- Részletek
-
Készült: 2017. október 06. péntek, 00:20
-
Találatok: 1567
Elöljáróban: nem szeretem a Jobbikot, nem vagyok biztos benne, hogy a párt minden tagja megvilágosult és szakított a rasszizmussal, antiszemitizmussal - maga a radikalizmus sem túl rokonszenves számomra. De vak és süket se szeretnék lenni, álomvilágot festeni magamnak pedig végképp nem akarok, és remélem, még tudok fontossági sorrendet állítani.
Érdekes helyzet állt elő. Botka lemondásának egyik oka a szocialisták látványos gyengülése volt, nevezetesen a párt támogatottsága egyes közvéleménykutatók szerint tíz százalék alá csökkent, amire évtizedek óta nem volt példa.
Fél évvel a választások előtt a biztos pártválasztók körében a Fidesz toronymagasan vezet, a szocialistáknak, a DK-nak és potenciális szövetségeseiknek támogatottsága éppen fele a kormánypárt támogatottságának.
Ennek dacára a magukat demokratikusnak minősítő pártok vezetői optimista nyilatkozatokat tesznek, és arról beszélnek, hogy ha elhozzuk az egyéni körzetek több, mint felét, akkor nyerhető ez a választás, persze csak egyszerű többséggel.
Ez is illúzió, mert az egyéni körzetekben sem lesz egyszerű a dolog, még ha a fellegekben meg is egyeznek a gigászok, helyi szinten lesznek olyanok - nem is kevesen -, akik magasról tesznek a megegyezésre, és vagy el se mennek szavazni, vagy arra szavaznak, akire akarnak - választék lesz, a bejegyzett pártok számából következtetve.
És mindenki úgy csinál, mintha a Jobbik nem is létezne, jóllehet nagyon is létezik.
Olyan emberek akarnak vállalkozni az ország vezetésére, akik képtelenek összeadni három-négy számot, illúziókba ringatják magukat - de a baloldali szavazókat mindenképpen.
Elég szégyenletes dolog ezt megtenni azokkal, akik egyébként a baloldal hiányának terheit cipelik, inkább tisztességgel meg kellene mondani nekik: tehetségtelenek vagyunk, nem vagyunk képesek legyőzni a micit.
Elméleti esély ugyan van arra, hogy felvegyük a harcot Simicska kedvencével, de csak akkor, ha bevonjuk a rendszerváltó szövetségbe a Jobbikot is, hiszen egymagában olyan súlyt képvisel, mint azok, akik itt kézzel-lábbal hadakoznak ellene, már az ötletre is kiütéseket kapnak, és hülyeségeket hordanak össze szakmányban.
Pedig a politika nem felhőkergetés és luftballonfújás, végképpen nem szépségverseny - a politika érdekeken alapuló kompromisszumok összessége.
Ha valaki azt képzeli, hogy egy átmeneti politikai szövetség előfeltétele, hogy a résztvevők gáncsnélküli lovagok legyenek Arthur király asztala mellől, emellett szépségben lenyomják Palvin Barbit, azok hímezzenek matyómintát, de ne foglalkozzanak politikával.
Ha valaki arra gondol, hogy Churchill (a bolsevizmust a bölcsőjében kell megfojtani...) és Sztálin szerették egymást, hát bizony téved.
Engesztelhetetlen ellenségei voltak egymásnak, de Hitler ellen, a nácizmus ellen mégis összefogásra kényszerültek, pedig a szerelem nem virágzott ki közöttük, miként ezt Churchill fultoni beszéde is bizonyította - a háború után.
Viszont az érdekeik egybeestek.
A kompromisszumok nélküli politikus nem politikus, hanem küldetéstudatos kókler, akitől az államférfit (meg az államnőt) az különbözteti meg, hogy adekvát válaszokat képes adni kora kihívásaira, nem pedig használhatatlan rögeszméivel szórakoztatja a nagyérdeműt.
Az álomnőt még a keble is...
Jó, jó, de a Jobbik náci párt, mondják elvhű barátaink, akikkel "elképzelhetetlen" az összefogás.
Nekem jó a fantáziám.
Azt mondom, hogy a Jobbik egy magyar parlamenti párt, mely az alkotmányosság talaján áll, mert ha nem, akkor fel kell jelenteni és fel kell oszlatni.
