- Részletek
-
Készült: 2014. május 12. hétfő, 22:22
-
Találatok: 1385
Igaz, hogy elszalasztottam a nagyszerű hétvégi lehetőséget, hogy Orbán Viktor királlyá koronázásának körülményein, vagy egy szakállas nő művészi teljesítményén forgassam a szemem, amelyet az Európa legnagyobb geopolitikai giccsparádéjának számító eurovíziós dalfesztiválon nyújtott, de van itt azért még látnivaló. Olvasom, hogy egy német cégalapítással foglalkozó szervezet összegzése szerint 580 ezer magyar dolgozott 2013 év végén különböző európai országokban, becslése szerint idén szinte biztosan meghaladja a hatszázezret a hivatalosan is külföldön dolgozó és élő magyarok száma.
Tudom, hogy ez a megbízhatatlan, rosszindulatú adat távolról sem esik egybe a harmadik Orbán-kormány felemelkedését szolgáló sikerpropagandával, sem e kormány szócsövének hálás szerepét betöltő intézmények hivatalosnál is hivatalosabb jelentéseivel, így nem meglepő, hogy eme, az ország közép- és hosszútávú fejlődése szempontjából kardinális kérdéssel kapcsolatban távolról sem véletlenül, és nem is ártatlanul hallgat a vezér és kara. Vagy amikor véletlenül beszél róla, ködösít, vagy bagatellizálni próbál.
Én nem gondolom azt továbbra sem - jóllehet már tudjuk, hogy a magyarnál kalandvágyóbb nemzetet aligha hordoz a hátán a föld - hogy több tíz ezer fiatal kalandvágyból hagyta el az országot. Engem nem vigasztal, hogy az egymillió munkahely ígérete lassan valóra válik, csak éppen nem a Magyar Alföldön, hanem Londonban, Bécsben vagy Münchenben. Én nem érzem magam jobban attól, hogy az egy millióval legfeljebb a honosított, új magyar állampolgárokat lehet mérni, akik pontosan tudják, hogyan kell szavazni.
Egyáltalán nem próbálom azt sugallni, hogy magasan kvalifikált szakembereink, jól képzett szakmunkásaink, és kalandvágyó fiataljaink külföldre vándorlásáért egyetlen, azaz a szóban forgó kormány vonható felelősségre, de minden okom megvan azt hinni, hogy a valós szám ennél a közel 600 ezernél nagyobb lehet, mert a kint élők nem elhanyagolható része feketén dolgozik kint, vagy csak idénymunkát vállal.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. május 12. hétfő, 01:39
-
Találatok: 1371
Letette a nagyesküt - Hangulatos, választási nagygyűléssel kombinált szeánsz keretében iktatták be hivatalába az új-régi miniszterelnököt, egyelőre új kormány nélkül, mivel olyan még nincs neki. Pár hétig megteszi a régi is. Aki mégis abban reménykedett, hogy egyetlen kósza utalás, jel, félmondat elhangzik arról, mit tervez Orbán a hazával, annak újra csalódnia kellett. Két dolog lehetséges. Vagy nem tudja, vagy mélyen titkolja. A miniszterelnök egyébként az elmúlt hetekben mutatott formáját hozta. Lózungoktól, önfényező frázisoktól hemzsegő, fáradt beszédéből többek között kiderült, hogy újra „legyűrtük a történelmet”, Magyarország visszaszerezte elveszettnek hitt tekintélyét és nagy idők várnak reánk. Buják Attila eme nagy idők kezdetének tanúja lehetett.
A Házban emelkedett a hangulat. Jó ismerősök gratulálják meg egymást, mintha mindenki megnyert volna valamit. Egy részcsatát, békemenetet szervezett, ott volt, látta Orbánt, valamiképpen történelmet írt. Független politológusok, harcias publicisták vidám kompániája vágtat el mellettünk, az élen személyesen Bayer Zsolttal. Az utóvéd Zárug Péter Farkas. Szinte nem is a földön járnak, ellebegnek fölöttünk a folyosón. Bugyborékoló női kacagás, a hangulat túlfűtött, de csak úgy parlamentárisan. Nagy ünnep a mai.
