Ez az egész, koronavírus-törvény fedőnevű háborús szükséghelyzeti cirkusz nagyon sok sebből vérzik. Mari néni egészségét enélkül is, az utcán grasszáló fegyveres katonák és börtönnel fenyegetés nélkül is meg lehetne óvni, vagy azzal sem, a Fidesznek (Orbánnak), aki most Varga Judit képében mutatkozik meg, következésképp hátsó szándékai vannak. A vírusra mutogatva hoznák az ország nyakára a nyílt diktatúrát, viszon a demokráciának annyi heges maradéka még megvan az országban, hogy ezt négyötöddel tehessék csak meg. Tudják, hogy nem fog menni, mégis meg fogják csinálni.
Azt mondja a Fidesz frakció vezetője, valami Kocsis Máté nevű, hogyha hétfőn nem megy át a koronavírus-törvény négyötöddel, akkor nyolc nap múlva úgyis meglesz kétharmaddal. Éppen csak azt nem tette hozzá, hogy mindenki be is kaphatja. Így gondolta bizonyára, csak nem merte kimondani, nem akarta egyelőre, majd a szavazás után fognak más szelek fújdogálni. Érezni, ahogyan ez a Kocsis most épp a fényes csizmájához ütögeti a lovaglóóstorát, a többi szarházi meg az ujjaira húzza a boxert, vagy szorosabban fogja a gumibotot. Eljött az az idő amit oly régóta türelmetlenül vártak.
Orbán is azt mondta annak idején, csak egyszer kell nyerni, de akkor nagyon. Most is ez van, csak egyszer kell megszavazni, de alaposan, és indulhat útjára a fideszes gyönyör. Viszont, ahogyan Varga Juditban sem ismerhettünk fel túl sok érdemet, mielőtt miniszter lett – igaz, utána sem -, ebben a Kocsisban sem sok volt található a frakcióvezetést megelőzően, most pedig, mint kitetszik, élet-halál urai. Varga a hasára csapott, és azt mondta, kapjon öt évet, akinek nem tetszik a pofája, ez a Kocsis meg a képünkbe tolja, hogy akkor is megszavazzuk, ha behugyozik is a világ.
Ilyen sokadvonalbeli alakok határozzák meg az életünket, másod, harmadrangú szarháziak diktálnak az országban. Futsalos ordibál nagykövetekkel, vallási fanatikus dönt az egészségünkről, a velőspacal szakértője tankokat vásárol, egy focibuzi meg az egész brancs főnöke. Ők fenyegetnek börtönnel írni tudó embereket, mert ennek a törvénynek a legkevésbé sem a Mari néni nyüves életének megmentése a célja, hanem a nagypofájúak móresre tanítása. De egyszer elégtétel fogunk venni, addig csak azt kell eldönteni, hogy amit tesznek, miért teszik.
- Részletek
-
Készült: 2020. március 21. szombat, 16:03
-
Találatok: 2756
Azért foglalkoznak a lelkünkkel is, és ez, amennyire megnyugtató, annyira megható is egyszerre. Hogy most már sehol máshol az elcseszett világon élni nem akarunk, csakis itt, a házfalakról csorgó vöröslő fájdalom töviben, épp a stadion mellett. Azt mondta a katonák utcára zavarásáról a főnökük ugyanis, hogy olyanokat válogattak a feladatra, akiknek már van ilyen tapasztalatuk, akik már az adventi riogatásban is részt vettek. Akkor a szent szánkókat őrizték a liberális hordáktól terroristákra hivatkozva, most bizalmat gerjesztenek a géppisztolyukkal a vírusra mutogatva. Okot és indokot mindig lehet találni.
Ha valami ótvarságot akarnak csinálni, akkor rámutatnak valamire, hogy emiatt most inkább ne háborogjon a tisztelt nagyérdemű. Amikor adventkor utcán volt a hadsereg, kiegészítették azzal, ezekben a szent napokban ne tüntessünk, ne szidjuk az Orbán kurva anyját, egyáltalán, bávatagon vegyük tudomásul, hogy ganyé az egész horda. Aki megmukkant, hitetlen volt, nem tisztelte az ünnep szentségét, sőt, üldözte a keresztényeket. Efféle hangulatot kavarnak most a vírusra mutogatva, de, míg a karácsony közeledte nem adott elég muníciót a diktatúra kiteljesítéséhez, a vírus most igen, de mennyire.
