- Részletek
-
Készült: 2018. március 11. vasárnap, 05:25
-
Találatok: 1805
Németh Szilárd már megint magához igazította a világot, és egy nagyot feredőzött is benne. Pétfürdőn tartott előadást a saját, jól bejáratott közönségének, ebből fakadóan pedig egészen jól meg is értették egymást, így a szeánsz tanulsága az volt, hogy a részeges bölcsészek fölöslegesek a munka alapú társadalomban, mert elszívják a ’zoxigént és fölzabálják a felesleges zabot.
Nem árt betűhíven idézni a rezsi koronázatlan királyát, mert szavai a végtelenbe mutatnak. Valami fortyogó fideszmasszába, amelyből munkás dolog a menekvés, olyannyira, hogy sokaknak egyáltalán nem is sikerül, és így hülyülnek meg Németh Szilárddal együtt, szegények. Ezt mondta a mi bálnánk:
„Ma már mindenkitől elvárás, hogy diplomája legyen, de olyan egyetemek meg főiskolák vannak, hogy annyit érnek, mint vászontarisznyán a lakat, némelyik. Avval nem lehet elhelyezkedni, a magasba néző diplomával nem lehet elhelyezkedni. Egyáltalán, semmi ilyen nincs. Hát ne vicceljünk.” – ezek után kavarta ide a tetőfedőket, mondván: „attól, mert valaki tetőfedő, még nem hülye, és mennyivel jobban is jön a szakértelme.”
Most én kérek elnézést kies honunk mindahány tetőfedőjétől, hiszen ők is láthatják, nem én vertem a farkukkal a csalánt, hanem az alelnök és birkózóisten, valamint konyhatündér.
Hogy teljes legyen a káosz, a lelkes közönség azt is megtudhatta tőle, hogy a nyugati országok leszoktatták az embereket a munkáról az elmúlt évtizedekben. Ha ehhez pásszítjuk az überminiszter bécsi kis színesét a keringők rothadó városáról, totális lesz a csőd.
Itt már csak a hit játszik, polgártársak. Olyas, mint amikor Brian a jó édesanyjával nézi és hallgatja a prófétát és megváltót, aki – szerintük – a sajtkészítők boldogságáról értekezik. Ilyen tudással felvértezve aztán követik is Brian tökét és papucsát a népek, és még azt is megkérdezik tőle, hogyan menjenek a picsába.
Mindez nagyon mókás ott a filmen, 2018-ban személyesen átélni nem annyira. Mert a totális sötétségben azért mutatkozik némi rendszer is, a gyűlölet filozófiája. Hogy a péti szerencsétleneket az egyetemisták ellen uszítja épp, a dologtalanok ellen, akik a dolgozó nép vérét szívják, az élősködők.
Fel nem bírom sorolni, hogy ki mindenki ellen lett már kiadva a napiparancs, és már nem is érdemes, mert mindenki ellen, aki rajtuk kívül áll. Véletlenszerűen kiválasztott rétegek, személyek, intézmények, mindenki és minden, aminek a végén szinte logikusan jut el odáig Kövér et., ha nem ők nyernek, akkor Magyarország megszűnik létezni.
De ez már megtörtént. Míg szegény J. A. nem tudott mást, mint szeretni, görnyedve terhei alatt, ezek ugyanígy vannak a gyűlölettel, és egy ilyen országban nem, hogy nem lehet, nem is érdemes élni.
Ezért tényleg az van, mint amit Bödöcs Tibor is elmesélt, amikor kérdezték tőle, Gyurcsánnyal mért nem volt annyira kérlelhetetlen, mint most Orbánnal. Azt felelte, az nem volt élet-halál kérdés. És milyen igaza van. S ha már nála járunk fössük le az ő szavaival a némethszilárdok világát:
„Fájdalmasan hatalmas, mély magyarsággal köszöntöm ribizliszemekként szétgurult hun-morzsalék népemet a Camden Town-i lángosostól a St. Thomas boncnokáig. Én, magyar ember, magyar férfi, magyar gerinchúros emlős, hím organizmus. Gyere haza, fiatal! Mert Magyarország a bicikliútnak az a része, ahol nem kell tekerni. Magyarország az, hogy nem koccintunk sörrel, hogy állva a Himnuszt, hogy hétfőre azt ígérték, kész lesz.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2018. március 09. péntek, 23:36
-
Találatok: 1755
A centrális erőtér kivédi a politikai és gazdasági ellentéteket, a centrális erőtér maga a 21. századi fasizmus definíciója, amely nem azonos az eredetivel, de lényegét tekintve az lesz. A különbség abban áll, hogy “illiberalizmus” néven olyan diktatúra jön létre, mely látszólag törvényes, holott nem az. A demokrácia hamis látszatában valósítja meg ugyanazt, amit a régi fasiszta diktatúrák erőszakkal és terrorral. De a vége ennek is erőszak lesz.
