Hírek

Alig néhány fideszes ment be a rabszolgatörvény parlamenti vitájára

kosa-350x233Felháborodott ellenzéki felszólalásokkal és üres kormánypárti padsorokkal kezdődött el a túlóráról és munkaidőkeretről szóló új törvénymódosítás vitája ma este a parlamentben.

A Fidesz részéről csupán az egyik beterjesztő, Kósa Lajos vett részt a plenáris ülés vitáján, ezt több ellenzéki, Harangozó Tamás MSZP-s, Szél Bernadett független, Csárdi Antal LMP-s és Volner János független képviselő is élesen tette szóvá.
A rabszolgatörvényről írt összes cikkünk ide kattintva olvasható.
Az új, a lehetséges túlórakeretet közel duplájára (250 óra/évről 400 óra/évre) növelő javaslat a szakszervezetek és érdekvédelmi képviseletek megkérdezése nélkül készült el, és érdemi egyeztetés hiányában is nyújtották be.
 
Harangozó Tamás MSZP-s képviselő mind a javaslat tartalmát, mind pedig annak társadalmi vita hiányában megkísérelt átverését a törvényhozáson egyértelműen minősítette:
A magyar kormány a magyar dolgozókat eladta a német multiknak és az itthoni oligarcháknak.
Harangozó felhívta a figyelmet, katasztrofális helyzetet teremthet a dolgozók között, ha a javaslatból törvény lesz, az ugyanis a dolgozók maradék hétvégéjét is elrabolná tőlük, mintegy rabszolgává tennék a magyarokat anélkül, hogy mindezért több bért kellene fizetniük.
 
Szél Bernadett ugyanakkor, ha lehet még élesebben hívta fel a helyzet abszurditására a figyelmet. Amikor ő beszélt, a kormánypárt és kormányzat részéről csupán négy ember volt jelen az ülésteremben este kilenckor.
 
Kiemelte:
Miközben túlóráztatnák a magyarokat, ők viszont nem hajlandóak túlórázni.
Hosszas, emelt hangú felszólításba került Szélnek az is, hogy a beterjesztő Kósa Lajos egyáltalán rá figyeljen, ne pedig számítógépébe mélyedjen.

Leszögezte, a törvényjavaslat lényege az, hogy miközben a család fontosságára a Fidesz-KDNP folyamatosan felhívja a figyelmet, a mostani, multikat kiszolgáló törvénytervezet még a szombatot is elveszi a legtöbb családtól, a szabadidő megnyirbálásával pedig fáradt, kizsigerelt emberek tömkelegévé változtatja a magyarokat.
 
Volner János, volt jobbikos képviselő, egyetértve Szél Bernadettel, egyenesen úgy fogalmazott:
A kommunista szombat után most jön a kapitalista vasárnap.
Az ellenzéki képviselők közül többen az Alkotmánybírósághoz, a köztársasági elnökhöz és az alapvető jogok bizotsához utalnák a rabszolgatörvény tervezetét, úgy látván hogy ezeknek a kontrolloknak mindenképpen el kellene azt vetniük.
 
Varga-Damm Andrea a Jobbik képviselője azt is mondta: normális esetben „emberek tömegei, az utcán tiltakoznának” egy ilyen tervezet ellen. Hangosan megkérdezte,
 

Hol van most a KDNP?

Bővebben ...

A népi bölcsesség úgy tartja, hogy értelmet és agyat nem lehet a piacon vásárolni

nszAkinek politikusként a Gruevszki-ügyről (értsd: annak a köztörvényes, elítélt bűnözőnek az ügye, akinek szöktetésében, bújtatásában, örökbe fogadásában a magyar kormány a sorosozó-migránsozó tagadás és toporzékolás ellenére, valamint egyre több egy irányba mutató értesülés szerint aktív szerepet vállalt) Demeter Márta jut eszébe, és aki nép bölcsességekkel, valamint irodalmi művekben fellelhető patetikus nemevidenciákkal indokolja országa honvédelmi politikáját – a magyar hadiipar kiépítése, honvédelmi nevelés, toborzás, fegyverkezés: a kézifegyverek gyártásánál nem állunk meg! -, az vagy egy aljas, dilettáns, kártékony hazudozó, vagy Németh Szilárd, vagy a kettő együtt. Más lehetőség nincs.

Valahogy így tudnám összefoglalni annak a friss-ropogós, interjúnak jóindulattal sem nevezhető monológnak a tanulságait, amelyet Németh Szilárd fideszes kommunikációs verőember és HM-es parlamenti államtitkár előadott a Párt elsőszámú faliújságában. Ez pedig akkor is súlyos lenne, ha az a világbajnoki szintű abszurditás nem hagyta volna el a száját, hogy erős országhoz erős hadsereg kell, vagy ha nyolc évnyi fideszes uralkodás után nem még mindig az ellenzék szemének hányással beborítása lenne az egyik legfontosabb kormányzati programpont.
 
