- Részletek
-
Készült: 2018. november 07. szerda, 04:53
-
Találatok: 1753
Azért jó, ha néha kiderül, az ember itt, Neriában nem teljesen eszement, üldözési mániás pocok, hanem mégis jól látja, hogy a köréje épített kerítésen belül fasiszta emberkísérlet zajlik meglehetős sikerrel. A világnak az a része, amelyet nem bódult gőzök, ütemes taps és trombitaszó irányít, szintén így van ezzel, és időről-időre fölállítja a diagnózist. Ettől ugyan jobb nem lesz, csak az a képzet alakul ki az üldözöttben a saját kis barlangjában, hogy nincsen egyedül, pedig, mint majd kitetszik, dehogynem.
A The New York Times is gyakorta mutatja be, hol is élünk. Most például David Leonhard mesélt arról olvasóközönségének, figyeljenek arra, mi történhet, ha egy félőrültet juttatnak hatalomba majd ott, őnáluk (bár már megtették). Figyelmes szemetek Pestre vessétek, intette őket, leföstve, hogy látszólag itt minden szép és jó, mindennel meg vannak elégedve, ennek ellenére a Kárpátok alatt Orbán Viktor nacionalista, szélsőjobboldali pártja kormányoz. Putyin és Kína rendszeréhez lettünk hasonlítva, és nincs mit megsértődnünk rajta.
A NER tobzódását is bemutatta, mondván, Orbán megváltoztatta a választási szabályokat, vita nélkül viszi keresztül a parlamenten a törvénytervezeteit, a baráti médiára támaszkodik üzeneteinek terjesztésében és az ellenfelei bemocskolásában. Ezen kívül híveivel töltötte fel a bíróságokat, dühöngő korrupciós hálót működtet, Oroszországhoz és Kínához húzódott, kormányzásának igazolására külső ellenségekre hivatkozik, és azt állítja, hogy az ő pártja az egyetlen, amely az embereket képviseli.
Köszönjük, kedves David az értékes információt a messzi távolból, de az ilyenekkel már tele van a padlás, sőt, eggyel közelebbről is jól látszik ugyanez. Erről szólt a Sargentini-jelentés, amitől az a magyar, akinek nem slagozták ki teljesen a fejét, de ennek ellenére hisz az angyalokban és a feltámadásban, azt hitte kábé egy hétig, hogy megroskad a rendszer, és eresztékei lazulnak. De lófaszt, mama, mondhatnánk Gyurcsány után szabadon. Minden ugyanúgy él és virul, készül a vár, Mészáros arat továbbra is, és a hajléktalanok is változatlanul jól vannak.
Mert a kezdeti forradalmi hevületet legyőzte a politika mocska, és befogott orral ugyan, de egész Európa kollaborál a mi egyetlenünkkel, fejcsóválva nézi a sírt, ahol egy nemzet süllyed el. Sőt, maga is beáll abba a cirkuszba, amelyet Orbán rendez már nemcsak nekünk, hanem nekik is. Ezt azért jelenthetem ki teljes bizonyossággal, mert holnap kezdődik az Európai Néppárt kongresszusa a nyugati Helsinkiben, amelyen újabb fejezettel gazdagszik a permanens pörformansz, ami a józanabb európai polgároknak adatik elő Orbánról, szavazatszedési szándékkal.
Ez a Néppárt is szép egy társaság. Most azt játsszák el az európai hülyéknek, hogy Orbánt sarokba szorítják. Egy, „Az EU értékeinek védelme és a demokrácia biztosítása” címet viselő dokumentumot terjesztenek elő azzal az ábránddal, azzal a kancsalsággal, hogy választás elé állítják Orbánt (pedig nagyon jól tudják, nem fog habozni): vagy jóváhagyja a fent nevezett állásfoglalást, vagy veszélybe sodorja a Fidesz tagságát az Európai Néppártban. A tervezet felszólítás a jogállamiság tiszteletben tartására.
Szövegezői hitet tesznek a liberális demokrácia értékei mellett, méltatják a civil szervezetek demokráciában betöltött szerepét, elfogadhatatlannak ítélik a többség diktatúrájára épülő igazságszolgáltatást és bírálják az európai uniós intézményeket támadó tagállami kormányokat. Szó szerint: „
A második világháborút követően a kereszténydemokraták a zsidó-keresztény értékeken, a jogállamon, a többpártrendszeren, az erős civil társadalmon, a független sajtón, a vallás-, szólás- és gyülekezési szabadságon alapuló liberális demokrácia létrehozásáért harcoló erők élén állnak. Ma ezek az alapvető értékek soha nem látott veszélyben vannak.”
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2018. november 05. hétfő, 21:50
-
Találatok: 1840
Sötétben bujkáló, rémhírterjesztő ellenforradalmárok a szemétszállítást megtagadva rontottak dolgozó népünkre, a Kormány, valamint a Párt azonban résen volt, leverte a lázadást, és a rend helyreállott. Valami ilyesmi derül ki az Origo terjedelmes – ha nyomtatva volna, kolumnás – beszámolójából, amellyel tegnap örvendeztette meg az olvasóközönséget, plusz még engemet is. Ugyanakkor bújtatva az is kiderült, hogy egy csókos polgártárs hamarosan jól jár. De haladjunk.
