Hírek

Ami nincs, az nem van

baszky-e1534A romantikus nevű ÁEEK – úgymint Állami Egészségellátó Központ – mostantól úgy látja el az egészséget, hogy a kórházaiban nem lehet nyakló nélkül fotózgatni, nehogy az imperialisták ellessék a titkokat. Ilyen hétpecsétesek lehetnek a rothadó falak, az azokon vonatozó kedves vezető, a földön alvó szülők, esetleg a natúr, szárazkenyér-póréhagyma vacsora kombó, mert ezek elárulnák, mi a rosseb az, amitől kies hazánk jobban teljesít. Hogy az egész nyüves világ zokogva kéri a receptet, ámde mi nem adjuk.

Az ÁEEK-nak van egy főnöke, és neki is, meg neki is. A tornasorban így jutunk el először Kásler miniszterhez, a retkes körmeihez meg a tízparancsolathoz, egy fokkal feljebb pedig Orbán Viktor Mihályhoz, akinek már az úristen sem, csak Putyin atyuska parancsol. Vélhetnénk ezek után, hogy az ex KGB-s a szovjet idők reflexeit ültette át a mába mint legfőbb hadúr, amikor a laktanyák fotografálását tiltották oly nagyon, de nem. A cél az, hogy Orbán Viktor Mihály feltétlen hívei ki ne ábránduljanak, ne lássák, hogy kórházainkba megdögleni járnak a népek.
 
Az ilyentől elillan a varázs. Jobb, hanem tudnak róla, ha pedig a saját szemükkel látják, már cseszhetik, élve ki nem jutnak, hogy hírt vigyenek róla, és minden mocsok zavartalanul foroghat tovább. Ez a tiltás egyébként nem diktatórikus intézkedés, hanem filozófiai aktus. És nem a kisgyerek ősi éthosza, hogyha befogom a szemem, akkor engemet sem látnak, sokkal inkább – mert Németh Szilárd óta görög-római kultúránk van nekünk – az ógörög matematika azon ellentmondása, hogy nagyszerűsége ellenére nem ismerte a nullát, mint számot, a negatív számot pedig el sem tudta képzelni.
 
Ők azzal dolgoztak, ami kézzel fogható volt. Például – mondjuk – Eratoszthenész Pentatlosz is csak a narancsokkal illusztrálhatta a dolgokat, mert a nulla narancs nem létezett, nem volt. Kis hiányosság, a demokráciájuk azonban működött, míg nálunk az ilyen dolgok erősen akadoznak, mert nem lehet minden teljesen tökéletes. Továbbá az ÁEEK vezetője, az ő főnöke és még az ő főnöke is, tehát Orbán Viktor Mihály tudhatná, hogy ez itt a XXI. század, s ha valami nem fogható meg fénykép formájában, mert betiltja, az attól még van. Omladozó falak, szegénység, homlesszek és a betegek kiomló belei úgyszintén.

Mert Orbán Viktor Mihály – és visszafelé az alhülyék rengetegében – a retkes körmű Kásler, az ÁEEK titokzatos vezetője és az összes aláírásgyűjtő is tudhatná, hogy már a maják is ismerték a nullát és kagylóval ábrázolták, Európába pedig a negatív számokkal együtt az indiai Brahmagupta munkásságán keresztül jutott el. Ő már a VII. században, Bráhmaszphutasziddhánta című művében szisztematikusan használta a nullát, sőt, kísérletet tett a negatív számokkal való számolásra is. Erre szóbeli példát is mutatott, amikor így illusztrált: “A semmiből előjövő adósság hitellé válik, a semmiből előjövő hitel adóssággá”.
 
Mindez arra int minket, hogy Paks2-t és a belgrádi vasútálmot is ki kell fizetni, ez is van, csakúgy, mint a kórházak rothadó falai. Mindkettőbe nemcsak mi, hanem unokáink is bele fognak dögölni, ha titkos, ha nem, ha van fénykép róla, ha nincs. Ezzel csupán a dolgok levését illusztráltam, mert olyan máma már nem kivitelezhető, hogy ami nincs, mert nem akarom, az nem van, a hülyeség nem szublimálódik ugyanis, hanem megüli az országot és a lelkeket. Ahogyan az aljasság is, ezt el ne feledjük, mert például megvizsgálhatjuk a kedves vezető KISZ titkáros szocializálódását, s azt, hogyan tanulta Kádártól a fényképezés tiltását.
 
Az én bájos városomban, amikor a tokás-potrohos még ifjú kommunista korszakát élte, volt egy bazi nagy szovjet laktanya csurig Koljákkal. Annak a környékén sem lehetett fényképezni, hogy az imperialisták ne tudják meg, hová kell dobni az atombombát. Tele volt ilyen tiltó táblákkal a környék.

Bővebben ...