És valóban rendhagyó is, abból a szempontból, hogy ilyen miniszterelnöki beiktató műsor alkotmányos értelemben még nem volt. Ez az első eset, amikor se politikai, se közjogi értelemben, se írásban se szóban nem rögzítettek és nem tettek közzé semmiféle kormányprogramot. Abból úgyis csak baj van. A régi rendszer szerint a programot a kormányalakításra felkért személy terjesztette elő. Ezt a parlament röviden megvitatta, megszavazta, s végrehajtására felhatalmazta a kormányzásra esélyes politikust, vagyis a jövendő kormányfőt. Az alkotmány megszövegezésekor ez a lépés valahogy kimaradt, nem is vettük észre, most szembesülünk vele. A Fidesz élt is az alkalommal, elsikálta a programalkotást. A most induló történet origója a miniszterelnök megválasztása és beiktatása. Tehát a mai nap. Erre várunk. Pontosabban a házelnök úrra várunk, aki késik, de neki erre opciója van. Mennyivel dekoratívabb, ha megjelenik s mindenki feláll. Majd ő ül le előbb.
/ Buják Attila
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. május 11. vasárnap, 11:01
-
Találatok: 2098
Nehogy abba az illúzióba ringassa magát bárki is, hogy akasztani olyan nagyon könnyű. Tessék elolvasni a Bárka irodalmi folyóirat internetes oldalán Márton László A népbíró és a kormánybiztos című regényrészletét, világosan le van írva, hogy mennyi utánajárással jár egy szimpla utcai akasztás lámpavasra.
Nem véletlenül említjük a Dunát
Nem elég a tömeg euforikus biztatása, megfelelő lámpaoszlopot kell találni, aztán kötél után nézni, ami nem is olyan egyszerű, az egyik rövid, a másik szakad, derékszíjat meg nem szívesen ad kölcsön senki, mert fél, hogy nem kapja vissza; s akkor még meg kell választani az akasztás módját is: rövid vagy hosszú eséses, netán szimpla felfüggesztéses legyen, melyik felel meg leginkább az úri közönség hangulatának.
Sajnos még nem tartunk ott, ahol a baráti Irán, ahol az ilyen utcai akasztásokat távirányítású daruval végzik; a Kossuth térre amúgy sem szabad munkagéppel behajtani. Szerencsére idő viszont van, amennyit akarunk. Jaj, most nem arra óhajtunk utalni cinikusan, hogy Pásztor Istvánt, a vajdasági magyarok vezetőjét, Áder államfő személyes vendégét hétfő délután állták körül és köpdösték le hazafiak a Kossuth téren, és a magyar köztársasági elnök tőle szokatlan gyorsasággal már péntek délelőtt közleményben ítélte el a történteket; a honi közjogi méltóságok a miénktől eltérő téridő dimenzióban élnek.
Hanem a gyors reagálású és jogállami magyar rendőrség! A Nol.hu beszámolója szerint amikor a rendőrök meglátták, hogy Pásztort lökdösik és köpködik, azonnal odamentek, ám úgy ítélték meg, hogy ami történt, az nem hivatalból üldözendő cselekmény. Minthogy a leköpdösött elnök arra a kérdésre, hogy kíván-e magánindítvánnyal eljárást kezdeményezni a köpdösők ellen, nemmel felelt, a rendőrök elmentek.
/ Megyesi Gusztáv
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. május 10. szombat, 07:57
-
Találatok: 1366
A Norvég Királyság minden, Magyarországra irányuló kifizetést leállít, kivéve azokat, amelyek leállítását Lázár János kérte tőlük. Azt írják, ugyanaz a problémájuk, ami az EU-nak, a támogatások kifizetésével foglalkozó szervezetrendszer átalakítása nem tetszik nekik. Csepreghy Nándor a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára szerint csak a véletlen műve, hogy épp a Lázár Jánossal folytatott vita idején döntöttek így a norvégok.
A Norvég Királyság Külügyminisztériuma pénteken közleményt adott ki a Norvég Alapok magyarországi működéséről. Ebben az írják, felfüggesztik a Norvég Alap, valamint a Norvégia, Liechtenstein és Izland által közösen működtetett EGT Alap Magyarországra irányuló kifizetéseit. Utóbbi egy Norvég Alaptól szervezetileg független, másik szervezet, melyben szintén Norvégia a legnagyobb befizető. A mostani döntéssel 141 millió euró ragadhat be, ez körülbelül 43 milliárd forint.
