Hírek

Épül a német megszállás emlékműve

MIRŐL EGYEZTETNEK HÚSVÉT UTÁN? - Orbán Viktor korábban húsvét utáni egyeztetést ígért a Mazsihisznek, most mégis nekiláttak a munkának a Szabadság téren. Már jártak tüntetők a helyszínen, és még lesznek is.

Ma délután tíz-tizenöt munkás belekezdett a német megszállási emlékmű felállításának előkészületeibe a Szabadság téren. A belvárosi önkormányzat megerősítette a hírt: valóban az emlékmű felállításába kezdtek.

Közben a Tiszta Emlékezet csoport tagjai tiltakozásba kezdtek a megszállási emlékmű ellen. Ők helyeztek el a deportálásokra emlékező bibliákat, bőröndöket korábban a helyszínen.

Korábban arról írtunk: Orbán Viktor a választási kampányra hivatkozva javasolta zsidó szervezeteknek, hogy húsvét után folytassák a párbeszédet az emlékműről. Eredetileg március 19-ig kellett volna felállítani az emlékművet, az új kormányhatározat arról szólt: május 31-ig fogják felállítani a szobrot. Viszont így elvileg a területet átadó V. kerületi önkormányzatnak is új döntést kellett hoznia, bár arról nem tudni, hogy ez meg is történt-e. Arról is írtunk korábban: a Mazsihisz nem az emlékmű átadásának elhalasztását, hanem az építés leállítását követelte.

Kerestük Béndek Péter filozófust, aki korábban tiltakozást szervezett az emlékmű ellen. Béndek azt írta: értesültek az előkészületekről, jelenleg pedig egyeztetnek, hogy mit tegyenek. Mint hozzátette: az építkezés híre nem lepte meg, „így hamar eldőlt az is, milyen konszolidációra számíthatunk a harmadik Orbán-kormányzat alatt. Semmilyenre.”

Kerestük a kormányszóvivői irodát is, ahol azt a választ kaptuk: az emlékmű felállításáról megszületett a kormányhatározat, ez pedig azt tűzte ki, hogy május 31-éig kész kell lennie a szobornak. Megerősítették: az építkezés megkezdődött, ez már nem tárgya a zsidó szervezetekkel való egyeztetésnek.

Bővebben ...

Hárommilliárd forinthoz közelítenek Orbán fogorvosának állami támogatásai

Az elmúlt másfél évben összesen 2,2 milliárd forint állami és uniós támogatást kaptak Orbán Viktor miniszterelnök fogorvosa, dr. Bátorfi Béla érdekeltségei a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségen keresztül. A pályázatok többségéről azután hoztak döntést, hogy Orbán Viktor a miniszterelnökséget vezető államtitkár útján átvette az NFÜ irányítását. Ezen felül a választások előtti héten a rendkívüli kormányzati tartalékból is kapott 400 millió forintot Bátorfi egyik vállalkozása.

A múlt héten írta meg a napi.hu, hogy a kormány ismét hozzányúlt a rendkívüli intézkedésekre szánt kerethez, és tartalékból 400 millió forintot irányítottak át egy magáncéghez, a Magyar Fogászati Turizmus Fejlesztő-, Kutató-, és Tudástranszfer Központ Kft.- hez. A cégnek három tulajdonosa van, az egyik a KE-VÍZ 21 Építőipari Zrt., amely nem ismeretlen a közbeszerzések területén, nyert már tendert a Duna Aszfalt Kft.-vel, ahogy a Swietelsky-Közgép duóval is.

A 400 milliós támogatásban részesülő társaság másik két tulajdonosa Szűcs László, valamint Orbán Viktor fogorvosa, dr. Bátorfi Béla. A fogorvos nevét először 2011 környékén hallhattuk, ekkor derült ki, hogy a kormány 1 milliárd forintot kíván fordítani a fogászati turizmus által kínált lehetőségek kihasználására. Ezt Orbán Viktor az első Magyar Fogászati Turizmus Konferencián jelentette be, ahol bemutatták az “Országos Fogászati Turizmus Fejlesztési Programot” is. Ennek alapítói dr. Bátorfi Béla és Szűcs László voltak.

