Hogy azt a...
- Részletek
- Készült: 2023. október 01. vasárnap, 10:13
- Találatok: 1700
Miniszterelnökként nem akar káromkodni, de azért erőseket gondol az orosz eredetű Barátság-kőolajvezeték ukrajnai szakaszának szállításidíj-emeléséről – üzente népének néhány hete a közrádióból Orbán Viktor. A kormányfőnek a magas – mit magas, messze Európa-rekorder – magyar inflációról akkor ez az egy ok jutott eszébe.
Orbán Viktor utoljára talán akkor fojtott magába egy anyázást (pontosabban, szavai szerint valamit, amit „az édesanyák tisztelete miatt” nem mond ki), amikor a két évvel ezelőtti választási hajrában az ellenzéki miniszterelnök-jelölt energiatakarékosságra buzdított. Ezután a Fidesz, a kampány egyik legmocskosabb mélypontjaként, Márki-Zay Péter valós kijelentéseire hivatkozva már teljesen elborult állításokat is a politikusnak tulajdonított, „sikerrel" behúzva az újabb kétharmadot. Aztán persze maguk hívták a népet energiatakarékosságra, ami népszerűségüket meg se karcolta. Csak mint rendesen. 
Azt mondja a kedves vezető, hogy jövőre eljövend a gazdasági növekedés visszaépítésének csudálatos éve. Nem érteni fideszül, Zarathustrával szólván nem a mi füleinknek való a kedves vezető szája, úgyhogy itt botorkálunk a sötétben. Másrészről az is lehet, épp mi vagyunk a napnak sugárán, mert minden viszonylagos. Viszont, ha a nagy visszaépítés következik, akkor volt előtte lerombolás is, vagy csak önmagában lefele felépülés, mint negatív plusz. Egyre kevésbé működik a szómágia.
Novák Sándorpalota napok óta az ’Államokban turnézik, és öklendezi magából a NER családpolitikájának (vagy amit annak hazudnak) dicséretét. Valaki a kezébe nyomhatna a nacsasszonynak egy munkaköri leírást, amely egy köztársasági elnök kötelmeit tartalmazza, mert, hogy ilyesmi jobb helyeken abban nem szerepel, az hétszentség. Igaz, az álombéli más vidékeken nem is lesz ’álamelnök olyanból, amely egy fasiszta pártot hord a fülében malomkerék nagyságban, műanyag kiviteleben.
Alig pár nap telt el azóta, hogy Kocsis Máté friss frakcióvezetői önbizalommal fenyegette meg a „baloldali” újságokat, miszerint alkotmányt módosítanak. Azért, hogy „borsot törjenek” az orruk alá. Viszont tegnap kiderült, ez nem valami hirtelen felindulásból előkapott akció volt, hanem gondosan kitervelt, és már régóta dédelgetett álom, amit most készülnek valósággá alakítani. Az „ellenzéki” – értsd a szakma szabályai szerint működő, nem propagandát tutuló – sajtótermékek totális kinyírását tervezik.
Akárha „Ember, most jövök a templomból”, úgy reagált miniszterelnökünk a riporteri kérdésre kétszer is. Először a jól ismert kappanhang azt mondta: „Jó reggelt”. Másodjára pedig „Szép napot” volt a felelet, ahogyan ment a páncélozott, géperejű járműből ki meg be a trikóra fölvett zakójában, akárha Feri bátyám slisszant volna át az ivóba. Ha még van nyitva olyan a falujában. Ámde ez nem bizonyos. Az viszont igen, hogy a nagyember fogdmegjei eltessékelték a kérdésekkel provokáló alakot azt vágva a fejéhez: „Személyvédelmi intézkedés keretén belül ideiglenes zárást alkalmazunk, kérem, ezt a vonalat ne lépje át”.
Szijjártó Petiminiszter vasárnap ünnepelte (önmagában), hogy immár kilenc éve tette le az esküjét, és ily hosszú ideje járatja le Magyarországot a világ előtt. Nem ezért volt azonban kizárólag boldog, hanem, mint valami kamaszlány, rajongott egy sort, hollywoodi álomnak nevezve a saját sztoriját, hogy Mellette dolgozhat. Mellette, akivel húgyos, bencés gimnazistaként találkozott először, s ezek szerint annyira belekábult, hogy azóta sem tud kiszerelmesedni belőle, s akit Orbán Viktornak hívnak.
Lehengerlő intellekutális élmény – az esztétikairól inkább most ne ejtsünk szót -, amikor Orbán gazdaságának első számú irányítói egymás után előadnak, összevissza beszélnek, vagy netán teli pofával szidják egymást. A három muskétás, Varga M., Matolcsy és Nagy M. külön-külön sem piskóta, együtt pedig valami elképesztő halmazt alkotnak. Akkor leginkább, amikor összeadva mondandójukat az derül ki fehéren meg feketén, fingjuk sincs, mit csesztek el.
Minden további előtt, hogy eleget tegyünk az illendőség illékony szabályainak, érdeklődnénk Kocsis Máté aranyhalainak hogyléte felől. Hogy egészségben vészelték-e át a rezsicsökkentés növelését, mikor is gazdájuk könnyeket hullatva telepítette át őket egy baráti halastóba. Vagy már akkor is hazudott. Nagy volt a szája neki, mint ahogyan most még inkább, amikor a százharmincvalahány