Hírek

Scheppele: illegitim a Fidesz kétharmada

folyt_kovA magyarországi választási kampány törvénybe foglalt inkorrektsége komoly kétségeket ébreszt az eredmény érvényességével kapcsolatban - állapította meg a The New York Timesban az egyik legismertebb amerikai Magyarország-szakértő.

Kim Lane Scheppele, a Princeton Egyetem professzora, aki két magyar segítővel, Bánkuti Miklóssal és Réti Zoltánnal készítette el részletes választási elemzését, kiemelte: Orbán Viktor tiszta kormányzati felhatalmazást kapott az április eleji magyarországi parlamenti választáson abban az értelemben, hogy pártja jóval több szavazatot kapott, mint a szavazás bármely más indulója. "Kétharmados többsége azonban illegitim: Orbánt egyértelműen nem támogatja a magyarok kétharmada, a választási eredmény a közelében sincs ennek. Valójában a szavazók többsége nem a Fideszre, hanem más pártra vagy pártszövetségre adta le a voksát".

A kétharmados győzelem végső soron megtévesztő és csaló jogi megoldások eredményeként jött létre. Ennek megfelelően tehát a kétharmad legális, de megtévesztő és csaló - fogalmazott a szakértő. A Paul Krugman Nobel-díjas közgazdász blogján megjelent - és a Klubrádió által szemlézett - Scheppele-írás szerint az Orbán-kormány "túlment a megszokott babráláson", amikor az előző ciklusban gyökeresen átírta a választási szabályokat.

"Az új rendszert kifejezetten úgy alakították ki, hogy erősen aránytalanul kétharmados parlamenti többséget biztosítson Orbán pártjának akkor is, ha nem szerezte meg a szavazatok többségét. Az törvény kidolgozóinak szándéka érvényesült". Kifejtette: a választásokat viszonylag alacsony részvétel mellett bonyolították le, a szavazásra jogosultak 37 százaléka meg sem jelent az urnáknál. A szavazók 35 százaléka más pártokat részesített előnyben, így összességében csak a választásra jogosult magyarok - beleértve ebbe a határon túliakat is - 28 százaléka erősítette meg a Fidesz hatalmát.

Az elemzés ezt követően sorra vette a választási rendszer és a kampány ismert jellegzetességeit a Fidesznek plusz hat mandátumot jelentő, ám a szavazategyenlőség elvét súlyosan sértő győzteskompenzációt kiemelve, az önkormányzatok, a civil szervezetek és a kormány párhuzamos pártkampányán át a média, ezen belül a közmédia Fidesz-párti egyoldalúságáig./ B.I.M.

Bővebben ...

Voksár és voks-sár

vigyorTegnap végre lezárult a szavazatok összesítése, amelyből (végre?) megtudhattuk azt, amivel már eddig is tisztában voltunk. A korabeli angol film-folyam címét plagizálva: “Folytassa, Kétharmad!“. Kiderült továbbá az is, hogy nem a külhoni, Kettős Kamuállampolgárok, hanem belhoni, sokszoros Kamupártok kavarták meg kicsit (nagyon?) a szalámit. Nem tudjuk még azonban, tulajdonképpen mennyi pénzünkbe került nekünk mindez. Ezért most egy kis (hangsúlyozottan spekulatív!) kalkulációt fogok végezni, hogy kiderüljön: mennyi volt a “Voksár“.

Tegnap, a szavazatok végleges összesítése nem hozott lényeges változást a pártok közötti mandátumarányban a hét elején tudhatóhoz képest. Az Országgyűlésbe bejutott szervezetek (Fidesz: 44,99%; Kormányváltók: 25,6%; Jobbik: 20,17%; LMP: 5,25%) közötti erőviszonyai csupán jelentéktelen mértékben módosultak.

Néhány dolog azonban immáron teljesen nyilvánvalóvá vált, s ezek tökéletesen szemlélteik: milyen ravaszul, körmönfont módon szabta önmagára ezt az egész szisztémát az Orbánpárt!

