Hírek

Az embertelenség a rendszer lényege - Ferge Zsuzsa álmodozókról és diktatúráról

ferge_zsuzs0A Széchenyi-díjas szociológus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja egész életében a hazai szegénység felszámolásáért küzdött. Társadalomtudósok nemzedékei nőttek fel a tanításain, s mivel baloldali világnézetét mindig is nyíltan vállalta, sokaknak lett a példaképe is. Annak a generációnak a tagja, amelyik még átélte a második világháborút, az ötvenes évek diktatúráját. De vajon mit gondol a jelenlegi világjárványról, s annak hazai következményeiről?

A napokban ünnepelte a nyolcvankilencedik születésnapját, de ez volt az első, amelyet karanténban töltött. Hogy érezte magát?
A gyerekeim megszervezték a közös skype-os köszöntést. Én most a vidéki házunkban vagyok, aki tudott, ide is eljött a kapuhoz, és ötméteres távolságból integettünk egymásnak. Csomó levelet is kaptam. Úgyhogy velem minden rendben van.
 
Gondolom, most is aktívan él. Min dolgozik?
Most fejeztem be egy angol cikket, anyagokat gyűjtök egy témához. Egyébként olvasok, és nézem a természetet. De szoktam feküdni is, mert már öreg vagyok és fáradt.

168ora_logo

Bővebben ...

Orbán kijelölte maga helyett az ellenséget

7qf99oh8rblOrbán Viktor miniszterelnök péntek reggel a Kossuth Rádióban megadta az irányt a bontakozó gazdasági és szociális válság politikai kezelésére. A gyakorlati kezeléséről alig szólt – közmunkát vagy katonaságot ajánlott a munkát keresőknek, és játszóterezést az asszonyoknak – de sokat magyarázott arról, hogy kik miatt érdemes a lakosságnak idegeskednie. 

Amikor Karácsony Gergely főpolgármesterről beszélt, példákkal szemléltetett eszmefuttatást adott elő az elméleti embertípusról, aki nem tudja összerakni a bútort, aki csak vacsorára érkezik a disznóvágásra, és tanulmányokat ír, ahelyett, hogy odamenne, és rendet rakna.
 
Amikor a gyöngyöspatai szegregált iskoláról hozott ítéletről volt szó, akkor figyelmeztetett, hogy egy kisebbség nem mondhatja meg a többségnek, hogyan éljen, és emlékeztetett, hogy az őslakosok szempontjai a legfontosabbak, nem a később érkezett népességé. Utóbbiakat Soros György jól fizetett jogászai segítik, fűzte tovább a többség és kisebbség szembenállásának hátterét. A magyar igazságszolgáltatás legmagasabb rangú bíróiról közölte, hogy nem látnak ki a belvárosból, nem tudják mi történik vidéken, és ezért ítéleteiket sem kell elfogadni. 
 
Újra előjött, hogy az EU migránsok befogadására kényszerítené Magyarországot, és az országot továbbra is egy nagy nemzetközi összeesküvés támadásától kell megvédeni.

Bővebben ...

Csaba László: Orbán most magából csinált bűnbakot

73881446_166A teljhatalom miatt minden bajért őt okolhatják, azért is, amiről nem tehet – mondja az akadémikus, aki szerint lesznek komoly gondok.

Nem tudja a jobb kéz, hogy mit csinál a bal.
A Magyar Hangnak értékeli így Csaba László akadémikus a koronavírus-járvány ellen hozott kormányzati intézkedéseket. Orbán Viktor korábbi tanácsadója érthetetlennek nevezi a kórházi ágyak kiürítését és kommunikációját. A professzor úgy látja, a katonák kivezénylése a kórházakhoz, cégekhez nem oldja meg a válságot. A gazdasági mentőcsomag elindulása előtt megbukott.
 
Ahogy az egészségügyi, úgy a gazdasági intézkedésekből is kiviláglik, nagyon nagy a szakadék a döntéshozók és a döntések által érintettek között. Azt is mondhatnám, párhuzamos világban élnek.
Közgazdászként úgy véli, valódi segítség nélkül a kisebb cégek  közül nagyon sok tönkre fog menni, ami jelentősen növeli majd a munkanélküliséget. 24.hu

Bővebben ...

