Rétvári elvtárs álomvilága
- Részletek
- Készült: 2022. október 06. csütörtök, 10:15
- Találatok: 1863
Tegnap elég nagy megmozdulás volt a pedagógusok, diákok körében a társadalom normálisabb felének szimpátiájától kísérve. Országszerte tízezrek elégedetlenkedtek, sztrájkoltak vagy engedetlenkedtek, s bár nem gyújtottak fel egy autót sem, mint annak idején Orbán szabadságharcosai (vö.: csőcselék), keservük legalább akkora, ha nem nagyobb volt, és legalább őszinte. A reggeltől estig tartó változatos tiltakozások azt fejezték ki, hogy ami van, az elviselhetetlen. Ennél tömörebben a helyzetet leírni nem lehet. Illetve annyit talán a leföstéséhez, hogy az oktatás – mint voltaképp minden az országban – romokban áll, már épp csak füstölögnek az üszkök, ha egyáltalán.
Azon már meg sem lepődik az ember, hogy Orbán médiája minderről be nem számol, illetve, ha mégis, akkor bagatellizálja és gúnyolódik a tüntetőkön. Hogy valóban az a benyomás – mint ahogyan így is van -, hogy ezek tényleg csak abból értenének, ha egyesével lennének pofán vágva, amit lájtosan úgy szoktak mondani, csak az erőből értenek, és tényleg így is van. Erő viszont többféle létezik, nem csak a nyers, fizikai, amikor kigyúrt kopaszok fenyegetőznek, vagy hülye nyugdíjasok savlocsolásról álmodoznak, illetve aszott matrónák kardnak használják az esernyőt, illetve megpofozzák – ököllel mennek neki – az ellenzéki politikust. Látszik, hogy nem vagyunk egyformák, és egyelőre az erőszakos hordák vannak fölül. 
Mint hírlik, kormányunk – élén Orbánnal – kampányra készül az őszön, hogy hatalmát megszilárdítsa. Azon már el sem merengünk felháborodva, miért nem inkább kormányozni szeretnének a kampány helyett, de ez fölösleges volna, mert rég kiderült, az ország irányításához nem értenek, mocskolódni viszont nagyon tudnak. Nem lepett meg, mégis azért némi csodálkozással olvastam, Orbán tudja, hogy nehéz ősze lesz, a készülő kampány pedig arra kell, hogy az indulatokat magáról másra irányítsa. Tiszta hatalommegtartó játékot kezd, ami közben a lehető legkevésbé sem érdekli az ország és a benne élő emberek sorsa.
Amikor pár nappal ezelőtt arról meséltem, hogy kies hazánknak államcsőd szaga van, akkor magam sem gondoltam volna, hogy ennyire bűzlik. Arról volt szó akkor, mint emlékezhetünk, hogy valutatartalékaink háromhavi szintre csökkentek, és az volt a vízió, ha így haladunk a végzet felé, előbb-utóbb eljön az az idő, amikor nem tudunk fizetni az oroszoknak a gázért, és a komplett ország jár úgy, mint Mari néni a kendőjében és otthonkájában, amikor Istent dicsérve (szidva) cserepes ajkaival fagy meg. Az idő, ím elérkezett, tegnap, mint valami diadalmi jelentést közölte az ezek szerint (Rynair) tényleg idióta Nagy miniszter, hogy a Gazprommal a téli időszakra halasztott fizetésben állapodtak meg.
Állami tulajdonba vonta (hárommilliárdért megvette) Nagy M. gazdasági miniszter Orbán kedvenc lapját, a Nemzeti Sportot. Azzal a hazugsággal, hogy értékmegőrzést végeznek benne és rajta, jelentsen ez bármit is, illetve, hogy a lap el tudja látni közszolgálati feladatait. Jelentkezhetne nálam az a fideszcsicska, aki el tudja magyarázni egy sportnapilap közszolgálati feladatait, hacsak nem az volna az, hogy a reggeli abált szalonnája mellé ezt szokta forgatni Orbán, ezt viszi magával vonatutakra a hátizsákja mellé, és ezt olvasgatja az erkélyén is. Ami lap ennyi sok feladatot ellát, azért hárommilliárd aprópénz, még ezekben a vészterhes időkben is. Tudni kell mik a fontos dolgok, és őméltósága kedvenc újságja az.
