Ceglédi Zoltán: Néma gyereknek
- Részletek
- Készült: 2019. március 09. szombat, 23:24
- Találatok: 1899
Kezdetben volt az alaptalan vakhit, hogy „ezeket” mindjárt eltakarítja a „demokrata Nyugat”. Mindjárt megelégeli az IMF, és rárogyasztja a gazdaságot Orbán fejére, mindjárt közbelép az Egyesült Államok, és lecseréli a garnitúrát, sőt kék sisakban özönlik be a demokrácia.
Egy idő után sikerült megértetni a fedett pályás demokratákkal, hogy ez nem így megy, senki se drukkoljon annak, hogy a magyar kormányról külföldi nagyhatalmak vagy nemzetközi pénzügyi szervezetek döntsenek. Ekkor sikerült a túloldalra rúgni a labdát. Az lett az ellenzéki mantra, hogy semmit ne várjunk „a” külföldtől, mert kizárólag nekünk van dolgunk Orbánnal.
Pedig bizony van a „Nyugatnak” is. Itt van ez a hibrid rendszer, amelynek legfőbb pillére a belenyugvás, az aktív önkorlátozás. A látszat. A mintha-demokrácia. Észak-Korea nyílt diktatúrája nem operál ilyesmivel, a félhülye Trump megjelenéséig egyetlen releváns nyugati vezető sem mentegette a nemzetét gyilkoló vadállatot. Orbán Viktor rendszere más. Szüksége van hitelesítő billogokra, hogy márpedig a Fidesz a Néppárt tagja, a német iparvállalatok lubickolnak a magyarországi viszonyok közt, és csak egy hangos, liberális kisebbség zajong. Ezeket a konfirmáló bélyegeket meg is kapja. Azoktól, akiket ezért fizetnek, illetve akik ennyire ostoba, nemtörődöm módon vesznek részt a politikában. Angela Merkel, Manfred Weber, a releváns néppárti politikusok pontosan tudják, mit művel Orbán Viktor. 
Csak minimum közvetett anyagi-hatalmi érdekük hagyni, hiszen a már említett multik csak addig lesznek körbenyalva errefelé, míg a kormánypárt hatalmi érdeke úgy kívánja. Bármikor jöhet egy lex bosszúvágy, és vége a dalnak. Ezért e két politikus is egyszerűen szólva teszi a hülyét, és ha már nagyon szorul a hurok, megígéri, hogy megvizsgálja a lehetőségét egy lehetséges vizsgálat lehetőségének. Az első kamu Orbán-gesztusra le is áll. A másik társaság egyszerűbb: az összes olyan külföldi politikus, újságíró, riporter tartozik ide, aki felkészületlenül próbált vitázni magyar külügyminiszterrel, államtitkárral, szóvivővel, és a végén többet ártott, mintha meg sem szólalt volna.
Csak minimum közvetett anyagi-hatalmi érdekük hagyni, hiszen a már említett multik csak addig lesznek körbenyalva errefelé, míg a kormánypárt hatalmi érdeke úgy kívánja. Bármikor jöhet egy lex bosszúvágy, és vége a dalnak. Ezért e két politikus is egyszerűen szólva teszi a hülyét, és ha már nagyon szorul a hurok, megígéri, hogy megvizsgálja a lehetőségét egy lehetséges vizsgálat lehetőségének. Az első kamu Orbán-gesztusra le is áll. A másik társaság egyszerűbb: az összes olyan külföldi politikus, újságíró, riporter tartozik ide, aki felkészületlenül próbált vitázni magyar külügyminiszterrel, államtitkárral, szóvivővel, és a végén többet ártott, mintha meg sem szólalt volna.A megoldás? Nyilvánosan és folyamatosan információkkal bombázni a korrupt és a tájékozatlan külföldit is arról, ami itt zajlik. Felrobbantani a hidat, amelyen eddig vissza tudtak menekülni. Mert például miután Gyurcsány Ferenc levelet írt Angela Merkelnek, tájékoztatandó a magyar viszonyokról, a német kancellár már soha többet nem vonulhat vissza a mellébeszélés paravánja mögé. Tudjuk, hogy tudja. 
Mert miután a Momentum Manfred Webert és az EPP-t minden poszt alatt tömeges kommentfolyammal emlékezteti, hogy kik és mit védenek, nem tehetik többé a fogalmatlant. Amikor ugyane momentumos fiatalok kivitték az EP-be megmutatni a legújabb fideszes gyűlöletkampány plakátjait, angol fordítással kiragasztva a parlamenti folyosókon, örökre elvették az összes képviselő „nem hallottam róla” alibijét. A kétfarkúak berlini tüntetése a helyi viccpárttal ugyanezért volt fontos. A magyar abszurd kisvasúttól rabszolgatörvényig így jut el újabb nemzetközi felületekre.
