Hírek

Az új BMW-gyárral még szorosabban öleli magához Magyarországot az autóipar

Részletek: Készült: 2018. július 31. kedd, 22:55; Találatok: 1504

bmwgyar Tíz évvel és egy hónappal a kecskeméti Mercedes-gyár bejelentése után végre új nagyberuházást ünnepelhet Magyarország. Debrecenben épül BMW-gyár 2019-től, jelentette be a cég, az üzemben “több mint ezer” dolgozó gyárt majd évi 150 ezer autót, köztük elektromos, hibrid és belső égésű modelleket is. Négyszáz hektáron épül az új gyár, aminek a felépítése nagyjából egymilliárd euróba, azaz jelenlegi árfolyamon mintegy 320 milliárd forintba kerül majd.

Arról nem árult el többet a cég, hogy milyen modelleket fognak gyártani, vagy hogy pontosan mikor kezdik meg a termelést. A gyárterület egy év múlva kerül a bajor prémiumautó-gyártó birtokába, és nagyjából ekkor kezdődhet majd a toborzás is.

A BMW a jó infrastruktúrával, a beszállítók közelségével és a helyi képzett munkaerővel magyarázta a választást. Nem véletlenül emlegeti a cég a beszállítókat, például a békéscsabai Csaba Metál gyártja több százezer elektromos BMW váltóházát. A bajor nagyvállalat már évekkel ezelőtt is arról beszélt, hogy valójában van egy láthatatlan autógyára Magyarországon, hiszen az itteni beszállítóinál tízezer ember dolgozik.

A képzett munkaerő előkerítése viszont már nagyobb kihívás lehet. Országosan hivatalosan 25 ezer betöltetlen álláshely van a feldolgozóiparban, ennek nagyjából tizede a járműiparban. Ám ezek többsége az ország nyugati felében található. Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében jóval tíz százalék fölötti az álláskeresők (tehát a munkanélküliek és a közmunkások együttes) aránya, amit részben a kevesebb beruházás, részben pedig a munkaerő alacsonyabb képzettsége magyaráz.

Az viszont már a most közzétett számokból is jól látszik, hogy ez egy erősen automatizált gyár lesz. A kecskeméti Mercedes-gyárban több mint négyezer alkalmazott gyárt évi közel 200 ezer autót, tehát egy alkalmazottra körülbelül 50 autó jut, a tervezett BMW-üzemben viszont ezer alkalmazott gyárt majd 150 ezer autót, ami egy főre 150 autót jelent. Ennek részben az is oka lehet, hogy az elektromos autók kevesebb részegységből állnak, mint a belső égésű motorral felszereltek.

Mindenesetre jól fog jönni az országnak, hogy éppen akkor jön egy piaci nagyberuházás, amikor az uniós forrásokból finanszírozott állami beruházások várhatóan jelentősen visszaesnek majd. (Igaz, egy ilyen magánberuházás máshogyan jelenik meg a makrogazdasági mutatókban, mint az égi áldásként érkező uniós források: a BMW-gyárnak lesz például jelentős importvonzata is a gépek behozatala miatt. Bár persze egy ilyen beruházás sokkal jobban javítja az ország termelékenységét, mint az uniós finanszírozású projektek többsége.)

Arról sem volt hivatalos bejelentés, hogy milyen formában támogatja az állam az üzemet. Mivel Szlovákia és Románia részvételével éles verseny zajlott a beruházásért, valószínűleg a kormány mindent megtett a BMW kegyeiért, ami még belefér az uniós szabályokba.

Ugyanakkor az óriásberuházás tovább erősíti Magyarország autóipari függését. Ez már most is igen magas, például a járműipari termelés a GDP tizedéről az ötödére emelkedett az utóbbi tíz évben, az exporton belül ugyanezt az ívet járta be a szektor a gazdaságon belül.

Bővebben ...

Egy látszólagos reformprogram

Részletek: Készült: 2018. július 30. hétfő, 20:22; Találatok: 1678

magyar-mode4 Az elmúlt hónapokban több új elem jelent meg a kormányzat gazdaságpolitikai retorikájában. Közvetlenül az áprilisi parlamenti választások után még változatlanul az erőltetett gazdasági növekedés volt napirenden. Ezt mutatta, hogy a miniszterelnök a pénzügyminiszter kiválasztásakor feltételül szabta, hogy az illető éveken át legalább 4 százalékos gazdasági növekedést ígérjen. Ennek megfelelően Varga Mihály pénzügyminiszter, illetve a stábja által összeállított, az EU-nak benyújtott középtávú terv, a kormány konvergenciaprogramja 2022-ig minden évre legalább 4 százalékos növekedést jósolt. (Az egy évvel korábban készült konvergenciaprogram ennél pesszimistább volt, már 2019-re is 4 százalék alatti bővüléssel számolt.)

