Hírek

Farkas Flórián: a sikereim fájnak az ellenzéknek, ezért támadnak

baloggal-609Semmilyen büntetőeljárás nincs ellenem. Aki mást állít, az hazudik. Ez az ellenzék szánalmas vesszőparipája, csakhogy egyetlen hivatalos szerv sem támasztotta alá – jelentette ki fennhéjázóan a Lungo Drom ismét megválasztott elnöke.

A közelmúltban, titokban megtartott Lungo Drom nagygyűlésen – ahová állítólag pár ezer forintért toborozták a résztvevőket – Balog emberminiszter szuperlatívuszokban beszélt Farkas Flóriánról.
 
Balogh szerint Farkas az első cigány vezető Magyarországon, akivel érdemben lehet és lehetett együttműködni. Az Országos Roma Önkormányzatnak az elmúlt huszonöt évből volt négy „botránymentes” éve, amikor Farkas Flórián volt az elnök.
 
Csak harsányan röhöghetünk azon, hogy hangsúlyozta:  szabálytalanság esetén eljár, vizsgálatot indít, ha kell, feljelentést is tesz, mert „tiszta kézzel lehet csak részt venni” a roma politikában. Kiemelte : akit viszont alaptalanul vádolnak, azt megvédik.
 
A magát kereszténynek mondó kormány tagja szerint sokkal jobb ma a romák helyzete, mint 2010-ben volt, a problémák sokkal kisebbek. Volt bőr a képén a lelkész úrnak olyat állítani, ami köszönő viszonyban sincs a valósággal. Nemrégen hajdúhadházai romákkal találkoztam, áradt belőlük a panasz. Többnyire nyomdafestéket nem tűrő szavakkal fejezték ki, mit is gondolnak Orbánról és a Fideszről.

Pár nappal a demonstráció után nyilvánosságra került, hogy jelenleg  öt nyomozás is folyik az Országos Roma Önkormányzat ellen. A Központi Nyomozó Főügyészség hivatali vesztegetés elfogadása, a Fővárosi Főügyészség a „Híd a munka világába program” körüli visszaélések, a Budapesti Rendőr-főkapitányság pedig csalás, hűtlen kezelés és hivatali visszaélés miatt folytat eljárást a szervezet ellen. Az ügyekben a miniszterelnöki biztos felelősségét a hivatalos szervek eddig – valamilyen rejtélyes okból – nem vizsgálták.
 
Egyébként különös figurája a magyar politikai életnek a Lungo Drom elnöke. Életében számos tisztázatlan ügy van, amelyek ma már a feledés jótékony homályába merültek. Amúgy sem az eszéért tartja a Fidesz. Tökmindegy, hogy esetleg börtönben végezte el a nyolc általánost, fideszes karrierje szempontjából édes mindegy, van-e diplomája.
 
A Fidesznek jól jön Farkas és az általa vezetett roma szervezet. Az utóbbi közel húsz év alatt, a Lungo Drom a romák helyzetének jobbításáért szinte semmit sem tett,  a vezetők el voltak foglalva saját magukkal. Köteteket lehetne írni a körülöttük keringő botrányokról, kétes ügyekről. A szervezetnek és vezetője számára, 2010 után köszöntött be az igazi aranykor. Farkas Flórián pénz-közelbe került, s mint később kiderült, varázslói képességei is vannak.

Bővebben ...

Kaya Ibrahim irányítja a Magyar Nemzetet

schlecht-cs2A Simicska Lajos tulajdonában álló Magyar Nemzet főszerkesztője a Kaya Ibrahim és Josip Tot ügyekben elhíresült Schlecht Csaba lett. Kaya Ibrahim fogalommá vált, a demokrácia és a jogállam elleni egyik legsúlyosabb támadás volt az ügy, amelynek végén a felelősségre vonás elmaradt. Pedig itt kellett volna megállítani Orbán Viktort és bűnszervezetét.

 
Magyarország súlyos erkölcsi romlását és tragikus állapotát mutatja, hogy a nagy múltú Magyar Nemzet főszerkesztője egy súlyos bűncselekmény elkövetője lehet, akinek most kellene szabadulnia nagyjából a börtőnbüntetéséből. Ez bizonyítja, hogy bűnözők kezében van az ország, maffiaháború határozza meg Magyarország sorsát.
 
