Lefordítom, rád hivatkozva hazudoznak, magyarán, hogy Orbán is értse – akinek a nyelve egyre inkább egy zupás őrmesterére hajaz –, a te farkaddal verik a csalánt nyájas olvasó és egyben bávatag szavazópolgár. Ez a metódus amennyire aljas, annyira frappáns is, azt mondanak, amit csak akarnak ugyanis, voltaképp a konzultáció el sem indult, de már ismerjük az eredményt. Ilyképp – ha nem tudnánk a fenti elvetemült indokokat – fel is tehetnénk a kérdést, mi az anyám valagának van szükség erre, fölösleges demokráciásat játszani, amikor tudjuk, olyan nincs ezen a vidéken.
Ha csak ennyi volna a gondolkodni való, írni sem kellene róla. De ez a vírus, és az általa kialakított fennforgás azért teremtett egy új, eddig nem tapasztalt helyzetet, amire a megszokottól eltérő választ kellene adni. Azt netán, hogy van olyan dolog széles e világon, ami übereli az aljas, átlátszó, önigazoló színjátékot és gyűlöletgerjesztő szeánszot egyben. Hogy fontosabb netán a nemzet tényleges léte, amikor valóban fenyegeti valami, vagy ezt is felülírja a hatalomvágy. Ez fog eldőlni a hét végéig, amikor is eljön a hónap közepe, és startolnia kell a cipollai matinénak.
Az októberi önkormányzati választás előtt tudtuk meg, hogy a névjegyzékben egészen pontosan 8 millió 25 ezer 372 választópolgár szerepel, ennyivel kell konzultálni, ami ennyi – tehát kurva sok – levelet jelent. Ezekkel a levelekkel rohadt sok ember kerül kapcsolatba, akik rakosgatják, nyálazzák, címzik, szállítják, postáskisasszonyok, vasutasok, hivatalnokok meg a kismaci kunkori farka. S bár orvos nem, infektológus meg pláne nem vagyok, és még azt sem tudjuk pontosan, ez a bájos vírus hogyan képes terjedni, azért nem kéne kísérteni az Istent. (Így sem.)
Tegnap Orbán Viktor Mihály a maga zamatos és suttyó nyelvén a vírus okán kijelentette országunk gazdasági hatalmasságai előtt, hogy a vírus miatt a turizmusnak kampó. Arról majd később elmélkedek, hogy miként áll egy miniszterelnöknek az argó, jassz vagy akármilyen rétegnyelv, de maffiáéknál ez elmegy. Sőt, ahol a legnagyobb gazdasági hatalmasság egy Mészáros Lölő, ott mindegy, illetve lehet, követelmény, de mondom, erről majd máskor. Most arra volnék kíváncsi, miniszterügynök elvtárs mikor közli velünk, hogy a vírus miatt a konzultációnak kampó.
Fogja vagy nem fogja, meri vagy nem meri, ez itt a kérdés. Mert túl azon, hogy ugyan nem tudhatjuk, de még az is lehet, hogy a nyolcmillió levelével nyolcmillió helyre juttatja el a vírust. De, ha még ez nem is lenne így, azt a rohadt sok milliárdot, amit erre költ, fordíthatná mondjuk oxigénre, hogy a fertőzött beteg ne fulladjon meg. Vagy annyi hasznosabb dolog volna, mint bélyegre költeni ezekben a vészterhes időkben, amikor az apokalipszis közelít.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2020. március 11. szerda, 04:00
-
Találatok: 1795
Vácon két jámbor fegyverrajongó majdnem porig rombolt egy tízemeletes házat, amikor gránátot melegítettek a tűzhelyen. Röpültek a válaszfalak, tört az ablak, és végül több mint százan nem tölthették otthon az éjszakát, mert nem lehetett tudni, összeomlik-e az épület. Hogy miért sütötték meg a harci eszközt, azt senki meg nem fejti, lehet, hogy tojásgránát volt, és rántottát készítettek. A fegyverbuzi veszélyes állatfajta, ha mellette még hülye is, ez a vége. Kormányunk viszont most készül hazafiasan lőtérré változtatni az egész országot, meg fogunk dögleni mindannyian.