Egyre több a válsághelyzet az oktatásban, Orbán Viktor képtelen a korrekcióra, de itt az új megoldás: a technikum

Orban_pedag0Átgondolatlan kármentés folyik az oktatásban, továbbra is a szakma megkerülésével. A 2010-es drasztikus átalakítások káros hatásai naponta produkálják a válsághelyzeteket. Orbán Viktor azonban, úgy tűnik, képtelen a korrekcióra, így az oktatási rendszer egészéhez nem nyúl a kormány, csak egyes szegmenseit próbálja javítgatni. Ez tetőfoldozás, rogyadozó alapokkal, most éppen a technikumokat vezetik be.

A vicc kedvéért eljátszhatnánk azzal a gondolattal, mi lenne, ha az oktatáspolitika formálói támaszkodnának a tényekre, a kutatási eredményekre, a nemzetközi és hazai tendenciákból levonható következtetésekre. Ilyen tényeket szállítanak mások mellett azok a kutatóintézetek, amelyeket Palkovics László tárcája, az Innovációs és Technológiai Minisztérium ki akar szedni a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) alól azzal az ürüggyel, hogy nem elég hatékonyak. Pedig elég sok mindenben támaszkodhatna az ott felhalmozódó tudásra.
 
Friss hír például, hogy 2020 szeptemberében az ITM alá tartozó szakgimnáziumok ötéves technikummá, a szakközépiskolák pedig hároméves szakképző iskolákká alakulnak. Akárhogy is nézzük, ez valamiféle visszarendezése egy korábbi állapotnak, amelyet éppen négy éve változtattak meg.
 

2015 tavaszán ugyanis arról döntött a kormány, hogy a 2016/17-es tanévtől a szakközépiskolák szakgimnáziumokká, a szakiskolák pedig szakközépiskolákká alakulnak. 2015 volt az az év, amikor a mintegy 500, szakképzést végző intézmény az állami iskolákat fenntartó Klebelsberg Központ alól a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) alá került. Ebben az évben a többcélú intézményeket – amelyek szakiskola, szakközépiskola és gimnáziumként működtek, hogy a diákok könnyebben tudjanak az érdeklődési körüknek megfelelően az iskolatípusok között váltani – megcsonkították. Ez azt jelentette, hogy az ilyen iskolatípusban megszüntették a gimnáziumokat, mert az NGM egész egyszerűen nem tarthatott fenn gimnáziumot.

A szakgimnáziumban a korábbi szakközépiskolához képest csökkentették a közismereti tárgyakat: ebben az iskolatípusban a gyerekek összevont természettudományos órákon sajátítják el a fizikai, a kémiai és a biológiai ismereteket. Az MTA Közoktatási Elnöki Bizottsága éppen emiatt nyílt állásfoglalásban fejezte ki a kormány felé a közoktatással kapcsolatos aggodalmait „a műveltség fenyegető beszűkülése”, azaz a közismereti tárgyak megnyirbálása miatt. A kormányt – ahogy azt 2010 óta megszokhattuk – ekkor sem érdekelte, miket ír, mond vagy akár javasol a magyar tudományos elit.
 
A természettudományos tárgyak óraszámcsökkentése után a szakgimnáziumból kikerülő tanulóknak természetesen lényegesen kevesebb esélyük van továbbtanulni a felsőoktatásban, mint a gimnáziumban érettségizőknek. Nem mellesleg ezzel az egyik pillanatról a másikra áterőltetett, előkészítetlen átalakítással kapcsolatban mondta ki az alapvető jogok biztosa, hogy az sértette a tanulók alapvető jogait, valamint a jogbiztonság elemi követelményeit. (Székely László azzal kapcsolatban vizsgálódott, hogy a szakgimnáziumokban 2017-ben új ágazati szakmai és ágazaton kívüli szakmai tárgyból kötelezően kellett érettségi vizsgát tenni úgy, hogy a vizsga részletes követelményeit meghatározó rendelet csak 2016. december 28-án jelent meg.)
 
Az egész átnevezősdi meglehetősen sok zavart okozott, a szülőket is megtévesztette, hogy a korábbi, érettségit adó szakközépiskola szakgimnázium, a szakmunkásképző pedig szakközépiskola névvel üzemelt tovább. 168ora_logo

Bővebben ...

Az élet csodaszép

baltas_nAz egyik decens portál szívszaggató írását az alábbi címen reklámozta, emelte ki egy ilyen hírek összegyűjtésével foglalatoskodó oldal tegnap: “Így élnek most a félbevágott ikerlányok”. Mondom ekkor, ejj, Kázmér, milyen csuda dolgok vannak földön és egen, plánesőt, hogy nem sokkal mellette Novák szaporodásos nacsasszony azzal várta a fejébe a bátor utazót, hogy “Magyarország hisz abban, hogy a saját erejéből is gyarapodhat”.

