Hírek

A nyugdíjasok szerint romlott a helyzetük

ovi_mikuA megkérdezettek több mint háromnegyede szerint a nyugdíjasok többsége nehezen tud megélni Magyarországon. A Publicus Intézet a Vasárnapi Hírek megbízásából, szeptember 14 és 18 között, 1014 fő megkérdezésével készített reprezentatív közvélemény-kutatásban vizsgálta a magyar választókorúak nyugdíjasokkal kapcsolatos egyes véleményeit. Némileg többen gondolják úgy, hogy az elmúlt években a nyugdíjasok helyzete romlott. A megkérdezettek több mint háromnegyede szerint a nyugdíjasok többsége nehezen tud megélni Magyarországon.

A válaszadók egyharmada szerint a hazai átlagnyugdíj havi 84 ezer forintnál kevesebb és a válaszok átlaga 98,4 ezer forint. Tíz megkérdezettből majd’ kilenc fő szerint helyes, hogy a nyugdíjasok nagyon kedvezményes áron utazhatnak. A megkérdezett aktívak több mint fele támogatja, hogy a nyugdíjasok helyzetére az állam a jelenleginél többet fordítson. Tíz válaszadóból nyolc szerint még mindig túl sokan vannak, akiknek túl kevés a nyugdíjuk. A megkérdezettek harmada szerint valamelyik Fidesz-kormány tette a legtöbbet a nyugdíjasokért, és ötöde szerint valamelyik MSZP-kormány.
 
A megkérdezettek fele (49 százalék) szerint a nyugdíjasok helyzete az elmúlt 3-4 évben érdemben nem változott, ám némileg többen gondolják úgy, hogy romlott (26 százalék, 20 ellenében). A Fidesz-szavazók körében többségben vannak, akik szerint inkább javult a nyugdíjasok helyzete (44 százalék, 7 ellenében), azonban a többi párt támogatói és a bizonytalanok is másként látják ezt. Leginkább az MSZP szavazók szerint romlott a nyugdíjasok helyzete ebben a ciklusban (52 százalék, 7 ellenében), de a bizonytalan szavazók körében is háromszor többen látják negatívan a helyzetet (30 százalék, 10 ellenében).
 
A nyugdíjasok többsége szerint is inkább romlott a helyzetük (37 százalék, 23 ellenében – míg 39 százalék szerint érdemben nem változott), azonban az aktívak körében hibahatáron belül vannak az értékek (19 százalék szerint romlott, míg 21 százalék szerint javult).

A megkérdezettek több mint háromnegyede (77 százalék) szerint a nyugdíjasok többsége nehezen tud megélni Magyarországon. Ezt minden vizsgált társadalmi csoport eképpen gondolja, még a Fidesz szavazóinak majd’ kétharmada is (61 százalék, 35 ellenében). Leginkább az MSZP és a bizonytalan szavazók vélekednek így (94 és 84 százalék), de a Jobbik szavazók véleménye sem tér el ettől érdemben (82 százalék). Az aktívak és a nyugdíjasok között is hibahatáron belüli a véleménykülönbség ebben a kérdésben.

Bővebben ...

Bod Péter Ákos: A magyar utókor átkozni fogja ezt a generációt

bod-peter-a5Ma már csak a politikai szándéktól függ, hogy Magyarország mikor kéri belépését az eurózóna előszobájába, a csatlakozási feltételeket ugyanis többé-kevésbé teljesíteni tudja. Amikor felteszik a kérdést, akarunk-e a klubhoz tartozni, nehéz lesz nemet mondani, hiszen nemzeti érdek, hogy a magyar gazdaság, a háztartások és az állam erős, stabil, kiszámítható valutát használjon.

 
A csatlakozás alig néhány tucat embernek – például a kormányfőnek, a nemzeti bank elnökének, a monetáris tanács tagjainak – lenne hátrányos, és ők azt fogják mondani: ez szuverenitási kérdés. Pedig itt a történelmi pillanat – nyilatkozta a 168 Órának Bod Péter Ákos, a Budapesti Corvinus Egyetem professzora, volt jegybankelnök.
 
