- Részletek
-
Készült: 2018. november 10. szombat, 22:03
-
Találatok: 1598
Melyik magyar egyetemek tudják a legjobban kivenni a részüket az Európai Unió tudományos és innovációs projektjeiből? Erre az EU H2020-as támogatási adatainak elemzéséből derítünk fényt, a magyarországi kötődésű programok alaposabb vizsgálatával (ezeket a nyílt hozzáférésű adatokat bárki letöltheti). Az elemzésből kiderül, hogy a CEU a nemzetközi színtéren messze a legeredményesebb a magyar egyetemek közül.
Azt már bemutattuk, hogy a nyugati országokhoz képest viszonylag kevés kutatási pénz áramlik az unió keleti felére, illetve hogy a régi és a 2004 után csatlakozó tagállamok közötti törésvonal megmutatkozik a H2020 (Horizon 2020) projektek nyomán kibontakozott együttműködési kapcsolathálózatokon is. Röviden kitértünk arra is, hogy a magyarországi vezetésű projektek jelentős része piaci cégekhez, illetve a tudományos életen belül a Magyar Tudományos Akadémiához és a Közép-európai Egyetemhez (CEU) köthető.
g7.hu - kapcsolódó cikk
Két külön világ a kelet- és a nyugat-európai országok tudományos élete / 2018.11.02.
Az európai kutatási együttműködéseket nézve továbbra is jól látszik a kelet- és nyugat-európai országok között törésvonal.
2018 szeptemberéig összesen 205,8 millió euró (Ez az érték valamivel magasabb, mint amivel az előző cikkben számoltunk, annak írásakor ugyanis a projektek összértékét vettük figyelembe és projektvezető nemzetisége alapján rendeltük az egyes kutatásokat egy-egy országhoz.), azaz
körülbelül 66 milliárd forint támogatás érkezett Magyarországra, méghozzá 571 darab H2020-as program keretében.
Ennek a pénznek közel a negyede, mintegy 15 milliárd forint (Egészen pontosan 46.601.300 euró, ami a fentebbi összeg 22,6 százaléka.) került egyetemekhez, aminek pedig majdnem az egyharmadát a CEU kapta. A Közép-európai Egyetem így a magyar felsőoktatási intézmények közül a legtöbb H2020-as forráshoz jutott. Ahogy az alábbi ábrán látszik, a következő helyezettek a BME, majd az ELTE, amelyek jelentősen kevesebb uniós kutatási pénzt nyertek, majd tőlük is jócskán lemaradva következnek a vidéki és a kisebb budapesti intézmények.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2018. november 09. péntek, 22:18
-
Találatok: 1598
Minden korábban elképzeltnél keményebb következményei lesznek az Orbán-kormány Brüsszelig látszó korrupcióhajlamának – állítja Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője. Túlzottdeficit-eljárásba torkollhat a pénzcsapok elzárása.
Az Elios-üggyel foglalkozó tegnapi cikkünkben többen is fölvetették, hogy a korrupció intézményesülése, illetve a konkrét visszaélések feltárásának kormányzati elszabotálása miatt súlyos pénzügyi hátrányok fogják érni Magyarországot. Lát erre utaló jeleket Brüsszelben? - Egyértelműen. Nyár óta téma a sajtóban, hogy az uniós támogatások aktuális részletei nem érkeznek, a felhalmozódott hiány egyes források szerint eléri a háromezer milliárd forintot. Tudomásom szerint nem átmeneti technikai vagy adminisztrációs problémáról van szó: a Bizottság figyelmeztető levelet küldött a kormánynak, amelyben jelzi, hogy – mivel a döntéshozatal és a kifizetések jogszerűségét, átláthatóságát a magyar kormányzati intézmények a korábban közölt brüsszeli kifogások nyomán nem tudták bizonyítani, felfüggesztik az érintett operatív programok pénzeinek átutalását.
Tudhat erről már a kormány?
- Egészen biztosan tud róla, mivel a téma az Ecofin, vagyis a gazdasági és pénzügyminiszterek tanácsa legutóbbi ülésén is napirenden volt.
Milyen kontextusban? A kormányzati kommunikáció szerint Magyarországot azért bünteti Brüsszel, mert nem akarunk bevándorlóországgá válni.
- A téma nem a migráció, hanem a költségvetési fegyelem és a deficitcélok összefüggésében került szóba. A vonatkozó szabályozás szerint a Brüsszelnek benyújtott, de még ki nem fizetett számlák kapcsán idehaza kiutalt előleg nem számít bele a költségvetési hiányba, a be nem nyújtott számlák után kifizetett előleg viszont beleszámít. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a felfüggesztés ideje alatt nem lehet számlát benyújtani.