 
Hoztam is a popcornt, hogy én innen el nem megyek, letelepedek örökre, ha már ikreket szeletelnek, Novák elvtársnő pedig gazdasági mágus lett, és elmeséli, hogyan lehet az Unió pénze nélkül is térkövekkel borítani az egész univerzumot. Sőt, kedveseim, nem sokkal odébb meg a Hidvéghi szócső fenyegette azzal a nagyérdeműt, hogy a fideszesek kirajzanak hamarost, elöntik a világot, ahogy J. A, is tudta már, hogy “a szennyes lé lapulva árad el”.
 
Egyszóval, hogy kétszáz fórumot tartanak szerte az országban a Fidesz eszei, a nagyágyúk viszik az igét, azt, hogyha nem a Viktorra ikszelnek, akkor szét lesz kúrva az ország, müezzin telepszik a plébániák tetejére, betiltják a töpörtyűt, és nagyböjt helyett a ramadán lesz előírva. És még, mint friss fejlemény, a Bangóné patkányméreggel járja majd a falvakat, tanyákat, és azt gyömi a kisdedek szájába cumi helyett.

 
Így képzelem a fórumokat, mert országunk krémjétől erre telik, erre fussa, ahogy az agyak leamortizálódtak, de mindegy is. És még telis de teli volt ez az oldal ilyen furaságokkal, ahová azért jár az ember, hogy nekilásson eligazodni a történések dzsungelében. És akkor ilyeneket kap a képibe, hogy ikreket szeletelnek-aprítanak, és ők mégis vidáman élnek, hát nem nagyszerű? Dicsérjük hát az Urat teljes szívünkkel, ha már az eszünkkel nem lehet.
 
Először a Novák nacsasszonyos irományt nyitottam ki, meghagyva az ikreket desszertnek, de már ez is legalább akkora örömöket okozott. Nem a gazdaságról beszélt az elvtársnő ugyanis, ahhoz még nem ért annyira, mint a gyarapodás-ügyhöz, de majd Isten és a Párt segedelmével meglesz az is. Hanem persze, hogy a szaporulat járt a fejében, mint valami csizmás nyúltenyésztőnek vagy génmanipulátornak, s persze, hogy hazudozott, mert mit tehetett volna mást, ha ez a természete neki, mint NER-embernek.
 
Arról delirált a drága, hogy Orbán Viktor Mihály kitartó munkája és emberfeletti erőfeszítései nyomán – amelyeket már tankönyvbe írtak és a csudájára járnak az usákok is – a magyar ember végre megtanul megfelelően toszni, és teli lesz az ország gőgicsélő friss kisdedekkel. Mit teli lesz, már teli is van, a kilakoltatottak a családok éve jegyében – s mert aluljáróban nem lehet – erdeinkben szülnek, onnan cipelik a kölkeket kereszteltetni csakis, mer’ a kultúra, megvédés meg a migráncs és természetesen Soros.
 
Nem én vagyok hülye, Novák nacsasszony nem olvas KSH-t, de lehet, hogy mást sem. És most képzeljünk el egy fórumot, ahol Novák elvtársnő, mint a Fidesz nagyágyúja, ilyenekkel buzdítja voksolásra a bávatag nagyérdeműt, és örülnek egymásnak. Ilyenkor az ember lehangoló melankóliával gondol hajdani fideszesekre, mondjuk Pokornira, aki szintén geci volt, de legalább okos geci, míg ezek a maiak csak elfolynak.
 
Viszont – gondoltam – Novák nacsasszony tud valamit, de titkolja. Mert ha ez a nemzet sokasodásnak új módja, hogy kettőbe szelem az ikret, és így, mintegy osztódással szaporodnak, akkor megemelem a kalapomat és még lengetem is. Ehhöz képest arról van szó csupán, hogy egy sziámi ikerpárt szétválasztottak, akik köszönik, jól vannak és még boldogok is. Ezt a kincset rejtette a félbevágott ikerlányok cím, és eszembe jutott drága Monika, aki szerint régebben ez egy szakma volt.

Bővebben ...

Bangóné

ovm_ekAz MSZP-s Bangóné a Fideszt és a patkányokat emlegette egy mondaton belül, ami nem illendő és nem is szerencsés egyáltalán. Ennek megfelelően akkora a cirkusz meg a sivalkodás, mintha Orbán tökeit szorongatnák satuban, a körmeit tépkednék ki tőből, vagy lovakkal szaggatnák négyfelé. Bangónénak eldurrant az agya, s most már hiába is magyarázza a bizonyítványt, hogy nem is úgy, hanem másképp, a fideszesek magukra vették, felismerték önmagukat mintegy a rágcsálóban, és most már, ha módjuk lenne rá, Bangónét az első lámpavasra húznák fel, hogy helyre álljon a világ rendje.

Nem feloldozásként, hanem enyhítő körülményként a tekintetes bíróság számára, de azért gondoljuk meg, nem ok nélkül való, ha a Fidesszel szemben álló egyed, miközben gúzsba kötve táncol, tehetetlenül vergődik, s közben röhögnek a képibe a fasiszták, hogy most légy okos kisanyám, akkor vérbe borul az agya, és káromkodás szakad ki belőle. Persze, az ilyen ne menjen politikusnak, mondhatnánk, ám vele szemben sem angolkisasszonyok, hanem egy bűnbanda áll kalapban és géppisztollyal a kézben, ami árnyalja a képet, és bemutatja kies hazánk végzetes és végleges romlását is.
 
