Lánczi tátott szájjal indul bele
- Részletek
- Készült: 2024. szeptember 06. péntek, 09:56
- Találatok: 1844
Mint emlékezhetünk, az EP április 10-i plenáris ülése azzal zárult, hogy fölsorolták, mi a bajuk Lánczi Tamással, az ő hivatalával, és a magyar úgynevezett szuverenitásvédelmi törvénnyel. A lehető legegyszerűbben kifejezve az, hogy vannak. Bővebben azt mondták, amit aztán írásba is adtak, hogy a parlament elítéli a nemzeti szuverenitás védelméről szóló törvény elfogadását és a Szuverenitásvédelmi Hivatal létrehozását.
Szerintük a hivatal „kiterjedt hatáskörökkel és szigorú felügyeleti és szankciórendszerrel” rendelkezik, amely „alapjaiban sérti a demokrácia normáit”, és „megsért számos uniós jogszabályt”. Ha úgy vesszük, az Unió számára Lánczi (és a hivatala) de jure nem, csak de facto létezik, mintegy fizikai valójában, s ebben a formájában is olyan, mint ami nem felel meg a klub játékszabályainak. Hogy úgy ne mondjuk, szaga van. 
Rétvári Bencének mindig meg kell szólalnia. Általában vasárnapi örömhíreket szokott közzé tenni, de most levetkezve ezt a régi szokását, hétköznap gondolta úgy, hogy nem maradhat benne az a mondandó, ami nélkül nekünk, porbafingóknak élnünk nem lehet. Vagy nem érdemes. Mobil-ügyben járult hozzá a tébolyhoz államtitkár elvtárs, amikor két „mérvadó” NER-bigyó felmérésének eredményeivel igazolta a kormány döntésének nagyszerűségét.
Mint az ismeretes, Albert Speer – a Harmadik Birodalom főépítésze, később egyben fegyverkezési minisztere, tehát korának Pintér Sándora, aki mindenhez is ért – megtagadta a főnöke, Hitler tata parancsát, és nem hajtotta végre a Néró-parancsot. Ez, a nevében egyébként mókás, de amúgy félelmetes terv azt tartalmazta, hogy az országban mindent (ipari létesítmények, utak, hidak, vasutak és a többi) el kell pusztítani a szövetségesek odaérte előtt.
Magyarország bruttó hazai termékének volumene 2024 második negyedévében a nyers adatok alapján 1,5, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 1,3 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakit. Az előző negyedévhez képest - a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok alapján - a gazdaság teljesítménye 0,2 százalékkal mérséklődött - jelentette kedden második becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Az elmúlt években sok mindent megtapasztalhattak már a magyar oktatási rendszer résztvevői, ám valamit hosszú ideje nem élhettek meg: nyugodt iskolakezdést és kiszámítható tanévet. Nem telik el úgy se nyári szünet, se iskolaszezon, hogy a kormányzat ne találna ki valamilyen újabb változtatást, drótkötélen rángatva ezt a hatalmas rendszert, amelynek ahhoz, hogy működőképes legyen, fejlődjön és ne csak vegetáljon, minden tekintetben stabilitásra lenne szüksége. Félreértés ne essék: szükség van változásokra - a korral is haladni kell -, de nem ad hoc módon, egyik napról a másikra, és csak akkor, ha valóban megújulást hoznak; előre visznek, nem hátra.
Nem lennénk most az imperialisták helyében, akiknek alaposan túljártunk az eszén. Hogy kontextusba tudjuk helyezni kormányunk – és az élén minden hatalmak ura, Orbán – aktuális csalafintaságát, egy kicsit vissza kell mennünk az időben, amikor, mint emlékezhetünk, a kedves vezető kijelölte az irányt, a gondolkodás ösvényét mintegy egy mondatban, miszerint „hogyan oldjuk meg, hogy nekik jobban fájjon, mint nekünk”.
Többszörösen is megérdemli Ungváry Zsolt, hogy a nevén nevezzük. Egyrészt, augusztus 20. alkalmából miniszteri elismerő oklevelet kapott, s ha már Fásy Ádám lovagkeresztje bekerül az annalesekbe, őt sem szabad kihagyni, hogy láthassa az utókor, mi folyt itt a NER tizenötödik évében. Ungváry Zsolt „tanárember” volna, valamint könyvtáros. Az oklevelét kimagasló szakmai tevékenysége elismeréséül kapta, de, ahogyan Fásynál sem látjuk az indoklásul előadott teljesítményt, ennél az Ungvárynál még inkább nem.
Mintegy varázsütésre, viszont jól körülírthatóan jelennek meg vagy valós, vagy pediglen kitalált felmérések arról, hogy a magyar társadalom igenis azt szeretné, ha azok a komisz kölkek (vö.: közjószágok) nem vinnék be az iskolába az okostelefonjukat. Mert miként azt az egyik nervezető újságíró megdörgedelmeskedte, azon csak a 2X2-őt számolnák ki, és ők is milyen jól megvoltak a maguk palatáblás idejében enélkül.
Tüntetést – fáklyás felvonulást – tartott tegnap este a DK, mert a fideszes kormányhivatal – és most már a Fővárosi Törvényszék – szerint is nem lehet elnevezni egy nyomorult sétányt Horn Gyuláról. Az indoklás szerint „közterület, illetve közintézmény nem viselheti olyan személy nevét, aki a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerek megalapozásában, kiépítésében vagy fenntartásában részt vett”.