Mint ismeretes, az NHKV Zrt. (Nemzeti Hulladékgazdálkodást Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. – már ez is, ejj) nem szeret fizetni az elvégzett munkáért. Így tett a Zöld Híd Zrt. esetében is, amely cég nemrégiben azt mondta, hogy több mint száz településen addig viszi el a szemetet, amíg van benzin az autóiban, aztán érthető okok miatt már nem. Így is történt, ez vonult be úgy a NER történelmébe, mint szemétbotrány, tegnaptól és az Origo óta viszont mint levert szabotázsakció.
Mint megtudhattuk a NER-kompatibilis portál jeles dolgozatából, az NHKV Zrt. október 31-el visszavonta a Zöld Híd megfelelőségi véleményét – magyarán, bevonta a szemétszállítási engedélyét -, így, először nem fizetett neki, majd ellehetetlenítve kimondta, hogy alkalmatlan. Volt cég, nincs cég. Lesz majd másik, olyan Mészáros közeli, amelyiknek majd fizetnek, hogy legyen benzin az autóban és el tudják vinni a szemetet. Maffiaállamokban bevett módszer az ilyen.
Minálunk meg annyira, hogy a sok ganyéság miatt el is siklottam volna fölötte, ha olvasván ezt az elcseszett szöveget, ne tolakodott volna bennem valami hányingerközeli érzés, hogy én ezt ismerem, hogy ilyen már volt valahol. Ezt nevezik eltartott kisujjú polgártársak déja vu-nek, jó, legyen akkor dézsa, mondom, de, hogy honnan. És akkor, mint ilyen ráismerésekkor ez szokásos bekúszott a frontális lebenyem mögé a felismerés, hogy persze, Szabad Nép.
Muszáj vagyok testesebben idézni, hogy a nyájas olvasó is élvezhesse az időutazást, és az ő gyomra is bájos görcsbe ránduljon, vagy pediglen hangosan röhögjön fel, gusztus és pillanatnyi idegállapot szerint. Íme:
“…A Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő visszavonta a Zöld Híd engedélyét. Ez az a cég, amely mögött zöldpárti politikusok állnak, és akik miatt kirobbant a szemétszállítási botrány. Politikai akciójuk miatt több mint száz településen nem működött a szemétszállítás, azonban a kormány a NKF segítségével megoldotta a helyzetet. Ezzel jogilag is véget érhet a lassan két hete fennálló áldatlan állapot, amelynek hátterében nyilvánvalóan egy elkeseredett politikai akció állt. Hiszen minden jel arra utal, hogy a cég mögött álló két zöldpárti politikus, Gémesi György és Gyenes Szilárd szemétszállítási káoszt teremtve igyekezett sarokba szorítani a kormányzatot. A kormány biztosítja a szemétszállítást, és fenntartja a rezsicsökkentést– jelentette ki korábban Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára. A politikai zsarolás teljesen egyértelmű volt ebben az esetben, mivel az állam azért nem tudta kezelni az ügyet, mert ahhoz az kellett volna, hogy Gémesiék visszaadják a megbízási szerződésüket, ők azonban arról tájékoztatták az önkormányzatokat, hogy csak szüneteltetik a feladat elvégzését. Magyarul szándékosan lehetetlen helyzetet állítottak elő, és nagyon úgy fest, hogy politikai ügyet generáltak a szemétszállításból. És természetesen igénybe vették a mindenre kapható balliberális médiát is a saját igazuk alátámasztása érdekében…”
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2018. november 04. vasárnap, 18:28
-
Találatok: 1804
Tudtuk. Eddig is tudtuk, most azonban a saját pici kis szájával mondta ki Semjén elvtárs, hogy ő maga semmi, egy semmiember, a pártja pedig nulla, nem létezik, csak káprázat Neria vészterhes egén. (Ennek ellenére drága, viszont fölöttébb káros, de mit lehessen tenni, ugye.) Azt mondta a szarvasvadász: a KDNP olyan szinten van szimbiózisban a Fidesszel, hogy nem is érzékelhető a különbség.
Sőt, az is kiderült, hogy ez az ő nullapártja nem pragmatikus módon, hanem elvi alapokon képviseli a kereszténydemokrácia eszményét, ezért nem elsősorban szavazók elérésére hajt, hanem ezen értékek őrzésére. Ilyenkor elgondolkozik a szavazópolgár, hogyan is van ez, pláne, ha még azt is hallja-olvassa a “Ezért akarják elvágni a torkunkat. Támadnak, gyaláznak, hihetetlen pénzeket megmozgatnak, hogy minket tönkretegyenek.”