Mert miután a Momentum Manfred Webert és az EPP-t minden poszt alatt tömeges kommentfolyammal emlékezteti, hogy kik és mit védenek, nem tehetik többé a fogalmatlant. Amikor ugyane momentumos fiatalok kivitték az EP-be megmutatni a legújabb fideszes gyűlöletkampány plakátjait, angol fordítással kiragasztva a parlamenti folyosókon, örökre elvették az összes képviselő „nem hallottam róla” alibijét. A kétfarkúak berlini tüntetése a helyi viccpárttal ugyanezért volt fontos. A magyar abszurd kisvasúttól rabszolgatörvényig így jut el újabb nemzetközi felületekre.Az MSZP-s Ujhelyi István meg 217 EP-képviselőnek személyesen dobja be a szórólapot, ami erről szól, hetente ír nyílt levelet nekik, hogy tájékoztassa őket, odamegy Deutsch Tamás sajtótájékoztatójára is, hogy ne szálljon el a levegőben az EU-ról kiizzadt hazugság. 
Szabó Brigitta: Matolcsy már megint utoléri Ausztriát
- Részletek
- Készült: 2019. március 09. szombat, 08:51
- Találatok: 2039
Több mint 200 oldalon keresztül 12 területen 330 olyan javaslatot mutat be a Magyar Nemzeti Bank Versenyképességi programja, amelyek, ahogyan a tanulmány fogalmaz, nagymértékben elősegíthetik a „versenyképességi fordulat” megvalósulását Magyarországon. S hogy mit jelent ez a fordulat a Matolcsy György által vezetett jegybank szerint? Azt, hogy alig tíz év múlva, 2030-ra Magyarország fejlettsége eléri az osztrák életszínvonal 80-90 százalékát.
De most aztán tényleg.
Komolyan.
Le is van írva. Csak meg kell csinálni azt a 330 lépést.
Tíz év! Guggolva vagy féllábon is kibírjuk. Aztán minden jó lesz. Lehet, hogy most kellene az ország elhagyásán gondolkozóknak is egy picit magukba szállniuk és türelmet tanúsítaniuk?
Matolcsynak különben régi álma ez a felzárkózásdolog, ő már 2010-ben, még gazdasági miniszterként megmondta, húsz év, és utolérjük Ausztriát. Orbán Viktor miniszterelnök nagyon szerette és magáévá tudta tenni ezt a gondolatot, 2017-ben, a velencei frakcióülésen például egyenesen azt mondta, hogy „2030 táján hazánk minden téren, a most még rosszabb oktatási, egészségügyi vagy gazdasági mutatókban is lekörözi régiós szomszédait, köztük Ausztriát is”, köszönhetően a 2010-et követő unortodox gazdasági intézkedéseknek, vagyis a matolcsyzmusnak.
Most, hogy elkészült a 330 pontos Versenyképességi program, megint érdemben lehet beszélgetni a felzárkózásról, ahogyan meg is tette a miniszterelnök, a jegybankelnök, Varga Mihály pénzügyminiszter és Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a kamara gazdasági évadnyitóján. Orbán azt mondta, 2030-ra az EU öt legjobb országa közé kell kerülnünk, ahol a legjobb élni, a legjobb dolgozni. Sőt erre az időpontra jó lenne az EU öt legversenyképesebb országa közé is feltornázni magunkat.
Matolcsy úgy vélte, a sikerhez a következő években legalább két százalékkal magasabb GDP-növekedést kell produkálnia a magyar gazdaságnak a németnél és az osztráknál. Szerinte 2012 óta a kormányzat „12 fordulatot” tett meg, amelyek növekedési pályára helyezték Magyarországot. A következő cél a fenntartható felzárkózás az új versenyképességi fordulattal. Erre van az új jegybanki program. Parragh is úgy látta, hogy 2013 után a magyar gazdaság egyértelműen növekedő pályára állt, s szerinte ma már reálkonvergenciáról beszélhetünk Németországgal összehasonlítva. „Ez nagyon nagy eredmény, nem a szél fújta össze, hanem a kormány, a jegybank és a gazdasági szereplők együttműködése teremtette meg.”
Ausztria a világ húsz legfejlettebb országa között van, a World Economic Forum versenyképességi rangsorában tavaly a vizsgált 137 ország közül a 22. helyen állt. Magyarország a 48. volt. Más összehasonlításban sem állunk sokkal közelebb a szomszédokhoz.
Vabank
- Részletek
- Készült: 2019. március 08. péntek, 05:09
- Találatok: 2500
Azt mondják, bankot rabolni nagy üzlet, de hol van ez egy bankalapításhoz képest? Szeretett Vezérünk a bankrabláson már túl van, már ez is jelentős előrelépés volt a tradicionális lótolvajláshoz képest, de most szintet lépett.
Új bankot alapít, mely úgy lesz magyar, hogy nem lesz magyar, viszont az Unió és Amerika kéz a kézben fog tüzet okádni, merthogy ez a szövetségi rendszer egyértelmű arculköpése.
