Hírek

Tényleg a romák adják a munkaerőpiac belső tartalékát?

Részletek
Készült: 2026. február 03. kedd, 19:59
Print 
Találatok: 1839

favagoKözel kétszeresére nőtt a 2023-at megelőző tíz évben a roma népesség foglalkoztatási rátája Magyarországon, de még így is jóval alacsonyabb a teljes hazai átlagnál – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal adataiból.

  • Ha ez kiegyenlítődne, azzal további 50-80 ezer embert lehetne bevonni a munkaerőpiacra – legalábbis a KSH adatai alapján. Az ország teljes potenciális munkaerőpiaci tartaléka azonban ennél jóval nagyobb.
Előzmények: az elmúlt hetek egyik legnagyobb politikai viharát kavarta Lázár János építési és közlekedésügyi miniszter romákról tett kijelentése.
  • A tárcavezető másfél hete egy Balatonalmádiban tartott lakossági fórumon arról beszélt, hogy mivel a magyar választópolgárok nem jelentkeznek lelkesen az InterCityk szaros mosdójának takarítására, ezért fel kell tárni a belső tartalékokat, ami értelmezése szerint a magyarországi cigányságot jelenti. (Később bocsánatot kért ezért.)G7

Számokban: a KSH adatai szerint a romák foglalkoztatási rátája valóban jóval alacsonyabb, mint a nem roma népességé. A legutóbbi elérhető adatok alapján 2023-ban ez a mutató a romák körében 48,8 százalék volt, a nem romáknál viszont a 75 százalékot közelítette.
  • Az olló azonban folyamatosan zárult az ezt megelőző tíz évben. 2014-ben a romák alig több mint harmada dolgozott, és közülük is minden harmadik ember a közmunkaprogramban. A közmunkások aránya most is sokkal magasabb az átlagnál, de már csak minden hatodik romát foglalkoztatnak ebben a formában.

 
Igen, de: nehéz megmondani, hogy ez pontosan hány embert takar, a KSH ugyanis csak arányokat közöl. A felmérésben azok számítanak romának, akik roma nemzetiségűnek vallják magukat.
  • A legutóbbi népszámlálás során 2022-ben 210 ezer ember vallotta magát a cigány nemzetiséghez tartozónak. Ugyanez tíz évvel korábban még 315 ezer volt, a KSH egy 2014-es munkaerőpiaci kiadványában pedig 350 ezer főről írt (pdf).
  • Mindez azt jelenti, hogy a hivatal adatai alapján azzal, ha a romák foglalkoztatási rátája elérné az országos átlagot, 50-80 ezer embert lehetne bevonni a munkaerőpiacra. Ez ugyan nem kevés, de a teljes hazai potenciális munkaerő-tartalék a statisztikai hivatal szerint ennél azért jóval nagyobb, nagyjából 320 ezer fő.
  • Köllő János közgazdász, az ELTE Közgazdaságtudományi Intézetének tudományos tanácsadója múlt héten a Telexnek azt mondta, hogy azok között, akik munkavállalási korúak, de nem dolgoznak, és nem is tanulnak, tehát Magyarország munkaerő-tartalékát képezik, a magukat romának mondók aránya jelenleg 7 százalék.
Alulnézet: a KSH ráadásul szinte minden elemzésében kiemeli, hogy a férfiak és a nők foglalkoztatási rátája közötti különbség a magukat romának vallók körében lényegesen nagyobb, mint a népesség többi részében.
  • A roma népesség körében 2023-ban a férfiak 57 százaléka volt foglalkoztatott, a nőknek azonban csak 36 százaléka. A teljes népességben a nemek közötti különbség ennek alig a fele, 9 százalékpont.
Tágabb kontextus: a romák emellett minden elemzés szerint nagyon hátrányos helyzetből indulnak a munkaerőpiacon. A korai iskolaelhagyók aránya a körükben közel 60 százalék, miközben a nem roma lakosságnál ez az arány a 10 százalékot sem éri el.
 
 

444.hu
Pócs János gyorsan belegabalyodott a Tisza leleplezésére felépített sztorijába / 2026.02.04.
A fideszes politikus a köztévén magyarázta, hogy a tiszások hogyan agresszorkodtak, közben maguk az érintettek cáfolták a fideszes képviselő napok óta tartó kampányának legfőbb vádjait, beleértve az áldozatot és a valódi elkövetőt is. - A Népszava a helyszínre ment, ahol az egyik Lázár ellen tüntető férfi, Besenyei György azt mondta: „Innen a faluból két autóval mentünk, nyolcan-tízen, és egyikünk sem kapott azért pénzt, hogy ott legyünk. Főleg nem az unokaöcsém, aki nem tud vezetni se, így nem is értem, milyen benzinpénzről beszélt.” Azt mondta, szívességből vitték magukkal a férfit, „de lehet, hogy eleve azért jelentkezett, mert be van építve a Fideszbe” …

nepszava.hu
„Ehhez nem kell tiszásnak lenni, csak megsértett cigánynak” – Nem megverték, farönk esett Pócs János romájának a lábára / 2026.02.04.
Továbbgyűrűzik a gyöngyösi Lázárinfó botránya: fideszes politikusok szerint tarnazsadányi lefizetett Tisza-szimpatizánsok szították az elégedetlenséget a fórumon, az erről beszámoló helyi informátort állítólag megverték, biceg, de a lába nem ezért van bekötve, hanem mert ráesett egy tuskó. 

444.hu
Lázár János: Én nem szégyellem, hogy buditakarító miniszter vagyok / 2026.02.03.
Több cigány is elfogadta Lázár János bocsánatkérését Pusztaszabolcson, de volt, aki szerint már tényleg nem kéne erről az egészről beszélni, mert az árt a Fidesznek. - „Úgy nyerje meg a Tisza Párt a választást, ahogy az ukránok megverik az oroszokat” – viccelődött a pusztaszabolcsi Lázárinfón Lázár János, amikor arról beszélt, ha az ellenzék győzni fog, akkor Brüsszel a magyarok pénzét Ukrajnába fogja küldeni, ahol az ottani kormány ellopja azt. A brüsszelezés mellett visszatérő téma volt Lázár két héttel ezelőtti cigányozása, illetve a múlt heti kaotikus Lázárinfó Gyöngyösön, ahol a minisztert piros lapokat felmutató cigány aktivisták, politikusok, tüntetők várták a helyszínen …

 

Kapcsolódó cikkeink:

batgrofLázári ajánlat / Készült: 2026.02.03
A kegyelmi botrányhoz hasonló politikai hibaként értékelte több elemző is Lázár János eszmefuttatását, miszerint a magyarországi cigányok jelentik a vasúti vécék takarítására alkalmas belső tartalékot. Pedig, ahogyan a kegyelmi botrány, úgy a kampányban utcai harcosként előretolt közlekedési miniszter kijelentése sem politikai hiba volt - ez maga a kormány politikája. Lázár mondatai mögött korábbi mondatok és tettek sora áll már, a szaros mosdók szimbolikája csupán érzékletesen sűríti mindezt egybe.