Hírek

A Reuters elment Keszthelyre, hogy megmutassa az európai adófizetőknek, hogyan építkeznek a pénzükből Orbán emberei

78jfkb1lnouA Reuters az egyik legnagyobb hírügynökség, ahová az egész világot lefedő tudósítói hálózat szállítja a híreket a nap 24 órájában. De emellett havonta egy-két nagy oknyomozó anyagot is letesznek az asztalra. Hatalmas visszhangja volt például a mianmari népirtásról készített februári anyaguknak, ami után az ENSZ és a nyugati hatalmak is megmozdultak. Azóta írtak a venezuelai menekültválságról, a benzol egészségkárosító hatásáról, az indiai kulturális forradalomról 

- most pedig Keszthelyre látogattak el.
Szeretett szülővárosom eddig is kivette a részét a nemzeti együttműködésből: a 2010-es kormányváltás után Simicska Lajos cége újította fel a főteret uniós pénzből, a 2014-es győzelem után pedig Tiborcz István cége cserélte ki a lámpákat uniós pénzből. De most még nagyobb dolgok vannak készülőben - ennek járt utána a Reuters.

A cikk sok fotóval és dekoratív ábrával mutatja be, hogyan foglalja el a Balaton-partot a miniszterelnök belső köre: Mészáros Lőrinc, Tiborcz István és üzlettársaik. 
 
Először felidézik, hogy Orbán Viktor ígérete szerint a következő években 1,4 milliárd dollárt költenek a Balaton fejlesztésére, aminek 40 százalékát az EU biztosítja. Arról is írnak, hogy mekkora befolyása van Orbán Ráhelnek a turisztikai stratégia kialakításában. Aztán cégadatokra hivatkozva hozzáteszik, hogy mióta a miniszterelnök 2014-ben először felvetette a rendszerváltás óta nem látott fejlesztési program lehetőségét, 
a keszthelyi partszakasz 7 legértékesebb ingatlanja/területe mind gazdát cserélt - és ebből hármat Mészáros Lőrinc, hármat pedig Tiborcz István és üzlettársai szereztek meg.
  • A jachtkikötőt 2014-ben vásárolta meg a közvetve Tiborcz tulajdonában lévő Nyugati-medence Kikötőfejlesztő Kft. A miniszterelnök veje az ügy nyilvánosságra kerülése után kiszállt, de most is egy régi barátja viszi a céget.
  • A Hotel Viát 2015 és 2017 között, több részletben vásárolta meg Szíjj László cége, aki Mészáros egyik legfontosabb üzleti partnere. 
  • A Hotel Helikont és Hullám Szállót a Pannon Tessera Hospitalis nevű cég vette meg 2016 decemberében, aminek meghatározó részvényese Tiborcz híres ingatlanos cége, a BDPST.
  • Bővebben ...

Orbán a nemzeti ünnepen megfenyegette az országot

ovi_le1Kampánylyukból kampányszél fúj – eredetileg erre terveztem kihegyezni az Orbán Viktor beszédéről szóló elemzést. Ezt a mércét ő maga állította be, hiszen ha a kampányban minden csak duma, még Kósa Lajos és a csengeri háztartásbeli örökösnő hazugsághegyeken átívelő kapcsolata is, akkor a miniszterelnök szavai szintén kampánycélt szolgálnak. És amúgy tényleg így is van.

 
Az azonban újdonság, hogy Orbán a nemzeti ünnepen fogta magát, és megfenyegette az országot. Legalábbis azt a részét, amelyik nem vele tart: „Mi szelíd és derűs emberek vagyunk. De nem vagyunk se vakok, se balekok. A választás után természetesen elégtételt fogunk venni erkölcsi, politikai és jogi elégtételt is."
 

A beszédből nem derült ki pontosan, milyen bűnöket kellene megtorolni, de a lényeg valószínűleg pontosan ez: bármit. És bárhogy. Az orbáni kivételes vagy rendkívüli hatalom eddig is megteremtette a törvényes alapot bármire, amit éppen tenni akart. „A jövő lényege, hogy bármi megtörténhet” – hangzott el 2014-ben Tusványoson.  
 
Ha a kormány számoltatná el az ellenzéket, az nem ugyanaz, mint az ellenzék a törvényesített korrupcióért beígért elszámoltatás. Ha kormány akar elégtételt venni az ellenzéken, a médián, a civileken, az leszámolás.
 