Tulajdonképpen semmi meglepő sincs a dologban, már amennyiben elfogadjuk azt a nagyon egyszerű elvet, amit az angolok úgy fejeztek ki: Angliának nincsenek barátai és nincsenek ellenségei, Angliának érdekei vannak.
A dolog Putyin oldaláról szemlélve úgy áll, hogy az orosz érdek egy gyenge Uniót feltételez, ehhez pedig kell némi segítség, még ha az Unió az ősi magyar mintát követve nem is várja meg, míg más kezében eldördül a colt, még időben tökön lövi önmagát.
Ebben segít Putyin, aki megkereste és láthatólag meg is találta az Unió leggyengébb láncszemét, legnagyobb sajnálatunkra a mi Szeretett Vezérünk személyében, akit számos más emberi tulajdonsága és mentális állapota is alkalmassá tesz erre a szerepre.
www.youtube.com / videó
Persze, szerintem inkább arról van szó, hogy a hajdani Szovjetunió hagyatékát felleltározva Putyin szert tett néhány magyar titkosszolgálati dossziéra, melynek segítségével egy csendes elbeszélgetés során rá tudta venni Orbánt, hogy úgy táncolja a magyar csárdást, ahogy ő fütyüli a kazacsokot, az orosz guggolós táncot.
Ha nem úgy táncolja, akkor garantálja, hogy ő fog guggolni, és amit Putyin garantál, az úgy is szokott lenni.
Namármost lehet szörnyülködni, hogy mecsoda dolog ez, de nem érdemes szem elől téveszteni, hogy Putyin orosz, mégcsak nem is grúz, így a világ legtermészetesebb dolga, hogy saját hazája szekerét tolja.
Ha ehhez az attrakcióhoz talál egy ökröt, aki húzza is azt a szekeret, hát részben eteti, részben ösztökéli az ostoba barmot.
A fagyi most éppen úgy nyal vissza, hogy Putyin pontosan azt az eljárást alkalmazza, amit az angolszászok alkalmaztak a létező szocializmus idején, nevezetesen a fellazítási taktikát, melynek oly avatott művelője volt Soros hajdan.
Hiába, ki miben vétkezik, abban bűnhődik.
Orbán oldaláról nézve a dolgot úgy tűnik, hogy a nagy kavarásoknak befellegzett, már a visegrádi négyek sem egységesek, a lengyelek meg magukban nem elég ütős szövetségesek.
Bár Orbán megy a lemmingcsapat élén, nem biztos, hogy a többiek utánaugranak a háborgó óceánba.
A kis despotának oda kell figyelnie a jövőjére, és ha elapadnak az uniós források, akkor lehet, hogy híveiben is megapad a buzgalom, miután a klasszikusok szerint a lét határozza meg a tudatot.
Viszont ott a rablott holmi, azt biztonságba illene helyezni, és bármelyik országra tud olyan nyomást gyakorolni a nyugati blokk, hogy befagyasszanak mindenféle bankszámlákat, zároljanak bármiféle vagyont, így akár a szökésben levő despoták vagyonát is.
És akkor Rasi saját lába remegni kezdhet, és fel is ház meg le is ház, Tiborcra rámosolyoghat a cella sötétje, Anikó asszony meg választékos eleganciájához passzoló foglalkozást választhat magának.
Egy helyen lehet biztonságban az a pénz, Putyin bankjában, ameddig a zsebdiktátor még tud neki hasznot hajtani, márpedig ő az európai szélsőségesek között is hasznossá tudja tenni magát.
Számára csak egyik szempont a pénz, legalább ilyen súllyal esik latba a hatalom édes íze...
Arra azért nem számítanék, hogy majd Mesterházi fogja letaszítani a trónról, de az igencsak elképzelhető forgatókönyv, hogy ha elapad a brüsszeli pénz, akkor a banda többi tagja elspekulál egy olyan vezető személyén, aki - vélhetőleg - tudja nekik biztosítani a maihoz közeli ügymenetet. 
Fél krumpli
- Részletek
- Készült: 2019. március 06. szerda, 21:01
- Találatok: 1830
Az egyik áruházláncnál Magyarországon, ebben az időben, amikor élünk, és ezen a helyen, tehát itt és most darabra lehet venni a krumplit, mert kilóra már annyira sokba kerül. Egy szem krumpliért kilencven (90) forintot, a sárga fajtáért hetvenhatot (76) kérnek. Ezen a ponton pedig sutba dobhatjuk a KSH sajátos infláció-számítását, legyinthetünk a nyugdíjak emelésének mértékére, elmerenghetünk Pártunk és Kormányunk permanens győzelmi jelentéseiről, továbbá kialakíthatjuk viszonyulásunkat a világhoz.