Politikai vagy gazdasági kérdés az euró magyarországi bevezetése?
 
– Most már egyértelműen politikai. De nem az a kérdés, belépünk-e az euró­­zó­­nába, hanem hogy milyen időpontot választunk hozzá. Amikor Magyarország aláírta az Európai Unióval a csatlakozási szerződést, annak része volt, hogy átvesszük a közös fizetőeszközt. Ez alól átmenetileg kaptunk felmentést, arra az időre, amíg gazdaságilag felkészülünk rá. Most azzal, hogy a britek kilépnek az EU-ból, homogénebb lesz a közösség, s elemzők szerint a német parlamenti választások lezárulta után felgyorsul az EU következő fejlődési szakaszának előkészítése. Abban az euró nem egy ügy lesz a sok közül, hanem az egyik nagy ügy olyanok mellett, mint a határok védelme vagy az unión belüli és a kívülről érkező migráció. Az is megeshet, hogy azoknak az államoknak, amelyek technikailag készen állnak belépni az euró ERM II-nek nevezett előszobájába, vagyis az európai árfolyam-mechanizmusba, heteken belül nyilatkozniuk kell, hogy fejben és szívben is felkészültek-e.
 
Magyarország készen áll?
 
– A feltételeket, amelyek az inflációt, a költségvetés hiányát, a hosszú távú hitelek kamatait jelentik, teljesítettük. A forint árfolyama sem ugrál különösebben, az államháztartás felhalmozott adóssága azonban jóval felette van a megengedett GDP-arányos 60 százaléknak. Rajtunk kívül eddig egyetlen új belépőnek sem volt problémája ezzel a limittel. Kérdés, ha a kormány kérné, milyen engedményeket kapna ez utóbbi ügyben az EU-tól. Különben 2002 környékén az államadóssági mércét bőven teljesítettük, s Orbán Viktor akkori miniszterelnök, még kívül az ­unión, azt mondta, Magyarország az elsők között szeretne csatlakozni az euróhoz. Meg is nevezett egy teljesíthetetlenül korai, 2005-ös dátumot. De ez már a múlt. Ma hazánk egyébként gyakorlatban már része az eurózónának, hiszen euróban történik a külkereskedelem elszámolása, sok belföldi vállalkozás is euróban üzletel, euró­­ban érkeznek az uniós támogatások.
 
Az állam meg a háztartások azonban forintot használnak, gyakori ellenérv az euró bevezetésére, hogy éppen a lakosság szenvedi majd meg legjobban.
 
– Az új árakat meg kell majd tanulni, ez valóban sokaknak kemény feladat lesz. De ez nem ok a kimaradásra. Az sem, amit gyakran mondanak, hogy a bé­­reink túl alacsonyak. Ez igaz ugyan, de azok voltak Litvániában és Lettországban is, mégis beléptek az eurózónába. A magyarnak megfelelő szintűek voltak a jövedelmek Szlovákiában, amikor jelentkeztek az ERM II-be, majd átvették az eurót. Vagyis a bérek kérdése nem lehet indok a kívülmaradásra. 168ora_logo

Bővebben ...

Lakner Zoltán: Kivándorló­ország

kerites-hat6Szakmányban leplezi le az összeesküvéseket Orbán Viktor. Jobban mondva, valójában mindig ugyanazt az összeesküvést tárja fel: a kötelező betelepítés fondorlatát. A folyton konspirációt orrontó politikus – gyakran csak megjátszott – küldetéstudata pontosan illik egy tekintélyelvű vezető jellemrajzába.

Nem mintha nem volna valódi és komoly a menekültválság, ám ami Európában ennek kapcsán zajlik, az nem konspiráció, hanem egy súlyos politikai vita nagy erejű társadalmi és gazdasági mozgásokról és következményeik lehetséges kezeléséről. Sokféle érdek ütközik egymással, megdöbbentő helyzetek alakulnak ki, amelyek megrázzák a közvéleményt, mindez mégsem jelenti azt, hogy a „tudjukkik” kiszámított módon irányítanák az eseményeket.
 