Szentnek kellene ahhoz lenni, hogy az ember mosolyogva nézzen kínzói szemébe, és jámboran megbocsásson nekik, és ha őt hazaáruló bitangnak, sorosbérencnek, lipsibolsi kurvának, nyomorult féregnek nevezik, a hóhérról virágénekeket rebegjen. De tényleg nem kell elmenni politikusnak. A fideszes Hidvéghi Balázsnak sem kellett volna, és mégis kommunikációs igazgató a Pártban, nekünk ilyeneket dobál a gép. Bangónékat meg Hidvéghiket és az összes többit, ezek igyekeznek fölfalni egymást, mint azt ez a Hidvéghi be is jelentette, hogy filmet készítettek Bangónéról meg az ő bűneiről, hogy az egész világ hadd láthassa.

Nem élveztem még a műalkotást, nem is fogom, de remélhetőleg nem Bangóné szoknyája alól indul a svenk, ami után képzelt általános iskolai bukásokról értekeznek, vagy kiderítik, hogy a bűnös Lenin kishúga és Rákosi kurvája egyben, esetleg a malomtulajdonos kulák szeretője. Mert ezek meg így dolgoznak, és minden lehet. A játékfilmen kívül más szankciókat is kilátásba helyezett ez a Hidvéghi, ezért mondom, nem lehet látni a végét. Esetleg a földre dobják, megkövezik, kalodába zárják, és úgy mutatják meg az önérzetében sértett nagyközönségnek, hogy gondoljanak rá május 26-án, és már helyben is vagyunk.
 
Kampányelemmé szublimálódott Bangóné ugyanis, mint karácsonykor a szánkók, vagy a Notre Dame tüze, amely a terrorizmusra figyelmeztette Nógrádi olvasatában a keresztényien magyar hitetleneket. Mindenhol fenyeget az ellenség, és most még a fidesznépek önérzete is sérült, mint azt Rogán elvtárs kifejtette több millió ember nevében hörögve sandán. Viszont ez a sokaság, illetve ennek túlnyomó része azt sem tudja, hogy ezt a Bangónét eszik vagy isszák, fiú vagy lány, de hogy ürdüng, az hétszentség. Bangóné bűne ez, hogy magára vonta a poklot, és ordítani valót kínált az erre kiváltképp fogékony gépezetnek, és most lehet verni a dobokat teljes erővel.
 
És hatékony is lesz. Mert arra egy sem gondol, hogy eddig a kedves vezető hét pontját indult beteljesíteni az urnáknál, most meg ehelyett a Bangónéra kell figyelmeznie ikszeléskor. De talán mindegy is teljesen.

Bővebben ...

Így neveld a patkányodat!

patkanyos-15Normális esetben az embernek nem jutna eszébe patkányt nevelni. Az ilyesmiben elég kényes vagyok, a sárkányneveléshez sem jött meg igazán a kedvem, a hasonló című gyerekfilm ide vagy oda. Bár abban a sárkány legalább nem tűnt olyan szaporának, mint a patkány, és nem is terjesztett a vizeletével mindenféle rémes betegséget. (Igaz, szexuális szokásainak és anyagcseréjének részleteitől megkíméltek, így ebben azért egészen biztos nem lehetek.)

Az viszont tudományos tény, hogy a patkány iszonyú sebességgel népesíti be utódaival a világot. Egy nőstény háromhavonta képes akár nyolc-tíz kis patkánynak életet adni, és hiába mondanánk neki, hogy ezt azonnal hagyja abba, e tekintetben nem hallgatnak a jó szóra. 
 
Másban sem nagyon. Népesedéspolitikájuk kizárólag abból áll, hogy ha kevesebb a fóka, mint az eszkimó, illetve a táplálék, mint a patkány, akkor felfalják a feleslegesnek ítélt utódokat. Ez tovább csökkenti az irántuk való rokonszenvemet, amelyet már Camus regényében, a Pestisben szereplő rusnya dögök is aláástak.
 
De mivel egy nagyvárosban sok az ételmaradék, 1971 előtt, amikor a patkányirtás hozzáértő kezekbe került, Budapesten kb. 2 millió patkány élt. Ahelyett, hogy megszilárdult volna az egy ember-egy patkány monogám páros kapcsolat, a pestiek megelégelték lakótársaikat. Ekkor kapott megbízást a Bábolna Bio csapata, s feladatát közmegelégedésre látta el 47 éven keresztül. A havi munkadíjukat csak akkor kapták meg, ha a patkányészlelések száma a meghatározott alacsony szint alatt maradt.
Világos, hogy e téren is le kellett számolni a posztkommunizmus örökségével. Elkezdődött a NER-kompatibilis patkányháború.
Természetesen nem emberekről van szó - sosem neveznék senkit patkánynak -, hanem a nagyon is konkrét rágcsálók kezeléséről. Semmi sem modellezi jobban a NER működési mechanizmusát, mint ami a patkányfronton történt. Mint cseppben a tenger, ez esetben mint patkányban a rendszer, mutatkozik meg benne a NER szinte minden törvényszerűsége. Vegyük pl. az első alapszabályt: közbeszerzést rendesen lefolytatni tilos. Muszáj minden, eredetileg demokratikusnak szánt, az átláthatóság és a tisztességes verseny szándékával született módszert – a közbeszerzések pályáztatása ilyen - megcsúfolni, kompromittálni, eltéríteni. 
 