A kormány a konferencia után egy héttel határozatot hozott az egymilliárdos támogatásról, az összeget a kormányzati tartalékból vették ki. A pályázat később egészen furcsán alakult: azoknak ugyanis, akik nyerni akartak rajta, részt kellett venniük egy másik, “Innováció a fogászatban” tárgyú pályázaton is. Erre viszont csak azok jelentkezhettek, akik vállalták, hogy a következő két évben részt vesznek az Orvosi Turizmus Iroda programjában. A pályázaton nyertes, az Origo által megkérdezett fogászok szerint a kitétel azt jelentette, hogy a pályázati pénz egy részéből személyre szabott innovációs csomagot vásároltak dr. Bátorfi Béla magáncégétől, az Orvosi Turizmus Iroda Zrt.-től (OTI Zrt.), amely mellé megkapták a cég know-how-ját, illetve a tagsági viszonyt.

Bővebben ...

Milyen lesz az Orbán-korszak?

Nagy piacbarát fordulatra nem számíthatunk, csak amennyi az újraiparosítási tervhez szükséges. Az etatista kapitalizmusnak meg kell találnia azokat a tartós növekedési motorokat, amelyekkel igazolni lehet a modell sikerességét.

Újabb négy évre kapott felhatalmazást Magyarországtól a jobboldal. Messziről nézve azt mondhatjuk, hogy a baloldalhoz hasonlóan megvan a 8 éves kormányzás esélye, kérdés, sikerül-e vele jobban élni. Persze most sok minden más. Például egyelőre úgy néz ki, hogy a periódus elején letudtuk a pénzügyi válságot. És akár végig kétharmados parlamenti többséggel lehet kormányozni. Na de milyen lesz a következő négy év?

Mondhatnánk, hogy fogalmunk sincs, hiszen a kormányzó pártok nem mutattak be programot. Így aztán érhetnek minket ahhoz hasonló fajsúlyú meglepetések, mint például a magán-nyugdíjpénztári vagyon államosítása, vagy a korábban elutált egykulcsos adó legszélsőségesebb formájának a bevezetése. (Ráadásul ezek még csak nem is a válság kényszerében születtek. Az egykulcsos adó bevezetése értékalapú, a válság szempontjából kifejezetten rossz időzítésű lépés volt, és arra is egyre több jel utal, hogy a nyugdíj-megtakarítások elvétele mindenképpen megtörtént volna.)

Annyiban azonban más a helyzet, hogy most a kormányzás nem elkezdődik, hanem folytatódik. Vélhetően ez felkészültségben jelent annyit, hogy a kormány nem néz félre egy görög válsághoz hasonló fajsúlyú eseményt. Ráadásul a mögöttünk álló kétharmados ciklus kitágította a játékszabályokat, így például nem kell félni az Alkotmánybíróság rosszallásától a gazdaságpolitikai döntések esetében. Mi pedig immár jobban látjuk gazdaságpolitika karakterét, így van miből kiindulnunk.

Az első állításunk: nem lesz olyan esemény a politikában, amit mostanában sokan piacbarát fordulatnak hívnak. Az elmúlt négy év többé-kevésbé világosan kirajzolta, hogy a kormány milyen növekedési modellben hisz, ebben pedig nincs helye a fordulatnak./ Madár István

Bővebben ...

Gyönyörködjünk!

rezsi„A kommunisták mind ott lesznek, legyünk hát ott mi is!” Ezt mondta a fővezér, aki csak így, kommunistaként szokta emlegetni a vele ellentétes véleményű, világnézetű, meggyőződésű, életfelfogású magyar polgárokat. (Az éplelkű magyar legkésőbb ennél a mondatnál eldöntötte volna, hogy nem szavaz erre az emberre, aki képes így beszélni az ő honfi- és polgártársairól.)

Hát nem voltak ott a „kommunisták” mind. A magyar választók közel 40 százaléka (kb. 3 millió 200 ezer ember) beintett, mert úgy gondolta, „ezekre” ő nem szavaz. Egyikre sem. Különbséget tenni nemcsak nem tud, nem is akar, egységesen gyűlöli őket. Mert politikusok. Ami nála azonos a gazemberrel.

Hatvan százalék (kb. 4 millió 800 ezer ember) viszont elment. A 60 százalék 44 százaléka (kb. 2 millió 200 ezer ember) szerint ez a jó és ígéretes ország, amit négy év alatt idecsináltak nekik. A 60 százalék több mint 20 százaléka (kb. 980 ezer ember) szerint viszont még ez sem elég jó és ígéretes. Szerintük nyilván még több cigányt kéne kinyírni, még több uniós zászlót kéne bevágni a vécébe és még több egyenruha kéne az országba, hogy végre rend legyen.