Ezek a váciak, akiknek el kellett hagyniuk az otthonaikat, nem a szabad ég alatt töltötték az éjszakát, mert a társadalom gondoskodik bajba jutott tagjairól, ha arra méltónak tartja őket, nem kerül sokba és nem tart sokáig. Akinek magyarok rombolják le a nappaliját a megsütött gránátjukkal, kapnak fedelet, akinek az egész országát bombázza szarrá Putyin, Erdogan és mindenféle csatlósaik, azok minden erkölcsi aggály nélkül pusztulhatnak a tengerbe, éhezhetnek a kerítés mögött, mert az irgalom ezek szerint nem egyetemes kategória, hanem csak a kiválasztottaknak jár.

Ennél még egy tigris is erkölcsösebb, az oroszlánkölyköt szoptató kutyába pedig több együttérzés szorult, mint az üldözött keresztényekbe. Ez abból is megmutatkozik, hogy kies városomban a belváros rohadtul keresztény képviselőjét zavarták a hajléktalanok, ezért leszereltette a padokat, hogy ne legyen hol ücsörögniük. Nos, ettől még ott vannak, csak most álldogálva hajléktalanok, és épp a templom előtt ácsorognak, ahová a decens keresztények járnak, akiket a padokon zavartak. Most azonban ők azzal vannak elfoglalva, hogy eltüntessék a szenteltvizet, mert attól is el lehet pusztulni.
Keresztényeink féltik a nyüves életüket, lefóliázzák a gyóntatószék rácsát, nem fognak kezet istentisztelet után, Krisztus testét sem dugiszálja a szájukba a plébános, és közös pohárból iszogatva sem dicsérik az urat. Mert kiderült, hogy a tízparancsolat szart sem ér, és Kásler is hiába adott milliókat az evolúció tagadására, amikor a vírus az orra előtt mutálódik, bizonyítva, hogy kinek van igaza. Einsteinnek vagy a kétezer évvel ezelőtt deliráló kecskepásztoroknak, amire teológia épül, hogy képtelen logikai csavarokkal igazolják a lázas vízióikat, s ha már nincs érv, akkor azt mondják: csak.
Ez a hit: a csak. Annyit is ér, mert például olyan mohamedán irániak, akiknek amúgy a vallása tiltja az alkohol fogyasztását, abbéli – ezek szerint magasabb rendű – hitükben, hogy az alkohol hatásos a koronavírus ellen, halálra itták magukat. S ha ez nem lenne tragikus, ironikusnak volna nevezhető, de ez is csak azt bizonyítja, hogy az emberiség megérett a pusztulásra. Már csak az a kérdés, hogy ez a mi életünkben (halálunkban) bekövetkezik, vagy még várni kell rá egy kicsit. Nem lesz egyszerű, mert mindig azok visítanak a legjobban az elmúlás ellen, akikre állítólag a mennyország vár.

Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2020. március 09. hétfő, 15:54
-
Találatok: 1966
Novák államtitkár azzal hencegett tegnap, hogy nőnapkor ő nem kap semmit. Se virágot, se seggrepacsit, mert az, hogy nő, az mellékes, bezzeg viszont anyák napján kinyalja a família az ő becses valagát. Sikerült hát a nőiséget elválasztani az anyaságtól, ami így első ránézésre filozófiai, teológiai, kibernetikai és gépészeti dilemmákat vet fel, vagy evolúciós kérdéseket. Mert épp ezzel párhuzamosan lehetett olvasni, hogy egy komodói varánuszlánynak sikerült fiú nélkül is teherebe esnie, pedig nem is ács volt a férje.
Tehát ugyan nem mondta ki az államtitkár, de azt sugallta a bávatag szavazópolgárok számára, hogy egy nő szart sem ér, ha nem anya. Ez a világnézet egybeesik fideszes férfitársai tajparaszt felfogásával, miszerint, ha a nő azt akarja, hogy az ura ne ruházza meg, akkor szüljön, és szép lesz a világ. Ha meg az lett volna a mondandó lényege, hogy a nőiség nem feltétlenül szükséges az anyasághoz, akkor a szeplőtelen fogantatás, vagy a klónozás birodalmába tévedünk, de erről inkább Erdő Péterrel kellene diskurálnia.