Az indoklás szerint azért határoztak így, mert a magyar kormány 2014. január elsejével átalakította a támogatások elosztásával foglalkozó szervezetrendszert úgy, hogy a Norvég Alapok forrásainak és programjainak lebonyolításával és monitorozásával kapcsolatos teendőket az állami tulajdonban lévő, de attól szervezetileg független Széchenyi Programiroda Nonprofit Kft.-hez helyezte át.
Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára az Origónak azt mondta, az átalakításra azért volt szükség, mert "az utóbbi 7 évben Magyarországon teljesen pályázóidegen támogatási szerkezet alakult ki". A helyettes államtitkár szerint a norvégok levelét úgy kell értelmezni, mint az Európai Bizottság vizsgálódását: egyszerűen a támogatások elosztására szolgáló új szervezetrendszert kell elfogadniuk. "Év eleje óta folynak a szakértői tárgyalások az EU-val és a Norvég Alappal is, pár hét, talán másfél hónap múlva ezek lezárulnak" - mondta.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. május 08. csütörtök, 20:26
-
Találatok: 1620
Alig húszperces, mégis mennyi mindent érintő előadást tartott a német WDR Europa Forum elnevezésű, berlini konferenciáján Orbán Viktor. Az volt a címe, hogy Európa válaszút előtt.
Az európai rezsiharcos
Aki olvasta Magyari Péter kiváló cikkét arról, hogy a németek mennyire másként képzelik el a jövőben az enegriatermelést, mint a magyar kormány (Vagy a németek teljesen hülyék, vagy nagyon meg fogjuk szívni), az alig várhatta, hogy Orbán Viktor Németországban oktasson arról, mi is a tennivaló Európában. Az európai versenyképesség jövője szempontjából az olcsó energiát nevezte a legfontosabb kérdésnek. “A mai rendszer vereségre ítél bennünket (…). A jövő Európájában az energiaárakat radikálisan le kell szorítani” – jelentette ki a kormányfő, aki szerint az energiaárak leszorításához képest minden más, egyébként fontos szabályozási kérdés csak másodlagos. Sem az MTI, sem az Origo tudósítása szerint nem beszélt Paksról, nyilván nem kell ennyire részletesen kitérni magára a probléma megoldására.
Ha nincs munka, majd az állam ad
A munkába vetett hitét a munkába hívő Németországban is bizonyította. Orbán szerint Európa csak a munka révén boldogulhat, ezért támogatni kell azt, és ha a vállalkozói világ nem tud munkát adni mindenkinek, az államnak kell szerepet vállalnia, s törekednie a teljes foglalkoztatottságra. Magyarországon “segély helyett igyekszünk mindenkinek – talán jövőre már valóban mindenkinek képesek is leszünk – állam által felkínált munkalehetőséget ajánlani”.
... De mi volt itt a választásokon?
Kérem szépen, azon elsöprő fölénnyel győzött az európai közép. Nem a szélsőségek – sem a bal, sem a jobb -, hanem a közép kapott felhatalmazást a folytatásra, “a középnek van parlamenti kétharmada” – mondta a kormányfő. Kifejtette: mivel “a vízállás változó, ezért a politikában sohasem az a kérdés, milyen magas (…) a szélsőségek vízállása, hanem az a kérdés, milyen magasak a gátak. Magyarországon az európai együttműködésre, az emberi méltóságra, a gazdasági ésszerűségre épülő politika magas gátakat húzott, ezért stabil Magyarország”. Arra a kérdésre, hogy demokratikus-e az a rendszer, amelyben a szavazatok 44 százalékával kétharmados parlamenti többséget lehet szerezni,...
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. május 07. szerda, 19:19
-
Találatok: 1484
"Megmutattuk, hogyan lehet felfeszíteni az adósságcsapda ajtaját" - mondta négy évnyi kormányzásáról Orbán Viktor március 15-i beszédében, majd a kampány során - választási- vagy kormányprogram hiányában - mindössze annyit mondott: folytatjuk. 2010. áprilisa óta 5200 milliárd forinttal nőtt az államadósság.
