Hírek

Jön-e a működőtőke Magyarországra?

Részletek: Készült: 2014. április 19. szombat, 08:47
Print; Találatok: 1344

Néhány milliárd euró működőtőke a válság ellenére minden évben érkezik Magyarországra - látszólag. Valójában az országon csak keresztülutazó pénzek, illetve a banki feltőkésítések nélkül ennél jóval szerényebb az eredmény. Sőt, azt is mondhatjuk, hogy a közvetlen tőkebefektetések ki- és beáramlásának egyenlegéből nemigen gyarapszik a hazai tőkeállomány.

Tudja valaki, hogyan változott az ország tőkevonzó képessége az elmúlt években? Vagy hogy mennyi közvetlen tőkebefektetés érkezett az országba az elmúlt két évben? A kérdésre nem is olyan egyszerű a válasz, mint hinnénk, de azért érdemes kutakodni. Annál is inkább, mert a gyakran még a kormány is olyan számokat közöl, ami legfeljebb csak elméletileg fedi a valóságot. Tavaly például majd' 11 milliárd eurós tőkebeáramlásról adott hírt a Nemzetgazdasági Minisztérium, az idén a 2,3 milliárd eurónak is örült. Csakhogy ezek a 2012-13-ra vonatkozó számok nem azok, amit figyelnünk kellene, ha a tőkebeáramlásra vagyunk kíváncsiak.

A kiindulási alapként szolgáló információkat a fizetési mérleg statisztikából szedhetjük össze. Ezen belül a pénzügyi mérleg tartalmazza azokat a közvetlen tőkebefektetéseket (FDI), amelyek hazánkba érkeznek, illetve innen külföldre távoznak. A "Közvetlen tőkebefektetések Magyarországon" sor ismerős számokat tartalmaz: 2012-re 10,85 milliárd, tavalyra 2,3 milliárd eurós beáramlást jelez. A tavalyelőtti szám különösen kiugró, hiszen még a válság előtti időszak 3-6 milliárd eurós sávjából is kilóg.

A "turpisság" gyorsan kiderült, a beáramló tőke jó része átfolyó jellegű volt, vagyis be- és a kiáramlásként is jelentkezett. (Tipikusan ilyen ügylet, amikor egy külföldi anyavállalat a magyarországi leányvállalaton keresztül, azt tőkéhez juttatva vásárol meg egy külföldi céget.) A legegyszerűbb megoldásnak a probléma kiszűrésére az tűnik, ha a "közvetlen tőkebefektetések Magyarországon" sor adataiból kivonjuk a "közvetlen tőkebefektetések külföldön" értékeit. Ez a mutató tulajdonképpen kifejezi, hogy az adott évben a határon átnyúló tőkemozgások eredője miként hat a hazai tőkeállományra, és abból a szempontból is előnyös, hogy erre vannak nemzetközileg összevethető adatok.

Ahogy az alábbi ábra is mutatja, így már egészen más kép tárul elénk. Eszerint a tavalyelőtti év (bár nem érte el a válság előtti nettó tőkebeáramlási szintet) egész jó eredménnyel zárult, bár természetesen a 2 milliárd eurós egyenleg messze van a propagált 10,8 milliárdtól. A 2013-as év viszont a maga szerény 615 millió eurós szaldójával 2009 óta a második legkisebb.

...és akkor még ott vannak a bankok

A fent bemutatott szám azt ugyan jól tükrözi, hogy a közvetlen befektetésekhez kötődő tőkemozgások egyenlege milyen, ám a "tőkevonzó képességünk" szempontjából több fontos tényezővel is korrigálni érdemes. Az ugyanis nem "igazságos", hogy a Magyarországról távozó működőtőkét automatikusan a tőkevonzó képességünk romlásának tekintjük. Ha például egy hazai nagyvállalat kinövi a saját belső piacát, akkor természetes, hogy külföldi terjeszkedésbe kezd. Ezért ha arra vagyunk kíváncsiak, hogy a külföld számára mennyire vagyunk csábító befektetési terep, akkor a beáramlásból csak az átfolyó tételeket, és bizonyos vállalati eszközportfólió átrendezéseket kell levonni, mert ezek bruttósítják feleslegesen a tőkemozgás ki- és beáramlás szárát.

Teljes cikk: http://www.portfolio.hu/gazdasag/jon-e_a_mukodotoke_magyarorszagra.3.198024.html