Hírek
Tudta? Csak úgy nyüzsögnek a migránsgyerekek Magyarországon
- Részletek
- Készült: 2018. június 16. szombat, 13:20
- Találatok: 1594
Migránsok betelepítését készíti elő Szeged, írta a Pesti Srácok egy óvodapedagógusoknak tartott képzés hallatán. Pedig elég sok külföldi gyerek jár állami iskolákba - megtudtuk a pontos számokat, a főbb származási országokat. El sem hinné, hány migráns hátterű gyerek jár állami óvodába.
Muszlim gyerekek fotójával illusztrált, Szegeden már érzékenyítik az óvónőket a migránsgyerekekre című cikkel hergelt a Pesti Srácok egy szegedi képzés ellen, amit a Menedék - Migránsokat segítő Egyesület tart óvodapedagógusoknak. A kormányközeli lap azt a következtetést vonta le, hogy a szocialista Botka László által vezetett önkormányzat már a migránsok befogadására készül.
Szeged város visszautasította a vádakat, sajtóközleményben tudatta, hogy a KSH kereste meg egy a Duna-völgyének vándorlásait vizsgáló Duna Transznacionális Programban beadott pályázaton való részvételre. A projektben nyolc Duna-völgyi ország vesz részt.
A program sem érzékenyítő tréning, javítja ki a Pesti Srácokat Kováts András, a Menedék igazgatója, hanem kulturáliskompetencia-fejlesztés. A célja az, hogy egy óvodapedagógus elsajátítsa, miként tud egy eltérő kultúrájú gyerek speciális igényeivel, eltérő kulturális hátterével dűlőre jutni. Bognár Kata, a Menedék munkatársa pedig azt mondta el a hvg.hu-nak, mi is zajlik. A négynapos képzés elején először is fogalomtisztázás: kik is azok a migránsok, milyen háttérintézmények foglalkoznak velük - mert a politika összezavarta, megkavarta a fogalmakat. Sokan megijedtek a migráns szótól, de megnyugodtak, amikor kiderült, ez csak annyit jelent: olyan gyerekek, akiknek a szülei 3 hónapnál többet töltenek Magyarországon. Akár munkavállalás miatt, akár azért, mert letelepedési kötvényt vásároltak.
A képzésben főként kompetenciafejlesztés, szakmai önismeret-fejlesztő munka zajlik: milyen helyzetek fakadhatnak abból, ha a többségtől eltérő kulturális hátterű gyerekek járnak az intézménybe, és hogyan lehet a konfliktusokat kezelni?
Egyáltalán, honnan lehet tudni, hogy egy szimpla, két ember közti konfliktusról van-e szó, vagy az az eltérő kulturális háttérből fakad. Az óvódapedagógusok megtanulják, mik azok a szabályok, amikre tekintettel kell lenni, hogy tényleg fontos tiszteletben tartani, ha egy muszlim kisgyerek nem ehet disznóhúst. Arról is gondolkodnak közösen, hogy mik azok a többségi szabályok, normák, amiket pedig következetesen be kell tartatni és elmagyarázni az intézménybe járó külföldi gyerekeknek és szüleiknek. De önismeretről is tanulnak a pedagógusok, illetve arról is, hogy miként lehet beszélni a gyerekekkel a kulturális sokszínűségről. Szeged amúgy nyílt felhívást hirdetett a programra, azon indult Menedék, nem a város kérte fel őket. A képzésre pedig önként lehetett jelentkezni.
A külföldi gyerekek óvodai jelenléte egyébként nem elszórt jelenség, minden óvónő tudott személyes példát mondani: vegyes házasságokból érkező, diplomata, Szegeden tanuló diákok, és egyéb ott letelepedni szándékozó külföldiek gyerekeivel kapcsolatban lehet szükség a képzésen megszerzett tudásra, mondja Bognár. Ezen a négynapos kurzuson 18 óvodapedagógus vesz részt, de a fővárosban még nagyobb az érintettség, hiszen van olyan óvoda, ahol akár 40 százalékos is lehet a délkelet-ázsiai migráns gyerekek aránya. A pedagógusok visszajelzése egyértelműen pozitív volt.
