Hírek

Beszív, sűrít, gyújt, kipufog

Részletek: Készült: 2019. április 19. péntek, 18:45; Találatok: 2364

ovm_okol Egy kábé negyven éves férfi az MSZP-Párbeszéd Móricz Zsigmond körtéri sátrához ment tegnap, egy női aktivistát valami piros löttyel locsolgatni kezdett, a palack kiürültével pedig hozzávágta azt, miközben kurvaanyázta az MSZP-t. A lelocsolt nő védelmére sietett egy férfi párttársa, akit a támadó földre vitt, megharapta, majd a kabátjával fojtogatta. Ezután szedték szét őket a járókelők meg a többi szoci, és a szájkosár nélküli ember jól végezvén dolgát, elegánsan távozott.

Vannak ilyen hétköznapi hősök mindkét oldalon. Mint emlékezhetünk, nemrégiben Miskolcon egy fideszest ruháztak meg, Pécsen pedig a Momentum ajánlóívét firkálta össze egy harcos, aki védte a hazát a migráncsoktól. Ha sok M1-et néz az ember, akkor óhatatlanul meghülyül, de elég hozzá bármely más, a Kesma bűvkörébe tartozó médiatermék fogyasztása is, van belőlük dögivel. Olyan négyszáz a baloldali médiaterror jegyében, amelyek hazafiakat nevelnek, akik pedig rettenthetetlenek.

Jellemző ez az emberi fajra. Caius Mucius Scaveola, mint tudjuk, a karját csontig égette szisszenés nélkül, miközben csevegett Porsenna, etruszk királlyal, aki ettől úgy beszart, hogy elvonult Róma alól. Sőt, nekünk meg Dugovics Tituszunk van, aki Nándorfehérvárnál egy törökkel bungee jumpingolt, hogy az ne vegye el a munkáját, ne erőszakolja meg asszonyát és ne gázoljon bele a keresztény kultúrájába. De áldozata hiábavaló volt, ő is meghalt, meg a török is itt maradt később, tehát minden viszonylagos.

Aki Miskolcon megverte a fideszest, aki Pécsen a Momentum papírjait piszkította össze, józan ésszel és alapos megfontolással tette ezt, arról lévén meggyőződve – mint a Titusz -, hogy küzdelme győzelemre viszi őt és sorsosait. Ezek megtervezett akciók, kigondoltak és előre megfontoltak, mint egy anyósgyilkosság. A harapás és fojtogatás viszont elemi ösztön, a jungi lélektanban az “árnyék”, amelyet morális, etikai, esztétikai vagy más alapon elvetünk és elfojtva is tartunk, miközben eltartott kisujjal diskurálunk az időjárásról

Olykor azonban előtör az emberből a vadbarom, és harap. Vannak híres harapások a történelemben, mint például Mike Tysoné, aki egy bokszmeccs hevében tépett ki egy darabot ellenfele füléből, vagy Louis Suarezé, a tömzsi futballistáé, aki szintén játék közben mart bele a védőjébe. Ebből is látszik, hogy a harapás valami ősi-emberi, illetve állati, a gének halovány emléke még abból a korból, amikor szőrös elődünk a dinók elől bujkált föld alatti járatokban. Régi, szép idők, férfias élmények, kard ki kard.

Vannak viszont egészen köznapi harapások is. Ilyen például Lilyé a “Modern család” című sorozatból. A kislány olyan három éves kora körül elkezdett boldog-boldogtalanba beleharapni, és apukái csak abban bíztak, hogy majd kinövi. Ilyen minálunk elő nem fordulhatna, hogy egy meleg pár Vietnámból fogad örökbe migráncskölket, hogy aztán itt harapdáljon bennszülötteket. Ilyet Novák nacsasszony családtámogatási rendszere nem ismer, morálisan túlfejlett társadalmunk pedig kitaszítja magából az ilyes elfajzásnak még a gondolatát is.

Neriában az ilyen aberráció ismeretlen, az olyanok számára, akik MSZP-seket harapdálnak és fojtogatnak, sőt, vasvellával űznék el őket messzire. Ez is ősi, magyar mentalitás és virtus. Például, amikor Kukorica Jancsi közmunkás súlyos hibát vétett, a nyáj pedig odalett, akkor korának fideszes földesura ekképp nyilvánult meg: “…Vasvillát, vasvillát!… hadd szúrjam keresztül!/ Jaj, a zsivány! jaj, az akasztani való!/ Hogy ássa ki mind a két szemét a holló!…” Nem ám, hogy üljünk le János, elégedett-e a munkakörülményekkel, ilyenek. Hanem neki a gerincének.

Bővebben ...

Tóta W.: Eközben Magyarországon

Részletek: Készült: 2019. április 18. csütörtök, 22:28; Találatok: 1910

ovi_mire Eltűnnek az utcáról a HVG címlapjai, miután indoklás nélkül szerződést bontott velünk a Mahir. Kis lépés a buborék megőrzéséért, de nyugi, mindenki érti, aki számít.

