El vagyunk veszve, azt hiszem, ha a talpig férfi G. Fodor, meg a teknőcszemű munkásőr vagy ifjú gárdista – már nem emlékszek, de lényegtelen is – a halászlevet teszik meg a hazafias férfiasság mértékegységének.
- Részletek
-
Készült: 2018. november 12. hétfő, 02:05
-
Találatok: 1654
Orbán Viktor Mihály olykor-olykor – úgy mindig – annyira pajkosan meggondolatlan bír lenni, amikor beszél mindenféle zöldségeket. Könnyű neki, mondhatnánk és persze, hiszen nem köti semmi a józansághoz, mióta elmesélte működésének kulcsát, hogyaszongya, ne azt nézze a bávatag tömeg, amit mond, hanem, amit csinál. Mintha Rodolfó volna, aki, mint emlékezhetünk, a kezére hívta fel a figyelmet, hogy csal, hogy figyeljünk arra, és mégis mindig sikerült neki a móka meg a trükk.
Orbán Viktor Mihálynak is mindig összejött minden mutatványa, egy lányregény a taknyos élete, és még csak nem is tudjuk, ámde mégis teljes a bizonyságunk arról, mivel csal ő, tehát: szóval, tettel és hallgatással is, és még csak nem is meaculpázik miatta, mert nincsen neki ahhoz lelke. És most, hogy tisztán látjuk már ezt a mi saját bejáratú Cipollánkat, azért muszáj lesz mégis reflektálni arra, amit mond, mert nem hallgat sohasem, be nem áll neki a szája.
Ezúttal jegybankosokat oktatott ki, elibük öntötte lelkének éjfekete tartalmát pénteken, midőn Eurázsia építéséről mesélt, pedig nem is földrajz órát tartott. Sok mindent épített már Orbán Viktor Mihály, most épp a kerítéseken belül kereszténydemokráciának csúfolt fasiszta kommunizmust gányol, olyan középkorias boltozattal a tetején. Ez az Eurázsia arról tanúskodik, hogy a tébolyt ki akarja terjeszteni a horizontig, kies hazánkat pedig betagolná az Urálon túli világba.
Minden jel erre utal, a jenben kibocsátott kötvények ideája, a türkökhöz, tatárokhoz és mindenféle sztyeppi népekhez való dörgölőzése Putyin hóna alól. – Ha meg kell őrülnöd, őrülj meg magadnak, így korholta Marqueznél Ursula a száguldó képzeletű José Arcadio Buendiát, aki aztán később egy fához kikötözve végezte, mint emlékezhetünk. OVM is dédelget túlvilági ábrándokat, és ideje volna őt is hasonképp megfékezni, mint Macondo alapítóját.
Ilyen tehetségünk azonban nekünk egészen sajnálatos módon nincsen. Így most védtelenül hallgathatjuk, hogy egyetlenünk egy gazdasági tengelyről ábrándozik, amelynek íve Pornóapátitól Vlagyivosztokig terjed pekingi ficakkal, így akarva megszabadulni az Unió béklyóitól. Viszont valaki elmesélhetné neki, hogy még Felcsút is Európában van, nem pediglen Kamcsatkán, bár ebben már magam is kezdek erősen kételkedni.
Ugyanakkor nem tagadható, hogy ettől az Eurázsiától fölfordul az ember gyomra, s nem egyéb miatt, mert eszébe jut tőle az 1984 decens világa, ahol, mint azt tudjuk, a háborúba ájult világ egyik hadban álló szuperhatalmát nevezte el így a mókás kedvű Orwell. S ha kicsi kis esze volna Orbán Viktor Mihálynak, akkor gondolhatna arra, ilyenek is eszébe jutnak néhány alattvalójának, akiknek nem a verbunkon jár egyfolytában az agya.
Mert még az ott meglévő mitikus ellenség, Emmanuel Goldstein is megvan nekünk Soros képében, akit Csaba László szíves közlése nyomán úgy kaptunk meg, hogy állítólag Gulyás Gergely megkérdezte, minek nekünk az öreg zsidó, és vezérünk így válaszolt volna rá: semmi nem jutott eszünkbe, marad Soros. Hogy ez igaz vagy sem, azt nem tudni, mindenesetre hihető, így az ellenállók imája szólhat ezután így: csak Orbánnak ne jussak az eszébe, ámen.
