilag kiutaltak nekik.
 
„Elmúltak az ünnepek, fába szorulnak a férgek.” – mondanák a NER atyafiak a KFT alaptételét, ha ilyenhez lenne eszük, de az sincs. Nem érnek rá magas filozófiára, mert kormányoznak, ami az ő olvasatukban – mint a kórházi példa is mutatja – a pénztár kezelését jelenti. Innen elvesz, oda rak, viszont háziasszonynak is pancserek, amit ki nem szarna le, ha nem a drága nép farkával klopfolnák a csalánt.
 
Hogy mégis miért hugyozik állva tőlük az a kétmillió, akinek földagad a pöcse, az a magyar élet megfejthetetlen nagy kérdése, de nyolc év után és a még kinéző négy előtt foglalkozni sem kell vele, egyszer elmúlik ez is. Tán előbb, mint gondolnánk, és teljesen váratlanul, ám mégsem előzmények és jelek nélkül. Ezek a lerohadt autók már most repedést mutatnak a falon.
 
Ideig-óráig az ilyeneket gumicsizmás tűzoltómunkával még kezelni lehet, gyorsan tapaszt ragasztani a pörsenésre, de a mennyiség egyszer csak átcsap minőségbe, hogy használja is a ’zmeber a tudszoc ismereteit, ha már komcsi, ugye. Egyszer majd nem lehet Virág elvtárs habitusával lerendezni a dolgokat: „Nincs homok??!! Akkor csinálunk, elvtársam! Nekem homok legyen a föld alól is! Efelől nem nyitok vitát elvtársam, várom a sódert meg a kavicsot!”
 
Azért, mert kibukik úgyis, hogy a bajok nem lokálisak, hanem rendszerszintűek. Lehet, hogy a B. I. G. G. most még valahogyan elviszi azt a kurva szemetet, aztán hirtelen, váratlan ott marad a trutymó a Bélák nyakán. A stadionok roskadozni kezdenek, az utak árkaiból víz fakad, az egész országot beborító térkövek között pedig fölüti a fejét a gaz, meg a dudva és a muhar. Egyszer így lesz vége.

Bővebben ...

Merkel levelet kapott: Szégyen, hogy hallgat, miközben Orbán lebontja a magyar demokráciát

ovi_diktator„Azért írjuk ezt a levelet, mert aggasztónak tartjuk, hogy bűnrészességet vállal a magyar demokrácia elleni támadásokban.” Így kezdődik a nyílt levél, amit a Politico című lapban tettek közzé akadémikusok, írók és aktivisták Angela Merkelnek címezve. A levél szerzői felsorolják, Orbán propagandát csinált a közszolgálati csatornákból, akadályozza az NGO-k és a független tudományos intézetek működését, a választási bizottságot saját embereivel tömte tele, és újraírta a választási szabályokat, hogy azok a Fidesznek kedvezzenek. (Itt van egy hiba a szövegben, azt írják, Orbán 2011-ben került hatalomra, miközben 2010-ben.)

Az antiszemitizmus lángjai és a demokrácia elpusztítása

„Eközben a magyar kormány az elmúlt hónapokban folyamatosan szítja az antiszemitizmus lángjait, Orbán pedig közpénzből terjeszti a propagandát arról, hogy egy zsidó bankár mozgatja egy nemzetközi összeesküvés szálait, aminek célja Magyarország keresztény kultúrájának elpusztítása” - írják a levélben.

Fotó: JANEK SKARZYNSKI/AFP

Felidézik a március 15-ei beszédet. „Érthető, mert olyan ellenféllel kell harcolnunk, amely másmilyen, mint mi vagyunk. Nem nyíltsisakos, hanem rejtőzködő, nem egyenes, hanem fortélyos, nem becsületes, hanem alantas, nem nemzeti, hanem nemzetközi, nem a munkában hisz, hanem pénzzel spekulál, nincs saját hazája, mert úgy érzi, övé az egész világ” - mondta akkor Orbán, a szerzők szerint pedig itt burkoltan a zsidókról beszélt, mint Magyarország ellenségeiről. Ezután térnek át Merkel felelősségére.
 
„Ön, mint német kancellár nem ítélte el sem Orbán antszemita retorikáját, sem a demokratikus intézmények elleni támadásait. Ami pedig ennél is rosszabb, a párt, ami vezet, továbbra is a Fidesz szövetségese az Európai Parlamentben, a CDU politikusai folyamatosan legitimálják Orbánt, és Ön nem tesz semmi ez ellen. A hallgatás bűnrészessé teszi Önt. A tétlensége miatt Ön gyakorlatilag szövetségese az antidemokrata és antiszemita erőknek.”
 