Már az is aggasztó volt, hogy a fővárosi önkormányzat közbeszerzési bizottsága csak hetekkel a Bábolna szerződésének lejárta után, június 25-én döntött, és nem a gyakorlott csapatot, hanem egy négy cégből összeállt új konzorciumot hirdetett győztesnek. A pár hetes ex lex időszakban a patkányok ledér életet éltek, így az amúgy sem túl gyakorlott újak a korábbinál népesebb patkányhaddal találták szembe magukat. Hivatalosan azért nyertek, mert valamivel olcsóbban (a bizottság által taksált összegnél is alacsonyabb áron) vállalták a munkát. De az olcsó hús híg leve az önkormányzat nyakába ömlött. Mivel a patkányok ijesztően elszaporodtak, már decemberben újabb 650 milliót kellett az irtásra átcsoportosítani. Vagyis először a konzorcium azért nyer egy ötéves szerződést, mert ő az olcsóbb, majd fél év múlva bőkezűen kipótolják az összeget, az addigra tényleg létező közegészségügyi veszélyre hivatkozva. Ügyes. 
 
Az eredeti kiírásban a szakmai tapasztalatok garantálása érdekében még megkövetelték, hogy a jelentkezőknek az elmúlt három évben legalább 450 milliós jövedelmük származzon patkányirtásból. Aztán gyanús módosításra kerül sor, mintha valakik testére szabva csökkentenék felére ezt az előírást. Pár nappal a beadási határidő lejárta előtt, ki tudja, miért, újra módosítanak, most a technikai alkalmasság feltételein. Éppen így történt ez annak idején nagyban, az Elios esetében. A patkány-metódus nem kivételes.
 
Szép NER tradíció az is, hogy az ellenőrzésre hivatott kormányhivatali főosztályt közben átszervezik, és „Nemzeti”-nek keresztelik. Ami sajnos nem hatja meg a hazafiatlan patkányokat, pláne, hogy átalakulás közben nincs elég kapacitás a szemmel tartásukra. A szakemberek ennek ellenére már ősszel jelzik a fertőzöttség növekedését, és azonnali intézkedést igényelnek, de hát ki szokott itt szakértőkre figyelni? Ennél sokkal egyszerűbb letagadni, bagatellizálni a bajt: igen-igen, volt egy kis fennakadás, de már minden rendben. (Épp, mint a szakoktatásban és a kórházakban.) Pech, hogy aznap, amikor a főpolgármester ezt bejelenti, leáll a felújított metró egy a villanyszekrénybe tévedt patkány miatt. nepszava

Bővebben ...

Szele Tamás: Megy a gőzös, megy a gőzös…

Ovm_csihuhuDe megy ám, sőt, száll a négyhuszonnégyes is, mert a Mészáros fűti, és tessék még ideképzelni mindenféle vasúti vonatkozású dalokat, kezdve azzal, hogy „Az én babám vasutas”. Alaphangulat megvan? Jó, akkor sihuhu, vonatfütty, indul a gyorsteher Belgrádból Budapestre, 160 kilométeres óránkénti sebességgel, hozza az árukat, viszi a pénzünket.

De nem Belgrádba viszi a pénzt, hanem Pekingbe, kínai a vonat.
 
Annak dacára, hogy a köztudatban ez még nem terjedt el, Kína vasútépítő nagyhatalom, melyet rövidesen magunk is tapasztalhatunk. Talán akkor kezdődött el a kínai vasút szárnyalása, amikor egy párthatározat nyomán megkezdődött a gyorsvasúti hálózat kiépítése a kontinensnyi országban. Valljuk meg: szükség volt rá, olcsóbb volt jóval, mint a belföldi repülőjáratok, és csodálatosan sikerült megvalósítani – az már más kérdés, hogy nem mindenhol örültek neki, a tibeti vonal például nem annyira azért épült, hogy embereket vigyen a Világ Tetejére, sokkal inkább azért, hogy ásványkincseket hozzon el onnan: volt is néhány probléma az első személyszállító járat indításakor, ugyanis út közben vették észre állítólag, hogy megfeledkeztek a szerelvény nyomáskiegyenlítéséről, és hát ott fent, sok ezer méteren – Tanggula állomás például ötezer méter fölött fekszik – pöttyet ritka a levegő. De mondjuk tényleg nem kéjutazóknak szánták ezt a vonalat, viszont akkor is, valaha Pekingből Lhászáig legalább egy évig tartott az út, most negyvenhét óra.
 