Lehet szidni a demokratikus ellenzéket, lehet elemezgetni a szarvashibáikat, de nem tudok elképzelni olyan ellenzéki bűnt, amelyik ennek a rettenetes országrontó pártnak és beteg lelkű vezérének akár csak a kicsinyke arányú győzelmét is indokolta volna. Nem tudok elképzelni olyan ellenzéki bűnt, amelyik a mocskosszájú és szolgalelkű Zsigó Róbert vagy a mocskosszájú és gátlástalan gyarapodó Rogán Antal győzelmét indokolhatná. Csak hát a magyarnak Zsigó és Rogán kell. Vagy ha nem kell, akkor is úgy gondolja, hogy Teket Melinda és Kerék-Bárczy Szabolcs azonos minőségű ember és politikus Zsigóval és Rogánnal, és akkor ugyan mi a jó büdös francért menne el szavazni.

Kész.



galamuscsoport.hu / Mihancsik Zsófia

Bővebben ...

Még négy év

rezsiA választani akarók nagyobb része vasárnap egyértelműen megerősítette hatalmában a Fideszt újabb négy évre. A baloldali ellenzéki szövetség még csak megszorítani sem tudta az eddig kormányzó erőt, ami rendkívül erőteljes kritika a számukra.

A Jobbik megerősödése pedig a nyertes jobb- és a vesztes bal­oldalnak egyaránt. Az országos lista eredményei jól mutatják, hogy a szavazók többsége ugyan nem a Fidesz mellé tette le a voksát, de az Orbán-rendszert elutasítók nagyon másként látják azt, hogy kinek-minek kellene jönnie ezután.

A Fidesz választási rendszere olyan, hogy a pártot csak egy másik nagy erő képes legyőzni: olyan, amelyik az egyéni mandátumokért folyó versenyben is a győzelem esélyével képes felvenni vele a küzdelmet. A baloldalnak ahhoz elég volt négy év, hogy a veresége után magához térjen, ahhoz azonban kevés volt ez az idő, hogy a múltja árnyaitól megszabaduljon, s egyértelmű alternatívát kínáljon a választóknak.

A következő négy év arról is szól majd, hogy kialakul-e a Fidesz politikájával, hatalomgyakorlásával szemben egy olyan erős, demokratikus, a választók számára hiteles, vonzó jövőképet felrajzoló ellenzék, amelynek a mostaninál jóval többen hajlandóak bizalmat szavazni. Abban legfeljebb óvatosan reménykedünk, hogy Orbán Viktor, ha nem vallja is be a hibáit, azért képes belőlük tanulni. Elsőre azzal is megelégednénk, ha nem azokat látná kormányzása ­erényeinek, amelyeket mi a hibáinak.

Nehéz megjósolni, hogy ta­lál-e még néhány ezermilliárdot a Fidesz, hogy a hatalmát újabb négy évig finanszírozza, elő ­tud-e még húzni a kalapból újabb, a rezsicsökkentéssel fölérő politikai csodaszert, vagy összeroskad, szétmállik mindaz, amiből hatalmának falait építette.

A győztes jobb- és a vesztes baloldalnak a választás után ugyanazt a kérdést kell feltennie magának: akkor most hogyan tovább? Azt tudjuk, mi erre a Fidesz válasza: folytatni! Egy dolgot a baloldal most már biztosan tudhat. Nem az eddigieket kell folytatnia / A szerk.

Bővebben ...

Lesújtónak látják külföldön a magyar helyzetet

rezsiA külföldi sajtó nem kérdőjelezi meg Orbán Viktor és a Fidesz győzelmét, több lap ugyanakkor szabad, de nem tisztességes választásokat vár vasárnap. Van olyan vélemény is, hogy Magyarországon minden, parlamentbe jutásra esélyes formáció piacellenes és populista, így bárki nyerne is, képtelen lenne megállítani az ország lecsúszását.

A New York Times a felcsúti Puskás-stadionnál próbálta megragadni az Orbán-kormány elmúlt négy évének a lényegét. Az amerikai lap újságírója furcsának találta az 1800 lakosú faluban megnyilvánuló extravaganciát, amelynek eredményeként 17 millió dollárból épül egy 4000 fős futballstadion. A falu méreteihez képest gigantikus építkezésre azonban az újság szerint magyarázatot ad, hogy Felcsút a közismerten futballrajongó Orbán Viktor otthona, a háza pedig a stadion szomszédágában áll.