A tartósan 4 százalékos növekedés azért erőltetett, mert forrásai – az EU-támogatások dinamizáló hatásának kifutásával, a munkaerőhiány fokozódásával, a magasabb energiaárak és kamatok mellett a világgazdasági konjunktúra várható romlása közepette – csak a termelékenység és a versenyképesség látványos és a korlátozott magyar versenyviszonyok között irreális javulása mellett lennének elérhetők. Igaz, ezt elvileg segíthetné az MNB által ugyancsak még áprilisban bejelentett új hitelezési koncepció, mely szerint 2030-ig a vállalati hitelállományt évi 10-15 százalékkal, a lakosságit évi 15 százalékkal kellene emelni. Ez azonban a 2020 utáni EU-források csak mértékében bizonytalan, akár egynegyedes beszűkülésére adott válasz volt.

A válasz voluntarista, mert homályban maradt, hogy a cégek miképpen tudják e hatalmas hitelösszeget a banki kockázatelemzés szerint is versenyképes termékek és szolgáltatások előállítására fordítani, mitől fog a lakosság hitelképessége (reáljövedelme) ilyen mértékben, tartósan javulni. Az állami nyomásra, főleg a kormányzattal jó viszonyban levő, de tőkeszegény bankok által végrehajtott felelőtlen hitelezés következményei pedig akár egyes bankok válságához is vezethetnek.

Az új retorikai elemek sorát a miniszterelnök júniusi bejelentése nyitotta meg, amelyben egy esetleges világgazdasági válságra hivatkozva 2019-re egy „masszív és földrengésbiztos” költségvetést igényelt. Az új feltételt csak a költségvetés bemutatásakor ismertette a miniszterelnök, miközben a költségvetés fő számai továbbra is megegyeznek a konvergenciaprogram még növekedéscentrikus előirányzataival. A gyakorlatban tehát a szükséges változtatások legfeljebb a kormányzat menet közben, átláthatatlanul végrehajtott költségvetési kiigazításaiban fognak megnyilvánulni, amelyekkel – és ez az elmúlt évekhez viszonyítva új elem – akár a növekedés kárára is igyekeznek a megígért deficit közelében tartani a hiányt. (A magyar államháztartási hiány az egyik legmagasabb az EU-ban, különösen a jó konjunkturális körülmények között minősül magasnak.)

Helyes és szükséges lépés, hogy középpontba állítják az egyensúlyi viszonyokat, az EU és más nemzetközi szervezetek is követelték vagy javasolták ezt. Mégsem érinti a magyar modell lényegét az új retorika, hiszen a változás szükségességét csak külső, világgazdasági okokkal magyarázza. Ezért a tartós növekedés szempontjából messze nem kielégítő. A forint nyár eleji látványos gyengülése sem csak külső okokkal magyarázható, hanem a nemzetközi tendenciákkal szembemenő magyar monetáris politikának is következménye.

A növekedés idén valóban elérheti a 4 százalékot, a világgazdasági válság előrevetítése azonban inkább politikai retorika: előkészítik, hogy várhatóan el fog maradni a tartósan 4 százalékos növekedés.

A gazdaságpolitikát érintő legújabb kormányzati fejlemény az MNB júliusi, 180 lépést tartalmazó (műhelymunkának nevezett) javaslata a magyar gazdaság fenntartható felzárkóztatására. Az elemzés legnagyobb erénye, hogy szembenéz számos aggasztó – bár szakmai körökben többnyire közismert, többek között az MNB őszi Versenyképességi jelentésében is rögzített, de a kormányzati propaganda által eddig mégis jellemzően figyelmen kívül hagyott – ténnyel. Emellett felrajzol egy sok tekintetben a fejlettebb országokban kialakulthoz hasonló (bár meghökkentően optimista) jövőképet, továbbá a változtatáshoz egy régóta tabunak szánt fogalmat, reformot tart szükségesnek.

Bővebben ...