A Kaya Ibrahim-ügy lényege az volt, hogy a Fidesz holdudvarába tartozó cégek, amelyek feltőkésítették a pártot és az Orbán-családot, százmilliós nagyságrendű köztartozásokkal eltűntek. Ennek módszere az volt, hogy a cégeket fiktív módon Kaya Ibrahim és Josip Tot nevű emberek nevére íratták, a két férfi papírjainak felhasználásával, s a cégek eltűntek.
 
Nyilvánvalóan csalárd adásvétel történt, a melynek végén a köztartozásokat senki nem fizette be, ennek ellenére a fiktív eladásokat nem semmisítették meg, és az adócsalással szerzett jövedelem a Fidesz vezetői kezén eltűnt. A fiktív adásvételekre 1995-ben és 1997-ben került sor, a fideszes cégeket Schlecht Csaba adta el papíron a török és horvát fiktív tulajdonosoknak.
 
Schlecht Csaba annak a zárt körnek volt a tagja, amely Simicska Lajos cégbirodalmának egyes elemeit papíron birtokolta és egymás között adta-vette. A cégek székhelyeinek és a tulajdonosoknak papíron történt változtatásaival köztartozásokat és adót sikkasztottak el. A bűnszervezet Orbán és a Fidesz céljait szolgálta, a szlogenje az volt, hogy “mindenkinek jogában áll hülyének lenni”, mert látszólag magukra káros pénzügyi műveleteket hajtottak végre.
 
Valójában egyedül a nyomozóhatóság és a bűnüldözés volt “hülye”, amely nem kapta el az Orbán-Simicska páros által irányított szervezett bűnözői csoportot. A bűnüldözésnek nincs joga “hülyének” lenni, de később kiderült, a bűnüldözés sem volt “hülye”, hanem nagyon is tudatosan akadályozta meg évtizedeken át a bűnszervezet felelősségre vonását.
 
Ennek egyik eszköze a Fidesz bábja, Polt Péter legfőbb ügyész a mai napig, aki a Fidesz megbízásából akadályozza a bűnüldözés munkáját, és politikai alapon irányítja az ügyészi munkát. A bűnügyek eltussolásának másik oka a háttérben működő Fidesz-MSZP paktum volt, amelynek keretében a pártpénztárnokok összejátszottak, az MSZP pedig leállította a Fidesz ügyeiben zajló nyomozásokat (vagy politikai döntés alapján holtvágányra vitte).
 
Miután Orbán megszerezte Magyarország teljes vagyona fölött a korlátlan rendelkezést, s a saját lábára állt, nem volt szüksége az Orbán családot milliomossá tevő Simicska Lajosra, a Simicska által gyakorolt kontrollra és befolyásra. Ezért a mozgásterét szűkítette, pedig le is lövethette volna. Ez vezetett a G-naphoz, amelynek során az egyik G. legecizte a másikat.
 
Simicska önállósult az államtól kilopott vagyonával (nyilván az is zavarta Orbánt, hogy nem csupán neki van százmilliárdos magánvagyona közpénzekből), és beállt a Jobbik mögé. Az eddig nyíltan náci pártként ismert Jobbikból szalonképes náci pártot próbál faragni, és azzal a politikai hatalmat elvenni Orbántól. Nem kérdés, hogy Simicskát nem a demokrácia iránti forró szeretet vezérli Orbán ellen, hanem ugyanarra a szerepre készül egy másik Orbánnal.

Bővebben ...

Gábor György: Keresztényvédelem – keresztényüldözőkkel

ovi_keresztMiután a francia államtanács úgy határozott, hogy a bretagne‑i kisváros, Ploërmel főterén álló, II. János Pált ábrázoló szobor tetejéről el kell távolítani a keresztet, a magyar kormányzat rég nem látott bel- és külpolitikai aktivitásba kezdett. A kormány bejelentette, hogy – vállalva az összes felmerülő költséget, az adminisztrációs terheket és a szállítási nehézségeket – Magyarországra hozza a keresztet. A külügy már megtette a lépéseket, s immár csak azon folyik a vita, hogy egy budaörsi iskola, avagy Csepel legyen a befogadó.

