- Részletek
-
Készült: 2014. április 20. vasárnap, 08:32
-
Találatok: 1901
Az Orbán-rendszer nem politikai kérdés, hanem rendőrségi ügy. Orbán Viktort nem választáson kell legyőzni, és különösen nem az általa kialakított feltételek között, hanem egy szabatosan kitöltött elfogatóparancs alapján őrizetbe kell venni.
Akinek bármilyen kétsége lenne ezzel kapcsolatban, elégséges, ha vigyázó szemeit a felcsúti stadion hétfői avatására veti. Nem is találhattak volna jobb embert az ünnepi beszédre, mint Schmitt Pál egykori „doktort”, aki akár a jelképe is lehetne annak, amiből és ahogyan épült ez a falusi stadion.
Schmitt úgy szerzett doktori fokozatot, hogy ellopta egy bolgár súlyemelő doktori disszertációját. Nem a tehetségével ért el valamit, hanem csalással. Ez jól illik a felcsúti focicsapatra, amely soha nem lett volna NB I-es csapat, ha nem Orbán a miniszterelnök. Így viszont az NB I-ben játszik, és korszerűbb stadionja van, mint Prágának.
A lopás is jól illik a megnyitóhoz, mert ezt a stadiont lopott pénzből építették. A megboldogult alkotmányos rend korában óriási erőfeszítéseket tettünk, hogy az ehhez hasonló lopások nyomára bukkanjunk, többrészes leleplező oknyomozó cikkeket írjunk róluk. Ma már nincs szükség erre, mert a Magyar Közlöny közli a korrupciós ügyeket, de úgy, mint az állam működésének normális módját.
A klasszikus vesztegetés úgy működik a világban, hogy a döntéshozó megjelöli, milyen alapítvány számlájára, vagy milyen titkos magánszámlára kell a pénzt befizetni. Az érte kapott előny pedig máshol jelenik meg. Itt befizetnek, ott megkapják, amit akarnak. Ezekre az elavult módszerekre csak abban az esetben van szükség, ha a maffia és az állam külön szervezetként működik.
Más a helyzet akkor, amikor a maffia nem az állammal való harcban szerzi meg az előnyöket, hanem magát az államot szerzi meg, és az egész államot a maffia érdekei szerint működteti.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. április 19. szombat, 22:18
-
Találatok: 1668
163 milliárd ment el 4 év alatt a minisztériumoknál, vagyis a 2010-ben meghirdetett eszközbeszerzési stop a jelek szerint elmaradt. A összeg több, mint egyharmadát, 61,5 milliárd forintot a Németh Lászlóné által vezetett Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnak sikerült elköltenie.
Szinte elhanyagolható tényezőnek tűnik az őt követő Emberi Erőforrások Minisztériuma a maga 29 milliárdjával, és a harmadik helyre befutó Nemzeti Gazdasági Minisztérium csaknem 23 milliárdja.
Az Orbán Viktor miniszterelnök által 2010-ben bejelentett első gazdasági akcióterv egyik lényeges eleme a közszférára vonatkozó eszközbeszerzési stop meghirdetése volt, ennek ellenére a tárcák eléggé nagyvonalúan alkalmazták ezt költekezéseikben.
A grafikából kiolvasható, hogy egyes eszközökre, így autókra, utazásra, telefonra, vagy éppen szerződések kifizetésére mennyit költöttek a tárcák 4 év alatt. Kategóriánként a dobogós helyezetteket tüntettük fel 
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. április 19. szombat, 08:47
-
Találatok: 1344
Néhány milliárd euró működőtőke a válság ellenére minden évben érkezik Magyarországra - látszólag. Valójában az országon csak keresztülutazó pénzek, illetve a banki feltőkésítések nélkül ennél jóval szerényebb az eredmény. Sőt, azt is mondhatjuk, hogy a közvetlen tőkebefektetések ki- és beáramlásának egyenlegéből nemigen gyarapszik a hazai tőkeállomány.
Tudja valaki, hogyan változott az ország tőkevonzó képessége az elmúlt években? Vagy hogy mennyi közvetlen tőkebefektetés érkezett az országba az elmúlt két évben? A kérdésre nem is olyan egyszerű a válasz, mint hinnénk, de azért érdemes kutakodni. Annál is inkább, mert a gyakran még a kormány is olyan számokat közöl, ami legfeljebb csak elméletileg fedi a valóságot. Tavaly például majd' 11 milliárd eurós tőkebeáramlásról adott hírt a Nemzetgazdasági Minisztérium, az idén a 2,3 milliárd eurónak is örült. Csakhogy ezek a 2012-13-ra vonatkozó számok nem azok, amit figyelnünk kellene, ha a tőkebeáramlásra vagyunk kíváncsiak.
