Erdő Péter bíboros megcáfolta az Orbán-féle "keresztény" nemzeti identitást és elítélte a migránsozást
- Részletek
- Készült: 2019. április 20. szombat, 21:48
- Találatok: 2242
Tartalmas interjút közölt húsvét alkalmából a Válasz Online Erdő péter bíborossal, esztergom-budapesti érsekkel, a magyar katolikus egyház fejével. A kollégáinál felvilágosultabb bíboros számos figyelemre méltó megjegyzést tett, amely alig burkoltán cáfolta Orbán Viktor “keresztény Európáról”, “keresztény kultúráról” és “keresztény” magyar nemzeti identitásról hirdetett nézeteit.
Ennek jelentősége abban áll, hogy autentikus egyházi vezető cáfolja azt, hogy Magyarország keresztény ország lenne, hogy egy ország vagy egy kontinens keresztény lehetne, továbbá az elzárkózást, az iszlámmal szembeni uszítást, az ellentétek kiélezését helytelenítette. Emellett totálisan cáfolta azt az orbáni ideológiát, hogy a kereszténységet negatív alapon határozza meg, annak alapján, hogy mik nem vagyunk. Hamis és hazug az a definíció, hogy kerestzény az, ami nem zsidó, és keresztény az, ami nem muszlim.
Ezért a vallásos vagy hívő embereknek is érdemes lenne elgondolkodni, és a fejüket használni, hogy az Orbán által manipulációs céllal használt “kereszténységnek” semmi köze nincs a kereszténységhez, és az inkább ellentéte az igazi kereszténységnek. Különösen az Orbánt támogató protestáns és neoprotestáns egyházak és gyülekezetek gondolkodhatnának el azon, hogy ha a legkevésbé progresszívnek tekintett katolikus egyház bíborosa is megkülönbözteti a hitvalló és a kulturális kereszténységet, továbbá szétválasztja az egyének keresztény identitását a nemzeti identitástól, és szót emel az iszlám vallásúak, vagy azoknak hitt menekültek megbélyegzése és üldözése ellen, akkor Istenben és a Bibliában hívő keresztényeknek nem kellene egy olyan politikai “kereszténységet” támogatni, amely ellentéte Krisztusnak.
A terjedelmes és sok kérdést érintő interjú legfontosabb része az, amikor Erdő Péter megkérdőjelezi, “lehet-e egy országot, egy kontinenst kereszténynek nevezni?” Majd megfogalmazza azt az evangéliumi álláspontot, hogy a kereszténység nem kultúra, nem hagyomány és építészt, hanem elsősorban “az emberek személyi meggyőződése”. Ez azt jelenti, hogy Jézus Krisztus megváltása a lényeg, aki pedig az egyéneket váltotta meg, a kereszténység hit, a Jézusban hívő egyének hite. Egy ország vagy egy kontinens nem lehet keresztény, csak egy ember. Ezen kívül a bíboros azt mondja, hogy a “migránsok”, akiket szándékosan fosztanak meg a menekült elnevezéstől, nem feltétlenül ellenségesek, idegenek vagy akár muszlimok.
A bíboros beszámol arról, hogy 2015-ben egy katolikus pap Németországba is elkísérte a Keleti pályaudvartól a menekülteket, és elmondta, hogy ezek nagy többsége egyáltalán nem vallásos ember. Ezen nem is muszlimok, nem is keresztények, éppen olyan evilági pogány bűnös ember, mint a magyarok vagy az európaiak többsége. E tekintetben nem jelentenek semmiféle vallás keveredést. Az idegengyűlölet elleni kiállásként értelmezhetők a bíborosnak azok a szavai, hogy “Az Eucharisztikus Kongresszus lelkipásztori tartalma is a jelmondattal foglalható össze. „Minden forrásom belőled fakad.” Ez a 87. zsoltár utolsó sora. Előtte Jeruzsálemről van szó. Arról, hogy minden nép ott született. Egyiptomiak, babiloniak – mindenki, akit akkor idegennek tartottak. Ez tehát azt is jelenti, hogy nekünk a többi néppel tágabb szívű kapcsolatban kell lennünk, mint ahogy megszoktuk”.