Igaz, tagjai szerint a szocialisták - a kommancsok, olyanok, akik az ártatlan embereket Recskre küldik, Gulagokat üzemeltetnek és kiirtották az ukránokat, továbbá hazudnak éjjel-nappal, míg magyar a magyart nem báncsa és hazug szó nem hagyja el rózsás ajkait.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2017. október 05. csütörtök, 08:22
-
Találatok: 1512
Az utóbbi időben bebizonyosodott, hogy az Orbán – kormány egyre kendőzetlenebbül mutatja ki foga fehérjét. A kormányhivatalok és az erőszakszervezetek immár nyíltan az állampárt érdekeit szolgálják és utasításait hajtják végre. Mi ez, ha nem maga a fasizmus előszobája?
Fasiszta rezsimekről általában
Semmi jóval nem kecsegtet az sem, hogy adóhatóságunk élén is immár pártpolitikus áll. A kormány egyre nyíltabban és erőszakosabban próbálja elhallgattatni az ellenzéki hangokat. Ne gondoljuk azonban, hogy ez az evolúciós folyamat itt megáll. A jelenlegi rendszer egyre több jelét mutatja a Dr. Lawrence Britt politológus által feltárt fasiszta rezsimek ismérveinek.
Erőteljes és túláradó nacionalizmus
A fasiszta rezsimek szeretik a nemzeti zászlókat hazafias szlogeneket és szimbólumokat. A ruháktól kezdve a közterekig mindenhol zászlók vannak.
- Az emberi jogok semmibevétele
Azt hiszem ehhez nem kell kommentár, a jelen rendszer szándékosan hagyja figyelmen kívül a hazai és nemzetközi emberi normákat, üldözi a hajléktalanokat, megalázza a fogyatékkal élőket. - Bűnbakképzés és ellenségkép kreálása
A fasiszta rezsimek úgy próbálják a társadalmat egyesíteni és a rezsim oldalára állítani, hogy kijelölnek egy „közös ellenséget”, akit lehet gyűlölni, aki ellen lehet küzdeni. A rezsim gyűlöletpropagandával hergeli a csőcselékét a kiválasztott sérülékeny csoportok ellen. Ezek a bűnbakká tett csoportok lehetnek eltérő vallású emberek, etnikai és faji csoportok, szocialisták, liberálisok, kommunisták… Bárki célponttá válhat, aki sérti a hatalmon lévők érdekeit. - Militarizmus, a katonaság túlzott támogatása/tisztelete
Tudjuk, hogy az Orbán kormány meglehetősen militarista. Minden lépésükkel a katonaságot akarják fejleszteni. Nagy hangsúlyt fektetnek a sport népszerűsítésére a háborúhoz nélkülözhetetlen fizikai erő fejlesztése érdekében. Öles léptekkel fejlesztik a tartalékos haderőt és a gyerekeket igyekeznek az erőszakra nevelni, lőtereket akarnak telepíteni az iskolákba. - Túltengő, elburjánzó szexizmus
A fasiszta rezsimekre a férfiuralom jellemző. A fasiszta rezsim igyekszik a „tradícionális” családot és nemi szerepeket mindenkire rákényszeríteni. A homoszexuálisok elnyomatása mindennapos, a rezsim nem tiszteli a hagyományostól eltérő életformákat. - Irányított tömegmédia
Előfordul, hogy az állam a médiát közvetlen módon birtokolja és irányítja. Sok esetben azonban – felvásárlás után – a saját embereiket nevezik ki felső vezetőnek a már meglévő médiumok élére. A médiát különböző jogszabályokkal is gúzsba köthetik, irányíthatják. A cenzúra a fasiszta rezsim alatt nagyon gyakori, kiváltképp háborús viszonyok alatt.
Összefonódások és szétesések
- A nemzetbiztonság pánikszerű, megszállott védelme
A rezsim a – külső/belső veszélytől való – félelem révén uralja a tömegeket. - Az egyház és az államhatalom összefonódása
Közismert, hogy a Fidesz-kormány a lakosság egybehangzó akarata ellenére az egyházi iskolákat preferálja a világiakkal szemben. A prostituáltak államhatalmi – és időnként jogellenes – üldözése is javarészt a KDNP-s politikusok lobbimunkájának köszönhető. 
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2017. október 04. szerda, 02:52
-
Találatok: 1547
Varga Mihály gazdasági miniszter a kormány nevében a múlt héten nyújtotta be az „egyes törvények biztosítási, illetve pénzforgalmi tárgyú jogharmonizációjával kapcsolatos módosításáról” című anyagot, ami nagyon sok törvényt módosít egyszerre. Ezt hívják salátatörvénynek.
