Hát, elment a Frontex
- Részletek
- Készült: 2021. január 29. péntek, 19:19
- Találatok: 2113
„Nem mintha eddig olyan sok segítséget kapott volna Magyarország az Európai Unió határ- és partvédelmi ügynökségétől (Frontex), de Brüsszel a jelek szerint még ezt a keveset is el akarja venni.” – írta Kovács levelező tegnap, miközben szemüvege furán csillogott, ahogyan konstatálta, hogy Brüsszel már meg is lopja a mimagyarokat. Pokol az élet. Olyan ízű ez a szó, ez a Frontex, mintha a doktor bácsi mondaná, hogy felír belőle egy dobozzal, mégpedig delírium ellen, hogy a delikvens ne lásson minden bokorban és ablak mögött Sorost, rézfaszú baglyot, és Manyi nénit leteperő turbánost Allah nevével ajkain, zsebében a mimagyarok munkahelyével.
„Magyarország nem hátrál meg a migrációpárti erők nyomásgyakorlásának hatására, továbbra is meg fogjuk védeni a magyarokat.” – hüppögte még Kovács levelező, és mondom, furán csillogott a szemüvege, rángatóztak az ajkai, hogy be kellene vennie egy Frontexet, ha már a Xanax elfogyott. Ha a tárgyiasítást kivonjuk ebből a Frontexből, akkor az van, hogy a migrációpárti határvédő szervezet kijelentette, tele van a töke a mimagyarokkal, és nem vesz részt tovább a törvénysértéseikben. Unja, hogy kies hazánk nem tartja be az uniós bíróság ítéletét, amely arra utasítja a nagy honvédőket, emberként kellene bánni a menekülőkkel, és nem magyar hajléktalanként viszonyulni hozzájuk. 
Meg kell a szívnek szakadni, olyan szép ez a történet. Adott egy háromgyermekes család, ahol az anya nő, és nem mellesleg miniszter, az apa férfi, és vezérigazgató. Már itt abbahagyhatnánk, anélkül, hogy tudnánk, kikről van szó, mert így is egész ez a sztori. Hanem hát, tudjuk, hogy kik ennek a történetnek a főszereplői: Varga Judit igazságügyi miniszter asszonyságról van szó, és férjéről, Magyar Péterről, akik éveken keresztül Brüsszelben dolgoztak, majd úgy adódott, hogy hazatérnek.
Azt mondja Lázár János, hogy háborúban nem lehet országot építeni. Nem lett napkeleti bölcs, nem látta be az épülő ház máris omlik dialektikáját, illetve nem merengett el az élet és halál egylényegűségén, hanem készül a választásokra. Mi mindannyian arra készülünk, és nem fogunk Lázár Jánosra szavazni, mert annyit is érünk. Vannak dolgok, amiket nem feled el az ember, és ez csak az egyik a sok közül. És, ha Lázár János azt mondja, háborúban nem lehet országot építeni, akkor számon fogjuk rajta kérni az elmúlt tíz évet, amikor háború volt, és ezek szerint az építkezés elmaradt.
Manyika néni reggelente leértékelt száraz zsömlét visz a boltból, hogy híg cikóriába áztatva nyammogja el éhenhalás ellen. Ezen túl a füle lekonyul, sajog a bütyke és tegnap temette el az urát, aki a Covidba halt bele, és még csak vele sem lehetett az utolsó percekben, mert kihajították a kórházból. Mindezek ellenére bizakodva tekint a jövőbe – ha meg nem fagy –, mert mint szomszédjának a fülem hallatára előadta, nagy érdeklődéssel követi az új archeogenetikai-történeti kutatásokat. – Nem én hülyültem meg, hanem Kásler sámán, akinek ilyen delíriumai vannak.
Két idézet:
Békességet, vidámságot, több fényt és még több józan eszet kívánok mindenkinek! Kell az a rengeteg jó hír elviseléséhez. Úgy néz ki, hogy bekövetkezik az elkerülhetetlen. Sertéstelep-tulajdonos anyuka szeme fénye, Lajos tegnap este bejelentette: Debrecenben épül fel a magyar oltóanyaggyár. Aki tavaly májusban – amikor Kásler doktorprofesszor, az EMMI, Müller Cecília országos tisztifőorvos, valamint nyunyókafelelős pedig az Nemzeti Népegészségügyi Központ képviseletében együttműködési megállapodást írt alá Debreceni Egyetemmel oltóanyag-fejlesztésről és -ellátásról, illetve nemzeti oltóanyaggyár létrehozásáról – nem hitte, most már elhiheti a legokosabb Kósa Lajosnak. Aki Facebook-oldalán lelkendezte el tegnap este az örömhírt:
„Hogy a Fidesznek milyen húzásai lesznek még a választások előtt, az beláthatatlan. Elemi érdeke, hogy kormányon maradjon, ezért bármire képes. Hangsúlyozom: bármire, de nem biztos, hogy az elég lesz már. Mindenesetre látjuk, hogy az SZFE egész hallgatóságát minden lelkiismeret-furdalás nélkül, lehetetlen helyzetbe hozták, most kezüket mossák és sajnálkoznak. Van ennél alávalóbb?” – így fogalmazott Kovács Zoltán, az Élet és Irodalom főszerkesztője a Hírklikknek adott interjúban. Azt is elmondta: az ellenzéki összefogás időben jött létre, de elrontható…
Rendőrségünk, aki szolgál és véd minket – úgy is, mint migráncsok rohamai és dudálós gonosztevők ellen –, tegnap beszámolt egy hőstettéről, mikor is erős munka után elkaptak egy felettébb veszélyes, társadalmunk keresztényi épülésére módfelett ártalmas alakot, aki fűrészport akart lopni. Elfogták őtet, kicsikarták a beismerést, és elhatározták, hogy őrizetbe veszik. Egyenesen két zsák fűrészport akart lopni a haramia, már bekészítette a zsákmányt a babakocsijába, amivel fuvarozta volna el, de a tulajdonos megzavarta, így elinalt. Ezután hajkurászták őtet a rend éber őrei, és ártalmatlanították.
Társadalmi viták eldöntése nem a bíróság feladata – szögezte le szerdán az MTI-hez eljuttatott közleményében a Fővárosi Törvényszék a Jézust ábrázoló karikatúrával kapcsolatban.