Torz arányok, kamupártok, álválasztók

Az egyik, hogy ez az orbáni rendszer milyen végletesen képes eltorzítani a Támogatottság (tehát a választói akarat) és a Mandátumok Száma közötti viszonyt. A jelenlegi felállás szerint a Maffiózók a mandátumok 66,8%-át szerezték(!) meg, míg a Kormányváltók csak 19, a Jobbik csupán 11, az LMP pedig mindössze 2,5 százalékkal volt kénytelen megelégedni! Nem akarom különösebben védeni a korábbi, szintén a “Legerősebb Kutya” minél kielégítőbb nemi életét támogatni hivatott, parlamenti “székkiosztó aritmetikát”, de azért az jóval igazságosabb volt, sokkal közelebb állt a választói akarathoz. Bizonyításként csupán emlékeztetnék rá: ahhoz, hogy a Köpcös ugyanehhez a teljhatalomhoz juthasson, 2010-ben még a szavazatok 53 százalékát köllött kiravaszkodnia a választókból, míg most meg elegendő volt ennél 8 százalékkal kevesebb is. (Jé, ez a nyolc százalék punkt annyi, ahány választót Viktorék 2010-hez képest veszítettek!)

A másik pedig az, hogy milyen “bölcs” és “hasznos” dolog volt lehetővé tenni a Kamupártok zavarórepülését. A jelöltállítás megkönnyítésével (500 szignó/aspiráns), az aláírások valódiságának ellenőrizetlenül hagyásával (lásd: “Ajánlóív-biznisz“!), valamint a nagyvonalúan felajánlott (minimum 150, maximum 600 millió forintos), szabadon, mindenféle tényleges elszámoltatás nélkül elkölthető, állami kampánytámogatásra úgy gyűltek össze a különböző “szervezetek”, mint döglegyek az oszladozó állattetemre.

Bővebben ...

Kishantos: Földharc traktorral

Nekiestek a földpályázaton nyertes helyi gazdák a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ által művelt földeknek. Az akciót a központ vezetője brutális támadásnak nevezte. Bitay Márton államtitkár, aki korábban már többször ütközött Ángyán Józseffel Kishantos miatt, nyomban közölte, hogy a Nemzeti Földalapnak "nincs köze" az akcióhoz.

- Érthetetlen és irracionális, ami itt folyik. Most éppen egy olyan bioőszibúza-vetést tárcsáznak be, amely két hónap múlva már aratható lenne. Előtte megsemmisítettek egy hasonlóan értékes lucernatáblát, hamarosan pedig talán a tönkölybúza kerül sorra – tájékoztatta lapunkat Szabó Rebeka, az Együtt-PM Kishantoson tartózkodó agrárpolitikusa.

Szabó elmondása szerint az eljárásra azért nincs értelmezhető magyarázat, mert egyrészt a vetést megsemmisítők jogilag nincsenek birtokon belül – a birtokvédelmi kérésüket elutasította a bíróság, a kishantosiak által indított birtokvédelmi per következő tárgyalása pedig április 25-én lesz, vagyis addig nagyon nehéz lenne megmondani, hogy kit illet az eddig a kishantosi vidékfejlesztő központ által használt, majd tavaly vitatott körülmények között új bérlőknek adott föld.
Abszurd esetben az is előfordulhat, hogy a bíróság azoknak ítéli a területet, akik most éppen beszántják a vetést, miközben nemsokára már ők arathatnák le a termést.

Információink szerint az egyik tárcsázó traktor a Simon Kft.-é (ez Fejér-megye egyik legnagyobb agrárnagyüzeme, és az új nyertesek között van), a területet pedig a többek között biztonsági szolgáltatásokkal foglalkozó B5 Global Monitoring emberei őrzik, de a rendőrség is jelen van - utóbbi akadályozta meg, hogy a biztonsági cég lezárja az utakat.

Az MTI megkereste az ügyben a Vidékfejlesztési Minisztérium állami földprogramért felelős államtitkárát. Bitay Márton kifejtette, hogy a kérdéses állami földterületet az NFA pályázati úton haszonbérbe adta helyi gazdáknak (azaz valami köze azért az NFA-nak mégiscsak van az ügyhöz - A Szerk.), akik fél éve nem tudják azt használni, mert a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ, amelynek tavaly ősszel lejárt a szerződése, nem hajlandó levonulni a területről. Hozzátette: Kishantos kárt okozott az államnak azzal, hogy nem engedte beszántani a területet.

Bővebben ...

