Hírek

Tóta W.: Magyarország nem vádlott, hanem áldozat

8b14e70fd3d"Nem csak a szemetek tudnak magyarul." - Vélemény.

Mivel most hetekig bugyog majd minden lefolyóból, hogy megbélyegezték, megszégyenítették és elfenekelték Magyarországot és az összes magyart egyenként, még az elején szólnék, hogy engem ugyan nem.
 
Nem zárattam be ugyanis újságokat, nem vegzáltam civil szervezeteket, nem küldtem kopaszokat népszavazások ellen, és nem akadályoztam meg egyik párt kampányát sem. Ezenkívül nem loptam, és a családomat sem tanítom be lopásra.
 
Nem ingem tehát Orbán Viktor csíkos pizsije, és nem gatyám az a rongyszőnyeg sem, amit hivatali útjain visel. A vádirat nem rólam szól.
 
Ezt még sok millióan elmondhatják magukról. Azok, akik nem is szavaztak rá, de még a támogatóinak a többsége is. A Sargentini-jelentés Orbán Viktor és kormánya tetteit vette sorra, és állapította meg róluk nagyjából pont azt, amivel ez a kormány idehaza egyenesen dicsekedni szokott.
 
Sérelmük nem az enyém, ahogy bűneik és törekvéseik sem. Közösséget pedig azokkal érzek inkább, akik szintén felröhögnek, amikor ez a suttyó elpróbálja odakint a belpiacos mutatványait. Igen, jó látni, hogy van még hely, ahol tőle keményeket kérdeznek, és ahol kikacagják félelem nélkül, amikor hazudik. A németek, belgák és franciák ezt a saját vezetőikkel tehetik meg otthon, saját nyilvánosságukban, köztévéjükben és parlamentjükben. A vita meg arról szól, hogy nálunk miért halt ki ez a szokás – ez a jog.
 
A mi hazánk ebben az ügyben nem vádlott, hanem áldozat – és tanú.
Magyarország, ahogy az Európai Parlamentben is elhangzott, nem Orbán Viktor, és nem a Fidesz. Magyarország rengeteg dolog szivárványló összessége, és ebben benne van minden a zengői bazsarózsától a Király utca sarkán száradó szarig.
 
Mármost ha a szarra azt mondja valaki, akár egy jöttment holland, hogy büdös és nem oda való, azon én nem sértődök meg. Nem fogom verni a mellem, pláne összekenni szarral, hogy ez a mi kutyánk kölyke, hungarikum, és nekünk ez ízlik. Nem találok ki elméleteket arról, hogy máshol is van szar, és ez az egész fintorgás csak azért van, mert nem akarunk beengedni ezermillió arabot. Arról nyithatunk egy másik vitát, ám amit a kutyaszarról mond a nemes hölgy, az bizony tény.
 
Ettől nem leszek kevésbé magyar, csak kevésbé szaros.
Az igaz, hogy amikor a szar mellett elment már száz honfitársam, és egy holland turista kezdi összeszedni illatos zsebkendőjével, akkor kínosan érzem magam. Ez az érzés rokon a szégyennel.
 
Baljós gondolat, hogy amint nálunk milliók képzelik azt, hogy minden egyes menekült őrjöngő vadállat, odakint talán sokan azt hiszik, hogy minden magyar az utcasarkon tolja le a gatyáját, mint Orbán Viktor. És Bécsben megint kikerülnek a kirakatba a táblák, hogy Magyar, ne lopj. A szégyen és a bűn ma Orbáné. Magyarország jobbik felének feladata – köztük éppen azoké, akiknek elnyomása ellen Európa most szót emelt –, hogy létével és munkájával jelezze: nem vagyunk mind cinkosok, és némák sem. 

444.hu
Az európai képviselők kinevették Orbánt, de itthonról nézve ez nem olyan jó poén / 2018.09.12.
„Mi sohasem vetemednénk arra, hogy elhallgattassuk azokat, akik nem értenek egyet velünk” - mondta a miniszterelnök, aki elhallgattatott már újságokat, tanárokat, civileket, tudósokat.

Bővebben ...

Orbán Viktor nemhogy Magyarországot, magát sem tudta megvédeni

835656449afA magyar kormányfő mindenképpen nyert az Európai Parlamenttel folytatott vitával, bármi legyen a szavazás kimenetele – mondta a tízmillió politológus országának többsége. Ők valószínűleg nem gondolták át, mi következik a Sargentini-jelentés elfogadása után. És talán nem gondolta át Orbán Viktor sem. Elemzés.