Az már más kérdés, hogy Tibetet kínai nyelven úgy is hívják, hogy Hszicang, vagyis „nyugati kincseskamra”…
 
Már akkortájt látszott, hogy a kínai vasútépítő cégek – kissé bonyolult róluk ilyen értelemben beszélni, hiszen részint kapitalista, részint szocialista, sőt, sok szempontból időnként még állami résztulajdonban is lévő cégekről van szó – nem fognak megállni a Középső Birodalom határainál. Túl jó üzlet a vasút ahhoz, hogy ne folytassák a terjeszkedést. Akkor találták ki azt a hitelnyújtással kombinált módszert, aminek most majd mi fogjuk inni a levét: nagyon leegyszerűsítve arról van szó, hogy a kínai fél hitelt ad nekünk, amiből mi megépítjük, amit kell, és majd a hitelt is letörlesztjük – tehát voltaképpen ingyen lesz nekik a vasút, nekünk meg pénzbe kerül.
 
Nem csak nálunk épül kínai vasút ilyen hitelstruktúrával: például tavaly kezdték építeni Kenyában a Nairobi-Mombasa vonalat, amit tovább építenek majd az ugandai Kampaláig, aztán Ruandáig, habár ha így haladunk, szerintem meg fogják hosszabbítani Bicskéig, sőt, Lovasberényig is. A jó kenyaiak persze örülnek a szép, új vasútnak, csakhogy… A vasutat az állami tulajdonú China Road and Bridge Corpration építi várhatóan öt év alatt, finanszírozni pedig a kínai Eximbank fogja. És a hitelek Kenya államadósságát ötven százalékkal emelik meg. Mondjuk a kenyai példa azért érdekes, mert szakértők szerint ez a vonal sokkal többe kerül mérföldenként, mint a párhuzamos – szintén kínai – projekt Etiópiában és Marokkóban, ami felkelti a gyanút, hogy több tisztességtelen politikust megkentek.
 
Hát biza, ez megeshet Afrikában, de nem eshet meg nálunk: a magyar politikus becsületes, tisztakezű, fut a korrupciótól, mint ördög a szenteltvíztől. Épp ezért szinte nincs is okunk aggodalomra annak kapcsán, hogy tegnap az Index megtudta: két kínai cég mellett Mészáros Lőrinc egyik vállalkozása építi majd a Budapest-Belgrád vonalat.
„Információink szerint az RM International Zrt.-ből, a China Tiejiuju Engineering & Construction Kft.-ből és a China Railway Electrification Engineering Group Kft.-ből álló konzorcium az a titokzatos nyertes, aminek nevét nem akarta a sajtó orrára kötni Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Pekingben.
Azt végig tudni lehetett, hogy a beruházók között kínai cégek is lesznek, hiszen mint megírtuk, Kína stratégiája, hogy „testre szabott” hitelt nyújt az adott országoknak olyan projektekre, amelyeket kínai vállalatok kiviteleznek. Márpedig itt a kínai Eximbank lesz a finanszírozó pénzintézet.” (Index)
Jé, nahát, de érdekes – pont, mint Kenyában. És maga a cég hogyan néz ki?

Bővebben ...

Sportpacal

Orban_terhes"Nincs köztük kövér, az a halálom … pocakos tábornokok … jól néztek ki nagyon."

Ezt Orbán Viktor adta elő 2012-ben egy dísszemlén. Nem tudta, hogy bekapcsolva maradt a mikrofonja, így mindenki értesülhetett a sportos külsejű katonák iránti vonzalmáról. Már akkor sem volt éppen színizom, azóta meg úgy szétfolyt, mint egy napon felejtett hóember.

Valamennyit enyhít az önismeret tökéletes hiányán az a tény, hogy ő legalább nem tudta, hogy mások is hallják a hülyeségeit. Kizárólag az őt kísérgető katonaembernek szánta a bölcsességeit, annak meg az a dolga, hogy bólogasson bőszen.
 
Ennél nagyságrendekkel súlyosabb a helyzet akkor, amikor valaki úgy papol az egészséges életmód és a sport fontosságáról, hogy közben tisztában van vele: nem egyetlen ember hallja, hanem még az MTI is megírja. Teszi mindezt úgy, hogy büszkén hirdeti a zsírban és kalóriákban tocsogó ételek iránti olthatatlan szerelmét. Igen, Németh Szilárdról beszélek.
" Németh Szilárd azt mondta: fizikai és mentális jóllét nélkül az ember nem tud eredményesen működni, s nem lehet eredményes a társadalom sem. …
 