Négy évvel ezelőtt, 2010. június 8-án Orbán Viktor így beszélt a parlament nyilvánossága előtt: "Engedjék meg, hogy megosszam Önökkel azt a gondolatomat is, miszerint a magyar gazdaság legnagyobb baja ebben a pillanatban az államadósság mértéke. ... Hitelből élni rossz dolog. Márpedig az előző nyolc év következménye az, hogy Magyarország ma nem a saját lábán áll, hanem hitelből él. Az adósságot nyilvánvalóan a következő évek során csökkenteni kell, ellenőrzésünk alatt tartani, és lehetőség szerint csökkenteni. Mindannyian ismerjük a törvényeket: minél többet kölcsönzünk, annál többet kell visszafizetni. Minél többet kell visszafizetni, annál több hitelező aggódik, visszakapja-e a pénzét. Minél többen aggódnak, annál kevesebben bíznak a gazdaságunkban. És miután nincs a világban olyan szabály, hogy bárkinek Magyarországon kéne befektetnie, sőt most már azt is lehet, hogy Magyarországon megtermelt jövedelmet magyar emberek sem Magyarországon fektetnek be (...), nos, ilyen körülmények között, ha a dolgok nem mennek jól, kiegyensúlyozottan és ellenőrzés alatt, akkor a befektetők és a hitelezők el fognak fordulni Magyarországtól."
A ciklus végén, idén március 15-én a miniszterelnök büszkén jelentette: "Megmutattuk, hogy megvédjük a magyar családokat az uzsorától, a monopóliumoktól, a kartellektől, a nemzetek fölé magasodni akaró birodalmi bürokratáktól. Megmutattuk, hogy meg lehet védeni a munkahelyeket, és százezerszám tudunk újakat teremteni. Megmutattuk, hogyan lehet felfeszíteni az adósságcsapda ajtaját."
A két szöveg elhangzása közötti különbség 5200 milliárd forintnyi államadósság-növekedés. 2010. áprilisában - az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) adatai szerint - 19323 milliárd forintot tett ki az államadósság. Az ÁKK legfrissebb jelentése szerint: "2014.04.30-án a központi költségvetés adóssága az előzetes adatok alapján 24 586,4 milliárd forintot tett ki, ami 2 587,8 milliárd forintos növekedést jelent a 2013. év végi adóssághoz képest." Vagyis 2013. december 31. és 2014. április 30. között 2500 milliárddal emelkedett az államadósság mértéke.
/ trencséni
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. május 07. szerda, 01:02
-
Találatok: 1509
Mire e posztom nyilvánossá válik, addigra már kiderült, nincs olyan ellenzéki képviselő, aki teljesítvén legalapvetőbb demokratikus kötelezettségét, nem esküdött fel az oktrojált Párttákolmányra, s ezzel de facto kijelentette: szereplő leszek Orbán Bábszínházában! Abban a “teátrumban”, melyben három kivétellel már az összes tákolmánybíró is rendszerszolga kesztyűbáb csupán, a “Törvényhozók” pedig simán eltűrik, hogy “a népképviselet legfőbb szerve“, az Országgyűlés “rangban” csak A Párt után következik! … Oszt’ Jónapot!
... Ezért is javasoltam a Demokratikus Ellenzék valamennyi parlamenterének még április 14.-én (lásd itt!), hogy az Országgyűlés Alakuló Ülésén ne tegye le az esküt az illegitim Tákolmányra és ne legyen tagja egy törvényesített buherációkkal összetákolt, fejbólintó testületnek, ahol a Kövér Házmester már fizikai erőszakot is alkalmazhat a szerinte renitens képviselőkkel szemben! Ugyanezen joga meg van az alenöki funkcióba emelt Egri Szkinhedvezérnek is (egy bizonyos “Sneider” nevezetű ázalékállatka, aki még a saját szüleit is felügyelet alá helyeztette volna két-három millió forint megszerzése érdekében!), aki anno rasszista indíttatású súlyos testi sértésért 9 hónapot kapott felfüggesztve (sajna nem “úgy”!).