Mennyi pénzről lehet szó?
- A kormány mintegy 1600 milliárd forintot fizetett ki előlegként, viszont csupán néhány százmilliárd érkezett Brüsszelből, ami önmagában is 1000 milliárdnál nagyobb hiányt generált.
Mi lehet a következmény?
- Ha a felfüggesztés miatt a költségvetési hiány túllépi a három százalékos GDP-arányos határt – amire az említett nagyságrend miatt van esély –, akkor túlzottdeficit-eljárás indulhat Magyarország ellen.
Összefügg ez az Elios-ügy kormányzati kezelésével?
- Az Elios-ügy csak az egyik kilógó lóláb a sok közül. Az összefüggés ugyanakkor annyiban mindenképpen fönnáll, hogy ez az eset világosan megmutatta a Bizottságnak egyrészt a magyarországi pénzosztó rendszer gyengeségeit, másrészt pedig azt is, hogy a rendszerhibákat az igazságszolgáltatás sem képes korrigálni: sem a támogatások odaítélése, sem az elszámoltatás nem működik elfogulatlanul.
A kijelentéssel kapcsolatban megkerestük a Pénzügyminisztériumot is, ahol csak annyit közöltek: „semmilyen felfüggesztés nem történt a kifizetéseket érintően”, ám a figyelmeztetést nem cáfolták.
www.napi.hu
Elios-ügy: ezzel még nincs vége - megszólalt az OLAF
Az Európai Csalás Elleni hivatal szerint helytállók a bizonyítékaik és van bűncselekmény. - Az OLAF megküldte végső jelentését pénzügyi ajánlásokkal az Európai Bizottság REGIO bizottságának, és törvényszéki ajánlásait a magyar Legfelsőbb Ügyésznek. Törvényszéki szinten a nemzeti igazságszolgáltatás feladata eldönteni, követi-e az OLAF ajánlásait. De még ha nem is nyitottak ügyet nemzeti szinten, ez nem érvényteleníti az OLAF eredményeit és a pénzügyi visszaélésre talált bizonyítékokat. Pénzügyi szinten, ugyanezen OLAF jelentés alapján, melyet a magyar hatóságoknak megküldtünk, az EB jelenleg is eljárást folytat - fejtették ki bővebben a véleményüket.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2018. november 08. csütörtök, 23:09
-
Találatok: 2041
Orbán gyáva, nem bízik még eléggé a hozzá hasonló európai fasiszták erejében, ezért nem mer kilépni a Néppártból és az övéi közé állni egy szélsőjobboldali frakció élére. A Néppárt pedig a történelem legnagyobb tévedését megismételve azt képzeli, hogy a kígyót kezelni tudja, ha a keblén tartja. Ezért mindkét fél érdeke, hogy látszat egyezség szülessen, míg eközben a Néppárt köt elvtelen kompromisszumot, és folytatja Orbán kitenyésztését.
"Ennek vége az, hogy Orbán a Néppárt szárnyai alatt növekedhet. A Néppárt legitimálja az Unió első fasiszta államát, és védelemben részesíti a fasizmus 21. századi mutációját és reinkarnációját."
Amikor Orbán e védelem alatt olyan mértékben megerősödik, és orosz támogatással az általa ihletett európai szélsőjobb felnövekszik, kész arra, hogy a hatalmat átvegye Európában, Orbán elhagyja őket, és “ez nem kereszténydemokrácia” kiáltással hátba döfi és lemészárolja jótevőit. Vagy átveszi a Néppártot és beviszi a többi fasisztát.
Orbán pávatánca lenne az is, ha változtatás nélkül írná alá azt a dokumentumot, amely az ő megrendszabályozását és az alapértékek melletti hűségnyilatkozat elfogadását célozta. A legijesztőbb azonban az, hogy ha a jelek szerint Deutsch nem hazudott, s a Néppárt kivette a szövegből a liberális demokráciára való hivatkozást.
"Nem Orbán tett hitet a Néppárt eszmeisége, hanem a Néppárt Orbán eszmeisége mellett."
Amit ugyanis a Néppárt kifejt a civilekről, a sajtószabadságról, tanszabadságról, az mind a liberális demokrácia alapértéke, ebben a formában viszont azzal a tartalommal jelenik meg, ahogy azt Orbán érti az “illiberális, vagyis a 21. századi fasiszta államban. Orbán a maga fasiszta államát is demokráciának nevezi, nem liberális, hanem keresztény demokráciának. Más demokrácia azonban nincs, csak liberális demokrácia van. A demokrácia vagy liberális vagy nem demokrácia. A demokrácia maga a liberalizmus és fordítva.