Mert netán eretnek tanok születnek így, és, ha sokat ugrál az államtitkár, a keresztényüldözési hivatal veszi őt kezelésbe, hogy megvédje tőle a szenvedő hazát. Novák családügyes tehát keresztbe leszarja, hogy ő nő, innentől fogva nem lennénk a férje, de mindenkinek megvan a maga keresztje. Látszik, hogy az ő urának is, aki – még az is lehet – egy robotot vett nőül, akit Orbán Viktor fabrikált a felcsúti budija melletti sufniban, mert rájött a szingularitás titkára. (Ugyan már)
Ennek ellenére jól látható, ha ugyan nem is a sufniból, de valami rejtekhelyről sorra jönnek elő Orbán egydimenziós lényei, akik egy dologra vannak programozva. Novák a szülésre, Kásler az imára, Németh Sz. a velőspacalra, aki kicsit is összetettebb figura, végül visítva menekül közülük, mint ahogyan a jobb érzésű lakosság is messze szalad, rendszerint Londonig. Viszont azért nem árt még mélázni ezen a nő vs. anya szembeállításon, amikor a világ boldogabbik felében ez teljesen másképpen van.
Úgy jelesül, hogy az anyák a szülés után azon dolgoznak és szorgoskodnak, hogy visszanyerjék nőiségüket, mert valahogyan ez van a génjeikben, Novák államtitkár pedig fölveszi a kitaposott papucsát meg az otthonkáját, mert már anya, és nem nő. Ez is vall egy lélekre, s ugyan nem azt akarta mondani, mégis a ratkónáci őrület jött elő belőle, amelyik egy nagy lebensbornnak nézi az egész elcseszett országot, ahol mindennek viseltes pelenkaszaga van böfivel elegyest.
Nem tudom, érezzük-e azt a kilátástalan szürkeséget, ami Novák államtitkár lényéből árad, s leginkább egy köztéri Lenin szoborra hasonlít, de, és ezt adjuk össze, állítólag ő a legbefolyásosabb nő momentán kies hazánkban. Világnézetét, miszerint ő nem nő, kizárólag anya, tudni kellett volna a Forbes magazinnak is, mielőtt a listáját közzé tette volna, mert akkor ez így helytelen, a lap által besorolhatatlan organizmussal van dolgunk ugyanis, aki kizárólag a NER-ben értelmezhető.

Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2020. március 08. vasárnap, 19:39
-
Találatok: 1857
Hogy remény nyílik némi hallgatásra az évtizedes csatazajban, először akkor mutatkozott, amikor a lengyel testvérek, úgy is, mint dva bratanki, sajnálattal közölték, hogy idén nem emelik az ünnep fényét, nem jönnek a Múzeumkertbe, ahová ők bemehettek volna, míg olyan magyarok meg, akiknek van mondjuk fütyülője, nem. Hogy félnek-e a bratankik a vírustól, vagy csak a protokoll miatt maradnak távol, lényegtelen, ami lényeges, egy okkal kevesebb, hogy a kedves vezető kibomlott hajjal és megbomlott elmével ordibáljon a pulpituson, migránsozzon, sorosozzon. Más nincs a repertoárjában, tehát a bratankik szíves lemondásukkal azt segítették elő, hogy ez elmaradjon, és csend legyen végül is e vidéken.
Mindez persze nem lett volna elegendő, kellett hozzá pár magyar beteg magyar földön, ami azt mutatta, mindmeghalunk, vége a világnak, mert még a szenteltvizet is kimerték a tartójából, a gyóntatófülke rácsát befóliázták, Krisztus testét, mint ostyát nem dugiszálja a szájunkba a plébános úr, csönd lesz ott is. Isten és az ember közül elhárul az egyetlen akadály, amit egyháznak hívnak, és mindeme borzalmak közepette pártunk, s ami vele egy, Orbán Viktor Mihály lemondott arról, hogy az iduson kappanhangon üvöltözzön, mert elmaradnak az ünnepek. Gondolom, az erre szánt pénzt azért zsebre teszik, dupla haszon, szimpla élvezet, és még arról is le kell maradnunk, hogy Schmitt „álamelnök” úr becses neje 1848 méteres trikolórt cibál keresztül a városon.