- Egy csomó EU-s jogszabály közé Varga Mihály belekeverte azt, hogy a magyar nagykövetségeknek szabad lesz offshore cégekkel üzletelni.
- Ezt eddig az államháztartási törvény, de lényegében még az alkotmány is tiltotta.
- Varga módosítója visszamenőlegesen volna hatályos, vagyis jó eséllyel ki akarják fehéríteni a követségek eddigi kétes üzelmeit.
Ahogy az anyag címe is mutatja, a 154 oldalas anyag nagy része EU-s szabályok átültetését jelenti a magyar törvényekbe. A törvénymódosításokat egyetlen szavazással fogadhatja majd el a parlament.
Kakukktojás a salátában
Csakhogy alaposabban átnézve a törvényt kiderül, hogy van benne egy kakukktojás, aminek semmi köze sincs az EU-s jogharmonizációhoz, de ránézésre még a magyar alkotmánnyal is szembe megy. Az egyik paragrafusban ugyanis ez áll:
„Az a külföldi jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, amellyel Magyarország külképviselete a külképviselet működtetése, üzemeltetése, fenntartása vagy feladatainak ellátása érdekében visszterhes – használati, bérleti, lakásbérleti, vállalkozási, közüzemi, közszolgáltatási, tervezési, kivitelezési, utazási, pénzügyi, folyószámla, betéti, biztosítási, fuvarozási, megbízási, szállítmányozási, adásvételi – szerződést köt, – a megkötött szerződés vonatkozásában – átlátható szervezetnek minősül.”
Ez azt jelenti, hogy Magyarország nagykövetségei offshore hátterű cégekkel is üzletelhetnek ezentúl. A törvény azt mondja ki, hogy Magyarország automatikusan átlátható szervezetnek minősít minden olyan céget, amelyik a külképviseletekkel köt szerződést.
Ez azért különösen érdekes fejlemény, mert éppen a mostani kormánytöbbség fogadta el azt az alkotmányt, amelyben többek között ez áll:
„A központi költségvetésből csak olyan szervezet részére nyújtható támogatás, vagy teljesíthető szerződés alapján kifizetés, amelynek tulajdonosi szerkezete, felépítése, valamint a támogatás felhasználására irányuló tevékenysége átlátható.”
Ez az a tilalom, ami alapján állami pénz (alkotmányosan) nem mehet offshore cégekhez. A Varga miniszter által benyújtott új törvény így az alkotmány egyik (39. cikk 1. bekezdés) pontjával megy szemben, legalább tartalmi értelemben biztosan.
Az persze még előfordulhat, hogy az alkotmánybírók többsége elfogadja majd a kormánynak azt az érvelését, hogy az a cég átlátható, amire azt mondják, hogy átlátható, és nem az számít, hogy tényleg átlátható-e.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2017. október 03. kedd, 01:10
-
Találatok: 1702
..., hogy legyen honnan feltápászkodni, mondják a sokat megélt harcosok. Ez így igaz, és most roppant időszerű is, merthogy visszatért Botka realitásérzéke, és lemondott a Szocialista Párt miniszterelnök-jelölti címéről és vérmes ambicióiról. Jó döntés volt, habár tudom, vérző szívvel hozta, és neki sem tudok mást ajánlani, mint Churchill életrajzának tanulmányozását. Persze van közelebbi példa is, mindjárt kettő is, olyan politikusok, akik rettenetes vereség után is képesek voltak feltápászkodni - az egyiket Obánnak, a másikat Gyurcsánynak hívják.
Vannak emberek, akiket egy kudarc agresszívabbá, van, akiket bölcsebbé tesz és megerősít, de vannak olyanok is, akik feladják, és vereségük óta a labdarúgást tanulmányozzák, hogy értsenek végre hozzá - ha már a politikához nem is annyira, ugye...
Vessünk hát egy bánatos búcsúpillantást a szocialisták leamortizálódott reménységére, és vígasztaljon bennünket az a tudat, hogy leomlásával egyidőben magasodott fel Pákozdon Miska huszár száz tonnás szobra, mely akár az ő emlékművének is tekinthető, mégiscsak jobb, mintha egy Miska-kancsó láttán jutna az emberek eszébe.
Természetesen most mindenki elkezd aggódni, hogy na jó, de akkor most hogyan tovább, és mindenkinek elindul az agya, már ha van.