Mindez tragédia, és miután Orbán totális vereséget szenvedett a Sargentini-jelentés miatt, a Néppárt most az egész jelentést negligálta, ellensúlyozta, Orbánt felmentette, védelmébe vette, és menekülési útvonalat adott számára. Ettől kezdve semmi nem lesz a 7. cikkellyel és bármilyen uniós számonkéréssel. A Néppárt integrálja, védelme alá helyezi a fasizmust, s mindazt, amit a Sargentini-jelentésben megfogalmazott. E pillanattól kezdve, aki az EU-ban a Néppártra szavaz, hosszútávon az EU elpusztítása vagy teljes fasizálódására szavaz, s a liberális demokratáknak ezzel szabadna csak kampányolni. Orbán a Néppárt sötét arca.
Mindebben rendkívül súlyos felelősség terheli Manfred Webert, aki a személyes karrierje érdekében képes volt feláldozni Európát, a Néppártot és az európai értékeket. Számított Orbán támogatására, megkötötte vele a paktumot, hogy a támogatásáért cserében marad a Néppárton belül, és tovább élvezheti a Néppárt elvtelen és bűnös támogatását. Mivel az EU élére kerülve Weber a fideszes szavazatoknak is köszönheti a pozícióját, tartozik Orbán pártjának, aki be fogja nyújtani a számlát. Weber pedig egy gyenge jellemű karrierista, aki ennek nem tud majd ellenállni.
Az Európai Unió ezzel megy tovább a pusztulás és a fasizálódás felé, a Néppárt eldöntötte Európa sorsát. Integrálta, legitimálta a “kereszténynek” nevezett fasizmust, s a nyilatkozat az eredeti szándékkal és deklarációval ellentétes funkciót tölt be: átvette Orbán antiliberális retorikáját és magáévá tette azt a hazugságot, hogy a “kereszténydemokrácia” a “liberális demokrácia” ellentéte és ellensége.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2018. november 08. csütörtök, 04:42
-
Találatok: 2806
Bűncselekmény hiányában megszüntette a nyomozást a rendőrség Orbán Viktor vejéhez, Tiborcz Istvánhoz köthető Elios ügyében. Az Orbán Viktor és családja által vezetett maffia ebben az ügyben úgy döntött, hogy elrendelteti a nyomozást TIborcz cégével szemben, az OLAF (Európai Csalás Elleni Hivatal) jelentése miatt, mivel annak elhallgatásánál jobbnak látszott az, ha a magyar hatóságok eljátsszák a vizsgálatot és megállapítják Tiborcz István ártatlanságát.
Az OLAF alaposan dokumentált vizsgálata olyan egyértelmű bűncselekményeket tárt fel, amelyek alapján Tiborcz cége ügyében vádat kellett volna emelni. Egy ilyen vádemelés az Orbán-család egészét érintette volna, mert Tiborcz az apósa, Orbán Viktor nélkül erre a bűncselekménysorozatra nem lett volna képes. A cél nyilvánvaló, Orbán lányának családja feltőkésítése. Az OLAF jelentése megállapította, az Elios ügyében szervezetten, megfontolt szándékkal, bűncselekményeket követtek el.
A vizsgálat a papírformának megfelelően “bűncselekmény hiányában” felmentéssel zárult. A rendőrség nem állapított meg bűncselekményt Orbán családjával és magával Orbánnal szemben, miután a szervezett bűnözés legfelső szintjét ő irányítja. Ezzel a rendőrség csak azt bizonyította, hogy Magyarország polgárai nem számíthatnak rá, a rendőrség nem a nép és a törvény szolgálatát, hanem egy szervezett bűnöző csoport szolgálatát látja el. Akik ezt a nyomozati eredményt produkálták, nyilvánvalóan a bűnpártolás bűnét követték el.
Ezeket az állításokat az OLAF bizonyítékai támasztják alá. Az OLAF vizsgálatát nem tudták semmilyen szinten cáfolni, azok tényeken alapulnak. Az Olaf 35 közbeszerzést vizsgált, az a magyarok számára nem meglepő, hogy mindnél felmerült a csalás gyanúja, de végül a 35 közül 17 esetet tudtak bizonyítani, ahol szervezett csalás nyomaira bukkantak. Ezek tiszta, fehéren és feketén bizonyított ügyek. Ezek közül egy is elég lenne a vádemeléshez.