Micsoda egy csöndek lesznek, mert más városok is azt mondták, hogy az ünnep elmarad. De mi lesz így a hazafias neveléssel, hogyan kalasnyikovoznak az óvodások és vezetnek száz tonnás tankokat a kisiskolások, jajj, nem tudnak talpaink egymásra lépni, idióta huszárok nyalkáskodni, egyszóval az van, hogy mi lesz velünk nagymama? Megdöglünk, kisunokám, ennél több nem történhetik, és jobb is nehezen, módunk nyílik személyesen találkozhatni az Istennel magával, miközben testünk elomlik és puha sárrá rothad. Viszont a média nem ismeri a halált, illetve csak a más halálát ismeri, a magáét nem. Azzal vigasztaltak tegnap, hogy az emberiség ennél súlyosabb járványokat is átélt, de bassza meg, meghalni az egy szokott, nem a faj, ez utóbbi inkább kipusztul.
Meghalni magányos foglalatosság, egyedül fullad meg az ember a jámbor vírustól, eszi meg a láz és megy el az esze. Sovány vigasz, hogy a pestisnek is voltak túlélői, ennek is lesznek, no de, ki lesz közöttük, hogy kinek a javára hirdetett csöndet átmenetileg a vezér, hogy ő félti-e a tyúkszaros életét, vagy a népeiét óvja, ez sem eldöntött igazán, és soha nem is fog kiderülni. Igen ám, de látjuk, a hitet leteperi a biológia, a tízparancsolat nem óv meg semmitől, a golyóálló mellény mit sem ér a kis vakarcs vírus ellen, mert így megy ez. Várjuk tehát, hogy a kedves vezető mikor kezd el szkafanderben közlekedni, mikor záratja be a stadionokat, a csöndeknek tehát olyan kimeríthetetlen távlatai nyíltak meg előttünk, mint már nagyon rég vagy soha.

Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2020. március 07. szombat, 13:26
-
Találatok: 2842
Véget ért a magyar gazdaság kiváltságos időszaka, és a kormányzat nem készült fel a világgazdaságban is tapasztalható ciklusváltásra – vélte Bod Péter Ákos, a Budapesti Corvinus Egyetem professzora.
A koronavírus-járvány nemcsak egészségügyi, de gazdasági pánikot is okoz. Mire számíthat a magyar gazdaság?
A világgazdaság sok térségből áll össze, míg Kínában csökken a gazdasági növekedés üteme, Afrikában továbbra is örvendetesen bővül a gazdaság. Csakhogy eddig a kínai növekedés önmagában egyharmadát adta a világgazdaság bővülésének, ezért az ott történtek erőteljesebben hatnak a konjunktúrára. A magyar gazdaság, egyébként nagyon helyesen, erősen beépült a nemzetközi, főként európai termelési láncba. Jó példa erre a győri Audi, az ott gyártott motorok találhatók a márka modelljeiben, amelyek jelentős részét az amerikai, illetve a kínai piacon adják el. Az USA esetében most a vámokkal való fenyegetés generál komoly politikai kockázatot, Kínában pedig a koronavírus okozta termelési, lélektani és esetleges politikai zavar az új tényező. Mindkét ügy közvetlenül meg sokféle áttétellel érinti a világ autóiparát, és kihat a magyarországi termelésre, beleértve a beszállítók tág körét is. A közvetett hatások sokfélék, például több nagy autógyárat megviselt az, hogy Vuhanban, abban a kínai tartományban, ahonnan kiindult a világjárvány, olyan vállalatoknál állt le a termelés, amelyek jelentős beszállítók. Azonban nemcsak a feldolgozóipar sínyli meg a vírus okozta válságot, hanem a pánik nyomán egyebek mellett a turizmus is.