Valamint: “Tőlünk azért félnek, mert amit mondunk, az a józan ész és az erkölcsi értékrend.” – És ezek nagyon érdekes megállapítások, legalább annyira, hogy csöppet elmerengjen rajta az ember. Főleg, ha azt hallja, hogy a KDNP nem akar szavazatot szerezni, ami pedig egy párt életében elengedhetetlen momentum, ha pártként akar működni. Mint kiderült, a KDNP-nek esze ágában sincs ilyen földhözragadt dolgokkal foglalatoskodni, ezért meg kell kérdeznünk, mi is ez a KDNP valójában?
Olybá tűnik, hogy mint az “értékek őrzője” nem egyéb, mint a Fidesz papi rendje, azaz, a naplopók közt is a király, létezése tehát kizárólag szellemi síkon értékelhető, és ezt engedjük is meg neki átmenetileg. Ilyképp Hesse Üveggyöngyjátékának kis magyar változata ők. Mint az ismeretes, az üveggyöngyjáték a tökély keresésének jelképes formája, egyfajta kifinomult alkímia, közeledés az önmagában egységes szellemhez, tehát Istenhez.
Ugyanakkor csak rá kell néznünk Semjén elvtársra és pártbarátaira, úgymint Harrach elvtárs és Rétvári elvtárs, valamint az összes többi naplopó, és egyből beláthatjuk, amit itt ők összedelirálnak, az egyáltalán nem üveggyöngyjáték, köze nincs a tökély kereséséhez. Sokkal inkább nevezhetnénk az analógia nyomán szargolyócirkusznak, bár ez sem állna meg, hiszen Sheldon óta tudjuk, hogy még a galacsinhajtó bogár is a csillagok állása alapján határozza meg az útvonalát.
Ehhez sincs hát közük igazából. Nézzük akkor az állítás azon részét, amely szerint ők – mármint a KDNP – amit mondanak “az a józan ész és erkölcsi értékrend”, s ezen a ponton tetten is érhető Semjén és csürhéje. A “józan ész”-ről beszélni esetükben teljességgel értelmetlen, mert itt is meghazudtolják magukat, a hit ugyanis, aminek a bajnokai állítólag, kívül esik a logika hatáskörén. Ezért nevezik hitnek.
Másrészt az erkölcsi értékrendet vizsgálva is csak valami kietlen tájat találunk, ha csupán Harrach elvtárs kijelentésébe belegondolunk, miszerint a gyerekek azért nem esznek, éheznek úgymond, mert nem is akarnak táplálkozni, így élvezkednek. Ez az egy állítás elég volna a kiábránduláshoz, ha keresztény értékrendű lenne az a szavazópolgár, aki őket juttatja hatalomba. De ők is csak annyira azok azonban, mint ezek az ájtatos szentfazekak, tehát semennyire. Kurválkodik itt a hittel mindenki, így találnak egymásra.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2018. november 04. vasárnap, 02:29
-
Találatok: 1880
Megkezdődött az üresen álló, néhol furcsa tulajdonosi hátterű vadászkastélyok és vadászkúriák feltérképezése, kormányközeli kezekbe juttatása. A vadászati törvény remek díszletül szolgál az ágazat bekebelezéséhez.
A vadászkastélyok két éve kerültek reflektorfénybe, amikor az Orbán család egyik kedvenc üzletembere, az
időközben elhunyt Gaith Pharaon megvette a
seregélyesi Zichy–Hadik-kastélyt, majd gyorsan levédette a Le Palais de Chasse (vadászkastély) elnevezést. A Pharaon-Alfa Kft. ezzel kizárólagos jogot szerzett arra, hogy 2024-ig ezzel a „márkanévvel” reklámozza vadászattal kapcsolatos szolgáltatásait. Nem sokkal később a turai kastély került a Pharaonnal üzleti kapcsolatban álló kormányfői vő, Tiborcz István érdekkörébe. A két kastély azóta a külvilágtól elzárva várja sorsa kiteljesedését.
A Zichy–Hadik-kastély / © Máté Péter
A hírekben is gyakran szereplő turai és a Zichy–Hadik-kastélyon kívül azonban van más potenciális célpontjuk is a kastélyfelújításban utazó kormányközeli szereplőknek, akiknek azzal is kedvükben járt a parlament, hogy az efféle munkálatokat ma már bőkezű adókedvezménnyel honorálja az állam: a karbantartás összegét teljes egészében le lehet vonni a társasági adó alapjából, míg a felújításnál annak kétszeresét is, az adózó kedve szerinti ütemezéssel.
Eladósorba kerülhet a rábasebesi Széchenyi-vadászkastély, ahol nagy változások vannak készülőben – tudta meg a HVG. A korábban szállodaként működő, jelenleg a „Műszaki okok miatt zárva” táblával „lepecsételt” ingatlan a honlapján egyébként nemcsak magát, hanem a Tiborczhoz köthető turai kastélyt is reklámozza. Ami elsőre azért is meglepő, mert a rábasebesi kastély tulajdonosa 2014 óta a Hegyvidék Property Kft., amelynek látszólag semmi köze a tágabb Orbán család turai birodalmához. A két kastély legújabb kori története ott látszik összeérni, hogy a Széchenyi-vadászkastélyt birtokló cég egykori ügyvezető igazgatója, Demeczky István abban az időben vezette a Turai Kastély Kft.-t is, amikor az Tiborcz köreihez került.