Amikor egy politikus ilyen fajta végső irányítói szerepet lát bele valamelyik ellenfelébe, akkor valójában magának követel akkora hatalmat, hogy a démonikus erejű ellenféllel megküzdhessen. Orbán folyton arra hivatkozik, hogy egy üzletember vagy a civil szervezetek nem rendelkeznek választói felhatalmazással – és persze azzal tényleg nem, hiszen ők nem pártpolitikusok, nem lehet szavazni rájuk –, ám amikor kétségbe vonja a jogukat arra, hogy a társadalmi folyamatokat alakítsák, akkor valójában azt vallja meg: szíve szerint lemetszené a nyilvánosság neki nem tetsző hajtásait.
 
A legújabb összeesküvés-elméleti formula a „Soros-terv”; vélhetően egy nyári agitprop brainstorming eredménye, ugyanis júliusban lépett vele fideszes politikus először a nyilvánosság elé. Ám azt, mennyire nincs új még a narancssárga nap alatt sem, jelzi, hogy Orbán majdnem két évvel ezelőtt már jó alaposan leleplezett egy „akciótervet”: az európai baloldal és a nemzetközi „nagypénzek” mozgatóinak „beszállítási terve” a világtársadalom és a világpolgárok kozmopolita közösségének koncepcióján alapult a kétségkívül olvasott miniszterelnök szerint. E kifejezésekből az ínyencek ráismerhettek Jürgen Habermas német filozófus és szociológus évekkel korábban megjelent, magyarul is kiadott és a szerző által Budapesten is bemutatott kis könyvecskéjére, ami valóban szólt a világtársadalomról, ám a lényege egyebek mellett éppen az volt, miként lehetne ezt a nemzetállamokkal valamiképp összehangolni. Szóval ha Orbán – vagy a környezetében bárki – valóban olvasta a könyvet, szándékosan tévedett, amikor értelmezte. Igaz, a nemzetek Európájának önjelölt élharcosa számára még annyi kozmopolitizmus is sok, amennyit Habermas tényleg leírt.
 
Sok nemzeti konzultációs kérdőív lefolyt azóta a Dunán. A legutóbbi konzultáció nem is olyan régen, június végén zárult le, lepődjünk meg, egy Orbán-beszéddel, amelyben a miniszterelnök a civileket és Sorost egyazon „maffiahálózat” részeként állította be. Itt hangzott el a másnap máris plakátra ugró mondat: Ne hagyjuk, hogy Soros nevessen a végén! Csakhogy hajszál került a feketelevesbe: a magyar kormány elvesztette a saját maga által kezdeményezett kvótapert. Az ítélet közeledtével a magyar illetékesek egyre zaklatottabban adtak hangot szörnyű gyanújuknak, hogy Soros keze betette a lábát az Európai Bíróságra. A kudarc demoralizáló – lenne, ha nem tudnánk, hogy bármely Fidesz-vereség kihozható „politikailag érvényesre”. Az új nemzeti konzultáció célja lényegében az, hogy a kormánypárt a híveivel leszavaztassa a bíróság ítéletét. Soros tervez, Orbán végez.
 
Miután ezzel alaposan túljárunk az imperialisták eszén – nem lennék most a helyükben –, újabb lépést teszünk az áhított cél felé, hogy, úgymond, ne legyünk bevándorlóország. Bár a magyar kormány minden erejét bevetette azért, nehogy el kelljen bírálnia 1294 ember menekültkérelmét, és most arra vár, hogy értelmezése szerint lejárjon az erre vonatkozó határidő, valójában két másik csodafegyvernek van döntő hatása a bevándorlás elleni küzdelemben. 168ora_logo

Bővebben ...

