Hírek

Deutsch visszavon

Részletek: Készült: 2020. december 16. szerda, 16:05; Találatok: 2023

73897589-1-8 Azt hittem, arra ébredek reggel, hogy Tompikát kihajították a Néppártból. Vagy nem hajították, csak a sarokba térdepeltették, esetleg azt mondták neki, ez volt az utolsó, vagy akármi. De nem szólnak a hajnali hírek semmiről. Nem mintha volna valami jelentősége is, hogy Deutsch röpül vagy nem, vele együtt távozik a Fidesz vagy sem, ezek csak olyan gesztusok, ránk nézvést igazi folyományok nélkül. A Néppárt már rég leszerepelt, odahagyta az elveit valamelyik sarkon vagy valamely kuplerájban. Néhányan közülük lázadoznak, de mindig kevesen vannak ahhoz, hogy győzzön a tisztesség. Így van ez mindenütt, általában a gonosz erősebb, többen van, hangosabb és mindig neki több a pénze.

Deutschnak és a róla kialakított képnek teljesen mindegy, röpült vagy maradt, twitterezni mindenhonnan lehet, az ő tevékenysége pedig hosszú ideje ebben merül ki. Olykor beleböfög az éterbe valamit. Ilyen volt az is, ami miatt most röptetni akarják, mint valami rossz lufit. Gestapózott, okádott, ami joggal nem tetszett a decens néppártiaknak, úgyhogy Tompika most, hogy tépkedik a laput a talpa alá, vinnyogva visszavonul. Megint bocsánatot kért, és visszavonta a ganyét. Ez a visszavonósdi nehezen értelmezhető gesztus. Ha valaki leír valamit, azt erősen megfontolja, az nem hirtelen felindulásból elkövetett szóbeli kurvaanyázás, annyapicsázás, ami kicsúszik, hanem kiérlelt gondolat. A manus lényege mintegy.

No most, ha ezek után azt mondja, mindezt visszavonom, az csakis taktikai meghátrálás, attól még a lázak megmaradnak az agyában. Ahogyan erre példa ez a mi Demeter Szilárdunk is, aki szintén visszavont, de azóta is azt hangoztatja, hogy ennek ellenére mindenki bekaphatja. Leírt szavakról nem lehet azt mondani, nem is úgy gondoltam, mivel a papírra (képernyőre) vetett hang, szó, mondat, mint a gondolat kifejező formái azt mutatják, hogy de, éppen úgy és éppen azt gondolta. Különben nem tudta volna leírni. A visszavonósdi tehát csak alávaló nyüszítés, időnyerés, erőgyűjtés. Mert a fideszisták jellemtelenségükből fakadóan úgy viselkednek, mint a tahóbunkó férj. Ő pedig, miután az asszony elhagyta, mert verte rendszeresen, visszakönyörgi magát.

Mézédesen búgja, hogy soha többé, ezen túl a tenyerén hordozza a tubicáját, s amint ajtón belülre kerül, máris csattan el az első pofon újra.

Bővebben ...

Egy Semjén gyerekkora

Részletek: Készült: 2020. december 15. kedd, 20:48; Találatok: 1892

8929659_70cm „A magánéletben mindenki azt csinál, amit akar, de ebből nem formálhat politikát.” – Ez a mára adott semjéni tételmondat, illetve ennek toldásai, cifrázásai és más szakrális kurvaságok szenteltvízzel locsolgatva. Semjén, úgy is, mint KDNP elnök, és másrészt pedig, mint miniszterelnök-helyettes, tehát egy bazi nagy kisember, mint porbafingó óriáshangya mutatta meg a feje mélyit tegnap. A Marianna-árkát és még annál is lejjebb. Hallván őt föltettük az obskúrus kérdést, hogy hát hülye ez, és láttuk, tapasztaltuk, az szegény, de egészen. És most in medias res.

Képzeljük el közös erővel a klottgatyás pici Semjént, aki 1971-ben vadászati világkiállításon jár, és tátott szájjal nézi a neki csodát. Már ebben a pillanatban megfogalmazódik benne életének egyetlen célja, hogyha nagy lesz, házi rénszarvasokra lövöldöz, belovagol Kézdivásárhelyre pörge kalapban, és imádja az urat. Ez a háromság Semjén élete. Hogy a teremtő mikor érintette meg őtet, azt momentán nem tudjuk, viszont a vér szaga 1971-ben, mert, mint beszámolt róla, akkor járt – klottgatyában – vadászati világkiállításon, ami máig hatóan megérintette a kicsi kis lelkét.