Ami még ezen kívül újdonság volt Orbán beszédében, hogy tizenhat évvel a kokárda kampányeszközzé változtatását követően kampányszlogent csinált a Himnuszból is. Elvégre, ha csak az ő politikája nemzeti, csak az ő hívei részei a nemzetnek, akkor a Himnusz is csak az övék.
 
Persze, a Himnuszt minden ünnepségen, pártállásra való tekintet nélkül eléneklik, ami helyes. Ám ennek a beszédnek a végén Orbán a választási harcba vonuló seregeire kért isteni áldást a Himnusz soraival. A téren állókkal közös szavalat persze fricska, vagy inkább orrba vágás is volt a Nemzeti dalt – szintén össznemzeti érték – kampánybeszédeibe szövő Karácsony Gergelynek címezve. Orbán így mutatta meg: vele együtt nem százak, nem is ezrek, hanem tízezrek hangja szól.
 
Merthogy, persze, a békemenetelők sokan voltak. Ami nem becsülhető le, de nem is újdonság. A kormánypropaganda egyik fő célja jó ideje az ellenzék és a kormányellenes szavazók demoralizálása. A plakáttengerben úszó közterek, az uniformizált megyei lapok, az országos propagandaportálok álhírkörforgása mind azt szolgálják, hogy aki találkozik is más információkkal, nyomasztó kisebbségben, kiszolgáltatottságban, reménytelenségben érezze magát. A március 15-i Békemenet a kormányoldal önbizalomfröccse volt a hódmezővásárhelyi vereség után, megmutatta saját magát saját magának.
 
Csakhogy nem az a kérdés, Orbán hívei milliónyian vannak-e. Még az ellenzéki kampányok célja sem lehet az, hogy a Fidesz-táborból hozzanak el támogatókat. A tét az, hogy a kormánnyal nagyrészt elégedetlen bizonytalanok minek az alapján szavaznak április 8-án. A korrupció miatti megvetés és harag, vagy a bevándorlók „inváziója” miatti rettegés vezeti majd kezüket a választáson? Ha ugyan elmennek szavazni.
 
A lehetőségek nagyjából a következők. 168ora_logo

Bővebben ...

Ebbe nem lehet belenyugodni – Gémesi György: Minek nevezi ezt, ha nem bűnszervezetnek?

Onk_adoA Fidesz csak az erőt tiszteli, azt nem, akivel felmossák a padlót – mondja az Új Kezdet elnöke, Gödöllő polgármestere. Gémesi György szerint ahogyan Tiborcz István ügyével, úgy azzal is el kell majd számolni, ami a fejlesztési forrásokkal történt, így a hatalom kijáróemberei, azaz az egyéni országgyűlési képviselők mellett „a vazallusként aláíró polgármesterek” is felelősséggel tartoznak majd.

 
Mi lenne az új kezdet az önkormányzatiság számára?
 
– Tiszta viszonyok. Egészséges forrás- és feladatmegosztás az állam és az önkormányzatok között. Egyrészt azért, mert a demokratikus berendezkedésnek ez az alapja 1990 óta, másrészt mert a feladatok helyben sokkal jobban lebonyolíthatók, így az ország hatékonyabban működhet. De ma nem az a cél, hogy átláthatók legyenek a folyamatok és hogy a közjó szolgálatában legyenek elköltve azok a források, amelyek helyben felhasználhatók fejlesztésre. Ebből fakadnak az önkormányzatiság ellen irányuló törekvések. A polgármesterek vagy zavaró tényezők, vagy beállnak vazallusnak azért, hogy a településük előrébb jusson.
 
Választaniuk kell a konfrontáció és a fejlesztési pénzek között?
 
– Így van. Ma csaknem ezerhatszáz olyan település van, ahol kevesebb a bevétele az önkormányzatnak, mint amennyit a kötelező feladatokra el kell költenie. Itt nem bérekről, hanem a szolgáltatások költségeiről van szó: közlekedés, út, járda, vízelvezetés, hulladékgazdálkodás, bölcsőde, óvoda vagy szociális szolgáltatások, ellátások.
 
Pedig a kormány büszke az új önkormányzati törvényre, miként az adósságrendezésre is.
 