Európának súlyos árat kell majd fizetnie

A levél írói szerint „ahhoz, hogy a vallási kisebbségek, köztük a zsidók biztonságban érezzék magukat Európában, tudniuk kell, hogy a kontinens legfontosabb vezetői nem árusítják ki őket”.
 
„De hogyan vehetik a német zsidók komolyan azt, hogy a saját kormányuk az antiszemitizmus ellen van, amikor a kormánypárt szoros szövetségese antiszemitáknak, a kancellár pedig nem ítéli el ezt a retorikát?”
 
A szerzők azt is felvetik, Európának súlyos árat kell majd fizetnie azért, mert nem áll ki Orbán ellen.
 
„Az Európai Unió olyan értékekre épül, mint a demokrácia, a jogállam és az emberi jogok tisztelete. Azzal, hogy az EU engedi, hogy Magyarország elpuszítsa a demokratikus intézményeket és kisebbségeket démonizáljon büntetlenül, azt kockáztatja, hogy egy régiós kereskedelmi blokk lesz belőle, közös értékek nélkül.”

Bővebben ...

Felkészül: Sziszüphosz

ten_jinnTegnap mindnyájunk legnagyobb gyönyörűségére kinyitotta csipás-teknőc szemeit maga Rogán Antal is, és megszólalt. Politikai bolhacirkusznak titulálta a tüntetést, ami aktustól önkéntelenül nyílik ki a bicska a legjámborabb elsőáldozó kisleány zsebében is, de mit lehessen tenni. Köpni, valamint nyelni, ha erre képes még az ember, és már ez is valami.

 
Viszont ez következik most. Ám mielőtt ennek szépségeit egész alakos képen megörökítenénk, erről a bolhacirkuszról iderakom, hogy mi jutott az eszembe szinte abban a szentséges pillanatban, ahogyan ez elterjedt a nagyvilágban.
 
Az, hogy annak idején maga a nagy Vlad Tepes (Dracul fia) is játszott ilyet a börtönében, midőn csótányokat meg ilyesmiket húzgált karóba játszásilag ugyan, de véresen komolyan, ami azt jelzi, hogy nem volt százas a manus. Vagy érdekesség ez, vagy fortélyos utalás. Minden lehet.
 
Ez a Rogán mellesleg, amíg a jámbor magyarokat arról kellett meggyőzni, hogy csakafidesz, addig parkolópályán volt sok hasonszőrű takonnyal együtt, hogy ne zavarjon bele a révületbe. Illetve tán, ha esetleg kikapás van, akkor a népharag ne húzza fel őtet az első lámpavasra a többi férgekkel együtt. Most viszont, hogy Isten és a Sátán segedelmével a diadal teljes, kipottyant a zabszem a seggéből, és cukkolódik.
 
Mint ahogyan a másik, a harmadik, illetve hát, az összes, és egyre több. Mind számosabb agytörzsi véglénynek nyílik meg a pállott szája, egyre hangosabbak, egyre nagyobb hülyeségeket beszélnek, egyre nagyképűbben, ami ellen voltaképp tehetetlen az ember, maximum a fogát csikorgatja szolidan.
 
Igaz a megállapítás tehát, hogy ez itt a „Ground zero”, de nevezhetjük akár felperzselt földnek is, egy dolog azonban biztos, hogy mindent újra kell kezdeni, aminek már nyolc éve is nekilátott az ember gyereke, de egészen más talapzatról.
 
Itt van mindjárt nekünk ez a tüntetés, amely a magyar polgártársakat már megint beletaszította abba a betegségbe, amelyből ezek szerint az istennek sem bírnak kimászni. Legyünk őszinték: már megint elkezdődött a hiszti, holott annak a kurva választásnak a teteme még ki sem hűlt, hogy ilyen bamba képpel tegyem érhetővé, mit is akarok mesélni, na.
 
Itt mindenki egyszerre akar mindent. Újraszámolást, új választást, forradalmat, meg a kiskutya redves farkát is, megtetézve a fintorokkal, hogy én ezzel nem forradalmárkodok, ő meg azzal. Ennek büdös a szája, annak meg nem volt gyerekszobája.
 