Olyannyira, hogy felcseperedve rendez magának egyet ötven milliárdért. Erről és még sok másról adott számot a KDNP elnöke, miniszterelnök-helyettes az országgyűlés igazságügyi bizottsága előtt, akik biztosan nem kérték, hogy előadja a gyerekkorát, de, ha ez indoknak megteszi, hogy miért cseszi az adófizetők pénzét a hobbijára, akkor biztosan jól volt ez így. Ám csak úgy elábrándozásilag, ha a ’69-ben megrendezett Woodstock csapja meg a bimbózó semjéni lelket, akkor most mit rendezne kies hazának, na, az lenne a delikát. Vagy lehetne fokozni a mókát, de minek.

Mindenesetre kitetszik, milyen apróságok határozzák meg egy nemzet életét és halálát, milyen kölökkori traumák. Például, hogy a kedves vezetőt meg verte az apja, de az egy másik sztori. Semjén még azzal is büszkélkedett, hogy tíz év alatt százharminc templomot építettek, háromezret megújítottak, tehát az élet csodaszép. Nem, nem az. Mert ugyan azt még megértjük, hogy a NER szereti a bávatag hívőket, de mindegyiknek külön adni egy egész templomot túlzásnak tűnik, mint ahogyan az is – mint amivel szintén dicsekedett –, hogy tíz év alatt ötszörösére nőtt az egyházak támogatása.

Bővebben ...

Pofájuk, az van

Részletek: Készült: 2020. december 14. hétfő, 16:18; Találatok: 2348

remhir-1 Most az a képzet (Vorstellung) telepedett meg miniszterügynök elvtárs léha tudatában, hogy miután nem vágták ki a klubból, mint macskát szarni, immár ő ül annak közepében, és hajlítja a teret meg az időt. Biztonságban érezvén magát pénzügyileg és a ganyéban egyaránt, Sorost felszólította, hogy takarodjon Európából, és azért ez már döfi, emberek. Ez már a pata kivillanása a reverenda alól, illetve a csótány sötétben bujkáló öntudata. Mert ezek szerint miniszterügynök elvtárs egy napon arra ébredett, hogy bogárrá változott. (Mi pediglen majd egyszer almát hajítunk a páncéljába.)

Hogy mit okádik Sorosra, az – gondolom – őt is, és engemet is hidegen hagy. Miniszterügynök elvtárs gondolatkísérletének azonban vannak folyományai, lévén, hogy mi pedig, ellenlábasai és vele szerencsétlenül egy légtérben lévők, sorosisták volnánk, mint az közkeletű. Kérdésünk az volna tehát, hogy nekünk is takarodnunk kell-e, nem magyari nem őstulkoknak, hogy végleg kitelt a becsületünk talán, és nincs helyünk immár a Föld nevű bolygón se. Mert mindabból, amit Orbán óbégat, voltaképp ez fakad, mint említettem már a patáját, amit rejteget.

Nem vagyok egy látó a delejes gömbömmel, de pár napja már vizionáltam, hogy Brüsszel gyengesége után ezeknek ki fog nyílni a csipájuk, és indul az okádás, lenézés és sárba taposás. Dájcstomi is megszólalt immár bájosan. Miután vinnyogva esdekelt, hogy ne hajítsa ki az ajtón a Néppárt, most telve önbizalommal látott neki ekézni azokat, akiket Orbán eltávolítana a kontinensről. Dájcstomi szerint lesz most nyavajgás a baloldalon, amely nem tud veszíteni méltósággal, s ez a meghunyászkodó alázatból a pofád befogod ordításba átcsapó vigyorgás az emberi faj legaljára jellemző mentalitás.

Eddig is tudtuk, de innentől még világosabb és egyértelműbb, hogy ezek agytörzsi szinten tengetik magukat. Személyiségük főbb jegyei az evolúció kezdeti szakaszából itt maradt elemi ösztönök, amihez a civilizáció csak a mimikrit adta hozzá, hogy olykor emberi alakot öltenek, amiből azonban minduntalan előbukik a leglényegüket adó zupás őrmester tudat. A tapossuk el a másikat óhaja. Igazolásomul rámutatnék Kövér pedellus és Bayer tagkönyv munkásságára is, akik egészen ritkán bajlódnak azzal, hogy rejtegessék igazi valójukat, mert rend szerint kifolyik a szájukon a bennük lévő ősgomoly.