Szijjártó Péter külügyminiszter bántó felkészületlenségről tanúskodva, ámde mély felháborodással utalt arra az 1905-ös francia törvényre, amelyre hivatkozva – legalábbis szerinte – eltávolíthatóvá vált a kereszténység legfontosabb jelképe. Csakhogy a helyzet nem ilyen egyszerű. Mert való igaz, a Nemzetgyűlés megalkotta 1905-ös törvény, rendelkezvén a szeparációról, állam és egyház elválasztásáról, s megtiltván az egyházak közpénzekből történő állami finanszírozását, lefekteti az alapjait a laicitás (laicité) szellemiségére épülő Franciaországnak. Csakhogy az elmúlt jó száz év során történtek egyebek is. Így például hosszú vitákat követően megszületett a vallási jelképek franciaországi viseletét szabályozó 2004-es törvény, valamint ismertté vált a Sociovision intézet 2014-ben elvégzett reprezentatív felmérése, amely – egyebek között –
egyértelművé tette, hogy a franciák tovább szigorítanák a laicitás törvényeit.
A megkérdezettek nagy többsége, mintegy 80 százaléka – az iszlám rapid franciaországi terjeszkedése okán is – „a vallás diszkrétebb formájához” ragaszkodik a közös élet tereiben, az utcákon, a köztereken, az iskolákban és a vállalatoknál egyaránt. Elgondolkodtató, hogy a magyar külügy feje minderről nem tud. Ámde egyenesen érthetetlen, hogy a keresztlevételt elrendelő francia államtanácsi határozatot napjaink tragikus keresztényüldözésének példázataként felidéző külügyminiszter, szembesülve azzal az újságírói kérdéssel, hogy vajon miként egyeztethető össze a magyar kormány kereszténységet védelmező elkötelezettsége azzal, amikor egy keresztény örmény férfit aljas indokból és különös kegyetlenséggel lemészároló azeri katonatisztet Magyarország átad Azerbajdzsánnak, ahol a gyilkos azonnal nemzeti hőssé magasztosul, Szijjártó azt válaszolja, hogy a fejleményeket nem lehetett előre tudni.
 
Akkor legalább utólag segítsünk neki.

plo_rmel_fi0

Azerbajdzsán muszlim hagyományú állam, s noha általában nem üldözi a keresztény kisebbségeket, szignifikáns kivételt képeznek az örmények, akik ellen 1988–90 között számos pogromot hajtottak végre, amelyek közül a legismertebb a szumgaiti volt (1988). Az ellentéteket a túlnyomórészt örmények lakta Karabah (örményül Artzah) tartomány elszakadási törekvései váltották ki. Ezt a tartományt, mely már a 19. században sok viszály tárgya volt az örmények és az akkor még gyűjtőnéven „tatároknak” nevezett kaukázusi muszlimok között, a szovjet korszak hajnalán a bolsevikok Örményországnak ígérték. 168ora_logo

Bővebben ...

Mindten natyon jó, minten natyon szép

0f52093ab1f2Mindennel meg fatyok elegedve, mondá a császár és apostoli király az Osztrák-Magyar Állandó Értekezleten, és a mondá a kirájiparitanuló a Várkert Bazárban, mely az utóbbi időkben kiemelt jelentőségre tett szert, vélhetően biztonsági megfontolásokból. Talán azért, ha a jövendő király majdan alászáll a karmelita kolostorból a nép közé (szervusz nép), és elhatalmasodik rajta a pánikbetegség, legyen számára egy alagút, melyen menekülni tud, mint hajdan az Operaházból, mikor nagy győzelmét ünnepelte felhőtlenül.