A legtöbb feldolgozóipari ágazatban, így az autóiparban is szinte percre pontosan ütemezve érkeznek az alkatrészek. A szállítási lánc megszakadása megbillentheti a hazai gazdaságot?
Ez bizony az iparban, sőt a kínai importtól meglepően nagymértékben függő agrárgazdaságban, valamint sok szolgáltató tevékenységben zavart vagy költségnövekedést okoz. Szerencsére a magyar gazdaság nem függ akkora mértékben az autóipartól, mint ahogy azt sokan gondolják és amennyire azt egy időben a kormányzat ambicionálta. Ez azért megnyugtató, mert az ipari monokultúra roppant kockázatos: ha az adott ágazat bajba kerül, megbillenhet az attól nagyon függő gazdaság. Ma már, hasonlóan egyebek mellett Lengyelországhoz, Romániához, nálunk is nagymértékben kiépültek a nemzetközi üzleti szolgáltató központok, amelyek más üzleti ciklust követnek. De valóban, a feldolgozóipart az ütemezett szállítások korában a kis készletek miatt különösen nehéz helyzetbe hozhatja a kínai import kiesése.
Van erre valamilyen megoldás?
Bizonyos esetekben át lehet állni más termékek gyártására vagy alternatív beszállítókat is fel lehet kutatni. Ilyen akciókat el is indítottak az érintett cégek. Így állt elő, hogy ami a kínai gazdaságot lehúzta, az a vietnáminak váratlan növekedési lehetőséget hozott. Még akár magyar termelőknek is bejöhet eddig nem várt rendelés.
A korábbi évtizedekben is voltak nagy járványok, mégsem okoztak ilyen gyorsan érzékelhető gazdasági megtorpanást. Mi változott?
Az AIDS, a SARS, a madárinfluenza, sertéspestis és most a koronavírus járvány egyre gyorsabban terjedt szét a világban. Ennek az egyik fő oka a kapcsolatok megsokszorozódása, a globalizáció. Tudomásul kell venni, hogy a világfalunak nem csak előnyei, de hátrányai, kockázatai is vannak.
A világgazdasági bizonytalanság csak a járvány számlájára írható?
Nem kizárólag, mert a járványtól függetlenül trendfordulóval is szembe kell néznünk, mégpedig globális léptékben. A magyar gazdaság is túljutott a konjunktúraciklus csúcspontján. E megállapításból még nem következik nagy ütemesés, pláne recesszió. Itt vannak például az uniós pénzalapok: a 2014–2020-as uniós költségvetési keretből még bőven jönnek pénzek egy-két évig. Az már más kérdés, hogy az uniós pénzek minél gyorsabb lehívásának taktikája helyett a felzárkóztatásra szánt források minél hatékonyabb felhasználására kellett volna törekedni, akkor most nyugodtabban nézhetnénk a jövő elé. A várakozások, a lélektani hatások egyébként roppant fontosak a gazdasági életben, hiszen a beruházások jelentős részben attól függnek, hogy a befektetők mit gondolnak a jövőről. A bizonytalanság eleve nem tesz jót a gazdaságnak, ez pedig most nagyon megnőtt világszerte.

Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2020. március 06. péntek, 19:33
-
Találatok: 2578
Mielőtt teljesen és visszavonhatatlanul, pláne végérvényesen megmurdelunk ettől a koronától, egy másfajta náthától és főleg valami jóképű kórházi szepszistől – ami boldogság mostanában mintha feledésbe merülne –, vigasztaljon minket az a tudat, hogy viszont most Orbán Viktor Mihálynak milyen mennyire is jó. Lubickol a manus a gyönyörökben, migráncsok, vírusok, félelmek és reszketések garmadája, amik úgy jöttek neki, mint egy falat kenyér. Már épp a romákkal kellett riogatnia, nemzeti konzultálni róluk, amikor érkezett a felmentő sereg Erdogan és a járvány képében.