És eljövend a kukorékolás

ovi_rabloEgy hírportálról másolom:

"Orbán szerint önbizalom nélkül nincsen siker, az ő kormánya pedig olyan, amelyik nem csak jön és elkoboz, segít is, így járulva hozzá a vállalkozók önbizalmához. Szerinte a magyar emberek értenek a gyógyszeriparhoz, a Béres ennek a legjobb példája.
Könnyen lehet, hogy ez a magyarok nyíltszívű, segítőkész voltából fakad."
Tessék szíves lenni segíteni nekem, mert én ezt nem értem. Más kormányok csak jönnek és elkoboznak? És kész? Ilyenek a kormányok? A világ többi részén? Csak a magyar kormány nem? Ami különben abban azonos a világ összes többi kormányával, hogy jön és elkoboz. Viszont a magyarországi kormány nem csak jön és elkoboz. Segít a magyarországi kormány, és ebben aztán abszolúte különbözik a világ többi kormányától.
Helyes a levezetésem? Remélem.
De ez még nem jelenti azt, hogy értem a fentieket. Mert ez azért mégis csak arról szól, hogy a magyarországi kormány jön és elkoboz. És ebben a pillanatban nem érdekel, hogy ezt nagy és gyümölcsöző harmóniában teszi a világ összes többi kormányával.
 
Engem egy dolog érdekel: ez a primitív gazember vagy annyira ostoba, hogy nem veszi észre, mit állított ezzel a mondattal, vagy nem is érdekli, miféle visszhangot vált ki a nyílt beismerés, miszerint az ő kormánya jön és elkoboz.
 
Legfőképpen azért nem értem ezt itt, mert én úgy tudom, általában a kormányoknak nem feladatuk, hogy jöjjenek és elkobozzanak. Úgy tudom, még az sem feladatuk, hogy különféle szervezeteket jövésre és elkobzásra utasítsanak, de lehet, ezt is rosszul tudom.
 
Azt mindenesetre valószínűsíteni merem, hogy az általam bizonytalan időpontra tett esemény, melynek során a magyarországi kormány minisztereinek elnöke felugrik az asztalra és kukorékolni kezd, most már találgatás tárgyát képezheti mint közeljövő dátum. (A nyíltszívű, segítőkész magyarok jelzős szerkezetet már nem jelzi az én készülékem. Csak némi émelygést érzek, de ez rendes és általános.) 
 

Szabaduljatok meg a gonosztól!

Orban_gonoszSzabaduljatok meg tőlem, barátaim! Elegem van magamból, elegem van abból, amit veletek és Magyarországgal tettem. Elegem van mindenből.

 
A legszívesebben visszacsinálnám az egészet Lennék az, aki voltam, pontosabban, az, akinek egykor mutattam magam.
 
Romlott, reménytelen és korrupt országot építettem nektek, most már, ha akarnám, sem tudnám visszacsinálni. Bebetonoztam a hatalmamat, mamelukokat neveztem ki minden posztra, és a rendszer már magától működik.

Bővebben ...

Hiába kergeti őket Orbán, az osztrákok elfutnak előlünk

8ca1f372a60Most Orbán Viktor dobta be, hogy 2030-ra lehagyjuk Ausztriát. Mi pedig utánaszámoltunk, hogy ehhez milyen meredek fejlődési utat kellene bejárnunk.

A miniszterelnök a velencei Fidesz-frakcióülésen ismertette 12 éves, 3 kormányzati ciklusra szóló, meglehetősen derűlátó elképzelését, amely szerint 2030 táján hazánk minden téren, még a most még rosszabb oktatási, egészségügyi vagy gazdasági mutatókban is lekörözi majd régiós szomszédait, köztük Ausztriát is. A nagy tervet a gazdasági növekedés adataiból vezette le, hozzátéve, hogy a jó mutatók a 2010-et követő unortodox gazdasági intézkedéseknek, vagyis a „matolcsyzmusnak” köszönhetőek. 
 
Utánaszámoltunk, hogy Ausztria lehagyásához milyen meredek fejlődési utat kellene bejárnunk. Megnehezítette a dolgunkat, hogy a miniszterelnök nem fejtette ki pontosan, hogy mire gondol, amikor az osztrákok lehajrázásról beszélt. Ezért több modellszámítást végeztünk abból kiindulva, hogy Orbán Viktor valamelyik fontos, a jólétet számszerűsítő gazdasági mutatóra utalhatott. Egyszerűbben fogalmazva, a hvg.hu megpróbálta kitalálni a magyar miniszterelnök gondolatát. 
 