Kormányfői energiazöldségek

Részletek: Készült: 2018. július 30. hétfő, 01:47; Találatok: 1974

szb201403274 „Energiafüggetlenséget” hirdetett Magyarország számára 2030-ig Orbán Viktor kormányfő tusványosi beszédében: készüljön el Paks és az új energiaforrások is lépjenek működésbe - fogalmazott. Szerinte szégyen, hogy a környező országokkal nincsenek energiaösszeköttetéseink, Oroszország pedig az Északi Áramlat nevű gázvezetékkel kiiktatná Európa Ukrajnán keresztüli gázellátását - vélte.

A miniszterelnök fennkölt beszédeiben rendre helyet kapnak szakmainak tetsző energetikai kitételek. Talán a múlt pénteki rádióinterjújában is megemlített fáradtsága volt ennek az oka, de amit Tusványoson mondott, az tárgyszerű szemszögből megítélve kizárólag valótlanságok, lehetetlen, ésszerűtlen, teljesítetlen célok, ellentmondások és csúsztatások halmaza volt.

Orbán Viktor 2009-ben még ellenzékiként 20 éven, 2013-ban kormányfőként pedig három éven belüli energiafüggetlenséget jelölt ki célul. A jól hangzó kijelentés alapját szakértői azóta se világították meg. A KSH adatai szerint ugyanis a magyar energiabehozatal a fogyasztás közel kétharmadát teszi ki, és most mintegy huszadával magasabb, mint nyolc éve, a Fidesz-KDNP-kormányzás elején volt.

A behozatal legnagyobb része kőolaj, ami túlnyomórészt Oroszországból származik. Lehetséges ugyan beszerzés az Adriai-tenger felől is, de az drágább. A hazai kitermelés mára szinte lenullázódott, emelése kizárt.

A második legnagyobb adag a gáz, aminek körülbelül 90 százaléka jön Oroszországból. Igaz, sokszor kerülővel, Ausztria felől, közvetítőkön át, ami gyakorta olcsóbb, mint a közvetlen orosz állami szállítás. A hazai kitermelés itt szintén esik. Bár az Orbán-kabinet keres új beszerzési lehetőségeket, alaptalan kijelentéseikkel sokszor elbizonytalanítják a lehetséges szállítókat.

A legnagyobb ugrás az árambehozatalban látható. Míg egyes szakértők ezt üdvözlik – mondván, így a legolcsóbb a termék -, a kormány és a lobbi belföldi erőműveket szorgalmaz, kevésbé törődve a megtérüléssel. Ilyen a kormányfő által említett Paks2, amelynek beruházási költsége szakértők szerint tartósan drágább áram mellett térülne meg 60 év alatt. Paks2 fűtőeleme is orosz, a más irányú beszerzés kockázatos, a belföldi uránbányászat pedig megszűnt.

„Új energiaforrások” alatt Orbán Viktor napelemet érthet, bár jelenleg a hazai „megújuló energia” nem más, mint alapvetően a faégetés. A szélerőművek telepítését ellehetetlenítették, a többi alternatív eljárás drága, a lakosság energiahatékonysági támogatása jelképes. Az idei választások előtt az árambehozatal ellen a termelés felének napelem-alapúvá tételével hirdettek harcot, elfeledve, hogy napnyugtakor is sok áram kell. Bár az államok közötti összeköttetések éppenséggel ösztönzik az energiabehozatalt, valótlan, hogy ilyenek már ne lennének. Egy fontos magyar-szlovák villanyvezetékről épp tavaly szerződtünk, a Balti-tenger alatt húzódó Északi Áramlat beüzemelésével pedig várhatóan nem szűnik meg az Ukrajnán keresztüli szállítás. A hazai hatóságok éppenséggel megakadályozták, hogy az orosz állam ennek kapcsán évtizedekre lefoglalja nyugati-északi gáz-összeköttetéseinket; az újabb csőterveket pedig gazdaságtalannak ítélik meg.

Egyetlen érdemi hazai energiaforrásunk a mátrai lignit, aminek égetése nagyon szennyező. Az Orbán-kabinet Párizsban vállalta is a szénégetés kivezetését. Igaz, a kormányfői strómannak tartott Mészáros Lőrinc több tízmilliárd forintot fektetett be a mátrai lignitbe.

Bővebben ...