A konzultáció így sem marad el, de már csupán desszert lesz, egy kis cafrang a velős csont és a kirántott hús után, mert ez a faszi, ha jól belegondolunk, az ördög cimborája vagy a végzet haverja. Mindenféle romlás őt szolgálja, de lehet, hogy ő maga az antikrisztus vagy legalábbis a szárnysegédje. Viszont egészen mókás a szerencsétlen, ahogyan habzsolva próbálja aratni a szavazatra váltható pontokat, mert olyat én még nem láttam, hogy egy kormányfő személyesen jelent be a televízióban minden egyes koronavírusos beteget, ha majd százával lesznek, nem tudni, hogyan győzi majd az iramot.

Eléggé nevetségesen ocsmány ez az átlátszó buzgalom, ahogyan Orbán Viktor mindig a veszedelmek első sorában munkálkodik szuszogva, gumicsizmában árvízi hajós, kisbuszban hólapátoló szakember, a kerítésnél járőröző határőr, most pedig a kórral küzdő kedvesnővér. Ahogy most kinéz, elég kemény tavasz következik menekülőkkel és koronás kaszással, amiből nekünk a mi atyuskánk egy komplett apokalipszist rittyent majd, és nem az lesz a lényeg, hogy a bajokat hogyan küzdje le az ország, hanem, hogy Orbán Viktor profitáljon belőle, és a lendület kitartson lehetőleg 2022 tavaszáig. Ki is fog, kész az újabb kampány forgatókönyve már.
Ezért mondom, hogy az alvilágiak a mi gonoszunkkal vannak, kizárólag őt szolgálják, valami szerződése lehet velük vagy eladta a lelkét, ez leginkább. Itt, a szomszédságomban a népek már eddig is kellően reszkettek minden migránstól, az utóbbi hetekben a járványt figyelték remegve, most pedig, hogy az atyuska egyesével jelenti be a magyarországi megbetegedéseket, kezd rajtuk és bennük megülni a páni félelem, s amiről azt hittük, milyen jópofa, ahogy terjed a neten, hogy mitől akarsz rettegni, vírus vagy migránsok, az már a rögvaló. Még pár nap, és a népek iszonyodva ülnek a pince sarkában, nézik a tévét, és várják, hogy az atyuska mit jelent be, hogyan menti meg a nyamvadt életüket.
Az elemi ösztönökre bazírozni mindig nyerő – egy darabig –, de aztán, ha a népeknek csak ez marad, az ostoba félelem és reszketés, könnyen a vezér ellen is fordítható, csak rá kell fogni, hogy kimondta: Jehova, és máris megkövezik azok, akik eddig követték a saruját és a tökét. Ilyen kontextusban nézi az ember azt a tébolyi cirkuszt, amit elkezdett Orbán Viktor itt levezényelni, s ami a legelborzasztóbb az egészben, látszik, hogy jól érzi magát benne, szinte lubickol. Megint lehet valaki, van ok és indok szerepelni, ez a manus tényleg és visszavonhatatlanul, nagyon-nagyon beteg. Rosszabb, mint a vírus, amivel most épp riogat.

Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2020. március 06. péntek, 00:15
-
Találatok: 2196
A helyzet az, hogy ami tudott és várható volt, az be is következett, megjelent a koronavírus Magyarországon is, ami önmagában még nem lenne egyenlő a nemzethalállal. Mégis, a megelőzésre és kezelésre fordított energiák más olyan egészségügyi ellátásoktól is elvehetik a forrásokat, amelyek eddig is döcögve működtek.
Így végül könnyen két szék között a földre eshet az egyszeri nem koronavírusos beteg is.
A jó hír az, hogy lassan úgy néz ki, hogy az EMMI kivételével az állami szervek is kezdenek magukhoz térni, felpörögni és adekvátan reagálni. Azonban sajnos mind az egészségügy helyzete, mind a hazai népesség általános egészségügyi állapota aggodalomra adnak okot, valamint az a tény, hogy koronavírus fertőzés esetén viszonylag magas, 10-17 százalékra teszik azon betegek számát, akik intenzív terápiás ellátást igényelnek.