Nézem ezeket a kedves arcú nőket. Csillaguk emelkedik, nagy jövő előtt állnak, büszke rájuk a párt és biztos a családjuk is, hiszen máris sokra vitték. Államtitkárok. Fontos és nehéz feladatot kaptak. Járják Európát, és fáradhatatlanul bizonygatják, hogy a magyar kormány ellen felhozott vádak alaptalanok. Például mert virágzik a sajtó, a vélemény és a szólás szabadsága, a jognak asztaláról mindenki egyformán vehet, és dehogyis-ugyanmár-egyáltalán nem akarja a Fidesz lenyelni a teljes nyilvánosságot, pláne nem megfojtani azt, akit élve lenyelni nem tud. Ez mind koholmány. Légből kapott.

Küldetésük azért nehéz, mert ahova ők mennek igét hirdetni, ott nemcsak a Kossuth rádió hallatszik, és az ő partnereik egyáltalán nem akarnak a Fidesznek megfelelni, ugyanis nem félnek tőle.

Az olyannal pedig nehéz.

És ilyenkor jön az a megalázó jelenet, amikor a beszélgetőtárs jólnevelten bólint, de szomorú szemében látszik a felismerés, hogy megátalkodott hazudozóval van dolga, akivel becsületes párbeszédre nincs kilátás. Szertenéznek a pezsgős fogadásokon, és érzik, hogy a szokottnál is mélyebben süpped a szőnyeg, mert ezek itt körös-körül mind tudják. Olvasták a nyugati sajtóban, letették asztalukra a megmaradt magyar újságok híreit, és pontosan látják, amikor ez a két emberarcú nő pacekba letagadja a tegnapi és a mai híreket.

Bizonyára össze is súgnak a hátuk mögött. Sőt kinevetik. A paranoia itt munkaköri ártalom, mint a zsebtolvaj szakmájában.

A külvilágba küldött követeink olyan embereknek adják elő a belpiacos hazugságokat, akik ismerik az azoknak ellentmondó tényeket. Ilyeneknek nyilván bohócmunka elmutogatni, hogy a CEU tök véletlenül karambolozott egy törvénymódosítással, hogy a magyar sajtó kétharmadát adományként kapta a párt, illetve az nem is a párt, hanem egy tök független civilszervezet. Ugye milyen kellemetlenül érezné magát Ön is? Gázabb feladat még annál is, amit Jehova Tanúi művelnek, mert ők legalább hisznek a hülyeségeikben, és évente kétszer találnak valakit, aki megeszi a szöveget.

Idehaza megfelel a lassan főzött béka receptje: apró lépésekkel érdemes felépíteni a teljhatalmat, nem pedig egy tank tetejéről felolvasni, hogy mostantól irgumburgum. A történelem ismerői – ezek között vannak a külföldi és magyar diplomaták, politikai és gazdasági vezetők, valamint általában az értelmiség – persze tanulták, hogyan megy ez, és képesek összerakni a képet sok darabból is. A bíróságok és az akadémia elleni támadásokból, a parlamenti viszonyokból, a pártsajtó megnyilvánulásaiból és a különböző elnyomó módszerekből. Számontartják a megszüntetett, felvásárolt, ellehetetlenített, megszállt ellenzéki pártokat, intézményeket és szerkesztőségeket.

Egy puzzledarabka az is, ami a plakátpiacon történik. Retróműfaj, de egyelőre még mindig ez az egyik módja annak, hogy a nem-virtuális világban elérje a járókelőt egy mondatnyi üzenet. Szereti is a Fidesz, oda szokta kitenni, hogy Junckernek a kurva anyját, meg hogy a migránsok meg a Soros. És nagyon zokon veszi, ha más is alkalmazza.

(Kedves Emmanuel, úgy is mint szerzőnk, hadd küldjek itt egy cvikipuszit a magyar plakátpiac másik nagy szereplőjének, a JCDecaux-nak! Igazán tájbaillő jelenet, amint a nyugati óriáscég kezet ráz a helyi warlorddal, és beillatosítva fogadja a kinevezett komisszárt.)

A szerződésbontásnak indoka nem volt, mi kifizettük, ők kiragasztották. Nem tudom, mennyi HVG-t adtak el a plakátra tett címlapjaink, nem is könnyű mérni ennek a hatását. De valószínűleg nem is ez volt a szempont, hanem hogy a címlap néhány szava eljutott százezrekhez. Veszélyes. Az addig engedelmes és közönyös állampolgár esetleg gondolkodni kezd, továbbtájékozódik, következtet. Még a végén rájön, hogy Brüsszel nem is akarja megenni a csodaszarvast.

Bővebben ...

Semjén szerint azért égett le a Notre Dame, mert nincs francia inkvizíció

Részletek: Készült: 2019. április 17. szerda, 21:59; Találatok: 2176

inkvizicio-5 A francia katolikus egyház máglyákkal ékesített dicső történetét, az állam és az egyház összefonódását, az inkvizíció működését, a katharok és a valdensek kegyetlen legyilkolását hiányolja Semjén Zsolt, aki ezzel hozta összefüggésbe a párizsi Notre Dame leégését. Semjén ugyanis azt rótta fel a franciáknak, hogy több évszázados üldözés, gyilkolás és pogromok után szétválasztották az egyházat és az államot.