Bazári keresztekkel az álkereszténység mezsgyéjén

Részletek: Készült: 2018. július 28. szombat, 22:24; Találatok: 1686

kereszt1 Évek óta téma, hogy micsoda keresztény ország vagyunk mi. A kormány retorikájának megfelelően az is hívő lett, aki eddig erről nem is tudott. Hirtelen elvárt lett hinni, ennek megfelelően pedig országszerte újulnak meg a templomok és épülnek Jézus szobrok. Ennek az agyatlan költekezésnek egy újabb lépése az a Baks községben frissen átadott 6 méteres világító kereszt, melyet az Áldott Kereszt Egyesület kezdeményezésére az Emberi Erőforrások Minisztériuma, illetve a Nemzeti Együttműködési Alap támogatásával mi fizettünk.

"Az Áldott Kereszt Egyesület szándékai szerint az ország több pontján is áll majd hasonló szimbólum, amely nem csupán az ország keresztény gyökereire utal. A civil szervezet így is szeretné tudniillik felhívni a figyelmet arra, hogy a Kárpát-medence cigányságának legfontosabb zarándokhelye, a Komárom-Esztergom megyében található Csatka kegyhelye jelentős felújításra szorul. A rekonstrukció kezdeményezésének élére az Áldott Kereszt Egyesület állt dr. Székely János szombathelyi megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Cigánypasztorációs Bizottságának vezetője illetve dr. Márfi Gyula veszprémi érsek támogatásával.

Az egyesület illetve a hívő cigányság bízik abban, hogy a felújítás megvalósulása után Ferenc pápa Magyarországra látogat, és megáldja majd a csatkai kegyhelyet. A világító keresztek fényével neki is utat kívánnak mutatni Magyarország felé, jelezve azt, hogy Magyarország keresztény ország, és az is marad, mert hű a gyökereihez, lakói pedig vallják, hogy a keresztény hit erőt ad mindannyiuknak"

Először is tisztázzuk, mi is történt itt pontosan. A Csongrád-megyei Baks községben felállítottak egy hatalmas világító keresztet a zalalövői (Zala-megye) Áldott Kereszt Egyesület kezdeményezésére, mely a Komárom-Esztergom megyei Csatkán található kegyhely felújításának fontosságára kívánja felhívni a figyelmet. Aki már itt elvesztette a fonalat, azt megértem, ugyanis ezzel én is így voltam. Miért döntenek úgy Zalában, hogy Csongrádban kéne egy olyan keresztet állítani, ami a komáromi kegyhely felújítására hívja fel a figyelmet? Logisztikailag teljes mértékben értelmezhetetlen, arról már nem is beszélve, hogy ha a kegyhely felújításra szorul, úgy egy vélhetően több százezres – ha Mészáros esetleg Tiborcz is közreműködött, talán milliós – kereszt felállítása helyett miért nem a csatkai kegyhelynek ajánlották ezt a pénzt?

Haladjunk is tovább a kérdések erdejében. Miért célja az a nem túl sokak által ismert Áldott Kereszt Egyesületnek, hogy közpénzen húzzanak fel hatalmas, világító kereszteket az ország különböző pontjain? Ha olyan fontos számukra, hogy az ország keresztény gyökereinek emléket állítsanak, tegyék azt meg a saját egyesületük pénzén, az ugyanis kevéssé biztos, hogy az adófizetők többsége mélykeresztény lenne. Felőlem aztán legyenek büszkék keresztény gyökereikre, de ne más pénzén tegyék ezt.

Az hisz Istenben aki akar, Magyarországon ugyanis – még – vallásszabadság van. Az azonban, hogy állami pénzen bizonygassa ezt valaki, már kevésbé elfogadható. Az állam és a vallás egymástól külön kéne hogy váljon, azonban ez már rég nem így van az orbáni Magyarországon. Az állam adófizetők milliárdjaival tömi ki az egyházakat, akik köszönik szépen és elfogadják azt. Milliárdokból újulnak meg templombelsők és oltárok, miközben rászorulók ezrei küzdenek napról napra, hogy legyen mit enniük. Határon innen és túl újulnak meg milliárdokért az egyházi iskolák tucatjai, miközben a világi iskolák tömegei pusztulnak le. Az Orbán-kormány mesterségesen hozza létre egyik vágyálmát, a keresztényi Magyarországot. Nem számít, hogy az ország népességének csak elenyésző része jár misére és él valóban a bibliai tanítások szerint, hisz ha Orbán Viktor szerint Magyarország keresztény, akkor bizony kereszténynek kell lenni, mese nincs.

Bővebben ...