A magyar rendőrség azonban egyetlen bűncselekményt nem talált, holott bizonyított tény, hogy a pályázatokat úgy írták ki, hogy a lehető legtöbbet lehessen fizetni az Eliosnak. A pályázatok részeként benyújtott Excel-táblázatokat a Sistrade közösen írta az Elios-szal. A Sistrade Tiborcz Eliosos üzlettársának, Hamar Endrének tanácsadó cége, mely befolyásolni tudta a közbeszerzési kiírások feltételeit. Magukra írták ki a pályázatokat, ami csalás, ezzel milliárdokat loptak ki.
Tiborcz Istvánnal – Orbán Viktor lánya, Orbán Ráhel férjével – szemben nem az első eset, hogy a rendőrség bűnpártolást követ el, nem a törvényt, hanem a politikai akaratot, Orbán családját szolgálja ki. Bizonyított tény Tiborcz falopása. Orbán Ráhellel azon a traktoron is pózoltak az esküvői fotóikon, amely traktorral Orbán veje egy szegény emberrel szemben a falopást elkövette. Az ügyet addig húzták, átrakták, fektették, míg végül a fatolvaj Tiborcz ügyét elsikálták.
Rendkívül súlyos fejlemény, hogy a lakosság nem számíthat a rendőrség részrehajlás és politikai befolyástól mentes munkájára. A lakosság védtelen a hatalmaskodókkal szemben. A rendőrség nem a törvény oldalán áll. 1848 egyik követelése a törvény előtti egyenlőség volt. Magyarországon 2018-ban sem valósul meg ez a követelés. Orbán és egész családja, szervezett bűnözői csoportjának tagjai, a törvények felett állnak. A bűnüldözés elfogultan, és kézi vezérléssel működik. Az kerül bíróság elé, aki nem tartozik a bandába, vagy akit a bűnszervezet vezetője erre ítél, és az igazságszolgáltatásnak odadob.
A rendőrségi törvény 2. § (3) bekezdése szerint “A rendőrség a feladatának ellátása során pártbefolyástól mentesen jár el”.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2018. november 07. szerda, 04:53
-
Találatok: 1727
Azért jó, ha néha kiderül, az ember itt, Neriában nem teljesen eszement, üldözési mániás pocok, hanem mégis jól látja, hogy a köréje épített kerítésen belül fasiszta emberkísérlet zajlik meglehetős sikerrel. A világnak az a része, amelyet nem bódult gőzök, ütemes taps és trombitaszó irányít, szintén így van ezzel, és időről-időre fölállítja a diagnózist. Ettől ugyan jobb nem lesz, csak az a képzet alakul ki az üldözöttben a saját kis barlangjában, hogy nincsen egyedül, pedig, mint majd kitetszik, dehogynem.
A The New York Times is gyakorta mutatja be, hol is élünk. Most például David Leonhard mesélt arról olvasóközönségének, figyeljenek arra, mi történhet, ha egy félőrültet juttatnak hatalomba majd ott, őnáluk (bár már megtették). Figyelmes szemetek Pestre vessétek, intette őket, leföstve, hogy látszólag itt minden szép és jó, mindennel meg vannak elégedve, ennek ellenére a Kárpátok alatt Orbán Viktor nacionalista, szélsőjobboldali pártja kormányoz. Putyin és Kína rendszeréhez lettünk hasonlítva, és nincs mit megsértődnünk rajta.
A NER tobzódását is bemutatta, mondván, Orbán megváltoztatta a választási szabályokat, vita nélkül viszi keresztül a parlamenten a törvénytervezeteit, a baráti médiára támaszkodik üzeneteinek terjesztésében és az ellenfelei bemocskolásában. Ezen kívül híveivel töltötte fel a bíróságokat, dühöngő korrupciós hálót működtet, Oroszországhoz és Kínához húzódott, kormányzásának igazolására külső ellenségekre hivatkozik, és azt állítja, hogy az ő pártja az egyetlen, amely az embereket képviseli.
Köszönjük, kedves David az értékes információt a messzi távolból, de az ilyenekkel már tele van a padlás, sőt, eggyel közelebbről is jól látszik ugyanez. Erről szólt a Sargentini-jelentés, amitől az a magyar, akinek nem slagozták ki teljesen a fejét, de ennek ellenére hisz az angyalokban és a feltámadásban, azt hitte kábé egy hétig, hogy megroskad a rendszer, és eresztékei lazulnak. De lófaszt, mama, mondhatnánk Gyurcsány után szabadon. Minden ugyanúgy él és virul, készül a vár, Mészáros arat továbbra is, és a hajléktalanok is változatlanul jól vannak.