– Az Alaptörvényből már világosan látszott, hogy a stratégiai célok közé tartozik az önkormányzatiság leépítése. Kikerült az alkotmányos jogok közül a települések önkormányzáshoz való joga, ami már önmagában azt okozhatja, hogy ha valaki majd épp úgy gondolja, a kisebb településeknek nem lesz joguk önkormányzatot alapítani. Aztán a törvény átrendezte a feladatköröket, és megszűnt a kétezer lakosúnál kisebb települések önálló hivatali lehetősége. Elvitték az egészségügyi intézményeket, a kórházakat, amivel talán egyet is lehet érteni, hiszen a fekvőbeteg-ellátásnak komoly szakmai irányításra van szüksége. De elvették az önkormányzatoktól az oktatási intézmények fenntartói jogosultságát, a háromezer főnél kevesebb lakosú települések esetében pedig az iskolaüzemeltetési jogot is. Ezzel az iskolákat és az önkormányzatokat is rövid pórázra fogták, hiszen úgy vették el az intézményeiket, hogy közben alapítvány vagy egyház fenntarthat iskolákat. Ez a kérdés ma is az Alkotmánybíróság előtt van. Mindezzel párhuzamosan több pénzt vontak ki az önkormányzatok költségvetéséből, mint amennyit a települések e feladataikra költöttek. Ezt annak idején az akkoriban önkormányzati államtitkár Tállai András is elismerte, noha ő érthető okokból 50-60 milliárdot emlegetett, mi viszont 110 milliárd forintos különbségről beszéltünk. Ám a lényeg az: már 2010 és 2014 között világos volt, hogy az önálló önkormányzatiság nem tetszik a kormánynak. Minden, ami történt, az önkormányzatok és a választott tisztviselők, illetve a közszolgaként ott alkalmazott emberek hatalomtól való függését erősítette.
 
– A három körben történt adósságkonszolidációban 1200 milliárd forint átvállalásról volt szó. Ez az önkormányzatok feladataihoz mérten nem nagy összeg, főként, ha azt vesszük, hogy az állam ezeket jobb konstrukcióban és kedvezőbb banki feltételekkel tudja törleszteni, mint a helyhatóságok. A probléma az, hogy miközben nem történt meg a hitelek átvilágítása, azóta a feladatátrendezéssel az átvállalt hitelállomány összege lényegében elolvadt, hiszen az önkormányzatok jelentős többletterhet kaptak a nyakukba az államtól kapott új feladataik finanszírozásával. 168ora_logo

Bővebben ...

Hogyan tehető rendbe az ezer sebből vérző magyar oktatási rendszer?

786bvp0tc3j„A világot nem érdeklik sem a hagyományok, sem a múltban kivívott hírnév, a gyenge teljesítményre nincs mentség, a szokások vagy a kialakult gyakorlat pedig senkit nem érdekel. A sikert azok az egyének és országok fogják kivívni, akik és amelyek gyorsan tudnak alkalmazkodni, akiknek nem szokásuk a siránkozás és nyitottak a változásra” – írták a McKinsey & Company 25 országot vizsgáló globális oktatási tanulmányában több mint tíz éve.

Annak az országnak, amely azt szeretné, hogy állampolgárait jól fizetett munkásokként alkalmazzák, nem elég, ha megközelíti a legjobb oktatási rendszerrel rendelkező országok teljesítményét, hanem túl is kell szárnyalnia – mondták ki a tanulmány összefoglalójában.

Ha lehet, azóta a fenti sorok csak igazabbá váltak, a munkaerőpiac dinamikusan változik, ami az oktatásban is paradigmaváltást kell, hogy előidézzen. Hogy a jövőbeli magyar munkaerő helytáll-e a globális tudásgazdaságban, ma még inkább függ attól, hogy az oktatási rendszer ki tudja-e elégíteni a magas szintű képzettség és a speciális készségek iránti fokozódó igényt.

Tanárok, tanárok és egyenlőség (és pénz)

Meglepő módon a fent idézett tanulmány a legjobb teljesítményű oktatási rendszerek közös jellemzőit keresve arra jutott, hogy az alrendszer hatékonyságát nem elsősorban az oda csoportosított pénz összege határozza meg, hanem három másik „kimagasló fontosságú” tényező, amiből kettő a tanárokra vonatkozik: 1. a megfelelő emberek váljanak tanárrá, 2. képezzék őket hatékony oktatóvá, 3. garantálják, hogy a rendszer a lehető legjobb oktatást biztosítsa minden gyermeknek.