A rábasebesi Széchenyi-vadászkastély / © Filep István
A tisztánlátás érdekében természetesen szerettünk volna első kézből is tájékozódni, ám a rábasebesi kastély honlapján megadott kapcsolattartói telefonszámon bejelentkező férfi azt mondta, hogy évek óta nem foglalkozik az ingatlannal. Amellyel kapcsolatban a Kisalföld 2014-es tudósítása, illetve a társaság szintén négy évvel ezelőtti Facebook-bejegyzése a legfrissebb nyilvános híradás. Ezek arról szóltak, hogy rövid időn belül felújítják és megnyitják az épületet a nagyközönség előtt. Múlt heti ottjártunkkor azonban a nagyszabású tervek megvalósításából semmi sem látszott. A kastély kertjében dolgozó, magát a tulajdonos cég alkalmazottjának mondó munkás viszont azt mondta, hogy a napokban bejárás lesz a kastélyban, ahol a jelenlegi és a jövendő tulajdonos készíti elő az újabb átadást. Ő úgy tudta, hogy hasonló jövő vár a rábasebesi vadászkastélyra, mint a turai társára: az átalakítás után elit, exkluzív vendégkört fog kiszolgálni.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2018. november 02. péntek, 21:59
-
Találatok: 1743
Az Európai Bíróság és nyomában az Alkotmánybíróság is el fogja kaszálni a lex CEU-t – ennek tudatában az Orbán-kormány nem tesz semmit azért, hogy az egyetemmel megállapodást írjon alá. Orbán Viktor arra játszik, hogy hatályon kívül helyezik a jogszabályt, így nemcsak európai partnerei, de a Trump-adminisztráció elől is kimenekülhet saját politikai blöffjéből. Csakhogy – és nyilván ez a cél – a CEU addigra távozik Budapestről.
„A Soros-egyetem ma is zavartalanul működik Budapesten, a körülötte keltett hisztéria csak egy politikai blöff.” De vajon kinek a blöffjéről van szó? Az idézett Fidesz-közlemény a Momentum Mozgalom múlt heti tüntetésének szólt, de a kormányzati kommunikáció csökönyösnek bizonyult az után, hogy a Közép-európai Egyetem (CEU) vezetősége csütörtökön bejelentette: ha december elsejéig nem sikerül megoldást találni az intézmény körül kialakult helyzetre, a felsőoktatási intézmény amerikai akkreditációjú mester- és doktori programjaira jelentkező új hallgatók a 2019/20-as tanévtől a CEU bécsi campusán tanulnak majd.
Kovács Zoltán kormányszóvivő még aznap úgy reagált: a kormány szerint a bejelentés „Soros-féle politikai blöff”. A Közép-európai Egyetem „ezelőtt is, ma is és véleményünk szerint a jövőben is” Magyarországon fog működni. De nem csak ez volt gyanús: a budapesti amerikai nagykövetség közleménye is arról szólt, hogy David B. Cornstein szerint a CEU prioritás az amerikai kormány számára, és elsöprő kétpárti támogatást élvez az Egyesült Államokban. A nagykövet megértéséről biztosította a CEU-t, értve az intézmény álláspontját, ugyanis – mint Cornstein írta – a hosszan tartó bizonytalanság nem fenntartható állapot egy oktatási intézmény esetében. Ezzel együtt „még mindig van egy apró esély arra, hogy az ügy rendeződjék” – értékelt a Donald Trump jó barátja hírében álló nagykövet, hozzátéve: gyorsan kell cselekedni. Cornstein „mindkét féllel együtt dolgozik azon, hogy folytatódjanak a tárgyalások”, és elfogadható megoldást találjanak december elseje előtt.
De miben reménykedhetne az Orbán Viktort nyáron még új barátjának nevező, Magyarországot s így a magyar jogállamiságot is hónapokon át egekbe dicsérő amerikai nagykövet, miután állítólag ő maga tájékoztatta a CEU-vezetőséget arról, a kormány illetékesei néhány hete közölték vele, nem írnak alá megállapodást New York állammal? És miféle tárgyalásokról lehet szó, ha az egyetem állítja, hogy tavaly szeptember óta lényegében nem is áll velük szóba a kormány?
Fotó: Merész Márton
Michael Ignatieff, a CEU rektora azt is egyértelművé tette múlt csütörtökön: a CEU nem azért ragaszkodik Budapesthez, hogy politikai harcot tartson fenn egy demokratikusan megválasztott vezetéssel szemben. A rektor hangsúlyozta: „Mi egy tudományos intézmény vagyunk. Az elejétől fogva ismételgetem: nem vagyok Orbán Viktor ellenzéke, és a CEU nem civil szervezet. Az ország egyik legjobb tanintézménye a miénk. Számunkra az egyetem érdeke az első. Ha itt nem tudunk szabadon és háborítatlanul dolgozni, akkor olyan városba kell költöznünk, ahol ennek feltételei adottak.”