Bővebben ...

Egy rakás krumplipaprikás

Részletek: Készült: 2020. december 13. vasárnap, 12:58; Találatok: 1911

szijjarto-ki Szijjártó minisztériuma mint munkaadó abban következetes, hogyha már nem engedi a home office-t, legalább bevásárol az alkalmazottaknak, igaz, a képzelete eléggé szegényes. Illetve ajándéka jelzi azt, mit is gondol a Micikékről, Mancikákról és Kiss kartársakról, ugyanazt, mint a nyugdíjasokról a Párt. Zabálj, hallgass, szavazz. Mindenesetre elég mókásan nézhet ki majd, amikor a külügyesek megkapják a krumplijukat, s midőn lejár a hivatali idő, kitódul az utcára mind az összes, hónuk alatt neccben a krumpli, mintha a piacról jönnének nagybevásárlás után.

Ennek ellenére ne nézzük le a krumpli hatalmát. Már elmeséltem egyszer családunk Ili nénijét, anyám nagybátyjának verébszerű feleségét, akinek a tél közeledvén mindig kellett vinni egy zsák krumplit, elrendezgetni a pincében, hogy meg ne fagyjon, és akkor jöhetett jég, hó, szél, biztosítva volt, hogy Ili néni megéri a tavaszt, ha csak más okból meg nem hal. De ő különös tehetség volt. Azt is meséltem már, hogy el tudott felezni egyetlen tojást, amiből rántotta és levestészta készült egyszerre, hogy a dőzsölés meg ne feküdje a gyomrát. Hogy mitől maradt életben, máig sem tudom.

Viszont már meghalt szegény, ott fekszik anyám mellett. Egy kupacban vannak mind az egész őseim, egy családregény fekszik abban a kriptában elképesztő történetekkel, amelyekből most épp ez a minden őszi krumpli ugrott be, köszönhetően Szijjártónak. Így belegondolva csupa Ili nénik dolgozhatnak a külügynél, és pár nagyköveti berendelés postázásán kívül csak a körmüket reszelgetik egész nap, dolguk más nincs, mert a főnökük mindent személyesen intéz. Mindenhol ott van, még a jachtról is érettünk dobog a szíve, gyárat avat, alapkövet tesz le, ilyenek.

Most is volt olyan, hogy huszonnégy óra alatt három országban három széljobberrel is diskurált, együtt szidták az Unió kurva anyját, ami nem országos ügy, hanem pártfeladat, de ezen megütődni nem kell. Fölhorgadtak sokan, hogyan lehet az, hogy közpénzen intéz pártügyeket, röpköd, jachtozik, s akik így vélekednek, nem tudják, hol élnek. Minálunk párt, állam, törvényhozás, végrehajtás, buksza mind egy és ugyanaz, minden Fidesz, így minden Orbán Viktor, ő az, aki ott van minden kilométerkőnél, ő a négy páncélos meg a kutya is, olykor csóválja a farkát a gatyájában.

Bővebben ...

Időutazás

Részletek: Készült: 2020. december 12. szombat, 10:12; Találatok: 2412

Vm_3000 Kubatov pártigazgató szerint ha egyetlenünk tárgyalt volna Trianon-ügyben, nemhogy megcsonkították volna kies hazánkat, hanem fél Európát idecsatolták volna. Ezzel elhívott minket egy időutazásra az igazgató, aminek pedig az a vége, hogy nem lenne jó akkor Kubatov pártigazgatónak, mert imádatának tárgya nem jött volna erre a fura világra. Vannak determinációk ugyanis, s ha a fentebbi aktus bekövetkezett volna, másképp forog a történelem kereke, nem lettek volna itt az oroszok, nem lett volna Kádár sem, így nem lehetett volna párttitkár Orbán Győző, és máris ott a luk a történetben.