A választék pedig a kétségbe esés, a parttalan düh és a riasztó röhögés. Ha mindahányra van késztetésünk, akkor egy színdarab részesei lehetünk, középfajú színműé, Csehov, Wedekind vagy Beckett stílusában, mert életünk az abszurd medrében folydogál csendes félmosollyal az őrület határán. A fideszcsürhe viszont nemzeti tragédiákban él, Trianon és Mohács delejében, és annyira nincs affinitása emiatt az egyén gondjaira, hogy le is szarja azokat. Ezért mondom mindig, hogy esztétikai gondjaim – is – vannak a rezsimmel és kitenyésztett egyedeivel egyaránt, s mint kitetszik, ezek is súlyosak bírnak lenni.
– “Milyen leleményes is ez a mi népünk”. – mondta Virág elvtárs A Tanúban – mint emlékezhetünk -, midőn hajában sült krumplit majszolgatott a kicsinyekkel, majd a fogdmegek szétlőtték a konyhát egészen szelíden, mint korabeli TEK. Az a sült krumpli a szegénység szimbóluma volt, amit akkor ettek, amikor Dezsőnek meg kellett halnia, viszont a belőle készült disznóságokat a hatalom emberei petróleummal locsolták le, Pelikánnal pedig az történt, ami. Sajátos fejlődésként a NER szegényei nem Dezsőt ölik meg, hanem “A” krumplit, miután hazahozták a boltból és őrizgették sokáig.
Amikor már készülnek összeesni az éhségtől, akkor a családfő kijelenti: – Nincs mit tenni, meg kell főzni “A” krumplit. – Nevet is adhatunk a krumplinak a színműben, legyen mondjuk Rózsi, így jobban kirajzolódik a groteszk, amikor Rózsinak meg kell halnia. Volt anyám nagybátyjának egy felesége, bizonyos Ili néni, aki képes volt egy tojásból rántottát és levestésztát is készíteni, ajánlom ötletteli népünk figyelmébe Ili néni módszerét a túlélésre. Igaz, ő akkora volt, mint egy sovány veréb, így módszertana nem biztos, hogy célravezető, nem mindenki éri be napi száz kalóriával ugyanis.
Ugyanakkor “A” krumpli egyik feléből lehet pürét, a másikból pedig levest főzni karakánul, hogy boldog legyen Kádár népe – a krumplileves legyen krumplileves, ugye -, de ez az idő, mint látszik, végleg elveszett. Hogy megmutassam, mekkora egy séf vagyok, elmesélem, hogy azt is tudom, a levesbe zöldség is kell, ilyesmit venni manapság viszont képtelenség, mert aranyáron mérik. Nem piaci körképet vagy szakácskönyvet írok ugyanakkor, hanem vádiratot, ezért jut eszembe, ilyen helyzetben milyen iszonytató nagy kincs az a zsák krumpli, amit a Fidesz kampányokban osztogat, ami most is van épp. Mindjárt megjelenik Rétvári a neccel, benne a szavazatcsalogató, elérhetetlen ínyencséggel.
Ennek elterjedését kies hazánkban a XVII. században ugyanakkor a kalapos király, II. József adókedvezményekkel könnyítette, miután Pizzaro az őslakosok kiirtása után behozta azt Európába. Ebből is látszik, hogy a krumpli nagy idők tanúja, amely idők most kezdenek kiteljesedni, midőn a zöldség olyan unikum lesz a magyar konyhákon, mint kábé négyszáz éve. Ezt fejlődésnek bajos volna nevezni, s miután nincs kedvem dolgozatot írni a mezőgazdaság antalli szétveréséről és mostani áldatlan helyzetéről, marad tehát az ábrándozás.
Főleg, ha a félóránkénti jobban teljesít hirdetésekre gondol az ember, akkor, jutnak eszébe újólag Virág elvtárs aranyat érő szavai: “Ugyan, kit csaptunk be? Magunkat? Mi tudjuk, miről van szó. A kutatókat? Azok örülnek, hogy plecsni van a mellükön. A széles tömegeket? Azok úgyse esznek se narancsot, se citromot, de boldogok, hogy velünk ünnepelhetnek. Az imperialistákat? Ühüm, azoknak alaposan túljártunk az eszén.” – Ez máma is nagyon ott van, viszont, ami megmagyarázhatatlan, ki az a hülye, aki ezek után még mindig ezekre szavaz. 
Nem a gazdaságpolitika miatt, hanem annak ellenére megy jól a magyar gazdaság
- Részletek
- Készült: 2019. március 05. kedd, 21:54
- Találatok: 2405
Amióta van tőkepiac, azóta él az igény az értékpapírok kockázatának felbecslésére, és ennek tesznek eleget a hitelminősítő intézmények. Kockázatosnak tartott papírokkal is kereskednek, sőt az izgalmat élvezők direkt szeretik az ilyeneket. Persze a BB vagy pláne B kategóriás vállalati kötvénybe vagy ilyen besorolású állampapírba való befektetésük fejében szép magas hozamot is várnak. Aki pedig nem akar spekulálni, a biztonságot kedveli, az fektessen svájci vagy német állampapírba, amelyek a hitelminősítőknél AAA, vagyis csillagos ötös besorolást élveznek.