Ehhez képest az Orbán-kormány azt állítja: csakis a CEU-n múlik a döntés, sőt a kabinetnek semmi köze nem lesz ahhoz, ha az intézmény Bécsbe költözik.
Mindennek csakis akkor lehet értelme, ha a kormányoldal pontosan tudja: hamarosan nem lesz hatályban az a jogszabály, amelynek alapján december 31-ig kapott haladékot az intézmény arra, hogy amerikai campusa legyen, és aláírják a működését engedélyező államközi megállapodást. A CEU a hatályos jogszabály minden elemének megfelel, amerikai campusán január óta folyik az oktatás, a New Yorkkal kötendő államközi megállapodástervezet tavaly szeptember óta készen van. Viszont az Orbán-kormány nem írta alá és nem terjesztette az Országgyűlés elé több mint egy éve. A legutóbbi kormányzati nyilatkozatok pedig azt sugallták: nem csak az időt húzták, nem tervezik betartani a maguk alkotta jogszabályt.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2018. november 01. csütörtök, 21:23
-
Találatok: 1596
Politikai részvételt vizsgált a Pew Research 14 országban, csaknem 15 ezer résztvevővel ■ A magyar társadalom mélyen depolitizált: szavazunk, de semmi mást nem vagyunk hajlandók tenni azért, hogy számunkra pozitív irányba változzon a politika ■ Nem veszünk részt rendezvényeken, tüntetéseken, nem vagyunk hajlandóak megkeresni képviselőket az ügyeinkért, és általában: nem állunk ki magunkért
A politikai részvétel az egészséges demokrácia velejárója. Minél többen vállalnak szerepet különböző formában a politika és közélet alakításában, annál nagyobb az esélye annak, hogy meghallják a döntéshozók az „átlagember” hangját– írja a Pew Research Center, amely 14 országban (Magyarország mellett: Argentína, Brazília, Dél-Afrikai Köztársaság, Fülöp-szigetek, Görögország, Indonézia, Izrael, Kenya, Lengyelország, Mexikó, Nigéria, Olaszország, Tunézia) végzett felmérést a témában összesen 14875 ember megkérdezésével. A kutatásból kiderül: a magyarok hihetetlen módon eltávolodtak a politikától, szavazni hajlandóak vagyunk, de a túlnyomó többségünk semmilyen más formában nem vesz részt a közéletben. Márpedig ez, függetlenül attól, hogy mit gondolunk a kormányról, igen súlyos probléma; azt jelzi, hogy a magyarok lényegében lemondtak arról, hogy aktív cselekvéssel változtassanak a jövőjükön.
Magyarország a politikai részvétel lényegében minden formáját tekintve a legutolsó a felmért országok közül. Ez alól a szavazás kivétel: hazánk fiainak és lányainak 72%-a mondta, hogy részt vett az elmúlt évben valamely voksoláson (a 2018-as országgyűlési választáson 70%-os volt a szavazók aránya, ennek hibahatáron belül megfelel a válasz). Ellenben például a tüntetésen való részvételben utolsók vagyunk a 14 felmért állam közül: 2016-ban és idén is a magyarok mindössze 2 százaléka vallotta, hogy részt vett bármilyen politikai cél érdekében folytatott tüntetésen, és csupán 12 százalék mondta azt, hogy az elmúlt évben nem tett ugyan ilyet, de bizonyos esetben elképzelhetőnek tartaná ezt. A felmért 14 ország közül a nyílt diktatúrába forduló, a saját kezűleg elkövetett gyilkosságokkal kérkedő Rodrigo Duterte által irányított Fülöp-szigeteket kivéve a magyarok tiltakozási hajlandósága a legalacsonyabb. Míg a magyarok 80%-a utasította el, hogy akár a múltban részt vett, akár a jövőben részt venne politikai jellegű tiltakozáson, a lengyeleknek csupán 60, a görögöknek 47, az olaszoknak 51 százaléka.
Többségünk (78%) nem ment és nem is menne el soha politikai kampányrendezvényre vagy beszédre, ez messze a legalacsonyabb szám a felmért országok közül. Csupán a magyarok 4%-a állítja, hogy az elmúlt évben részt vett ilyenen – míg például a kenyaiak 46%-a, a dél-afrikaiak 21%-a, a brazilok 15%-a, az olaszok 7%-a válaszolta erre a kérdésre, hogy politikai rendezvényt szervezett vagy annak résztvevője volt. A lengyel és görög válaszadók csupán 2%-a mondta, hogy politikai beszéden vagy rendezvényen volt múlt évben. Persze ezt a trendet a választási ciklusok is befolyásolhatják: Lengyelországban például a múlt héten rendeztek helyhatósági és regionális választásokat, ami nyilvánvalóan megdobta volna ezt a számot – csak hát az adatfelvétel tavasszal zajlott.