Gondolhatott Orbán Viktor az egy főre jutó GDP-re, ez esetben ilyen számítás mellett teljesül a célkitűzése: ha azt feltételezzük, hogy Ausztria innentől kezdve nagyjából stagnálni fog, ahogy az utóbbi években tette – akkor átlagosan évi 8,9%-ot kell a magyar GDP-nek növekednie ahhoz, hogy 2030-ra utolérje Ausztriát. Érthető, de van vele egy kis gond. Az Orbán kormány elmúlt 7 évében átlag 2,3% volt a növekedés. Ennek közel a négyszeresét kell tartani 14 éven keresztül. Valahogy így:

Ha a hétköznapi szinten sokkal jobban érzékelhető mutatóra, az egy főre eső GDP vásárlóerő-paritáson számított értékére gondolt (ami komoly segítség ahhoz, hogy a gazdasági teljesítményt kivetítsük az életszínvonalra), akkor Ausztria EU-hoz viszonyított stagnálása esetén évi 4,6 százalékot kell a magyar mutatónak emelkedni az EU átlaghoz képest.

Ha azt feltételezzük, hogy Ausztria nemhogy stagnálna ebben a mutatóban, hanem minden évben egy százalékpontot esik az EU átlaghoz képest, akkor csak 3,7 százalékot kell évről évre nőnie Magyarországnak. 

Bővebben ...

Fontossági sorrend

politikus-logikaAmi azt illeti, a magyar ellenzék - beleértve a civileket is - remekül van. Ami életérzését illeti, leginkább úgy érzi magát, mint kutya a kútban, de már kapálózni is csak alig-alig szokott, apatikusan várja a választásokat, mint vágómarha a taglót - jöjjön, aminek jönnie kell. Ez persze nem akadályozza meg egyik szerveztet vagy személyt sem abban, hogy jó nagyokat rúgjon a másikba, de hát ez is régi magyar sajátosság.

Mohács előtt, sőt utána is leginkább egymással voltunk elfoglalva, jóllehet volt vagy tizenöt év Buda elfoglalása előtt, amikor igazán lehetett volna tenni is valamit, azon kívül is, hogy mindenki a maga gesztenyéjét próbálta kikaparni a parázsból.
Ma sincs másként, legfeljebb annyiban, hogy az elpofátlanodott diktátorocska profi módon hülyíti a népet, olyannyira, hogy a felcsúti vicinálison utazó bambapofájú honfitársunk nem a szégyentelen lopáson van felháborodva, hanem az ellenzék asszonyainak migránsok általi megpocsékolását vizionálja.
A hülye - nem tudja, hogy a nemi erőszaktevőknek fontosabb, hogy áldozatuk bögyös legyen, mint hogy azzal foglalkozzanak, hogy áldozatuk erőszaktevés közben virágénekeket énekel, vagy az Internacionálét.
 
A deviáns magatartás leginkább rendkívüli élethelyzetekben fordul elő. a menekülés pedig rendkívüli élethelyzet, ami persze nem menti az erőszaktevőket, akik láthatólag legalább annyian vannak, mint brit tudósok a médiában.
Merhogy ha a migráns utánafüttyent a szépasszonynak, akkor azt már nemi erőszakként kezeli az ebben érdekelt média - lásd a szilveszteri eseményeket, melyek során a veszélyre izguló nők lelkesen odatartották kívántos popsijukat, hátha belecsíp valamelyik kanos arab gyerek.
Ha megtörtént az atrocitás, akkor azonnal nemi erőszakról szólt a nóta, de valóságos erőszak semmivel sem történt több, mint egyéb szilvesztereken.
Nálunk meg egyáltalán nem okoztak semmi problémát a migránsok, messziről jött ember pedig azt mond, amit akar.
A Soros-terv elérte a célját, felesleges volt a chemtrail permetezése, Orbán hatékonyabb volt, és akkor még kedvenc kerítéséről nem is beszéltünk.
Az ellenzék meg hagyja az orbáni baromságokat zavartalanul hirdetni, sőt, még alá is játszik az idiótizmusnak, a milliárdnyi bevándorlóról szóló történeteknek, a félelemkeltésnek, ahelyett, hogy azon dolgozna, hogy korrekt és valós magyarázatokat adna napjaink kihívásaira.
 