A Sargentini-jelentés szerdai megszavazását Orbán Viktor provokálta ki.
Ez tisztán kiderült az elmúlt két nap strasbourgi eseményeiből. A zöldpárti képviselő által összeállított dokumentum tartalmazott elég vitatható pontot, hogy azt hatékonyan támadni lehessen, és az Európai Néppárt frakcióvezetője ki is fejtette: egy-két ügyben tett engedményért hajlandó lett volna megvédeni a magyar kormányt. Manfred Weber múlt héten telefonon puhította Orbánt, majd a plénum előtt kért tőle belátást néhány tarthatatlan döntéssel kapcsolatban, és még egy utolsó utáni esélyt is adott neki a zárt ajtók mögött zajló frakcióülésen.

Mandred Weber felszólalása / © MTI / Európai Parlament Multimédiás Központja / Genevieve Engel

A német sajtó szerint kedd este botrányosra sikerült ez az utolsó megbeszélés. Orbán ugyanis ragaszkodott ahhoz, amit a nyilvánosság előtt is mondott. A Néppárt szerinte gyenge, mert engedményeket tesz a baloldali frakcióknak. Talán odabent elmagyarázták Orbánnak, hogy a demokrácia éppen arról szól, hogyan vagyunk képesek többséget teremteni a álláspontunknak. A 751 fős Európai Parlamentben 218 képviselője van a Néppártnak. Ez talán a magyar kormány számítása szerint is kevesebb, mint a képviselők fele. Tehát a demokrácia legalapvetőbb szabályát követve együttműködik olyanokkal, akik más véleményen vannak.
Orbán problémája az, hogy a Néppárt nem azokkal működik együtt, akikkel ő szeretne: a szélsőjobboldallal.
Többször leírtuk az elmúlt napokban: a politikai középtől jobbra álló erőknek többsége lenne a strasbourgi testületben, ha a kereszténydemokraták együttműködnének mindenkivel a luxemburgi konzervatívoktól a görög Arany Hajnal náci provokátoraival bezáruló palettán. De a német CDU és a bajor CSU, vagy az osztrák ÖVP inkább tart a liberálisokkal, a baloldallal és a zöldekkel fontos szavazások alkalmából, mert az ő véleményüket közelebbinek érzi magához, mint a demokráciát megvető radikálisokét. És ilyen fontos ügy 2018 szeptemberében a magyar jogállam helyzete. Hosszan eltartott.
 
Orbán Viktor ha nem is védte meg Magyarországot nyolc éven keresztül a támadásoktól, önmagát sikeresen megvédte az uniós intézményektől. Az Európai Bizottsággal elvitatkozott pár intézkedésen, az Európai Unió Bírósága néhány paragrafust sikeresen felülírt, de minden maradt a jogászkodás keretein belül. Az Európai Parlamentben ugyanis a Fidesz elég együttműködő volt a Néppárt számára ahhoz, hogy az cserébe megvédje az Orbán-kormányt politikai ellenfeleitől. És ez igaz volt az Európai Tanácsra is, amelyet konzervatív párttárs vezet, és amelyben szintén a néppárti állam- és kormányfők vannak többségben.

© AFP / FREDERICK FLORIN   

Bővebben ...

Orbán Viktor úgy megvédett minket, hogy belesántulunk

epNem tudom, másnak feltűnt-e a dolog. Talán nem, mert önszántából többnyire csak az olvassa a Párt faliújságját, akinek felesleges is olvasnia, már régen megjegyezte, hogy Orbán Viktor az utolsó reménye Európának, jól élünk, mert Orbán Viktor emeli a nyugdíjat, ha úgy vannak a számok és Orbán Viktor megvédi az ő híveit a migránsoktól. Ezért aztán a legtöbb rajongója nem is látott migránst soha életében. Nem azért, mintha nem tódulnának és csődülnének hordákban, hanem azért, mert fennakadnak a kerítésen.

Na, már el is kalandoztam, pedig csak azt szerettem volna mondani, hogy napok óta nem tiltott le senkit a liberális diktatúra a Facebookról. Nem is értem, mi ez a hanyagság.
 
Így jár az (ez esetben én), aki cikkírás közben belebambul az űrbe. Az történt, hogy megkezdődött az EP-ben a Sargentini-jelentés vitája. Orbán Viktor kissé artikulálatlanul óbégatta el, amit mindig is szokott. Talán nem szóltak neki, hogy a mikrofon azért van, hogy ne kelljen üvölteni. Mindenesetre az önfelkent vezér arról ordibált, hogy márpedig ő a magyar embereket képviseli és akkor sem engedünk be migránsokat és kész. Merthogy meg akarja büntetni Magyarországot a sorosista migránsbarát banda, de ő nem enged. Amúgy meg mennyire szemét dolog már, hogy el akarják venni Magyarország szavazati jogát. Mert ő (mármint ő, Orbán Viktor, aki azonos az országgal, ha jól értettem) soha a büdös életben nem tenne olyat, hogy elhallgattassa a vitapartnereit.
 
Ezen a ponton kezdtem erősen sajnálni, hogy egyrészt nem szeretem a pálinkát, másrészt fényes délután nem illik berúgni. Orbán Viktor a szólásszabadság védelmezője… édesjóistenem. Meg persze Európa védelmezője is, mert miért pont az ne lenne?
 