Megszületett a törvényjavaslat ugyanis a kvázi rendeleti kormányzásról, szó szerint így: „az állampolgárok élet-, egészség-, személyi-, vagyon- és jogbiztonságának, valamint a nemzetgazdaság stabilitásának garantálása érdekében rendeletével egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, és egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat”. A vírus az új advent, csak sokkal elképesztőbb kifejlettel. Emlékezhetünk Kövér elvtárs 2013-as eszmefuttatására, amelyben kifejtette: „Azt tartanám normálisnak…ha a parlament csak a legalapvetőbb garanciális szabályok megalkotására tartana igényt, és adna egy felhatalmazást négy éven keresztül a kormánynak”.
Kövér elvtárs és a haverjai most kapják meg a nyalókájukat, amire már hét éve várnak. Ilyenek lesznek benne: Aki pedig „különleges jogrend idején nagy nyilvánosság előtt olyan valótlan tényt vagy való tényt oly módon elferdítve állít vagy híresztel, amely alkalmas arra, hogy a védekezés eredményességét akadályozza vagy meghiúsítsa, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”. – Erre minden ráhúzható, ebbe minden belemagyarázható. Ha én például azt mondom, Orbán lop és hazudik, ha azt állítom, a rendeleti kormányzás 2022-ig való meghosszabbításának semmi alapja, már visznek is a tömlöcbe, ha ezt elfogadják.
És el fogják, vinni is fognak. Úgy kellett Orbánnak és a Fidesznek ez a járvány, mint egy falat kenyér. Ezzel, amit amúgy csak hosszú évek alatt és a parlamenti színjátékot játszva tudtak volna elérni, most csak annyit mondanak, legyen úgy, és úgy lesz. A járvány a Fidesz aranyhala, elhúzódó adventja, hogy beledöglenek páran – jó sokan –, az melléktermék, hozadék a nagy célhoz képest, ami a hatalom mindörökre való bebetonozása. Egy hét telt el jószerivel a járványból, és már itt tartunk, ennyi idő kellett, hogy megmutatkozzon a tetvek igazi arca, amit amúgy is tudtunk, viszont most mindenféle álca lehull róluk, és előttünk áll a diktatúra óhajtása csupaszon és pőrén.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2020. március 20. péntek, 18:43
-
Találatok: 2770
Holott semmi sem indokolta, semmiféle józan érv vagy megfontolás, csütörtökön megjelentek a katonák a magyar cégeknél, hogy ott csináljanak valamit, nem tudni mit. Péntekre aztán a katonák fölbukkantak az utcákon is, hogy “erősítsék a bizalmat a lakosságban”. Hogy kinek az irányában szükséges a bizalmat karabélyokkal noszogatni, ez is egy kérdés, amire soha nem lesz meg a válasz. Mindenesetre kitetszik az, hogy Orbán Viktor a kezdeti bénultság után nagyon belejött, felfedezte a soha vissza nem térő lehetőséget arra, hogy úgymond törvényekre hivatkozva vezesse be a diktatúrát, amit most lánynéven veszélyhelyzetnek hív.
Ahogyan kinéz, hétfőn megszavaztatja a parlamentben, hogy addig tartson a vészhelyzet, ameddig a kormány jónak látja, ami beláthatatlan veszélyeket rejt magában, a rendeleti kormányzásnak, amelyet ez jelent, soha nem volt jó vége, és nem is lesz. A katonák joghoz juttatása a gazdaságban, az utcára vezénylésük azt mutatja, hogy a járványt Orbán Viktor nem egészségügyi, hanem rendészeti feladatnak tartja, s míg kevéssé vagy egyáltalán nem törődik azzal, hogy legyen elég orvos, gyógyszer, teszt vagy akármi, ami elengedhetetlenül szükséges ilyen helyzetben, a figyelme nagyon is aktív, amikor arról van szó, hogy az állam felesleges erejét fitogtassa.