Orbán Viktor ugyanis determinisztikusan egy kommunista párttitkár gyereke kell legyen, aki őt gyerekkorában erős pofonokkal neveli. Elvetélt focista kell legyen, és tyúkszaros udvarban kell tölteni kantáros gyerekkorát, különben nem fejlődik ki elragadóan bájos személyisége, amelyet ismerhetünk. Sajátos időutazó paradoxon, ha a múltat megváltoztatjuk, megváltozik a jelen is, nincs hát módunk visszatérni, et cetera. Belenyúlni abba tehát nem lehet. Viszont értjük Kubatov pártigazgató gyermekes buzgalmát, amellyel a főnökét héroszi magasságokba óhajtja emelni, nekünk, kívülállóknak azonban olybá tűnik, hogy a szaros segge mindig lehúzza őtet az anyaföldre.

Hasonképp Varga igazságügyis is örömódákat zengett, és előadta, hogy Orbán állhatatos küzdelme nyomán kies hazánk, de Egész Európa is hozzájuthat a pénzéhez, amire oly kiéhezve vágyakozik. Az egyenletből most már épp csak az marad ki, hogy a pénzek áramlását pont Orbán akasztotta meg személyesen. Mindezek ellenére most már ott tartunk, hogy Orbán verte ki az Unióból a pénzt, amit az amúgy nem adott volna, azaz, ha Orbán nincs, éhen veszik az összes osztrák paraszt és olasz operaénekes. Most már Orbán mentette meg a nyüves életét azoknak is. Ilyen könnyű átkalibrálni a valóságot, ami aztán a bávatagok sima agyában megragad erősen.

Az ilyen Kubatovok és Vargák ezekkel a megnyilvánulásokkal építgetik a már amúgy is izmos személyi kultuszt. Hogy a Kubatovok, Vargák miért ennyire hülyék és ez miért jó nekik, az sem teljesen világos, illetve felfoghatatlan. Bár, ha felidézzük Varga igazságügyis beavatási fényképét, amelyen Orbánnal pezsgőzget, és emlékszünk a behódoló kutyaszemeire, a mindjárt bepisálok testtartásra, azonmód megértjük a Fidesz mai természetrajzát.

Bővebben ...

Szaros csizma az asztalon

Részletek: Készült: 2020. december 11. péntek, 18:40; Találatok: 2189

Már a belépő is olyan volt, ahogyan partra szállott a manneken pis tócsájában, ellenfeleit semlegesítve mind, és valamennyi összes egy barátját maga köré gyűjtve, kezében hatlapos ultival, hogy a kanok is értsék, indulva alámerülni a farkasverembe, mint valami ótvar mese, amit egy félrészeg falusi párttitkár ad elő az italboltban, amelyhez biciklik vannak támasztva. Ez a partra szállás, hatlapos ulti meg a farkasverem ez Orbán dumája volt a tegnap történt gyalázatok előtt, amiből is kitetszik, hogy ez egy tajparaszt, hímsoviniszta, hóttbunkó organizmus, aki ilyen körülmények között megint győzött.

Hiába harsogja a honi ellenzék, hogy veszített. Levegőt, és ami lényegesebb, szabad kezet kapott 2022-ig, a választásokig, és ennyi neki bőven elég. Mert távlatos víziói soha nem is voltak, csak taktikák a hatalom megkaparintására és megtartására, ezekkel táncikált ide-oda, és a maga szemszögéből, ami tegnap történt, az a totális győzelem. Szüret, lehet lopni zavartalanul, lehet leépíteni a jogállamot tovább, egyáltalán, ezután is azt csinál, amit csak akar. Hogy aztán egyszer esetleg számon kérhető lesz, elszámoltatható, ki nem szarja le, a lényeg mindig az itt és most.

Aztán majd megint kitalál valamit, amibe így szép lassan beledöglünk. Most újólag, mint eddig mindig is, kiderült egyébként, hogy nincs európai vízió, nincs közös eszme és nincsenek közös értékek, hanem csak egyéni érdekek vannak. Minden egyes ország minden egyes vezetőjének a saját kis pecsenyéje a holland fickótól Merkel mamáig bezárólag, akik elnézik, hogy Orbán kicsapta a szaros csizmát az asztalra, sőt, vállalták azt is, hogy még kitartóan szagolgatják. Viszont tényleg nem tudják, mit cselekedtek, mert emiatt nem egyéb vár a magyar szabadságszerető emberekre, mint maga a pokol.