Erdő Péter ezzel arra utal, hogy akiket Orbán gyűlöletpropagandája idegen ellenségnek mutat, azok az emberek közel állnak hozzánk, nem idegenek. Egyébként a hétköznapi tapasztalat is azt mutatja, hogy a globalizációnak, de a közös gyökereknek köszönhetően is, ezek a tömegek egyáltalán nem állnak olyan távol tőlünk, a szokásainktól, a kultúránktól, a hétköznapi viselekdésünktől, mint ahogy azt a propaganda állítja, és megpróbálja extrém szélsőségesekkel azonosítani, kriminalizálni és démonizálni őket. Nagyon sok közöttük a keresztény, Erdő Péter utal arra, hogy a kereszténység előbb volt jelen Töröországban és Szíriában, mint Európában, különösen Magyarországon. 
Egy kábé negyven éves férfi az MSZP-Párbeszéd Móricz Zsigmond körtéri sátrához ment tegnap, egy női aktivistát valami piros löttyel locsolgatni kezdett, a palack kiürültével pedig hozzávágta azt, miközben kurvaanyázta az MSZP-t. A lelocsolt nő védelmére sietett egy férfi párttársa, akit a támadó földre vitt, megharapta, majd a kabátjával fojtogatta. Ezután szedték szét őket a járókelők meg a többi szoci, és a szájkosár nélküli ember jól végezvén dolgát, elegánsan távozott.
Eltűnnek az utcáról a HVG címlapjai, miután indoklás nélkül szerződést bontott velünk a Mahir. Kis lépés a buborék megőrzéséért, de nyugi, mindenki érti, aki számít.
A francia katolikus egyház máglyákkal ékesített dicső történetét, az állam és az egyház összefonódását, az inkvizíció működését, a katharok és a valdensek kegyetlen legyilkolását hiányolja Semjén Zsolt, aki ezzel hozta összefüggésbe a párizsi Notre Dame leégését. Semjén ugyanis azt rótta fel a franciáknak, hogy több évszázados üldözés, gyilkolás és pogromok után szétválasztották az egyházat és az államot.
A történelem lehet, hogy ismétli önmagát. De az is lehet, hogy nem.
Vasárnap 11 órától tartotta európai parlamenti kampányindító rendezvényét a Demokratikus Koalíció, amelyen a párt elnöke, Gyurcsány Ferenc mellett felszólalt az EP-lista első három helyét elfoglaló jelölt, Dobrev Klára, Molnár Csaba és Rónai Sándor is.
FOTÓ: MTI/MOHAI BALÁZS
Csányi bankvezér egy kérdésre válaszolva kijelentette, Orbán több alkalommal is utazott az OTP magánröpcsijén, de azt minden alkalommal személyesen fizette ki, soha nem utazott vendégként. Ezt nem nagyon kellett volna mondania, illetve nem így, mert a migráncssimogató ember, mint én is, ebbe beleköt. Nem azért, mert utcai bandás habitusa van, hanem, mert hitetlen Tamásként könyékig nyúl Csányi bankvezér sebébe, csak előtte sóba tunkolja az ujját.
Orbán és oligarchái luxuséletmódja nehezen rejthető, egyre nehezebben tudják eldugni a mérhetetlen nagyságú lopott vagyont.
Magyarországon nincs jogállam – így összegezte Kovács András közigazgatási bíró Handó Tünde egy korábbi nyilatkozatát, illetve az önálló közigazgatási bíróságok felállításának tervét. A Kúria egyik tanácselnök bírája gyorsleltárt készített a magyar igazságszolgáltatásról belső szakfórumon.
Kovács András