Ha én pap volnék, lelkész vagy akármilyenféle jámbor szolgája az úrnak, karikás ustorral hajtanám ki Orbánt az összes templomokból, isten házákból, mint oda betérni méltatlant. Mindemellett örülünk felettébb, hogy miközben kies hazánk az utolsókat rúgja, a mindenféle egyházak gátak nélkül gazdagodnak, Orbán Viktor és bandája ugyanis korlátlanul dönti beléjük a pénzt kizárólag hatalmi megfontolásokból. Az egyházfiknak, papoknak és az összes többinek majd ezzel – ha hisznek egyáltalán – a saját istenük előtt kell elszámolni, ha pediglen szerencsénk van, Orbánnak pedig világi bíróság előtt. Ám nagy valószínűséggel nincsen nekünk ahhoz moslékunk, hogy mindez megtörténjék.
Ott, ahol az ország első embere szerint ő azért ársapkázott, mert bevezették a szankciókat, holott ott áll mindenütt feketén-fehéren ennek a fordítottja, olyan nagyon sok mindenről nem kell beszélni. Túl vagyunk már azon a dilemmán, hogy Orbán hazudik vagy hülye, gonosz vagy beteg, egy dolog bizonyos a zűrzavarban, létezése árt azt országnak, mégpedig nagyon. Mindez pedig azért kétségbeejtő, mert leváltani őt nem lehet, választáson legyőzni sem, Orbán addig uralkodik, ameddig csak akar, s innen nézvést, hogy 2060-ig tervez, nem is olyan ördögtől való. Illetve éppen attól.
Gulyás G. miniszter tegnap a kormányinfón bejelentette, óriási össznépi kísérletbe fog Magyarország, ezzel is élen járva és utat mutatva a haldokló Nyugatnak, miként lehet túlélni egy telet anélkül, hogy befőttesüvegbe kelljen gyűjteni a fingot, hogy majd azzal fűtsenek. A miniszter elmondta az eseményen, számításokat végeztek, amelynek során arra jutottak, nem termett elég bab ahhoz az idén, hogy ebből lakossági gáztermelő alapanyagként elegendő mennyiséget nyerhessenek ki, bár – tette hozzá – kísérleti jelleggel kijelöltek néhány családot, akik önként vállalták a feladatot Orbán iránti rajongásukat ekként is demonstrálva.
Tegnap született egy úgynevezett 2000-es határozat arról, hogy a kormány alá tartozó szervek október 31-ig tulajdonképpen a béreken kívül semmit nem fizethetnek ki. Érdekesek ezek a 2000-es határozatok, amelyeket nem kell közölni a Magyar Közlönyben sem, ilyképp nem tudható, pontosan mi is van bennük, nem mintha végeredményben nem lenne totálisan mindegy. De az. Az van benne, ami, azaz, kifizetési stop, ez pedig arra utal, hogy amint két napja írtam, elég nagy gond lehet az államháztartással, hiába álltak neki tegnap maszatolni azzal, hogy nem is pénzhiány miatt született a félig-meddig titkos határozat, hanem mert Orbán személyesen akarja ellenőrizni a pénzek mozgását.
Egy ellenzéki képviselő írásban tett fel kérdést a minisztereknek, tehát magának a kormánynak – mínusz Orbán -, hogy milyen intézkedéseket terveznek vagy vezettek be az általuk meghatározott diktátum betartására, miszerint huszonöt százalékot kell spórolniuk a gázból. Fürjes Balázs államtitkár írt mindahány miniszterek nevében válaszul egy négysorost, a mintát neki pedig Orbán elhíresült, hajdani reakciója adta, mikor is – mint emlékezhetünk – úgy csomagolta fogyaszthatóvá azt a gondolatát, mindenki bekaphatja, hogy azt böfögte bele az éterbe: „Boldog karácsonyt”. Fürjes négy sorban oldotta meg ugyanezt.