Mindenesetre az kitetszik, hogy OVM átkozott működése nyomán hol 1984-ben, hol a Harmadik Birodalomban, hol pedig valami sámánista törzs közepén érezheti magát az ember, ehhez képest egy kis sztyeppei lovaglás nem oszt és nem szoroz. Ugyanígy érezzük Óceánia jelszavait – A háború: béke, A szabadság: szolgaság, A tudatlanság: erő – a bőrünkön, sőt, meg is tapasztaljuk. Ma ugyanis időközi választást tartanak a XVI. kerületben.
Itt a Párt színeiben egy Horváth Ádám nevű fiatalember igyekszik lenyűgözni a választópolgárokat, engemet például már hanyatt is lökött. Még régebben arról értekezett ez a szerencsétlen, hogy „a szabadkőművesség a zsidókkal és a bolsevizmussal összeesküdve gyakorolja a világhatalmat”, s most, hogy ezt a fejére olvasták, a maga módján védi a nyüves mundérját, amit érdemes betűhíven megvizsgálni, íme:
“Lehet, hogy durvan fogalmaztam. De ahol meg annak idejen olvastam a szabadkoműveserol ott igy lett megfogalmazva. Nem allt szándékomba (sic!) antiszemitanak feltunni nem vagyok az. Ezt remelem mindenki tudja. Konzervativ kereszteny ember vagyok. Ha antiszenita lennek akkor nem itt lennek az ikszben hanem mas ifjusagi szervezetben.” – És, amikor bekerül a testületbe, ezzel a munícióval megy majd neki Esterházynak a direktívák szerint.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2018. november 10. szombat, 22:03
-
Találatok: 1617
Melyik magyar egyetemek tudják a legjobban kivenni a részüket az Európai Unió tudományos és innovációs projektjeiből? Erre az EU H2020-as támogatási adatainak elemzéséből derítünk fényt, a magyarországi kötődésű programok alaposabb vizsgálatával (ezeket a nyílt hozzáférésű adatokat bárki letöltheti). Az elemzésből kiderül, hogy a CEU a nemzetközi színtéren messze a legeredményesebb a magyar egyetemek közül.
Azt már bemutattuk, hogy a nyugati országokhoz képest viszonylag kevés kutatási pénz áramlik az unió keleti felére, illetve hogy a régi és a 2004 után csatlakozó tagállamok közötti törésvonal megmutatkozik a H2020 (Horizon 2020) projektek nyomán kibontakozott együttműködési kapcsolathálózatokon is. Röviden kitértünk arra is, hogy a magyarországi vezetésű projektek jelentős része piaci cégekhez, illetve a tudományos életen belül a Magyar Tudományos Akadémiához és a Közép-európai Egyetemhez (CEU) köthető.

g7.hu - kapcsolódó cikk
Két külön világ a kelet- és a nyugat-európai országok tudományos élete / 2018.11.02.
Az európai kutatási együttműködéseket nézve továbbra is jól látszik a kelet- és nyugat-európai országok között törésvonal.
2018 szeptemberéig összesen 205,8 millió euró (Ez az érték valamivel magasabb, mint amivel az előző cikkben számoltunk, annak írásakor ugyanis a projektek összértékét vettük figyelembe és projektvezető nemzetisége alapján rendeltük az egyes kutatásokat egy-egy országhoz.), azaz
körülbelül 66 milliárd forint támogatás érkezett Magyarországra, méghozzá 571 darab H2020-as program keretében.
Ennek a pénznek közel a negyede, mintegy 15 milliárd forint (Egészen pontosan 46.601.300 euró, ami a fentebbi összeg 22,6 százaléka.) került egyetemekhez, aminek pedig majdnem az egyharmadát a CEU kapta. A Közép-európai Egyetem így a magyar felsőoktatási intézmények közül a legtöbb H2020-as forráshoz jutott. Ahogy az alábbi ábrán látszik, a következő helyezettek a BME, majd az ELTE, amelyek jelentősen kevesebb uniós kutatási pénzt nyertek, majd tőlük is jócskán lemaradva következnek a vidéki és a kisebb budapesti intézmények.
Bővebben ...