 
Mindenesetre a Magyar Állandó Értekezleten ez volt az alaphang, és az ember eltöprenkedik, hogy ez vajon a miniszterelnök kissé sajátos belső világának képe mely egyesíti Schmidt Mária és Matolcsy György speciális világlátását, vagy egy más térben és időben létező ember álomvilágának megjelenítése zárt körben, a kilóra megvett kacsák óljában.
Akárhogyan is, de meglehetősen szomorú az ügy, hiszen ezzel kell együttélnünk, hacsak valami csoda nem történik, ami egy újabb stadionhoz vezet, melynek fűtött gyepszőnyege alatt alussza majd örök álmát a Nemzeti Foci Felvirágoztatója.
Nem kívánjuk az eseményt, de hát a tünetek súlyosbodása nem teszi kizárttá, hogy bekövetkezhet a szörnyűség, mely csak a führerbunker udvarán berendezett alkalmi melegedővel, vagy a sztálini dácsa padlóján egy lódoktor szakmai felügyelete mellett abszolvált, kissé elnyúló agóniával mérhető össze.
Szörnyű időszak lesz, de majd csak túljutunk rajta.
A Népstadion lebontása óta tudjuk, hogy minden stadiont a földdel egyenlővé lehet tenni, némelyiket még ki is lehet osztani tüzelőnek a hideg telek előtt...
 
 
Szóval, megtudhattuk, hogy idáig a Mi Reménységünk a nemzet egyesítésével volt elfoglalva, míg ezután a fejlett szocia... - nem, a nemzetépítést fogja előtérbe helyezni.
Érdekes, hogy a sikeres munka után bátran elmondhatjuk, hogy a nemzetegyesítés olyan jól sikerült, hogy ma már akár egy családon belül is úgy utálja magyar a magyart, mint eddig még soha, nem is szólva a külhoniakról, akik éppen csak egy göndör szőrszállal vannak lemaradva a senki által nem észlelhető migránsok iránt táplált érzelmektől.
Szerettük volna a kérdésről Bugár Bélát, a szlovákiai magyarok egyik vezetőjét is megkérdezni, de sajnos nem ért rá, mert éppen a miniszterelnök csicskái elől menekült.
Nagy bűnt követett el: a többségi nemzetet nem volt hajlandó ellenségként kezelni, ami a jószomszédi kapcsolatok tekintetében megengedhetetlen.
Csak mondanám: ilyen szar állapotban a nemzet még a kuruc-labanc ellentétek idején sem volt, ami meg az egyesítést illeti, a nemzet egységes volt, míg csak fel nem tűnt a politikai pályán ez a kókler.
Az erdélyi, felvidéki, kárpátalji, vajdasági magyar egészen eddig természetes része volt a nemzetnek, ha a helyi orbánviktorok üldözték, akkor a magyar nép segítséget nyújtott nekik, ha úgy érezték, hogy a helyzetük szülőföldjükön tarthatatlanná vált, akkor menedéket, sőt lakást is nyújtottak nekik - lásd TGM és még sok más migránsunk példáját - ha már a menekült szót törölni kellett a szótárból.
Igaz, akkortájt legfeljebb a nyugatra menekült nyilasok, horthysták és magukat hősnek eladó ötvenhatos disszidensek pofáztak volna bele a dolgainkba, de vevő erre kevés volt, az a pár alkoholista meg maoista idealista nem nagyon számított...
Az persze biztos, hogy a sok aktatáskában kihordott lóvé megtette hatását, a nemzetiségek hajdan gatyából kilógó seggű vezetői ma tehetős emberek, cserébe persze az itthoniaknak is leesett egy-két panziócska, kastélyocska, de hát ugye Krisztus koporsóját sem őrizték ingyen...
A Nemzet Szabója úgy véli, hogy összefoltozta a nemzet szanaszét hasogatott szövetét, habár kívülről inkább úgy tűnik: elszabta.

Bővebben ...

Az a mocskos „kettős mérce”

orban_lazar8Az igazán nagy gond akkor lesz, amikor az emberek százezrei fognak kérdéseket feltenni és nem lesz türelmük a válaszra 30 napot várni.