Vannak arra utaló jelek, hogy a magyar rendszer ezt távolról sem képes nyújtani, de ha nem az előbbiek, hanem csak az anyagi ráfordítás számítana, Magyarországnak akkor sem lenne oka az elbizakodottságra. Boldogok, akik 2006 előtt letudták a közoktatást, utána indult ugyanis eróziónak az egy diákra jutó költségvetési ráfordítás minden szinten, ahogy az MTA A közoktatás indikátorrendszere című friss kiadványából kiderül. Az adatok szerint a középfokú oktatásban ez a negatív trend azóta is töretlen, az alapfokú oktatásban valamiféle stagnálás látszik az utolsó évben, amiről rendelkezésre álltak adatok, csak az óvodásokra jutott támogatás indult meredek növekedésnek, vélhetően nem függetlenül a 3 éves kortól kötelező óvodáztatás bevezetésétől és az ahhoz szükséges beruházásoktól.

Európai összehasonlításban és GDP-arányosan a 2014-es adatok szerint az ország ugyancsak a lista végén kullog. A magyar döntéshozóknál jobban csak a szlovák, litván és cseh politikusok hisznek – a jelek szerint – abban, hogy az oktatás az, amibe nem érdemes túl sok pénzt fektetni.

qubit_logo

Bővebben ...

Csúnya következménye lehet a forradalomnak - váratlan figyelmeztetés érkezett

moneyloveAz OECD napokban kiadott elemzése részletesebben is foglalkozott azzal finn kísérlettel, melynek keretében feltétel nélküli alapjövedelem bevezetésével cserélnék le a jelenlegi szofisztikált tb-rendszerüket. Az elemzés sokak számára talán meglepő eredményt hozott: az OECD inkább más módszert ajánlana az északi országnak.

Finnországban a foglalkoztatási ráta elmarad más északi országétól: az Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) legfrissebb jelentése szerint kissé 70 százalék alatt jár a mutató, míg Dániában, Svédországban és Norvégiában 74-77 százalék körül van. A finnek közül sokan azt gondolják, hogy a jóléti rendszerüket át kellene alakítani, de abban nincs egyetértés, hogy e reformnak milyen formát is kellene öltenie.
 





 
Az elmúlt években e vitából nőtt ki az a kísérlet is, amelyet a finn kormány 2017 januárjában indított el. E kétéves pilot program keretében 2000, véletlenszerűen kiválasztott egyén bruttó 560 eurót (feltétel nélküli alapjövedelmet - FNA) kap havonta mindenféle kötelezettség, kötöttség nélkül, miközben ezzel párhuzamosan a jövedelemadó és más juttatások rendszerét változatlanul hagyták.
 
Az ilyen típusú reformok alapdilemmáira utalva az OECD emlékeztet: Finnországban - csakúgy mint máshol - a jövedelem adóztatása és az ellátások visszavonása ugyan csökkenti azon egyéneknek adott juttatásokat, akik a járadékfizetéses rendszerből áttérnek a munka világába, ám a sok juttatás komplex módon hat, sokszor a munkanélküliség, az alulfoglalkoztatottság vagy az inaktivitás csapdájába "ejtve" őket. Ez a "bürokratikus csapda" akkor áll elő, amikor az emberek alkalmi vagy részmunkaidős, esetleg bizonytalan állást vállalnak, ekkor ugyanis fennáll annak a veszélye, hogy elvesztik a juttatást, vagy a kérelem ismételt elbírálása miatt késve kapják meg a járandóságukat. Mindez tovább mérsékli a kockázatkerülő, gyakran pénzszűkével küszködő munkakeresők számára a munkaerőpiacra való kilépést.
 
A jelenlegi finn rendszernek pedig még van egy olyan gyengesége is, hogy a hagyományos munkáltató-munkavállaló kapcsolatra épül, ami nem felel meg a jövő munka világának, amelyek több karrierváltást, részmunkaidős foglalkoztatást, önfoglalkoztatást vagy úgynevezett "platform" állásokat is jelenthetnek.
 

Két lehetséges megoldás

Bővebben ...