A magyarok négyötöde kizárja, hogy politikai vagy társadalmi kérdésekben véleményt nyilvánítson, vagy akár kommentet írjon a közösségi médiában, e tekintetben Magyarország szintén utolsó a felmért államok közül. Egészen meglepőnek tűnhet, hogy mindössze a magyarok 5%-a nyilatkozott úgy, hogy az elmúlt évben posztolt vagy kommentelt politikával kapcsolatban. Ez az arány Izraelben 14%, Olaszországban 13%, Brazíliában 19% – csupán Lengyelország (6%) és Görögország (5%) produkált a magyarokéhoz hasonló alacsony arányokat. Ezek után aligha meglepő, hogy legutolsók vagyunk önkéntességben is: hazánk csupán 4 százaléka állította, hogy 2017-ben önkéntesen részt vett valamely politikai, vallási vagy jótékonysági szervezet munkájában. A világ 13 másik országában ez az arány sehol sem csökkent 5% alá, de még a gyengébb számokat produkáló lengyelek és olaszok is 10% fölött válaszoltak igennel a kérdésre. Adakozásban (3%) is rosszak vagyunk, bár e tekintetben a Fülöp-szigetek, Indonézia (2%) és Mexikó (3%) sem büszkélkedhet – érdekes viszont, hogy a dúsgazdagnak aligha nevezhető Kenyában az emberek 14%-a, Nigériában pedig 13%-a mondta, hogy az elmúlt évben pénzt adott jótékony célra.
A magyarok passzivitása igazán kitűnik abban a kérdéssorban, amely azt firtatja, milyen ügyért lennénk hajlandók tüntetni vagy más politikai cselekedetet végrehajtani (például egy választott képviselőhöz fordulni).
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2018. október 31. szerda, 20:06
-
Találatok: 1629
Balog Zoltán, amint kikerült a gonosz közvetlen vonzásából, rögtön megvilágosodott, és más színben látja a kajla világot. Az összes hajdani Orbán-bábu így van ezzel. Ahogyan nincs a nyakukon a kés, mindjárt színesebb lesz minden, és ezt nem győzik hangsúlyozni, mintha attól kevésbé lennének bűnösök, ha a rendszer fogaskerekéből besúgóvá, provokátorrá és kollaboránssá alakulnak. Szenvedő alanyai soha nem voltak, így akármennyire kaparnak is a körön kívül, soha nem lesznek feloldozva.
Én magam különben is zéró toleranciát hirdettem a NER minden alkatrészével és elsőáldozó hívével szemben, de nem úri passzióból, vagy, mert nem bírom a szagukat, hanem, abból a meggyőződésből, hogy az írmagjuktól is meg kell tisztítani az országot. Ez amellett, hogy elemi érdeke a hajdanvolt köztársaságnak, önös dolog is. Nem anyagi vagy ilyesmi álmodozások miatt, mert ez engemet már egyáltalán nem érdekel, hanem a lélek egészsége okán.
És most, hogy elmeséltem az életemet, nézzük, miből is élünk. Balog elvtárs, ahogyan pedellusból tiszteletes lett, azt meséli el a nagyérdeműnek, hogy ő, amikor az eredendő bűnt elkövette, akkor is “cizelláltabb” álláspontot képviselt, mint a többi ganyé. S ahelyett, hogy megkérdeznénk, télleg, drága Zoltán, télleg? – fussunk át miniszteri életművén, hogy mennyire volt az cizellált, ami kijelentés úgysem egyéb, mint felvezetése a leendő tárgyalás mentegetőzésének, miszerint: parancsra tettem.
Ilyeneket szoktak mondani a kivégző osztag előtt, vagy az elvetemültebbje, hogy találkozunk a pokolban. Szóval a teljesség legkisebb igénye nélkül idézzük ide, amikor Balog miniszter az egészségügy lerohadása kapcsán meggondolatlanul olyat mondott, hogy “Aki tehetősebb, az meg tud olyan dolgokat is vásárolni, amiket mások nem.” Az emlékezetes hiltonos ámokfutása kapcsán pedig: “Erre a kormányra, mint testületre, kimondottan jellemző a puritánság.”
Most így kesereg az oktatás kapcsán: “Nekem elment az energiám miniszterként arra, hogy van-e mindenhol számítógép meg vécépapír, az egész iskolarendszer szervezési, átalakítási részére, közben viszont nem foglalkoztunk eleget azzal, hogy mit és hogyan tanulnak a gyerekeink, és kik tanítják őket.” – Akkoriban csak a biciklit tolták túl. Sőt, most már a keresztény-magyarországozás sem komilfó a tiszteletesnek: “Nem a politikusok újítják meg a keresztényi értékeket.” – ezt meséli most színét változtatva.