A járvány elleni küzdelem számára sajnálatosan azt jelenti, hogy katonák grasszálnak az utcákon, a saját szempontjából tehát helyesen mérte fel a helyzet súlyosságát, és rá jellemző válaszokat adott rá. A diktatúra kiépítése a lopakodó üzemmódból látványos szakaszába lépett, az egészségügyi vészhelyzet alkalmat ad arra, hogy olyan közjogi lépéseket tegyen meg, ami hatalmának bebetonozását szolgálja, s jóllehet, a helyzet nem indokolná, de lehetővé teszi. Itt tartunk most, szakértői megfogalmazásban ilyenkor a legtöbb fejlett ország jogrendje mentesíti a kormányt a legtöbb döntéshozási kötöttség alól, hatalmukat szinte szabályok nélkül gyakorolhatják.
Ez a megengedő meghatározás csak olyan országok lakosaiban nem kelt félelmet, amelyeknek vezetése eddig is a liberális demokrácia talaján állott. Ott azonban – és sajnálatosan Magyarország ezek közé tartozik –, ahol a demokrácia ilyetén gyakorlását elvetik, semmi sem biztosítja azt, hogy a különleges jogrenddel a hatalom nemcsak él, hanem vissza is él. A korlátlan hatalomgyakorlástól Orbánt eddig is csupán a még úgy ahogy meglévő fékek riasztották el, most viszont, ebben a helyzetben minden fék és gát átszakadt és megszűnt, fogalmazhatnánk úgy is, tényleg azt csinál, amit csak akar, és nincs az az erő, ami megállíthatná.
A hatalom lecsupaszodott. Itt áll előttünk pőre valójában, és katonákkal üzen a néptelen utcáknak, akik fegyverrel az oldalukon óvják a semmit, a lakosságra, az ő érdekükre hivatkozva önnön aljas céljait valósítja meg. Most múlik el végleg és pontosan a demokrácia utolsó maradéka is fékek nélkül, az orrunk előtt. Ha hétfőn korlátlan felhatalmazást kap a kormány, ami egyet jelent Orbán kontroll nélküli hatalmával, akkor a jövő héten eltemethetjük a 2022-es választásokat, eláshatunk mindenféle minimális ellenállást, mert a vírusra mutogatva és arra hivatkozva a lakosság védelmének nevében fognak sárba taposni mindent. Ez lesz.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2020. március 20. péntek, 01:28
-
Találatok: 2652
Tegnap második nekifutásra megtudtuk, hogy miniszterügynök elvtárs kiemelten foglalkozik a taxisokkal, mint járvány sújtotta iparág művelőivel és látens, potenciális forradalmárokkal. Ha ilyen részletességgel viseli gondját alattvalóinak, gondolhatott volna a kurvákra is, aki iparosok szintén megsínylik a kór terjedését, a zsebtolvajokról nem is beszélve, akik alól a tömeg eltűntével teljesen kicsúszott a talaj. Mindeközben pedig kétszeresére drágult a hús, kétezer fölött a csirkemell kilója. A farhátról nem kaptunk információt, pedig az a lényegesebb nyugdíjas közétkeztetési szempontból.
Ez az egész kupleráj egyébként 2006-ban kezdődött, amikor Gyurcsány elvtárs fölmosta a linóleumot Orbán elvtárssal a köztelevízióban. Még a pillanatot is meg lehet határozni. Az volt az, amikor Gyurcsány elvtárs annyit mondott „lárifári, miniszterelnök úr”, amivel a saját bejáratú Brehmjében a veszélyes hülyék közé sorolta őt, Orbán Viktor Mihályban viszont ekkor pattant el a húr. Mert, ha emlékszünk a pörformanszra, innentől fogva nem a vitavezetőre, s nem is arra nézett beszéd közben, akivel vitatkozott, hanem belefordult a kamerába, így intézve szózatot a néphez.