A korrupcióról, a szabadságjogok korlátozásáról, a demokrácia leépítéséről, az összes többi szemétségről, amiről valójában a jelentés szól, egy büdös rohadt szót nem mondott. Tehát ahogy vártuk: üzent a híveinek, ahogy szokott. Sajnálatos módon a többi felszólaló nem a migránsokról akar csacsogni. Hanem arról, hogy az EP és az Unió feladata nem Orbán Viktor lelkének pátyolgatása, hanem a magyar emberek, a demokrácia és az európai értékek védelme. Akár a saját kormányával szemben is ki kell állniuk a magyar emberek érdekében.
 
Sőt, azt bátorkodott valaki mondani, hogy Orbán rendszere a legkorruptabb rendszer jelenleg az Unióban és ennek véget kell vetni. Szóba került Orbán veje. Hiába, Tiborcz István nagy hírnévre tett szert.
 
Van persze védelmezője is a mi büszke vezérünknek. Ütős érvei vannak neki. Szerinte Orbánt nem Hófehérke és a hét törpe választotta meg, márpedig akkor azt csinál, amit csak akar. Szerintem is van ez annyira jó érv, mint a migráncsok kontra korrupció, migráncsok kontra demokrácia, migráncsok kontra akármi, bármi és minden.
 
Nini, azt merte mondani Orbán egyik vitapartnere, hogy ne azonosítsa már magát mindennel és mindenkivel. Orbán nem azonos Magyarországgal és nem azonos a magyar emberekkel, csupán a kormány vezetője. Magyarország sokkal, de sokkal több annál, mint egy ember, mint Orbán Viktor. Nem az Unió kirekesztő, hanem Orbán, akinek fő célja Európa megosztása.
 
És igen, a következő hozzászóló is azt mondja, hogy bizony Orbán nem azonos Magyarországgal, ne bújjon az emberek mögé. Az kevés, ha lehazugozza Sargentinit, az a tényeken még egyáltalán semennyit sem változtat. Az EU-hoz való tartozás nem csak jogokat, kötelezettségeket is jelent. Itt az ideje, hogy ha más mód nincs, kikényszerítse az Unió a kötelezettségek betartását.
 
Figyelek közben a felszólalásokra, de jelzem, nem először, nem ötödször üti meg a fülemet Orbán szélsőjobbos minősítése. Mintha kezdenék megérteni az EP-ben is, hogy micsoda őrületes veszélyt jelent az, ami történik az Unión belül.
 
Nigel Farage előadta a magánszámát. A Brexit arca fényesre nyalta Orbánt, majd azzal zárta a felszólalását, hogy szerinte most nem Magyarországot, hanem Orbán Viktort sértették meg. Ezért azt javasolja. lépjen ki Orbán az Eu-ból, szeretettel várja a Brexit Klubban.
 
Azt hiszem, nem nagyon kell ellenség annak, akit Farage úr barátjának kiált ki.

Bővebben ...

Az ország, ahol mindenki bevásárolhatja magát Mészáros cégébe, és magániskolába adhatja gyerekét

tiborczorbanAnnál habzóbb élvezetet nem láthatunk magyar ember arcán, mint amikor a fideszesek „liberálisozhatnak” egy jó kiadósat. Nem új a lemez, nincs is benne semmi meglepő, ám az már vicces, hogy ennek az amúgy respektábilis európai politikai áramlatnak a legkárosabb reflexeit maguk a fideszesek használják lépten-nyomon.

Az csak hagyján, hogy a másokat bő nyállal neoliberálisozó Fidesz az, akinek a kormányzása alatt minden eddiginél nagyobb összegű adóforint vándorolt a nagy multik zsebébe különböző támogatások és stratégiai partnerségek formájában. Azon is lépjünk túl, hogy az elmúlt években Orbánék kvázi adóparadicsommá változtatták az országot a nagyvállalatok számára, miután az amúgy is alacsony 19-ről 9 százalékra csökkentették a nagyvállalatok társasági adóját. Ha ehhez még a TAO-zást és hasonló kiváltságokat hozzávesszük, akkor egy nagy multi csupán 5 százalékot adózik Magyarországon.
 
Ez mind olyan pénz, amelyet tőlünk vesznek el, azoktól a közszolgáltatásoktól, amelyek a mi életminőségünket javíthatnák.
Ha ez nem neoliberalizmus, akkor semmi.
De vannak itt még érdekességek, amelyek leleplezik a Fidesz képmutatását.
 
A szombati kötcsei piknik előtt az Index lencsevégre kapta a miniszterelnök vejét, Tiborcz Istvánt, és arról kérdezte, hogyan is vásárolta be magát Mészáros Lőrinc egyik holdingjába.
 