Ebbe belerokkanhat Magyarország - Több százezres kivándorlási hullám fenyeget

Részletek: Készült: 2018. július 27. péntek, 17:15; Találatok: 1638

london170829 Becslések szerint akár 600 ezer magyar is élhet külföldön, és még majdnem ugyanennyien tervezik, hogy néhány éven belül elhagyják az országot - derül ki a KSH friss kiadványából. A statisztikai hivatal a 2016-os mikrocenzus kivándorlással kapcsolatos eredményeit összegezte, így amellett, hogy friss adatok, becslések vannak a külföldön élők számát illetően, egy sor új adatot is megtudhatunk az elvándorolt magyarokról.

Megint az örök kérdés: Hány magyar él külföldön és miért nem annyi?

A magyarországi háztartások önbevallása alapján 2016 októberében 265 ezer jelenlegi vagy korábbi háztartástagjuk élt külföldön - derül ki a KSH kiadványából. A két évvel ezelőtti mikrocenzus adatai szerint a magyar népesség 4%-ának van közeli migrációs tapasztalata, ami azt jelenti, hogy 2000 óta 378 ezer fő élt külföldön hosszabb-rövidebb ideig.

Ha nem olvasnánk tovább a KSH anyagát, akkor megállapíthatnánk, hogy a Portfolio idén tavasszal közölt 610 ezres becslése erősen túlzó az Európában élő magyarok számát illetően. A dolog azonban nem ilyen egyszerű, hiszen a fontosabb megállapítások után a statisztikai hivatal is rögtön elismeri, hogy a mikrocenzus mintája "továbbra sem alkalmas arra, hogy a kivándorlás mértékére, valamint a külföldön élők számára pontos becslést adjon". Ennek több oka van:

A mikrocenzus a magyarországi lakcímeken élő személyeket rögzítette, így amennyiben a teljes háztartás külföldre költözött, ők nem jelennek meg a mintában.
Az itthon maradt és megkérdezett hozzátartozók különféleképpen értelmezhetik a tartósan külföldön élők kategóriáját.

Vagyis a KSH is elismeri, hogy az általa közölt 265 ezres számot nem lehet kiindulási alapnak tekinteni, a minta csak arra alkalmas, hogy "a külföldön élő népesség demográfiai jellemzőit, a külföldön élők társadalmi sajátosságait vizsgáljuk". Persze ez sem kevés, ahogy azt majd látni fogjuk.

Az utóbbi években egyébként több becslés is született a külföldön élők számát illetően, ezek 120-637 ezer közötti számot tartalmaznak:

A nagy szórás elsősorban az eltérő módszertannak köszönhető, a Portfolio például korábban az európai tükörstatisztikákra alapozva hajtott végre néhány korrekciót, így született meg a 600 ezres becslésünk.

Bővebben ...

Úrnak rongyok

Részletek: Készült: 2018. július 27. péntek, 00:35; Találatok: 1884

ovi-kukkol A Magyar Helsinki Bizottság, ha lehet ezt ilyen módon elmesélni egyáltalán, úriembereset játszik a tébolydában. Teázni akar a nyálacsorgató baltás gyilkossal, ami öreg hiba, sőt, ha szabad ilyen közvetlennek lenni: fiúk, ez így nem fog menni egyáltalán. Az van, hogy a fideszhordák gecik voltak meg aljasok, jól ragadta meg tehát a torkánál a tökét Simicska bácsi, aki immár jobbra el és taps nélkül.

Ezeknek a civileknek jogerős ítéletük van arról, hogy a mi drága egyetlen kormányunknak az oldalukon, ahol az agyrémeik vannak, azaz, a kormány.hu-n harminc egész napon át világgá kell kürtölni azt a cáfolhatatlan tényt, hogy hazudtak éjjel és nappal, de legfőképpen akkor, amikor a nemzeti konzultációjukban azt állították, hogy az M. H. B. a törvénytelenségeket elkövető bevándorlókat védi.

De a mi drága kormányunk nem tette ki a szöveget arról, hogy hazug, mocskos és aljadék, hanem a Kúriához fordult orvoslatért, hogy nyújtsa az élvezeteket. Mindeközben pedig nyájasan megkérték a Helsinkit, amíg a Kúria monyol, ne kelljen kirakniuk a szöveget, és ezek a drága lelkek mit válaszoltak, hát ezt: “Szemben a kormánnyal, mi ennél a pernél is megőriztük a józanságunkat, és a lehető leggálánsabban járunk el, noha az alperes erre nemigen szolgált rá”.

