Lövölde tér
- Részletek
-
Készült: 2022. március 22. kedd, 09:30
-
Találatok: 1811
Szitává lőtték a százhalombattai ellenzéki jelölt plakátjait – írja címében az újság, amitől az ember gyerek lesz egyszerre fűzfasípot fújva., gyí lovam, gyí betyár, ilyenek, de erről majd később. Hanem inkább Texas. A déli brand, morcos férfiak puskával a kézben őrizve a konyhában sürgő gondos háziasszonyt, a kertben hinta, fehérre festett fa kerítés, az öntudatos, magántulajdonú polgár, aki reggel fölhúzza a nemzeti lobogót. Végül is a Trump idea és ekképp Orbán, így körbe érve pedig a NER. Összefoglalva pedig az emberi hülyeség története kis képeskönyvbe rendezve.
Ahogyan az ellenzék is ebből a fajtából, mint nem különb attól, aki meghúzta a ravaszt, hogy szétlőtték a plakátját Százhalombattán, ukrajnázni kezdett, hogy ilyen időkben lődözni a plakátjára illetlenség, holott köze nincs egyiknek a másikhoz. Az ellenzéki plakátra lőni ugyanis életforma. Borgőzök és voltaképp utcai harcos tudat, hogy a plakát volt a célpont, az mellékszál, lehetett volna akár üres sörösdoboz is, amelynek a gőzei a lődöző fejében dolgoznak, mint ahogyan az is benne van, hogy a kisonokát vagy a gyermeket netán a rendszer hurcolássza lőtérre, ami maga a sors.
Nem bús magyar ingó lábú lovakkal sötét olajba festve, hanem a rezsibiztos maga célra tartott sorozatvetővel fényképezkedve mint ideális magyari férfi, hogy az idea kezd félremenni a férfi szerepéről vak komondorral és pofonokkal, amibe a puska is tartozik, ami már megint Texas és Bugac-alsó egyben és egyszerre. Ezek gender dolgok, és elérkezünk a kisfiú levágott fütyijéhez, ha nem tud célra tartani, ami nemzethalál, bőrtanga a traktor pótkocsiján, és végül Szájer az ereszen. Ilyen veszedelmek vannak, ha nincsen lőporszaga az ember kezének.
De még ez sem, mint kiderült, mert az ember nem fegyverszakértő, így halovány rózsaszínű fingja nincs, mi az az airsoft fegyver, amitől a plakát a sérelmeket elszenvedte. De felteszi, hogy világvégét visongva vizionálni emiatt barokkos túlzásként értékelhető és fogható fel, mint ahogyan az ellenzék nyilatkozata is, ami ez: „ha marad a Fidesz és a háborús retorikára épülő uszító gyűlöletkampányok, akkor Magyarországon nem lesz béke”. Mélázva jegyezzük meg, hívjuk fel a figyelmet mintegy az állítás ökörségére, mert attól, hogy a plakátot szétlőtték, még béke van.
Olyan, amilyen. Texasi, szelíd motoros utcaharcos, Kubatov sereges és békemenetes esernyővel harcolós. S ha az igen tisztelt ellenzék győzedelmeskedne, ami az ország elemi érdeke, attól a habitus, a butaság kardozós és lődözős bátorsága még itt marad, ami veszedelmet már párszor megírt az ember akképp, hogy nemzedékek kellenek magyari országunk erkölcsi és szellemi megújulásához. Mert meg kell tanítani olvasni a gyermekeinket megint a naponkénti testnevelés, hittan és lőtérre járás helyett. Ha a vágyott ellenzéki győzelem eljőne, ezért zárnák le a hidakat megint.