Indokolt az útkeresés, hiszen, mikor végre kikerül egy szekér a kátyúból, a kocsis körülnéz, utat keres, nehogy tíz méter megtétele után egy másik kátyúban üljön a szekér, ő meg nyakig a sárban, és hiába a pántlikák, meg a sallangos lószerszám, soha el nem ér a lakodalomba, a menyasszony meg más vőlegény után néz.
Nem könnyű egy ilyen helyzet.
A mai magyar politika olyan, mint egy láp, a távolról üde rét könnyen elnyeli az embert kocsistól-lovastól, észnél kell lenni.
Ha nekem kellene döntenem, megpróbálnám a helyzet számtalan hátránya mellett megtalálni előnyeit is.
Egyrészt mindenkinek tiszta lappal lehet indulni.
Természetesen ma már nem lehet új ernyőszervezetet gründolni, a politikai nagyszínpadon a mai szereplőkkel kell megoldani az előadást, lehetőleg közönségsikerrel.
Tehát mindenkinek saját lista, minden körzetben egyetlen ellenzéki jelölt, a legesélyesebb.
Mindegy, hogy demokrata, szocialista vagy jobbikos, csak legyen elkötelezett a gonosz Hókuszpók eltávolításában.
És most jön a neheze: kell egy olyan miniszterelnök-jelölt, akit minden érdekelt elfogad.
Miért kell?
Ugyanazért, amiért
a L'Oreal Palvin Barbit alkalmazza - hogy eladhatóbbá tegye a terméket, hogy legyen kit felidézni, ha a kormányváltókról beszélünk - legyen listásan is kire szavazni.
Olyan valakit kell kiválasztani, aki vonzó, okos, tapasztalt, rugalmas - és az se baj, ha jó megjelenésű.
Elég ezek közül egy-két tulajdonság, Golda Meier sem a szépségéről volt nevezetes, mégis jobb miniszterelnöke volt népének, mint Palvin Barbi valaha is lehetne...
A tetejébe ezt a személyt nem lenne szabad a választás előtt egy héttel össznépi pankráció szabályai szerint keresgélni, és félre kellene tenni a tradicionális szocialista castingot is.
Legalább ennek a kiválasztási folyamatnak demonstrálnia kellene azt, hogy a kormányváltó oldal képes hatékony együttműködésre - például a jelöltet mindegyik párt listavezetőként szerepeltethetné, üdítő változatosságként a torzsalkodások után.
Természetesen a tárgyalásoknak zárt ajtók mögött illene folyni, lehet, be is kellene falazni a terem ajtaját és minden nap felére csökkenteni az ételmennyiséget, változtatva kissé a minőségen is.
Első nap egy sült liba és a szekszárdi Schieber Pincészet 2012-es Tabu cabernet sauvignonja, egy hét után kétszersült és bodoglári arzénes víz, nitráttal dúsítva.
Volt már ilyesmi, pápaválasztáson, be is vált annak rendje-módja szerint.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2017. október 01. vasárnap, 04:25
-
Találatok: 1679
Tusnádfürdő, Kötcse, Őcsény. Kicsi települések, akárcsak Felcsút, ahonnan a magyar miniszterelnök származik. A Nemzeti Együttműködés Rendszerének korlátoltságát, pitiánerségét mégis ez a négy falu jelzi a legjobban. Ilyen parányi településekről küldi ugyanis egyre szélsőségesebb üzeneteit Orbán Viktor a nagyvilág felé azt a látszatot keltve, hogy minden magyar gyűlöli a menekülteket, ellenséges az idegen kultúrákkal és a segítségre szorulókkal szemben. A kormányfő minden magyar nevében akar rasszista lenni, ugyanakkor azzal áltatja magát, hogy a közösen felépített demokráciánk értékeit is az egyetértésünkkel rombolhatja le.
A történet talán mindenki számára ismert, de azért érdemes felidézni azok kedvéért, akik nehezen hiszik el, hogy a kormány utóbbi években folytatott szisztematikus gyűlöletkampánya ilyen „eredményes” lehetett. A Tolna megyei Őcsényben egy panziótulajdonos szeretett volna vendégül látni Magyarországon befogadott menekült családokat. A tervből azonban nem lett semmi, mert amikor kitudódott, összehívtak egy falugyűlést, ahol a helyiek leüvöltötték a vállalkozót, megfenyegették, hogy levágják a fejét. Később a biztonság kedvéért téglát is dobtak a kisbuszára, amellyel szállította volna a Magyarországon legálisan tartózkodó menekülteket.