Miközben a Fidesz orosz haverjai éppen nekiestek újfent Ukrajnának (szerintem ez idő tájt Putyin nem az Egri csillagokból olvas fel Porosenkónak, hanem valószínűleg véresen komolyan gondolja ezt a háborúsdit, vagy területszerzésesdit, vagy mi is ez), az egészséges magyar konyha első számú reklámarca, a honi gasztronómia koronázatlan állócsillaga az alábbi veretes böszmeségekkel késztette heves szívdobogásra az állampárt híveit:
Magyar Idők: Holnap fog szavazni az Ország­gyűlés arról, hogy 50 év legyen a hadkötelezettség felső korhatára. Miért van erre szükség?
 
N. SZ.: A 40 és 50 év közöttiek korosztálya a legnagyobb létszámú. A népi bölcsesség úgy tartja, ekkorra válnak férfivá az ifjak. Nekik nehezen tudná bárki is bebizonyítani, sőt egyenesen sértésnek vennék azt, hogy háborús védelmi helyzetben egy 45 éves magyar ember alkalmatlan lenne arra, hogy megvédje családját, otthonát, hazáját.
 
Magyar Idők: Hány katonája lesz jelen állás szerint 2026-ban a Magyar Honvédségnek?
 
N. SZ.: Most 37 650 főben határoztuk meg a honvédség létszámát, ami 13 700 fős emelkedés 2010-hez képest. Az önkéntes tartalékosok létszáma pedig a 17 főről mára átlépte a 8000 főt, ez pedig 20 000-re fog nőni 2026-ig. Ki kell emelnem: a katonai eskü a legmagasabb szintű elköteleződést jelenti, azt, hogy a katona az élete árán is meg fogja védeni Magyarországot és a magyar embereket. Gárdonyi Géza az Egri csillagok című regényében Dobó István várkapitánnyal mondatja ki a ma is időszerű igaz-ságot: „A falak ereje nem a kőben vagyon, hanem a védők lelkében.”
Nesze neked, honvédelem és haderőfejlesztés, csak a hazaáruló, a honvédséget leépítő bezzeg elmúlt nyolc év előtti elmúlt nyolc év ne lett volna:
N.SZ.: Az akkori döntéshozók fő érve az volt, hogy a NATO majd megvéd minket, ha baj lesz. Hiába figyelmeztettek a katonák, a szakértők, az akkori ellenzék, hogy ez nem így van, hazugság, amit az elvtársak állítanak. A NATO mi vagyunk, az egyes tagállamok önvédelmi, katonai és együttműködési képessége adja a szövetség erejét.

Bővebben ...

Államformája: banánköztársaság

bananAzért az elég félelmetes, hogy a magyar kormány orosz fegyverkereskedőkön keresztül mexikói drogbandáknak ad el leselejtezett fegyvereket, majd amikor az amerikaiak leleplezik az orosz fegyverkereskedőket, akkor azokat nem az amerikaiaknak, hanem az oroszoknak adják ki.

Ez már tényleg nem vicces, mint ahogyan az is legföljebb nevetséges, hogy Magyarországon menedékjogot kapott a volt macedón miniszterelnök akit hazájában korrupció miatt ítéltek börtönbüntetésre. Sokan nem is tudják, hogy milyen veszélyes országban élünk. Persze, mindez nem most kezdődött. Talán vannak, akik még emlékeznek arra a tavalyi történetre, amikor Komáromy Gergő, akit a Ligetvédők aktivistájaként ismerhettek meg a nem kormánypárti sajtóból tájékozódó olvasók, festékes lufival dobálta meg a Szabadság téri szovjet emlékművet.
 
Komáromy, akit gyorsított eljárásban 30 ezer forintos pénzbírságra ítéltek, utóbb bocsánatot kért az emlékmű megdobálásáért, azt mondta, hogy nem kellett volna ezt tennie. Ebben a bocsánatkérésben és belátásban bizonyára nagy szerepe volt a Komáromy elmondása szerint nagydarab, határozott fellépésű csecsen illetőnek, bizonyos Magomed Daszajevnek. Komáromy ugyanis egy videó üzenetet tett fel az internetre, amelyből kiderül, hogy a tíz éve Budapesten élő Magomed azzal fenyegette meg, hogy ismer egy csomó embert, „akik másmilyenek, mint ő, és most teljesen fel vannak dúlva, és veszélyben vagyok én is meg a családom is” .
 
Ez a módszer nagyon emlékeztet azokra az eszközökre, amelyeket egy ideje Oroszországban használ az ottani üzleti és politikai alvilág. Elsősorban gazdasági konkurensek és a politikai ellenlábasok elhallgattatására vetik be az ilyesfajta figyelmeztetéseket, mely fenyegetések az esetek többségében nem merülnek ki a verbális megfélemlítésben, előfordult, hogy erőszakba, vagy éppen halállal végződő cselekedetbe torkolltak.
 
Nálunk ezt megelőzősen nemigen fordult elő, hogy egy magyar állampolgárt és a családját egy idegen ország polgára Magyarország területén megfenyegesse. Normális országban – mondjuk így: demokráciában – a történet ott kezdődik, ahol nálunk véget ért.
 