A vezető magyar üzletemberek nyilvánvalóan Orbán Viktor kedvében akarnak járni – írja a lap, külön megemlítve Felcsút polgármesterét, Mészáros Lőrincet, aki azonban nem állt szóba a New York Times riporterével, mint ahogy Orbán Viktor sem nyilatkozott neki.

A Spiegel szerint Orbán gazdaság- és társadalompolitikájának valódi haszonélvezője a társadalom felső 10 százaléka, a Fidesz-klientúra magja. Sőt maga Orbán Viktor és közvetlen köre, köztük több családtagja meglepően gyorsan nagy vagyonra tett szert, gyakran megkérdőjelezhető körülmények között. Egy pár dúsgazdag üzletember vállalatbirodalma tartja kézben a magyar gazdaság nagy részét, ők nyerik el az állami pályázatok zömét, és hozzájuk folyik be az uniós támogatások jelentős hányada – írja a Spiegel, amely név szerint Simicska Lajost, Nyerges Zsoltot és Széles Gábort nevezte meg.

Bővebben ...

Seres: Nem érdemlünk több esélyt

ceasarNégy éve várok a protest napjára, nincs az a csábító bojkottfelhívás, ami ezt a napot elvehetné tőlem. Ha a NER-nek nincs alternatívája, hát akkor szavazok a NER ellen. Egyszer élünk.

"Legszívesebben - mondotta K. úr - kibékíthetetlen ellensége lennék egy jól működő demokráciának."   (Dalos György)

Ennek a választásnak valójában nincsen tétje. Nem az a kérdés, hogy ki nyer vasárnap, mert ezt a döntést az állampárt már meghozta, jó, a megvalósítás gépezetébe még kerülhet homokszem. Nem az a kérdés, kétharmadot kap-e e Fidesz, mert az alkotmányos kár már megtörtént, szabadságunk és piacgazdaságunk tervezett további lebontásához már nemigen kell ez az eszköz. Arról sem szól ez a döntés, hogy helyette milyen alternatívát szeretnénk megvalósítva látni, mert ilyen alternatíva vagy nem látszik, vagy látszik, de az meg rémisztő.

Egy dolgot tehetünk: elmegyünk és nemet mondunk.

"Én azt mondom, felejtsük el a taktikázást, hagyjuk végre abba a kisebbik rossz állandó mérlegelését. A Fidesz kétharmadát szinte illúzió megakadályozni, a Jobbik meg úgyis bekerül, és hogy »lent« tartsuk, mindenképpen el kell menni szavazni. Hadd javasoljam, hogy tekintsünk méltósággal önmagunkra és demokráciánkra: éljünk az elvi, meggyőződéses szavazat esélyével! Már ha vannak elveink" – igyekeztem négy éve megindokolni, miért voksolok arra a jelöltre, aki a kínálatból még a leginkább képviselte a szabadság és a piacpártiság elveit. Mára ez a kérdés megoldódott: nincs ilyen jelölt.

Biztos van választó, aki tud nemcsak érdekei, de elvi meggyőződése alapján is szavazni, én nem tudok. A parlamentben és azon kívül, a gigantikus szavazólapon bal- és jobboldali állambarát, a kapitalizmust, a fogyasztást és az individuumot leginkább lenéző alakulatok várják Kádár népének X-ét./ Seres László

Bővebben ...

A kockásinges és a felesége

rezsiEzt a képet ő tette fel magukról a Facebookra. Feltehetőleg az udvari fotós műve, aki minden útjukra elkíséri őket. Sok pénzért készíti ezeket a felvételeket – ez most ilyenre sikerült.

De nem is az a lényeg, hogy ki állt az objektív másik oldalán. Hanem, hogy ez nem egy lesből készült kép. Nem egy rosszkor elkapott, a képen látható szereplőkkel szemben rosszindulatú fotós által ellesett pillanat örökítődött meg.

A fotót a kockásinges maga választotta ki. Nyilván nem saját kezűleg tette fel, de nagyon csodálkoznánk, ha előtte nem láttamozta volna.

Két öregember néz a kamerába, pedig még épp hogy elmúltak ötvenévesek. Nem kellene így kinézniük, és főleg nem egy ilyen lehangoló kanapén ülve.