A nyilvánvaló bűncselekményt nem követte rendőri intézkedés, a magyar kormány illetékesei nem ítélték el az atrocitást, nem szólították fel a helyieket mérsékletre, sőt Lázár János még mentegette is azokat, akik fékezhetetlen gyűlölködésük miatt szégyent hoztak egész Magyarországra. Azonban ami ez után történt, már a magyar történelem legsötétebb időszakait idézi. A magyar miniszterelnök is megszólalt, és lényegében dicséretben részesítette azokat, akik fröcsögő gyűlöletükkel a magyar állam maradék tisztességét is félresöpörték. Nemhogy a hazánk védelme alatt álló menekültek érdekében nem szólt egy szót sem, de az atrocitásokat és konkrét anyagi károkat elszenvedő vállalkozót sem biztatta semmi jóval. Mintha azt akarta volna üzenni Orbán Viktor, hogy így jár mindenki, aki némi szolidaritást, megértést tanúsít embertársai iránt.
Orbán Viktor szelet vetett, és most arra készül, hogy vihart arasson.
Orbán Viktor már nem csak a humanitárius segítség elutasítása mellett foglalt állást, de zöld lámpát villantott azok felé is, akik hajlandóak akár tettlegességig is elmenni, ha valaki a menekültek érdekében próbál bármit is tenni. Mintha nem arról vizionált volna Rogán Antal és Kövér László, hogy utcai zavargásokra készül a magyar ellenzék az ősz folyamán, erre egy kis magyar faluban életveszélyesen megfenyegetnek mindenkit, aki nem osztja a kormány kirekesztő, sőt (mondjuk nyíltan) olykor rasszista politikáját. A visszájára fordult minden, azokat vádolják erőszakkal, akik épp az erőszakmentesség jegyében próbálnak tenni valamit egy olyan országban, ahol súlyos milliárdokból mérgezik az emberek elméjét idegengyűlölő propagandával. Az nem is olyan bújtatott üzenete ennek a kormányzati magatartásnak, hogy az állam csak azokat a polgárait védi meg, akik egyetértenek a kormány ideológiájával.
Ha az őcsényi eset és az azt követő cinikus miniszterelnöki reakció nem ébreszti fel a magyar társadalmat baloldalon, jobboldalon, középen, fent és lent, elől és hátul, és bárhol, ahol a szolidaritás még nyomokban ott van az emberek lelkének legmélyén, akkor tényleg az önkény, az erőszak és a sötétség korszaka köszönt ránk. Orbán Viktor szelet vetett, és most arra készül, hogy vihart arasson. 
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2017. szeptember 29. péntek, 23:13
-
Találatok: 1798
Ha egyszer megírják ezeknek az éveknek a történetét, egy hosszabb fejezet fog szólni a magyar értelmiség szűklátókörűségéről és kártékonyságáról. A rendszerváltás során ez az értelmiség két lépésben magához ragadta a kezdeményezést. Az első lépéssel a letűnt rendszer üldözötteinek nyilvánították magukat, a következő lépéssel meg orákulumnak, és ebből a státuszukból csak a kis mucsai tahó tudta kibillenteni őket, aki hokedlire mászott, és magasról tett az ő bölcsességeikre. A harcnak itt vége is lett, mert abban a pillanatban, ahogy a gonosz törpe megkaparintotta a pénzesládikó kulcsát, értelmiségünk metamorfózison ment át. Véleményvezéreink elkezdték levakarni róla a koszt, és azzal biztattak, hogy hamarosan kiderül, színarany van alatta. Nem volt.
Nem voltak túl sokan, nem is nagyon vitatkoztak egymással, békésen felosztották maguk között a médiát és körbeállva énekelték:
Uram, egy zseni veszett el Önben!
Úgy, mint Önben, nemkülönben!
Aztán kit elhajtottak a hervadásba, ki valahogy megkapaszkodott, kit meg megvettek kilóra, mint a libát, de egy ideig még azért előadta a pártatlan elemzőt, majd leszármazottjára hagyva politikai kapcsolatrendszerét nyugalomba vonult.
Volt, hogy véleményük használt, többnyire inkább ártott, a régi jó magyar szokás szerint klikkesedő politikai térben hol ide csatlakoztak, hol oda, de azt azért mindig tudták, honnan fúj a szél.