A szekularizációt Semjén a kereszténységgel való szakításnak hiszi, amivel egyértelmű bizonyítékát adta annak, hogy fogalma sincs sem a kereszténységről, sem a demokráciáról, sem a kereszténydemokráciáról. Semjén a katolikus államvallást téveszti össze a kereszténységgel, amely csak az államtól elválasztva létezik. A szekularizált állam nem egyházellenességet jelent, hanem vallásszabadságot.

Semjén azt állította, hogy a Notre Dame-ban keletkezett tüzet nem a szikra, az oxigén és az éghető anyag, hanem “a francia szekularista egyházellenes politika okozta”. Semjénnek ezt az ósdi felgogása állam és egyház kapcsolatáról maga a katolikus egyház sem osztja (kivéve a Magyar Katolikus Püspöki Kart, amely csaknem ezer évvel lemaradva követi az európai fejlődést, s középkori vaskalapos nézeteket vall). A II. Vatikáni Zsinat (Gaudium et spes 36. és 76. pont) az egyház és az állam szétválasztásának elvét vallja. Íme: „Feladatánál és illetékességénél fogva az egyház semmiképpen sem elegyedik a politikai közösséggel, és nincs kötve semmilyen politikai rendszerhez; jelzi és oltalmazza is az emberi személy transzcendenciáját. A politikai közösség és az egyház függetlenek egymástól a maguk területén: ott autonómiájuk van. . .” Ez maga a szekularizáció.

Semjén szerint “Franciaország megtagadta – mint az egyház legidősebb leánya, úgy hívták régen Franciaországot – saját történelmét, megtagadta önmagát, megtagadta saját kereszténységét és hitét, ez az égő templom valahogy kifejezi azt az apokaliptikus értékvesztést, aminek a nyugati világban tanúi lehetünk”. A gyilkolás nem érték, márpedig Franciaország történetének legsötétebb időszakai voltak azok, amikor a katolikus egyház az állammal összefonódva totális lelki és fizikai elnyomást gyakorolt, amelynek csúcspontja az inkvizíció működése, a máglyák, a katharok és a valdensek elpusztítása volt. Ez az a történelem, amit a franciák igen helyesen megtagadtak, és a sötét középkori elnyomás és népirtás helyett a felvilágosodást, az egyház és az állam szétválasztását követték. Kivették az államhatalmat az egyház kezéből.

Ezzel senki nem tagadta meg sem a kereszténységet, sem a hitét, amit minden francia állampolgár szabadon hirdethet és gyakorolhat, beleértve a katolikus vallást is, mindössze egy végtelenül romlott, sötét, gonosz szervezet uralmától választották el az államot, hogy az állam ennek az elnyomó szervezetnek a kezében ne legyen gyilkos eszköz saját polgárainak elpusztítására. Semjén a vallási intoleranciát, állam egyháztól való függőségét, a romlott gyilkos papok uralmát nevezi “kereszténységnek” és értéknek, és az európai jogalkotás nagy hibája, hogy a holokauszttagadáshoz hasonlóan nem büntetik azt, ha valaki a közékori inkvizíciót, az egyház és az állam összeolvadása által elkövetett tömegmészárlást tagadja. Az állammal összefonódott katolikus egyház hosszabb idő alatt, de több embert gyilkolt le, mint a nácik.

Franciaországban volt a domonkos rendi inkvizíció központja. Semjén katolikus Európájának nyomasztó Európája századokon át egy rémálom volt, ahol a papok irányították a kínzásokat, vonták eljárás alá az általuk eretneknek vélt embereket, “boszorkányok” százait égették el, mert valamelyik nő megtetszett a püspöknek, vagy a szédült miszticizmusba valaki beleőrült. Az embereknek önmaguk ellen kellett ostoba feljelentést tenniük, amit kivizsgáltak. Ha valaki nem találta magát semmiben vétkesnek, az gyanús volt, és azért vonták eljárás alá, mert titkol valamit, az ellenségek az inkvizícióval intéztették el egymást. Az eretnekek ellen szervezett “keresztes hadjáratok” a legkegyetlenebb tömegmészárlások voltak, az egyház földet, vagyont, nőt, bűnözőknek büntetés alóli felmentést és feloldozást ígértek a gyilkolásért.

Bővebben ...

Két példa a történelemből, ami megmutatja, miért nincs tudomány szabadság nélkül

Részletek: Készült: 2019. április 17. szerda, 06:44; Találatok: 1658

fortepan_116 A történelem lehet, hogy ismétli önmagát. De az is lehet, hogy nem.

Egy korábbi cikkünkben azt írtuk, hogy az MTA-val szembeni kormányzati fellépés mögött két, egyébként egymással összefüggő cél létezhet:

az MTA intézményeinek „NER-kompatibilissá tétele”,
másodsorban pedig az EU azóta már nyilvánosságra került terveinek megfelelő, az EU támogatások befogadására alkalmas és NER-kompatibilis intézményrendszer kialakítása.