A magyar kormány meg van sértődve, amiért az Európai Bizottságnak nem tetszik a nemzeti konzultáció. Egészen pontosan annak kérdései. Még pontosabban az abba rejtett unió ellenes uszítás. Az erőszakos és moszkovita brüsszeliek ocsmány módon kérdéssel fordultak a kormányhoz és egy hónapos határidőt adtak a válaszra, ami Lázár János, a miniszterelnökséget vezető miniszter szerint nem csak túl rövid idő, de kettős mérce (sic!) is, mert más országokhoz intézet kérdések esetében több hónapod biztosít Brüsszel a válaszra.
 
Először a határidő hosszáról: a magyar kormánynak valami olyasmire kellene 30 nap alatt válaszolni, hogy miért az ominózus témában írt ki nemzeti konzultációt és mik ezek a kérdések. Röviden: mi a szar ez az egész? Erre elvárható lenne, hogy legyenek kész válaszok, hiszen a kérdőíveket már régen postázták. Ha még sincsenek – ami enyhén szólva gáz – akkor egészen biztosan van rá elég ember a kormánybürokráciában, akik 30 nap alatt képesek válaszolni és még marad idő Arany János nyelvéről Shakespeare, vagy Goethe-Schiller, esetleg Voltaire nyelvére fordítani az erre vonatkozó opust.
 
Nézzük csak Lázár János, a miniszterelnökséget vezető miniszter birodalmát! Íme a főosztályok felsorolása, amelyek a hódmezővásárhelyi zseni keze alá dolgoznak, akiknek választ kellene adni az EU kérdéseire:
 
(Csak kemény idegzetűeknek!)
 
  1. Miniszterelnöki Protokoll Főosztály
  2. Miniszterelnöki Titkársági Főosztály
  3. Kommunikációs Főosztály
  4. Miniszterelnöki Külügyi Főosztály
  5. Miniszterelnöki Külügyi Szervezési Főosztály
  6. Nemzetpolitikáért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság
  7. Nemzetpolitikai Jogi és Koordinációs Főosztály
  8. Nemzetpolitikai Kapcsolattartási Főosztály
  9. Nemzetpolitikai Stratégiai Tervező és Tájékoztatási Főosztály
  10. Miniszteri Kabinet
  11. Koordinációs és Elemzési Főosztály
  12. Közigazgatási Államtitkári Titkárság
  13. Belső Ellenőrzési Főosztály
  14. Szervezetbiztonsági Főosztály
  15. Kormányzati Iratkezelési Főosztály
  16. Kormányirodát Irányító Helyettes Államtitkári Titkárság
  17. Kormányiroda (főosztály)
  18. Törvényalkotási Főosztály
  19. Parlamenti Főosztály
  20. Gazdálkodásért és Személyügyekért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság
  21. Állami Vezetői Főosztály
  22. Kormánybiztosok Főosztálya
  23. Uniós Fejezeti Főosztály
  24. Pénzügyi és Számviteli Főosztály
  25. Költségvetési és Intézményfelügyeleti Főosztály
  26. Jogi Szolgáltatási Főosztály
  27. Humánpolitikai Főosztály
  28. Szervezetellátási és Logisztikai Főosztály
  29. Jogi Ügyekért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság
  30. Perképviseleti és Döntőbizottsági Főosztály
  31. Nemzetközi Főosztály
  32. Támogatói Döntések Elleni Jogorvoslatok Főosztálya
  33. A Kiemelt Társadalmi Ügyekért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság
  34. Össztársadalmi Ügyek Főosztálya
  35. Intézmény- és Szervezetfejlesztési Főosztály
  36. Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Főosztály
  37. Bővebben ...

Látlelet a szinte leválthatatlan Orbánról

kornai-jano8Kornai János szerint azonban a rezsim felkészült a lázadásra is. - A HVG-nek Kornai János azt mondja, Látlelet című könyve tárgyilagos, csak az előszó szubjektív, mert valóban dühös. Nemcsak azokra haragszik, „akik a rosszat művelik, hanem azokra is, akik eltűrik, hallgatnak, lapulnak”.

"Angolul azt mondják: enough is enough, vagyis ebből már tényleg elég."
 
