Orbán Viktornak kiváló szeme van a leendő köztársasági elnökök kiválasztásához – annyiban mindenképpen, hogy a nívó, amit e téren eddig produkált, feltűnően egyenletes. Mármint egyenletesen alacsony: Schmitt plagizált (magyarul lopott, még ha csak gondolatokat és írásműveket is, azaz schmittelte a doktoriját); Áder (azon kívül, hogy lényegesen jobban szeretett horgászni, mint az államügyekkel bajlódni) arról volt nevezetes, hogy az általa csont nélkül aláírt törvények sorra véreztek el az Alkotmánybíróság előtt, aminél az államfői alkalmatlanságnak nem nagyon létezik objektívebb mérőszáma; Novák morális ítélőképességének hiánya nem csak saját magát buktatta meg, de jó eséllyel kivégezte a NER-t is, a hozzá képest is dicstelen utódnak, Sulyoknak pedig már azért is tepernie kell, hogy felnőjön ehhez a gyászos kompániához.
Ahhoz képest, hogy mit kaptunk a pénzünkért, igen sokba’ van nekünk, hogy Orbán mindig a saját erkölcsi színvonalához igazodva választ. Valaki a napokban úgy számolt, hogy mióta Schmitt 2013-ben megbukott, egyedül ő több mint 800 millió adóforintunkba került. Ádernek önmagában a szerénynek semmiképp sem mondható Béla király úti nyugdíjasháza milliárdos összegbe fájt, és Novák is – jelen állás szerint – élete végéig kapja az elnöki apanázst (mondjuk az a szolgálat, amit ő a nemzetnek tett az Orbán-rendszer meglékelésével, alighanem bőven megér ennyit). És ha úgy alakul, hogy Sulyok még azt a nímand-szerepet is képtelen betölteni, amire kinézték, akkor neki is fizethetünk majd, mint a katonatiszt, holtáiglan.
Amennyiben a Schmitt-Áder-Novák-Sulyok sorban most valóban Orbán Viktor következik, egyfelől nem történik semmi rendkívüli: saját kezűleg tette olyan alacsonyra a mércét, hogy akár még ő is át tudja ugrani.
(Az mondjuk örök szégyenfoltként kerül majd be a történelemkönyvekbe, hogy volt egy időszak a magyar állam históriájában, amikor egy Orbán-kaliberű figurának kellett volna – az ő előéletével és emberi kvalitásaival – megtestesíteni a nemzet egységét és őrködni a demokratikus államműködés felett, de hát a szégyen már az első Orbán-kreatúra, Schmitt Pál pozícióba ültetésével megképződött.) Másfelől meg ténylegesen az tenné fel a koronát a jelenlegi kormányfő életművére, ha lehetőséget kapna rá, hogy elnökként a végsőkig akadályozza és gáncsolja annak a kormánynak a munkáját, amelynek jószerével az egyetlen feladata az lesz, hogy minél többet rendberakjon abból, amit az egymást követő Orbán-kabinetek – készakarva vagy csak a tehetségtelenségük okán – elbaltáztak.
Amúgy ez a fajta elnöki-kormányfői forgóajtó (amikor attól függetlenül, hogy valójában melyik székben ül, a tényleges főhatalmat mindenképpen ugyanaz a személy gyakorolja) elsősorban azokra a keleti diktatúrákra jellemző, amelyekhez a kiöregedőben lévő felcsúti középcsatár mostanában mintáért fordulni szokott. Amivel csak az a baj, hogy igazán sikeres – jólétben, életminőségben, egészségben, képzettségben mindenkire kiterjedően felzárkózó – ország nem igazán akad közöttük. Vannak viszont uralkodó dinasztiáik, generációról generációra halmozódó, közpénz-eredetű vagyonokkal: csodálkoznánk, ha nem ez lenne a legfőbb ihlet és a valódi motiváció a mintakeresésnél.
Hogy mindez vaklárma, vagy véresen komoly, az hónapokon belül kiderül – azt mindenesetre a hírek szerint már szondázzák, hogy mit gondol a nép Sulyok Tamás esetleges távozásáról. Mellesleg az alkotmány szerint Orbánnak az elnökké választás előtt le kellene mondania nem csak a Fidesz vezetéséről, hanem a párttagságról is (hogy onnantól pártatlannak számítson, ami tényleg az évszázad vicce). A lépés ezen túlmenően is számos kockázatot hordoz: elegendő talán arra gondolni, hogy abban a nem várt, de nem is kizárható esetben, ha Putyin seregei a Fidesz-sajtó útján kinyilvánított kormányfői óhajnak megfelelően netán átmasíroznának Ukrajnán, és nem akarózna nekik megállni a határnál sem, a magyar hadsereg főparancsnokaként leginkább Orbán Viktoron múlna, hogy Magyarország ellenáll, vagy az orbáni pozíciókat mentve inkább behódol – amitől tényleg a magyarok Istene óvjon meg bennünket.
A köztársasági elnököt vagy gyámság alá veszik, vagy Orbán a helyébe lép / 2025.08.25. - Sulyok Tamás rettenetes tehertétel Magyarország számára – jelentette ki Magyar György a KlikkTV Egyenleg című műsorában, azt a hírt kommentálva, amely szerint a köztársasági elnök kihúzta a Facebook-posztjából, hogy orosz rakéta csapódott be Munkácson …
Kapcsolódó cikkeink:
Bikicsunáj / Készült: 2025.08.25 Van egy rossz hírünk a digitális polgárok/harcosok számára: tisztelt polgártársak, önöket alaposan átverték. Az feladat, amit a Fidesz önöknek szán, nem az online szabadságharc, hanem valami egészen más – de ahhoz, hogy világos legyen, miről is van szó, muszáj a tétel bizonyítását egy kissé távolabbról kezdenünk.
Orbán Viktornak kiváló szeme van a leendő köztársasági elnökök kiválasztásához – annyiban mindenképpen, hogy a nívó, amit e téren eddig produkált, feltűnően egyenletes. Mármint egyenletesen alacsony: Schmitt plagizált (magyarul lopott, még ha csak gondolatokat és írásműveket is, azaz schmittelte a doktoriját); Áder (azon kívül, hogy lényegesen jobban szeretett horgászni, mint az államügyekkel bajlódni) arról volt nevezetes, hogy az általa csont nélkül aláírt törvények sorra véreztek el az Alkotmánybíróság előtt, aminél az államfői alkalmatlanságnak nem nagyon létezik objektívebb mérőszáma; Novák morális ítélőképességének hiánya nem csak saját magát buktatta meg, de jó eséllyel kivégezte a NER-t is, a hozzá képest is dicstelen utódnak, Sulyoknak pedig már azért is tepernie kell, hogy felnőjön ehhez a gyászos kompániához.
Valaki a napokban úgy számolt, hogy mióta Schmitt 2013-ben megbukott, egyedül ő több mint 800 millió adóforintunkba került. Ádernek önmagában a szerénynek semmiképp sem mondható Béla király úti nyugdíjasháza milliárdos összegbe fájt, és Novák is – jelen állás szerint – élete végéig kapja az elnöki apanázst (mondjuk az a szolgálat, amit ő a nemzetnek tett az Orbán-rendszer meglékelésével, alighanem bőven megér ennyit). És ha úgy alakul, hogy Sulyok még azt a nímand-szerepet is képtelen betölteni, amire kinézték, akkor neki is fizethetünk majd, mint a katonatiszt, holtáiglan.
Bikicsunáj / Készült: 2025.08.25