Az EU tervei 2021-től kezdődően összesen 100 milliárd euró (mintegy 32 ezer milliárd forint) támogatás szétosztását irányozzák elő. És érdekes ezt itthon hallanunk: alapvetően az innovációt elősegítő kutatásokra, olyanokra, amelyek két szereplőt céloznak meg, vállalkozásokat kötnek majd össze kutatóhelyekkel, ezek együttműködésére építve. Az EU jóhiszemű ebből a szempontból. Nem ismerheti teljes mértékben a magyar helyzetet. Ha vállalati innovációról van szó, akkor Palkovics László innovációs és technológiai miniszter személye megkerülhetetlen – és ez rendben is lenne. Ő jelentős szakértő ebben.

Az EU azonban nem tudhat egy másik, az innováció területén szintén megkerülhetetlen magyar szereplőről, egy magyar vállalkozóról: őt pedig Mészáros Lőrincnek hívják. Az ő kvalitásait mi sem bizonyítja jobban, mint az a világméretekben is példátlan innovációs stratégia, az a vállalatbirodalom-építési tudás és tehetség, amelynek segítségével 2010 óta szinte a nulláról pár év alatt közel egymilliárd dolláros (283 milliárd forintos) vagyonra sikerült szert tennie. Azt feltételezzük, ha az EU által megfogalmazott terveket magyarra kívánjuk fordítani, akkor az MTA jelenlegi kutatóhálózatának átalakítása (NER-kompatibilissé tétele), a létrehozandó „új kutatási-innovációs ökoszisztéma” az alábbi három szereplő egymásra találását célozza:

az EU-forrásokét;
az EU-pénzek „abszorpciójára” képes NER-biztos kutatóhálózatét; és
az olyan, a vállalati innovációs teljesítményben elsőrangú magyar vállalkozókét, mint amilyen például Mészáros Lőrinc.

Ehhez még hozzátehetjük, hogy a kormányzat nem elsősorban az akadémiai intézetek kutatási irányait szeretné meghatározni – tehát azt, hogy ki mit kutathat és mit nem, bár ez sem utolsó szempont -, hanem az átalakítás talán legfontosabb mozzanata az, hogy az állam bele tudjon szólni a jövőben a kialakítandó új intézményhálózat vezetőinek (főigazgatóinak, intézetvezetőinek, kutatásvezetőinek stb.) kinevezésébe. E nélkül ugyanis a fenti három szereplő szinergiát teremtő együttműködése nem valósulhat meg. Ezért fontos követelmény a kormányzat számára, hogy a „kutató ne politizáljon”, hanem „legyen lojális kenyéradó gazdájához, hiszen a pénzt is a kormánytól kapja”.

Egy ilyen szándék nem számol a kutatók döntéseivel. Azzal, hogy a kutatók egy ilyen eshetőség valósággá válásával egyszerűen elhagyhatják a hajót. Minél inkább rendelkeznek nemzetközi kapcsolatokkal, reputációval, annál inkább. A tétel, amit meg lehet fogalmazni ezzel kapcsolatban, egészen egyszerű:

minél inkább sikerül NER-kompatibilissé tenni az MTA-hoz tartozó kutatóhálózatot, annál inkább sérül a kutatás szabadsága és észszerűsége, és minél inkább sérül e kettő, annál inkább beindul a nemzetközi reputációval rendelkező, vezető kutatók elvándorlása, illetve megáll a korábbi években tapasztalható visszavándorlása.

Ennek megfelelően az a paradox helyzet fog előállni, hogy mire a NER-hez lojális, új vezetői garnitúra „elfoglalja méltó helyét” a kutatóhálózat élén, akkorra már csak egy kiüresedett, illetve rohamosan kiüresedő intézményhálózat felett nyeri el az uralmát. Minél erősebben érvényesül e NER-kompatibilitás, annál inkább.

Magyarországnak fel kell készülnie arra is, hogy a kutatók elvándorlásával elindított nemkívánatos hatások nem lesznek rövid távúak, gyorsan kijavíthatók, hanem ezekkel 50-80, vagy akár 100 éves időtávban is együtt kell majd élni.

Bővebben ...

Dobrev Klára: olyan kihívások előtt állunk, amelyeket egy ország sem tud egyedül megoldani

Részletek: Készült: 2019. április 15. hétfő, 21:47; Találatok: 2140

dmoha201904y Vasárnap 11 órától tartotta európai parlamenti kampányindító rendezvényét a Demokratikus Koalíció, amelyen a párt elnöke, Gyurcsány Ferenc mellett felszólalt az EP-lista első három helyét elfoglaló jelölt, Dobrev Klára, Molnár Csaba és Rónai Sándor is.

Az egykori miniszterelnök hosszan sorolta a Fidesz és az Orbán-kormány bűneit, de futotta néhány önkritikus mondatra is. Gyurcsány szerint az elkövetkező hetekben „iszonyatos küzdelemre” készülnek „egy politikai-erkölcsi, erkölcstelen monstrummal” szemben.

A mostani EP-választások céljának azt nevezte, hogy a magyarok megmutassák, létezik egy másik Magyarország, és emögött legalább annyian állnak, mint az „országromboló kormány mögött”.