Mert a kezdeti forradalmi hevületet legyőzte a politika mocska, és befogott orral ugyan, de egész Európa kollaborál a mi egyetlenünkkel, fejcsóválva nézi a sírt, ahol egy nemzet süllyed el. Sőt, maga is beáll abba a cirkuszba, amelyet Orbán rendez már nemcsak nekünk, hanem nekik is. Ezt azért jelenthetem ki teljes bizonyossággal, mert holnap kezdődik az Európai Néppárt kongresszusa a nyugati Helsinkiben, amelyen újabb fejezettel gazdagszik a permanens pörformansz, ami a józanabb európai polgároknak adatik elő Orbánról, szavazatszedési szándékkal.
Ez a Néppárt is szép egy társaság. Most azt játsszák el az európai hülyéknek, hogy Orbánt sarokba szorítják. Egy, „Az EU értékeinek védelme és a demokrácia biztosítása” címet viselő dokumentumot terjesztenek elő azzal az ábránddal, azzal a kancsalsággal, hogy választás elé állítják Orbánt (pedig nagyon jól tudják, nem fog habozni): vagy jóváhagyja a fent nevezett állásfoglalást, vagy veszélybe sodorja a Fidesz tagságát az Európai Néppártban. A tervezet felszólítás a jogállamiság tiszteletben tartására.
Szövegezői hitet tesznek a liberális demokrácia értékei mellett, méltatják a civil szervezetek demokráciában betöltött szerepét, elfogadhatatlannak ítélik a többség diktatúrájára épülő igazságszolgáltatást és bírálják az európai uniós intézményeket támadó tagállami kormányokat. Szó szerint: „
A második világháborút követően a kereszténydemokraták a zsidó-keresztény értékeken, a jogállamon, a többpártrendszeren, az erős civil társadalmon, a független sajtón, a vallás-, szólás- és gyülekezési szabadságon alapuló liberális demokrácia létrehozásáért harcoló erők élén állnak. Ma ezek az alapvető értékek soha nem látott veszélyben vannak.”
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2018. november 05. hétfő, 21:50
-
Találatok: 1817
Sötétben bujkáló, rémhírterjesztő ellenforradalmárok a szemétszállítást megtagadva rontottak dolgozó népünkre, a Kormány, valamint a Párt azonban résen volt, leverte a lázadást, és a rend helyreállott. Valami ilyesmi derül ki az Origo terjedelmes – ha nyomtatva volna, kolumnás – beszámolójából, amellyel tegnap örvendeztette meg az olvasóközönséget, plusz még engemet is. Ugyanakkor bújtatva az is kiderült, hogy egy csókos polgártárs hamarosan jól jár. De haladjunk.
Mint ismeretes, az NHKV Zrt. (Nemzeti Hulladékgazdálkodást Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. – már ez is, ejj) nem szeret fizetni az elvégzett munkáért. Így tett a Zöld Híd Zrt. esetében is, amely cég nemrégiben azt mondta, hogy több mint száz településen addig viszi el a szemetet, amíg van benzin az autóiban, aztán érthető okok miatt már nem. Így is történt, ez vonult be úgy a NER történelmébe, mint szemétbotrány, tegnaptól és az Origo óta viszont mint levert szabotázsakció.
Mint megtudhattuk a NER-kompatibilis portál jeles dolgozatából, az NHKV Zrt. október 31-el visszavonta a Zöld Híd megfelelőségi véleményét – magyarán, bevonta a szemétszállítási engedélyét -, így, először nem fizetett neki, majd ellehetetlenítve kimondta, hogy alkalmatlan. Volt cég, nincs cég. Lesz majd másik, olyan Mészáros közeli, amelyiknek majd fizetnek, hogy legyen benzin az autóban és el tudják vinni a szemetet. Maffiaállamokban bevett módszer az ilyen.
Minálunk meg annyira, hogy a sok ganyéság miatt el is siklottam volna fölötte, ha olvasván ezt az elcseszett szöveget, ne tolakodott volna bennem valami hányingerközeli érzés, hogy én ezt ismerem, hogy ilyen már volt valahol. Ezt nevezik eltartott kisujjú polgártársak déja vu-nek, jó, legyen akkor dézsa, mondom, de, hogy honnan. És akkor, mint ilyen ráismerésekkor ez szokásos bekúszott a frontális lebenyem mögé a felismerés, hogy persze, Szabad Nép.
