Majtényi: Orbánnak nagyon sokszor bejött, hogy intellektuális képességeket nélkülözőnek tekintette a magyar társadalmat
- Részletek
- Készült: 2025. január 18. szombat, 08:28
- Találatok: 1756
De szerinte a miniszterelnöknél elakadt a lemez, péntek reggeli "áriájában" olyanokat mondott a nem létező "Soros-birodalomról" és pénzeiről, amikre Machiavelli is azt mondaná, hogy ez butaság, nem így kell hazudni.
Majtényi László jogtudós, volt ombudsman, az Eötvös Károly Intézet elnöke a „Soros-birodalommal” kapcsolatos pénteki Orbán-interjúról a Megbeszéljük adásában azt mondta: természetesen nincs ilyen, hogy Soros-birodalom, ma meg már különösen nincs, mert Soros György jó régen, évekkel ezelőtt megszüntette a magyarországi érdekeltségeit és támogatásait. A Fidesz vezetőinek egyébként különösen hálásnak kellene lenniük neki – jegyezte meg –, mert a rendszerváltás idején nagyon sokat segített abban, hogy szabad, demokratikus, szolidáris Magyarország jöjjön létre. Amikor úgy tűnt, hogy ez befuccsol, akkor az üzletember úgy döntött, felhagy a támogatással. 
Idén januártól 3,2 százalékkal emelkedett a nyugdíj, miután ilyen mértékű inflációval tervez a kormány. Vagy nem. Ez a szerénység ugyanis csak a kiadással összefüggésben van jelen, ha bevételről van szó, akkor erősebben fog a döntéshozók ceruzája. Bevezették az automatikus, inflációkövető adóemelést, amely például a regisztrációs adóra, a gépjárműadóra, vagy az átírási illetékre vonatkozik, de akkor valahogy 4,1 százalékra kúszott az idén várható infláció. De mást mondanak az elemzők, és a Magyar Nemzeti Bank szerint is 3,3-4,1 százalékos pénzromlás a reális.
„A Kossuth-téren és környékén a második világháború nem okozott akkora kárt, mint most a Steindl-program” – mondta a Hírklikknek Bátonyi Péter, művészettörténész, a közelmúltban elbocsátott műemlékvédelmi szakember. Arról beszélgettünk vele, hogy már bejelentették, az Agrárminisztérium épületébe költözhet az Országgyűlés, ha elkezdik a Parlament felújítását. Az Országgyűlés 2011 nyarán döntött az ország „főterének” átépítéséről, az Országház tágabb környezetének megújításáról. Ezzel indult el az a program, amely ma Steindl Imre nevét viseli. 2018-ban, amikor kiderült, hogy az Agrárminisztérium felújítása lesz az első lépés, a Hvg írta meg, hogy az Orbán-kormány a tárca számára a Schmidt Mária kormánybiztos családja – így Ungár Péter LMP-s képviselő – tulajdonába tartozó milliárdos ingatlancég portfóliójába tartozó Apácai Csere János utca 9-et, a Vigadó melletti impozáns, nagyvárosi szállodák hangulatát idéző irodaházat vette bérbe.
A dél-dakotai Rushmore-hegyről négy amerikai elnök néz le a sziú indiánok ősi földjére, amit az arany miatt elvettek tőlük. A budai Várban álló egykori kolostor falára méretes – soha nem volt - teraszt építettek, hogy Orbán Viktor lenézhessen a birodalmára. Pechjére éppen arra a darabkájára, amit még nem sikerült bevenni. Mögötte a budai Vár viszont szinte csaknem teljesen az övé.
A nyugdíjas olló szétnyílásáért valóban az Orbán-kormányok a felelősek – mondta a Hírklikknek az ismert nyugdíj-szakértő. Simonovits Andrással annak kapcsán beszélgettünk, hogy a nemzetgazdasági miniszter újra kijelentette, a kormány megvédi a nyugdíjasokat, megőrzik a nyugdíjak vásárlóerejét. Nagy Márton szerint 2025-ben összesen 7200 milliárd forintot fognak költeni a nyugdíjasok kifizetésére. Januártól 3,2 százalékkal emelték a nyugdíjakat, s míg az átlagos nyugdíj 2010-ben 97 ezer forint volt, az idén ez már 242 300 forintra emelkedik. Akinek ez sem elég, februárban érkezik a 13. havi nyugdíj is. „Badarság összevetni a 2010-es nominális átlagos nyugdíj számait a maival” – mondta a szakértő.
Friedrich Melchior Grimm, már a 18. században megállapította: csak hamis téziseket kell felállítani, aztán kitartani a „tévedések” mellett, mígnem „a megtévesztések hálójához jutunk, ami annál is veszélyesebb, mert a finom dialektika az igazság látszatát kelti”. A német születésű francia író megelőzte korát, hiszen ennél jobban ma sem írhatnánk le a jobboldali populizmus legnagyobb veszélyeit. Míg azonban még akár tíz éve is azt gondoltuk, hogy nem zuhanhatunk a hazugságok hálójába, a demokratikus gondolkodás, az európaiság, a politikai korrektség eszméje, a fékek és ellensúlyok rendszere – Nyugaton legalábbis – kellő garanciát adnak arra, hogy ne térjenek vissza a történelem legsötétebb időszakai, ezt már nem jelenthetjük ki teljes bizonyossággal.
A fiatalabb korosztály véleményét is várják.
Bár már majdnem tizenegy nap telt el az évből, még most sem világos, milyen januári repülőrajtról beszélt a kormányfő. Azért is lett volna bölcsebb némi támpontot adnia, mert ahhoz, hogy elröppenjünk, el is kellene indulni felfelé, márpedig eddig egyelőre inkább csak a száguldást érzékelhetjük – lefelé. Rögtön az év első napján hivatalossá vált: elvesztettünk egymilliárd euró uniós támogatást, mert a kormány az Európai Bizottság legminimálisabb elvárásait sem hajlandó teljesíteni. Feltételezzük, nem a forint árfolyamára gondolt a kormányfő a repülőrajttal, függetlenül attól, hogy a dollárhoz és az euróhoz viszonyított értékvesztése a grafikonokon valóban szépen ível felfelé. Más kérdés, hogy ez nekünk nem jó hír. Nem kell gazdasági szakembernek lenni ahhoz, hogy belássuk: a külföldről behozott termékek ára nő, ha a forint értéke romlik.
A szakértők megosztottak, mi várható a magyar gazdaságban az idén, bár egyetértenek abban, hogy a növekedés gyorsabb lehet a tavalyinál. „Az egyik probléma, hogy a hivatalos nyilatkozatokban megfogalmazott célok lényegében álmok, a másik az, hogy a magyar gazdaság irányítói nem ezen a világon élnek” – mondta a Hírklikknek Molnár László, a GKI vezérigazgatója. Így reagált arra, hogy a kormány és az MNB optimistán 2,6-3,6 százalékos GDP-növekedést vár, míg az Európai Bizottság mindössze 1,8 százalékos bővülésre számít. Az elemzők szerint a gazdaság bővülését több tényező is befolyásolhatja, köztük az EU-s források hiánya, a beruházások gyenge teljesítménye, valamint a fogyasztás várható növekedése – írja a Portfolio.