Az Orbán-kormány vétkeinek felsorolása után Gyurcsány leszögezte: „világossá kell tenni, miben hiszünk, és miben nem”. A pártelnök szerint a DK-ban hisznek abban, hogy az ember szabadnak született, a szabadság rendjét pedig lehetőségek sokaságával kell felöltöztetni. Hisznek az emberiség egyetemességékben, de hisznek a hazában is. Hisznek a demokráciában mint a szabadság politikai rendjében, és az emberek segítésében, a szolgáló és védő államban.

Arról is beszélt, miben nem hisz:

hogy csak egyfajta módon lehet boldog és teljes életet élni, csak egyfajta módon lehet szeretni, jó anyának lenni;
egyetlen nemzet felsőbbrendűségében sem, és abban sem, hogy bármely társadalmi csoport születésénél fogva uralkodásra, vezetésre, kormányzásra teremtetett;

Ezek után, a rendszerváltás utáni évtizedek tapasztalatait megidézve Gyurcsány néhány önkritikus kijelentést is tett. Szerinte a rendszerváltás után elfelejtettük, hogy aki a demokráciában alszik, az diktatúrában ébred, vagyis, hogy a demokrácia egyedül nem képes megvédeni magát.

Rövidlátóak voltunk, nem ismertük eléggé, hogyan működik a világ – mondta.

„A demokráciáért minden nap meg kell küzdeni, nem hangzatos szövegekkel, nem pátosszal, nem az intellektuális felsőbbrendűség kimutatásával” – tette hozzá.

Szerinte a demokrácia melletti legfontosabb érv, hogy minden más rendnél emberibb, és minden más rendnél jobb életet tud teremteni. Ha ez nincs, a többség előbb-utóbb elfordul tőle.

És akkor jönnek a történelem farkasai, a történelem gazemberei, mint az Orbán nevű, a Le Pen, meg a Salvini, akik aztán megtanítanak félni, megtanítanak gyűlölni, és bezárnak a gyűlölet áthatolhatatlan falai közé – jelentette ki.

FOTÓ: MTI/MOHAI BALÁZS

Arról is beszélt, a végső küzdelem nem a kormánypárt elnökével van, hanem azért rá szavazó 2-2,5 millió emberért folyik, akik azt gondolják, ők állnak a történelem jó oldalán.

„Ők a polgártársaink, magyarok, nem őket hibáztatom” – mondta Gyurcsány. Legnagyobb feladatának tartja, hogy eljusson hozzájuk, kérdéseket vessen fel nekik, és rávegye őket, hogy nézzenek körül.

Ezek után a választás európai tétjeiről is beszélt. Szerinte nem szabad Európával is elkövetni ugyanazt a hibát, mint a demokráciával és jogállammal. Vagyis nem szabadna 10 év múlva arra ébredni, hogy nem küzdöttünk meg Európáért.

Bővebben ...

Retúr Moszkvába

Részletek: Készült: 2019. április 14. vasárnap, 18:32; Találatok: 2143

orban-szijj3 Csányi bankvezér egy kérdésre válaszolva kijelentette, Orbán több alkalommal is utazott az OTP magánröpcsijén, de azt minden alkalommal személyesen fizette ki, soha nem utazott vendégként. Ezt nem nagyon kellett volna mondania, illetve nem így, mert a migráncssimogató ember, mint én is, ebbe beleköt. Nem azért, mert utcai bandás habitusa van, hanem, mert hitetlen Tamásként könyékig nyúl Csányi bankvezér sebébe, csak előtte sóba tunkolja az ujját.

Azzal nincs baja a migráncssimogató embernek, hogy több alkalommal is röptette magát a Csányi-Airrel köpcösünk, mert, mint tudjuk, évszázadok óta így utazik, és így is fog, míg a világ, s még két nap. Közöd? Ezt nem mondta a köpcös, csak gondolta, midőn aktuálisan pofán köpte a magyar társadalmat repülésügyileg. Ám, amikor Csányi bankvezér azt mondja: “fizette”, meg, hogy “személyesen”, akkor a migráncssimogató ember úgy vélekedik, hogy ebbe a kabaréba éves bérletet vesz.

Én nem tudom, a Csányi-Air hogyan működik, mik a tarifái neki turista és business osztályon, azt meg pláne nem, hol található a jegyiroda. És, bár a képzeletem elég termékeny, az nem fér bele, hogy a köpcös sorban áll a Csányinál, kér egy retúrt Moszkvába, és a bugyellárisából kaparja össze az aprót a jegyre engedményért gazsulálva. Mert Orbán már rég túljutott azon a szinten, hogy akármiért is fizessen, illetve, ha mégis, azt kedves népe állja, mint az közkeletű.

30 éve így utazom – ezt válaszolta Orbán a luxusgépbotrányra

Tőle magától tudjuk, hogy vagyontalan, az is volt és az is marad, mint ahogyan csecsszopó kora óta kizárólag röpcsivel jár, még a budira is húzza maga után a kondenzcsíkot. Csakhát, már ez önmagában olyan ellentmondás, amire bohózatot lehetne alapozni, csak épp most ehhez nincsen kedvem. Ha azonban feltéve, de nem megengedve kifizette a magánröpködéseit, amiből annyi volt, mint égen a csillag, akkor meg mibűl, hogy fajsúlyosan tegyük el a kérdést.