Eddig is az volt, de fokozni is lehet, és meg fog történni. Most ugyanis nem csak az fog eljönni, hogy szabad kezet kapnak, hanem a megszállottságuk fog erősödni, igazolva látják mintegy, hogy amit csinálnak, az helyes és azt szabad. Mától tessenek majd figyelni a nagyképű, kioktató hangnemet, hogy visíts csak libernyák, és lehetőleg dögölj meg. Tessenek permanens arcul köpésekre számítani, tessenek kioktatásokra és eltaposásokra felkészülni, tessenek a hangnem brutális durvulására számítani, hogy végül már csak menekülni támad az embernek kedve, holott eddig is azt kellett volna.

Bővebben ...

Partraszállás

Részletek: Készült: 2020. december 10. csütörtök, 20:35; Találatok: 1938

afb9f06476e Nagyurunk megegyezett Merkellel. A jogállamiság követelménye marad, de a történetre került még egy-két vitézkötés, meg bírósági eljárás, miegyéb, és ez elég arra, hogy minden fideszes szájból és éppen használaton kívüli seggből győzelmi induló harsogjon.

Megvédtük a magyar emberek pénzét, kiáltják, jóllehet csak haladékot kaptak:

Persze ez is eredmény, hiszen még másfél évig lehet orrba-szájba lopni, utána meg ki tudja, ki lesz kormányon - lehet, még jól is jöhet, ha a majdani koalíciós kormányt lehet vádolni a jogállam lebontásával is.

Olyan szánalmas ez az egész.

Ha magyarembert akárcsak érintőlegesen is érdekelné a külpolitika, akkor beárazhatná ezt a hatalmas győzelmet, akkor talán megértené, hogy ez olyan gesztus, mint amikor a halálraítéltet addig nem végzik ki, míg a törött lábán gipsz van, továbbá bejelentheti igényét, hogy mit kér enni a villamosszék kipróbálása előtt.

Nem kell renénykednünk, errefelé elég, ha kihirdetjük a nemzet győzelmét az elnyomó brüsszelita maffia felett, a többit meg elrendezik majd a jogászok.

Ezzel együtt a demokratikus oldal csalódott, nem rúgták szaros bakanccsal pofán szeretett vezérünket, és ez azért fáj egy kicsit, talán érthető módon...

A szörnyű az, hogy tulajdonképpen indokolt a csalódás, bár tudjuk, hogy az államok vezetői is elsősorban a saját országuk érdekeit helyezik előtérbe, és a németek nem tartanák szépnek, ha éppen a német uniós elnökség alatt kerülne sor kenyértörésre Lengyelországgal, ahol egyébként is felettébb utálják a németeket, meg Magyarországgal, ahol a német autógyáraknak egymásba ér a kipufogójuk.

És akkor még itt van Merkel közeli visszavonulása, akinek nem mutatna jól az életrajzán pályafutásának egy viszonylag viharosabb lezárása.

Persze meg lehetett volna kicsit mogyorózni a Zsírmalacot és lengyel kollegáját is, de nem érte volna meg - verekedésbe nem jó keveredni, vagy le kell ütni az ellenfelet és mentőt hívni hozzá, vagy egérutat kell adni neki, de ne sározódjon be a nadrág, mert az nem túl elegáns.

Emellett a németek megtanulták, hogy egyszerre egy fronton érdemes harcolni, először le kell zárni a Brexitet, aztán ki kell alakítani valamiféle elfogadható viszonyt a Biden adminisztrációval, utána jöhetnek sorra a renitensek.

Hogy mit összeröhögtünk Ceausescun, a Világ Eszén, és lám, nekünk is jutott egy példány a fajtájából, a gigantomániás szociopatából, nagyobb szégyen, hogy megadóan tűrjük a kártékonykodását.

Bővebben ...

Sitt karácsonyra

Részletek: Készült: 2020. december 09. szerda, 16:36; Találatok: 2096

4c00164fbf27 WC-papír tartó lestrapált negyvenesnek. Kozmetikai tükör reménykedő harmincasnak. Ilyesmi ajánlásokkal képzelhető Mészáros Lőrinc jótékonykodása, amikor a hoteljei leselejtezett törölköző szárítót, kozmetikai tükröt és WC-papír tartót osztogatnak egyszülős családoknak. De nem csak úgy feltétel nélkül elvihetően, hanem kérdőívben jelezve az igényeket, feltehetőleg adatokkal, hogy a választások során kérhessenek tőlük valamit. Ez melléktermék, az aljasság másik szintje, mert maga ez az ajándékozás az egyik. Illetve jótéteménybe burkolt takarítás.