Az ifjú Tiborcznak pedig csak annyi mondanivalója volt, hogy hát az egy nyrt. – nyilvánosan működő részvénytársaság -, így mindenki bevásárolhatja oda magát. A mondat kiválóan rímel Novák Katalin minapi kijelentéseire, melyek szerint mindenkinek a saját döntése, hogy magántanárhoz, esetleg magániskolába járatja-e a gyermekét.
Ezeknél a mondatoknál nevetségesebb és egyben érzéketlenebb vulgárliberalizmust nehéz is lehetne szerte az országban találni.
Azt nem feltételezhetjük, hogy ezek az illusztris kormánypárti alakok ne lennének tisztában a ténnyel, hogy minden magyar állampolgárnak nincs elegendő pénze ezekre a „befektetésekre”. Biztos tudják, nem is ezzel van a baj.
 
A baj ott kezdődik, hogy ez a „mindenkinek a saját” döntése megközelítés elfed egy alapvető igazságot, mégpedig az, hogy az egyének nem egy légüres térben lebegnek, ahol saját rátermettségük függvényében javakra tesznek szert, és azok segítségével aztán szabad döntéseket hoznak, ahogy épp jónak látják.
 
A világ ugyanis nem így működik, ezt csupán csak a liberális emberfelfogás gondolja így, de már a liberálisoknak is csak egy apró kisebbsége, a piaci fundamentalista libertáriusok gondolkodnak így, a liberálisok többsége leszámolt már ezzel az illúzióval.
 
Az emberek társadalmi, gazdasági, politikai szerkezetekben élnek, ezek a szerkezetek, struktúrák pedig befolyásolják az esélyeiket. Az év elején napvilágot látott OLAF-jelentésből például tudhatjuk, hogy Tiborcz István meggazdagodása nem a rátermett üzleti készségeinek a következménye, hanem annak, hogy a magyar állam – csalástól sem visszariadva – egész súlyával Tiborcz felé döntötte meg a pályát.
 
De persze ez csak egy látványos példája az ilyen társadalmi struktúrának, ennél sokkal láthatatlanabbak is vannak. Hallottunk például olyanról, hogy az állam százmilliókkal támogasson meg egy átlagembert? Nem. De olyanról igen, hogy százmilliárddal támogat meg egy nagyvállalatot.
 
Hogyan gondoljuk, hogy egy munkavállaló ugyanolyan eséllyel tudja érvényesíteni az érdekeit, mint egy nagyvállalat, miközben előbbinek törvény tiltja a sztrájkot, utóbbinak törvény adja a lehetőséget, hogy TAO formájában jó pénzzel politikusokat fizessen le?
 
Tudjuk például, mennyire egyenlőtlen az oktatás minősége országszerte. Hogyan gondoljuk, hogy ugyanolyan eséllyel indul egy szegényebb, rosszul felszerelt iskolában tanuló gyerek, mint egy nagyvárosi, módosabb diák, akinek futja magántanárra?

Bővebben ...

A magyar emberek többsége határozottan elutasítja. Azt, amiről meg sem kérdezték

szazadveg_mdKoncepciós eljárás, cenzúra, csalás, támadás, ordító migránssimogatás, kettős mérce, igazságtalanság, súlytalan, „IQ-hiányos EP-képviselők” rágalomhadjárata. Ha valamit kifelejtettem, majd úgy is jön a következő betanított papagáj és elszavalja. Addig is ma reggel Schmidt Mária közpénzalkalmazottja a Migráns1 kanálison hozta a néphülyítés hozzáadott, úgy értem, rá kiosztott értékét. Mert a paraszt hétvégén is hülyítve jó, nehogy keddig-szerdáig elfelejtse, mi háborítja fel.

Bizonyos Deák Dániel közpénzelemző, a Figyelő munkatársa becsörtetett az állami hazugsággyár stúdiójába, ahol fejhangon elszavalta a Sargentini-jelentés soros kimagyarázására, lényegének elhazudására kiosztott mantrát. Vagyis a műsorban arról csacsorásztak kedélyesen a felek, hogy a Századvég Alapítvány felmérése szerint a megkérdezett lakosok többsége elutasítja a Sargentini-jelentést. Kénytelen vagyok idézni:
 
Felkonf: Az egyik legfontosabb döntésére készül az Európai Parlament. Jövő héten szavaznak az úgynevezett Sargentini-jelentésről, vagyis Magyarországról. A Századvég ennek kapcsán megkérdezte az embereket, jön néhány állítás ebből a felmérésből:
  • 10-ből 7-en azt mondják, elutasítják a jelentésnek azt a részét, amely bírálja Magyarországot a kvóták elutasítása miatt.
  • A Sargentini-jelentés azt bírálja, hogy Magyarország bünteti a bevándorlás szervezését. A magyarok többsége ezzel a bírálattal sem ért egyet. Nagyjából 70%.
  • A jelentés szerint Brüsszelnek kellene megállapítania, hogy kik a menekültek és kik a gazdasági bevándorlók, és hogy erről Brüsszelben döntsenek, ne a tagállamokban. Ezt az emberek 80%-a utasítja el.
Mikrofonállvány: Az biztos, hogy minden kérdésben elutasítja a jelentés állításait a magyar lakosság. Ugye, összesen 5 kérdést tettek fel ebben a kutatásban:
 