Olybá tűnik ez az egész, mint amikor a már elvesztett meccs hosszabbításában rohangászik a kikapni készülő csapat, hogy egy perc alatt majd megteszi, amire kilencven alatt nem volt képes. Ráadásul az egész stadion már őrjöng, és ünnepli az ellent. Az ilyenek nem szoktak sikerülni, és jó végük sincs soha. Pláne nem vagyunk CéRonaldók egyáltalán, hogy kapjunk egy kamu tizenegyest.
 
Tehát: ugyan már, királylány, nézzünk kicsit magunkba, s legfőképp higgadjunk má’ le. Kinek hiányzik az nyüves agyvérzés? Meg színi itt egymás vérét, amikor úgyis olyan kevés van abból a löttyből. Na, ugye, és köszönöm.
 
Tegyük szívünkre a kezünket, nézzünk bele a köldökünkbe, és valljuk be, új választás nem lesz, újraszámolás sem biztos, forradalom meg egyáltalán nem. Ezért, ha kérhetném, ne a jóravaló, hasonszőrű embertársunk torkát harapjuk át, hanem Orbánét. Ha ez meg nem megy, és nem megy, akkor tegyük kezeinket az otthonkánk zsebébe, és gondoljuk meg, mit tehetnénk a gonosz ellen igazából. Van rá négy évünk ugyanis.
 
Így kiindulásnak javasolnám tovább verni a tamtamot helikopterek, lámpák, disznótelepek és más hasonló ganajságok ügyében, amelyek bő egy héttel ezelőtt már iszkolásra késztették a patkányok egy részét. Van ebben potenciál, főleg, ha a vén Európa is bevonódik, és elzárja a Führer csapját, akkor úgyis magától zuhan darabjaira az egész kóceráj, meg a vezér is, persze.

Bővebben ...

Balavány: Ezért megyek el a szombati tüntetésre

boruDemokrácia nem négyévente van. Vélemény. - Kérditek, minek csinálni itt még bármit is. Min változtat például, ha kimegy egy csomó ember az utcára? Berezel a kormány? Elolvad a kétharmad? El lehet érni bármekkora, akár csak icurka-picirka változást a közállapotokban egy ilyen tüntetéssel?

 
És sokan azt mondjátok, hogy nem, és ezt egy kicsit azért veletek mondom. A nagy meccsnek vége, lefújta a bíró, – ha bunda volt, ha nem, megvan a hivatalos eredmény, ezek innentől úgyis azt csinálnak, amit akarnak, franc fog tehát tolongani egy napos szombat délutánon, amikor sétálgatni is lehet, vagy kapirgálni a kertben, vagy látogatóba menni a mamához.
 
Meg különben is – mondjátok, és egy kicsit még ezt is veletek mondom –, bejelentkeztek ún. ellenzéki pártok, akik bejelentkeznek mindenhová, és hát a csodába velük. Mert, persze, „nem pártrendezvény”, de azért mégis képviseltetik magukat hivatalosan azok, akiknek a nulla alatti politikai teljesítménye nagyban hozzájárult a mostani eredményhez.
 
Szóval vannak zavaró körülmények jócskán, de ha ezeket összeadom, a legzavaróbb körülmény még mindig az marad, hogy a Fidesz újabb francos kétharmada végképp tönkretehet mindent, de mindent, amiért még érdemes Magyarországon élni.
 
Nem, nyilván senki nem akkora hülye, hogy azt gondolná, ezen egy tüntetés önmagában változtat bármit is. Viszont az a helyzet, hogy innentől – ha érdekel a közélet, és nem vagy fideszes – két lehetőséged van: menekülsz vagy harcolsz.
 
És én nem fogok menekülni.
 
Mostantól a demokrácia nevű játékot az utcán játsszuk. Meg a tereken. Meg a falvakban, meg az orvosi rendelőkben, meg a maradék szerkesztőségekben, meg mindenütt, ami nem a Parlament. És nem négyévente, hanem folyamatosan. Mi vagyunk ugyanis többen, akik a hazugság, a korrupció és a gyűlölet ellen szavaztunk. Majdnem hárommillió ember. Mutassuk meg, hogy nem vagyunk birkák, nem félünk, és nem adtuk fel. Mutassuk, hogy akik szeretik a szabadságot és az igazságot, azok nem gyengék, és nem vesztesek.
 
És ez még nem a cél, hanem egy új kezdet.
 