Viszont a bűn az nem lesz könnyebb, és a múltat sem lehet végképp eltörölni. Csak olyan komcsik szeretnék ezt, mint maga Orbán Viktor Mihály és első számú történelem-farigcsálója, az érinthetetlen Schmidt Mária és a plakátjai. Szóval az nem fog menni, hogy kifarolunk a meséből, mert a végén még Németh Szilárd is olyan reneszánsz ember lesz a mai tokaszalonnás zsírdisznóból, aki görög-latinul dicsérte a migráncsokat a mecsetben, sőt, Sorost pelenkázta az elfekvőben szíve összes szeretetével.
Viszont Balog színeváltozása a jó példa arra, mi lesz itt, ha nem nekik fütyöl az a madár, hogy mivé válik az a kígyó, amelyik uralmon úgy beszélt az ellenfeleivel, sőt, azzal a hét-nyolcmillióval is, amelynek nem tetszett a pofája, mintha a valagából rángatta volna elő őket. Ez megy most is, ez a fennhéjazó, pökhendi stílus. Bunkóktól mondjuk mást várni nem is lehet, de az is nehezen képzelhető, hogy a plebs elfelejti a megalázást és megnyomorítást, mert nem mindenki jámbor Arany János az úri lócsiszárjával.
Bizony, az élet nem habostorta, csak ezt még Balog tiszteletes nem tudja. Na, majd. S aztán. Legalábbis, néha ezt remélem.
hvg.hu
Balog Zoltán: A választók mobilizálását a migránsozással lehetett a legjobban elérni / 2018.10.30.
Balog Zoltán volt emberi erőforrás-miniszter interjút adott a Szemlélek keresztény blognak
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2018. október 30. kedd, 22:43
-
Találatok: 1556
A jövőben „nem bírói jogállású személyekből” is a legdurvábban politikai érintettségű ügyekben ítélkező bíró lehet, ráadásul a pályázatok és álláshelyek is lényegében csak kormányzati akaraton múlnak majd.
Ma délben lejárt az Igazságügyi Minisztérium közigazgatási bíróságokról szóló, sok elemében sarkalatos törvényjavaslatának társadalmi egyeztetése. A
68 oldalas dokumentum október 25-én került fel minden bővebb kommentár, vagy bejelentés nélkül a kormányzati portálra, arról egyelőre nem tudni, mikor nyújthatja be Trócsányi László miniszter a kormány nevében a parlamentnek, de ez még az idén várható – ez a hatályba léptető joganyagból is kiolvasható.
Sőt, minden jel arra utal, kapkodni fognak a törvény elfogadásával, hiszen jövő év elejére egy új, a rendes-bírósági rendszertől teljesen különálló intézményi struktúrát akarnak létrehozni. Ráadásul a javaslat alaposan biztosítja, hogy maga az igazságügyi miniszter, azaz Trócsányi László minden szinten befolyásolhassa a közigazgatási pereket a jövőben.
A javaslat értelmében ugyanis a közigazgatási bíróságok – szemben a rendes bíróságokkal – kétszintű rendszer képeznek a közigazgatási ügyek gyors elintézéséhez fűződő érdekre és a közigazgatási per sajátos szabályaira hivatkozva. A jogi személyiséggel rendelkező közigazgatási törvényszékek és a Közigazgatási Felsőbíróság együtt alkotják majd a közigazgatási bíróságok fogalmát – egyaránt a miniszter felügyelete alatt.
A javaslat alapján a közigazgatási bíróságok elsősorban közigazgatási jogvitákban járnak el. Ez – noha a törvényszöveg nem, hanem a miniszter által megalkotott részletszabályok, továbbá egy a Kúrián és a Közigazgatási Felsőbíróságon létrejövő, közös „hatásköri” tanács fogja ezt tisztázni, elsősorban a jelentős politikai érintettségű ügyekre vonatkozik majd. A közigazgatási döntések közé tartoznak ugyanis a járási és megyei kormányhivatalok döntéseitől kezdve a jegyző határozatokig, illetve olyan szervek döntésein át, mint a NAV, GVH vagy a Közbeszerzési Döntőbizottság minden, ami az állam működésével összefügg. Ma még az összes idevágó ügyben a végső szót felülvizsgálat formájában a Kúria mondhatja ki, hiszen a mai alkotmányos rendben ez a legfelsőbb bírói fórum, a régi legfelsőbb bíróság – csak átnevezve. Ám a közigazgatási perek bírósági jogorvoslatát ezentúl nem a rendes bíróságok, hanem egy ettől elkülönített szervezet fogja ellátni, méghozzá totális kormányzati felügyelet alatt.
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
A kormányzati érvelés úgy szól: a közigazgatási bírák függetlenségének egyik legjelentősebb szervezeti garanciája, hogy a központi költségvetésben a közigazgatási bíróságok önálló fejezetet alkotnak – magyarán a manapság botrányos bírósági igazgatási rendszerhez, így Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke sem képez majd számukra egzisztenciális függőséget – másnak kell megfelelniük. Trócsányi Lászlónak, avagy a mindenkori igazságügyért felelős miniszternek, aki Handó valamennyi igazgatási jogkörét megkapja a közigazgatási rendszerre, sőt, talán még erősebb felhatalmazást is.
