Magam, mint a megye notabilitásainak egyike, csak a harag kénköves nyilaival tudom illetni az ilyes deconspiratiot, mely a minap a vármegyében, közelebbről Gyulán megesett. Ami ráadásul egy korábbi elöljáró által tétetett, s bár a párt jóindulatából kifolyólag kapott rangja nem a felhőrégióban leledz, mégsem egy miserabilis positio. És ez a kurafi képes volt ennen fészkébe pottyantani a hetedhét határba bűzlő excrementumát. Mert azt semmi körülmény által valódi aspirationak nem tarthatjuk, hogy ő csak az igazság kimondására tőn kísérletet. Amely kimondás ráadásul a titkosság szükséges erényét sem bírta, hanem azonnal a publicatio sorsára jutott, hogy az ellenzéki orgánumok amaz vércsemadár módján csapjanak le rája. És mi volt ama lármás sensatio, amely a közcsendességet veszélybe sodrá? Hogy corruptio uralkodna a városban s a vármegyében. Amely szózatot a phantsmagoria birodalmába kell utalni. Mert hát miért nem véste az exalmajor az ő elméjébe a mi rendszerünk jelmondatát, amely szerint „amit korrupciónak neveznek, az gyakorlatilag a Fidesz legfőbb politikája”? Az volna itt az accusatio, hogy a mi atyafiaink kapják a városi megbízások 95 percentjét? Hát micsoda nagyvonalúság, már-már túlfokú liberalismus rejtezik eme contractus mélyén! Mert lehetne a saldo akár 100 percent is. És mégis csak csupán 95. Ugyan mi volna itt a großes Problem? Ugyan ki ismerné a mi barátinknál jobban a locus viszonyait és viszonosságit? Ugyan ki mást illetett volna a munka jussa, talán csak nem olyasvalakit, akit az ellenzékhez köt a sympathia?
Nem tarthatjuk a véletlen játékának, hogy ügyünk emez árulóját expellátioval sújtá a közösség, melyet szolgálni rendelte volna a sors. Ráadásul a nagyméltóságú úr drága nyugalmát zavará meg egy ilyen pimasz felirattal. Mit nem várt eme kezdeménytől? Hogy ő, ki országos dolgában fárad a tiszta erkölcs útján, majd egy ilyen csekély ügyben interveniál? Bár ez a kázus jó szolgálatára van annak, hogy a jó király legendája ápoltassék. Aki nem tud arról, hogy az alattvalókat megmételyezte a kapzsiság és a korrupció lépfenéje. De szétcsap közöttük, amint tudomást szerez a bűnökről.
Persze ha fortuna szeszélye annyira forgandó, hogy a kocka egy másik lapjára talál esni, akkor mi leszünk az elsők között igyekvők kijelenteni, hogy az alpolgármester úr az igazság megingás nélküli sampionja, a jó erkölcs exemplárja, aki leleplezi a visszaélést, mely a hatalommal és a mi jóhiszeműségünkkel esett. Márpedig az esély fennáll, mert az exalpolgármesternek erős patronusa van, kinek jó a nexusa pártunk elejivel, ha a törvénnyel nem is. Ez esetben mi leszünk hirdetői, hogy a város vezetői a korrupció bűnébe estek, és megszegték a mi bizalmunkat is, melynek jóvoltából nyerék stallumaikat.
A kételynek ez a gondja nem csak minket, de a helyi vállalkozókat is emészti. Az ő követük intézett leiratot személyünkhöz, az ő különös nyelvükön, melynek tárgyi czélzásait nem mindig tudtuk a megértés fokára tenni. „… arról szeretnénk érdeklődni, hogy megyen-e minden a szokásos mederben? Mert ez a villongás, ami a helyi méltóságos urak között kitört, most eléggé megzavarta az üzletmenet bonyolódását. Mi most nem igazán tudjuk, hogy az exalpolgármester úr egy áruló, aki itten a szellőztetés sorsára juttatta a belügyeinket, vagy ő egy ilyen igazságterminátor, aki így utólag a megvilágosodás útjára tért. Még egyszerűbben szólva: azt szeretnénk tudni, hogy keresik-e már a takarítónőt, aki majd nyilatkozza, hogy a volt alpolgi megfogta a fenekét, vagy ellenkezőleg, ő lesz itt a góré. Mármint a volt alpolgármester. Mert ugye mondanak olyasmiket, hogy ez itten egy belharc. Jó lenne ebben kiigazodni, már csak azért is, hogy hova kell csurgatni a jattot, meg hogy továbbra is ugyanazokkal kell-e levajazni a pályázatokat. Mi szeretjük a kiszámítható viszonyokat.”