Muszáj vagyok testesebben idézni, hogy a nyájas olvasó is élvezhesse az időutazást, és az ő gyomra is bájos görcsbe ránduljon, vagy pediglen hangosan röhögjön fel, gusztus és pillanatnyi idegállapot szerint. Íme:
“…A Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő visszavonta a Zöld Híd engedélyét. Ez az a cég, amely mögött zöldpárti politikusok állnak, és akik miatt kirobbant a szemétszállítási botrány. Politikai akciójuk miatt több mint száz településen nem működött a szemétszállítás, azonban a kormány a NKF segítségével megoldotta a helyzetet. Ezzel jogilag is véget érhet a lassan két hete fennálló áldatlan állapot, amelynek hátterében nyilvánvalóan egy elkeseredett politikai akció állt. Hiszen minden jel arra utal, hogy a cég mögött álló két zöldpárti politikus, Gémesi György és Gyenes Szilárd szemétszállítási káoszt teremtve igyekezett sarokba szorítani a kormányzatot. A kormány biztosítja a szemétszállítást, és fenntartja a rezsicsökkentést– jelentette ki korábban Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára. A politikai zsarolás teljesen egyértelmű volt ebben az esetben, mivel az állam azért nem tudta kezelni az ügyet, mert ahhoz az kellett volna, hogy Gémesiék visszaadják a megbízási szerződésüket, ők azonban arról tájékoztatták az önkormányzatokat, hogy csak szüneteltetik a feladat elvégzését. Magyarul szándékosan lehetetlen helyzetet állítottak elő, és nagyon úgy fest, hogy politikai ügyet generáltak a szemétszállításból. És természetesen igénybe vették a mindenre kapható balliberális médiát is a saját igazuk alátámasztása érdekében…”
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2018. november 04. vasárnap, 18:28
-
Találatok: 1780
Tudtuk. Eddig is tudtuk, most azonban a saját pici kis szájával mondta ki Semjén elvtárs, hogy ő maga semmi, egy semmiember, a pártja pedig nulla, nem létezik, csak káprázat Neria vészterhes egén. (Ennek ellenére drága, viszont fölöttébb káros, de mit lehessen tenni, ugye.) Azt mondta a szarvasvadász: a KDNP olyan szinten van szimbiózisban a Fidesszel, hogy nem is érzékelhető a különbség.
Sőt, az is kiderült, hogy ez az ő nullapártja nem pragmatikus módon, hanem elvi alapokon képviseli a kereszténydemokrácia eszményét, ezért nem elsősorban szavazók elérésére hajt, hanem ezen értékek őrzésére. Ilyenkor elgondolkozik a szavazópolgár, hogyan is van ez, pláne, ha még azt is hallja-olvassa a “Ezért akarják elvágni a torkunkat. Támadnak, gyaláznak, hihetetlen pénzeket megmozgatnak, hogy minket tönkretegyenek.”
Valamint: “Tőlünk azért félnek, mert amit mondunk, az a józan ész és az erkölcsi értékrend.” – És ezek nagyon érdekes megállapítások, legalább annyira, hogy csöppet elmerengjen rajta az ember. Főleg, ha azt hallja, hogy a KDNP nem akar szavazatot szerezni, ami pedig egy párt életében elengedhetetlen momentum, ha pártként akar működni. Mint kiderült, a KDNP-nek esze ágában sincs ilyen földhözragadt dolgokkal foglalatoskodni, ezért meg kell kérdeznünk, mi is ez a KDNP valójában?
Olybá tűnik, hogy mint az “értékek őrzője” nem egyéb, mint a Fidesz papi rendje, azaz, a naplopók közt is a király, létezése tehát kizárólag szellemi síkon értékelhető, és ezt engedjük is meg neki átmenetileg. Ilyképp Hesse Üveggyöngyjátékának kis magyar változata ők. Mint az ismeretes, az üveggyöngyjáték a tökély keresésének jelképes formája, egyfajta kifinomult alkímia, közeledés az önmagában egységes szellemhez, tehát Istenhez.
Ugyanakkor csak rá kell néznünk Semjén elvtársra és pártbarátaira, úgymint Harrach elvtárs és Rétvári elvtárs, valamint az összes többi naplopó, és egyből beláthatjuk, amit itt ők összedelirálnak, az egyáltalán nem üveggyöngyjáték, köze nincs a tökély kereséséhez. Sokkal inkább nevezhetnénk az analógia nyomán szargolyócirkusznak, bár ez sem állna meg, hiszen Sheldon óta tudjuk, hogy még a galacsinhajtó bogár is a csillagok állása alapján határozza meg az útvonalát.
Ehhez sincs hát közük igazából. Nézzük akkor az állítás azon részét, amely szerint ők – mármint a KDNP – amit mondanak “az a józan ész és erkölcsi értékrend”, s ezen a ponton tetten is érhető Semjén és csürhéje. A “józan ész”-ről beszélni esetükben teljességgel értelmetlen, mert itt is meghazudtolják magukat, a hit ugyanis, aminek a bajnokai állítólag, kívül esik a logika hatáskörén. Ezért nevezik hitnek.