Tökön többféle módon is szúrhatja magát az ember, többek között így is. Tudom én, hogy egy bizonyos szint fölött nem süllyedünk bizonyos szint alá, meg gyerekszoba és elsőáldozás vagy filozófia szakkör. De könyörgöm, csak rá kell nézni prime minister Victor Orbanra, a trottyos gatyájára, és meg lehet állapítani, hogy ilyen alaktól tyúkot se venne az ember, mert a fazokból vinnék el, kiderülvén, azt is lopta.

Ezen kívül élénk háború is van, amiben nem szoktak kegyelmet osztogatni. Az M. H. B. meg úriembert játszik itt, holott ő kapta a stigmát, ráadásul már matricája is van, amely mutatja a szabadcsapatoknak, melyik ablakot kell betörni. Mindjárt elszedik a pénze huszonöt százalékát hadiadóba, majd fölszeletelik, megsózzák, megborsozzák, és így vetik a falka elé, ők pedig csak jópofiznak, és eltartott kisujjal szürcsölik a teát.

Játsszák a gentlemen’s agreement-et, amit viszont csak úriemberekkel lehet, ilyet viszont ezekről a fideszesekről egyáltalán nem állíthatunk. Ezek nem lovagok, az ilyesféle erények teljesen hiányoznak belőlük. Nem olyan keresztény magyar úriemberek sem, mint ami a mintájuk nekik az ellentengernagy idejéből, mert azokban minden ocsmányságuk ellenére volt úri böcsület, és legalább főbe lőtték magukat a kártyaadósság után.

Ezekben ennyi sincs, a gerinc leghalványabb jele, még gerinchúr sem, egyszerűen nincsen mit kezdeni velük. Tényleg az van, hogy betódultak a klubba, és széthugyozzák a zongorát. Adyval mutatható meg legjobban a világ: “…Minden a Sorsé, szeressétek,/ Őt is, a vad, geszti bolondot,/ A gyujtogató, csóvás embert,/ Úrnak, magyarnak egyként rongyot./ Mert ő is az Idők kiküldöttje/ S gyujtogat, hogy hadd hamvadjon össze/ Hunnia úri trágyadombja,/ Ez a világnak nem közösse…”

Bandi bácsi ezzel a szöveggel a forradalomba rohant több mint száz éve, ilyesmitől most viszont meglehetősen távol állunk. Olyannyira, hogy a Szerencsen vasárnap tartandó időközi polgármester választáson már csak egy jelölt van, természetesen a Hazafias Népfronté, amely Fidesz-KDNP alakban reinkarnálódott. Kommunisták ezek is, csak aljasabbak és gátlástalanabbak.

Bővebben ...

2010 óta egyre kevésbé a csúcstechnológiára épít a magyar export

Részletek: Készült: 2018. július 25. szerda, 21:18; Találatok: 1667

vadbarom Gyakran elhangzik magyar politikusoktól, hogy milyen sikeres a magyar export. Ez az export értékét vagy a GDP-hez viszonyított arányát nézve kétségtelen tény. De ha jobban megnézzük, miből áll össze a magyar kivitel, kevésbé lehetünk büszkék.

Úgy tűnik, nehezen lép fejlettségi szintet a magyar ipari termelés, ugyanis az utóbbi években visszaszorult a csúcstechnológiára épülő termékek exportja a teljes magyar kivitelben.

A 2010-es szintnél ma jóval nagyobb arányban vannak olyan termékek, amik előállítása nem igényli a legmagasabb technológiai tudást. Más szóval csökkent a magyar export technológiai intenzitása.

Arányaiban kevesebbet exportálunk például gyógyszerekből, precíziós, orvosi vagy optikai eszközökből, adatfeldolgozással és távközléssel kapcsolatos berendezésekből. Technológiailag ezek a legösszetettebb termékek. Ezzel párhuzamosan viszont nőtt a technológiailag kevésbé intenzív ágazatok aránya: több személygépkocsit, alkatrészt, más járműveket, ipari gépeket és szivattyúkat adunk el külföldön.

A rendszerváltás után fél évtizeddel indult be igazán a jármű- és gépgyártás Magyarországon, és azóta is ez húzta az egész gazdaság növekedését. A kétezres évek közepére azonban sikerült a gépgyártásnál magasabb technológiai tudást igénylő termékeket exportáltunk, 2009 és 2010 között már ezek adták a magyar export legnagyobb részét. 2010-ben viszont a fejlődés visszafordult, és azóta a növekedés igazi húzóágazata megint a jármű- és gépgyártás lett.