Orbán játszmája - Feltárul a Putyinnal kiépített kapcsolat titkos története

oviputyinKét befolyásos magyar üzletember szállt fel egy Moszkvába tartó repülőgépre néhány héttel a 2010-es parlamenti választások előtt. Mindketten Orbán Viktor legszűkebb köréhez tartoztak. Az egyikük Simicska Lajos volt, Orbán régi barátja és hosszú ideig szoros gazdasági szövetségese a Fidesz építkezésében. A másik Nyerges Zsolt volt, aki az Orbán-házaspár barátjaként került be a Fidesz gazdasági holdudvarába mintegy 20 évvel ezelőtt, majd Simicska jobbkezeként vett részt a pártközeli cégbirodalom irányításában.

 
Moszkvába érkezve a két üzletember az orosz főváros egyik leghírhedtebb helyének számító Ljubljanka térre ment. Az ott álló hatalmas, sárgás színű épület volt a rettegett szovjet titkosszolgálat, a KGB székháza, most pedig itt működik az FSZB néven ismert utódja. Ennek a szervezetnek az egyik magas rangú vezetőjével volt találkozója Simicskának és Nyergesnek. 
 
Az utazás összefüggött Orbán Viktor néhány hónappal korábbi oroszországi látogatásával, amikor a kormányzásra készülő Fidesz-vezér 2009 novemberében személyesen találkozott Vlagyimir Putyinnal Szentpéterváron. Az a találkozó a két politikus ismerkedését szolgálta, Simicskáék későbbi utazására pedig azért került sor, hogy megtörténjen az üzleti jellegű kapcsolatfelvétel is. Azóta ugyan nagyon elmérgesedett a viszony Orbán és Simicska között, de akkoriban még elválaszthatatlannak tűnő szövetségesek voltak. Rendszeresen megbeszélték egymással a fontosabb politikai és kormányzati lépéseket, köztük az orosz kapcsolatépítéssel összefüggő ügyeket is.
 
Simicskáék 2010-es moszkvai útjáról korábban semmi nem jelent meg a nyilvánosságban, de terjedtek róla információk fideszes körökben, és tudtak róla az akkor még MSZP-s vezetésű kormány külügyi szerveinél is. A Direkt36 három egymástól független forrásból értesült a találkozóról. Simicska nem reagált a kérdéseinkre, Nyerges pedig közölte, hogy soha nem nyilatkozik a sajtónak. Orbán hivatala nem válaszolt arra a kérdésre, hogy mit tudott Simicska és Nyerges útjáról. 
 
Az oroszoknál az állami kötődésű üzletekben gyakran szerepet játszanak a titkosszolgálatok is, Simicskáéknak ezért kellett az FSZB tisztviselőjével tárgyalnia. A találkozón a források állítása szerint nem született semmilyen érdemi megállapodás. Egyikük úgy írta le, hogy ez egy "bemutatkozó látogatás" volt, egy másik pedig úgy fogalmazott, hogy az oroszok jelezték, hogy ha kell segítség üzleti ügyekben, "akkor rájuk lehet számítani". A találkozó azonban így is megmutatta, hogy Orbán Viktor és legszűkebb köre milyen közeli kapcsolatokra törekedett Oroszországgal már a Fidesz kormányra kerülése előtt is. 
 
Azóta világszerte feltűnést keltett, hogy ez a viszony milyen rendkívül szorossá vált. A legtöbb nyugati vezető által veszélyes ellenfélnek tartott Putyin mára rendszeres vendégnek számít Budapesten, és a két ország több fontos üzleti megállapodást is kötött, köztük a Magyarország energetikai és külpolitikai pályáját évtizedekre meghatározó szerződést a paksi atomerőmű bővítéséről.
 
Itthon és külföldön egyaránt sokan találgatják, hogy a korábban Oroszországgal szemben kifejezetten harcias Orbán miért alakított ki ennyire közeli viszonyt Vlagyimir Putyinnal. A Direkt36 az elmúlt hónapokban több mint harminc olyan emberrel beszélt, akik ráláttak arra, miként alakult ez a viszony a magyar oldalról. A téma érzékenysége miatt mindannyian azzal a feltétellel adtak információkat, ha nem írjuk le a nevüket.
 
A beszélgetésekből az derült ki, hogy Orbán a saját környezetének azzal magyarázza az oroszokhoz való közeledést, hogy így akar erősebb pozíciót szerezni Magyarországnak a nemzetközi porondon. Szerinte gazdasági előnyök származnak az orosz kapcsolatból, és a velük kialakított szoros viszony javíthatja az ország alkuhelyzetét a nagyobb nyugat-európai országokkal és az amerikaiakkal szemben is.

Bővebben ...