Mellár: Görögország sorsára juthatunk a Fidesz miatt

Nem várható gazdasági felívelés a Fidesz 2014-18 közötti programjából - jelentette ki egy interjúban Mellár Tamás közgazdász, a Központi Statisztikai Hivatal volt vezetője. A PTE oktatója szerint a gazdaság mesterséges bővítésével könnyen Görögország sorsára juthatunk. Mellár úgy vélekedett, rengeteg intézkedése visszaüthet a Fideszre az új kormányban.

Nem várható gazdasági felívelés a Fidesz programjából, és bár Orbán Viktorék látják a problémákat, rendre szakmailag elhibázott válaszokat sikerül azokra adniuk - jelentette ki a VS.hu-nak adott interjújában Mellár Tamás, a Központi Statisztikai Hivatal 1998-2003 közötti vezetője. Az első, szabadon választott kormány (MDF) tanácsadója úgy vélekedik, jó pár ilyen problémába belebukhat a Fidesz.

Mellár szerint a "Folytatjuk" szóban leírt gazdasági cselekvési terve a Fidesznek több ponton elhibázott. Az újraiparosítás kapcsán a közgazdász elmondta, inkább az ország versenyképességét kellene javítani, mert az 15 éves mélyponton van.

A PTE oktatója úgy vélekedett, az iparosítás helyett, azzal szemben inkább az élelmiszer-gazdaság bővítése, valamint a megújuló energiaforrások arányának növelése lehet a kitörési pont, mindkettőre a skandináv országok lehetnek a példák. A megújuló energiák használata kapcsán nagyarányú technikai fejlődés is prognosztizálható.

A megújuló energiaforrások az alacsonyabb energiaárak kialakításában is nagy szerepet játszhatnak, és ezzel elkerülhetőek az új gázvezetékek, valamint az orosz építésű atomerőmű, melyek csak az ország kiszolgáltatottságát növelik. "Dániától és Hollandiától viszont azt lehetne ellesni, miként profitálnak a kisbirtokokból. Merthogy a jelenlegi nagybirtokrendszer, amely jószerivel csak búza- és kukoricatermesztésre rendezkedett be, téves út. Keveseknek ad munkát, helyette inkább feldolgozott élelmiszer-ipari nyersanyagokat kellene eladni" - olvasható a cikkben Mellár fejtegetése, aki szerint a jelenlegi gyakorlat egy szűk nagybirtokos-réteg felé mutat.

Bővebben ...

Para-Kovács Imre: Nem kicsit, nagyon

rezsiA választást követően azonnal Észak-Koreába utazott egy magyar kormányküldöttség, majd elkezdték felépíteni a náci megszállás szégyenletes emlékművét, mintegy bizonyítva, hogy tényleg folytatják. Folytatják, mert a magyar lakosság politikailag aktív része arra szavazott, hogy a Fidesz alakítson ismét kormányt, márpedig ezzel nem lehet vitatkozni, legalábbis én biztos nem fogok, mert a szabad, de tisztátalan választások eredménye legális eredmény, legalizálta az összes ellenzéki párt, és mindenki, aki elment szavazni.

Ez az ellenzék nem nyerhetett.

Nem azért, mert a kétharmad olyan választási törvényt alkotott, ami önnön fennmaradását segíti elő, nem azért, mert minden plakáthelyet lefoglaltak maguknak, nem azért, mert övék a média majd teljes felülete, nem. Azért, mert ez az ellenzék alkalmatlan a győzelemre. Egy fekete kígyó jelent meg az égen, amikor megszületett, jelezve, hogy vereségre jött e világra.

Csak vicceltem.

Ez az ellenzék abban a tévhitben élt, hogy egy demokratikus választáson kell legyőznie egy demokratikus pártszövetséget, ezért demokratikus módszerekkel próbálkozott, demokratikus vitákat folytatott le körein belül, demokratikus álmok szerint egyesült, egyeztetett, mérlegelt, próbálkozott, visszafogottan ígért, mérsékelt hangon kritizált, aztán jött a baromi nagy tank és málnadzsemmé taposta, mielőtt tiltakozhatott volna a nemzetközi fórumokon. Orosz Krímtorta.

A csapda működött. Értelmetlen és minden bizonnyal lehetetlen felépíteni egy Fideszhez hasonló, fanatizált, személyi kultuszra alapozó, minden körülmények között az élő istenként nyilvántartott Orbánra szavazó tábort, viszont a maradék meggyőzhető, esetleg másban hívő, ingadozó szavazókat lehetetlen egy irányba terelni pusztán érvekkel.