A rendőrség felkutatja a magyar állampolgárt fenyegető csecsen illetőt, őrizetbe veszik és kihallgatják. Ezt követően előzetes letartóztatásba helyezik, majd a nyomozás során feltárják az ügy minden részletét, különös tekintettel a nemzetbiztonsági kockázatokra. Megállapítják, hogy volt-e alapja a fenyegetésnek, vagyis, hogy tényleg abban a helyzetben volt-e Magomed, hogy beváltsa a fenyegetést, vagy csupán blöffölt. Utóbbi esetben is súlyos, amit elkövetett, ha azonban bebizonyosodik, hogy Magomed valóban rendelkezik olyan eszközökkel és – mint mondta -, politikai kapcsolatokkal, akkor még ennél is komolyabb a tényállás.
 
Végül, miután mindent tisztáztak, vádat emelnek a magyar állampolgárt és családját fenyegető külföldi ellen, bíróság elé állítják, és amennyiben a bíróság bűnösnek találja, elítélik.

Ennyire egyszerű lenne ez a történet, ha Orbán Viktor Magyarországa, az Európai Unió tagjaként nem ápolna a szükségesnél is szorosabb, valamint veszélyesen átláthatatlan viszonyt az egykori Szovjetunió KGB tisztje által vezetett Oroszországgal. Az említett normális esetben az is elképzelhetetlen lenne, hogy Magyarország, amely nem szovjet tagköztársaság, hanem – hangsúlyozzuk még egyszer – az Európai Unió tagja, megengedné, hogy a területén idegen országbeli, jelen esetben orosz ügynökök tevékenykedjenek, és az ő megbízásukból üzletembernek álcázott nagytestű férfiak magyar állampolgárokat fenyegessenek.
 
Ahol köztörvényes bűnelkövetőknek politikai menedékjogot adnak, ott – Orbán Viktor szavaival – minden megtörténhet.

Bővebben ...

Komoly, kézzel írt (1.)

5498995508_bTisztelt szerkesztőség! Hatalmas, felhorgadó örömmel vettem felhívásukat, amely egyetemistáknak szólt, hogy az oktatásban megbúvó liberális démonokat leplezzék le. Végre! Végre egy harcos redakció, amely nem fél kiállni a nemzetet fenyegető veszedelem ellen, amely népünk élére áll, hogy lerázhassuk a ránk kényszerített szabadság béklyóit, és újra megtaláljuk rég elveszett nemzeti önmagunk a globális, liberális diktatúrában.

Magam ugyan egyetemista nem vagyok, soha nem is voltam, de úgy vélem, a veszedelmek, amelynek az Önök harcos redakciója a gyűjtőhelye kíván lenni, nemcsak az iskolapadban, hanem mindenütt, szerte az országban burjánoznak. Ott vannak minden utcasarkon és minden kilométerkőnél, az óvodától az egyetemen át a nyugdíjas klubokig, amit magam is tapasztalok. Eláradt a gonoszság a szépkorúak közt, dévaj tréfákat űznek, és hanyagolják a misejárást.
 
Ilyen elkeserítő tapasztalatok vezettek arra, hogy egyrészt saját örömömre, mintegy felidézve boldogult úrfikoromat, mikor is aktív házmesterként tartottam rajta a figyelmemet a társadalom erkölcsének üterén, másrészt pedig a haza üdvére helyezzem magam szolgálatba mintegy, és harcba szálljak újra. Remélem, buzgalmam nem marad haszontalan, hiszen több a baj, mint az egy redakcióból látszik, ha ezzel meg nem sértek senkit.
 
Mert nem csak az iskolapadban tombol a fertő, hanem mindenütt. Ezért vélem úgy, hogy jelentéseim haszonnal bírnak majd, amikor eljő a végső harc, amikor elválik az ocsú a májától, győzedelmes harsonáink lerombolják a liberális tornyokat, és győz az igazság. Mert győzni fog. Itt vagyok, éljenek velem. Már beszereztem a gukkeromat, és gondosan eltávolítottam a kupakot róla, nehogy olyan túlzásba essek, mint a drága Hende képviselő úr, körzetünk jótevője.

Ő egy ilyen gikszer miatt, hogy a kupakon át nézte a világot, teljesen sötétnek látta a fényes jövőt, és azóta is ezt sínyli. Tanultunk tőle, ezzel is utat mutatott, hogyha figyelünk a gukkeron át, ne fátyolos szemmel tegyük azt, a kupak zavarja a tisztán látást, mint arra hajdan Kósa képviselő úr is felhívta a figyelmet. Csak gonoszul félremagyarázták a kristálytiszta eszmefuttatást, a nyugdíjas klubban is röhögtek rajta, mert politikailag teljesen képzetlenek, szemináriumra sem járnak.
 
Na, majd. S aztán. Ebből is láthatja a nagyra becsült redakció és minden szerkesztő úr benne, hogy tisztában vagyok a helyzet komolyságával. A nagy havazáskor is, amikor belügyminiszter úr közzé tette az ő felhívását, hogy mindenki üljön át egy másik autóba, egyedül én mentem ki az utcára a konyhából, és foglaltam el a helyemet a gépjárműben. Az ideológiailag képzetlen tömegek az ablakból néztek, mit csinálok, mert nincs érzékük a misztériumokhoz.
 