Ám honnan tudják biztosra a Fitch, Moody’s vagy a S&P elemzői, hogy melyik papír (pontosabban a mögötte álló kibocsájtó) középtávon milyen mértékű kockázatot képvisel? Nem tudják, hiszen ki tudhatja, hogy mit hoz a jövő. Mégis adnak végül egy osztályzatot a papírt kibocsájtó tőkepiaci szereplő adatainak modellezése, a róla szóló hírek, valamint az ügyletet érintő gazdasági-pénzügyi folyamatok várható alakulására vonatkozó szakmai becslésük alapján.
A magyar állam a három nagy, világszerte ismert hitelminősítő közül kettőtől felminősítést jelentő besorolást kapott a napokban. A harmadik, a Moody’s majd később dönt, az lehet felminősítő vagy az addigit helybenhagyó, aligha rontana a magyar állampapírok besorolásán.
A pénzügyek iránt érdeklődők jól tudják, de érdemes mindig elmondani, hogy nem az az adott országot minősítik (fel vagy le). 
Legyen akkor Timmermans
- Részletek
- Készült: 2019. március 05. kedd, 06:02
- Találatok: 1800
Jó, akkor levesszük a junckerost, de lesz helyette timmermansos, úgy megfelel? (Így szórakozik Orbán a világgal.) Nem felel meg, hülyegyerek, húzzál anyádba. Így kellene viszonyulni viszont a csútihoz az EPP moguljainak, ezek azonban csak hümmögnek, egyrészt-másrésztoznak, játékszabályokat tartanak be ott, ahol a másik fél az asztalra szarik, és kenegeti szét a mocskát. Ezt így nem lehet csinálni, ennek így jó vége nem lesz. Merengjünk hát el megint, mi van itt, mibe döglünk bele csendben és halkan.
Tudjuk, hogy kiakadás van az újabb riogatós plakátok miatt, amelyen Sorossal és Junckerrel, mint mumusokkal hinti el a fortélyos félelmet Orbán és bandája. Egy néppártost ne mocskoljon már, mondja a Néppárt, ez a mi Cipollánk meg azt mondja, nekem mindegy, rakunk oda helyette egy szocit, secko jedno, az én nyájam úgyis tajparaszt, mindegy, mitől szarik be és szavaz rám. Most ezt vizsgálgatja, ezt tűrik-e, közben letelik a kampány, és már mindegy lesz.
Nincs az Istennek olyan írt vagy íratlan törvénye, amit ne lenne képes áthágni ez a korlátjait vesztett és elszabadult organizmus, akit, illetve már egyre inkább, amit mi magunk nevelgettünk ilyen szép nagyra, hogy bírni sem lehet vele. És mástól várjuk, hogy megállítsa. Nem fogja, túlságosan úriember, nincsen szokva a karikás ustorhoz, a bő gatyához és a bakfitty-szerű érveléshez, nincsen otthon az ugaron. A vadkelet csak az erőből ért, egészen köznapian, ha képen verik, erre szoktatta a kommunista papája kölökkorában ugyanis.
Manfred Weber, akinek is egyre terhesebb a cimboraság, ezt mesélte: “Egy dolog azonban világos – megköveteljük az alapelvek betartását. Ezek a jogállamiság, a független média és bíróságok, a korrupció elleni harc és a tudományos kutatás szabadsága. Ezek az aspektusok nem csak kulcsfontosságúak, de ezeken alapszik az egész Európai Unió. Az Európai Bizottság elnökeként szigorúan tartanám magam ahhoz, hogy ezeket az elveket az unióban senkinek sem engedjük megsérteni.”
Hát, dehogynem, aranyom. Ha és amennyiben a timmermansos változatot elnézik Orbánnak, azzal annak adják bizonyságát, hogy nem értik a világot. Az alapértékekben ugyanis a világ boldogabbik részében megegyeznek a politikai ellenfelek, csak minálunk van olyan, hogy az egyik maga a diabolo, a másik pedig ha nem is angyal, de azért emberformája van. Ilyképp Timmermans egyenlő Junckerrel, ha az általános emberiről van szó, ugyanúgy ennek arcul csapása mindkettő.
A legújabb plakáttal – mint ahogyan az összes eddigivel is – Orbán Viktor a humánumot tagadja. Nem a Néppártról, hanem aljasságról van szó, s ha ehhez Juncker nem, Timmermans ábrázatja – Sorosról nem is beszélve – viszont komilfó, akkor nincsen miről beszélni. Illetve van, csak nem a néppártos töketlenekkel. Hagyni kellene, hogy az evolúció törvényszerűségeinek megfelelően a csúti paraszt az európai fasiszták vezére lehessen a szar és a mája törvényszerűségeinek megfelelően.
Már csak azért is, hogy tisztuljon a kép, és tudja az is, aki rá szavaz, és az is, aki ezt lehetővé teszi, mihez adja a jóváhagyását, ha az arcát nem is.