A csapat emblematikus figurája Lengyel László, aki Tamás Gáspár Miklós szerint fordított Cassandra, mert jövendölései soha nem válnak be, viszont mindig hallgatnak rá.
Most is ez történt.
Botka az ő találmánya, ő volt az, aki úgy vélte, a szavlejárt politikust át lehet csomagolni, ami talán nem is volt téves elképzelés, de a technológiába hiba csúszott, a primadonna belépőjébe hamis hangok csúsztak.
Botka se szereti Gyurcsányt - egyrészt hogy mer belerondítani az ő magassági privilégiumába, másrészt meg hogy mer jobb szónok lenni, mint ő, és ami legfőképpen zavarja, az a politikai szexepil...
A szexepil a szellemes megfogalmazás szerint megmagyarázhatatlan, leginkább a vonzizé alkalmas a magyarázatára, nőben akinek ilyenje van, az lehet csúnya, mint a világháború, mégis koslatnak utána a férfiak.
Gyurcsányt is le lehetett önteni dézsából szarral, mégis maradtak követői, pedig hát ő is követett el hibákat és voltak tévedései is, csőstül.
És mégis.
Ha azt mondom, hogy Lengyel László úgy utálja Gyurcsányt, mint Harangláb a kukoricagölödint, nem mondtam semmit, ezt a magasságot a neves értelmiségi helyből megugorja, sőt, túl is szárnyalja, mint Orbán Ausztriát.
Az ember saját meggyőződése okán gyakran von le téves következtetéseket, meg aztán az is előfordul, hogy nem ismer fel ok-okozati összefüggéseket.
Lengyel sem ismerte fel, hogy az általa megszólítani szándékozott választói réteg számára Gyurcsány politikai szerepvállalása már nem annyira kardinális kérdés, mint neki, így aztán levonta a következtetést, Gyurcsányt kell támadni, ez a siker titka...
Úgy tűnik, tévedett, a célcsoport nem széthúzásra, hanem összefogásra játszik, és ellenszenves minden, ami ennek ellentmond.
Ennek következtében a sufnipártok se ültek vele egy asztalhoz, mert ezzel az akciójával alapjaiban kérdőjelezte meg a választási győzelem lehetőségét.
Lengyel azt hitte, hogy a választó olyan, mint az ő viszonyítási csoportja, a kinyúltpulóveresek népe, de ebben is tévedett, a választó a maga módján következetes.
Így aztán nem masírozik az új gúnár után, mint a libák, hanem először elnézegeti, hogy milyen is az új versenyző.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2017. szeptember 29. péntek, 05:10
-
Találatok: 1719
Csütörtökön zöld jelzést adott az Európai Parlament belügyi, állampolgári és igazságügyi szakbizottsága is
a határokon átnyúló korrupciós és csalási bűnesetek felgöngyölítését végző Európai Ügyészség létrehozásához.
Az EP sajtószolgálatának közleménye szerint az új szerv bizonyos feltételek mellett jogosult lesz a nyomozások és vádhatósági eljárások lefolytatására a strukturális alapokat érintő csalások és áfacsalások, valamint az unió pénzügyi érdekeit sértő egyéb bűncselekmények esetében. A cél: az uniós pénzek hatékonyabb védelme. A tervek szerint az Európai Ügyészség kiegészíti majd az OLAF, az unió csaláselleni hivatalának, és az Eurojust, az uniós ügyészségi együttműködési szervezetnek a munkáját.
Trócsányi László igazságügyi miniszter Fotó: Mohai Balázs
A luxemburgi székhellyel felálló hivatal leghamarabb a három év múlva kezdheti meg működését.
Eddig 18 EU-tagállam csatlakozott a megerősített együttműködéshez, ettő pedig már jelezte szándékát, Magyarország nincs köztük.
Trócsányi László igazságügyi miniszter azzal indokolta az MTI-nek, hogy a kormány nem támogatja az új ügyészség felállítását, mert
- jelenleg is vannak olyan intézmények, mint Eurojust), vagy az OLAF, amik elvégzik a kívánt feladatot,
- illetve az Európai Ügyészség mint önálló intézmény létrehozása Magyarország esetében az Alaptörvénnyel való összhang kérdését is felveti, miután az Alaptörvény szerint a magyar ügyészség az állam büntetőigényének kizárólagos érvényesítője.
Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond a Vál-völgyi kisvasút elsõ szakaszának átadásán Felcsúton 2016. április 30-án. Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsõdi Balázs
Az ellenzéki EP-képviselők szerint persze másról van szó. A DK politikusa, Niedermüller Péter szerint az, hogy
"a magyar kormány nem vesz részt az uniós forrásokkal való visszaélések elleni európai összefogásban, nem meglepő, hiszen eddig sem tett semmit az uniós pénzek eltüntetése ellen."
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2017. szeptember 28. csütörtök, 03:03
-
Találatok: 1646
Egy Tolna megyei kistelepülésen, Őcsényben nagy vihart kavart, hogy a hétvégére üdülni mentek volna a faluba a magyar állam által már menekültként elismert emberek. A falugyűlésen a táborozást szervező MigrationAid képviselője, és az üdülés helyszínéül szolgáló panzió vezetője el se tudta mondani az érveit. Záporoztak a kormány propagandájából ismert tételek, ezek terroristák, bántani fogják a nőket, stb. Miközben háború elől menekülő emberekről van szó, akik csak pihenni szeretnének.
Megállhatnánk itt, és elintézhetnénk annyival a dolgot, hogy undorító a kormány propagandája, ezek pedig mind buta, gonosz emberek. De nem érdemes. Nem érdemes, mert utóbbi nem igaz, előbbi pedig pont az igazság fele.
Az őcsényi emberek azon része (hiszen a helyi polgármester elmondása szerint nem az egész falu üldözné el a menekülteket), akik így álltak a menekültekhez, valószínűleg nem gonoszabbak, az is lehet, hogy nem is tanulatlanabbak, mint az országos átlag. Az viszont biztos, hogy félnek. És a félelmek összeadódnak. Senki sem azért kezd a félelmei alapján dühödt vagdalkozásba, mert megijesztették az utcán. A különböző félelmek, az anyagi félelem, a kilátástalanság és a jövőtől való félelem egymásra rakódnak, és együtt tudnak létrehozni olyan pánikhelyzetet, amiben már embertársaik ellen is fordulnak az emberek.
A helyzet nem fekete és fehér, nem a jók és a gonoszak ütköznek meg. A helyzet az, hogy itt mindenhol emberek vannak, akik ártanak egymásnak, lenézik egymást, gyűlölik egymást, mert számtalan félelemmel pakolta meg őket a politika. Lássuk be, mi is félünk, például attól félünk, hogy a fenti félelem többségben van. És lássuk be azt is, ebben lehet, igazunk van.
Pont ezért könnyű és gyenge megoldás lenne azt mondani, hogy mocskos Fidesz. És elintézni ennyivel ezt a történetet.
A falu polgármestere azt mondta, azért szomorú, mert rossz Őcsényben az oktatás és az egészségügyi ellátás is, és mégsem ez akasztotta ki az embereket. Ismerős országosan is ugyanez, nem?
Pedig a helyzet egyszerű. Azért a menekültkérdés akasztja ki az embereket, mert mesterségesen egy olyan közéletet hoztak létre politikai vezetőink, amelyben a migráció egyébként fontos kérdése még fontosabbá emeltetik. A cél, hogy csak erről a témáról beszéljünk, ráadásul a beszélgetés kerete, az értelmezés tere is egyoldalúan el van torzítva. Magyarra lefordítva: a csapból is a migránsok folynak, és ott is csak úgy engedik folyni őket, hogy úgy nézzen ki, mintha mind terrorista lenne.
De ez nem csak a kormány hibája. És sajnos itt áldozathibáztatásba kell belemennem. Mert igen, a magyarországi ellenzék, a magyarországi civil szervezetek, a magyarországi mozgalmak, Magyarország ellenzéki érzelmű lakossága az elmúlt években mind-mind durván meg lett gyepálva mentálisan, sőt adott esetben fizikailag is. El vagyunk nyomva, és javarészt a sebeink nyalogatásával töltjük az időnket.
Csakhogy ha ez így folytatódik tovább, akkor nem jobb, hanem rosszabb lesz a helyzet.