Remélem, bemutatkozásom elég volt arra, hogy bizalommal fogadjanak. Hetente fogok jelentkezni, minden szombaton a konspiráció miatt, máma a munkatervemet és a megfigyeltek körét tárom önök elé.

Bővebben ...

Átadva, kitiltva, megbüntetve

hirkep201817Félmilliót kóstál egy bohócorr, elsősorban azért, mert Polt Péter kapta. Kövér pedellus elvtárs taksálja ennyire, egészen pontosan 504.900 forintra, de, hogy ez miképp jött ki neki, milyen furmányokkal, azt én nem tudom. Mindenesetre Tordai Bence, a Párbeszéd báránykája kell ennyit fizessen, mivel az egyik Országgyűlés-béli szeánszon nevezte Poltot bohócnak, majd egy ilyen szép, piros cuccot vitt oda a legfőbb legfőbbnek – ügyésznek nem hívnám, a többi bizonytalan -, levideózta, majd annak rendje és módja szerint közzé is tette.

Most fizethet, de magunk közt szólva még jól járt, mert Kövér pedellus elvtárs ott helyben le is lövethette volna, hadserege már van hozzá és az elszántsága is kellően buzog. Csak bele kell nézni a tébolyult szemeibe, meghallgatni olykor, miket delirál össze, és jobb helyeken már vasalnák is élire a kényszerzubbonyt, itt, minálunk meg közjogtalan méltóságon aluli tábornok. Amióta kötelet ígért minden fideszen kívül álló organizmusnak, tudjuk, hogy gyilkos szándékok munkálkodnak benne, s hogy ne legyen belőle tűzparancsot kiadó eszelős, a nyilvánosság tartja vissza egyelőre.
 
www.atv.hu / videó

Egyenes Beszéd Kontra - Tordai Bence (Párbeszéd) / 2018.11.23.
Krug Emília kérdezőtársai Dull Szabolcs az Index újságírója és Kósa András a Népszava újságírója.

Ezt viszont igyekeznek teljességgel eltüntetni, mert arra például egyáltalán nincs épeszű magyarázat, hogy a tegnap mindnyájunk legteljesebb gyönyörűségére átadott, a legrészletesebb és legkegyelmesebb nevén “Budapest Honvéd Magyar Futball Akadémiájának Utánpótlásközpontja” nagy avatási ceremóniájára mért nem engedték be az Euronewst, hogy mi a szartól féltek. Igaz, a hermetizálás annyira jól sikerült, hogy Détári Lajos sem sem volt képes bejutni a falak mögé annak ellenére, hogy odabent pályát neveztek el róla. Nem jelzett vissza időben, oda be nem tehette a lábát.
 
Ez is mutatja, hogy a NER másképp működik, mint akármely kezdő diktatúra, már belakta magát, mondhatni. Itt olajozottan mennek a dolgok, minden a helyén, mindenki tudja a feladatát. Mint egy száz éves pénztárgép, úgy csörög, csattog és kattog a NER, olyan szenvtelenül és félelmetesen. A kitiltó kitilt, a cerberus be nem enged, a népek pediglen tapsolnak. Ezt a kitiltási mániát egyébként Kövér pedellus elvtárs hozta olyan nagy divatba, hogy szerte Neriában elterjedt, az origója viszont maga Orbán Viktor Mihály volt, ő kezdte, hogy csak azzal áll szóba, aki megkérdezi tőle, mit kérdezhet.
 
De, ha már szóba került ez az új futballista-keltető, ez is delikát egy dolog. Nem az, hogy hány milliárdot baszott el a rezsim, ez ma már oly gyakori, hogy fel sem tűnik, hanem a vezér színjátéka, az a klafa. Honvéd sálban mórikálta magát az előtt az ember előtt, aki pár éve még, amikor ellopta tőle a Puskás nevet a fatornyosa számára, legszívesebben kitekerte volna a nyakát. Most viszont Hemingway elvtárs, mint a klub tulajdonosa, olyan éléken lefetyelte a vezéri valagat, hogy idáig hallatszott a csattogása.
 
Ebből is kitetszik, hogy a NER mindenkit ledarál, lepecsétel, elintéz, iktat és legyőz. Egy nagy, szenvtelen hivatal az ország, amely az állam – következésképp a vezér – szolgálatában áll. Aki beáll a sorba, mint ez a Hemingway is, megkapja a jutalomfalatkáját, aki meg nem, azt igyekeznek megdögöleszteni. Most épp Demeter Márta van a bögyükben nagyon, a bakó feni a bárdot, és csorog a nyála. Az egész fidesz-falka körülötte csahol, most épp a NATO közgyűlésből hívnák vissza, mint közveszélyes alakot.
 
Ilyen nyomást, amit kap ez a nő, sokáig bírni nem lehet. Vagy sírva rohan el majd, vagy megtér. Nincs az a mocsok, ami ne lenne megengedett, például a Gyurcsány házaspárt is mindenféle ismeretlen bolgár bűnözőkkel boronálják össze, hogy a Gruevszkijükről eltereljék a figyelmet.