A kockásinges valamiért ezt találta a legjobbnak. Kérdezhetnénk kajánul: milyen lehet akkor a többi? Vagy, még kajánabbul: ha van jobb kép is róluk, akkor milyen lehet az az ízlés, amelyiknek ez tetszik?

Két összeillő ember, zsák és a foltja. Mert ne mondja senki, amit oly gyakran hallani: hogy ez a szegény asszony mennyit szenved az ura miatt.

Az a szegény asszony, aki a képen saját koránál megviseltebbnek látszik, felnőtt ember. Választó és választható. Számos előnyt élvez abból, hogy a kockásinges felesége.

Nem ők kapják a legtöbbet, tudjuk már egy ideje, de ők is kapnak eleget.

Öröm nincs az arcukon, csak fáradtság és kiábrándultság. Unják már nagyon azt, ami van, miközben azért hajtanak, hogy folytathassák. Maga a kockásinges mondta, hogy a programja egyetlen szóból áll: folytatjuk.

Pedig már nekik is elegük van belőle. De nem tudják abbahagyni, mert abba valószínűleg belehalnának.

Ne irigyeljük őket, amiért ma övék minden hatalom. Két kifejezéstelen tekintet, egy leharcolt kanapé – ezer szónál is többet mond el róluk.

Nem lehet most könnyű nekik. Ha kicsit is jobban éreznék magukat, és nem olyan kutyául, mint ahogyan az a képen látszik, akkor bizonyára más helyszínt választottak volna. Mosolygósabbat, kedvesebbet. És talán még a háttérben is lenne valami, ami a szemnek is szép.

Bővebben ...

A Fidesz négyéves országlása: Súlytalanul, avagy hová jutott és hová tart a magyar társadalom? – 2.

ceasarAz első részben arról volt szó, hogyan rombolta le a Fidesz a magyar társadalom három egyébként is ingatag alapintézményét, a szolidaritást, a jogot és a szabadságot. Arról, hogy a szolidaritást miként államosították, a jogot hogyan privatizálták, azaz miként silányították az Orbán–Simicska-klán érdekeit kiszolgáló törvényhozássá, és arról, miként fosztották meg az egyéneket a szabadságuktól, hogy helyet csináljanak a hatalom szabadságának, vagyis korlátlanságának. Most azt szeretném felvázolni, miféle társadalom alakult ki ennek eredményeként, és mi lesz a következménye, ha nem sikerül helyreállítanunk társadalmunk alapintézményeit.

A Fidesz-társadalom sajátosságai

A politikai rendszer jellege

A Fidesz által létrehozott rendszer lényege, hogy minden, a demokráciában független intézményt járszalagra fűz és közvetlenül vagy közvetve egyetlen ember, Orbán Viktor uralma alá rendel. Már a 2010-es kormányváltás előtt tele voltak a kulcsintézmények az embereikkel, de ez csak arra volt jó, hogy előkészítsék ezeknek a szervezeteknek a teljes annektálását és a párt 2010-es győzelmét. Természetesen a Fidesz vezetői és propagandistái továbbra is arról beszélnek, hogy demokrácia van Magyarországon, de ez csak annyira igaz, amennyire igaz volt akkor, amikor Rákosi Mátyás beszélt róla. Mondhatjuk azt is, hogy a magyar diktátorok mindig azt tartották az „igazi”, a „népi” demokráciának, amikor végre korlátlanul uralkodhattak. Ezért van az, hogy Orbán Viktor mostanában a jogállam 2010 utáni visszaállításáról beszél. Arra azonban valóban vigyáztak, hogy legalább messziről demokratikusnak látsszon az intézményrendszer és a törvényalkotás – sokan be is vették ezt a maszlagot az Európai Néppártban, ami arra utal, hogy vagy ostobák, vagy ők is ilyen politikai rendszert szeretnének a saját hazájukban (lásd a Néppárt új vezetőjének lelkesedését). De nemcsak Európa távoli vidékein hiszik el sokan ezt a trükköt, idehaza is számosan vannak, akik demokráciának mondják ezt a politikai rendszert. Felesleges ezen csodálkoznunk, hiszen 1990 előtt sokan nyertek egyetemi katedrát azzal, hogy a demokratikus centralizmust a polgári demokráciánál magasabb rendűnek mondták. / galamuscsoport.hu

Bővebben ...