És amikor azt mondjátok, hogy jaj, Gyuri, ne húzz ujjat ezekkel, gondolj a családodra – arra csak azt tudom mondani: gondolok. És cselekedni is fogok értük, amíg van bennem szufla, a Jóisten engem úgy segéljen.
 

index.hu

Az elmúlt évek legnagyobb kormányellenes tüntetése lehet szombaton / 2018.04.13.
A szervezők tüntetéshullámot és engedetlenségi mozgalmat akarnak indítani. Ismert felszólalók is lesznek, de nem árulják el, kik, mert meglepetést akarnak okozni. A fideszes holdudvar erőszakot és bolsevista-kommunista ellenforradalmat vizionál, de a szervezők hangsúlyozzák: békés demonstrációra készülnek. Az ellenzéki pártok részvételre és nemzeti ellenállásra hívják támogatóikat. - Mi vagyunk a többség! – Tüntetés a demokráciáért címmel tüntetés lesz szombat délután Budapesten. Az eseményre a péntek délelőtti állapot szerint 33 ezren jelezték, hogy kimennek, és további 81 ezer érdeklődő csatlakozott a Facebookon. Összehasonlításképpen: az egy évvel ezelőtti, CEU melletti nagy tüntetésre kevesebben jelentkeztek a közösségi médiában.

Bővebben ...

Itt a lista, hogy milyen lépésekkel gyalulhatja le Magyarországot Orbán az újabb kétharmad birtokában

ovi_somolyNemcsak a civilek, hanem az önkormányzatiság, a megmaradt független sajtó, vagy épp a bírói testület autonómiája is hamar sorra kerülhetnek a Fidesz-KDNP parlamenti felhatalmazásával. Milyen tervekről tudni?

 
Az eddigi adatok szerint a Fideszre 2 559 192, az ellenzési pártokra 2 614 176 szavazó voksolt vasárnap, vagyis 100 ezren többen szavaztak a változásra. De nincs még csak összemérhetően erős ellenzéki erő, így noha tudjuk, a kétharmadban óriási a szerepe a győztest nagy arányban kompenzáló magyar választási rendszernek, valójában a Fidesz-KDNP nagyon is stabil (nem egymandátumos) alkotmányozó többségre tett szert.
 
Alaposan meg is dolgozhattak érte. Már 2017 őszén egyértelművé tette Orbán Viktor, hogy nagyon vágyna a kétharmadra, amikor a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének parlamenti ülésén azt találta mondani:
„Csak a következő választásig kell kitartani, és minden korábbinál nagyobb felhatalmazást kell adni azoknak, akik az országot meg akarják védeni.”
Noha csak most szombaton lesz hivatalos végeredménye az április 8-i választásoknak, a miniszterelnök múlt vasárnap magabiztosan szerénykedett: 
„Most kell szerénynek lenni, mert most van mire”.
Tényleg van, hiszen a Fidesz jelenleg már 134, ha a német nemzetiségi képviselőt is hozzávesszük, 135 mandátumot birtokol a 199 fős, május 7-én megalakuló új Országgyűlésben. Alaposan kihasználhatják tehát a régi-új kormánypártok azt a bizonyos, minden korábbinál nagyobb felhatalmazást.

Fotó: Merész Márton

A választásokat e fölénnyel megnyerő Fidesz-KDNP-nek ugyanis most ismét zavartalan törvényalkotási lehetőséget biztosít a megszerzett kétharmad: az ellenzékkel való együttműködési kényszer nélkül tudják majd módosítani az alaptörvényt, vagy kedvükre változtathatják az alaptörvényben kétharmados törvényként, illetve sarkalatos törvényként meghatározott jogszabályokat.
 
Nem tudni, milyen nagyobb reformokat tervez a választásnak program nélkül nekivágó kormányoldal, az azonban már biztos, hogy a korábban elvesztett kétharmados parlamenti fölény milyen tervek végrehajtásában akadályozta Orbánt és pártjait. Most már semmi sem áll az útjukban ezekhez, arról pedig érdemes nem elfeledkezni, mit is jelenthet valójában az az orbáni kijelentés:
„A választás után természetesen elégtételt fogunk venni. Erkölcsi, politikai és jogi elégtételt is."
Na de mire kell számítani?
 