 

Ezt mondja és Berzsenyi Dánielt idéz, amikor arról utal, hogy a jelenlegi helyzet minden magyar felelőssége, hiszen az Orbán-kormány már 2010 végére autokráciát, olyan rendszert épített ki, amely megőrzi ugyan a demokrácia formális jegyeit, de amelyben a hatalom leválthatatlan. A legismertebb magyar közgazdász már hét éve megjósolta, hogy a Fidesz átrajzolja a választási rendszert, szavazati jogot ad a határon túliaknak. Sakkozóként számolt a hatalom lépéseivel, hiszen a hatalom ura
"a maga machiavellista módján, mestersakkozó. De itt le kell állni a sakkjáték-metaforával. A sakkban ugyanis vannak kötelező játékszabályok, a mérkőzést nyilvánosan ellenőrzik. A mi partinkban a játékos menet közben a maga javára módosítja a szabályokat, és nincs bíró aki emiatt leállítaná a játszmát."

Jogálom

A jogállamiságról úgy véli, megtépázta a törvények tekintélyét, hogy azokat tömegtermelésben alkotják, selejtesek, személyre szabottak, végrehajthatatlanok.
"Törvénybe iktatják az uralkodó csoportnak kedvező kivételeket. Mégsem lehet azt mondani, hogy a törvények tekintélye teljesen megszűnt volna, hogy mindenki habozás nélkül megszegné őket."
Kornai ennél is fontosabbnak tartja a bírói függetlenséget, amin szerinte nagyon súlyos csorba esett, a politikai színezetű ügyekben van nyomásgyakorlás, de még mindig vannak bírák, akik nem hódoltak be. Könyvében csak 33 példát hoz a centralizációra, de szerinte lehetne sokkal több, hiszen az mindennap folytatódik, pedig miként könyvében írja, komoly veszély, hogy
"egy zsarnoki uralom eszközévé válhat."
24.hu

Bővebben ...

Óriási pénzt értek Orbán Viktor migránsai

rogi_migrancsKissé tisztult a kép a magyar letelepedésikötvény-programmal kapcsolatban, miután több hónapnyi titkolózás után a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal (BMH) megtörte a csendet, és megosztott egy adatmorzsát Demeter Márta LMP-s országgyűlési képviselővel.

 
A politikus közérdekűadat-igénylésére válaszolva a BMH közölte, hogy 6211 külföldi jegyzett le a közvetítő magáncégeken keresztül letelepedési magyar állampapírt, vagyis ennyien kaptak letelepedési engedélyt a programon keresztül. Ezek azonban nem a végleges adatok, mivel a hivatal nem közölte a családegyesítés útján kiosztott engedélyek számát. Demeter Márta egy korábbi adatigényléséből tudható, hogy több mint 13 ezer külföldi juthat – a befektető külföldi állampolgár jogán – letelepedési engedélyhez. Az biztos, hogy 10 ezren már megkapták, de 3600 külföldi családtag sorsa kérdéses. Ha minden kérvényező sikerrel jár, akkor több mint 19 ezer bevándorlónak adott az Orbán-kormány magyar letelepedési engedélyt, vagyis 14-szer többnek, mint amennyit – 1294 fő – az Európai Bizottság kért Magyarországtól az uniós szolidaritás jegyében, amit egyébként Orbán Viktor kormányfő is megszavazott Brüsszelben.
 
Habár a kormány igen ellenséges kommunikációt folytat a „Brüsszel által erőltetett betelepítéssel” szemben, a saját bevándorlóival sokkal engedékenyebb. Miközben a családegyesítés a nemzetközi szokásjog szerint a házastársra és a háztartásban élő kiskorú gyermekekre vonatkozik, az Orbán-kormány a letelepedési programban ezt a nagykorúakra is kiterjesztette úgy, hogy nem követelte meg az együttlakást, sőt a nagyszülőkre is vonatkozik.

mno.hu

Titkos a kötvényes bevándorlók pontos száma / 2017.10.26.
Az ügyben nemcsak lapunk, de országgyűlési képviselők kérdéseire sem adnak választ.