Megkérdeztük az Emmit, hogy 2017-ben hány külföldi állampolgárságú gyerek járt magyar állami fenntartású óvodába. Ez a szám 2017. október 1-jén 2396 volt. A minisztérium megyék szerinti megoszlást is küldött:
Budapest |
1145 |
Csongrád |
85 |
Fejér |
60 |
Győr-Moson-Sopron |
214 |
Hajdú-Bihar |
46 |
Heves |
23 |
Jász-Nagykun-Szolnok |
29 |
Komárom-Esztergom |
50 |
Nógrád | 30 |
Pest |
234 |
Somogy |
48 |
Szabolcs-Szatmár-Bereg |
43 |
Tolna |
29 |
Vas |
34 |
Veszprém |
54 |
Zala |
55 |
Összesen |
2396 |
Az érintett óvodások szomszédos országok állampolgáraink mellett jellemzően Kína, Németország, Oroszország, az Egyesült Királyság, az Amerikai Egyesült Államok és Franciaország állampolgárai közül kerülnek ki. (És akkor hozzájuk jönnek még a vegyesházasságokból származó, sok esetben magyar vagy kettős állampolgár gyerekek.)
hirtv.hu /
Navracsics: A menekültgyerekek a társadalom hasznos tagjaivá válhatnak / 2018.06.16 .
nepszava.hu
Túl a valóságon - Krekó Péter az álhírek varázslatos világáról / 2018.06.16.A nevetségessé tétel jó módszer lehet a konspirációs elméletekkel szemben. - Még pár éve sem gondolta volna, hogy ilyen töménytelen mennyiségű álhírözönnel kétharmadot lehet szerezni Magyarországon – mondja Krekó Péter politikai elemző, szociálpszichológus.
444.hu
Orbán: „Nem akarunk a németek pénzén élni” / 2018.06.16.Leszögezte, hogy Magyarország tisztában van saját erejével, súlyával és feladatával mint uniós tagállam, és nem vágyik európai politikai szerepre. Mi, magyarok öntudatos, büszke, helyes önismerettel és reális helyzetértékeléssel bíró nép vagyunk - mondta, majd igen reálisan kijelentette, hogy Magyarország 2030-ra nettó befizető ország lesz az unióban. - „Nem akarunk a németek pénzén élni” - jelentette ki. Szó szerint ugyanezt elmondta 2012-ben is
168ora.hu
Az ügyészség lazán meghazudtolta Orbán Viktort, egész Magyarország megkönnyebbülten nevethet / 2018.06.16.„Az, hogy valamit nyilvántartanak, az nem jelenti azt, hogy nyilván van tartva” – kajánkodik péntek délutáni Facebook-posztjában Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője, aki nemrég rémhírterjesztés miatt feljelentést tett Orbán Viktor ellen a miniszterelnök kétezer Soros-zsoldosról szóló kijelentése miatt. - Orbán Viktor még az április 8-i parlamenti választásokat felvezető kampányban dobta be, hogy a kormányának hozzávetőlegesen kétezer Soros György zsoldjában álló emberről van tudomása.
168ora.hu
Minden eddiginél pofátlanabbul csúsztat Szijjártó államtitkára a CEU ügyében / 2018.06.16.Szabályosan a nyilvánosság pofájába röhögött, s ismét nem adott választ a kormány CEU-ügyben, ezúttal Ungár Péter LMP-s országgyűlési képviselő „Mikor készül el a kormány állásfoglalása a Közép-európai Egyetem felsőoktatási törvénnyel összhangban lévő tevékenységéről?” című írásbeli kérdésére. - Az illetékes külgazdasági és külügyminiszter, azaz Szijjártó Péter nevében államtitkára, Magyar Levente „írt vissza” (válasznak ugyanis nehezen lenne nevezhető a rövid üzenet) Ungárnak, méghozzá összesen annyit: „A felsőoktatási törvény világosan fogalmaz: Magyarországon egy másik ország diplomáját az az egyetem adhatja ki, amelyik rendelkezik az adott országban minősített és regisztrált oktatási tevékenységgel. A CEU eddig ennek a törvényi kötelezettségnek nem felelt meg. A miniszterelnöki megbízott valóban járt az Egyesült Államokban annak vizsgálata érdekében, hogy a CEU ezúttal már megfelel-e a törvényben rögzített feltételeknek.”