1. STOP SOROS

A negyedik Orbán-kormány első intézkedéseinek egyike a Stop Soros törvénycsomag elfogadása lesz, amire várhatóan­ már májusban sor kerülhet, ezt a Fidesz szóvivője, Halász János nyilatkozta a választás éjszakáján. 168ora_logo

Bővebben ...

Orbán ellenzékének három lehetséges útja

19831627_58mMi történik az ellenzéki oldalon a Fidesz újabb kétharmados győzelme után? A Fidesz tarolt az országban, pedig a számok alapján az ellenzéki szavazók sincsenek kevesen. A pártokban most jönnek a belháborúk, tisztújítások, de fontosabb, milyen stratégiát választ a teljes ellenzéki oldal. Három ilyen utat vázoltunk fel.

Orbán Viktor és a Fidesz–KDNP sorozatban harmadszor is kétharmados többséget szerzett a parlamenti választáson. A Fidesz tarolt az országban, 91 egyéni választókerületet nyert a kormánypárt. Budapesten ugyan gyengébben szerepelt az egyéni körzetekben, de vidéken akkora volt a Fidesz-túlsúly, hogy az ellenzék összesen mindössze három választókerületet volt képes megnyerni.
 
A Fidesz tarolása és az ebből adódó parlamenti kétharmada ugyanakkor nem jelenti, hogy az ellenzék egyáltalán nem létezik ebben az országban. A Fidesz listán 49 százalékot szerzett, és bár a második helyezett Jobbik jócskán le van maradva a maga 19 százalékával, a baloldali pártok pedig a bejutással küzdöttek,
ÖSSZESSÉGÉBEN A TUDATOSAN ORBÁN ELLEN SZAVAZÓK IS (JOBBIK, MSZP-PÁRBESZÉD, LMP, DK, MOMENTUM, EGYÜTT) IS 47 SZÁZALÉK KÖRÜL SZEREPELTEK.
A választási rendszer logikája miatt azonban a Fidesz ellen csak akkor lett volna esélyük, ha teljes a béke, harmónia, összefogás, és a szavazólapon a Fidesz–KDNP karikája mellett egy NEM Fidesz karika szerepel. Pont ahogy Hódmezővásárhelyen láttuk februárban. Itt Márki-Zay Péter alatt összeállt a legteljesebb ellenzéki összefogás, és a pártok nem egymás fúrásával, akadályozásával, nyilvánosság előtti szapulásával voltak elfoglalva, hanem a jelölt építésével, segítésével.
 
Az ellenzéki szavazók csalódottsága is pont a hódmezővásárhelyi választás miatt alakult ki. Míg 2014-ben, pláne 2010-ben az ellenzékiek magabiztos Fidesz-győzelem tudatában voksolhattak, ezúttal némelyekben – és némely politikai vezetőben is – kialakulhatott a remény, hogy van esély megszorítani a Fideszt. Ebből az ellenzéki álomból aztán jött az újabb Fidesz-kétharmad.
 
Az ellenzéki pártoknál – hétfőn bárkivel beszéltünk – most egy nagyon hasonló hangulatot tapasztalhattunk: letargia, kilátástalanság, értetlenség. A pártvezetők egyelőre annyira nem látják, nem tudják a történések irányát, hogy a kódolható egymásra mutogatás, viszály, veszekedés is egyelőre csak kibontakozóban van.
 
  • A Jobbik elnöke, Vona Gábor a 2014-esnél rosszabb szereplés miatt (százalékban biztosan) lemondott a posztjáról, majd hétfőn a parlamenti mandátumáról is. Így biztosan jön a tisztújítás. Kérdés, ki lesz, aki új irányvonalat ad a pártnak, és mennyire fordítja vissza a néppártos fordulatot. A radikális szárnyhoz tartozó Toroczkai László alelnök hétfőn már nekiment Vonának, miszerint kivégzi a Jobbikot, ha nem mond le. Majd délután Novák Előd posztolta a Facebookra, hogy „a Jobbik számára most tehertétel lett az ő személye”. Vagyis ők azért bejelentkeztek arra a szerepre, hogy más karaktert adjanak a pártnak. Nem tudni, mekkora lesz a belháború, de az új jobbikos vezetés dolgát nehezíti, hogy az Állami Számvevőszék 660 milliós bírságát be kell fizetni.

    Karácsony Gergely, Széll Bernadett és Vona Gábor a Független Diákparlament szervezésében létrejött miniszterelnök-jelölti vitán 2018. március 12-én / Fotó: Huszti István

  • Bővebben ...

