Hírek
Mi lesz a legelesettebbekkel?
- Részletek
- Készült: 2020. április 07. kedd, 23:35
- Találatok: 2066
A 70 százalékos bérkipótlással a kormány végre a jó iránya indult el. Be kellett látnia, hogy ez most elsősorban egy keresleti oldali és megélhetési válság, azaz a magyar állam sem fogja elkerülni, hogy átvállalja állampolgárai megélhetésének biztosítását, méghozzá tömegesen. Ezt korábban már felvállalta az állam a Távol-Keleten, Kelet- és Nyugat-Európában, sőt, még az Egyesült Államokban is. Ehhez képest a magyar 70 százalék – nem a teljes bérre, csak a kieső részre vonatkozik – relatíve szerény vállalás, de legalább elengedte a kormányzat az „aki akar, képes munkát találni” régóta dédelgetett fikcióját. Ez az ország nagy részén eddig sem volt így, a vírus idején pedig pláne nem.
Kifejezetten veszélyeztetett réteg az idősek csoportja.
További kiszolgáltatott réteg a bizonytalan lakhatással rendelkezők csoportja.
Hiába javasolják sokan a munkájukat elvesztők rendkívüli megsegítését, eddigi bejelentései alapján a kormány semmi ilyesmit nem tervez.
Az iparkamara elnöke beszélt arról is, hogy politikai értékrend kérdése, hogy ebben a válságban mire ad és mire nem ad pénzt az állam.- Arra a kérdésre, hogy mi lesz a munkanélküliekkel, Parragh elmondta, hogy 15 ezer cég visszajelzései alapján látják, hogy erős kereslet is megjelent azért a munkaerőpiacon, például a mezőgazdaságban vagy az élelmiszeriparban. Valaki szakács volt, most péket keresnek, elmehetne péknek, mondta erről Parragh, míg arra a közbevetésre, hogy az azért egy másik szakma, az iparkamara elnöke elmondta, át kell magát képeznie. Hogy ez az átképzés egyáltalán most reális-e, Parragh elmondta, hogy van egy felnőttképzési rendszerünk, ami „több-kevesebb sikerrel, de működik”. - Most a gombászást, mint legfőbb munkalehetőséget nem vetette fel (a szerk.)
Az Egyenes Beszéd vendége Parragh László elnök, Magyar Kereskedelmi és Iparkamara & nemzeti főgombász (a szerk.).
A nemzeti bank volt elnöke szerint le kellene állítani a nagy kormányzati beruházásokat, és szociális támogatásokra fordítani a pénzt, hogy legyen, aki dolgozni tud majd a válság után. A nemzeti kormányok erősödését veszélyesebbnek látja a termelés leállásánál. - Az első megjegyzésem az volna, hogy a magyar kormány elkésett. Egy halom intézkedést már korábban meghozhattak volna. Kiváló példák álltak előttünk, akár az olasz, akár a német intézkedések, amelyek a nehéz helyzetbe kerülő háztartásokat, vállalkozásokat, és az ott dolgozó munkaerőt támogatják arra az átmeneti időre, amíg ki nem tisztul a kép. Ezekkel 2-3 hónapig fenn lehet tartani a gazdaság reagálóképességét. Ehhez képest az eddigi hazai bejelentések leginkább a vállalati szférára reflektálnak, a cégek hitelhez jutását, adóteher-csökkentését irányozzák elő. Illetve elég zavaros szövegek szintjén szó van még munkahelyteremtésről is, csakhogy ez szerintem nem kormányzati feladat.
Ezt a problémát nem lesz könnyű megoldani. Egyre közelebb a perc, amikor a szegények utolsó tartalékai is elfogynak, és aki azt hiszi, hogy ez csak a cigányokra vonatkozik (dögöljenek éhen pereputtyostól, ugye...), az rettenetes nagyot téved. Merthogy elfogynak a tartalékai Juliska néninek is a Práter utcából, meg Sanyi bácsinak is a Kiss János altábornagy utcából, a nyugdíjat megzabálja az infláció, a gyerekeik is vergődnek, mert a munkahelyük bezárt, a tetejében Ede is hazajött osztrákból, merthogy az ottani munkahelyek is megszűntek. Mikor újraindul a gazdaság ott, addigra itt még csak néz ki a nép a fejéből, tanácstalanul.
S ahogyan a köménymag pergett a földre a keziből, valami másik élete jött elő, mert soha nem látott szavakkal gondolta: ironikus – így vélekedett –, ironikus, hogy most kap infarktust, amikor már készül a leves, és a kórt sem kapta el.
Kapcsolódó cikkeink:
Ez nem más, mint egy feltupírozott választási Erzsébet-utalvány / Készült: 2020.04.06
„Azt hittem, hogy csak 2021 őszétől lengetnek be célzott, jól hangzó, adott esetben helyén is való választási ígéreteket. Tévedtem” – ez volt Barát Gábor nyugdíjszakértő első reakciója Orbán Viktor mai – a járvány miatti gazdasági válságkezelés részeként (!) bejelentett – intézkedésre, miszerint 2021-től egyenlő részletre elosztva, négy év alatt kiosztanak egy 13. havi nyugdíjnak megfelelő összeget. „Ez megdöbbentő cinizmusról tanúskodik, szakmai alapon értékelhetetlen ” – szögezte le portálunknak az Országos Nyugdíj-főigazgatóság korábbi főigazgatója. Szerinte két-három héten belül valamit ki kell még találni a nyugdíjasoknak, mert egy részük májusra anyagilag teljesen ki fog vérezni. „Egyébként pedig mi van a nyugdíjszerű ellátásban részesülőkkel?” – vetett fel egy további kérdést.
Milyen ország az olyan? / Készült: 2020.04.05
Milyen ország az olyan, amelynek élén nem miniszterelnök, hanem egy Vezénylő Tábornokként funkcionáló egykori futballista áll, aki a koronavírus elleni harc ürügyén, lebontja a jogállam még meglévő maradékát, megsemmisíti politikai ellenfeleit, sorsukra hagyja hazája polgárait, s éhen halni a hasznot nem hajtó szegényeket?
Homeless Artisjus / Készült: 2020.03.26
Rendkívüli szociális támogatási keretet hoz létre az Előadóművészi Jogvédő Iroda (EJI) és az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda azon könnyűzenei szerzők és előadók megsegítésére, akik a koronavírus miatt elmaradó előadásaik és más munkáik következtében vesztik el jövedelmüket. A segélyezés összegeként az EJI kilencvenmillió forintot, az Artisjus hasonló nagyságrendű, de nyitott keretet állapított meg. – Megható történet. Mint ahogyan az is, hogy miniszterügynök elvtárs intézkedései közt külön kiemelte a taxisoknak juttatott kedvezményeket, így semmi nem akadályozza, hogy az autóban szóljon a muzsika.