Bővebben ...

Mi lesz, ha futni kell?

haj_oviMeg kell magyaráznia Orbán Viktornak, hogy miért fogadta be Nikola Gruevszkit. Mondta ezt szemöldökráncolva valamelyik uniós biztos, bizonytalan, vagy a fene tudja. Ó, Orbán bizonyára összerezzent a szigorkodástól, hiszen ha Twitteren üzengetnek az embernek unióék, az komoly dolog. Aha. Boldog karácsonyt! Idén lesz bejgli?

 
Addig is, ameddig tokától bokáig megrémül ez a nagyon tehetséges ember, rugikát vásárolgat az unokának, mert az olyan emberivé teszi. A szerető nagypapi, aki bemegy a meccs előtt a boltba és vesz mindegyik dednek valami apróságot. Véletlenül videó is készült a spontán eseményről, fel is került a drágaminiszterelnökúr fészbukjára, ájul is a nép rendesen. Bár mostanság kicsit fura a kormányfideszorbán közösségi oldal, mert valamiért nem irtják azokat a kommenteket sem, melyek nem hálaistenkednek a csúti láttán. Ennek az a következménye, hogy az eddigi néhány tucat hozzászólás helyet (melyek mindegyike éltette a félistent), most többszáz komment is felgyűlik egy poszt alatt és fura módon alig maradt támogató hozzászólás. Mintha azok, akik a
 
csakígytovábbviktor,
aMagyaremberekmegmentője,
mindenországnakilyenminiszterelnökkel,
csókoltatjukcsíkbóldrágaviktor
 
és hasonlóan színvonalas megnyilatkozásokat bekörmölték, elfogytak volna. Pedig annyira összetartó társaság volt, tényleg! Még a helyesírási hibáik is centire azonosak voltak. Most pedig a többségük eltűnt, nem szurkolnak Németországból, a Vajdaságból és Kiskunlacházáról, de még a külföldi rajongók sem érzik fontosnak örök szerelmükről biztosítani Orbán Viktort.
 
Pedig a rugdalózóvásárlós videó annyira cukker. Minden rajta van, aminek ott kell lennie. Lazán zsebrevágott kéz – én is úgy járok vásárolni – nyakkendőrángatás nyakkendő nélkül, jópofi. Ha valahol, ott aztán rá lehetne világítani ennek a nagyszerű és még annál is nagyobb formátumú politikusnak az emberi kvalitásaira. Hiszen Flóra lányát meccsre viszi, az unokáknak vásárolgat, micsoda nagyszerű apa és nagypapa! Éljen! Zárójel: a királyi fodrász szabadságon van? Zárójel bezárva.
 
Azon töprengek – jó, tudom, becsípődött nekem Gruevszki, a politikai menekült -, hogy amikor (nem ha. Amikor) bukik a rezsim és esetleg úgy alakul, hogy a következő kormány történetesen jobboldali lesz (úgy értem, valóban jobboldali), akkor nagypapi a dolgok logikája szerint egy baloldali vezetésű országban fog politikai menedékjogért folyamodni? Putyin baloldali? Vagy addigra az lesz? Mert azt ciki lenne kijelenteni, hogy az önjelölt jobboldali önjelölt apostolt egy jobboldali kormány üldözi.
 
Aztán még az is eszembe jutott, hogy ha esetleg futni kell, azt egyedül kell, vagy a komplett család rohan olyankor? Mert Gruevszki például nős, van két gyereke is, ráadásul két lány. Velük mi a helyzet? Őket nem üldözi senki, ők biztonságban vannak otthon? Mert én úgy tudom, csúf dolog amikor egy erős férfiember elfut a biztonságba és hátrahagyja a nőket és gyerekeket. Vagy várható a család is? Lesz családegyesítés? A teljes rokonság is jön utána? Már aki még nincs börtönben. Fura diktatúra az, ahol csak a családfő forog veszélyben. Én eddig úgy tudtam, hogy az ilyen brutális rezsimek, melyek valaki életére törnek, a családot sem kímélik. Sőt, kimondottan zsarolásra szokták felhasználni a családtagokat.
 
Orbán esete persze más, ő már kénytelen lesz majd a családot is kicsenni az országból. Na, nem azért, mert a gyilkos rezsim (nem a mostani, mert ez egy virágzó demokrácia) rajtuk akarna bosszút állni, hanem azért, mert a családtagok többsége saját jogon is bíróság elé fog kerülni. De még mindig izgat, hogy hová tud majd menni? És ki fog még úgy dönteni, hogy üldözi az ellenség? A miniszterek? A szomszéd? Lehet hogy egy egész falut kell igényelni nekik? Vagy kisvárost? Esetleg nem is olyan kicsi várost? Súlyos kérdések ezek, de majd kapunk rájuk választ. Remélem, hamarosan.

Bővebben ...

