Tuggyukik
- Részletek
- Készült: 2023. június 07. szerda, 08:44
- Találatok: 2068
Novák K. formában van. Tegnap láttuk, hogy mint valami rozzant apáca, egyfolytában az úristent emlegeti, hol a kegyelmét dicsérve, mint sorsának jobbra fordítóját (hogy ne kelljen nevetséges tanári fizetésből vegetálnia), hol pedig abban az örömben merülve el szügyig, hogy Csíksomlyón a talpasokkal együtt tudta imádni őt. Innen látható az is, hogy az úristen jósága végtelen, mert, ha nem volna az, már rég pofán vágta volna Novákot. Másrészről ez az az úristen, aki pedig minket magára hagyott, egyre inkább megerősítve bennünk a kérdést, hogy egyáltalán létezik-e. Fogós, ravasz feladvány.
Innentől fogva gusztus kérdése ennek eldöntése, mint ahogyan az is, ha netán gyengeségünkben feltételezzük őt, még el kell döntenünk a nevét és alakját, aztán megint ott vagyunk az indulásnál, a kétségek között. Mindenesetre az kiderült, ahogyan szétnézünk Novák világának kietlen pusztaságán, hogy amióta Orbán nagyvezér kijelölte őt erre az elnökségre, ennek megfelelően pedig a parlamenti bátorak felkenték a magas hivatalra, Novákot elöntötték a hitek és szakralitások, gondolkodásában az ismeretlen felé fordult, mint ami meghatározza és eldönti az ő nyüves életét. 
Most legújabban Novák K., kijelölt államelnök nyilatkozott úgy, hogy azért terpeszkedhet a Sándor-palotában, mert az Isten így látja jónak. Egészen pontosan arra a kérdésre, minek vagy kinek köszönheti ezt, azt felelte: „Legnagyobb mértékben ezt az úristen kegyelmének tartom”. Éppen csak azt nem tette hozzá zárásul: ámen, vagy ha már ezeréves kereszténység, hogy kirielejszon. Minden további értesítés helyett érdekes volt megtudni, hogy Orbán Viktor fedőneve immár „úristen”, de van, aki ezzel eddig is tisztában volt, a többség azonban csak röhög rajta kínjában. Illetve reménytelenül káromkodik.
Milyen delikát már, hogyha egy napra esik a nemzet összetartozása és a pedagógusok köszöntése. És mennyire lehangoló bír lenni, ha a nagy szájtépésben és sírva vigadásban csak az egyik marad. Mint ahogyan tegnap is. Mondhatnánk, hogy a tanerők maguk tehetnek róla, hogy úgyszólvan le sem lettek szarva az ő napjukon, de azért a másik szemszögből is érdekes lett volna, ha a könnygáz után, amit a képükbe kaptak, most meg a nyakukba lett volna ugrálva. A helyzet tehát determinált volt úgyszólván, s ebből fakadóan mélységesen lehangoló.
A Karmelitánál immár ásatási terület van, ahogyan okot kell találni arra, hogy oda emberfia be ne tehesse a lábát. Ezt védik a kordonok, amit lebontani oly jó, kivéve, ha az embert képen fújják takonycsorgató készségekkel. Jól kicsesztünk ezekkel a lázadozó diákokkal, ellenzéki csürhével – vélte és gondolta az, akinek eszébe jutott ez az ásatási terület, ahová még a madár sem jár. De végül milyen elcseszett pitiánerség már ez, s egyben természetszerűleg aljasság, valamint a rettegés maga, ahogyan a vezér ül a kevlármellényben a kordonjai mögött azt vélve, a világ ím, hermetikusan lezáródott, hogy még a lázadók hangjai sem juthatnak el hozzá.
Az EP lehengerlő többséggel szavazta meg azt az állásfoglalást, amely megkérdőjelezi Magyarország alkalmasságát arra, hogy betöltse az EU Tanácsának soros elnökségét. A parlament ezzel szeretne nyomást gyakorolni az Európai Tanácsra (mint döntéshozóra), hogy lépje meg azt, amire eddig még nem volt példa. A képviselők alá is támasztották, miért szavaztak úgy, ahogy, és hosszan sorolták miért alkalmatlan a magyar kormány (Orbán meg a Fidesz) erre a feladatra, és az indokok között fölsejlett az egész elcseszett életünk, amit a NER-ben vagyunk kénytelenek lepergetni kilátástalanul.
Milliárdos lett Habony Árpád – tudtuk meg tegnap a hírekből, s azonmód vontuk meg a vállunkat. Nagy ügy – vontunk rajta még egyet –, ki nem az azok közül, akik Orbán Viktor szívének kedvesek. Aztán csordogált a nap a maga kitaposott, nyomorúságos medrében, és kiderült, többről is szó van, mint arról, hogy a kokós fiatalembernek sem lesz már anyagi gondja a hátra lévő földi élete során, hanem ez volt az a nap, amelyik, ha amúgy nem is akarta, de betekintést engedett a NER-be. Azon oldalába, amely azt mutatja, hogy hordják szét, és teszik saját széfjeikbe az ország minden pénzét a NER-bárók, lovagok és lovaginák.
Visszasírjuk miasszonyunk seggtörlővel való ablakpucolását. Az volt az élethelyzet, valamint képességeknek megfelelő tevékenység, ha feledjük a mozgató rugókat, miszerint kampánycéllal készült Novákról a lehangoló fotó. Hogy morális és világlátási, intellektuális, valamint esztétikai origókat lássunk, ideidézzük még kicsit előbbről azt a képet is, amelyen méretes (malomkeréknyi) Fidesz fülbevaló laffog ugyanennek a nőnek a fülében. Innentől mindent értünk, ami ma van, de éppen ezért minden, ami ma van, érvénytelen, mert ilyen ember nem lehetne országunk elnöke. Viszont mégis az.