Másrészt az erkölcsi értékrendet vizsgálva is csak valami kietlen tájat találunk, ha csupán Harrach elvtárs kijelentésébe belegondolunk, miszerint a gyerekek azért nem esznek, éheznek úgymond, mert nem is akarnak táplálkozni, így élvezkednek. Ez az egy állítás elég volna a kiábránduláshoz, ha keresztény értékrendű lenne az a szavazópolgár, aki őket juttatja hatalomba. De ők is csak annyira azok azonban, mint ezek az ájtatos szentfazekak, tehát semennyire. Kurválkodik itt a hittel mindenki, így találnak egymásra.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2018. november 04. vasárnap, 02:29
-
Találatok: 1859
Megkezdődött az üresen álló, néhol furcsa tulajdonosi hátterű vadászkastélyok és vadászkúriák feltérképezése, kormányközeli kezekbe juttatása. A vadászati törvény remek díszletül szolgál az ágazat bekebelezéséhez.
A vadászkastélyok két éve kerültek reflektorfénybe, amikor az Orbán család egyik kedvenc üzletembere, az
időközben elhunyt Gaith Pharaon megvette a
seregélyesi Zichy–Hadik-kastélyt, majd gyorsan levédette a Le Palais de Chasse (vadászkastély) elnevezést. A Pharaon-Alfa Kft. ezzel kizárólagos jogot szerzett arra, hogy 2024-ig ezzel a „márkanévvel” reklámozza vadászattal kapcsolatos szolgáltatásait. Nem sokkal később a turai kastély került a Pharaonnal üzleti kapcsolatban álló kormányfői vő, Tiborcz István érdekkörébe. A két kastély azóta a külvilágtól elzárva várja sorsa kiteljesedését.
A Zichy–Hadik-kastély / © Máté Péter
A hírekben is gyakran szereplő turai és a Zichy–Hadik-kastélyon kívül azonban van más potenciális célpontjuk is a kastélyfelújításban utazó kormányközeli szereplőknek, akiknek azzal is kedvükben járt a parlament, hogy az efféle munkálatokat ma már bőkezű adókedvezménnyel honorálja az állam: a karbantartás összegét teljes egészében le lehet vonni a társasági adó alapjából, míg a felújításnál annak kétszeresét is, az adózó kedve szerinti ütemezéssel.
Eladósorba kerülhet a rábasebesi Széchenyi-vadászkastély, ahol nagy változások vannak készülőben – tudta meg a HVG. A korábban szállodaként működő, jelenleg a „Műszaki okok miatt zárva” táblával „lepecsételt” ingatlan a honlapján egyébként nemcsak magát, hanem a Tiborczhoz köthető turai kastélyt is reklámozza. Ami elsőre azért is meglepő, mert a rábasebesi kastély tulajdonosa 2014 óta a Hegyvidék Property Kft., amelynek látszólag semmi köze a tágabb Orbán család turai birodalmához. A két kastély legújabb kori története ott látszik összeérni, hogy a Széchenyi-vadászkastélyt birtokló cég egykori ügyvezető igazgatója, Demeczky István abban az időben vezette a Turai Kastély Kft.-t is, amikor az Tiborcz köreihez került.
A rábasebesi Széchenyi-vadászkastély / © Filep István
A tisztánlátás érdekében természetesen szerettünk volna első kézből is tájékozódni, ám a rábasebesi kastély honlapján megadott kapcsolattartói telefonszámon bejelentkező férfi azt mondta, hogy évek óta nem foglalkozik az ingatlannal. Amellyel kapcsolatban a Kisalföld 2014-es tudósítása, illetve a társaság szintén négy évvel ezelőtti Facebook-bejegyzése a legfrissebb nyilvános híradás. Ezek arról szóltak, hogy rövid időn belül felújítják és megnyitják az épületet a nagyközönség előtt. Múlt heti ottjártunkkor azonban a nagyszabású tervek megvalósításából semmi sem látszott. A kastély kertjében dolgozó, magát a tulajdonos cég alkalmazottjának mondó munkás viszont azt mondta, hogy a napokban bejárás lesz a kastélyban, ahol a jelenlegi és a jövendő tulajdonos készíti elő az újabb átadást. Ő úgy tudta, hogy hasonló jövő vár a rábasebesi vadászkastélyra, mint a turai társára: az átalakítás után elit, exkluzív vendégkört fog kiszolgálni.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2018. november 02. péntek, 21:59
-
Találatok: 1715
Az Európai Bíróság és nyomában az Alkotmánybíróság is el fogja kaszálni a lex CEU-t – ennek tudatában az Orbán-kormány nem tesz semmit azért, hogy az egyetemmel megállapodást írjon alá. Orbán Viktor arra játszik, hogy hatályon kívül helyezik a jogszabályt, így nemcsak európai partnerei, de a Trump-adminisztráció elől is kimenekülhet saját politikai blöffjéből. Csakhogy – és nyilván ez a cél – a CEU addigra távozik Budapestről.