A járműveknél komplexebb ipari termékek súlya az exportunkban a felére esett vissza az Orbán-kormányok idején: a 2010-es 34 százalékról 2016-ra 17 százalékra csökkent.

Bővebben ...

Orbán kottájából büfögő szánalmas alakok

Részletek: Készült: 2018. július 24. kedd, 22:29; Találatok: 1582

Rogandomoto V-A-K-Á-C-I-Ó ide vagy oda (Netanjahuval olyannyira működött a kémia, hogy megkésve bár, de helyére került az A betű is; ma este meg Montenegróban munkavacsorál a fénylő csillag, úgyhogy hátha pont kerül ennek a fészbukosok szórakoztatását célzó gagyi-debil feladványnak a végére), azért azt senki nem gondolhatta komolyan, hogy megpihen a propaganda. Pedig az Országgyűlés Hivatala által kinyomott közérdekűen parasztvakító médiaanyag szerint ötvennégy törvényjavaslatot és tizenkét parlamenti határozatot fogadott el az Országgyűlés május 8-i megalakulása óta, szóval lenne ok a hirtelen megpihenésre. Emberfeletti vergődés volt ez, lássuk be.

De nem. A propaganda nem pihen. Azon kívül, hogy az egyik főállású propagandanéni leleplező cikket írt arról, hogy az ENSZ nem/sem független (hogy mik nem vannak!) és lerántotta a leplet a háttérből irányító nemzetközi elitisták igazi céljairól (édesanyám, borogass!), odatolták a lopott pénzből működő Magyar Idők mikrofonállványa elé a Miniszterelnöki Kabinetiroda (szevasz, Rogán!) parlamenti államtitkárát, bizonyos Dömötör Csabát, hogy adja elő az obligát agymosó műsort, ami konkrétan semmit nem változott április 8-a óta. Nehogy az uborkafa árnyékában a rajongói klub kiessen a ritmusból és elfelejtse a miheztartást.

Mi tagadás, az interjú minden morzsája – kérdésestül, válaszostul – a kötelező olvasmányok közé sorolandó, de nincs nekem annyi életem, hogy soronként szedjem szét Csabika egydimenziós eszméinek futását arról, hogy hiába győztünk, egy percre nem lehet hátradőlni, fenekednek ránk a sorosok. Az alákérdezősdi fénypontját azért kiemelném, mert ehhez viszont van némi hozzáfűznivalóm.

Magyar Idők: Az ellenzék katasztrofális állapota nem rombolja vészesen a parlamentáris demokráciát, a politikába vetett közbizalmat?

Dömötör Rogánalattvaló Csaba: Ami a parlamenti munkát illeti, szerintem nincs nagyobb megtiszteltetés, mint Európa legszebb középületében, a magyar törvényhozásban dolgozni. Én igyekszem ennek megfelelően állni a parlamenti munkámhoz. Bármit is gondoljak róluk, tisztelettel végighallgatom az ellenzéki felszólalásokat, ami róluk nem mondható el. Mintha harsányságban, trollkodásban egymással versenyeznének. Ennek fő oka szerintem a gondolattalanság, a cselekvésképtelenség és a hiteles vezető hiánya. Ezt akarják ellensúlyozni a viselkedésükkel, és nem jó ezt nézni.

Nincs is annál szebb és hitelesebb, mint amikor ugyanabból a közpénzből jól élő, ugyanazt a szekeret toló, kilencedik éve megszakítás nélkül a hatalomban pöffeszkedő politikus és a szervilis médiamunkás egymást túllicitálva szakérti megfele az egyébként valóban siralmas helyzetben lévő ellenzék állapotát.

Nincs is annál megejtőbb, mint amikor a Fidesz éppen szolgálatban lévő papagája, a nyilvánosság elől rendre megfutamodó, a hozzá intézett kérdéseket a parlamentben boldogkarácsonyozással, csicskapártozással, szemöldökcsipeszezéssel, ócska személyeskedéssel, vagy éppen átmeneti süketségre hivatkozással elintéző gazda önkritikátlan szolgája tiszteletről beszél.