És ez lesz a leggyengébb láncszem a hazai ellátásban.
Ugyanis Budapesten és Pest megyében hárommillió ember ellátására 340 körüli felnőtt intenzív-terápiás ágy van, tegnap ebből az ágyszámból - információim szerint - 25 volt szabad. Azonban még néhány olyan intenzív-terápiás ágy is bevonható az ellátásába, amely azokhoz az intézményekhez tartozik, ahol speciális ellátásokat nyújtanak és ezekre a helyekre, ennek megfelelően csak magából az intézményből kerülnek be betegek. Ilyen például az Országos Onkológiai Intézet, vagy a GOKI.
Ezen intézmények vélhetően szabad intenzív-terápiás ágyainak a száma (50 százalékos foglaltság esetén) további 20-25 szabad ágyat eredményezhet, komoly probléma esetén. Persze erős fenntartásokkal, hiszen egy amúgy is kritikus állapotú kardiológiai vagy onkológiai beteg mellé nehéz lesz koronavírusos beteget fektetni a többi beteg veszélyeztetése nélkül.
Mindenesetre tegnap legalább 50 szabad ágy állt rendelkezésre Budapest és Pest megye lakosai számára; ez azt jelenti, hogy a fenti statisztikából következően kb. 500 koronavírusos beteg tíz százalékának megfelelő és intenzív-terápiát igénylő új beteg ellátására kész a rendszer Budapestet és Pest megyét illetően, persze csak akkor, ha ezzel egyidőben más nagyobb esemény nem rondít bele a valóságba, akár egy buszbaleset képében. Az is igaz, hogy a budapesti és Pest megyei intenzív-terápiás ágyak telítődése után pufferként az ország különböző kórházaiban lesz még szabad ágy, ha nem kényszerülnek azokat lemondani humánerőforrás hiány miatt, mint történt ez február elején Veszprémben.
Márpedig, ha egy biznisz beindul, akkor azt nehéz megállítani, ez pedig beindult. Tehát ahhoz, hogy elkerüljük a koronavírus átlagosnak mondható 3,4 százalékos halálozási rátájánál jóval nagyobb arányt szükség lesz néhány gyors intézkedésre az eddigieken felül is.
Például a jelenleginél sokkal professzionálisabb kommunikációra.
Ahhoz, hogy elérjük a kritikus esetszámot, nemcsak a vírusnak kell gátlástalanul terjednie, hanem szükséges lesz a hatóságok bénázása is, amiből azért lassan könyvet is lehetne írni. Az a mentalitás, ahogy Kásler EMMI miniszter próbálja nyugalomra inteni a lakosságot, sokszor inkább csak olaj a tűzre, mintsem a helyzet megoldása. Kásler gyakran és előszeretettel leplezi bizonytalanságát és tájékozatlanságát latin szavak használatával, amit a nem egészségügyi dolgozók nehezen, vagy nem is értenek, ettől előadása professzionálisabbnak tűnik, holott ugyanazt a bullshitet nyomja, mint latin nélkül, amit sokszor fűszerez a XIX. századi paternalista gondolkodásával is. Hála Istennek ezt a kormányzati kommunikáció is észrevehette, mert Káslert egyre kevésbé engedik mikrofon elé, helyette a csetlő-botló, de sokkal hitelesebb tisztifőorvos asszony nyilatkozik.
A megoldás az EMMI saját Menczer Tamása lehetne - aki a tájékoztatásért és Magyarország nemzetközi megjelenítéséért felelős államtitkár. Menczer korrekt, sallangmentes és tömör, de kielégítő válaszokat ad, ami sokkal inkább szolgálja a lakosság megnyugtatását, mint önmagában a „ne pánikoljon, Zitkovits néni” kommunikáció.

Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2020. március 04. szerda, 21:34
-
Találatok: 2644
Orbán Viktor Mihály posztolgat a Facebookra, illetve figyelembe véve azt, hogy pár éve még egy sms-t sem tudott megírni, posztolgattat mással. Jó állás lehet Orbán Viktor Mihály Facebook felelősének lenni, olyasmi, mint amikor Snoop Dogg arra vett föl embert, hogy a füves cigijét sodorgassa. S hogy ezt mért tette, arra a kérdésre az volt a válasz, hogy senki nem sodor úgy, mint ő, szereti, ha minőségi munkát végeznek mellette, és ő ezt jól meg is fizeti. Teheti, a sajátját osztogatja, míg viszont Orbán Viktor Mihály meg a miénket, de máma nem erről szól a mese.
Hanem arról, hogy miniszterügynök elvtárs nívójában egy primitív kamasz szintjét veri, ha ez nem lenne sértő a kamaszokra. Mondjunk inkább debil óvodást, de ez meg a kis hugyosok számára degradáló. Maradjunk annyiban, hogy Orbán Viktor hozta Orbán Viktor nívóját, és ezzel mindent el is meséltünk a kilátástalan tahóságról primitívséggel elegyest, plusz szaros gumicsizma. Nos tehát, az volt, hogy valami csoda folytán miniszterügynök elvtárs ellátogatott a parlamentbe, ahol kérdezni is lehetett tőle úgy, hogy nem bújt függöny mögé, és ez már döfi.
Viszont most sem válaszolt semmire, éppen csak boldog karácsonyt nem kívánt megint, de ez húsvét közeledtével röhejes lett volna. Mondjuk, amit sikerült összehozni a Facebookra, így is eléggé az lett, a kis opusz arról szól, hogy az ellenzékiek kínlódva kérdeznek, szenvednek, míg nagyméltóságú úr meg sziporkázik, söpri le őket az asztalról, semmisíti meg a kis pondrókat, akik voltak olyan bátrak, hogy szóval illették őt. Valami ilyesmit akart mondani a költő a kis filmecskével, amitől az embernek sugárban kell hánynia, csak már kiszáradt a gyomra.

Orbán Viktor Mihálynak ennyi a parlament. Az örök háború egy hadszíntere, amiről azt tartja érdemesnek megosztani a bávatag rajongóival, hogy ott ő milyen világra szóló diadalt arat az ellenség fölött. Az egy dolog, hogy hazudik, mert semmiféle sziporka és győzelem nem volt jellemző rá, hanem csak izzadságszagú terelés és menekülés. De, hogy abból a házból, ahol az ország – és a választópolgár – dolgait kellene megbeszélni, azt tartja fontosnak, hogy ő milyen nagyvonalúan nem csinál semmit, ezt szellemesnek tartja, a rajongól pedig elégedettek a produkcióval, nos, ez már elég nagy baj.
Mondhatni, tragédia. “Vigyázat, Vadnyugat” – ezzel a címmel tette ki a Facebook-ügyi szakembere ezt a trágyát a közösségi térbe, amihez nincs mit hozzáfűzni, mert megérti az ember, hogy ez a tróger ebben a kontextusban Charles Bronsonnak képzeli magát, holott csak egy nyamvadt bohóc. És ezen a ponton elnézést kell kérnem Heinrich Bölltől, hősétől, Hans Schniertől – aki ő maga –, és továbbá minden tisztességes clowntól, Pierrottól, Harlequintől és az összes virágárus lánytól is. De be kell látniuk, hogy a bohócok közt is van tisztességtelen, és Orbán Viktor Mihály éppen ilyen.
Ugyanakkor, amikor látjuk, hogy miniszterügynök elvtárs hogyan változtatja lószarszagú manézzsá az ország házát, óhatatlanul felmerül bennünk az a dilemma, Kövér elvtárs tőle nem akarja-e megóvni a T. ház méltóságát, mert, ha valaki veszélyezteti azt, az Orbán Viktor Mihály miniszterügynök elvtárs maga, egyes szám első személyben. Ő, mint bűnös, mit érdemel, ez meg engemet érdekel, de jól tudom, semmit, esetleg és megengedőleg glóriát a busa feje fölé, de csak addig, míg a koronát meg nem kapja. Vagy ilyet, vagy olyat, az idő majd eldönti.

Bővebben ...