Boldogok a tetőfedők

1512722102-dNémeth Szilárd már megint magához igazította a világot, és egy nagyot feredőzött is benne. Pétfürdőn tartott előadást a saját, jól bejáratott közönségének, ebből fakadóan pedig egészen jól meg is értették egymást, így a szeánsz tanulsága az volt, hogy a részeges bölcsészek fölöslegesek a munka alapú társadalomban, mert elszívják a ’zoxigént és fölzabálják a felesleges zabot.

Nem árt betűhíven idézni a rezsi koronázatlan királyát, mert szavai a végtelenbe mutatnak. Valami fortyogó fideszmasszába, amelyből munkás dolog a menekvés, olyannyira, hogy sokaknak egyáltalán nem is sikerül, és így hülyülnek meg Németh Szilárddal együtt, szegények. Ezt mondta a mi bálnánk:

„Ma már mindenkitől elvárás, hogy diplomája legyen, de olyan egyetemek meg főiskolák vannak, hogy annyit érnek, mint vászontarisznyán a lakat, némelyik. Avval nem lehet elhelyezkedni, a magasba néző diplomával nem lehet elhelyezkedni. Egyáltalán, semmi ilyen nincs. Hát ne vicceljünk.” – ezek után kavarta ide a tetőfedőket, mondván: „attól, mert valaki tetőfedő, még nem hülye, és mennyivel jobban is jön a szakértelme.”

Most én kérek elnézést kies honunk mindahány tetőfedőjétől, hiszen ők is láthatják, nem én vertem a farkukkal a csalánt, hanem az alelnök és birkózóisten, valamint konyhatündér.

Hogy teljes legyen a káosz, a lelkes közönség azt is megtudhatta tőle, hogy a nyugati országok leszoktatták az embereket a munkáról az elmúlt évtizedekben. Ha ehhez pásszítjuk az überminiszter bécsi kis színesét a keringők rothadó városáról, totális lesz a csőd.

Itt már csak a hit játszik, polgártársak. Olyas, mint amikor Brian a jó édesanyjával nézi és hallgatja a prófétát és megváltót, aki – szerintük – a sajtkészítők boldogságáról értekezik. Ilyen tudással felvértezve aztán követik is Brian tökét és papucsát a népek, és még azt is megkérdezik tőle, hogyan menjenek a picsába.

Mindez nagyon mókás ott a filmen, 2018-ban személyesen átélni nem annyira. Mert a totális sötétségben azért mutatkozik némi rendszer is, a gyűlölet filozófiája. Hogy a péti szerencsétleneket az egyetemisták ellen uszítja épp, a dologtalanok ellen, akik a dolgozó nép vérét szívják, az élősködők.

Fel nem bírom sorolni, hogy ki mindenki ellen lett már kiadva a napiparancs, és már nem is érdemes, mert mindenki ellen, aki rajtuk kívül áll. Véletlenszerűen kiválasztott rétegek, személyek, intézmények, mindenki és minden, aminek a végén szinte logikusan jut el odáig Kövér et., ha nem ők nyernek, akkor Magyarország megszűnik létezni.

De ez már megtörtént. Míg szegény J. A. nem tudott mást, mint szeretni, görnyedve terhei alatt, ezek ugyanígy vannak a gyűlölettel, és egy ilyen országban nem, hogy nem lehet, nem is érdemes élni.

Ezért tényleg az van, mint amit Bödöcs Tibor is elmesélt, amikor kérdezték tőle, Gyurcsánnyal mért nem volt annyira kérlelhetetlen, mint most Orbánnal. Azt felelte, az nem volt élet-halál kérdés. És milyen igaza van. S ha már nála járunk fössük le az ő szavaival a némethszilárdok világát:

„Fájdalmasan hatalmas, mély magyarsággal köszöntöm ribizliszemekként szétgurult hun-morzsalék népemet a Camden Town-i lángosostól a St. Thomas boncnokáig. Én, magyar ember, magyar férfi, magyar gerinchúros emlős, hím organizmus. Gyere haza, fiatal! Mert Magyarország a bicikliútnak az a része, ahol nem kell tekerni. Magyarország az, hogy nem koccintunk sörrel, hogy állva a Himnuszt, hogy hétfőre azt ígérték, kész lesz.

Bővebben ...

