Bojkott
- Részletek
- Készült: 2024. augusztus 03. szombat, 09:43
- Találatok: 1720
Az lenne ám a szép, a csudálatos dolog, ha a MOB beleállna a Mi Hazánk kérésébe (követelésébe), és a magyar sportküldöttség nem venne részt az olimpia záróünnepségén. Mert – miként aggódnak -, semmilyen biztosítékot nem látnak arra, hogy a botrányos előadássorozat ne ismétlődjön meg. Egy hete volt a világ egyik felét nagyszerűségével, a másikat képzelt sértettséggel sokkoló megnyitó, amire a Mi Hazánk utal, s ezek szerint nem bírják feledni. Hogyan is lehetne azt, ugye.
Amúgy momentán nem tudjuk, mit reagált minderre a MOB és a Sportügyi Államtitkárság, akit a magyar neonácik szintén megszólítottak ez ügyben, de majd kiderül, s ha így lesz, a NER jellegéből fakadóan tudjuk, ki fog dönteni. Napfényre kerül a vallatáskor, viszont az nagyon szép lenne, ha helyt adnának a Mi Hazánk követelésének, mert és ugyanis, amíg a megnyitó utáni okádás esetében volt némi esély arra, hogy elkerülte a civilizáció figyelmét, egy ilyen aktus (a bojkott) állami szintre emelné a tébolyt mindenki számára dokumentáltan. 
Pakson a választások előtt a fideszesek azzal kampányoltak, ha nem rájuk szavaz a nép, elszedik a város pénzét. Ez ugyan a NER-ben bevett szokás, a paksiak mégis azt hitték, blöffölnek a fiúk, de aztán kiderült: nem. Bosszúálló kormányunk különleges gazdasági övezetté nyilvánította a paksi erőmű területét, és egy tollvonással elvett így a várostól hétmilliárd forintot, ami uszkve a költségvetés harmada. Megígérték, megcsinálták.
Az ember, aki amúgy lapszerkesztő, és különben Kázmérnak hívják, ebbéli minőségében kapja a magyarországi pártok, kormányzati szervek, minisztériumok és más csodabogarak e-mailjeit. Mázsaszám naponta, hogy alig is bírja kitörölgetni a sok ökörséget, mert ha átnézné az összeset, akkor kénytelen volna meghasonlani, vagy felvételét kérni valamely zárt osztályra, és szuriért esedezni a főnéninél, hogy elnyugodhasson.
Nem az az érdekes, hogy Szánthó Miklós megőrült, mert még az is bizonytalan, hogy normális volt-e valaha. Hanem az, a fél kormány beleállt az elmebajába, úgymint Bóka, Szijjártó, Szalay-Bobrovniczky és Gulyás miniszterek. Hogy Kocsis Máté is jelentkezett önkéntes wokebusternek az nem újság, ő ott van minden kilométerkőnél, ahol felüti fejét a téboly. Ilyképp inkább az a tanulság a névsorból – várva a többi prominensek megnyilvánulását és becsatlakozását -, hogy félig-meddig kormányprogramnak tűnik a középkort idéző őrjöngés.
El is felejtettük volna doktorminiszter urunk trottyos gatyáját, ha most harcot nem hirdetett volna a „liberális slimfit szerkó” ellen. Őszintén meg kell vallanunk, világunk annyira szűkös, hogy hosszú életünk során (mi, az egyes számú libsik) még soha nem hallottuk ezt a „slimfit” szót, mint divatirányzatot, ami a szűkített, testhez álló fazonú öltönyöket jelenti. Mentségünkül kell azonban felhoznunk, idejét sem tudjuk annak, mikor volt rajtunk öltöny, és nagy valószínűséggel már nem is lesz soha.
Tíz korszerű motorvonat rohad Székesfehérváron, miközben járatok maradnak ki, el sem indulnak, út közben leállnak. Ha valaki ránéz a MÁVINFORM oldalára, ahol az aktuális tudnivalókat közlik az induló, úton lévő vagy az állomásokon veszteglő szerelvényekről, azon csodálkozik, hogy ebben az országban egyszerűen létezik még olyan, hogy vonatközlekedés. De azon is, hogy az emberek egyáltalán el tudnak jutni A-ból B-be.
Megnyílt az olimpia, következésképp volt megnyitója. Így megy ez, amióta olimpiák vannak, olyan azonban eddig még nem fordult elő a történelemben, hogy az ember arra ébredjen másnap csipás szemekkel, hogy fullba megy az anyázás és a hörgés a megnyitó miatt. Pedig épp ez történt velünk, így az ember mindezek után megpróbálja a higgadtság köntösét magára öltve – mert azt meg kell vallania, a gyomra olyan görcsbe rándult ettől, mint Orbán beszédektől szokott, és mégpedig azért, mert megint meg kellett látnia, hol is él -, szóval a nyugiság álarcával értekezne erről az egészről (az ember).
Minden ezzel a rohadt meleggel kezdődött. Ennek kapcsán kiderült, egyes kórházakban nem jó – vagy nincs – klíma, s mint mára kijegecesedett, ebből is ilyen lipsi sivalkodás lett, valamint a figyelem felhívása arra, a legfontosabb most a béke. Különböző szinteken, változatos formában szólalt meg a fideszes embertelenség és demencia, de olcsó poén lenne előre levonni az óhatatlanul bekövetkező végső következtetést, hogy mit is várhatunk „ezektől”.
Mielőtt nekilátnánk körbenézni, milyen újabb nyalánkságokat követtek el a nemzet ellen a fideszfiúk, megadjuk a bukéját az egésznek. Mégpedig azzal a hírrel, hogy tiszteletbeli huszárrá avatták Orbán Viktort – mert megérdemli -, és amint látszik, legalább olyan bárgyú a mosolya doktorminiszter urunknak, mint amilyen egyszerűek voltak előtte a fültapaszos haverjai. Tusványoson történt a huszárrá avatás is, előtte vagyunk még a nagy beszédnek, és utána már sok-sok ökörségnek, amelyek mindegyikéről pompás kis esszét lehetne rittyenteni.