A kiindulási alapként szolgáló információkat a fizetési mérleg statisztikából szedhetjük össze. Ezen belül a pénzügyi mérleg tartalmazza azokat a közvetlen tőkebefektetéseket (FDI), amelyek hazánkba érkeznek, illetve innen külföldre távoznak. A "Közvetlen tőkebefektetések Magyarországon" sor ismerős számokat tartalmaz: 2012-re 10,85 milliárd, tavalyra 2,3 milliárd eurós beáramlást jelez. A tavalyelőtti szám különösen kiugró, hiszen még a válság előtti időszak 3-6 milliárd eurós sávjából is kilóg.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. április 18. péntek, 20:56
-
Találatok: 1489
Lassan négy éve, 2010 őszén, alig pár hónappal a Fidesz első kétharmados győzelme után azt írtam az Őfelsége ellenzéke című cikkemben, hogy már másodszor élem át ugyanezt. 1948-ban Rákosi Moszkva parancsára és a szovjet tankokra támaszkodva lefejezte az alig három éves zsenge demokráciát, sokan akkor sem akarták tudomásul venni. Nem akartak kiesni a cukorpikszisből, akik a fölszabadulás után az uralkodó körökhöz tartoztak, nem akartak újra kirekesztettekké válni, inkább lehazudták, amit láttak: hogy ez bizony véres diktatúra, önkényuralom, személyi kultusz. Visszatérés a Führer és a Duce világához. Az a bizonyos „fasiszta kommunizmus”, amit József Attila már a harmincas évek közepén meglátott a bolsevizmusban, és a kommunisták moszkovita magyarországi pártjában.
mivelhogy rend kell a világba,
a rend pedig arravaló,
hogy ne legyen a gyerek hiába
s ne legyen szabad, ami jó.
Orbán a kétharmados győzelemmel ugyanezt tette, csak éppen nem idegen hatalmakra támaszkodva, hanem a balliberális kormányzat, de leginkább az MSZP hibájából elhülyített, átmosott agyú magyar tömegek akaratából. S megfordította a tendenciát. Nem bolsevizmusra, hanem egy retrográd, klerikál-fasiszta, nacionalista diktatúrára és személyi kultuszra váltott vissza.
Ám a demokráciát ugyanúgy lefejezte, mint annakidején Rákosi. És a demokraták ugyanúgy nem akarták elhinni, hogy vége a demokráciának, mint a bolsevista fordulat után.
„Aki ma alkudozni próbál a Fidesz-hatalommal – írtam akkor –, részt vesz bármiben (…), az betagozódik a Nemzeti Együttműködés Rendszerébe. Az legalizálja a diktatúrát.
Megszívlelendő doktrinája az Egyesült Államoknak: terroristákkal nem tárgyalunk. Aki szóba áll a terroristákkal, legalizálja őket.”
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. április 18. péntek, 19:36
-
Találatok: 1414
A Fővárosi Törvényszék az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordul, mert álláspontja szerint alaptörvény-ellenes a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról szóló törvény, így annak megsemmisítését kéri.
A törvényszék bírája ezt pénteken jelentette be annak a pernek a tárgyalásán, amelyet az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) és egy magánszemély indított a magyar állam és társai ellen jogalkotással okozott kár megtérítésére.
A bíróság szerint a törvény több ponton sérti a tulajdonjogot, összeférhetetlen a tisztességes gazdasági versennyel, és beavatkozott a többségi magántulajdonban álló Takarékbank tagsági viszonyaiba, ezért szükséges az integrációs törvény megsemmisítése úgy, hogy az eredeti állapot helyreállítható legyen.
A bíró elrendelte az eljárás felfüggesztését, az Ab 90 napon belül dönt a törvényszék indítványáról.
A Fővárosi Törvényszék februárban ideiglenes intézkedés keretében végzésben megtiltotta a Magyar Posta Zrt. számára, hogy a tulajdonában levő Takarékbank Zrt. részvényeket az április 18-i tárgyalásig átruházza. A bíró elmondta: a törvényszék a továbbiakban is megtiltja, hogy a Magyar Posta a tulajdonában lévő Takarékbank Zrt. részvényeket bármely személyre átruházza. Ezen végzés ellen 15 napon belül lehet fellebbezni.