„A Soros-egyetem ma is zavartalanul működik Budapesten, a körülötte keltett hisztéria csak egy politikai blöff.” De vajon kinek a blöffjéről van szó? Az idézett Fidesz-közlemény a Momentum Mozgalom múlt heti tüntetésének szólt, de a kormányzati kommunikáció csökönyösnek bizonyult az után, hogy a Közép-európai Egyetem (CEU) vezetősége csütörtökön bejelentette: ha december elsejéig nem sikerül megoldást találni az intézmény körül kialakult helyzetre, a felsőoktatási intézmény amerikai akkreditációjú mester- és doktori programjaira jelentkező új hallgatók a 2019/20-as tanévtől a CEU bécsi campusán tanulnak majd.
Kovács Zoltán kormányszóvivő még aznap úgy reagált: a kormány szerint a bejelentés „Soros-féle politikai blöff”. A Közép-európai Egyetem „ezelőtt is, ma is és véleményünk szerint a jövőben is” Magyarországon fog működni. De nem csak ez volt gyanús: a budapesti amerikai nagykövetség közleménye is arról szólt, hogy David B. Cornstein szerint a CEU prioritás az amerikai kormány számára, és elsöprő kétpárti támogatást élvez az Egyesült Államokban. A nagykövet megértéséről biztosította a CEU-t, értve az intézmény álláspontját, ugyanis – mint Cornstein írta – a hosszan tartó bizonytalanság nem fenntartható állapot egy oktatási intézmény esetében. Ezzel együtt „még mindig van egy apró esély arra, hogy az ügy rendeződjék” – értékelt a Donald Trump jó barátja hírében álló nagykövet, hozzátéve: gyorsan kell cselekedni. Cornstein „mindkét féllel együtt dolgozik azon, hogy folytatódjanak a tárgyalások”, és elfogadható megoldást találjanak december elseje előtt.
De miben reménykedhetne az Orbán Viktort nyáron még új barátjának nevező, Magyarországot s így a magyar jogállamiságot is hónapokon át egekbe dicsérő amerikai nagykövet, miután állítólag ő maga tájékoztatta a CEU-vezetőséget arról, a kormány illetékesei néhány hete közölték vele, nem írnak alá megállapodást New York állammal? És miféle tárgyalásokról lehet szó, ha az egyetem állítja, hogy tavaly szeptember óta lényegében nem is áll velük szóba a kormány?
Fotó: Merész Márton
Michael Ignatieff, a CEU rektora azt is egyértelművé tette múlt csütörtökön: a CEU nem azért ragaszkodik Budapesthez, hogy politikai harcot tartson fenn egy demokratikusan megválasztott vezetéssel szemben. A rektor hangsúlyozta: „Mi egy tudományos intézmény vagyunk. Az elejétől fogva ismételgetem: nem vagyok Orbán Viktor ellenzéke, és a CEU nem civil szervezet. Az ország egyik legjobb tanintézménye a miénk. Számunkra az egyetem érdeke az első. Ha itt nem tudunk szabadon és háborítatlanul dolgozni, akkor olyan városba kell költöznünk, ahol ennek feltételei adottak.”
Ehhez képest az Orbán-kormány azt állítja: csakis a CEU-n múlik a döntés, sőt a kabinetnek semmi köze nem lesz ahhoz, ha az intézmény Bécsbe költözik.
Mindennek csakis akkor lehet értelme, ha a kormányoldal pontosan tudja: hamarosan nem lesz hatályban az a jogszabály, amelynek alapján december 31-ig kapott haladékot az intézmény arra, hogy amerikai campusa legyen, és aláírják a működését engedélyező államközi megállapodást. A CEU a hatályos jogszabály minden elemének megfelel, amerikai campusán január óta folyik az oktatás, a New Yorkkal kötendő államközi megállapodástervezet tavaly szeptember óta készen van. Viszont az Orbán-kormány nem írta alá és nem terjesztette az Országgyűlés elé több mint egy éve. A legutóbbi kormányzati nyilatkozatok pedig azt sugallták: nem csak az időt húzták, nem tervezik betartani a maguk alkotta jogszabályt.
Bővebben ...