Fidesz-elemző: A Századvég Alapítvány arra volt kíváncsi, hogy azokban a bevándorláspolitikai kérdésekben, amelyekben ez a jelentés különböző kritikákat tartalmaz, a magyar társadalom hogyan vélekedik, és az látszik, hogy a magyar társadalomnak a többsége minden egyes pontban azt mondja, hogy a kormány álláspontja helyes, és nem támogatja Judith Sargentininek a jelentésben foglalt állításait. Ezek között ugye a legfontosabb a kötelező kvóta, ennek elutasítottsága 70%-os jelen pillanatban a magyar társadalomban… És azt is elítélik a magyarok, hogy a Soros György által támogatott szervezetek különböző bevándorlást támogató tevékenységet folytatnak. Tehát látszik, hogy azok az intézkedések, és azok a menekültügyi kérelmet, illetve rendszert érintő kormányzati politikák (…) azok a magyar társadalom többségének álláspontját támogatja és osztja. És azt is látni kell, hogy annak ellenére, hogy ilyen komoly nemzetközi offenzíva indult a magyar kormányzat álláspontja ellen, annak ellenére, hogy Judith Sargentini most már hosszú hónapokon keresztül támadja a kormány álláspontját, ennek ellenére a magyarok pártokon átívelő konszenzust élveznek (sic!) ebben a kérdésben. 
 
Mikrofonállvány: Nagyon érdekes egyébként, hogy mekkora az aránya azoknak, akik nem tudják, hogy mit gondolnak erről a kérdésekről (így, höhö!), illetve nem válaszolnak. 6,7,8, 8 a legmagasabb. Amikor így előkerülnek pártpreferenciák, stb., azért egy olyan 20-30% szokott lenni a nem tudja-nem válaszol arány. Ez nagyon alacsony. Ez is azt mutatja talán, hogy mennyire foglalkoztatja a kérdés a magyar társadalmat, mennyire benne van a közvélemény, mennyire foglalkozik ezzel?
 
Fidesz-elemző: A napirendet mindenképpen uralja ez a téma és a magyaroknak világos álláspontja van ebben a kérdésben. Tehát szinte nincs olyan ember az országban, aki ne tudna véleményt nyilvánítani ezekről a kérdésekről. Jól mutatja az elutasítottságot, hogy párthovatartozástól függetlenül szinte minden magyarnak ez az álláspontja. Azt is mutatja, hogy még az ellenzéki szimpatizánsok is támogatják a kormány ezen intézkedéseit. (…) Ha bármelyik ellenzéki képviselő igennel szavaz és támogatja a jelentést, akkor azzal a saját szavazóikkal kerülnek szembe. 

Bővebben ...

Agymosásból agyhalál

dr-magyar-g2Magyar György ügyvéd szerint, ha nem jut megfelelő időben a szükséges vizsgálatokhoz a beteg és emiatt hatalmasodik el rajta úgy a kór, hogy meghal, akkor ez emberölés biztosan nem lesz, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés lehet. A közélettel is sokat foglalkozó jeles szakember úgy gondolja hogy, „az agymosásból sajnos agyhalál lesz! Ebbe az irányba mozdultunk el.”

  • Magyarországon a jogalkotás vált jogellenessé!
  • Nem vagyok optimista, csak szeretnék optimista lenni.
  • Az emberek különböző okokból félnek, nem merik a nevüket adni.
  • Ez a magyarországi „kásakeverés” sehová sem vezet.
  • Megtanultam a sportban, hogy kikapni lehet, de feladni soha.
- Minden hangos most a Honvéd Kórház sürgősségi osztályának helyzetétől. De más kórházakból is hallunk olyan eseteket, hogy sürgősségi osztályon vagy akár máshol, mire sorra került volna a beteg, meghalt. Akár még egy érzéstelenítőt vagy nyugtatót sem kapott, ott dekkolt a folyosón. Ilyenkor általában a kórház bebizonyítja, hogy ha rögtön ellátták volna, akkor is meghal. Ha valakit egy sürgősségi osztályon 3-5 óra múlva lát csak orvos és tényleg kevés az orvos, akkor ki a felelős?
- Ami a sürgősségi osztályokon történik, az nem a kórházak ügye, hanem véleményem szerint rendszerhiba. Az egészségügy felülről vezérelt. Nem feltétlenül arról van szó, hogy kevés a pénz, hanem hogy rosszul van szervezve az ellátás. Például a Honvéd Kórház egy kiemelt intézmény, úgy működik, hogy nem tudjuk igazán, ki a gazdája. Van a Honvédelmi Minisztérium felügyelete, van az Egészségügyi Minisztériumé, ami lényegében nincs is Magyarországon, de ezt a kérdéskört most nem nyitom meg, és van szakmai vezetése. Csak éppen ebben a kettősségben, hármasságban azt nem tudjuk, hol van a felelősség és mi is határozza meg pontosan a sürgősségi orvost. A sürgősségi orvos nem azt jelenti, hogy arra az osztályra majd odamegy egy orvos és megnézi a beteget. Az egy speciális szakma. És ebben az speciális szakmában biztos, hogy nincs elég szakember, aminek megint különféle okai vannak.
 