Szüdi János: Orbán, a nagy játékos
- Részletek
- Készült: 2019. március 03. vasárnap, 21:51
- Találatok: 2113
Játékszerek lettünk. A hatalom játékszerei. A macska-egér játékban az egér. A játék lényege közismert: a macska hagyja az egeret rémülten futkározni, elkapja, elengedi, belelógatja a szájába a farkánál fogva, aztán leteszi, meneküljön az ostoba. Játék közben az egér adrenalinszintje megemelkedik, s ettől jobb lesz az íze.
Végül, szép komótosan megrágják, megforgatják a szájüregben, s lenyelik. Ez a sors vár mindenkire, aki nem érti meg a budai várból érkező üzenetet, az Úr hangját: „Mindenki annyit ér, amennyire beárazom. Aki okos, az tudja, mit kell tennie, hogy növekedjen az ázsiója.”
Kevés ember mondhatja el magáról, hogy minden gyermekkori álma teljesült. Népmesei hősként, szegény párttitkár fiaként küzdötte fel magát magasabbra, egyre magasabbra. A pártelnöki székbe. A parlamenti padsorba, majd a patkó első sorának közepébe. Végül az ország mindenható urává. Ma már nem mesebeli hős. Illik rá a költő szava: „Hasa, hája, kéknadrága…/Minden kész e méltóságra:” Bajusza nincs, bár lehetne, de viseli azt helyette a két cimbora, akiknek odaadta az ország két legmagasabb méltóságát, mindaddig, ameddig meg nem oldja e pozíciók összevonását és saját kézbe vételét. Megtehet mindent. Őt választotta a nép. Zsinórban háromszor.
Jó dolog a hatalom annak, aki tud bánni vele. Hát még, ha ez a hatalom korlátlan és ellenőrizetlen. Ilyen hatalom birtokában nincsenek skrupulusok. A hatalomhoz jár a saját focicsapat, a saját kúria, a saját kisvasút, a családi szőlőbirtok, a családi bánya. Papíron ma is szegény ember. Vagyona nincs. Mindez formaság. Minek a papír? Sajátjaként bánik mindennel, az országgal, annak vagyonával, pénzével. Mit akarhatna még? Fogas kérdés, de nem annak, aki kibulizta, hogy felköltözhessen a Várba. Ez a költözés alig került többe 25 milliárd forintnál, de megérte, hiszen ez az összeg magában foglalja nemcsak egy új erkély kialakítását a műemléki épületben, nemcsak a dolgozószobájára fordított négymilliárdot, hanem a kolostor falait elcsúfító, 230 éves freskók lemázolását is. Nem baj, ha führer lesz, akkor sem kidobott ez a pénz. Majd felváltva használja a Karmelita kolostort és a mellette lévő Sándor-palotát, ahová eredetileg költözni akart, csak az ármánykodó szoclib kormány kiutalta a köztársasági elnöknek. Visszatérve a kérdéshez: megmutatni Európának, nélküle, ellenére nem jut messzire. Hunyadi megállította a török hadsereget, ő megállítja Európát.
Közismert, a szíve arany. Bőven osztogatja a pénzt, mondhatni két kézzel szórja. Igaz, nem a nép közé. Annál bölcsebb! Annál takarékosabb! Csak, aki megérdemli, annak jut a pénzesőből. Mit sem ront az arany ragyogásán, hogy ez a pénz nem a sajátja, hanem éppenséggel azoké, akiknek nem jut belőle. Sajátjaként bánik a közpénzzel is. Minden fillér jó helyre megy. Jut egyházaknak, jut sportegyesületeknek határon innen, határon túl. A legfontosabb azonban, hogy azoknak jusson, akikre támaszkodni lehet, a hűbéreseknek. Az adományozás nagyságából érzékelhető, kinek, hol a helye az osztogatás révén kialakult új uralkodó osztályban.
Félelemre semmi oka. Minden rendben, minden törvényes. Döntéseit az Országgyűlés önti törvényi formába. Mindenre van parlamenti ámen, köztársasági elnöki aláírás. (Ezeknek a feltételeknek a zsidók jogfosztását kimondó törvények is megfeleltek, azzal a különbséggel, hogy azokat a nagy példakép, a kormányzó írta alá.) Így, hát törvényes a jogállam felszámolására, a mások vagyonának elvételére, a névre szóló pályázatok kiírására, a szerzett jogok felszámolására, az állami beruházások közbeszerzés és hatósági engedélyezés alóli kivonására meghozott minden jogszabály. A képviselőknek sem kell félniük. Mentelmi joguk van. Megbízható a legfőbb ügyész is. Ki is tesznek magukért. Nemcsak gombokat nyomnak mindenre, amit eléjük tesz a Nagyúr, hanem saját maguk is benyújtanak hasznos törvényeket, ha Tudjukki mosni akarja a kezét.