Nyunyóka és a tízparancsolat

uliktkpturbdNyunyókát tisztítsuk gyakran, tartsuk be a tízparancsolatot, és mossunk sűrűn kezet. – Íme, hölgyeim és uraim a kásleri orvoslás és járványügy fundamentuma, de, ha belegondolunk, felépítménye is egyben, az egész, vaskos teste neki. Ha ezeket szem előtt-, és betartjuk, nem esz meg minket a Devla, és az örök élet vár mindannyiunkra. Juhhé! Mert ugyanis Ceci néni, úgy is, mint Kásler elvtárs kinyújtott karja a vészekben, tegnap értekezésében megemlékezett a kis szaros polgártársakról is, mert ezúttal az alábbi bölcsességet tudhattuk meg tőle: “A piciknél van valamiféle ragaszkodás – és itt nemcsak a cumikra gondolok -, hanem egy kis pelenkára vagy a nyunyókára, amit ő otthonról hoz és nagyon szereti. Próbáljuk meg ezeket otthon gyakran tisztítani!

Ha mindeddig azt hittük, Ceci néni csak a hatalom áldozata, mert mintegy vállalja a mártír szerepét, és hülyének tettetve magát magára vonja a nép haragját, megvetését és sajnálkozását, hogy magasabb szintre ne érjenek el ezek az élénk érzelmek, tévedtünk. Magától, önerőből ennyire olyan, mert ezt a nyunyókát nem írták le neki, ezt a saját kútfőjéből merítette, összefoglalva tehát, ő ilyen. De milyen is, vetül elénk a dilemma, és ez az. Mert – hozzák fel védelméül Ceci néninek a megbocsátók – képzett szakember ő rengeteg papírral, akkora a szakértelme, hogy kitüremkedik a fejéből. Nos, ehhez képest nyunyóka, mint látjuk, ami azt igazolja, hogy a papírokhoz segg kell, a tudáshoz egészen más készségek, de ne merüljünk bele a pedagógia rejtelmeibe, mert mélyek azok.

Bővebben ...

Beléptető-lélegeztető

Actual_vm2xPortyáztak az Orbán-hordák hátrafelé nyilazva és lóhússal a nyereg alatt, s mindeközben beszereztek használhatatlan, szar lélegeztetőket. Mert, mint tegnap lehetett olvasni a sajtóban, több fővárosi és vidéki kórházba küldtek olyan gépeket, amelyek a koronavírusos betegek kezelésére egyáltalán nem alkalmasak. Ami gépet a légihíd hozott folyamatos dobpergés közepette, az stabil állapotú, fertőzéses betegségben nem szenvedő emberek légzésének könnyítésére szolgál. A hasonlóság annyi, hogy a nafta ezen is egy orrot és szájat fedő műanyag maszkon keresztül áramlik a páciensbe, de még ez is mindegy, mert a gépeken kínai nyelvű a menü, így, aki nem tud mandarinul, cseszheti.

Ez tehát olyasmi, mint a Dájcstomi beléptető rendszere, csak ebbe a mókába könnyedén bele is lehet halni, de ilyen kicsiségekre nem adunk. Emlékszünk Virág elvtársra, midőn az építkezést vezényelte: „Nincs homok??!! Akkor csinálunk, elvtársam! Nekem homok legyen a föld alól is! Efelől nem nyitok vitát elvtársam, várom a sódert meg a kavicsot!” – Ez megfizethetetlen, minden másra ott van a MasterCard. Amiképpen azonban Virág elvtárs annak idején dirigálta a kőműveseket és a culágereket a szakértelmével, minek következtében – mint emlékezhetünk – ajtó és ablak nélküli ház épült, hasonképp Orbán elvtárs is kiadta a jelszót, miszerint nincs lélegeztető, akkor csinálunk elvtársaim, és indult is portyázni mind az összes elvtárs.

 
És egyenesen nyolcezer gép szerepel az ötéves tervben. Ennyi lett kijelölve járványi csúcsokkal és fennsíkokkal, hogy a nyolcezer akkor lesz meg, amikor az utolsó fertőzött magyar is meghalt vagy meggyógyult, de meglesz, ha elfehérül a szájunk, akkor is. Viszont ezek szerint ilyenek lesznek, semmire se valók, csak házibulira szórakozni, buborékot fújni, ilyenek. Vagy mennek a raktárba, mint annak idején a beléptető, és annyi felelősségre vonással is, tehát semennyivel, hogy elkúrták a magyar adófizetők pénzét, vagy ellopták. Ezek a gépek is dobozokban vannak, amelyeket lehet fényképezni a reptéren, és ezeket is bejelentheti Szijjártó elvtárs reggel, délben meg este. Ő az új Mazsola a gyerekeknek lefekvés előtt.
 