Jelentés a pöcegödör aljáról

alcantarill5Tegnap úgy összesűrűsödött a kurvamagyar élet, hogy ember legyen a talpán, aki illendő szavakkal tud mesélni róla, miközben elönti az undor. Úgy figyeli, ahogyan végképp kiiratkoztunk már nemcsak Európából, hanem általában a kultúrnemzetek sorából is, és megérkeztünk Ázsia végtelen tájaira, ahová OVM kicsi szíve annyira vágyott.

 
Gruevszki elvtárs megkapta a menekülti státust. S mivelhogy nagy valószínűséggel ettől a hírtől zuhant önmagába a Facebook, ezen túl máma mindenki erről fog mesélni a szakmában, én úgy döntöttem, hogy ennek a folyományait figyelem ki, hogy mit vált ki az események ilyetén alakulása a fidesztaknyokból, és nem is kellett csalódnom ünnepi várakozásomban. – Gyurcsány, perszehogy.
 
Hollik elvtárs megint domborított egyet, mint az akárhány kommunikációs fidesztakony, mindenféle igazgatók és alvezérek, akik naponta játszanak az ember zilált idegrendszerével. Miközben Gruevszkitől bűzlött minden, mint egy jobbfajta pöcegödör, ez a Hollik fölszólította Gyurcsányt, tisztázza magát, milyen kapcsolat fűzi egy Cvetan Vaszilev nevű bolgár bűnözőhöz.
 
Ez a balkáni ember is lopott, és a fidesztaknyok arra kíváncsiak, jutott-e abból a pénzből Magyarországra is. A fidesztakony azt követeli, Gyurcsány “számoljon be arról, a DK kapott-e pénzt abból, amit ez a bolgár ellopott”. Ebből megint Czeglédy-féle vádaskodás lesz, ő is minden pénzét elpolitizálta szerintük, és annyiféle érdekességet állítottak róla, hogy most meg nem győznek helyreigazítani és bocsánatot kérni.
 
Mint ahogyan Rezsiszilárd is. Ő régebben az Eötvös Károly Intézetnek ment neki sorosilag, és mit ád Isten, hazudott. Bírósági ítélet kötelezte őt kártérítésre és bocsánatkérésre, ez a rezsis azonban szart az egészre, egészen tegnapig. Mert két napja már végrehajtást rendeltek el ellene, így mégiscsak kéri azt a bocsánatot és kifizeti a sérelemdíjat és a perköltséget is.
 
Ebből is kietszik, milyen viszonyban vannak ezek a törvénnyel, hogy szarnak rá egészen addig, míg személyükben fenyegetve nem érzik magukat. A gruevszkis döntéssel is fölrúgtak mindenféle írott és íratlan szabályt, sőt, a saját Stopsorosukat is, szembeköpték a jogot, az erköcsöt, a jó ízlést, a megvezetett választóikat és saját magukat is. Ott csorog a csula a képükön, és jól érzik magukat, sőt, nagy a pofájuk.
 
Az Állami Számvevőszék például már most befenyegette a DK-t, hogy nagyon sajnálja, ha a párt minden papírja elégett ebben a bizonytalan tűzben, ennek ellenére ő azokat kérni fogja. És, idézem “a politikai pártok döntő mértékben közpénzekből gazdálkodnak és működnek, így a kár közvetve közvagyont is érintett”. Az ember pofája leszakad, ahogyan látja, már dörgölik a mocskos mancsukat, hogyan szívathatják Gyurcsányt nemlétező papírok követelésével.
 
Ennek a Gyurcsány-féle Cvetan Vaszilevnek egyébként, ha lenne egy csöpp esze, menekülti státuszért folyamodna Orbánhoz, hogy őt a Soros üldözi és a kommunisták vegzálják. Hogy mi lenne akkor? Mert a hvg.hu egy olvasója karakán következtetést vont le a tegnapi trágyából: “Ez, bazmeg, olyan erős precedens, hogy a világ összes, aljas bűnözőjének csak azt kell mondania, rettegek, üldöznek, szeretetre vágyom, és a fideszparasztok idetaxizzák.
 
Ebből is kitetszik, hogy a NER kezd önmaga paródiájába fordulni, ennek ellenére mégis erősen tarja magát. Ebben a Szent Korona Tan siet a segítségére, ahová Kásler miniszter a tízparancsolattól tegnap eljutott: “A Szent Korona eszme máig nemzetösszetartó erő, amelynek értelmében az ország és a hatalom nem az uralkodóé, hanem a koronáé, amelynek része az uralkodó és a nemzet, ketten együtt alkotnak egy egészet.” – Jelentette ki az onkológus fősámán.
 
Nincs mitől félnünk, ha ilyen emberek vezetnek minket, ha mást nem is, a végítéletkor a bűnbocsánatot biztosan elnyerjük, és az sem semmi. Sírunk, ahová elsüllyedünk, tökéletes lesz, mert tegnap azt is megtudtuk, hogy a V4 nemcsak OVM nagy barátja, hanem sírásóversenyeket is rendeznek benne. A hódmezővásárhelyi csapat Trencsénben bronzérmes lett, és állítólag nagyon jó hangulatú volt a viadal.

