Magyarország és Szlovákia járhat a legrosszabbul a Trump-vámokkal
- Részletek
- Készült: 2025. április 06. vasárnap, 00:34
- Találatok: 1727
20 százalékos általános vámot vetett ki Donald Trump az Európai Unióból érkező termékekre szerdán. Az amerikai elnök korábban kivetett, autóipart érintő 25 százalékos vámja csütörtöktől lép érvénybe, míg az általános vám április 9-én. Egyes elemzések szerint komoly rövid távú piaci zavarokra lehet számítani.
Miért fontos ez? A járműgyártás a hazai feldolgozóipar legnagyobb súlyú ágazata. 2023-ban a magyar járműipar termékeinek 91 százalékát külföldön értékesítette. Kis, nyitott gazdaságként Magyarország érzékeny az Európai Uniót érintő intézkedésekre, és ezt még fokozza is, hogy a magyar ipar jelentősen függ az elmúlt időszakban látványosan szenvedő német ipartól.
Számokban: 2023-ban a magyar export 26,3 százaléka ment Németországba, 2 százalék közvetlenül az Egyesült Államokba. 
Betelt a pohár, vége az együttműködésnek, elegem lett a képmutatásból, a kártevésből, a lopásból, a rombolásból. Az a cinizmus volt az utolsó csepp a poharamban, amivel Szijjártó Péter külügyminiszter a Donald Trump amerikai elnök által kivetett 20 százalékos importvámokat kommentálta. Nem Trumpot hibáztatta az Európai Uniónak és Magyarországnak hatalmas gazdasági károkat okozó döntésért, hanem a „brüsszeli bürokratákat”, akik szerinte nem tárgyaltak az amerikai elnökkel. Áldozathibáztatás a köbön: miért ment oda, miért öltözött kihívóan, miért engedett az erőszaknak?
Így megy ez, a kormány gondot észlel, jön, intézkedik, és minden problémánk elillan, igaz, jó mélyre besöpörve a szőnyeg alá, de akkor is.
Amennyiben a kedves olvasóban – mondjuk két kampánykrumpli-osztás közben - felmerül, hogy mennyire értékelheti őt a kormány(fő), gondoljon Sulyok Tamásra. A név valószínűleg nem fog elsőre eszébe jutni (arra mindenképp jó volt a Novák-ügy, hogy megtanuljuk: fölösleges megjegyezni ezeket az eldobható NER-alkatrészeket – állampolgári szempontból indokolatlan több tiszteletet és empátiát mutatni irántuk, mint az, aki a függöny mögül a színpadra taszigálja őket; a szánalom nem politikai kategória), de hosszas gondolkodás után esetleg felrémlik, hogy van az a jellegzetesen káderarcú figura, aki mostanában rendszeresen Orbán Viktor helyett magyarázkodik.
A Fidesz–KDNP beszűkült tudatállapotú kommunikációs igazgatója veszélyességi pótlékot kér a főnökétől, mert szerinte Magyar Péter személyében minden nap elmebeteggel harcol. Azt még nem tudja, tb-támogatás járna-e neki ezért, de ha beadja írásban, a kormányfő megvizsgálja az ügyet.
Az idei év sem indult jól a magyarok számának alakulása szempontjából: februárban tovább folytatódott a természetes fogyás, 5653 gyermek született, és 10 934 ember halt meg. Hiába udvarol a kormány a fiataloknak, hiába veti be a leghatékonyabbnak remélt eszközt, a pénzt és a támogatást csáberőként – a magyarok szülési kedve egyre mérséklődik. Csak egy adat erre: a teljes termékenységi arányszám egy nőre becsült értéke 1,34, egy évvel korábban 1,40 volt. Objektíven nézve, ez nem csoda, a mai magyar valóság messze nem kedvez a családalapításnak, -bővítésnek. A másik oldalon pedig látjuk, tapasztaljuk a szétvert állami egészségügy helyzetét, s ismertek a szegénységi mutatók, amelyek nem éppen hosszú életre predesztinálják a magyart. Köszönjük, Orbán-kormány!
Egy skót újságíró, J. M. Ledgard a kétezres évek elején Afrikában volt külpolitikai tudósító. Ott bukkant rá a szocialista zsiráfok történetére.
A mi drága jó miniszterelnökünk már többször is (igaz, különböző témák kapcsán) kérdezte, hogy: hol a pénz? Nos, a kérdés még mindig aktuális, igaz, hogy most végre megtalálták egy részét. Ha jól értem, az ÁSZ heroikus munkával, teljesen váratlanul kiderítette, hogy Matolcsy elsíbolt vagy 4-500 milliárd forintot az MNB alapítványain keresztül, amiből a kicsi fiacskája és csipet-csapata bulikázott New Yorkban, Londonban, Dubajban és még ki tudja hol. Gondolom, majd most jön az rész, hogy a gyakorlatban is végig nézhetjük, ahogy a zéró tolerancia elvét alkalmazza Nemzetvezetőnk a korrupcióval szemben, ahogy azt már korábban is elmondta. Emlékszünk is rá.
„Azokban a gyenge államokban, ahol nem tudják tartani a költségvetést, rendszerint alkalmazzák ezt a metódust: felpörgetik az inflációt, ami a bevételeket nominálisan megnöveli, miközben a kiadásokat reálértéken csökkenti, s ezzel az egyensúly irányába tereli a büdzsét.” Ez jutott Mellár Tamás eszébe arról, hogy a kormány bejelentette, 1,3 százalékponttal 4,5 százalékra emelte az idei inflációs várakozást. Az árát a szegények fizetik meg, egyrészt a vásárlóerejük csökkenése, másrészt az állam szociális, jóléti, egészségügyi, oktatási kiadásainak a csökkenése miatt – mondta az országgyűlési képviselő, a Központi Statisztikai Hivatal korábbi elnöke. A kormány nem is akar számottevően tenni az infláció ellen, ha akarna, akkor általános antiinflációs politikát folytatna – szögezte le.