Máma százmillió maszk érkezett a rózsaszínű légihídon, vattacukor felhők között, jó éjszakát gyerekek, aludjatok jól, álmodjatok szépeket. Meg nagyokat, mint a kedves vezető. Ő pedig olyat álmodott, hogy tábornokok meg ellentengernagyok legyenek a kórházak élén, s láthatjuk, mire vezet ez. Számol a kórházi katona, hogy egy doboz, két doboz, sok doboz, hogy viszont mi van benne, az másodlagos. A kedves beteg ott szomjúhozza a zoxigént, aztán úgy jár, mint a varázshegyi szereplők, akik szlopálták Behrens udvari tanácsos szerint a palackokat, egyiket a másik után, és mégis meghaltak Hans Castorp ámuló szemei előtt. Egy regény lett az életünk is.
 
A királyhű médiában a diadalmak közt egy szó sem esett és esik arról, hogy elbaszták ezt (is), abban ezekben a napokban az szerepel, hogy Szijjártó két esti mese közt móresre tanítja a vikingeket, Varga igazságügyes pedig szólni akar a távoli Brüsszelben, de nem engedik neki.

Bővebben ...

Vörös Imre: üzenet Európának, Orbán Viktor diktatúrájáról

vezerlocsillagunkVörös Imre alkotmánybíró ezúttal egész Európa figyelmét kívánja felhívni arra, hogy Orbán Viktor korlátlan időre szerez teljhatalmat, amire a vírusjárvány kiváló alkalmat ad! Erről a jogtudós korábban a Hírklikknek is nyilatkozott, jelezve, hogy a kormány rendkívül veszélyes útra lépett. A felhatalmazási törvény elfogadása óta a Die Welt egy interjút közölt Varga Judit magyar igazságügy miniszterrel, aki álhírnek minősített minden olyan bírálatot, amely a kormányt diktatúrával vádolja. Vörös szerint azzal, hogy Varga álhírnek, illetve az európai liberálisok véleménydiktatúrájának minősíti a kritikát, azzal egész Európát félrevezeti. Az Európai Parlament a héten újabb vitát tart az ügyben, ebből az alkalomból közöljük Vörös Imre akadémikus érvelését, amelyben az uniós képviselőknek üzen, hogy ne dőljenek be Varga Judit igazságügy miniszternek:

Minthogy jelen esetben egy különleges jogrendre, szükségállapotra vonatkozó törvényről van szó, óvatosan közelítem meg a kérdést. A törvény megítélésének egyetlen mértékadó szempontja kizárólag a szöveg. A miniszter asszony állásfoglalása azonban inkább politikai propagandához hasonlít, semmint a szabályozás részletes elemzéséhez. Mint jogtudós – aki az Alexander von Humboldt-Alapítvány egykori ösztöndíjasaként Németországnak és a németeknek sokat köszönhet – kötelezettnek érzem magam arra, hogy a jogi szabályozást és annak jogpolitikai hátterét röviden megvilágítsam.

 
A felhatalmazási törvény jogi alapja a magyar Alaptörvény 53-54. cikkei, amelyek egyedül a kormányt jogosítják fel az úgynevezett veszélyhelyzet kihirdetésére és megszüntetésére. Más állami szerv közreműködésére tehát nincsen szükség. A kihirdetett veszélyhelyzet alatt, a kormány rendeleteket alkothat, amelyek azonban az Alaptörvény 53. cikke szerint, csupán 15 napig maradnak hatályban. Ha fenn kívánják tartani ezek hatályát ezen túlmenően, az Országgyűlésnek felhatalmazási törvényt kell alkotnia. A márciusban elfogadott felhatalmazási törvény ennek az országgyűlési felhatalmazásnak az időbeli vége tekintetében 8. §-ában a következően rendelkezik: „E törvény hatályvesztéséről a veszélyhelyzet megszűnésével az Országgyűlés dönt.” . Mint említettük, a veszélyhelyzet megszűnéséről azonban egyedül a kormány dönt – más szóval: az Országgyűlés a felhatalmazási törvényt csak a kormány engedélyével és ennek megfelelő megszüntető döntését követően helyezheti hatályon kívül. Melyik parlamentáris demokráciában lehetséges az, hogy a parlament a saját maga által alkotott, ráadásul felhatalmazási törvényt csak a felhatalmazott beleegyezésének előzetes beszerzése után helyezheti hatályon kívül? „A veszélyhelyzet akkor fog megszűnni, amikor a veszély már nem áll fenn.”, véli a miniszter. A miniszter által felhozott ezen „objektív” kritérium formáljogilag kétségtelenül összhangban van a törvény 8. §-ával és az Alaptörvény általánosan megfogalmazott 53.-54. cikkeivel. Objektívnek azonban semmiképpen sem tekinthető. A kormány a veszélyhelyzetet akkor fogja megszüntetni, amikor ezt helyesnek tartja. A veszélyhelyzet megszüntetése sokkal inkább a kormány szubjektív mérlegelésétől, és ezzel a kormányzati önkénytől függ.