A népet nem lehet leváltani

ovkezcsokMinden racionális gondolat dacára az ember már csak olyan, hogy reménykedik a csodában, jóllehet csodák nincsenek - most is éppen az történt, amire számítani lehetett. Mégis, tele vagyok csalódottsággal, mert ami történt, az a legrosszabb változat - a nép áldását adta a rablóvezér uralmára, és kinyilvánította, hogy számára minden éppen úgy jó, ahogy van.

 
Az is fényesen kiderült, hogy a magyar nép, mellyel kapcsolatban szerettem volt illúziókat táplálni, egyszerűen szolganép, mely szereti, ha verik, melynek természetes állapota a zsellér-lét, mely állapotában úgy dagonyázik, mint disznó a pocsolyában.
A magyar falu pazarul vizsgázott, a mai béresek és cselédek csókkal illették uruk szentséges seggét, miközben kifejezték egyetértésüket azzal a a politikával, melynek következményeként sárba tiporjuk a magyar falu XX. századi fejlődését, eredményeit, és visszatérünk térdenállva Horthy korának társadalmi viszonyaihoz.
Az ostoba öregasszony, aki kézcsókkal illette néhány évvel ezelőtt a rucaseggű miniszterelnököt, mindössze látnok volt, aki megelőzte egy ütemmel korát, a saját mentalitása szolgaságában megőszült idióta férfi szintúgy, de ezzel még nincs vége a dolognak, hamarosan kézcsók jár a polgármesternek és a nagygazdának is, hogy úszkáltak volna kis cápák a magzatvizükben anno...
 
Biztos vagyok benne, hogy a fiatalok egy része elkezd most gondolkodni azon, hogy világgá megy, ami teljességgel érthető is - épeszű ember nem szeretné utódait a virágzó feudalizmus viszonyai között sem világra hozni, sem felnevelni, és bár a nyugati világ sem matyóhímzés, mégis ezerszer jobb, mint,  ez a szánalmas balkáni-ázsiai diktatúra a maga Kossuth nótát (felettébb hamisan) éneklő némethszilárdjaival és rogántónijaival.
Ami meg a hazát illeti, én hálás lehetek a sorsnak, mert élhettem olyan korban is, melyben büszkeség volt irigyelt magyarnak lenni, olyan korban, melyben az Egyesült Államokból hozzánk jártak tanulmányozni a társadalombiztosítást, Kínából a gazdasági modellt,  olyan korban, amikor ugyanez a nép jóllakott, békés és elégedett volt, és a gyűlölködést hírből sem ismerte.
Ma nincs már mire büszkének lenni, szégyenre valamivel több az okunk.
Mindkét társadalmat ugyanaz a nép élte és lakta, mégis, mennyire más a világ.
Amikor ez a szerencsétlen utána kiabált a kivonuló oroszoknak, hogy vonuljanak ki, azt gondoltuk, hogy a fiatalság hozza ki belőle ezeket a marhaságokat, különös tekintettel a fölé boruló belügyminiszteri védőernyőre, de ma már láthatjuk, hogy az emberek manipulálása volt a cél akkor is és ma is az maradt.
Nem tudom, hogy el lehet-e ezt az embert békés úton takarítani, attól tartok, hogy nem.
Egy másik út viszont drága mulatság lesz az országnak, erkölcsileg-gazdaságilag egyaránt.
Már így is nagy lesz az ára annak, hogy megtanította az embereket gyűlölködni, gyanakodni, egymással szembefordulni - a mai állapotok kiheveréséhez is kell fél évszázad, és még  távol az Orbán-rendszer vége...
Még ha a legbékésebb körülmények között is elharapja a nyelvét és elvérzik, vagy elviszi a bubópestis,  akkor sem lehet egyik napról a másikra visszaállítani a demokráciát, hiszen szolgái és ágyasai ott ülnek minden kulcspozícióban, ezekkel feldíszíteni a Körutat is időigényes lenne, mert először egymással fognak leszámolni...
És hát a libasültet is beletelik kis időbe rávenni, hogy újra a tarlón sétálgasson...
Aki azt hiszi, hogy azzal, hogy gyűlöljük a cigányokat és a migránsokat, továbbá sunyin, fű alatt a zsidókat, az téved.
Ebben az országban volt már időszak, mikor éppen a svábok voltak soron, és aki németül beszélt, azt lenézték, a német neveket magyarosítani kellett - ekkor lett Hautzinger Gusztávból Jány Gusztáv, Knausz Ferencből Szombathelyi Ferenc - szóval senki se higgye, hogy neme fogja a golyó.
 