Gondoltam, hogy ha már ilyen impertinenciával hazudik a szemünk közé az ügyeletes Dömötör, és a trollkodást hányja a Fidesz által szaros madzagon rángatott (!) ellenzék szemére – tisztelet a nagyon kevés kivételnek -, akkor rakjuk már ide az illetékes jóember mindent felülmúló tiszteletének bizonyítékát:

1. 2017. októberében Demeter Márta LMP-s képviselő a letelepedési kötvényekről tett fel 7 darab kérdést írásban a kormányzatnak, kérdéseit minden minisztériumnak. A képviselő arra volt kíváncsi, a címzettek helyesnek tartják-e azt, hogy

Bővebben ...

Csendben megtolták a propagandát még jobban, 90 milliárd kerülhet egy céghez

Részletek: Készült: 2018. július 23. hétfő, 22:40; Találatok: 1753

kamukom A vártnál is többet költhet a következő években kommunikációra az állami szféra, miután az eddig megszokott 25 helyett 30 milliárdos keretszerződést írt alá még június közepén a Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKOH). A keretösszeg ráadásul kétszer feltölthető, tehát ha véletlenül idő előtt elköltené a hivatal a 30 milliárdot, akkor idén még kétszer elkölthet ennyit, azaz végső soron akár 90 milliárdot is. (Legutóbb élt is ezzel a hivatal, tehát az eredetileg 25 milliárdos keretből 75 milliárd lett.)

A gigantikus összeget elvileg legfeljebb három év alatt élheti fel a hivatal, legutóbb azonban nem kellett ennyi idő a 75 milliárdos keret elköltéséhez. Az előző körben lényegében másfél év alatt elégettek ennyit, annak ellenére, hogy az NKOH-t elvileg spórolási céllal hívták életre.

Ezúttal a 90 milliárdot ráadásul egyetlen üzleti körnél költheti csak el az állam: a teljes összeg Balásy Gyula a médiaügynökségeihez a New Land Mediához és a Lounge Design-hoz kerül. Korábban két másik kormányközeli vállalkozó, a Rogán Antal szomszédjaként elhíresült Csetényi Csaba, illetve a vizes vb-vel hatalmasat szakító Kuna Tibor is részesülhetett az állami kommunikációs megrendelésekből, a mostani milliárdokból azonban nekik már nem jut. Bár a gigantikus közbeszerzésen ők is elindultak, sőt nyertek, és még szerződést is kötöttek velük, ám egy nappal az aláírást követően fel is bontották a megállapodást. Az NKOH illetékes kollégáiban ugyanis ekkor tudatosult, hogy a Közbeszerzési Hatóság eltiltotta az állam tendereken való indulástól a két üzletember cégeit, ráadásul éppen a hivatal korábbi közbeszerzésein elkövetett szabálytalanságok miatt^*A szerződésnyilvántartási-rendszerbe feltöltött megállapodást még mind a három nyertessel aláírták, Kuna és Csetényi cégeivel azonban később szerződést bontottak..

g7.24.hu

Monopolizálódott az állami kommunikáció, 75 milliárd mehet egy emberhez / 2018.06.21.
A három kormányközeli ügynökségből egy maradt. Tipikus monopol piac jött létre, ahol úgy áraz az egyetlen szereplő ahogy akar. - Az NKOH-t papíron azért hozták létre, hogy az állam spóroljon a kommunikáción, de ennek pont az ellenkezője történt.

Hogy pontosan miket csinál, mely állami cégeknek és intézményeknek dolgozik majd 90 milliárdért Balásy Gyula két ügynöksége, azt most még nem lehet tudni. A júniusi szerződéskötéssel lezárt közbeszerzés keretében ugyanis még csak azokat a cégeket választják ki, akik a jövőben a keretösszeg kimerüléséig versenyezhetnek majd a konkrét megbízásokért. Például a kék Soros-plakátok kihelyezéséért, a szinte ingyen elkészíthető, de mégis százmilliókba kerülő reklámfilmért, a Puskás stadion építésének promótálásáért vagy éppen a vizes vb elmaradt nemzetközi kampányáért.

Ha a keretszerződést aláírták, akkor az adott állami szerv (cég, minisztérium vagy bármilyen egyéb szervezet) jelzi az NKOH-nak, hogy szeretne valamilyen kommunikációs tevékenységet elvégezni. A hivatal pedig a keretszerződés alapján kiír egy új közbeszerzést, amin viszont már csak azok indulhatnak, akikkel ezt a megállapodást aláírták. Azaz most kizárólag Balásy Gyula vállalkozásai.

Bővebben ...

További cikkeink...

278. oldal / 495