Bővebben ...

Fábián András: Magyar diplomácia nem volt, hanem nincs

szijjarto-p2Mostanában az osztrák sajtómunkások érthetetlen éllel arról futtatják az eszmét, hogy ki lehet az a magyar diplomata,aki az amúgy lakhatatlan Bécs (csak azt a Lázár Jánost, csak azt tudnám feledni) kihalt utcáit rója, egy Aston Martin bőr kormánykerekét két ujjal pörgetve.

Képet is közölnek a nem mindennapi autóról, ami még a császárokat is látott Bécsben sem tűnik másként, mint cifra urizálásnak. Pedig ott azért volt hagyománya a fényűzésnek, míg no-go zónává nem változott e hajdan mesés város. Különösen felkeltette a figyelmet ez a mi magyar diplomatánk, miután az efféle luxusjárgányok eddig csak Közel-keleti olajhercegekhez köthetőek. Igaz, azok leginkább aranyból készültek, a hercegek gyerekeié meg minimum aranyozva vannak.
 
Nyilván senki rá se bojszintott volna erre az egész Aston Martin ügyre, ha kiderül, hogy ez egy brit diplomata járgánya, akit úgy hívnak, hogy Bond. James Bond. Pontosan tudjuk azonban, hogy a hanyatló nyugat nem hagy ki egyetlen kínálkozó alkalmat sem, ha édes hazánkat, a világ lendkerekét, a szabadság viszonyítási pontját, ezt a mi felülmúlhatatlanul gyorsan fejlődő Magyarországunkat támadhatja. Meg is teszi, amikor csak teheti. Nyilvánvaló és egyértelmű, hogy irigyeink támadásainak vagyunk most is alanyai és elszenvedői.
 
Vannak emlékképeim hajdani diplomáciai szolgálati éveimből, és meg kell mondanom, az én időmben azért még nagykövet urunk sem engedhetett meg magának efféle csodamasinát. Nagy szüksége nem is volt rá, persze, hiszen hozta-vitte őt az állami Mercedes állami sofőrrel. Micsoda idejétmúlt, léha dekadencia! Magángépjárműre legfeljebb őexcellenciája, a nagykövet asszony számára kellett költeni. Változnak persze és szerencsére az idők. Ahogy Magyarország ütemesen erősödik, kezdi beérni a világ legfejlettebb országait, mi több, lassan, itt-ott, meg is előzi azokat. A külszolgálatra kényszerült magyaroknak minden esetre már láthatóan biztosítani tudja az ország azt a színvonalat, ami az ő életnívójukon és köreikben elvárható. Esetünkben azt még kissé meg is haladja, már ha a brit kollégákat nem vonjuk be ebbe a körbe.
 
Ne irigyeljük mi azért a magyar diplomatákat. Jól megy ugyan (talán) nekik, de nem könnyű az életük. Egyrészt egy jelentős részük ma már nem a szakmai szamárlétra megmászása után került, ahova került. Futsal termekben edzett, kisportolt atlétákként ugyan nyilván kiválóan futnak majd, amikor futni kell, az ész azonban, lássuk be, nem azok osztályrésze, akik ördögien kezelik a labdát. (Kabát Petin például én mindig hallatlanul elcsodálkozom.) Ma már a nyelvtudás sem olyan követelmény, ami nélkül egy minden egyéb tekintetben kiemelkedő képességű főkonzul ne tudná ellátni a feladatát. Mondjuk, a Milanói Scala díszpáholyát remekül be lehet mutatni miniszterelnök urunknak és bájos feleségének. Persze kellő felkészülés után. A Photoshop kiváló eszközrendszere segítségével. Igaz, Jenő?
 
Különben is! Miért támasztanánk mi túlzott igényeket a beosztottakkal szemben, amikor az államtitkárok, helyettes államtitkárok, sőt maga a barokkos túlzással miniszternek nevezett illető is – finoman fogalmazva – olyan, amilyen… Akivel lehetett azzal mi már összevesztünk, mint bolond bojtár a falusi kocsmában. Azt hihetnők, hogy egy olyan fiatalember, aki tojások közt nevelkedett (aki nem tudná, apuci a Szijjártó-tojás), az majd a diplomáciai tojáshéjakon is óvatosan és megfontoltan pipiskedik, ahogyan az már egy ilyen magas polcon illendő és szokás. Hát nem. Szijjártó, durr, a kirakat!
 
Szóval, mondom, meg vagyunk mi áldva vagy verve ezekkel a magyar diplomatákkal. Valahogy soha nincs az úgy jól, ahogy ők azt jónak gondolják. Nyilván a nemzetközi környezetben van a hiba. Mindenki más hülye, ugye, csak mi vagyunk valami haszongépjármű. Igen, igen. Jó is, hogy eszembe jut. Tulajdonképpen mindig a gépjárművekkel van a baj. Egy héten belül immáron másodszor (meg persze amiről még nem is tudunk).
 
Kezdődött először is ezzel a Gruevszkivel. Őt is a magyar diplomaták szállították ide a vesztőhelyről, akarom mondani a börtön kapujából (Istenem, mindig ez a börtön, ez a fenyegetett élethelyzet). Ráadásul diplomáciai rendszámú autón.