- Van-e egyáltalán arra törvény, hogy egy sürgősségi osztályon mondjuk negyed órán belül kutya kötelessége megnézni egy orvosnak a beteget? Ha netán ez nem történik meg, akkor ettől kezdve logikus lenne, hogy máris hibáztatható a kórház, mert mulasztást követett el, függetlenül attól, hogy a beteg mennyire károsodott amiatt, hogy sokáig kellett várni. Sőt, akár ez már önmagában per tárgya lehet, hiszen például a beteg nyilván nem tudja eldönteni, hogy perforálhat-e hamarosan a vakbele és azonnali műtétre szorul-e. Ha ücsörögni kényszerül órákig, akkor életveszélybe is kerülhet ott, a kórházban.
- Magyarországon önmagában azért, hogy egy sürgősségi osztályon valakit nem látnak el az osztály nevének megfelelően sürgősen, nem sok sikerrel indítható per. Nyugati, fejlett országokban ilyen mulasztásokért 100%-os sikerrel lehetne peres eljárásokat indítani vagy kártérítésért egyeztető tárgyalásokat kezdeményezni a kórházzal. De Magyarországon máshogyan működik ez, és az emberek találékonysága is belép a képbe. Azok is elmennek a sürgősségi ellátásra, akik egy-egy vizsgálatra, kezelésre csak igen kései időpontra kapnak beutalót. Azt mondják, hogy rosszul lettek és gyors ellátást igényelnek.
 
Természetesen a sürgősségi ellátásra is irányadóak az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény rendelkezései, illetőleg ezen felül a szakmai protokollok. Amennyiben a sürgősségi ellátás elmaradása, késedelme, szakértői vizsgálatot követően a gyógyulási esély mérséklődését dokumentálja, akkor nagyobb esély mutatkozik egy sikeres kártérítési eljárásra, amikor az egészségügyi intézmény biztosítója is jó esetben helyt állhat.
 
- Ha valaki például rákos és két hónapra rá kap ultrahangra, röntgenre beutalót, ami alatt a ráknak már simán lehet akár többszörös áttétje is, akkor ez minősülhet emberölésnek? Hiszen belehalhat abba az illető, ha nem végzik el szélsebesen a vizsgálatokat, és ha szükséges, nem műtik meg azon nyomban.
- Azt gondolom, arra kell megtalálni a megfelelő módszereket és embereket, hogy egy előszűrést hajtsanak végre, hogy az illető csak szimuláns vagy tényleg életveszélyben van. favicon-1

Bővebben ...

A családügyi államtitkár szerint mindenkinek lehetősége van pénzért magántanárt bérelni a gyerekeinek

baltas_nNovák Katalin családügyekért felelős államtitkár volt az ATV Start vendége, ahol oktatásról, és ezen belül többek között Szabó Tünde sportért felelős államtitkár gyerekeinek magániskolájáról kérdezte Bombera Krisztina.

 
A műsor első kérdésében Bombera Krisztina arról kérdezte Novákot, nem nehéz-e kifizetni az iskolai költségeket egy szülőnek ma? Novák erre azt válaszolta, van költsége az iskolakezdésnek, és felsorolta a tanszerek, iskolai ruhák vásárlását és a különórák kifizetését, mint költséget. Azt is elmondta, a kormány ezt a nehézséget segít könnyíteni az ingyenes tankönyvekkel, az iskolai étkeztetés támogatásával, vagy a korábban utalt családi pótlékkal. Novák azt is elmondta, hogy míg 2010-ben a kormány 1000, most már 2000 milliárdot fordít családtámogatásra.

www.atv.hu / videó
A kormány szerint évről évre könnyebb az iskolakezdés / 2018.09.07.
Az ATV Start vendége Novák Katalin államtitkár, Emberi Erőforrások Minisztériuma.


Persze azt Novák nem tette hozzá, hogy például a családi pótlék összege 10 éve változatlan, 2010-hez képest pedig a családi adókedvezménnyel és a kormány családtámogatási rendszereivel pont a tehetősebbeknek ad több támogatást a kormány, miközben például az iskolai étkeztetést korábban az önkormányzatok fizették, de 2010 után a kormány elvonta tőlük nem csupán ezt a jogkört, hanem a pénzt is, így csupán egyik zsebéből a másikba pakolta a pénzt ebben az ügyben a kormány.
 