Ott azonban még nem tartunk, egyelőre a centrális erőtér kiépítése zajlik. Ennek lényege, hogy minden szabad és független intézményt, szervezetet ki kell szorítani, vagy meg kell szüntetni, esetleg belülről átalakítani, a NER uralma alá vonni. Minden vagy megszűnik, és eltűnik, vagy a centrális erőtér bekebelezi. A bekebelezett szervezeteket, sajtót, intézményt nem kell formálisan is Orbán alá rendelni, ezek egy része megmarad látszólag ellenzékinek, csak Orbán finanszírozza, kontrollálja, és tartja fenn őket.
A NER akkor lesz befejezett egész, amikor Orbánnak ő maga lesz az ellenzéke is. Ez nem azt jelenti, hogy ne lennének látszólag és a közhiedelem szerint ellenzéki lapok, újságok, és ellenzéki pártok, csak ezeket mind Orbán tartja el, ennél fogva ő kontrollálja, közvetve ő irányítja. Ez nem jelent közvetlen napi beavatkozást, hanem ő húzza meg az ellenzékiség határait, amelyek egyre szűkebbek lesznek.
Ezért mérges Orbán Lázárra, és zavarta el kampányolni, mert Hódmezővásárhellyel azt a látszatot keltette, mintha legyőzhető lenne a Fidesz, és lehetne olyan ellenzék, amelyet nem ő tart a kezében. Szerencsére az ellenzék ragaszkodott a tőle kapott pénzhez és nem mondta fel a vele kötött informális szövetséget, amikor felesküdött a NER alaptörvényére, és a parlament bojkottálása helyett az “állami pártfinanszírozást”, magyarán Orbán pénzét választotta.
Ezért neki most valóban ez a harc lesz a végső, még egyszer ilyen szorult helyzetbe nem kerülhet. Ezt a választást megnyeri, de nem lehet biztos az állandóra beállított kétharmad megszerzésében. Viszont a következő négy év a NER végleges bebetonozásának ideje lesz. Ebben a következő négy évben megszüntet mindent, amit nem ő finanszíroz, nem irányít egy beépített emberen keresztül, ami nem tőle függ. Civil szervezeteket, sajtót, pártokat.
Először a struktúra véglegesítése következik, utána a gyeplő szorosabbra húzása, határok kijelölése még keskenyebb keretek között. Hogy világos legyen, a 444.hu most megírta, ami nyílt titok volt, hogy a Népszavát Orbán finanszírozza, Orbán tartja el, és Puch Lászlón kerestzül ő kontrollálja. A Népszava ellenzéki sajtó látszatának van fenntartva, ellenzéki is lehet addig a határig, amit Orbán kijelöl. Ez a határ jelenleg az, hogy a maffia családjáról, az Orbán-családról, és annak saját lábukon álló tagjairól nem lehet írni.
De maga az MSZP is a Fidesz kezében van, egyrészt éppen úgy a Fidesz finanszírozza, mint a Népszavát, s Orbán emberei akkor buktatnak meg egy elnököt vagy akár miniszterelnök-jelöltet, amikor akarnak. Ezt nagyon világosan és pontosan megmondta Soros György, s az is nagyon fontos volt, hogy megmondta. Ez csak látszólag volt hátrányos az ellenzéknek, a NER ellenfeleit legalább az ellenzéki pártok ne tudják becsapni, legyenek csak tisztában a helyzettel.
Ennek megfelelően az Orbán által kontrollált álellenzéki média része a Köves Slomóhoz és az EMIH-hez tartozó Klubrádió, a 168 óra, a kilóra megvásárolt hitgyülis Németh Sándor tulajdonolta ATV és még ki tudja, mi minden. Ez a folyamat felgyorsul a választás után, a már bejelentett Sajtókamara, a “Stop Soros!” (SS) törvény kiegészül még nyilván azokkal a törvényekkel, amelyek megakadályozzák a külföldi támogatásból élő sajtó működését.