No mindehhöz képest a T. Demokratikus Ellenzék (no meg a Nácik és a Lömpik), ma délelőtt simán leistenbizonyoltak egy olyan, velejéig rothadt Alaptörvényre, amelyik nagyon pontosan írja elő, hogy a Polgárnak minő kötelezettségei vannak az Állammal szemben, de szót sem ejt a “viszont-szolgáltatásokról”. Ugyanis ilyen esetekben a Tákolmány csupán a “törekszik rá” kifejezéseket használja! Márpedig: “Mi értelme egy olyan államnak, amelyet a polgárai szolgálnak és nem fordítva! Az ilyesmit ‘Diktatúrának’ szokás nevezni!” (egy a Tákolmányt véleményező, 2011-ben kelt külhoni írás szerint – sajna a forrást megnevezni már nem tudom, lévén az én fejem sem káptalan, ahhoz meg biza’ trehány voltam, hogy olvasata idején azonnal lementsem!).
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. május 06. kedd, 21:43
-
Találatok: 1579
Tavaly decemberben egyetlen nap alatt elfogadták a kaszinókoncessziós törvényt, most pedig a kormány megkötött hetet az igen korlátozott számú lehetőségből. Andy Vajna érdekeltségébe kerül az összes közép-magyarországi kaszinóengedély.
Hét kaszinóengedélyt adott ki a Nemzetgazdasági Minisztérium a Las Vegas Casino Kft.-nek, illetve az Aranybonusz 2000 Kft.-nek – közölte a tárca. A Las Vegas Casino öt budapesti, illetve Pest megyei kaszinót nyithat, az Aranybonusz Debrecenben és Nyíregyházán szervezhet szerencsejátékot.
A Las Vegas Casino Andy Vajna kormánybiztos érdekeltségébe tartozik, ahogy azt decemberi cikkünkben elismerte. Az Aranybonusz pedig Szima Gábor vállalkozó, a debreceni focicsapat tulajdonosának érdekeltsége. Nyugat-Magyarországon is nagy a verseny, több Balaton környéki település szeretne magához csábítani kaszinót.
A kormány 2012-ben tiltatta be a játéktermi nyerőgépeket, tavaly decemberben pedig a parlament egyetlen nap alatt (vasárnap benyújtva, hétfőn elfogadva) elfogadott egy törvényt, amely szerint ötszázezer lakosonként legfeljebb egy játékkaszinót lehet üzemeltetni, azzal a megkötéssel, hogy Budapesten és Pest megyében maximum ötöt, a Dunántúlon és a keleti országrészben pedig hármat-hármat. Egy kaszinóban legfeljebb 300 pénznyerő automata lehet.
A most megkötött szerződések alapján tehát az összes közép-magyarországi koncessziót elvitte a Las Vegas Casino, míg az Aranybonusz 2000 a kelet-magyarországi három koncesszióból kapott kettőt.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. május 05. hétfő, 18:34
-
Találatok: 1519
Két százalék felett növekedhet a magyar gazdaság idén és jövőre is és 3% alatt maradhat a költségvetés hiánya - közölte az Európai Bizottság hétfőn megjelent tavaszi prognózisában. A februárban bemutatott számokhoz képest nincsenek látványos változások, azonban az államadósság alakulására vonatkozóan rosszabb képet festenek a brüsszeli szakértők. A dokumentum aggasztó üzenete, hogy az idei év végén az államadósság magasabb lehet a 2013. év végi szintnél, és 2015-ben sem tud az alá csökkenni. Ez komoly fejtörést okozhat a hamarosan felálló új kormánynak.
Ezek a fő számok
Az Európai Bizottság hétfő délelőtt 11 órakor tette közzé az Európai Unió tagállamaira vonatkozó tavaszi prognózisát. Magyarországgal kapcsolatban arra számít, hogy idén 2,3%-kal bővül a gazdaság, jövőre pedig 2,1% lehet a növekedés. Az infláció idén 1% lehet, jövőre pedig 2,8%-ra gyorsul a pénzromlás üteme.
A piacok szempontjából szintén fontos, hogy a brüsszeli szakértők úgy látják: idén és jövőre is teljesíteni tudja a magyar gazdaság a 3% alatti költségvetési hiányra vonatkozó elvárást. Az idei évben 2,9% lehet a deficit, ami megegyezik a kormány céljával, míg jövőre 2,8%-ra csökkenhet a hiány.
Bővebben ...