A bíróság továbbra sem engedélyezi a Takarékbank eladását, mert ha például 100 embernek eladják a részvényt, akkor minden egyes tárgyaláson tisztázni kellene, hogy kié a részvény, és például egy-egy költözés meghiúsítaná a peres eljárást.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. április 18. péntek, 02:10
-
Találatok: 1415
Lehet a Nyugatot hódító háttérhatalomnak nézni, de abból az következik, hogy Orbán Viktor az oroszok helytartója.
Fotó: nyüzsi Évek óta olvasom Bogár László és néhány tudós kollégája munkásságát. Fáradhatatlanul, hétről hétre írják meg ugyanazt, annak ellenére, hogy világképük hiánytalanul megismerhető bármelyik szövegből. Egyszerűbb, mint a Gyűrűk Ura.
Eszerint létezik a Birodalom, amely több szférából áll össze, mint az ókori bölcsek szerint az égbolt. A legközelebbi képviselőjük az Európai Unió, de az USA is oda tartozik, és még ezek felett lebegnek és koordinálnak a... ööö... tudjukkik. A háttérhatalom. A spekulánsok. Globalo-plutokraták. A pénztőke. A Számok Népe. Akik matematikai furfangokkal járnak túl a becsületes kizsákmányoltak eszén, mert torz gyermekkorukban kamatszámítással szórakoztak ahelyett, hogy szotyit köpködtek volna focimeccsen ittasan. Esetleg azért, mert földönkívüliek.
Könnyen, gyorsan befogadható, instant világmagyarázat ez. Az ilyenek mindig megnyugtatók. De sajnos vannak mellékhatásai. További gondolatok és cselekvések következnek belőle logikusan.
Ha a Birodalom tényleg ennyire gonosz, akkor az egyetlen helyes magatartás az éles szembenállás, vagyis a szabadságharc. Mégpedig a szövetségeseink ellen. Akkor alapból gyanús minden, ami onnan jön, kultúrszennytől gazdaságpolitikán át az emberi jogokig. És minden eszközzel harcolni kell ellene. Valamint vannak ennek a hatalomnak helytartói is, kollaboránsai, muszkavezetői. Utóbbi alatt az olyan magyart értették valaha, aki az orosz megszállást segíti. De erről mindjárt.
Ismerős rendezőelv. Voltak idők, amikor ellenségnek számított az amerikai borotvapenge meg a nyugati zene. De ennél ijesztőbb, hogy tökéletesen megmagyarázza a Fidesz kormányzását is. Azt is, amit másképp nem lehet. Brüsszeltől Moszkváig.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. április 17. csütörtök, 20:30
-
Találatok: 1242
Úgy tűnik, hogy teljesen befuccsolt az államadósság elleni harc érdekében, civil kezdeményezésre felállított alap. Nemcsak az államadósság méretéhez, de még annak egyhavi növekményéhez képest is nevetséges összeg gyűlt össze, ami miatt kiábrándult és év végével lemond Horvát Tihamér, az alap elnöke. Mi pedig most megvigasztalnánk, hogy az általa irányított civil kezdeményezésnek egyébként sem volt túl sok értelme.
Óriásit csalódott és kiábrándult...
Annyira kiábrándítóvá vált a civilek államadósság elleni harca, hogy év végére le is mond az úgynevezett "Összefogás az Államadósság Ellen Alap" elnöke, Horváth Tihamér. A 2011-ben létrejött alapba pusztán 286 millió forint folyt be eddig összesen és az utóbbi időkben rendkívül lelassultak a befizetések, illetve súlyosan alábbhagyott az érdeklődés.
Horváth Tihamér, aki eddig összesen 8 millió forintot fizetett az alapba, a Borsnak nyilatkozva elmondta, hogy óriásit csalódott és teljesen elkeseredett. Nem szeretné, hogy megszűnjön az alap, de azt jövőre már másnak kell vezetnie. Ígéreteinek megfelelően azért további 2 millió forintot még befizet. Bár az ígéret szép szó, ha betártják mi sem változik, ugyanis az egész semmit sem ér.
