Hírek

Nyögte Orbán bús hadát Brüsszel ócska vára

harcrafelAz odaút kellemes volt a busszal. Korán indult a kis csapat, hogy fölérjen a beszédre, s mert csípős volt a reggel kicsit, jól fogyott a házi főzésű alapvető élelmiszer, így, mire a bábeli Pesten kiszálltak, már fátyolos volt a szemük. Mintha előre könnybe lábadt volna, pedig csak a maligán tükröződött benne, s ahogyan dolgozott a cefre, úgy emelkedett bennük a hazafias lelkesedés, meg az öröm persze, hogy láthatják, sőt, hallhatják Őt, akit eddig csak péntekenként a Kossuthon, vagy olykor az M1-en, kivételes alkalmakkor, de akkor nagyon.

Nem gondolták volna, hogy ekkora ez a Pest, mert eddig még soha nem jártak errefelé, a szomszéd faluban is alig. Látták a tengernyi többi buszt, a rengeteg embert, így ez, illetve a kisüstiben rejetekező titkos erő kezdett szétáramlani bennük, amit még az sem zavart meg, hogy mire a ketrecen belülre érhettek, morcos biztonságiak motozták meg őket, forgatták ki a táskájukat, így hálát adtak az istennek, hogy az üvegeket a buszon hagyták, mert még valami baja eshetett volna az öntudatot hordozó itókának.

Bővebben ...

Idus

idus24Napos, talán verőfényes időt ígérnek nekünk mára az időjóslással foglalkozó emberek. Remélhetőleg nem tévednek nagyot, hogy például netalán esik majd, amikor a nemzetvezető a beszédet mondja a kordonjai közt, ketrecben, akárha kiállított példány, s emiatt az időjósok vezetőjét aztán ki kell majd rúgni, mint az emlékezetes augusztus 20-a után. De lesznek belső világok is. Nagy utazások a lélekdzsungelben, vagy épp a kopár síkokon.

Viszont, ha úgy döntenének, megkockáztatják a hányingert, s ezzel a merészséggel köztelevíziót kapcsolnának, akkor figyeljék meg, midőn már a reggeli órákban a képernyő bal felső sarkából elkezd szivárogni a pátoszos takony. Onnan kúszik majd lefelé emelendő annak az ünnepnek a csalfa fényét, amely már rég odaveszett, mert mondani már semmit nem tudnak. Hiszen hogyan veszi ki magát, amikor a tomboló elnyomó rezsim szabadságról papol.
 
Csak úgy, mint doktorminiszter urunk levele a „külföldön élőkhöz”, amit már előre megírt, és az ukázok szerint azt majd nekik ma kell vagy kellene felolvasni, hogy ebben az aktusban egyesüljön a szétszabdalt nemzet.

Bővebben ...

Egy mondat

sporttarajAztán a végén közleményt adott ki az USA magyarországi nagykövetsége, és akkor minden elhalkult, elcsöndesült. Nem volt hosszú az a közlemény, s a lényege voltaképp egy mondatban sűrűsödik, ami ez:

„Pressman nagykövet mindig örömmel fogadja a lehetőséget, hogy szövetségesünkkel megvitassa a magyar demokrácia helyzetét”.

Ez a szöveg arra született válaszul, hogy Szijjártó külügyér bekérette David Pressmant „sürgős találkozóra”, mégpedig azért, mert Biden elnök kétségbe vonta a magyarországi demokrácia működését.

Amúgy mindenki kétségbe vonja, aki nem a barbárság oldalán áll. A svédekkel is ez volt a baj, ők „sértegettek” minket, előtte a finnekhez is azért szaladt ki a gukkeros Hende, de amúgy sem kellene különösen részletezni, hiszen az Európai Parlamentnek permanensen ez a baja.

Bővebben ...

Idegállapot ás alavjú

vgyajuEgy sajátos állagú magyari organizmus a Momentum aktivistáját és a vele lévő karonülő (másfél éves) gyermekét először szeretettől vezérelve leköpte, majd pediglen mindkettejüket miheztartás végett akasztással fenyegette. Amikor pedig meglátta, hogy valaki telefonon rögzíti a felemelő aktust, a telefont kiverte a dokumentáló kezéből. A felvétel azonban megmaradt, és ezen az látszik, hogy a tomboló egyed tetves hazaárulóknak nevezi ellenségeit (a kisgyerekkel együtt), s így jósol nekik egyenkénti felakasztást a felebaráti szeretet nevében.

Orbán nagyobb dicsőségére, mert így megy ez Neriában. Az az érdekes az egészben azonban, hogy állítólag – legalábbis a Rogán-művek szerint – Magyarországon annyira jó, hogy ennél jobb már nem is lehet. A családok megvédve, a nyugdíjasok kitömve pénzzel, mindenki dolgozik, ráadásul a fizetések soha nem látott magasságokban, viszont a rezsi alig is, gyermekeink okosak és virulnak, és ők is megvédve, ezt el ne felejtsük. És mindezen felül lépten-nyomon megmutatkozik a jobboldali morális és intellektuális fölény.

Bővebben ...

Beszámíthatatlanok

vgy3a3a80e2b9F. J. huszonhét éves magyar állampolgár egy Hódmezővásárhely közeli ültetvényen marihuánát termesztett, mint először kiderült azért, hogy az ebből befolyó profitból fedezze a háza felújítását. Ahogyan látszik, ez eddig színtiszta közgazdaságtan kiadásokról és bevételekről azzal az elégedett felsóhajtással: de jó, hogy a fiatalember nem lopni akart, ami tevékenység bevett és a nagyoknak legális pénzszerzési mód a NER-ben.