Bővebben ...

Rebben a szeme vajon?

varga-orbancNem rebben neki. Mármint Varga igazságügyis labdaemelgetőnek, ha emlékszünk még arra a népi mondásra, amely a hazugsággal élőket, akik orcátlanul, mindenféle lelki zavarok nélkül lódítottak, ezzel illette: a szeme sem rebben. Varga igazságügyisnek ebben a kontextusban szempillája sincsen. Mint Sartre „Zárt tárgyalás” című alapvetésében, amelyben a szereplők nem tudnak pislogni, igaz, a pokolban élnek, viszont a pokol a többiek. Nehéz ügy ez, nagy mókamester volt ez a Jean-Paul, de nézzük, mi miben élünk, és az az, hogy a fideszisták eredendően pszichopaták lehetnek, mert csak ez a fajta képes testi tünetek nélkül hazudni, pláne ilyen mennyiségben.

No most, Varga igazságügyis vagy pénzért teszi, amit tesz, vagy meggyőződésből, a végeredményt tekintve mindegy, viszont egyik szomorúbb a másiknál. Ezúttal az Európai Bizottság egyik alelnökétől, bizonyos Vera Jourovától védte meg a gazdáját és a rendszert a Facebookon, tehát a bávatag hívők számára csakis, ahogyan minden színjáték nekik szól. Emlékezhetünk, a kedves vezető kedvenc lapjai hogyan tálalták, miszerint na, ugyehogy ugye, azaz és tehát ez a Vera Jourova nem talál semmi kivetnivalót a fasiszta felhatalmazási törvényben. Viszont tegnapra kiderült, hogy Orbán kedvenc lapjainak slapajai ezt az állítást az ujjukból szopták, vagy épp a kedves vezető diktálta nekik.
 
Ki tudhatja? Mindenesetre ez a Jourova, aki eddig nemzeti hős volt Orbán kedvenc lapjaiban, mint aki tisztán lát, s megvédi az ő atyuskájukat a sorosistáktól, interjút adott a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak, amelyben nem átallott olyat nyilatkozni, hogy hiába sulykolja azt a magyar kormány, ő egyszer sem mondott olyat, hogy a magyar felhatalmazási törvény nem ütközik a közösségi jogba. Ilyenkor, amikor kap az ember egy nagy maflást, akkor befogja a pofáját, ha nagyon fáj neki, akkor mentegetőzik, hogy nem is úgy gondolta, félreértés történt vagy ilyenek. Ahogyan diplomáciában szokás volt a fideszistákig, náluk azonban nincsenek ilyen haszontalan formaságok.

 
Mivelhogy Varga igazságügyis labdaemelgető eltátotta a száját, és nekilátott okádni, hogy sárgarépa is jutott bele. Vera Jourova alelnök minden már, csak nem népünk és a kedves vezető nagy barátja, de elsősorban azért, mert a sorosisták módosították a tudatát, Vera Jourova egyenesen Coca-Cola mámorban fetreng, akárha imperialista fiatalok a békeharcok idejében. „Már mentegetőzik” mondta róla Varga igazságügyis lesajnálóan, „már fenyegetőzik” tette még hozzá, mert elvitte a liberális fősodor. Mindebben az a szép, hogy mostanában minden jóérzésű, konzervatívot elkap a liberális kórság, egy nagy liberális óceán a világ, és a közepén ringatózik a Fidesz fasiszta csónakja.
 
