Orosz rulett - Józsa Márta jegyzete
- Részletek
- Készült: 2025. augusztus 22. péntek, 23:58
- Találatok: 1953
Amúgy nincs itt semmi ellentmondás, miért is ne lehetne egy juhakol ebédlő, ahol egykor vályú állt, most ezüst eszcájg szolgál takarmányozásra.
Amúgy nincs itt semmi ellentmondás, miért is ne lehetne egy juhakol ebédlő, ahol egykor vályú állt, most ezüst eszcájg szolgál takarmányozásra.
Nincs is itt akkor semmi látnivaló, roncsok, feleslegesek, igazából csak a helyet foglalják, köszi, hogy egy nagy darabtól megszabadította a tolvaj banda a szegény honvédelmi minisztériumot. Hát nem logikus?
Viszonylag nyugodt hétvége van mögöttünk (mondom, viszonylag), a töltött békepulyka valószínűleg heverészik valahol, eldugva a kíváncsi szemek elől. Márpedig legtöbbször valamely horvátországi luxusnyaralóban, -étteremben szokott felbukkanni, borostásan, lezabált pólóban, meg egy szál strandpapucsban. Gondolom azért, hogy nehogy felismerjék. Mint a Hollywood-i sztárok, akik baseball sapkában, napszemüvegben meg mindenféle slampos gúnyákban vegyülnek el a pórnép között. Ő ebben is játssza Pierre Richardot; hiába bújik a mimagyarok és mi kutyánk kölykei közé, és visel nyári hacukát, a sertésjelmez megy vele mindenhova, abból nem tud kibújni a nép hálátlan gyermeke.
Úgy tűnik, mindenki megtanulta a leckét: Trump nárcisztikus személyisége mellett csak akkor lehet eredményes egy tárgyalás, ha a felek elég látványosan bókolnak neki. Nem mellesleg azok, akiket Orbán Viktor szerint még az úgynevezett macskaasztalhoz sem engednek oda. Én nem tudom milyen asztal volt az a Fehér Ház kellős közepén, egyet tudok: Orbán Viktort nem láttam, még a környékén sem.
Orbán – aki a már kivonuló szovjet csapatok kivonásának a követelésével lett igazán ismert politikus, aki még a kétezres években is elsütött olyan jó tréfákat, hogy nem akarunk a Gazprom legvidámabb barakkja lenni – ma Lukasenkával versenyzik a putyinizmusban.
„A jóakaratú magyar emberek viszont tudják: Szent István Napja közös nemzeti ünnepünk, Magyarország születésnapja. És ha valami, hát éppen a tűzijáték élménye mutatja meg, hogy összetartozunk – akár tetszik ez a budai zsúrpubinak és más ellenzéki fontoskáknak, akár nem. Ennyi.” (részlet Deutsch Tamás augusztus 13-i bejegyzéséből).
Híveim, Hű Magyarok!
Mint ismeretes, holnapra írta ki választást a köztársasági elnököm – jó fiú, megértette a célzást. Ma a Költészet Napja vagyon, Petőfi, József Attila és Orbán János Dénes népe ünnepel. E lírai hangulatban meleg – azaz inkább forró – patrióta üdvözletem küldöm innen a Karmelita erkélyéről minden igaz Magyarnak – nem értve ide azt a bizonyos izgága Magyart, aki nem átall a helyemre törni. Sajnálom, hogy ezen balkon előtt nem tömörülhetnek a széles tömegek, nincsen vastaps és ütemes rigmusok, a transzparensek is pihennek a pártirodák mélyén. A méltán elharapódzott „Mocskos Fidesz!”-nek sincs itt tere. Ugyanis alant máris egy meredély kezdődik – mondhatni, a szakadék szélén állok. De nagy stábbal dolgozunk már azon, hogy fellőjük a népet a felhőbe, és akkor onnan bárki lubickolhat hullámzó gondolataim hűs habjaiban. (Nem főbe – felhőbe! És csak a nép egy részét, a nagyobb hányadát földhöz ragasztjuk!) ![]()
"Nem adhatom át a hatalmat egy másik politikai tábornak, amely teljesen más meggyőződéseket, elképzeléseket, elveket és politikai eredményeket képvisel."
Hülyék országa lettünk, a szemünk előtt harácsolta össze milliárdos vagyonát a NER elitje, élén az Orbánokkal és az őket, illetve vagyonukat fedező strómanokkal.