Ez persze némi felkészülést igényel, emellett szervezőmunkát is, hiszen ahhoz, hogy szembeforduljunk a hazugságokkal, leginkább média kellene, meg olyan PR szakemberek, akik képesek megfogalmazni azokat az üzeneteket, melyek eljutnak a legegyszerűbb emberekig is.
De média nincs, hát akkor más módszerekkel kellene élni, de leginkább szervezetekkel rendelkezni minden településen, településrészen, merthogy a személyes propagandánál még ma sem találtak ki jobbat.
Ha emellett tudatosítjuk, hogy Orbán hazudozik, akkor fel lehet venni a harcot vele, de ha helyette Gyurcsányt szapuljuk, akkor eleve halott az ügy.
Márpedig a mai ellenzék számára a nyolc évvel ezelőtt lemondott miniszterelnök a központi kérdés, ami egyrészt érthető, hiszen a politika szereplői számára ő az abszolút viszonyítási pont, hozzá mérik magukat és többnyire könnyűnek találtatnak.
Pedig hát Gyurcsány sem maga a tökély - és akkor el lehet képzelni, hogy a többiek milyenek.
És hát lássuk be, ma már nem annyira fontos a személye sem, hiszen hatalma nincs, pártja sem egy tömegpárt, és mégis.
Hogy Orbán fél tőle, az természetes, egyébként is paranoiás, emellett ő aztán pontosan tudja, hogy mennyi van a rovásán.
De ez a helyzet - még ha azokat a politikusokat leszámítjuk is, akik Orbán megbízásából, vagy Orbán pénzéért politizálnak, akkor is elborzasztó,
Talán itt van a magyarázat az ellenzék kudarcaira.
A politikus legfőbb jellemzője lényeglátása kellene, hogy legyen.

Bővebben ...

Orbán öszödi beszéde

20170918orbr11 éve, 2006. szeptember 17-én került nyilvánosságra Gyurcsány Ferenc őszödi beszéde. Pontosabban a beszédnek egy gondosan megszerkesztett, megvágott részlete. Orbán őszödi beszéde eddig még nem került nyilvánosságra, de most közzé tesszük.

Drága  hülyéim, magyarok!

Most mit vagytok úgy oda? Miért bámultok rám, mint borjú az újkapura? Buta, kifejezéstelen tekintettel. Úgy tesztek, mintha nem tudtátok volna, hogy mi lesz. Mitől vagytok kiakadva? Miért mondjátok, hogy nem tudtátok?
 
Munkát vállaltatok egy kuplerájban és nem sejtettétek, hogy mi lesz a dolgotok?
Lehetett tudni, nem rejtettem véka alá soha.
 
Na jó, nem mindig mondtam meg nyíltan, hogy mire készülök. Nem akartam szájbarágós lenni, gondoltam, hagyok nektek egy kis intellektuális kihívást. Azt hittem, hogy negyven év egypártrendszer után képesek vagytok megfejteni a kódolt üzeneteket. Tudtok a sorok között olvasni, ismeritek a szavak valódi jelentését, és a testbeszéd értelmezése sem idegen tőletek.
 
Tudtátok, hogy mi vár rátok.
 
Néhány évvel ezelőtt jobb társaságban kiröhögték, aki azt mondta, hogy visszahozom nektek Horthyt. Államosítok mindent, látástól vakolásig, és csak kevesek kiváltsága lesz a tájékozódás.
 
Hogy a papok befészkelik magukat az iskolákba, a családokba, a hálószobákba.
Kinek a pap, kinek a paplan.
 