Elég degeneráltan nézett ki már akkor is, de azóta próbálja használni a technikát, csak nehezen megy. Tegnap is, belengetve, meghirdetve jó előre, hogy háromkor nagy bejelentés, a fél ország ott ül, hogy na, hogy ment meg minket a jótevőnk, erre ott tátog, mint egy partra vetett hal. Ez a vége szükség szerint, ha valaki a vészhelyzetet imázsépítésre használja, mint ahogyan Orbán Viktor Mihály, aki igyekszik azt a benyomást kelteni ezekben a napokban, mindenhol ott van, mindent személyesen intéz. Ha valaki véletlenül életben marad, az csak neki köszönhető.
Ilyen aljas szándékai vannak. Miközben ugyanis primadonnáskodik a kamerák előtt, a járványra szánt és arra kapott pénzből az egyházat stafírozza. Ez egyszerűen szólva sikkasztás, amikor a más pénzét a saját céljaimra költöm el. Valaki már számon kérhetné, másrészről a pofájába kéne dörgölni, hogy lárifári, miniszterelnök úr, ne rázza itt a nagy valagát a kamerák előtt, hanem leginkább ne lopja el az orvosra félretett pénzt, hogy ilyen háztartásosra fordítsam le a történéseket. Szóval ilyen felgondolásokkal nézzük őt, miközben a jót cselekszi velünk.
Egyébként megint a más farkával klopfolja a csalánt. Most épp a bankokéval, mert ugyan szép dolog ez a kölcsöntörlesztési moratórium, csak az sem neki fáj. Másrészt, ha ezzel bedönt egypár bankot, na, az lesz csak a móka és kacagás, sőt, ugyanakkor, amikor kiderült, hogy mit is tátogott az éterben, az addig is gyengélkedő forint átment Stukába. Visítva zuhant, és előttünk is van a kétezer forintos csirkemell. Igaz, ebbe belejátszik a kedves boltosok eget rengető pofátlansága is. Megjegyzem, háborús vagy forradalmi időkben az ilyeneket ki szokták végezni.
Ilyet én nem akarnék, csak a rend csíráit nézegetném, olyan viszont egyhamar itt nem lesz. Mert abból semmi jó nem fakad, ha miniszterügynök elvtársnak valami az eszébe jut, és rohan a kamerák elé bejelenteni, hogy az alattvalók szavazatilag érezhessék a szeretetét. Most sem országot vezet, hanem kampányol, mint amikor 2006-ban belefordult a kamerába, és úgy maradt. De őszintén, mit is akarhatunk, amikor az igazságügyise dekázik, az egészségügyise meg tízparancsolatoz, a többi meg karabéllyal a vállán bográcsban főz velőspacalt.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2020. március 18. szerda, 23:35
-
Találatok: 2592
Akkora a siker megint, hogy beleremegnek a bércek. Mint tegnap operálós törzsünktől megtudtuk, csak itt, csak most és csak a kipcsakok izolálták a vírust, és jó esély mutatkozik arra, hogy nemzetünk, bár cudarul bántak vele Trianonban, mégis megmenti a világot. Ehhöz képest izolációs jelentést máshonnan már februárban kaptunk, azt is hallani, hogy már készül a vakcina. Összevissza beszél mindenki mindent, miközben az olaszok hullanak, akár a legyek, mint mi is hamarost. Azt azonban a vén Európában egyedül minálunk nem árulják el nekünk, hol vannak a betegek, mennyire azok, és mért nincs szájmaszk, ha a szlovákoknak viszont adunk. Ilyenek.
Káoszos a dolog, miközben a hadsereg arról ábrándozik, hogy cégek irányítását veszi át, s ha Németh Szilárdon fog múlni, az összes vagy görög-római tankot, vagy velőspacalt fog gyártani, aztán jó lesz nekünk. Reggel hétkor már nem lehet kiflit kapni, csirke lesz viszont elég, és trianoni emlékmű is. Születik egy bazi nagy gödör, meg még egy másik obeliszk, most pályáztatják, ez az Emmi gondja, nem ám a veszedelem. Máma volt a boltban kifli, ellenben az eladók maszkban voltak. Ez derék, de az egyik úgy köhögött, hogy majdnem behorpadt a háta, majd udvariasan megkérdezte, mit parancsol a kedves vevő, és adott neki. Ebből is kitetszik, nem vagyunk mi ilyen vírusos élethez szokva.