Már ebből a kérdésből és a ráadott válaszból is látszik, hogy a szolidaritás és az egyenlőtlenségek csökkentése nem annyira témája az államtitkár asszonynak, de ez még világosabb lesz, amikor Szabó Tünde ügyére tereli a szót Bombera Krisztina.
Ugyanis az államtitkár egyszerűen nem érti, hogy nem mindenkinek van pénze arra, hogy minden lehetőséget megadjon a gyerekének, vagy nem érti, hogy ez mekkora különbségeket tud létrehozni gyerek és gyerek között. Persze az is lehet, hogy csak úgy csinál, mint aki nem érti.
Először arra kérdésre, hogy mit gondol arról, hogy Szabó Tünde gyerekei magániskolába járnak, hosszas tiszteletkörök után azt válaszolja a családügyi államtitkár, hogy „jogában áll eldönteni ezt neki is és mindenkinek, hogy a gyerekei milyen iskolába járnak.”
 
Valójában ez a mondat úgy hangozna helyesen, hogy aki megteheti, annak jogában áll eldönteni, milyen iskolába járatja a gyerekeit. Gondolhatnánk, hogy ez nyelvbotlás Novák részéről, csakhogy az államtitkár kicsit később még egyszer megismétli ezt a mondatot.
 
Novák ugyanis azt próbálta elmagyarázni, hogy a magániskola, a magántanár nem kimenekítés a közoktatási rendszerből. Ellenben pont az ellenkezője sikerült, és pont azt sikerült lemagyarázni, hogy a szülők anyagi helyzete hogyan képzi az oktatási egyenlőtlenségeket.
„Ha valaki, akinek a gyermeke- és ezt megteheti, nem mondom, hogy bárki, de vannak akik úgy döntenek- hogy például hiába tanulnak a gyermekei nyelvet, és hiába gondolja azt, vagy tapasztalta azt, hogy a gyermekek már az iskolában megszervezett nyelvtudás birtokában is meg tudnak szerezni egy nyelvvizsgát, mégis akkor érzi magát biztonságban, ha a gyermekét különórára járatja.

Bővebben ...

A nagy magyar bérrobbanás: fele sem igaz?

Udv_alattvaloimA munkaerőpiaci statisztikák szerint az elmúlt három évben a reálbérek 21%-kal emelkedtek Magyarországon. A gazdaság termelékenysége (az egy foglalkoztatottra vagy munkaórára jutó GDP) azonban csak szerény 3-4%-kal növekedett, így az alacsony hatékonysággal együtt járó, s a közgazdasági elmélettel makacsul szembeforduló "nagy bérrobbanás" szinte már a gazdasági csodák kategóriájába tartozik.

Nem meglepő ezért, hogy a munkaerőpiaci fejleményeket számos hazai és külföldi közgazdász meghökkenve, s rendkívül érdeklődéssel figyeli. Ha azonban a bérek alakulását nem a munkaerőpiaci statisztikák alapján, hanem a nemzeti számlákban szereplő adatokat használva vizsgáljuk, akkor kiderül, hogy nincs itt semmiféle közgazdasági csoda: a tények és a közgazdasági elmélet kifejezetten jóban vannak egymással. 
 
A közelmúltban Magyarországra látogató világhírű közgazdász, Williem Buiter a hazai béralakulás tekintetében a következőképpen fogalmazott a Portfolio-nak adott interjújában:
"Magyarország pedig ebben a környezetben egy kis csoda. Soha nem láttam olyan országot, amely kétszámjegyű bérinflációval rendelkezik, és sikerül tartania az inflációt a cél alatt."
Való igaz, mivel a termelékenység növekedése a fejlett és közepesen fejlett országokban általában nem haladja meg az évi 4-5%-ot, ezért a nominális bérek kétszámjegyű emelkedése - pontosabban a termelékenység növekedését meghaladó része - nem magasabb reálbérekben, hanem magasabb inflációban csapódik le, ami az inflációs cél elérését valóban nehézzé teszi. Buiter kijelentése tulajdonképpen ekvivalens azzal, hogy a reálbérek növekedésének a termelékenység változásához kell igazodnia, attól jelentősen és tartósan nem térhet el, hiszen az egyet jelentene a vállalati jövedelmezőség számottevő és permanens romlásával.
 
Nálunk viszont az elmúlt években - nagyjából 2015-től kezdődően - a munkaerőpiaci statisztikák rendkívül gyors reálbérnövekedést - valóságos bérrobbanást - jeleznek, miközben a termelékenység növekedése - mind korábbi önmagunkhoz, mind régiós versenytársainkhoz képest - kirívóan gyenge volt. Bár a reálbérek alakulását a termelékenység alakulásától rövid távon számos tényező eltérítheti (a szerző a közelmúltban minderről részletesen írt itt), a nálunk megfigyelhető jelentős mértékű elszakadásra csak elvétve lehet gazdaságtörténeti példát találni.
 
