Hírek

Senkit nem érdekel az államadósság elleni harc

Részletek: Készült: 2014. április 17. csütörtök, 20:30
Print; Találatok: 1345

Úgy tűnik, hogy teljesen befuccsolt az államadósság elleni harc érdekében, civil kezdeményezésre felállított alap. Nemcsak az államadósság méretéhez, de még annak egyhavi növekményéhez képest is nevetséges összeg gyűlt össze, ami miatt kiábrándult és év végével lemond Horvát Tihamér, az alap elnöke. Mi pedig most megvigasztalnánk, hogy az általa irányított civil kezdeményezésnek egyébként sem volt túl sok értelme.

Óriásit csalódott és kiábrándult...

Annyira kiábrándítóvá vált a civilek államadósság elleni harca, hogy év végére le is mond az úgynevezett "Összefogás az Államadósság Ellen Alap" elnöke, Horváth Tihamér. A 2011-ben létrejött alapba pusztán 286 millió forint folyt be eddig összesen és az utóbbi időkben rendkívül lelassultak a befizetések, illetve súlyosan alábbhagyott az érdeklődés.

Horváth Tihamér, aki eddig összesen 8 millió forintot fizetett az alapba, a Borsnak nyilatkozva elmondta, hogy óriásit csalódott és teljesen elkeseredett. Nem szeretné, hogy megszűnjön az alap, de azt jövőre már másnak kell vezetnie. Ígéreteinek megfelelően azért további 2 millió forintot még befizet. Bár az ígéret szép szó, ha betártják mi sem változik, ugyanis az egész semmit sem ér.

Nem lelkesedtek túl sokan

Eddig a legtöbbet Szomor Dezső gazdálkodó adta, több mint 20 millió forinttal, de az egyik leggazdagabb magyar, Gattyán György is 10 millióval járult hozzá a célhoz. Horváth korábban arra panaszkodott, hogy rendszeresek az 1 forintos beutalások, illetve arra is, hogy a kormány tagjai 2013-ban egyetlen fillért sem fizettek be. Matolcsy György jegybankelnök és Surján László politikus még milliókat fizetett be, de az alap növekedése az utóbbi időkben jelentősen alábbhagyott.

... Egyébként is butus ötlet volt

A cél bár naiv szemmel nemesnek tűnhet, valójában egyáltalán nem értelmes dolog negatív érzelmeket társítani az államadóssághoz, mint ahogy ezen kezdeményezés teszi. Rédly Elemér, akinek a kezdeményezésére ez az egész létrejött, például egykori vagy mai politikusok által okozott kárnak titulálja a magyar államadósságot és kijelenti: "mindnyájunk közös érdeke, hogy mielőbb megszabaduljunk tőle".

Bár az országok eladósodottsága valóban járhat kockázatokkal, de nem bizonyított, hogy a kifejezetten alacsony államadóssággal rendelkező országok jobban működnének, mint a magassal rendelkezők. Empirikus összefüggéseket sokan próbáltak felkutatni az adósság mértéke és a gazdasági növekedés között, de az eredmények még egészen szélsőséges szintek felett sem meggyőzőek (korábban 90 százalék feletti adósságrátát gondoltak ártalmasnak a növekedésre).

Az adósságfelvétel pedig nemcsak létszükséglete a kormányzat évközi költekezéseinek (a magyar költségvetés például orrnehéz, az adóbevételek később futnak fel), hanem megtérülő beruházás is lehet. Amennyiben kedvező feltételek között tud egy ország bevonni forrást, amit például infrastruktúrára vagy oktatásra fordít, akkor az hosszútávon segítheti a gazdasági növekedést. Így pedig nagyon is jól járhat egy ország az adósságfelvétellel, amit ráadásul a jövőben ki is nőhet. Cél lehet természetesen a GDP-arányos államadósság csökkentése egy adott szintig (ahogy erre vonatkozóan kötelezettséget is vállaltunk), de annak konkrét visszafizetésre nincs szükség. Az erre irányuló civil kezdeményezések pedig nemcsak naivak, de értelmetlenek is.

Teljes cikk: http://www.portfolio.hu/gazdasag/akk/senkit_nem_erdekel_az_allamadossag_elleni_harc.3.197985.html

Kapcsolódó cikkek:

Újabb rekordon a magyar államadósság
Április 11-én 24 487,4 milliárd forintot, vagyis a GDP 82,9 %-át tette ki a központi költségvetés bruttó adóssága – áll az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) keddi jelentésében.
Jobban teljesít: történelmi csúcson az államadósság
Csak trükközéssel és csak rövid időre tudta teljesíteni saját alaptörvényének előírását az Orbán-kormány. A március végén kibocsátott hárommilliárd dolláros devizakötvény és az önkormányzati adósságátvállalás most lezárult szakasza megtette hatását: újabb rekordszintre repítette az államadósságot, amely a bruttó hazai termék (GDP) 82,9 százalékát tette ki a hét elején az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK) összesítése szerint.