De a jóisten segedelmével belejövünk, mint a kiskutya az ugatásba. S róluk jut eszembe, egész tévéműsorok szólnak arról, ők hogyan sétáljanak vírus idején, hová vigyék a gazdájukat, hogy életben maradjon nekik. A gazda viszont nem a betegségbe pusztul majd bele, hanem éhen veszik, mert nem lesz pénze. Egy tavalyi felmérés szerint, bár a NER szerint mindenkinek tízmilliója van otthon, ennek ellenére szorgos népünknek annyira nincs megtakarítása, hogy jövedelem hiányában egyharmaduk egy hónapig sem húzza ki. Normálisabb országokban már most kormányzatilag gondoskodnak az ily módon bajba jutott embertársukról, itt az a fontos, hogy több mise legyen a tévében.
Lesz, meg lehet nyugodni, mint ahogyan sportsikerektől is hangos lesz a doboz. Mivelhogy élő sportesemény nincsen egy darab sem, ezért bejelentették, hogy a közelmúlt és régmúlt hatalmas győzelmeit vetítik. Ma kezdik. Ez is legalább annyira alkalmas a köldöknézésre, mint Trianon, megóv attól, hogy szembe kelljen nézni a valósággal, ami elég kiábrándító. Állnak le a gyárak, fuldokolnak a vállalkozások, megy gajra a gazdaság. Hozzáértők átmeneti, de azonnali, ráadásul tetemes adó-, és járulékcsökkenést javasolnak, de, gondolom ez is csak politikai hangulatkeltésnek minősül, mint az orvosi kamara javaslatai, hogy ki ne pusztuljon a magyar.
Viszont ilyen Kovács szóvivőktől hangos az éter, s őt legtalálóbban tán Tóta W. kolléga írta le, mint terjedő húgyfoltot a kormány gatyáján. Mások más metaforával föstötték le őt karakánul, de ennél a plasztikusnál maradva ugyanez alkalmazható mind az összesre, akinek most is a pofája jár csak politikai megfontolásokból. Akik csak azt nem veszik figyelembe, miközben futják az ámokot a szemünk előtt, hogy a vírus nem vizsgálgatja, hogy szóvivő az ember, utcalány vagy miniszterelnök, egyként dögöleszt meg mindenkit. Toldi vagy nem Toldi, hull előtte sorban Arannyal szólván, amivel a költő arra utalt, hogy hőse cseszheti az erejét, ha más veszedelemmel áll szemben, mint egy másik lovag.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2020. március 17. kedd, 20:49
-
Találatok: 2463
A neheze még hátravan, napokon belül új szakasz kezdődik, jönnek a csoportos megbetegedések. Ezt mondta Orbán Viktor hétfőn a parlamentben. Fáradtnak és megviseltnek tűnt a miniszterelnök, még a kezén sem látszottak a tintától származó kékes-lilás foltok. Pedig, akár jól is jöhetne ki a Vezénylő Tábornok a vírus elleni ütközetből, hiszen az igazi terepe a háború. Ő a tökéletlen katona: háborúban megfelel, békében alkalmatlan.
Hanem hát most igazi ellenféllel áll szemben. A koronavírus ugyanis nem kitalált ellenség, itt nem az általa vizionált seregek ellen kell szájkaratézni. Mert azokat – kommunikációs kommandója segítségével – legyőzhette: földre kényszerítette az IMF-et, legyőzte az oligarchákat (kivéve azokat, akik az ő zsoldjában állnak), megfékezte a filozófusokat, a kockás inges tanárokat, a fekete ruhás nővéreket.