És hogy ez hogy jön ide? Úgy, hogy Őcsényben még a valóságot sem tudja alakítani az a nagy ellenzék, amibe mindenki beletartozik a Fideszen kívül.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2017. szeptember 26. kedd, 20:22
-
Találatok: 1589
Megvan a mesterterv. A Birodalmi Lépegető közkincsé tette az új tervet, mely annyira hasonlít a régire, mondhatni egypetéjű ikre, hogy még szülőatyja sem tudja megkülönböztetni tőle. Mondhatnánk azt is, hogy Botka lepetézett, de az igazság az, hogy itt a választó teszi ezt éppen, rettenetes megilletődésében. Ami a lényeget illeti, azt mondja Botka, hogy odaadja a listás helyek felét a többi, Orbán-ellenes pártnak a közvéleménykutatási eredmények arányában, de persze Gyurcsány nem játszik, ez is az egyszemélyes tömegmozgalom eleganciájának része.
És hát természetesen a Jobbikra sincs szükség, mondjanak bármit is, nem hiszünk nekik - ez pedig a jobboldal eszetlenségének szolgai átvétele, - mondjanak a komcsik bármit, mi nem hiszünk nekik...
Így alakítható ki leghatékonyabban az akcióegység.
A cukrosmadzagot egyedül a liberálisok eszmevezérelt (NER) vezetője nyalta meg, habár feleslegesen - egy ilyen jövőbeni együttműködést a szocialisták traktora egyedül is képes elboronálni, nem kell ehhez a liberális jellemóriás...
Nekem már ez az "odaadja" is nagyon tetszik, olyan rettenetesen demokratikus, mígellenben a felszeletelendő lista minden néphülyítéssel ellentétben nem közös lista, hanem az MSZP - ha jóindulatú akarok lenni, és miért is ne - Botka listája.
Érdekes, hogy ez a tenyeres-talpas mennyire be van oltva a demokratikus módszerek ellen, valószínűleg városvezetési gyakorlatából indul ki.
Még senki nem világosította fel, hogy amíg a polgármesteri hivatal seggnyalóinak fizetését ő állapítja meg, addig egy ilyen pártközi együttműködés létrehozóinak fizetését a tagságuk, leszámítva azokat, akik a prémiumot Orbántól kapják.
Így aztán nem törik össze magukat az iparkodástól, hogy helyeseljenek neki, és így soha nem fogja összeterelni őket, főként nem a saját aklába.
A stílusa emlékeztet annak az őrmesternek a stílusára, akit kiküldtek a hadgyakorlaton meghalt katona feleségéhez, tapintatosan közölni a halálhírt:
Özvegy Kovácsné?
Nem. Én Kovácsné vagyok ugyan, de nem özvegy, csodálkozott a feleség a nyitott ajtóban.
Azt maga csak gondolja, mondta az őrmester, nem a lófaxt nem!
Az elefánt a porcelánboltban prímabalerina Bokához képest.
Amúgy pedig az ördög itt is a részletekben lakozik.
Hogy a listártól ki kerül be a Parlamentbe, az attól is függ, hányadik valaki a listán, hiszen ha Botka az első negyvenhat helyen a saját jelöltjeit indítja, akkor a többiek esélye igencsak vetekedhet Szálasi esélyével a főtárgyaláson, esetleg még cizellálja is a dolgot, például legyen a listán negyvenhetedik Gyurcsány - már, miután az általa delegált tárgyalók, Molnár és Hiller lenyelték a békát - jelzem, megérdemlik ők is az élvezetet...
Aztán itt van a Jobbik kérdése is.
Velük aztán nem és nem, mert a Jobbik büdös, mint a kolera.
Csak azt felejti el, hogy a Jobbik szavazótábora szerint ez a minősítés leginkább a Szocialista Pártra illik.
Szerencsés tény, hogy jelenleg a büdösségi verseny nyertese Orbán lenne, ha végre sikerülne felhagyni ellenfeleinek ezzel a gyerekes doktrinerséggel.
A politika ugyanis a kompromisszumok művészete, míg a körülményektől független kérlelhetetlenség az ökrök sajátja - lásd: csak az ökör következetes.
A világ változik, a súlypontok eltolódnak, alkalmazkodni kell.
Ma a demokráciára és az országra a legnagyobb veszélyt a Fidesz jelenti, az Orbán elleni harcnak kell az első helyen állni a sorban.
Ha pedig nem lehet elkergetni a Jobbik nélkül, akkor meg kell keresni az együttműködés lehetőségét, tetszik - nem tetszik valakinek, akkor is.
Ha nincs velük együttműködés, akkor belelökik Vonát Orbán szerető karjaiba.
Botka remekül képviseli Orbán megosztó politikáját, ha a Szövetségesek anno így viselkedtek volna, ma már az Etelközben kapálna a magyar, kedvenc kerítése mögött...
Bővebben ...