Bővebben ...

Az elmúlt négy év számokban

hu_tarsadalomVáltozatos négy éven vagyunk túl. A 2010-es elsöprő győzelem után a Fidesz saját filozófiájának tükrében a szocialista kormányoktól merőben eltérő gazdaságpolitikát hirdetett meg, azonban a cél meglepően hasonló volt: a belső kereslet felfuttatása.

Míg 2002-ben az MSZP-SZDSZ páros ezt a 100 napos program segítéségével próbálta elérni - ennek eredménye lett a 10 százalékos költségvetési hiány és az államadósság növekedése -, addig a Fidesz az új adórendszeren keresztül. Ennek központi eleme az egykulcsos adó és a családi adózás volt. Az adókiengedés azonban a költségvetési hiány megszaladásához vezetett volna - hasonlóan a 2002 után időszakhoz. Brüsszel viszont nem engedte a 7 százalékos hiányt, így a kormány kénytelen volt folyamatos kiigazításokba kezdeni, amely rányomta a bélyegét az összes gazdasági mutatóra.

A belső és külső tényezőknek köszönhetően hamar bebizonyosodott, hogy Orbán Viktor és Matolcsy György elképzelése a négy, mi több hat-hét százalékos növekedéséről csupán álom maradt, és már annak is örülni lehetett, ha az ország gazdasági növekedése elérte az egy százalékot.

Gazdasági növekedés

Matolcsy György 2010 szeptemberében 7 százalékos növekedést jósolt 2014-re, ebből mára 1-2 százalék maradt. 2012-ben négy negyedéven át recesszióban volt a gazdaság, Európa egyik legsilányabb teljesítményét nyújtva.

Bővebben ...

Milyen malac? Milyen Putyin? Milyen Trianon?

Kemény munka ám Európában eladni azt a moslékot, ami itthon nyerő recept.

Ceruzája van, ideje van, angolul is tud, hát ír. Schöpflin György, hazánk második Kumin Ference ezúttal a Financial Times igazságtalan kritikájával száll szembe.
A legfeltűnőbb az, ahogy már ő sem tud mit mondani.

Schöpflin Philip Stephens cikkére próbál habogni valamit. Az eredeti anyag épp csak végigszaladt a dögvészen, amit Orbán eddig okozott; ezek annyira közismertek, hogy Magyarországon már tényleg csak a hörrtévében meg hasonló ciki helyeken áll neki tagadni, akinek van hozzá arcbőre. Ilyen az üzleti élet módszeres végigrablása a vazallusok seregével, az alkotmányos és választási rendszer Orbánra szabása, a kampányköltségek pofátlan kezelése (igen, bácsi, a CÖF látszik Londonból is, meg az is, honnan van a pénz rá). Ezenkívül természetesen az oroszbarátság is aggasztó onnan, amit talán könnyebb megérteni egy fideszesnek, ha utánaolvas, mit óbégatott erről Orbán Viktor, amikor még nem az ő zsebébe gurultak a rubelek.

Az utolérhetetlen Schöpflin György válasza az utóbbira nem más, mint hogy Nagy-Britanniában is van orosz tőke, még több is, mint az a tízmilliárd euró, amit most mi kölcsönkértünk tőlük.

Apró különbség, hogy az nem államadósság.

Van még a válaszlevélben egy cuki fejtegetés az európai "homogenizátorokról", akik egyszerűen nem tűrik meg a különvéleményt meg az alternatívákat. Bezzeg Magyarországon, ugyebár, virágzik száz virág. Schöpflin csapata irtózik az ilyen erőpolitikától. Eszükbe se jutna bármit is homogenizálni, még botmixert se vesznek a kezükbe.

Kampányról, jogrendről, maffiaállamról Schöpflin hallgat. Mást nem is tehet. A Nagy-Magyarországgal kapcsolatos vádakról ír inkább, és arról, hogy ilyen csak a nyugati újságírók lázálmaiban létezik, a Fidesz ehhez a témához soha hozzá se nyúlt./ -W-

Bővebben ...

Két nap elég volt: Orbán csak a kampányban kerülte a konfliktust

Két nap sem telt el a választások óta, amikor Orbán Viktor és a Fidesz erős jelzéseket küldött, mire számíthat az ország a most megkezdett, újabb ciklusban. A sokat emlegetett konszolidáció a kanyarban sincs, viszont megmaradt az erőből politizálás.