 
Vagyis egy 300 ezer eurós kötvény vásárlásával – amelyet harmadáron, 125 ezer euróért is meg lehetett venni – akár nyolc bevándorló is letelepedési engedélyt kaphatott Magyarországon. Ebben az esetben fejenként 4,8 millió forintot kellett a letelepedésért fizetni, vagyis aligha nevezhetők gazdag befektetőnek a kötvényes bevándorlók. Ennyit nem ritkán az embercsempészeknek is fizetnek a menekültek.

Az, hogy miért vállalt ekkora politikai kockázatot az Orbán-kormány az irányított bevándorlás során, könnyen érthetővé válik a közvetítő – egy kivételével adóparadicsomokban bejegyzett – Fidesz-közeli offshore cégek eredményeiből.

Bővebben ...

Orbán Gáspár és a kis közép-európai családi messianizmus

orban-gaspa8A vér kötelez oda és vissza egyaránt. Vagyis, ha Gáspár Isten földi helytartója, akkor fölmenője sem lehet egyszerű földi halandó. És – lássuk be – ennek bizonyítására semmi és senki nem drága. Ha a fiatalok vuduzásához egy hasonszőrű alkalmasabb, mint a pocakosodó „öregecske”, akkor azt kapják.

Orbán Gáspár – az elsőszülött férfiember a Viktor fémjelezte családban – miután élete beteljesülését a focizásban látta, de egy Isteni sugallat – vagy egy kitett láb – hatására alkalmatlanná vált e nemes célja beteljesülésére rájött, hogy új „élet-beteljesedés” után kell nézzen. Ez lett a Felház.
 
A 24.hu újságírója jóvoltából közelebbről is megismerkedhettünk a főleg egyetemisták körében terjedő egyházszerűséggel.
 
A kereszténynek mondott mozgalom három elöljárója: Orbán Gáspár, Prekopa Donát és Ember Illés szavaiból megtudható, hogy „történnek csodák a Belvárosban” manapság is, nem kell ezért a pápáig rohangálni, egyszerűen el kell látogatni egy általuk rendezett összeröffenésre.
 
Prekopa óvandó a megjelenteket a rémülettől, felkészít a következményekre:
„Lehet, hogy furcsa dolgokat fogtok látni, ezektől nem kell megijedni. Ha valaki nevetni vagy éppen sírni kezd mellettetek, vagy a földre esik, esetleg remegni kezd, az csak azt jelenti, hogy Isten itt van közöttünk.”
Szinte már látni vélem – ha ez nem lenne nézetem szerint az ő káromlása –, hogy Isten leszáll és kezet ráz az újdonsült kollégákkal, majd tesz pár csodát, hogy erősítse az inasai által generált érdeklődést, összecsapja a sarkát és dolga végeztével újra elfoglalja helyét az égi trónon.

Az „Égi Szellem” – ahogy Felházék emlegetik a Jóteremtőt – hatására az Orbán fiú ismeretlen nyelven kezd hablatyolni, és kézrátét kíséretében „nyelveken szól”. A hatás nem marad el, sokan a földre rogynak, mások nevetgélnek, vagy zokogni kezdenek, ki-ki vérmérséklete és megvuduzásának foka szerint.
 
Először 2015-ben érezte a három jóbarát azt a „belső késztetést”, hogy ne csak nekik legyen jó, így terjeszteni kezdték a Felház tanait. Egy év múlva már több ezer emberhez beszéltek a Körcsarnokban, idén februárban, majd szeptemberben pedig megtöltötték a MOM Sportot.

Ezen a ponton ütött szöget a fejemben, hogy elfogadva a jó szándékot, mennyire fals az a mondásuk, miszerint a pénz egyáltalán nem dominál Felház-ügyben. Nehezen hihető, hogy az egyre nagyobb helyek, a bele való technikai berendezések bérlése esetén a szerződésben a kifizető az „Égi Szellem” lenne. Ezek alkalmanként többmilliós tételek, amik igencsak megfogható összegek.

Bővebben ...