A reálbérek alakulását első lépésben érdemes a KSH nemzeti számláiban, illetve a munkaerőpiaci statisztikáiban meglévő adatainak segítségével egyaránt szemügyre venni. Mint azt rögtön látni fogjuk, jó okunk van arra, hogy határozott különbséget tegyünk a 2010 előtti, illetve a 2010 utáni időszak között, ezért először fókuszáljunk az ezredfordulót követő évtizedre. 

Az ábrán láthatjuk, hogy a bérek alakulásáról számot adó munkaerőpiaci statisztikák adatai és a nemzeti számlákból származó béradatok meglehetősen szorosan együttmozognak. Ez az együttmozgás persze nem tökéletes, amit módszertani eltérések magyaráznak: a döntő különbség az, hogy míg a munkaerőpiaci statisztikák a (legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, költségvetési intézményeknél) teljes munkaidőben alkalmazásban állók béralakulását veszik alapul, addig a nemzeti számlás adatokon alapuló számítások a GDP jövedelmi oldalán megjelenő bértömegből és a keresők számából (wage and salary earners) vezetik le az egy munkavállalóra jutó bér alakulását, de emellett persze más módszertani eltérések is léteznek.

Bővebben ...

Spiegel: a magyar kormánymédia folyamatosan „fake news-t” terjeszt

Ovi_terA német Spiegel internetes kiadása szerdán a magyar kormánymédiáról közölt cikket, melyben a szerző kifejti, a közmédia és a Fidesz-párti sajtótermékek következetesen csúsztatnak és hazudnak a németországi állapotokról annak érdekében, hogy a kormány bevándorlásellenes nézeteit alátámasszák. A cikk ezt számos példával alá is támasztja.

Múlt héten a németországi Chemnitzben szélsőjobboldali tüntetések és baloldali ellentüntetések is voltak, miután egy német férfit meggyilkoltak augusztus 26-án. Az ügyben a helyi rendőrség egy iraki és egy szíriai férfit letartóztatott. A kormánypárti média erről többnyire úgy tudósított, hogy Németország fellázadt Merkel és a „Willkommenskultur” ellen (a Magyar Idők például kedden „Németország alkonya” címmel jelentetett meg cikket, az Origo „Elegük lett a németeknek: így szabadították el a migránsok az erőszakot” címmel, a 888.hu „Elegük van a németeknek, újabb tüntetés jön Chemnitzben” címmel). Eközben a baloldali ellentüntetőkről „kegyeletsértőkként” írtak.

A Spiegel cikk kiemeli, hogy a chemnitzi események ürügyén a kormány kedvelt biztonságpolitikai szakértője, Georg Spöttle a Kossuth Rádiónak adott interjút, melyben a szakember horrorisztikusnak nevezi a németországi helyzetet. „A gyilkosságok száma száz százalékosan megugrott, a menedékkérők minden nap százával követnek el súlyos bűncselekményeket és erőszakos cselekedeteket, sok nő már ki se mer menni az utcára” – foglalja össze a Spiegel Spöttle mondandóját.

„Újra és újra, a magyar kormánymédia „fake news-t” terjeszt” – írja a Spiegel cikk.

Konkrét példaként a münsteri támadást hozza fel, amit a közmédia terrortámadásként állított be még azután is, hogy biztosan kiderült, nem arról volt szó. A Spiegel arra is emlékeztet, hogy májusban az M1 egy olyan riportot közölt, ami azt állította, Essen városát a ramadán idejére átnvezik Fastenre – csakhogy ezt egy szatirikus oldal cikkére hivatkozva tették.

Nem a Spiegel az első német oldal, ami a magyar kormánymédia hazugságaira hívja fel a figyelmet: nemrég a Correctiv híroldal írt cikket arról, hogy az M1 az országgyűlési választásokat megelőzően több riportot is levetített, melyben „átlagnémeteknek” beállított megszólalók beszéltek arról, hogy a bevándorlók lassan kiszorítják őket a városaik egyes részeiből. Csakhogy többen a megszólalók közül valójában a jobboldali Alternative für Deutschland párt politikusai voltak.

A köztévé hírhamisításáról egyébként maguk az MTVA munkatársai vallottak a Guardiannek még áprilisban, amikor többen névtelenül arról nyilatkoztak az angol lapnak, hogy a Fidesz tudatosan használja a közmédiát arra, hogy saját politikai üzeneteinek megfelelő atmoszférát alakítson ki.

A Spiegel szerint a chemnitzi eseményekre adott reakciók tipikus példái a kormány és a kormánypárti média szimbiózisának: míg Orbán Viktor és a kormány taktikusan hallgat, addig a Fidesz-média Orbán szócsöveként működik.

Bővebben ...