Ez lejárt lemez volna, csak épp tegnap is szóba került. És még ennek ellenére is csak legyintenék egyet, ha nem zaklatott volna fel az a csekélység, hogy ezek a pofámba hazudnak, és ettől jól is érzik magukat. Mindenről hazudnak, én itt hülyének vagyok nézve, meg te is, és ő is. Kompletten vagyunk idiótának tételezve, ami még szintén nem baj. Én is, ha meglátok egy fideszest a közelemben, csak elmosolyodok, hogy, hát hülye ez, szegény. Ezek magánügyek.

De, hogy immár az élet minden területén csinálnak bohócot az egész országból, sőt, desszertnek még meg is lopják, és a kies ország bájos lakói bambán mosolyognak csupán, és nem döntik le a szobrokat, ez nehezen érthető. Magam is csak úgy jöttem rá, hogy lassan már egy hete cseng a fülem, és odáig jutottam, hogy egész jól elvagyok vele. Lassan cimborák leszünk mi ketten, és ez a gyalázat, ez a baj, és nem az, hogy döglenek a nyulak.

El is magyarázom rögtön. Az Agymenőkben Amynek fölteszik a kérdést, miszerint hogy van, ő köszöni, és válaszol is rá, hogy akár a többiek, rá is jellemző a fokozatos entrópia, az elaggás, aztán a halál. Csudálatos ez a szimbolika, amely egybecseng a fülemmel. Az entrópia, mint tudjuk, a rendezetlenség jellemzője a termodinamikában, a macskás Schrödinger azonban az életfolyamatokra is kiterjesztette, ezzel magyarázva meg, miért érzi kamasznak magát az ember akkor is, ha már csak hálni jár belé a lélek.

Bővebben ...

Miből fizette Orbán az OTP magánrepülőjét, belép az Al Capone-effektus?

Részletek: Készült: 2019. április 13. szombat, 22:41; Találatok: 2033

Otp-magange5 Orbán és oligarchái luxuséletmódja nehezen rejthető, egyre nehezebben tudják eldugni a mérhetetlen nagyságú lopott vagyont.

Az elmúlt időszakban egyre nyíltabban fel is vállalják, hogy míg az ország népe szegényedik, az Orbán-család tagjai már világméretekben is értékelhető gazdagságra tett szert. Kastélyok, paloták, szállodák tulajdonosai, Orbán lánya, Ráhel, informálisan az állami költségvetésből származó százmilliárdok fölött rendelkezik, és költheti el a magánvállalkozásaik érdekei alapján a turizmusban és a divatiparban.

Mészáros Lőrinc felcsúti gázszerelő már a világ leggazdagabbjainak listáján szerepel, de a magyar tényfeltáró újságírás még nem találta meg, hogy a pénz hol, milyen formában kerül az igazi tulajdonos, Orbán Viktor számlájára. Azt mindenki tudja, hogy Mészáros nem a saját pénzét birtokolja, hanem Orbán strómanja. De azon kívül, hogy Orbán bárkitől azonnal visszaszedi a pénzét, ha kegyvesztett lesz, s egy szóra be kellett adni a “nemzetstratégiai” sajtóalapítványba mindenkinek a médiatulajdonát (amiről a közvélemény addig azt hitte, hogy a névleges tulajdonosoké), nem lehet Orbánt a lopáson tetten érni. Pedig már kiderült, hogy semmi nem azoké, akiknek a nevén kilopták, hanem minden Orbáné.

Még akkor is kell lennie titkos számláknak, ha Orbán nem tartja saját tulajdonát a nevén, és Mészáros nevén működteti a vagyonát, mert valamiből élnie kell. A magánrepülőgépes luxus életmódot nem fedezi a hivatalos bevétele és a bevallott magánvagyona. Orbán, miközben a családja (apja, lánya, veje nemcsak multimilliárdos, hanem százmilliárdos) krőzusi gazdagsággal bír, azt a hamis látszatot kelti, mintha neki mindössze 1 millió 395 ezer forint lenne a számláján, miközben feleségével egy 2002-ben felvett 20 milliós hitel tartozását nyögik, amiből a legutóbbi vagyonbevallása szerint még 3 millió 516 ezer 925 forint hátraléka volt.

Ez azt jelenti, hogy Magyarország korlátlan ura, a központilag szervezett korrupció és intézményesített lopás irányítója, akinek családja Magyarország leggazdagabb családja, és a strómanja a világ élvonalába tartozik, a világ leggazdagabb kétezer emberének egyike, egy eladósodott csóró, akinek több a tartozása, mint a megtakarítása. Ha Orbán Magyarországon nem számolta volna fel előrelátóan a jogállamot, ez lenne a veszte, mert sem az Orbán-család gazdagodását, sem a maga életmódját, annak forrását nem tudná igazolni. Mint a sajtóban megjelent, Orbán nem kér szívességet Csányi Sándortól, hanem kifizette mindig a magánrepülés díját, amikor az OTP magánrepülőgépével utazott.