Nagy ember ő! Időutazó. Rekonstruálja a múlt szellemét, szobrait, épületeit. Nagy ember ő! Várostervező. Ezt bizonyítja a „Gödör” a város közepén és a Nemzeti a város peremén. Szobrokat vitet el, s szobrokat állíttat. Fákat írt ki, s helyébe kőlapokat rakat. Kisvasutat épít, a KÖKI összedől. Nagy ember ő! Gazdasági szakember. Költségvetést készíttet az országnak május közepére, amikor még semmilyen információ nem áll rendelkezésre a tervezéshez. Nincs is szükség rájuk, mivel a költségvetés fikció. Lényege, hogy minden pontjától el lehet térni, minden összeg átcsoportosítható, kiutalható, mindez kormányzati szinten. 
Bartus László: Orbán csalása és a sajtó felelőssége
- Részletek
- Készült: 2019. március 02. szombat, 14:51
- Találatok: 1889
Miközben bértollnokok átlátszóan cinikus cikkeket jelentetnek meg “A Néppárt nem tud olyat csinálni, ami Orbánnak ne lenne jó” címmel Orbán védelmére és a nyilvánosság félrevezetésére az Indexen, az Európai Néppártban valóságos és jogos felháborodás zajlik: megalapozott az igény, hogy Orbánt és pártját zárják ki a Néppártból. Ez lenne a Néppárt egyetlen jó lépése, és az Index szerzőjének manipulatív állításával szemben a Néppártból való kizárás Orbánnak egyáltalán nem lenne jó. Még az sem lenne jó neki, ha nem zárják ki, de elég párt kezdeményezné a kizárást, és erről szavazni kellene. A legitimációját gyengítené, márpedig ő kizárólag ezért van még a Néppártban, és nem a szélsőjobboldaliak között, ahova való.
Márpedig az elegendő indítvány könnyen összejöhet, mivel öt ország hét pártja kell ehhez, és eddig már három ország négy pártja kezdeményezte a kizárást. S ennek nem csupán a májusi európai parlamenti választás szempontjából van jelentősége, mint ahogy azt az Index szerzője el akarja hitetni, hanem elvi okokból is.
"Magyarországon az emberek többsége magából indul ki, és cinikusan azt feltételezi, hogy senkinek nincsenek elvei, és elvi okokból, morális megfontolásból, elkötelezettségből senki nem emel szót egy nyílt önkényuralommal szemben."
Ez nem így van, és ezt nyilván nehezen érti meg olyan ember, aki ilyen lekicsinylőn beszél a jogállam felszámolásáról, s a jogállami normák minimális követelményeit is olyan mértékben bagatellizálja, mint az Index szerzője.
A cikk többi részének cinizmusa is gyomorforgató egy tisztességes ember számára, amelyben finkelsteini logikával kel Orbán és a Fidesz védelmére. Ez a magyarországi morális színvonal, és ez tette lehetővé azt, hogy Magyarországon felszámolták az alkotmányos rendet, eltörölték a törvényes Alkotmányt, felszámolták a hatalmi ágak szétválasztását, üldözik a civileket, a sajtót, elüldözték a CEU-t, és éppen most végzik ki a Magyar Tudományos Akadémiát. Évente ezer milliárd forintot lophatnak ki strómanok nevén, büntetlenül, egy alpári módon arcátlan és cinikus legfőbb ügyész segédletével, miközben ugyancsak a szemeink előtt felszámolják a független igazságszolgáltatást.
Nem utolsósorban pedig elcsalják a demokratikusnak és egyenlőnek hazudott választásokat, amelynek módszereiről most a saját szemével győződhet meg a Néppárt, amelynek tisztességesebb tagjait az sem nyugtatja meg, hogy a csalás ezúttal a néppárti képviselők számát gyarapítja (ha nem zárják ki időközben a Fideszt). A média elfoglalása, a sajtószabadság különböző eszközökkel való korlátozása, a választók tudatos, szándékos becsapása: csalás. Ha valaki hazugsággal szerzi meg a választók szavazatait, állami tízmilliárdokból fizetett agymosással, a választók félrevezetésével, hamis megfélemlítésével nyeri meg a választást, az csal. Aki megfélemlíti az ellenzéket és elzárja őket a kampány lehetőségétől, az csal. Sokakban jogosan merül fel a kérdés, kell-e nekik Orbán csalással megszerzett bármennyi mandátuma.
Ez az Európai Unió szembeköpése, az uniós alapszerződés kigúnyolása, az európai értékek lejáratása, a “kereszténydemokrata” szó lábbal taposása, a kereszténységre, Istenre való hivatkozás blaszfémia, az istengyalázás legpiszkosabb formája. Nem mindenki olyan a világban és Európában, mint sokan Magyarországon, vagy egyes lapok szerkesztőségeiben. Sok ember számára, és jobboldali konzervatív politikus számos ilyen van, ezek az értékek valódi tartalommal bírnak, és ezeket fontosnak tartják. Tisztában vannak azzal, hogy az a cinizmus, amellyel az Index egyes cikkei születnek, a világ pusztulásához vezet, és az emberi életet az állatokénál is alacsonyabb szintre süllyeszti. Ez a sajtó szerepének és felelősségének a megcsúfolása. Nem könnyű döntések ezek, súlyos felelősség, de ezt erre a finkelsteini cinizmusra és érdekvezérelte magyarázatra redukálni, a világ mocskának a legitimálását jelenti.