S bár a lopás még lehet megengedett, a marihuána termesztése azonban sohasem, mert olyan ez a Fidesznek, mint az ördög cimborasága, azaz például egyszerűbb lett volna pálinkát főznie, és abból bevakoltatni a házat. A pálinka közkeletűen (lásd Orbán apánk) alapvető élelmiszer, így attól elhülyülni magyar virtus, a jointtól elszállni pedig üldözendő. Innen nézvést tehát kulturális kérdés, mi tetszik a hatalomnak és mi nem.

Bővebben ...

A szépfiú

pamapSűrű hétvégénk volt nagyon, egy kisebb kötetre való történéssel, hogy mindenről is írna az ember krónikási buzgalmában. Az idő, s vele az életünk is véges azonban, ezért nem ejtünk szót Sulyok Tamás beiktatási ceremóniájáról, ami olyan volt, amilyen. Lovakkal, huszárokkal, papokkal, huszadrangú költő versével és egy beszéddel, amiben benne volt mind a feudálfasiszta NER, csak egy dologról nem esett szó, új elnökünk náci apukájáról, és arról, hogy a fiacska, aki az elnök, miért hazudozik róla.

De nekünk ez jutott, ezt dobta a gép, azaz Orbán, minden magyarok örökös ura. Kiment a ceremóniára, ahol láthatóan nagyon jól szórakozott, olykor vihogva, hogy ezt is elrendezte, megúszta a mocskot, aminek ő a fő letéteményese. Aztán bement a tévébe egy kis felszopásra, megint csak előadni az összes delíriumát, és mesélni a bávatagoknak a nagy utazásról, Trumpról, akitől kisleányostól épp beesett a ceremóniára, s aki lány a hivatala szerint a feleségét helyettesítette, s emiatt kommentekben fura dolgokat lehetett olvasni.

Bővebben ...

A messzire ment ember

vgybigbigPrágában, a V4-ek összejövetelén – mint tegnap elmeséltük – leordították a mi kedves vezetőnk fejét. Nem egyébért, mint azért, hogy megmutassák neki, nem közébük való. Ha úgy tetszik, az orra alá dörgölték a civilizációs különbségeket, miszerint nem komilfó (és felettébb káros) a barbárságot képviselni Európa közepén. Azt is láttuk, hogy a kampánygépezet erre másképp reagálni nem tudott, mint azt hajtogatta: nem is, nem is.

Több dolog is sérült fideszi szempontból ebben a kéretlen történetben. Összeomlott az Orbán, Európa és a világ erős embere nimbusz – már ha volt ilyen egyáltalán a rajongó bávatagok ingatag tudatán kívül -, de nem feledhetjük a személyes vonatkozásokat sem. Egy narcisztikus alaknak ez rosszabb, mint a tökönrúgás, ezt a csorbát ki kell köszörülni, a saját szempontjából helyre kell állítani a világ rendjét, mert különben növelni kell a gyógyszerbevitelt.

Bővebben ...

Kiabáltak, vagy nem kiabáltak

1legenyHa Havasi Bertalan (OV sajtófőnöke) állítja azt mindenféle bizonyíték nélkül, hogy a mostani V4 találkozón nem is üvöltötték le Orbán fejét, akkor minden jogunk megvan a kételkedésre. Ebből fakad, hogy valószínűnek, mi több, igaznak tartjuk azt, amit Havasi tagad, azaz, doktorminiszter urunkat hangos szóval küldték el az anyukájába, ami így már egészen delikát sztori. Mert dübörög a magyar külpolitika.

Kiindulópontunk, a kályhánk mintegy a mostani történetben az a tudósítás (a VSquare hírlevele), amely arról szól, hogy midőn egy év után találkozott egymással a mostani visegrádi négy (Tusk, Orbán, Fico és Fiala), ezek közül Donald Tusk és Petr Fiala – lengyel és cseh színekben – üvöltözött Orbánnal, miközben a mi nagy emberünk világra szóló cimborája, a szlovák Fico csendben üldögélt, és nem sietett a barátja segítségére, aki így egyedül maradt.
 
Itt is és most is. Prágában, ahol zajlott a nagy esemény, nem tudták kiküldeni őt kávézni vagy pisálni, amíg a normálisak döntenek.

Bővebben ...

Azok az ötvenes évek show

viragetKülönös képződmény ez a mi NER-ünk. Szimbolikájában, képi világában és kereszténykedésében Horthy feudálfasiszta rendszerére hajaz (ispánok, vármegyék, bocskaik, parádés kocsisok, tömjénszag), ugyanakkor Orbán szóhasználatában fel-feltűnik a Harmadik Birodalom ideológiája, emellett törvényalkotásában a putyini fasizmus hatalomgyakorlását is követi (homofób törvény, szuverenitásvédelem, stb.).

Ám mindemellett kis színezékként az ötvenes évek Magyarországa is megmutatkozik a sajtó nyelvezetében, a munkaalapú hőbörgésben, de másban is. Erről lenne ma szó. Látjuk egyébiránt az egy bekezdésnyi kis összefoglalónkból, hogy ez a katyvasz, aminek NER a neve, miért annyira iszonyú, hogy alig is lehet elviselni, emellett azonban a maga módján szórakoztató is annak, aki már semmit nem remél az élettől.
 
Örkény meghatározása szerint groteszk a mai világunk, mikor is – mint emlékezhetünk – lehajolva, a lábunk közt hátratekintve nézzük a temetést, amitől az sajátos fénytörést kap.

Bővebben ...