Stadion és kisvasút lesz oktatás és egészségügy helyett.
 
Kiröhögtétek, aki ezt mondta, hülyének hittétek.
 
Legalább magatoknak ne hazudjatok, aranycsibéim! Ti tényleg nem tudtátok, hogy lebontom a jogállamot, és sóval hintem be a helyét? Nem kellett professzornak lenni hozzá, hogy valaki megértse, filozófusnak sem.
 
Ha lett volna hozzá fületek és szemetek, már régen tudnátok, hogy mi a dörgés. Akkor például, amikor azt mondtam, hogy oszt jó napot.
 
Hogy a haza nem lehet ellenzékben.
Hogy egy a tábor, egy a zászló.
 
Adtam már jeleket korábban is. Füstjeleket, ha úgy tetszik. Jó húsz évvel ezelőtt, amikor egy Fidesz-közeli kolléga egyetlen nap leforgása alatt tucatnyi köztartozásos céget vásárolt Kaya Ibrahim és Joszip Tot urak lopott útlevelével. Lehetett volna gyanakodni. És amikor rákérdeztetek, az volt rá a válasz, hogy mindenkinek alkotmányos joga hülyének lenni.
 
Amiben amúgy van igazság. Más kérdés, hogy az is alkotmányos jog-e, hogy mindenkit hülyének nézünk.
 
Legyetek erősek, aranycsibéim: alkotmányos jog ez is.
 
Majd meglátjátok, mi lesz még itt. Rá sem ismertek a saját országotokra, azt hiszitek majd, hogy idegenben vagytok. A mesés keleten, teszem azt.
Trafikmutyi, földbérletek? Quaestor-botrány? Ti tényleg nem tudtátok?
 
Migráncsokkal riogatlak, Sorossal rémisztgetlek benneteket, hogy hozzám szaladjatok védelemért.
 
Azt viszont megígérem, hogy nem Soros nevet a végén, és nem leszünk gyarmat. Üzenjetek Brüsszelnek, hogy nincs rá szükség, mert a magatok foglyai vagytok.

Bővebben ...

Orbán és társai esélytelenek - a gyarmatosítás már megtörtént

gyarmatHogyan gyarmatosította a nyugati tőke Kelet-Közép-Európát? Nem egy mélymagyar hírportál, hanem a Bloomberg publicistája adta ezt a címet írásának. Szerinte a régióban hatalomra került nacionalista politikusok már elkéstek: nincs esélyük országuk függetlenségének helyreállítására.

Hamarosan újabb kelet-közép-európai ország kerülhet populista kormány irányítása alá, miután Csehországban az októberi választások előtt a közvélemény-kutatások szerint óriási fölénnyel vezeti a népszerűségi listákat az ANO, a nacionalista, dúsgazdag Adrej Babis üzletember pártja.
 



Ezzel a közép-európai ország csatlakozik Lengyelországhoz, Magyarországhoz és Szlovákiához, amelyek élén populista politikai erők állnak. Így aztán egy valami állhat csak útjába a régió radikalizálódásának: a nyugat-európai tőke - kezdi cikkét Leonid Bershidsky, a Bloomberg Berlinben dolgozó publicistája.
 

Külföldi kézben lévő országok

A nyugati befektetések olyan fontos szerepet játszanak ezeknek az országoknak a gazdaságában, hogy a nacionalista politikusok a gyarmatosító vadkapitalizmus áldozatainak állíthatják be társadalmaikat szemben az EU hivatalos ideológiájával, amely szerint az unió egyenrangú államok grandiózus gazdasági-politikai integrációja.
 
Bershidsky idézi Filip Novokmet, Thomas Piketty és Gabriel Zucman megjegyzését, miszerint a régió nemzetei "külföldi kézben lévő országok". Miután a külföldi befektetők meghatározott uniós tagállamokból, elsősorban Németországból érkeznek, a helyzet kezd hasonlítani ahhoz, ami a nagy országokat jellemzi: a prosperáló centrum kezében vannak a periférián lévő térségek.
 