 Szólt arról, hogy a katonák a haza biztonságát és az emberek testi épségét is szavatolják. Ennek kapcsán megjegyezte, hogy a katona képéhez egy sportos, egészséges ember képe társul. A sport és a katonai tevékenység kéz a kézben jár; a sport népszerűsítése napjainkban is része a Magyar Honvédség stratégiájának – tette hozzá.
Németh Szilárd külön köszönetet mondott az MH EK egyik orvosának, Sandra Sándornak, aki a konferencia ötletgazdája volt.
    A rendezvény célja, hogy a 81 évvel korábbi I. Sportorvosi Kongresszus és Sportegészségügyi Kiállítás emlékét felelevenítve, a jelenlegi kutatások eredményeinek bemutatásával ráirányítsa a figyelmet a sport, az egészség és a honvédelem egymást kölcsönösen támogató területeire az egészség- és biztonságtudatos társadalmi szemléletformálás, valamint a felnövekvő generációk hazafias nevelésének elősegítése érdekében. …
 
 A haza védelme nemzeti ügy, ami képes a legszélesebb társadalmi egységet megteremteni, felette áll a pártpolitikán – hangoztatta.
    Azt mondta: mindig erős ország az, amelyet egészséges, sportos emberek alkotnak. Az erős nemzethez, s az erős Magyar Honvédséghez is elengedhetetlenül fontos a szemlélet, hogy milyen emberek alkotják azt."  (MTI)
Ehhez képest:

Bővebben ...

Az állam, a bírák, meg a Kövér

25_23295_720Kövér László különös dolgot mondott. Bár ez manapság nem újdonság Kövér házelnöknél, olykor, mintha ellenőrizetlenül törnének elő belőle a szavak, mindenféle kontroll nélkül osztja meg hallgatóságával agyának és lelkének elképesztő tartalmait. Mint elfojtott vágyak, tétova remények vagy kőkemény kívánalmak, úgy dől ki belőle az ifjúkori kommunista, hogy a rend, amit óhajtana, MSZMP alkalmazott korában ivódott volna bele, és kívánkozik megint újra a hősi időkbe.

Mint most is, midőn állam, bírák, bíráskodás és függetlenség vagy függőség sajátos szimbiózisáról ábrándozott, túlmutatva minden jogállami fékeken. Hogy, ha az uniós bölcsek ezt az egy gondolatkísérletet megcsócsálnák kicsit, legott írnák a pártjának, Kövérnek és az egész hóbelevancnak együtt az elbocsátó szép üzenetet kifelé nemcsak a Néppártból, hanem az egész nyüves civilizált világból is. Hogy a távoli sztyeppéken pihenjenek meg, ahol Orbán épp most tanulmányozza a diktatúra betonzásának alkímiáját.

Azt mondta ez a Kövér tehát az alkalomból, hogy százötven éve fogadták el a magyar bírói függetlenséget garantáló törvényt, hogy “a bíró nem lehet független az államtól”. Mindez sok mindenre magyarázatot ad, amin az ember eddig csak csodálkozott, hogy ezt most hogy. Mert – bár ez nem épp meglepő -, az alapizéjükkel is szembe megy, amiről Kövér elvtárs itt ábrándozik, abban ugyanis szerepel, hogy a bíróságok más hatalmi ágaktól független, politikailag és világnézetileg semleges, önálló hatóságok. S az is, hogy a bírói hatalom egyetlen korlátja a törvényeknek való alárendeltsége.
 
Továbbá még tíz alapelvnek is meg kell felelnie a bíróknak és bíróságoknak. Ezek között szerepel témánkba vágóan a bírói függetlenség elve és az igazságszolgáltatás bírói monopóliumának elve is. De nem találhatni ezek között semmiféle államtól való függésre utalást. Az államhatalom pillérei ugyanis a törvényhozó hatalom (nálunk egyelőre még országgyűlés), végrehajtó hatalom (kormány) és a bírói hatalom. Így, jól elkülönítve egymástól, mert ez a modern demokráciák működésének alapelve, s ha a három közül csak kettő is egy kézben van, az önkényuralmat szül.
 
Például, ha a végrehajtó hatalom a maga kedve szerint változtatja meg a törvényeket, vagy a befolyása alá vonja az igazságszolgáltatást, mint sajnálatos módon Magyarországon ez felütötte a fejét. És ha ezen túl Kövér nyíltan az államtól függő bírákról ábrándozik, akkor világos, hogy szeretne elevezni a modern demokráciák ingoványos vizeiről, hogy egyszerűbbek legyenek a dolgok, és ne ítélgessenek mindenféle felügyelet vagy instrukció nélkül a bírák. Mint például Czeglédynél kísérleteznek vele, ami szintén szembe megy egy alapelvvel, mégpedig a tisztességes eljáráséval.
 
Egyébiránt a legelképesztőbb, hogy Kövér elvtárs pont ez ünnep alkalmából ábrándozott a bírák korlátozott függetlenségéről, mert százötven évvel ezelőtt épp a középkori állapotokat szüntette meg a bírói függetlenséget garantáló törvény. Azt a kort, amikor a hatalom egyszerre jelentett igazságszolgáltatást és közigazgatást, amikor a gyakorlat szerint az igazságszolgáltatási hatalom azt illette meg, akinél a hatalom egyébként is volt.