Bővebben ...

A végén ott fogunk állni a csontig lerabolt országban és nem fogjuk érteni, hogyan történhetett ez

6lsdnjbkfmu1Komoly cikk jelent meg a 24.hu-n arról, hogy egy mindössze négyfős, egy nyírségi kocsmába telephelyként bejegyzett, minimális forgalmat bonyolító cég olyannyira biztos lehetett abban, hogy ők fogják megnyerni a kukaholding pénzbehajtó buliját, hogy már akkor elkezdték kiépíteni az országos hálózatot, amikor a pályázat végeredményét még ki sem hirdették. Sőt, már azelőtt, hogy a pályázatot egyáltalán KIÍRTÁK volna. Jóval előbb tudhatták a végeredményt, ami összefüggésben lehet azzal, hogy a győztes cég (mely ellen a NAV behajtást kezdeményezett nagyjából akkor, amikor a pályáztatásnak nevezett cirkusz is zajlott) vezetője Seszták Miklós falubelije. A behajtócég működésére leginkább az volt a jellemző, hogy a cég jól járt, azok az alvállalkozók és alkalmazottak azonban, akik a tényleges munkát végezték, nem jártak jól.

Lehetne azt mondani, hogy véletlenek sorozatáról van itt szó és biztos vagyok abban, hogy a pártpropaganda betanított munkásai pontosan ezt fogják állítani, valamint körkörösen kikérik maguknak a gyanúsítgatást és szemrebbenés nélkül azt fogják állítani, hogy Gyurcsány/Soros/Márky-Zay/Heller Ágnes/Bródy János/Alföldi Róbert/Gémesi György/Botka László (valamelyikük, vagy akár mindannyian) tehetnek mindenről.

24.hu

Biztos lehetett abban a négyfős nyírségi cég, hogy megkapja a kukaholding pénzbehajtó bizniszét / 2018.11.19.
Nagyon bátran vagy nagyon jó információk birtokában vágott bele a nyírségi Nagykálló egyik kocsmaépületében székelő Pepp and Cars Kft. az NHKV Nemzeti Hulladékgazdálkodási Zrt. szemétdíjbizniszébe. - A Pepp and Cars 2016-ban nagyjából egy falusi vegyesbolt forgalmához mérhető 19 millió forintos bevétellel rendelkezett, tartozásai miatt pedig 2017 elején a NAV végrehajtás indított ellene.


A szomorú valóság azonban az, hogy ez az ügy semmiben nem más, nem rosszabb és nem aljasabb, mint bármi egyéb, ami ebben az országban történik. Ez a fideszes gépezet működésének gyönyörű példája. Ez megy évek óta, minden területen ugyanez történik, ennek tapsol a fél ország. Pontosan ennek.
 
Jól látható volt ez akkor is, amikor Simicska Lajos vitte sorra a megbízásokat, majd abban a pillanatban, amikor összeveszett a bűntársával, máris nem ő, hanem Mészáros Lőrinc lett a legalkalmasabb minden feladatra. Ez persze csak a felszín, de alacsonyabb szinteken is pontosan ez megy. Baráti és családi alapon osztják az elvtársak egymás között azokat a pénzeket, melyekből az ország élhetőbbé tételét kellene biztosítani. De ez nem történik meg egyetlen esetben sem, mert soha nem ez volt a cél. A cél nem más, mint a társadalom teljes kifosztása. A legfelsőbb szinten, a legzsírosabb üzleteket viszik az Orbán pereputty tagjai és a közvetlen strómanok, a maradékon megosztoznak a hűséges szolgák. Jut mindenkinek valami. Ilyen üzletek, mint a fenti, állami támogatások, szerződések, a legalján néhány trafik, pár sportklub. Ezer és ezer módot találnak arra, hogy senki más, egyetlen normális, saját erőből működő vállalkozás se juthasson üzleti lehetőséghez. A mohó hiénák bendője telhetetlen,soha nem laknak jól.
 
Egy időben volt egy olyan indok a választók részéről, hogy ezek már megszedték magukat, ezekre kell szavazni, mert ha újak jönnek, azok még éhesek, többet fognak lopni. Azóta kiderült, hogy nem, ezek soha nem laknak jól. Sőt, minden falattal csak éhesebbek lesznek, minden nappal többet zabálnak. Elég, ha bárki körbenéz a saját környezetében és ezt fogja tapasztalni. Kicsiben vagy nagyban, de a fideszes banda nyomulása és önfeledt csámcsogása látható mindenhol, minden területen. A városoktól kezdve a legkisebb zsákfaluig ez van. Mindegy, hogy most éppen (megint) Seszták neve bukkant elő, lehetett volna bárki más, akár Orbán Ráhel barátnője, vagy a barátnője barátnőjének a barátnője is. Mert mindenkinek van egy ismerőse, az ismerősnek is van ismerőse és mindegyikük fontosabb, mint tetszőleges olyan polgár, aki nem tartozik a brancsba.

Bővebben ...