Ez a létállapot. Visszatérve azonban az elfajzott Jourova vs Varga igazságügyis csörtéhez, a labdaemelgető még azt is tudatta a Facebookon a hívekkel, hogy hallatlan az a metódus az igazság kiderítésére, amit az alelnök folytat, miszerint kapcsolatot tart magyar emberekkel, újságírókkal, civilekkel ahelyett, hogy beérné azzal, amit ő meg a Fidesz elétár. Ez a filozófiai a priori és posteriori dichotómiája, de, ha ilyenekkel operálok, akkor a fideszista azt mondja, hogy beszéljek magyarul, különben beveri a pofámat. Különben is, de ez most mellékszál, lényegesebb, hogy a Facebookon még azt is megtudják a hívek a sajtószabadság idilli magyar állapotáról, hogy senki ne pofázzon, mert vannak még nem leigázott lapok.

Bővebben ...

Múlt düledékei

orban-viktosBocsáss el! – Ezt sírta, sóhajtotta, és remegte istenének Ivan Iljics szenvedésének csúcsain, mert vágyott a halálra. Ezt azonban addig nem nyerhette el, míg szembe nem nézett önmagával, és le nem mállasztotta róla a hazugságot arról, hogy élete szép és értelmes volt. Amikor saját maga is eljutott arra a megállapításra, amit Tolsztoj a szöveg első mondataként felütésként és mellbe vágóan közölt, hogy miszerint: „Ivan Iljics élete egyszerű, mindennapi és iszonyú volt”, amikor hőse képessé vált ennek elismerésére, megszabadulhatott szenvedéseitől, és az arcára halálában kiülő elégedettség azt mutatta, megbékélt magával. De ehhez szembe kellett néznie a múlttal.

Tegnap május kilencedike volt, a Hitler és a nácizmus fölötti győzelem napjának évfordulója és ünnepe, egy olyan dátumé, amikor az emberiség történelmében egyedülállóan a kultúra győzedelmeskedett a gépesített barbárság fölött. Még azok is jó szívvel emlékeztek erre a napra, akiket hetvenöt évvel ezelőtt legyőztek, és hálát adtak a sorsnak, hogy akadt olyan hatalom, amely megszabadította az emberiséget tőlük, így végső soron önmagukat saját maguktól. Hogy felébresztették őket a rémálomból. Azóta azért ténykednek, hogy még egyszer ne történhessen meg velük ugyanez, és ne tehessék meg a világgal azt, amit akkor megtettek.

 
Ám ehhez szembe kellett nézni a múltjukkal, és belátni, hogy iszonyú volt. Ugyanerre a napra esik az Európai Unió eszméjét és megalakulásának lehetőségét hordozó ünnep is, az Európa-nap. Ez pedig arra emlékeztet, hogy ez a tömörülés – legyen az gazdasági vagy értékek mentén szerveződött – azért jött létre elsősorban, hogy az az iszonyat, aminek a lezárását szintén ez a dátum hordozza, ne ismétlődhessen meg. Alapos ok és indok volt tehát tegnap, ha nem is a csűrdöngölős, hujjogatós mulatozásra, de az elgondolkozásra legalább, az afölött való révedezésre leginkább, hogy kik vagyunk, honnan jöttünk, hol tartunk és hová megyünk egyáltalán.
 
Ehhez képest és mindezekhez viszonyítva kies hazánkban, legalábbis annak hivatalos helyein ilyesmikről szó sem esett tegnap. Európában egyedülálló az olyan ország, mint a miénk, igazi hungarikum, mondhatni, amelyik még nem végezte el a gyászmunkát, és az egész hetven évvel ezelőtti történelme ott lebeg, mint Kölcsey rémalakja Husztnak romvánál. De nem szembenézni akar a saját rémségeivel, hanem igazolni óhajtja azokat, amitől életünk egyszerű, mindennapi és iszonyú lesz, akárha Ivan Iljicsé, de vele szemben soha nem kapunk elbocsátó feloldozást. Ha van bús magyar sors, akkor ez az, viszont csak magunknak köszönhetjük, ha körülnézünk, és meglátjuk, hová jutottunk.
 