Bővebben ...

Hagyjuk a terméketlen hazafiversenyt!

5457767567cNem ebben kell a Fidesszel versenyezni, hanem abban, amit ezzel takar be.

Ma az Orbán és az elkábított többség közti társadalmi szerződésnek a következő a lényege: Orbán nemzeti fölényérzetet és könnyen megszerezhető büszkeségekkel telített identitástudatot ad nekik, amiért a többség őt cserében Istennek, de minimum vallási vezetőnek látja.
 
Ezért teljesen érdektelen, hogy Orbánnal mi történik a földi világban, hiszen a személye a szakrális dimenziókban van jelen, a földies tulajdonságai vagy egyáltalán nem is látszódnak, vagy teljesen érdektelenek. Orbán tehát a többség szeme előtt soha nem fog amiatt megbukni, mert lop, csal és akár elképesztő szemérmetlenséggel urizál. Pénzügyi manipulációinak leleplezése tehát ugyan nélkülözhetetlen, de a legkisebb hatásfokú politikai program, ami egyébként látható is. Hiszen lényegében évek óta mindent tudunk róla, ez mégsem számít semmit.
 
A kérdés tehát az, hogy miként lehet meggyőzni a társadalmat egyrészt ennek a szerződésnek a mérhetetlen erkölcstelenségéről, másrészt pedig ezzel összefüggésben arról, hogy Orbán működésében az erkölcsi rombolás, a folyamatos hazudozás, a fogalmak gyökeres átírása, a jogrend lebontása és a társadalom következetes kettévágása az iszonyatos nagy károkozás.
 
Ez nem könnyű feladat, de néhány megoldási próbálkozást máris kilőhetünk.
 
Azt például első helyen, ha a másik oldalon hazafiságban kezdenek versengeni vele, ahelyett, hogy kimondanák: a hazafiság önmagában egy nagy semmi. Ez se nem politikai program, se nem értékmérője egy ember hasznos tevékenységeinek.
 
Már csak azért sem az, mert a hazafiság nem egy colstokkal mérhető, pontosan bizonyítható dolog. Bizonyítsd be, hogy neked több szőrszál áll fel a hátadon a Himnusz hallatán, mint a másiknak! Nem tudod bizonyítani, de ráadásul nem is kell, mert attól nem leszel se jobb, se hasznosabb, ha hárommal több, mint a szomszédodnak.
 
A hazafiság egy érzelem, egy viszonyulás, amelyről mindenki azt mond, amit akar, és akár akkorát is hazudhat róla, amekkorát nem szégyell – pontosan úgy, ahogyan Orbán és nemzetrontó társasága azt ma teszi. Az ugyanis nem hazafiság, hogy származási-etnikai alapon akarok egységet létrehozni egy országban, miközben a politikai tevékenységemmel a földig rombolom az ország presztízsét a felvilágosult világ előtt.
 
A hazafiság éppen ezért legfeljebb a kísérő jelzője lehet az olyan cselekvéseknek, amelyek viszont valóban mérhetőek. Emellett egyáltalán nem a feltétele annak, hogy valaki jót tegyen és hasznos dolgokat hozzon létre. Igenis mindenkinek jogában áll éppen nem szeretni a hazáját, például mert annak állama ocsmányul bánik vele, vagy mert a kormány által gerjesztett, gyűlöletekkel terhelt közhangulat egyszerűen undorító és kibírhatatlan.
 
Ma rengeteg olyan ember dolgozik azon, mondhatni reggeltől estig – tehát szorgalmas hazafi módjára –, hogy jobb ország váljék ebből az országból, mint amilyen ma, miközben kifejezetten undorodik már attól, amiben élnie kell.
 
Az semmi, de ha őszinték lennének magukhoz, a hazafiságot harsogó jobboldaliaknak kéne a leghangosabban kimondaniuk, hogy náluk jobban kevesebben utálják ezt az országot, kevesen elégedetlenebbek vele. Hiszen mást se hallunk tőlük, mint hogy az még mindig teli van a számukra mérhetetlenül ellenszenves „kommunistákkal” (ugyan, hol a francban láthatnak ilyeneket?!), meg liberálisokkal, és hogy ez számukra mennyire elviselhetetlen. Hogy úgymond még mindig az egész országot ezek uralják.
 
Hát akkor ki van itt egyáltalán, aki hazafinak lenne mondható, aki valóban szereti is ezt a hazát? Csupa egymásra vicsorgó, habzó szájú gyűlölködőt látni, minden oldalon.
 
Úgyhogy hagyjuk már ezt az egész témát, hagyjuk a hazafiság bizonygatását, pro és kontra, látszik, hogy ezzel semmire se megyünk. A haza amúgy is elvont fogalom, a hozzá való viszonya mindenkinek a magánügye, ahogy a vallásának, világnézetének is annak kéne lennie.

Bővebben ...