A NER beteljesedése: Orbán lesz saját maga ellenzéke

orban-alomA centrális erőtér kivédi a politikai és gazdasági ellentéteket, a centrális erőtér maga a 21. századi fasizmus definíciója, amely nem azonos az eredetivel, de lényegét tekintve az lesz. A különbség abban áll, hogy “illiberalizmus” néven olyan diktatúra jön létre, mely látszólag törvényes, holott nem az. A demokrácia hamis látszatában valósítja meg ugyanazt, amit a régi fasiszta diktatúrák erőszakkal és terrorral. De a vége ennek is erőszak lesz.

Ott azonban még nem tartunk, egyelőre a centrális erőtér kiépítése zajlik. Ennek lényege, hogy minden szabad és független intézményt, szervezetet ki kell szorítani, vagy meg kell szüntetni, esetleg belülről átalakítani, a NER uralma alá vonni. Minden vagy megszűnik, és eltűnik, vagy a centrális erőtér bekebelezi. A bekebelezett szervezeteket, sajtót, intézményt nem kell formálisan is Orbán alá rendelni, ezek egy része megmarad látszólag ellenzékinek, csak Orbán finanszírozza, kontrollálja, és tartja fenn őket.
 
A NER akkor lesz befejezett egész, amikor Orbánnak ő maga lesz az ellenzéke is. Ez nem azt jelenti, hogy ne lennének látszólag és a közhiedelem szerint ellenzéki lapok, újságok, és ellenzéki pártok, csak ezeket mind Orbán tartja el, ennél fogva ő kontrollálja, közvetve ő irányítja. Ez nem jelent közvetlen napi beavatkozást, hanem ő húzza meg az ellenzékiség határait, amelyek egyre szűkebbek lesznek.
 
Ezért mérges Orbán Lázárra, és zavarta el kampányolni, mert Hódmezővásárhellyel azt a látszatot keltette, mintha legyőzhető lenne a Fidesz, és lehetne olyan ellenzék, amelyet nem ő tart a kezében. Szerencsére az ellenzék ragaszkodott a tőle kapott pénzhez és nem mondta fel a vele kötött informális szövetséget, amikor felesküdött a NER alaptörvényére, és a parlament bojkottálása helyett az “állami pártfinanszírozást”, magyarán Orbán pénzét választotta.
 
Ezért neki most valóban ez a harc lesz a végső, még egyszer ilyen szorult helyzetbe nem kerülhet. Ezt a választást megnyeri, de nem lehet biztos az állandóra beállított kétharmad megszerzésében. Viszont a következő négy év a NER végleges bebetonozásának ideje lesz. Ebben a következő négy évben megszüntet mindent, amit nem ő finanszíroz, nem irányít egy beépített emberen keresztül, ami nem tőle függ. Civil szervezeteket, sajtót, pártokat.
 
Először a struktúra véglegesítése következik, utána a gyeplő szorosabbra húzása, határok kijelölése még keskenyebb keretek között. Hogy világos legyen, a 444.hu most megírta, ami nyílt titok volt, hogy a Népszavát Orbán finanszírozza, Orbán tartja el, és Puch Lászlón kerestzül ő kontrollálja. A Népszava ellenzéki sajtó látszatának van fenntartva, ellenzéki is lehet addig a határig, amit Orbán kijelöl. Ez a határ jelenleg az, hogy a maffia családjáról, az Orbán-családról, és annak saját lábukon álló tagjairól nem lehet írni.
 
De maga az MSZP is a Fidesz kezében van, egyrészt éppen úgy a Fidesz finanszírozza, mint a Népszavát, s Orbán emberei akkor buktatnak meg egy elnököt vagy akár miniszterelnök-jelöltet, amikor akarnak. Ezt nagyon világosan és pontosan megmondta Soros György, s az is nagyon fontos volt, hogy megmondta. Ez csak látszólag volt hátrányos az ellenzéknek, a NER ellenfeleit legalább az ellenzéki pártok ne tudják becsapni, legyenek csak tisztában a helyzettel.
 
Ennek megfelelően az Orbán által kontrollált álellenzéki média része a Köves Slomóhoz és az EMIH-hez tartozó Klubrádió, a 168 óra, a kilóra megvásárolt hitgyülis Németh Sándor tulajdonolta ATV és még ki tudja, mi minden. Ez a folyamat felgyorsul a választás után, a már bejelentett Sajtókamara, a “Stop Soros!” (SS) törvény kiegészül még nyilván azokkal a törvényekkel, amelyek megakadályozzák a külföldi támogatásból élő sajtó működését.
 