Ez habitus kérdése, annak a megnyilvánulása, hogy részegen lődözünk akármire, viszont nem magyar sajátosság, mint már utalgattam rá felidézve az amerikai festett fehér kerítést a buzgó nemzeti öntudattal puskával az előszobában, a baseball ütő mellett a sarokban. És mégis eljutunk azért a kedves vezető képéhez így ökölbe szorított kézzel pózolva a nagy Csák Norisszal, és úgy körbe is értünk, mint a falusi ringlispíl futama, amiről okádva szál le az ember, de nem emlékezőn és borba fojtva bűnt kitántorogva, vagy mégis talán másfél millióan.
Így megy, ez ilyen. Ezért tehát Buddhában testvéreim, hogy szétlőtték az ellenzéki plakátot, baj, de nem úgy, mint ahogyan előadva van, és békévé oldva az emlékezést mindenféle gondok mellett, mintegy azokat andalítva kúszik be a dallam, a Lövölde tér, Kernnel, aminek a melankóliájában azért benne van az egész elcseszett magyar élet. Viszont gyógyítja is a bajt azzal a toldással, hogy nem mindenkinek szer ez, illetve és ahogyan Zarathustra mondja a nagy, ámde szifiliszes Nietzschénél, „nem vagyok száj, ezeknek a füleknek való.”
Kapcsolódó cikkeink:
Sorban állva / Készült: 2022.03.16
Amennyire lelkes volt a kedves vezető békemenetileg, hogy két napon át szinte fél óránként posztolt a nagy készülődésről, akárha húgyos kisovis a Jézuska-várásról, hogy már csak két óra, már csak fél, hogy mindjárt indulunk, nos, ahhoz képest nem láttuk őt a sorokban. Sőt, az első vonalban maga Gáspár Győző nézegetett bambán, mert ugyan kik vagyunk mi, hogy kognitív készségeket fölrójunk akárkinek is, no de azért mindenki Győzikéjén erősen látszottak a zavarok, hogy azt sem tudja hol van és miért, és netalán az sem, miért került oda. Erre nézvést volna ideánk, hogy elnyűlődtek a zebrás kispárnák, és újakat kell beszerezni. Tehát a pénz.
Isten, tévé, békemenet / Készült: 2022.03.15
Valami különös ok miatt Orbán Viktor – így a Fidesz és mind a sajtója – békemenet-lázban ég most nagyon. Soha ekkora felhajtást nem csináltak, ilyen ordenáré hírverést és agitációt, mint ezen a tavaszon, ami azt mutatja nekünk, hogy tele van a gatya, trottyog az arsch. Ez nem újdonság és nem is érdekes különösebben, hanem a dolgok együttállása valami sajátos feelinget ad a történéseknek. Ahogyan diktatúrák együtt mozognak a televíziójukban, ami olyasmi nekik korunkban, mint Goebbelsnek volt a rádiója olyan készülékekkel árasztva el a birodalmat, amelyen technikailag oldották meg a gyártók, hogy csak az ő adójukat lehessen fogni.
Sült vér és tücsökcomb, Németh és Kövér / Készült: 2022.02.20
A Fidesz a NER élcsapata. Miként elődje, az MSZMP volt a munkásosztályé, ha élnek még olyanok, akik emlékeznek az Orbán előtti időkre, amellyel csak az volt a baj a kedves vezető kijelentése szerint, hogy nem ő terpeszkedett a trónon. Most azonban már teljesült az ifjúkori vágy, ott ül az erkély mélyén, él és uralkodik örökkön örökké, ámen. Mindeközben azonban a Fideszben is vannak az élnél is élebbek, a krém a pártban, a különösen szépek és okosak, mint amilyen például Németh Szilárd vagy épp Kövér László. (Hogy a többit ne is említsük, csak szőr mentén Kósát.)
Ille István: Orbán szerint a világ / Készült: 2019.05.08
Orbán, attól tartok, teljesen elveszítette a kapcsolatot a való világgal. Korábban is voltak téveszméi. Pl. azt képzelte, hogy ő Magyarország, no meg a magyar emberek, de ez eltörpül a mellett, hogy manapság jóformán Istennek képzeli magát, de legalábbis, fárosznak, követendő fénynek Európa sötét és viharos tengerén.