Egy évvel ezelőtt - Orbán Viktor tavalyi évértékelő beszédében és a vezető Fidesz-politikusok megszólalásaiban - a közbeszéd egyik vezérmotívuma a "konszolidáció" volt, vagyis a viharos gyorsasággal levezényelt reformok finomhangolása és a kiszámítható gazdaságpolitikai lépések bevezetése - ez sem akkor, sem most nem valósult meg. Rogán Antal, aki a hírek szerint már miniszteri bársonyszékig kapaszkodik a most induló ciklusban, nemrég egy interjúban kijelentette: nem tudja, mit értenek konszolidáció alatt az elemzők.

Az elmúlt két nap eseményei jól jelzik: a Fidesz szótárában valóban nem szerepel e kifejezés, miként semmi olyan, demokratikus államvezetési struktúra, amely párbeszéden alapul és nem az államhatalom erejének önkorlátozás nélkül alkalmazásán. Az első lépés - bár ez talán a választók ostobának nézését példázza -: a választási kampány csúcspontján, múlt hét csütörtökön átadott Várkert sorsra. Az uniós forrásokból finanszírozott felújítást közpénzből szervezett népünnepély követte, amellyel Orbán mellett a kerület képviselőjelöltje, Rogán Antal is felszólalt. A fővárosiak azonban addig élvezhették csupán a megszépült épületegyüttest, amíg jól nem szavaztak, hiszen hétfő reggelre - az átadást követő ötödik napra - már le is zárták a területet, hisz a munkálatok messze nincsenek készen. Ez természetesen lehetőséget ad a hatalomnak arra, hogy az őszi, önkormányzati választás előtt ismételten átadják a Várkertet - hatalmas ováció közepette.

"... a mostani pillanat aligha alkalmas arra, hogy együttérzéssel és higgadtan mondhassuk el véleményünket egymásnak. Az a veszély fenyeget, hogy a legnagyobb jó szándék mellett sem halljuk meg egymás hangját. Ezért azt javaslom, hogy a párbeszédet a mindannyiunk számára megújulást hozó húsvéti ünnepek után folytassuk"

- írta a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) február 19-én Orbán Viktor./ trencséni

Bővebben ...

Brezsnyev szemöldöke

Leonyid Brezsnyev elégedetten vonta volna föl bozontos szemöldökét, ha hallja Orbán Viktor hétfői sajtókonferenciáját. Azt, ahogyan a frissen újraválasztott kormányfő a 44 és fél-25 és fél arányú különbségre hivatkozva indokolatlannak nevezte a „technikai jellegű” kérdések kommentálását.

Ha pedig tisztán listás választásokat tartunk, akkor Orbán most kétségbeesett koalíciós tárgyalásokban lenne Vona Gáborral

És még ez a srác bírálta annak idején a Szovjetunió 99,9 százalékos választásait? Akkora különbségnél mi a fenének kellett volna azzal az aprósággal foglalkozni, hogy mennyire volt szabad és igazságos a választási rendszer? Nem egyszerűbb kiállni a Lenin-mauzóleum erkélyére és onnan integetni a kedves népnek?!

Idejutottunk.

Idejutott Orbán, és idejuttatta az országot. Az EU egyik tagjának miniszterelnökeként ilyen silány kibúvót talál.

Nem csoda, hogy kordonnal kell elkeríteni az újságíróktól, és legfeljebb Obersovszkyk tehetnek fel neki cenzúrázott kérdéseket. Az Index újságírói a választás előtt végső kétségbeesésükben le is írták fel nem tehető kérdéseiket – válaszokra nem is volt szükség.

Mondjuk, némelyiket nem is lehet megválaszolni, például ezt: „A ciklus elején adócsökkentést ígértek, de a lakosság sokkal több adót fizet, mint a kormányváltáskor, csak jobban elrejtve, áfában, kisebb adókban. Eleve így tervezték, vagy csak így sikerült, és ha igen, miért?”

Nem érdemes felsorolni, hogy mi mindenért nem volt tisztességes ez a választás. Azt azonban érdemes leszögezni, hogy a 44,5:25,5 eredmény éppen az ellenkezőjét bizonyítja, mint amit Orbán állít: egyenlő feltételek mellett az ellenzék akár le is válthatta volna a kormányt./ Horváth Gábor

Bővebben ...