Egy biztos, hogy a “sportszerű” Orbán, aki még kedvenc sportágában a futballban sem tűri a szabad versenyt, még ott sem lehet olyan csapattulajdonos, akinek nem ő engedi meg, a politikában sem tűr független és szabad sajtót, független, szabad ellenzéket, mely nem tőle függ, nem ő finanszírozza, nem az ő beépített vagy zsarolt emberei által kontrollált.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2018. március 09. péntek, 01:27
-
Találatok: 1803
A kormány szerint az Európai Bizottság a választásokba akar beavatkozni, noha éves jelentése átfogó képet fest az oktatás és az egészségügy jelenlegi állapotáról. Az Európai Bizottság szerdán közzétette szokásos éves jelentését az unió minden tagországáról, így Magyarországról is. Mivel a jelentés nem épp pozitívumokkal van tele, Kovács Zoltán kormányszóvivő el is mondta, hogy az EU-s jelentés nem más, mint politikai és kampányjelentés, aminek jellegzetessége, hogy csak negatívumokkal van tele.
Kovács nem érti, miért van az, hogy ilyen „vélemények” mindig a kampányok idején jelennek meg. Ám a Bizottság minden évben elkészíti az egyes országokra vonatkozó jelentéseit, és a beszámolót a múlt évben is ugyanígy március elején hozta nyilvánosságra, pedig akkor nem rendeztek országgyűlési választást idehaza.
A beszámoló hosszan ismerteti – egyebek mellett – az oktatás jelenlegi állapotát, és több szempontból is lesújtó képet fest a magyar iskolarendszerről. A Bizottság többek közt arról ír, hogy a 15 évesek képességei Magyarországon jóval az EU-s átlag alatt vannak. A jelentés idézi a
2015-ös PISA-eredményeket, amelyek több területen is lényegesen alulmúlták a három évvel korábbiakat. A magyar oktatást érő egyik legsúlyosabb kritika, hogy
az egész EU-ban nálunk van a legnagyobb hatással a diákok szociális háttere az iskolai eredményességre.
A jelentés kiemeli, hogy az iskola típusa is nagyban befolyásolja a diákok teljesítményét, a három típusú középfokú intézményből – középiskola, szakgimnázium, szakközépiskola – ugyanis a szakközépiskolás diákok teljesítettek legrosszabbul a PISA-teszteken. Az Európai Bizottság beszámolója arra is kitért, hogy 2016-ban már 12,4 százalékra emelkedett a
korai iskolaelhagyók aránya Magyarországon, míg az EU-s átlag 10,7 százalék.
Ráadásul amíg ez a mutató az EU-ban mindenhol évről évre fokozatosan csökken, Magyarországon 2010 óta stagnál. A probléma a roma diákok körében a legnagyobb, hiszen amíg nem roma társaiknál a korai iskolaelhagyási ráta 8,9 százalék, addig a náluk ugyanez 59,9 százalék. A dolgozat felhívja a figyelmet a
szegregációra is: mint írják, a hátrányos helyzetű fiatalok, köztük a romák, legtöbb esetben olyan iskolákba járnak, ahol ők alkotják az intézmény többségét. Ennek következtében az MTA idei adatai szerint 2008 és 2016 között egyre inkább csökkent annak a valószínűsége, hogy a hátrányos helyzetű fiatalok találkozzanak a jobb szociális körülmények között nevelkedő diákokkal. Az Európai Bizottság szerint hiába vette át hazánkban az állam az iskolák irányítását az önkormányzatoktól azzal a szándékkal, hogy csökkentsék az egyenlőtlenségeket, a roma gyerekek 61 százaléka még mindig olyan iskolába jár, ahol minden diák vagy legalábbis a többség szintén roma.
A jelentés ezen kívül arra is kitér, hogy ugyan sikeres pedagógiai modelleket dolgoztak ki Magyarországon, csak limitált számú olyan intézmény van, ahol ezeket valóban használják is. A
pedagógusok fizetésével kapcsolatban azt írják, a régiós átlagtól nagyobb mértékben nőttek ugyan a bérek 2013 óta, még mindig 31 százalékkal alacsonyabbak más diplomás fizetéseknél. A jelentésben megjegyezték, hogy
Bővebben ...