„Orbán Viktor a probléma része”

vl20171026_1Kis János szerint a 90-es évek elején tudni lehetett, hogy a gyors privatizáció együtt fog járni a korrupcióval - A korrupció a hatalomgyakorlás része – állítja a filozófus. Úgy véli: a polgári Magyarország csak egy része a teljes Magyarországnak

Nagy bajba kerülhet a Fidesz, ha a leváltását akaró választók készek átszavazni a győzelemre esélyes jelöltre – állítja Kis János filozófus. Lapunknak adott interjújában az SZDSZ volt elnöke arról is beszélt, ma sem támogatná, hogy valaki Magyarországra való áttelepülés nélkül kaphasson magyar állampolgárságot.
 
A Kalligram kiadónál megjelenő életműsorozatának legújabb darabja, A politika mint erkölcsi probléma a 2002-es Medgyessy-ügy felelevenítésével indul. Azokról ír, akik egy politikuson nem kérnének mást számon, csak a törvények betartását és betartatását. Márpedig nincs olyan jogszabály, hogy kötelező előállni a korábbi ügynökmúlttal – szólt a cinikus érvelés. Viszont ha többet is elvárunk, mi alapján határozhatjuk meg méltányos módon az erkölcsi keretrendszert?
– A D–209-ügy kipattanásakor azt írtam: Medgyessy Péter eltitkolta a választók elől politikai múltjának egy súlyos részletét, ezért mennie kell. Ezt a lelkük mélyén jobbára azok is így gondolták, akik vitába szálltak velem. Nem cinikusok voltak, hanem féltek. Attól féltek, hogy ha Medgyessy távozik, összeomlik a kormánytöbbség. Könyvem megírásához ez a vita adott lökést, de a tárgya általánosabb. Az emberek hajlamosak azt gondolni, hogy aki politikusi pályára lép, óhatatlanul be fogja piszkítani a kezét. A politika piszkos dolog, gazembereknek való. Ez tévedés. Obama, Merkel, Macron erős erkölcsiségű politikusok. Ám a piszkos kezek problémájába a tisztességes politikus is beleütközik. Hogy miért? Azért, mert a politika nem egyszerűen közcélok megvalósítása, hanem ugyanakkor harc a hatalomért. Aki nem szerez hatalmat, el sem jut odáig, hogy megvalósítsa a céljait. A hatalmi harc pedig arra szoríthatja, hogy olyasmit tegyen, amit egyébként elfogadhatatlannak tart. Ezt egyrészt vállalnia kell. Másrészt szembe kell néznie a kérdéssel, hogy hol a határ: mi az, amit semmi szín alatt nem tehet meg.
 
Viszont sokszor épp azt látjuk, hogy önkényesen történhet a betartandó erkölcsi elvek kiválasztása. Ott van például a hűtlenség kérdése, amit sokan hol szigorúan a magánélethez sorolnak, máskor viszont, konzervatív politikusokon, mégis számonkérik. Miközben lehet, hogy az adott képviselő épp sosem beszélt hasonló erkölcsi elvekről. Magyarországon pedig már ott tartunk, hogy hatalomközelből paparazzót küldenek a bokorba ellenzéki politikusok után. Mindez például a közre tartozna?
– A főszabály az, hogy a politikus magánélete nem tartozik a nyilvánosságra. De a főszabály alól vannak kivételek. A választóknak joguk van tudni például, hogy képviselőjük szavahihető-e. Ha egy képviselő a hagyományos családerkölcs mellett szónokol, és közben prostituáltakhoz jár, akkor nem szavahihető, és ez bizony a választókra tartozik.
 
Mégis miből tudjuk egyezményesen levezetni a betartandó elveket? Ma azt látjuk, hogy szinte mindent lehet már relativizálni, amiből következnek olyan állítások is, mint Lánczi Andrásé: amit korrupciónak neveznek, az a Fidesz legfőbb politikája. Mondván, ők ezt sima protekcionizmusnak tartják.
– Lánczi nem relativizál, hanem ködösít. Szerinte a korrupciónak nevezett dolog valójában a nemzeti vállalkozóréteg létrehozása. Csakhogy a trafikmutyi, a földmutyi, a közpénzmutyik nem piaci vállalkozókat hoztak helyzetbe, hanem klienseket, oligarchákat. A 90-es évek első felében tudni lehetett, hogy a gyors privatizáció elkerülhetetlenül együtt fog járni a korrupcióval.

Bővebben ...