Csak hát a koronavírus nem ismeri a Magyarországon honos harci rendet. Ez a rohadék nem egy kitalált ellenség, ellene sem a mágia, sem a ráolvasás nem bevethető. Hiba az ősmagyar agysebészet, a magyar és a japán gyerekek fenekére álmodott piros pöttyök, a vírus más szabályok szerint játszik.
A kommunikációs trükközésnek vége, most már kormányozni kellene. Nem lesz könnyű, sőt, majdhogynem lehetetlen, mert az elmúlt tíz év nem erről szólt. A nagyon eredeti tőkefelhalmozásról szólt az elmúlt tíz év, vagyis, hogy Orbán Viktor és csókosai kormányzásnak kinevezett elfoglaltság címén, megszedték magukat.
Most meg jött ez a vírus, amely nem ismer irgalmat, és könyörtelenül véget vet a dalnak. A tízparancsolat ellene kevés, tizenegyedik pedig legföljebb Orbán képzeletében létezik. Milyen jól jönne, ha csak minden második lopott forint ment volna stadionra és valami csurrant, cseppent volna oda is, ahová kell. Lélegeztető gépre, orvosi, ápolói fizetésre, maszkra, kórházi vécépapírra.
Hétfőn a parlamentben látszott a rémület a kormányzati szemekben. Hogy most már kormányoznának a derék urak, csak hát nem tudják, hogyan kell. Lett volna rá tíz esztendő, plusz az ellenzékben töltött elmúlt nyolc év, amikor felkészülhettek volna arra, hogy mit kezdhetnek az országgal, ha majd ők kapják kézbe a kormányrudat. Mi lesz az egészségüggyel, az oktatással, a külföldi kapcsolatokkal?
„Az a legleverőbb hogy lehetett volna belőlük akár egy jó kezdőcsapat is jó időben született újszülöttek”.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2020. március 16. hétfő, 16:24
-
Találatok: 2639
Nemzeti összefogás kéne? Akkor ne egy hülyegyereket küldjetek!
Vészhelyzetben közbizalom kell és összefogás. Ezt minden kormány szereti hangoztatni, némelyik direkte vészhelyzeteket kreál, hogy újra és újra mondhassa. Nehezebb azonban ilyet követelnie annak a kormánynak, amely egy évtizede bizonygatja, hogy egyáltalán senkivel nem óhajt összefogni a saját táborán kívül.
És amely a vészhelyzet közepén ennek az alkalmatlanságnak a címerállatát állítja ki a nyilvánosság elé. Azt, aki semmilyen bizalomra nem bizonyult méltónak.
Kovács Zoltán államtitkár nem kapott bonyolult kérdéseket. Mi a protokoll? Tesztelnek-e tünetmentes embereket kontakt alapján, és ha nem, akkor Pintér Sándort miért? Mi lesz azokkal az orvosokkal és ápolókkal, akik védelem nélkül kezeltek koronavírusos betegeket?
Az ő egyetlen feladata, hogy ezeket a jogos és értelmes kérdéseket megválaszolja. Ehelyett ez az ember egy rohamosan terjedő húgyfolt a kormány gatyáján. Akiben eddig megvolt a bizalom, az most már okkal gyanakszik, látva a hisztérikus idegrohamot, amit a kommunikációs zseni produkált.
Ne akarjanak okosabbnak lenni a szakembereknél – akik nincsenek itt, és nem válaszolnak. Azért, mert csak, mindig eggyel több de. Ennyi telt tőle.
Mondhatta volna, hogy a belügyminiszter fontos, ezért őt naponta ellenőrzik, és már a fejébe verték, hogy ne fogdosson gyanús arabokat. Mondhatta volna, hogy a Jahn Ferenc kórházban hibákat követtek el, folyik a vizsgálat, és még egyszer nem fordulhat elő. Ehelyett megsértődött és toporzékolt, amiért érdemben kérdezték.