Orbán ugyanúgy elcsalja az európai parlamenti választásokat is, ahogy elcsalja a magyarországi parlamenti választásokat, és egyes definíciók szerint, ahol elcsalják a választásokat, ahol nem lehet jogállami keretek között, egyenlő és tisztességes választáson leváltani a hatalmon levőket, az attól kezdve diktatúra. 
Nyomorultak
- Részletek
- Készült: 2019. március 02. szombat, 00:27
- Találatok: 1765
Amikor a második nagy háború vége felé a szövetségesek vagy az oroszok fölszabadítottak egy-egy koncentrációs tábort, a katonák jóváhagyólag félre néztek pár órára, hogy a volt megalázottak közül, akiben még volt annyi élet, azt tegyenek kínzóikkal, amit csak akarnak. Túl a bosszú és megbocsátás egészen izgató és mélységes kérdésein, ahogyan a volt rabok rázúdultak addigi fogva tartóikra, a korabeli felvételek tanúsága alapján a náciknak az elégtétel folyamán, amely egyenes út volt a halálba, olyan volt a szemük, mint a semmit sem értő patkánynak, amelyet elevenen falnak fel, és néz kifelé a kígyó szájából.
Ugyanígy a szabaddá lett városokban, amelyeket nem bombáztak vissza a középkorba, és még pislákolt bennük az élet, a kollaboránsokat, a nácik volt macáit kopaszra nyírták, és homlokukon horogkereszttel tették közszemlére a tereken és utcákon, és nekik is ilyen volt a szemük. Ezekben egészen halvány halálfélelem, csöppnyi megbánás, de leginkább az látszott, hogy nem értik az egészet, hogy történhetik ilyen velük, mert nem fogták fel az addig elkövetett bűneiket, vagy, ha igen, bocsánatosnak vagy egyenesen szükségszerűnek tartották, az elszenvedett inzultust pedig igazságtalannak.
Ilyesmik jutottak először az eszembe, amikor Szombathely lerongyolt városa tegnapi közgyűlésének elejét nézegettem, amely bejelentetten arra szolgált, hogy a várost felszabadítsák a Fidesz-es rabigából. Ez meg is történt, viszont az egész pörformansz nem volt tanulságok nélkül való, és nem szerzett felhőtlen örömöt egyáltalán. De nem azért, mert olyan kényes lenne az ízlésem, hanem, mert túl sokat tapasztaltam már ahhoz, hogy csűrdöngölőst járjak olyan események miatt, amely szereplői azt hiszik, hogy történelmet írtak, holott csupán lapoztak egyet a kifestőkönyvben. Nem a felszabadítók voltak a hatalmat átvevők ugyanis, hanem a szabadjára engedett foglyok.
Én könnyen vagyok az ítéletemmel. Nekem az az oldal, amelyik most erőt demonstrált, hatalma ormain sem adott semmit, amit emezek elvehettek volna, és koncot sem várok a szerepcserétől. Holott persze, hogy ezek győzelme éltetett mégis, ezért tevékenykedtem, írok végtelen évek óta, s majd ezután is. A két oldal között számomra csupán esztétikai és etikai különbség van, bár ez sem semmi, ha meggondoljuk, hogy megkezdődhet az az idő, amelyben a szimbólumok szintjén persze, de nem írják elő, hogy mikor járhat az ember WC-re, és jelen helyzetünkben a szabadságnak ezt a fokát is nagyon meg kell becsülni. Ennyi történt Szombathelyen, nem több, de azért slágvortokban mondok ezt-azt a muriról.
Mint az ismeretes, egy kis csetepaté után az eddigi ellenzék megszerezte a többséget a közgyűlésben, és a demokrácia egyelőre meglévő játékszabályai szerint az egy szavazatnyi fórjával pedig azt csinál, amit csak akar. És sokat akar, a mindent értelemszerűen és nagyon helyesen. Az történt a közgyűlésben, hogy az ellenzék frissen megszerzett öntudatával átszabta a napirendet, bejelentette, hogy mit óhajt megszavazni, mit nem, és egy lassan araszoló úthenger összes öntudatával elkezdte a földbe taposni a Fidesz-es bohócokat, akiknek ekkor kezdett el csillogni a szemében a fölzabált patkány riadalma.
Akkora volt a csodálkozás, hogy a polgármester két órás szünetet rendelt el hirtelen, sorokat rendezni, és riasztani városunk gauleiterét,