Ebből is a napnál fénylőbben világosodik ki, hogy a közösség tagjait mind áthatja a relatiok hányatottsága feletti aggodalom. Amelyben mi magunk is felette osztozunk. Persze nem az igazság mibenléte tart bennünket izgalomban. Hanem ha excellenciás uraimék expediálnák nekünk, hogy mi is a mi véleményünk az esetről!
„Olyan képviselő kell, akik nem kérdez, csak megnyomja a gombot, és kész” - kitálalt a gyulai ex-fideszes képviselő / 2019.08.18. Galbács Mihály nyíltan beszél a városi korrupcióról, a polgármester és egy jól körülhatárolható üzleti kör közös ügyeiről. - Csütörtöki hír, hogy Galbács Mihály volt helyi fideszes képviselő kitálalt a gyulai elitről. Mint kiderült, az egykori gazdasági alpolgármester egy üzleti kör és a városvezetés összefonódását akarta leleplezni egy Orbán Viktornak szánt, 20 oldalas dokumentumban, ami végül elterjedt, és az Index is megszerezte.
Kitálalt a gyulai exfideszes vezető a város elitjéről / 2019.08.15. A volt gazdasági alpolgármester egy, a helyi vezetéssel állítólag összenőtt üzleti kört szándékozott leleplezni. Orbán Viktornak szánta a dokumentumot, végül boldog-boldogtalan kapott belőle, köztük az Index is. - Állítása szerint a Fidesz vezetőinek, köztük Orbán Viktornak szánta egy volt fideszes politikus azt a dokumentumot, amelyben Gyula város belső politikai-gazdasági viszonyait és egy, a helyi vezetéssel állítólag összenőtt üzleti kört leplezett le, csakhogy a dolgozat végül kézről kézre járt, még az Indexhez is eljutott. Gyula fideszes polgármestere rágalmazás miatt feljelentette a szerzőt, aki nem tekinti magát árulónak, de ha a Fidesz első emberei nem lépnek az ügyben, függetlenként indul majd az őszi önkormányzati választáson.
magyarnarancs.hu
Birtokunkba jutott egy kényes, Orbánnak küldött panasz: belharcok dúlnak a Fideszben / 2019.08.12. Mi több, nemrég Galbácsot már a pártból is kizárták.A volt alpolgármester nem hagyta annyiban a dolgot, most visszavágott. Írt egy terjedelmes dolgozatot, amiben azt állítja, hogy Gyulán összenőtt a városvezetés és egy vállalkozói kör, amely szerinte kapcsolatainak köszönhetően nyeri el a közbeszerzéseket. Ugyanakkor a dokumentumban az is olvasható, hogy a helyi fideszes vezetők kiszorították a “régieket”, egy szűk kör hozza a döntéseket.
Kapcsolódó cikkeink:
Ügyészet / Készült: 2019.08.16 Az Országos Roma Önkormányzat elnöke, bizonyos Balogh János a tavaszi választások előtt okosba’ akart egy rendezvényt elintézni. Nem megtartani azt, számlát kapni róla mégis, ezért fizetni valamit, a maradékot pedig eltenni zsebre, sk. Mindennapos eset, mondhatni. Erről azonban hangfelvétel készült, ami nem szerencsés, így Balogh János ellen most vádat emelt az ügyészség, pedig épp a Fideszt támogatva nem tartotta meg azt a rendezvényt, és tán épp ez a baj. Farkas Flóriánt senki sem abajgatja, pedig sokkal nagyobb tételekben játszott és játszik.
Mátyás Győző: Lopásszoftver / Készült: 2019.07.30 A rég homályba veszett kilencvenes évek közepén esett meg a történet, amikor a korán bekövetkezett kiábrándulás ellenére még nem foszlott teljesen szét a rózsaszínű optimizmus, ami korábban a tőke diadalát, a piacgazdaság, a szabad verseny, eljövetelét körüllengte.