Az orvosi kamara javaslatai, az szerinte gyurcsányizmus. Ennyike. Körülbelül minden az orvosokon és az ápolókon múlik, akik mellesleg kétharmaddal választották meg a kamara elnökét – mármint tényleg annyival, nem ötvenegy százalékból gyurmázták mögé a kétharmadot. De ez a sötét alak hirtelen okosabb náluk, meg az összes virológusnál, az okossága pedig gyurcsányozásban merül ki. Többet sosem tudott – kár volt belé Soros pénze.
Bizony, nagy szükség lenne az együttműködésre. Választást eddig lehetett nyerni kétmillió hívővel meg trükkök százaival. Egy kóbor szocit fel lehet tartóztatni kopaszokkal, csak egy kicsit fasisztának kell lenni hozzá. A vírus ettől nem szarik be. A magyarok pedig válaszokat várnak ezúttal, még a fideszesek is. Kovács Zoltán csak arra biztosíték, hogy bárhol máshol keressék, csak ne a kormánynál. A nemzeti konszenzushoz vezető első lépés, hogy eltakarodik.
Nincs értelme a helyén tartani. Most az egész országgal kéne kommunikálni, ez az idióta viszont NB2-es lakossági fórumokon kívül halott ember. Biztosan elég lesz ehhez a harchoz is a B-közép? Biztosan elég lesz annyi hitelesség, amit egy Kovács Zoltánnal össze lehet söpörni?
Rendkívül gyors változások közepén vagyunk, és ugyanilyen gyorsan kell alkalmazkodni. Az egyik életbevágó mozdulat lejönni arról a tripről, hogy aki nincs velünk, az ellenünk van. Tudósok, orvosok, tanárok, vállalkozók, polgárok kooperációja szükséges ahhoz, hogy valahogy megússzuk.
Kelleni fog a szoci orvos, a liberális sztártanár, kell a primitív hülyék által kiszorított, digitális tananyagokat fejlesztő stúdió. Kellenek az oktatáskutatók, akik eddig hiába mondták, merre van a valóság. Kellenek a tudósok, akikkel eddig felmosta a padlót a hatalom. 
Bővebben ...
B. Nagy László, fideszes képviselő március 13-án Rovó Lászlóval együtt koszorúzott Szegeden. Rovó Lászlóról kiderült, hogy koronavírusos, de magasról tett a szabályokra, ezért ellene az orvosi kamara etikai eljárást indított, mivelhogy annyira nem érdekelte embertársainak egészsége, hogy fertőzötten operált is. Rovó László orvos és rektor, a Fidesz rakta oda, ahol van, Rovó László ilyen. B. Nagy képviselő, őt is a Fidesz rakta oda, ahol van, de most leginkább karanténban kellene lennie, mert kiderült, hogy akikkel Rovó érintkezett, miközben szart mindenre, sorra betegszenek meg.
Zalaszentivánon összegyűltek a nyugdíjasok egy kis traccspartira, mert összehívta őket az Élhetőbb Zalaszentivánért Egyesület – azért ennek van egy kis morbid bája ezekben a napokban – és a polgármester. A nyugdíjasok meg fölvették a szép ruhát, díszeket raktak a szívük helyére, és eleget tettek az invitálásnak. A KESMA helyi lapja pedig beszámolt róla, írt, fényképezett, mint jó brigádnaplóhoz illik. Akkor most ki a leghülyébb a felsoroltak közül, vagy megmaradunk a jól bevált rendőr, postás, vasutas sornál.
Varga Juditnak úgy két évvel ezelőtt túl sok érdeme nem volt. Hogy nő létére ügyesen tudott labdázni, az maximum cirkuszi mutatvány, de annak se nagy vaszisztdasz, más nők lehet, ügyesebben dekáznak. Ilyen korú bírósági fogalmazó is rengeteg van, nő is sok van köztük, ám lehet, nem mindegyiknek ilyen náci, acélhideg a szeme, mint az övé. Ez azt is mutatja, ilyen készségekkel miért lehetett hirtelen-gyorsan miniszter, aki most Hitlerhez méltó felhatalmazási törvényeket terjeszt be olyan kitételekkel, hogy aki nekik nem tetszőt mond, minden skrupulus nélkül lecsukható.