Egy biztos, hogy a “sportszerű” Orbán, aki még kedvenc sportágában a futballban sem tűri a szabad versenyt, még ott sem lehet olyan csapattulajdonos, akinek nem ő engedi meg, a politikában sem tűr független és szabad sajtót, független, szabad ellenzéket, mely nem tőle függ, nem ő finanszírozza, nem az ő beépített vagy zsarolt emberei által kontrollált.

Bővebben ...

Lesújtó kép az EU-s országjelentésben a magyar oktatásról

d_kom2012096A kormány szerint az Európai Bizottság a választásokba akar beavatkozni, noha éves jelentése átfogó képet fest az oktatás és az egészségügy jelenlegi állapotáról. Az Európai Bizottság szerdán közzétette szokásos éves jelentését az unió minden tagországáról, így Magyarországról is. Mivel a jelentés nem épp pozitívumokkal van tele, Kovács Zoltán kormányszóvivő el is mondta, hogy az EU-s jelentés nem más, mint politikai és kampányjelentés, aminek jellegzetessége, hogy csak negatívumokkal van tele.

 
Kovács  nem érti, miért van az, hogy ilyen „vélemények” mindig a kampányok idején jelennek meg. Ám a Bizottság minden évben elkészíti az egyes országokra vonatkozó jelentéseit, és a beszámolót a múlt évben is ugyanígy március elején hozta nyilvánosságra, pedig akkor nem rendeztek országgyűlési választást idehaza.
 
A beszámoló hosszan ismerteti – egyebek mellett – az oktatás jelenlegi állapotát, és több szempontból is lesújtó képet fest a magyar iskolarendszerről. A Bizottság többek közt arról ír, hogy a 15 évesek képességei Magyarországon jóval az EU-s átlag alatt vannak. A jelentés idézi a 2015-ös PISA-eredményeket, amelyek több területen is lényegesen alulmúlták a három évvel korábbiakat. A magyar oktatást érő egyik legsúlyosabb kritika, hogy
az egész EU-ban nálunk van a legnagyobb hatással a diákok szociális háttere az iskolai eredményességre.
A jelentés kiemeli, hogy az iskola típusa is nagyban befolyásolja a diákok teljesítményét, a három típusú középfokú intézményből – középiskola, szakgimnázium, szakközépiskola – ugyanis a szakközépiskolás diákok teljesítettek legrosszabbul a PISA-teszteken. Az Európai Bizottság beszámolója arra is kitért, hogy 2016-ban már 12,4 százalékra emelkedett a korai iskolaelhagyók aránya Magyarországon, míg az EU-s átlag 10,7 százalék.
 

Ráadásul amíg ez a mutató az EU-ban mindenhol évről évre fokozatosan csökken, Magyarországon 2010 óta stagnál. A probléma a roma diákok körében a legnagyobb, hiszen amíg nem roma társaiknál a korai iskolaelhagyási ráta 8,9 százalék, addig a náluk ugyanez 59,9 százalék. A dolgozat felhívja a figyelmet a szegregációra is: mint írják, a hátrányos helyzetű fiatalok, köztük a romák, legtöbb esetben olyan iskolákba járnak, ahol ők alkotják az intézmény többségét. Ennek következtében az MTA idei adatai szerint 2008 és 2016 között egyre inkább csökkent annak a valószínűsége, hogy a hátrányos helyzetű fiatalok találkozzanak a jobb szociális körülmények között nevelkedő diákokkal. Az Európai Bizottság szerint hiába vette át hazánkban az állam az iskolák irányítását az önkormányzatoktól azzal a szándékkal, hogy csökkentsék az egyenlőtlenségeket, a roma gyerekek 61 százaléka még mindig olyan iskolába jár, ahol minden diák vagy legalábbis a többség szintén roma.
 
A jelentés ezen kívül arra is kitér, hogy ugyan sikeres pedagógiai modelleket dolgoztak ki Magyarországon, csak limitált számú olyan intézmény van, ahol ezeket valóban használják is. A pedagógusok fizetésével kapcsolatban azt írják, a régiós átlagtól nagyobb mértékben nőttek ugyan a bérek 2013 óta, még mindig 31 százalékkal alacsonyabbak más diplomás fizetéseknél. A jelentésben megjegyezték, hogy 24.hu

Bővebben ...