Ami az ellenzéket illeti, az csúfosan leszerepelt.
A konzekvenciákat egyesek levonták, mások meg nem, de én azért nem ringatnám magam illúziókba, most lesz kis jammerolás, aztán minden megy tovább, míg csak az erdőkerülő el nem hajtja valamennyi résztvevőt a francba.

Bővebben ...

Súlyos problémákat és visszaéléseket neveztek meg az EBESZ választási megfigyelői

30414871_100A kormány és Fidesz kampánya nemcsak anyagi, hanem tartalmi értelemben is összefolyt, ami szemben áll Magyarország EBESZ-vállalásaival. És ez csak egy a választási megfigyelők megállapításaiból.

Március 5. óta tartózkodik és dolgozik Magyarországon az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ). Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala (ODIHR) választási megfigyelő csoportja annak érdekében, hogy megértse és kiértékelje a magyar választási rendszert, a választás folyamatát, és tisztaságát – számolt be Douglas Wake, a delegáció vezetője, aki megtiszteltetésnek nevezte, hogy ő irányíthatta ezt a csoportot.
 
Elmondta azt is, 16 EBESZ-tagállamból érkeztek megfigyelő pártatlan és objektív módon vizsgálják a magyar választási folyamatot, megfigyeléseik alapján pedig az EBESZ ODHIR végül összegző jelentést készít majd arról, hogy vajon megfelelt-e a demokratikus jogállamiság legfőbb kritériumának, azaz hogy szabad volt-e a választás.
 

A megfigyelők legfőbb megállapításai:

  • Az állam- és kormánypártok jelentős anyagi túlsúlya határozta meg a kampányt, nem volt egyenlő a pártverseny.
  • A választóknak ugyan volt választási lehetősége, de a gyűlöletkampány elvitte a figyelmet az érdemi vitákról.
  • A választások technikai kivitelezése szakszerű és átálátható volt.
  • Az információhoz való hozzáférés korlátozott, nemcsak a választási szabályok, lehetőségek, hanem a pártverseny, azaz a jelöltek versengését illetően is.
  • A választási folyamat demokratikus joggyakorlás volt, de több esetben és módon csorbult a magyar állampolgárok választáshoz fűződő joga.
  • A magyar választási törvények alapelvei ugyan megfelelnek a demokratikus választás megrendezését érintő kritériumoknak, de a legutóbbi jogi változtatások megalkotásakor nem vették figyelembe sem a társadalmi nyilvánossághoz fűződő, sem pedig az EBESZ ODIHR által javasolt követelményeket.
  • A választási szervek vezetőinek és tagjainak kinevezési mechanizmusa rendben lévő, ám a megválasztásuk módja, s a jelöltek pártatlansága megkérdőjelezhető volt.
  • Több ponton sérülhetett a választójog egyenlőségének az elve. Itt a delegációvezető a határon túliak és külföldön élő magyar állampolgárok közötti különbségtételt emelte ki.
  • Összesen 1796 jelölt, 23 lista, 1643 egyéni jelölt indult ugyan a választáson, ám az összes jelölt mintegy 30 százaléka volt nő, azaz roppant alulreprezentáltak.
  • Bár sokan indultak, sokan nem is fejtettek ki érdemi erőfeszítéseket a szavazók megnyerésére, így fennáll a gyanú, hogy csak a kampánypénzért indultak.
  • A kampány élénk volt, de a gyűlöletkampány korlátozta a valódi vita és az érdemi információhoz való állampolgári hozzáférés terét és lehetőségeit, ami vélhetően csökkentette az érdeklődést.
  • A kormány és Fidesz kampánya nemcsak anyagi, hanem tartalmi értelemben is összefolyt, ami szembenáll Magyarország EBESZ-vállalásaival.
  • Az egyenlő esélyeket jelentősen rontották a kormánykampányok hatalmas költségei, amelyek a kormánypártot, azaz a Fidesz-KDNP kampányát is gazdagították.
  • Az állampolgárok a kampány – kampányfinanszírozás kérdéseiben is meg voltak fosztva a valódi tájékoztatástól, így nem szerezhettek arról pontos információkat, hogy bizonyos jelöltek csupán az állami támogatások érdekében szálltak versenybe. 168ora_logo
  • Bővebben ...