Nem lelkesedtek túl sokan
Eddig a legtöbbet Szomor Dezső gazdálkodó adta, több mint 20 millió forinttal, de az egyik leggazdagabb magyar, Gattyán György is 10 millióval járult hozzá a célhoz. Horváth korábban arra panaszkodott, hogy rendszeresek az 1 forintos beutalások, illetve arra is, hogy a kormány tagjai 2013-ban egyetlen fillért sem fizettek be. Matolcsy György jegybankelnök és Surján László politikus még milliókat fizetett be, de az alap növekedése az utóbbi időkben jelentősen alábbhagyott.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. április 16. szerda, 19:23
-
Találatok: 1673
“Sajnos nem ismerem személyesen. Persze szeretném, de hát ki ne szeretné. Idei március 15-i beszéde után ismét melegség töltötte el a lelkemet, mint minden beszéde végén, és nem feltétlenül az elmondottak miatt, hiszen azok egyértelműek, hanem azért, ahogyan minden egyes alkalommal szemöldökét felhúzva, fejét kissé zavartan lehajtva, papírjait rendezgetve igyekszik leplezni meghatottságát. Merthogy meghatódik… Most, a választások után, amikor soraimat olvassák, „egységbe forrott erőinknek” köszönhetően már büszkén mondhatom, hogy kicsiny, de egyre erősebb hazám miniszterelnöke változatlanul a nagyon is emberi
Orbán Viktor.”
Így kezdődik H. Petró Ildikó beköszöntője, a Közszolgálat című havilap idén áprilisi számában. A beköszöntő hasonló stílusban folytatódik, és például így tekint vissza az elmúlt négy év kormányzására:
“a rengeteg jó intézkedés és kezdeményezés, amelyekkel az elmúlt négy évben határainkon innen és túl is gazdagodtunk, és amelyekkel talán jobbá, emberibbé válhat szűkebb és idővel talán tágabb környezetünk”
Az igazságügyi minisztérium által kiadott, havonta megjelenő újság költségeit 28 ország adófizetői közösen állják. A lap ugyanis EU-s pénzből készül. Az ÁROP nevű program finanszírozza, ez az a program, amiből a közigazgatást lehet fejleszteni. Társfinanszírozó az ESZA (Európai Szociális Alap). A lapot szép, vastag színes papírra nyomják, de van online változata is.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. április 15. kedd, 20:36
-
Találatok: 1574
Az elhúzódó válság fő okait belföldön kell keresni és nem a nemzetközi környezetben – derült ki a Budapesti Corvinus Egyetem Vállalatgazdaságtan Intézetében működő Versenyképesség Kutató Központjának felméréséből. A 300 vállalat képviselőjének megkérdezése alapján sötét kép rajzolódott ki a gazdasági környezetről. Különösképp az adórendszer változásait és a forint árfolyamának ingadozásait tekintették kedvezőtlennek.
A 2008–2009-es válság hatásait a vállalatvezetők igen nagy része (41 százalék) súlyosabbnak, vagy sokkal súlyosabbnak ítéli, mint amire annak kirobbanásakor számított, 43 százalék szerint a vártnak megfelelően alakult – derült ki a Budapesti Corvinus Egyetem Vállalatgazdaságtan Intézetében működő Versenyképesség Kutató Központ felméréséből. A kérdőívet 300 vállalat képviselője töltötte ki.
A megkérdezettek kevesebb, mint harmada érezte úgy, hogy már túljutottunk a mélyponton, ami a nemzetközi adatoknál pesszimistább megítélés. Számos kapcsolódó kérdés alapján az a kép bontakozott ki, hogy az elhúzódó válság fő okait belföldön kell keresni és nem a nemzetközi környezetben, legfőbb tényezője a belső piaci kereslet tartósan alacsony szintje. A növekedés beindulását nem a pénzügyi-finanszírozási feltételek nehezítik elsősorban.
A környezeti tényezők bizonytalanságához hozzászoktak a válaszadók – olvasható a Corvinus Egyetem szakértőinek elemzésében. Alig több, mint 10 százalék értékelte szinte tervezhetetlennek, rendkívül bizonytalannak a környezetet, ezzel szemben 45 százalék szerint közepesnél jobb a tervezhetőség.
A gazdasági környezetről, annak alakulásáról meglehetős sötét képet kaptunk, összességében jelentős negatív hatásokat érzékeltek a cégek. A kormányzat működése a válaszadók 80 százaléka szerint nem járult hozzá kedvezően a vállalat eredményes működéséhez. Különösképp az adórendszer változásait és a forint árfolyamának ingadozásait tekintették kedvezőtlennek.
Bővebben ...