Oda épp, hogy május nyolcadikán az iskolatévében egy Takaró Mihály nevű szörnyeteg a legújabb Wass Albert nevű istenüket mosdatta a romlatlan diákság számára, mondván, az, hogy őt háborús bűnök miatt elítélték, koncepciós per része volt. Ezzel elvetve annak a lehetőségét is, hogy a romlatlan diákság megismerje, vajh, miket is tett ez a Wass Albert az ítélet előtt, hogy odáig jutott. A történelem május nyolcadikán az iskolatévében a kegyetlen kommunistákkal kezdődött el, akik már akkor is a nemzet életére törtek. Az a generáció, amelyet ezek

Bővebben ...

Milyen magas a hajnali ég?

Semjen_etAzt mondta Semjén elvtárs bele a világba mintegy igét kinyilatkoztatva, hogy: „Amiben egyetértünk a balliberálisokkal, az az, hogy mindketten meg akarjuk akadályozni a családon belüli erőszakot. A különbség az, hogy mi az erőszakot akarjuk megszüntetni, ők pedig – ennek ürügyén – a családot.” – Semjén elvtárs ezt annak kapcsán jelentette ki, hogy leszavazta a csürhéje az Isztambuli Szerződés ratifikálását olyan utalgatós sunyi indokokkal, hogy buzik meg migráncsok.

Semjén elvtárs kijelentésében benne van az összes felszopós nyomorúsága, amit majd megbeszél az istenével, ha az szóba áll vele, bennem viszont az a kérdés vetült föl ennek kapcsán, hogy vajon mitől fél Semjén elvtárs, hogy milyen démonjai vannak neki. Mert szügyig van velük, mint ahogyan elvtársai, valamint a követő bávatagok úgyszintén. Hogy ezek reszketnek a szabadságtól. Ha fölnéznek az égre álmaik gőzei alól, ott feszül az egükön a rács, amitől nem rabnak érzik magukat, hanem húgymeleg biztonságban.
 
Mindenkinek mást jelentenek a szabályok és előírások, van, akinek a vágyott rendet, másnak béklyókat. Ha és viszont a korlátoltak a saját szűkös szabályaikkal akarják megakadályozni mások repülését, ráadásul hatalmi helyzetben is vannak, abból bajok születnek. Mint kitetszik, már nem a vak komondornál tartunk, ez csaknem ontológia, szinte már egészen az. Illetve természetszerűleg az aljasság fokának vizsgálata, aminek az eredménye nem kétséges. Nem az eleve elrendelés, hanem a biztos tudás birtokában.

 
Tegnap nézegettem a teleképben az ifjú Sheldont, ami sorozatnak kapitalistailag az a funkciója, hogy termeljen még sok profitot ebből a franchise-ból, de néha azért élvezhető is. Nos, az ifjú Sheldon, akinek az anyukája Semjén elvtárshoz hasonlóan bigott, ámde ő jó szándékú, mégis, de például Leonard anyukája, aki meg szívtelen tudós, és midőn megtudta, hogy Sheldon anyukája Kelet-Texasból származik, akkor a szívéhez kapott, hogy te jó isten, de nem a Sheldon anyukája-félére gondolt.
 
Ez a bizonyság arra, hogy a gondok nem kicsik, de térjünk vissza az ifjú Sheldon kalandjaihoz. Nos, amikor tíz évesen egy elit iskola kedvéért idegenbe tévedt, és egy tudós, és libsi házaspárnál készült lakni, az első vacsoránál nyújtotta a kesztyűs kezét, hogy mondják el az asztali áldást. Ezek a libsik pedig felvilágosították, hogy az náluk nincsen szokásban. Az ifjú Sheldon ekkor szembesült a végtelennel, de nem szaladt el visítva, hanem azt mondta, jól van, és felszabadultan sóhajtott, hogy végre.
 
Nem ok nélkül meséltem el ezt a bájos történetet, hanem annak bemutatására, hogy értékkülönbségek másutt is vannak, sőt, olykor antagonisztikusak is. A szereplők viszont nem feltétlenül tekerik ki egymás nyakát, nincs késztetésük, hogy a másikat beleveszejtsék egy kanál vízbe, s ami a legfontosabb, nem gyűlölik engesztelhetetlenül, amiből fakadólag pedig az írmagjukat is legszívesebben kiirtanák az anyaföldről, sóval vetnék be a helyüket, miután beszántották volna őket ledarálás után.

Bővebben ...