A szerzőhármas szerint ez eltorzítja az egyenlőtlenségi mutatókat is. Az ezekben az országokban keletkező jövedelem és vagyon jelentős részét külföldiek tartják a kezükben, ami nem jelenik meg a nemzeti statisztikában, így a valóságosnál kisebbnek látszanak a belső társadalmi különbségek.

Bővebben ...

Na és hol vannak a keresztények?!

orban_kesz20Orbán Viktor olyan régóta igyekszik klerikálfasiszta elmebetegnek álcázni magát, leplezendő Keresztapa voltát, hogy úgy maradt. Na de hol vannak a keresztények, hogy elhajtsák a ..?

Hogy miért pont a keresztények, a magyar lakosságnak éppen ez a gyenge kisebbsége, miközben az elhajtás az egész társadalom dolga kellene hogy legyen..? Hát mert a kereszténységre hivatkozik a Nemzet Rablóvezére; a kereszténységre hivatkozva mondja ellenzékét Soros bérenceinek, „belső kerítésbontóknak”; a kereszténységre hivatkozva igényel magának még nagyobb hatalmat. A kereszténységre hivatkozva élesztgeti-erősíti a legalantasabb indulatokat; hatalmát az emberi butaságra, irigységre, aljasságra építi.
El kell ismernem: szilárd az az alap…
Vajon a Keresztény Értelmiségiek Szövetségében vannak-e keresztények? Úgy értem, olyanok, akiknek a kereszténység nem üzlet, nem is beteges önkielégítés, nem mások megvetésének, gyűlölésének, üldözésének ürügye, hanem embernemesítő szándékú hit, mondjuk, jézusi..?
 
És értelmiségiek? Úgy értem, olyanok, akik nem akarnak semmiféle hatalom lefizetett hátországává (hogy az orbáni szervezet és terrormédia kedvenc szavainak egyikét használjam: bérencévé) válni, hanem ragaszkodnak értelmiségi hivatásukhoz, és minden fennállóra elemző, megértő szándékú bírálattal tekintenek..? És kiállnak az értelem és tisztesség mellett – minél erősebb a Gonosz, annál elszántabban..?
Miféle társaság ez a KÉSZ, és még hány hasonló társaság jött létre? Miben különböznek ezek szellemiségüket, „lelkületüket” tekintve mondjuk a létező szocializmust dicsőítő egykori társaságoktól? Megjegyzem, azoknak a régieknek, legalábbis tagjaik egy részének lehettek megfontolásra, megértésre, netán még tiszteletre méltó motivációik is.
De mijük van például a KÉSZ tagjainak? Mi lehet az a tiszteletre méltó ok, amiért a hülyét adva lelkesednek az orbáni zagyva, embertelen aljasságokért? Nem könnyű mentséget találni: az egyetlen, ami menthetné őket, a hülyeségük… De, sajnos, általában véve nincs ok ilyen jóindulatúan megítélni a társaságot.
Nehéz elhinni, hogy pont keresztények ne éreznék a legalávalóbb és legbárgyúbb rasszizmus kénköves bűzét, amikor a Kedves Vezető Európáról, Magyarországról szólván „az altalaj kicserélésének” sorosi szándékáról zagyvál. Nem először emlegeti azt a bizonyos altalajt, ahogy korábban beszélt már élettérről, hasonlókról is. Nyilván nem normális a pali, de ezek a dumái mindig tudatosan kiszámítottak, sosem véletlen hablatyolások.
S hogy miért vagyok pont a KÉSZ-szel szemben ilyen goromba? A fentebb említett okból: mert hagyják – mit hagyják: azonosulnak vele! –, hogy ez a briganti hatalom a kereszténységgel „igazolja” magát; és mert lehetetlen nem látni, mit művel a migráncsozó-sorosozó, nemzetet megbecstelenítő bűnszervezet: eddigieknél is elviselhetetlenebb pokollá akarja tenni az országot mindazok számára, akik csupán némák, s az eszelős orbáni aljasságért akár csak lelkesedni restek…

Bővebben ...