Na de hogyan tálalja mindezt a tervezet?
A Közigazgatási Felsőbíróság székhelye Esztergom lesz, ugyanakkor a közigazgatási törvényszékek a hatáskörükbe tartozó ügyekben a következő illetékességi területen járnak el: Budapest főváros területén a Fővárosi Közigazgatási Törvényszék;
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2018. október 30. kedd, 01:48
-
Találatok: 1642
Nem lesz olyan érdekes, mint Vajna Tímea magánrepülővel és beteg cicával körített, rongyot rázó pofátlansága, sőt Tökömbojtján sem kavarja fel a sehova nem vezető egzisztenciális vegetálás állóvizét, de legalább nagyságrendekkel súlyosabb az, amiről szót fogok ejteni alább. Ha valaha a büdös életben minden idők legelvetemültebb európai kormányát a nép – az egyedüli, akinek ez hatalmában áll – eltakarítja oda, ahol jól megérdemelt helye van, akkor is évtizedekbe fog kerülni feldolgozni, hogy egyáltalán mit műveltek itt a legnagyobb lelki nyugalommal, miközben ájultra zsibbasztották, rommá hülyítették, kiskorúsították és teljes letargiába taszították a nemzetet.
Beszéljünk most a kollektív szemfényvesztés mögött megbújó, szerintem aktuálisan legsúlyosabb fejleményről, ami a határokon átívelő, következmények nélküli, nagy valószínűséggel nemzetbiztonsági kockázatot is vastagon magában rejtő kormányzati korrupcióról szól. Mert mi másról szólna? Ja, és ne mondják, hogy min csodálkozom, hogy ebben mi a hírérték, és mégis mi másra számítottam.
Miközben az állampárt Kósa-Németh-Kövér teljes testsúlyával vetette rá magát Demeter Mártára, akiben a Fideszre és a magyar emberekre leselkedő egyik legnagyobb veszélyforrást azonosították (monnyon is le!),
miközben a Habony-Rogán néphülyítő propagandaegység testhez álló új szlogent – Soros-expressz – izzadt ki magából és adott a Hollik-Németh kaliberű figurák szájába, hogy lebegtessék a szűnni nem akaró mindmeghalunk életérzést,
miközben újabb milliárdos lopásra alkalmas nemzeti kamukonzultációs rizsával terelik a figyelmet a plebejus miniszterelnök ,
miközben a szemfényvesztés kedvéért nyolc év után először találtak bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalással és egyéb bűncselekményekkel már eddig is nyilvánvaló kapcsolatot ápoló Simonka Györgyöt, akivel példát akarnak statuálni arra, hogy lám-lám, példásan működik a Polt Péter főelsikáló fejétől bűzlő magyar jogállam,
ugyanaz az ügyészség megszüntette a nyomozást szerintem minden idők egyik legfelháborítóbb ügyében, amely nem más, mint a moszkvai nagykövetségen működő vízumgyár ügye. A maga idején erről elég félreérthetetlenül leírtuk, amit gondolunk, íme:
kolozsvaros.com
Tényleg vérnek kell folynia, hogy észbe kapjunk, mekkora nagy a baj? / 2017.02.08.
Azt vajon tudta a gyanútlan magyar állampolgár, hogy miközben szeretett ormánya egész Európát védi a kecskebaszó terrorista-migránsoktól, óvja-ápolja és eltakarja a magyar nemzeti érdeket, valamint két kézzel szórja a közpénzt a kötelező pánikkeltésre (Pharaon professzor-bűnöző is inkább meghalt, nehogy gondot okozzon a kormányzati kommunikációnak), a moszkvai magyar nagykövetség konzuli osztálya minden dokumentált ellenőrzés nélkül több ezer schengeni vízumot adott ki tisztázatlan anyagi hátterű és foglalkozású orosz állampolgároknak?
Tavaly február óta tehát – vér szerencsére nem folyt –
kiderült, hogy a fideszes magyar igazságszolgáltatás és a fideszes, Pintér-féle rendőrség a világon semmi kivetnivalót nem talált abban, hogy a Kiss Szilárd nevű volt agrárattasé több ezres tételben intézett vízumokat prostituáltaknak és orosz bűnözőknek. Vagyis ma Magyarországon a kibaszott fideszes ügyészség „
a rendelkezésre álló adatok illetve bizonyítási eszközök alapján” nem tudta megállapítani bűncselekmény elkövetését, miután a moszkvai magyar nagykövetség konzuli osztálya minden dokumentált ellenőrzés nélkül több ezer schengeni vízumot adott ki tisztázatlan anyagi hátterű és foglalkozású orosz állampolgároknak. Akikről azt sem tudták tehát, hogy kicsodák, és akiknek egy része aztán köszönte szépen, felszívódott az Európai Unióban.
Bővebben ...