Például a futballvilágbajnokság moszkvai döntőjére is az OTP magángépével utazott. Ez egy két és fél órás út, piaci áron ez minimum 5 ezer euró oda és ugyanannyi visza, ezen kívül az állásidő. Ha nem óradíj a fizetendő ár alapja, akkor sem lehet kevesebb 15 ezer eurónál, és akkor nagyon baráti áron számoltunk. Ez bőségesen meghaladja Orbán legális havi fizetését és a bevallott egymilliós megtakarítását. Ez azt jelenti, hogy Orbánnak más forrásból származó pénzének is kell lennie, amit nem vallott be, ami után nem adózott a magyar államnak. Orbánnak ez nem is az egyetlen ilyen luxusútja volt. Nyilván ezért vetette meg a Honvédség nevére a két luxus magánrepülőgépet, amelyet most használ, hogy ezt elrejtse.

Ez azt jelenti, hogy Orbán hazudott a vagyonbevallásában (naná), és annak ellenére, hogy eddig nem leplezték le, hogyan kerül pénz a strómanoktól hozzá, hol tartja a magánszámláit, mikor, ki mennyit utalt rá, ez az egy repülőútja is elárulja, hogy illegálisan szerzett pénzei vannak, hatalmas értékben csal adót, mert az illegálisan megszerzett pénz után nem adózik, hanem elrejti az adózás elől, kétszeresen meglopja így az adófizetőket.

Bővebben ...

Megrendítő beszéd egy közigazgatási bírótól a jogállam vesztéről

Részletek: Készült: 2019. április 13. szombat, 00:20; Találatok: 1993

8f241a9785f Magyarországon nincs jogállam – így összegezte Kovács András közigazgatási bíró Handó Tünde egy korábbi nyilatkozatát, illetve az önálló közigazgatási bíróságok felállításának tervét. A Kúria egyik tanácselnök bírája gyorsleltárt készített a magyar igazságszolgáltatásról belső szakfórumon.

„Ha ez egy nagyszerű átalakítás, vajon mi, a most rendszerben lévő bírák miért nem örülünk ennek felhőtlenül” – az önálló közigazgatási bíróságok létrehozására vonatkozó kérdést Kovács András közigazgatási bíró, a Kúria egyik tanácselnök bírája vetette fel, egy a témában tartott szakmai konferencián. Az Ügyvédekkel a Demokratikus Jogállamért Egyesület rendezvényén arról is beszélt (2:16:10-nél indul. Frissítés: cikkünk megjelenése után pár órával a videó elérhetetlennél vált - a szerk.), hogy sokat gondolkodott azon, mondjon-e bármit, hiszen „egy bírótól elvárt, hogy indulatoktól mentesen beszéljen egy témában”, de ő, erre most nem képes. Még három hete van arra, hogy eldöntse, átmegy az új Közigazgatási Felsőbíróságra, vagy marad a Kúrián, „mint egyfajta rendszerhiba”, akinek egészen mást kellene csinálnia, mint eddig. Elmondása szerint még nem tudja, hogy döntsön, pedig már nyolc hónapja gondolkodik ezen.

S vajon miért olyan nehéz döntés ez? – tette fel a kérdést Kovács András, majd válaszolt is rá: látja milyen irányba változtak az elmúlt években azok a közigazgatási szervek, amelyekkel a munkája miatt kapcsolatban áll, hogyan csökkent azok színvonala. A tanácselnök bíró szerint nem a megnyugtató az sem, hogy az általa megkérdezett és nagyra becsült közigazgatási szakembereknek eszük ágában sincs a felsőbíróságra pályázni. Mondván, "ők ahhoz a munkához nem értenek". S akkor kik kerülnek majd oda? „Hát azok, akik már ahhoz sem értenek, amit most csinálnak” – így válaszoltak Kovács tolmácsolásában a megkérdezettek.

A kúriai bíró hallhatóan megrendülten beszélt arról, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének Kaposváron, a közelmúltban elmondott, és azóta sem cáfolt beszédéről, amelyben Handó Tünde azt mondta: „a jog uralma az állam felett, mint például az Egyesült Államokban, nem jó út. A bíróságok számára ez persze népszerű, de nem járható út.” Kovács András úgy gondolja, hogy ez a kijelentés még annál is súlyosabb kérdés, minthogy pártbíróságok lesznek-e a közigazgatási bíróságok.

Ez a mondat azt jelenti, hogy nincs szükség közigazgatási bíróságokra, egészen pontosan azt jelenti, hogy Magyarországon nincs jogállam

– fogalmazott a bíró, aki szerint nem is lehet megérteni, hogyan mondhat ilyet a bírósági igazgatás első számú megtestesítője, miközben Magyarország ellen folyik a 7-es cikk szerinti eljárás (ez a jogállamiság állapotát vizsgálja – a szerk.) Ebből látszik, hova jutottunk – tette hozzá a bíró.

Elkeseredett megnyilvánulása is jól mutatja, milyen hatalmas és veszélyes változás előtt áll az igazságszolgáltatás, amelyen belül már most is hatalmas a bizonytalanság. Ami azért nagy baj, mert kikezdi a bírák magabiztosságát, ami nélkülözhetetlen pártatlan ítélkezéshez" – erre korábban több bíró is figyelmeztetett.

Bár elfogadása óta már módosították is – miközben csak jövőre lép hatályba – az önálló közigazgatási bíróságokról szóló törvény még mindig komoly kritikát kap.

Bővebben ...

Die Zeit: „Magyarország elveszett”

Részletek: Készült: 2019. április 12. péntek, 00:27; Találatok: 2470

bp2-660x330 Ezzel a címmel közölt szokatlanul terjedelmes esszét a német liberális lap, és szerzőként Beda Magyart tüntette fel, akiről a bevezetőben közölte: ez álnév, amelyet a szerző, aki korábban a CEU-n dolgozott, azért választott, hogy védje magát és környezetét, de valósi személyazonossága a szerkesztőség számára ismert.

A szerző megállapítja: Magyarország öngyilkosságot követett el az EU ügyetlen segítségével és a többi, tehetetlen uniós tagállam szeme láttára. A demokrácia haláltánca úgy kezdődött, mint ahogyan az már egyszer lejátszódott a XX. században: az emberi jogok, sajtószabadság, az igazságszolgáltatás függetlensége, a tudomány és a művészet a politika játékává lett, a tényeket a nemzeti identitás elleni támadássá értelmezik át, a gyűlölet és a törvénysértés morális imperatívusz.

A szélsőjobb eszmék újraéledéséről az EU is tehet, mert az unió a be nem avatkozás jelszavával pénzt szivattyúz az országba, és ezzel biztosítja egy olyan politikai vezető uralmát, aki elvesztette a kapcsolatát a valósággal. Ezzel egyben hagyja, hogy az illető lerombolja az egész országot. Hideg polgárháború folyik, és okoz egyre megbékíthetetlenebb megosztottságot. Magyarország mai állapotában jelöltként sem jöhetne számításba az uniós csatlakozásra – írta a szerző, és ecsetelte a sajtó, az emberi jogok, az igazságszolgáltatás helyzetét, a kormánypropaganda működését, valamint azt, hogy választások ugyan még vannak, és szabadok, de egészen nyilvánvalóan nem tisztességesek.

Szánalmasnak nevezi a szerző a gazdaság helyzetét: az uniós pénzekből és befektetésekből 4-5 német konszern tartja mesterségesen életben, és a közzétett adatok aligha felelnek meg a valóságnak. Orbánnak a lefölözésen kívül nincs, és nem volt felismerhető gazdasági terve – írta a szerző, és ismertette a gazdasági és a szegénységi adatokat.

Az EU által Orbánnak átutalt heti 87 millió euró egyenesen 4-5 oligarcha zsebébe vándorol. Szól a cikk a gyülekezési szabadságot korlátozó törvényről, az állami televíziónál a télen történtekről és a közigazgatási bírósági rendszer bevezetéséről, amelyben az igazságszolgáltatás függetlenségének legvégét látja. Az ország a sajtó és a lakosság brutalizálását tekintve a harmincas évek szintjén van, csakhogy nincs baloldali mozgósítás, és nincsenek napirenden a politikai gyilkosságok és letartóztatások, hacsak nem mégis a kormány keze van néhány igen gyanús halálesetben – írta a szerző, és ismertette ezeket.

Orbán tevékenységének fő célja a társadalmat megosztó témák keresése, és ennek érdekében beterítette az országot a második világháború óta példátlan, fasisztoid gyűlöletkampányokkal, amelyekkel hosszabb ideje az Európai Unióból való távozást készíti elő arra az esetre, ha már nem igazán fizetődik ki számára az uniós tagság.

Részletezi a cikk azt is, hogyan tették meg Soros Györgyöt fő ellenségképnek, és hogy milyen történelmi gyökerekre nyúl vissza Orbán, amikor Soros, az EU és a gonosz erői – mindközönségesen a zsidók – ellen uszít.

Részletesen szól a cikk a megosztottságról, arról, hogy a Fidesz és ezzel a szélsőjobb ideológia hívei az országra leselkedő halálos veszélynek tekintik a baloldali liberális címke alatt összefoglalható, heterogén és szétforgácsolódott ellenzéket, amelyhez ma már a szélsőjobb gyökerű, de időközben centristább és békülékenyebb módon fellépő Jobbik is, amely rájött, hogy a Fidesztől jobbra már nem maradt levegő. A társadalmi táborok között a jobboldal minden győzelmével mélyült a szakadék, amelynek eredete a messze múltba nyúlik vissza, amikor az idegen megszállás a „mi” és a többiek közötti megkülönböztetés mentalitását segítette elő. A másik oldalra álltak (árulók) és a többiek ellen védekező „lázadók” közötti polarizálódás általános meglepetésre 1989 után új köntösben jelent meg: nem a demokráciáért tüntetők és a volt kommunisták, hanem a liberális és konzervatív erők között. Az egyik oldalon állnak a Horthyra hivatkozó „igaz magyarok”, akik mindenkit magyarellenesnek tekintenek, aki más véleményen van, és ez nem csak a politikai ellenzékre vonatkozik, hanem a „baloldali liberális erőkre”, az LGBTQ közösségre, zsidókra, romákra, külföldiekre és „külföldbarát erőkre” is.

Bővebben ...

További cikkeink...

249. oldal / 495