Mert értjük mi, hogy a járványhelyzetben kapott súlyos közpénzmilliárdokból épp felújított szállodákban szemét keletkezik, amit sittnek is lehet nevezni, s mint tudjuk, ennek drága az elszállítása. Ha letörölgetjük a WC-papír tartót, kisuvickoljuk a szemetest, nagylelkű ajándék válik belőle, amire karácsonytájt múlhatatlan szüksége van a rászorulónak. Csakis erre, semmi egyébre. Isteni szerencse, hogy felújított WC-kefe nincs a kínálatban, és ez nem a gonoszság szava belőlem, hanem a megvetésé. Mint amikor Balog páter kurválkodott a Hiltonban.

Akkor is ilyesmi jött elő, mert, mint emlékezhetünk, hét évvel ezelőtt az akkor még miniszter negyven nehéz körülmények között élő gyereket látott vendégül a puccos hotelben – ahol libaerőleves zöldséggel, lúdgége tésztában, csirkemellfilé Calvadossal ízesített gombamártással, zöldséges lasagne-val, brokkolirózsával és párolt rizzsel, desszertnek pedig joghurttorta eper öntettel volt a menü –, és ott kaptak ajándékot szegények ilyen feliratokkal, hogy “6-7 éves fiúnak“; “10-14 éves lánynak“. Innen gondolható ma a lestrapált negyvenes és a reménykedő harmincas.

És innen van az az ellenállhatatlan és szorító érzet, hogy ezeknek a szegénység csak egzotikum, a szegények bazári majmok, az irgalmasság álca, az adakozás feladat és nem szükséglet. Az is mutatja ezt, hogy kizárólag adventi időszakban szállja meg őket a szentlélek, az év többi negyvennyolc hetében föl is fordulhatnak az éhezők, amire a papjaik intik is a templomból kitóduló decens úri közönséget. Csirkemellfilé Calvadossal ízesített gombamártással jut az eszükbe, meg lestrapált kozmetikai tükör. Ha nincs kenyerük, egyenek kalácsot, mint az rég ismert hozzáállás.

Bővebben ...

Fatal error

Részletek: Készült: 2020. december 08. kedd, 16:17; Találatok: 2225

KKK Tegnap is olyan jó volt a T. házban. Ott, ahol ellenzékünk halált megvető bátorsággal döntögette a rezsimet. Egyikük még egy ereszdarabot is lengetett, mint a romlottság szimbólumát. Volt itt már, e falak között minden: krumpli neccben, illetlen feliratú táblák, és még térdre, imához beszólás is a hőskorban, mint emlékezhetünk. Az ellenzéknek igaza volt egyébiránt, hogy három K-t emlegetett, mint a Fidesz szimbólumát, úgymint kokó, kurvák, korrupció. Eljutottunk hát a K&K-tól a K&K&K-ig kies hazánk evolúciójában úgy, hogy voltaképp nem jutottunk sehová. Magyarország a történelem porában egy helyben tapod, mocorog, s indulni erőtlen.

Igaza volt az ellenzéknek persze felhorgadásában, de, ahogyan ott lengette az ereszdarabot, azzal a lendülettel ki is törölhette volna vele az arschát (ha már K&K), mert odáig jutottunk, hogy a T. házban történtek totálisan érdektelenek, a dolgok nem ott dőlnek el ugyanis, hanem a karmeliták erkélyén, amire még visszatérünk. Cirkusznak megtette az ereszes pörformansz, és még egy haszna volt, hogy újólag rávilágított arra, a fideszisták egy másik univerzumban élnek, ahonnan nincsen kilátás, sem átjárás ebbe a miénkbe. Egy csinovnyik válaszolt a Szájert szimbolizáló ereszrázásra ugyanis, de abban nem volt köszönet, csak a tömény megvilágosodás.

Amikor elhangzott a három K vádja, a csinovnyik ezt nem kérte ki magának egyáltalán, mintegy jóváhagyva ekképp, hogy lopunk, drogozunk, kurvázunk, mert elhangzott a mindent elsöprő, feloldozó indok, hogy: de legalább bocsánatot kért, a baloldal mikor kért bocsánatot valamiért is. Ez volt a lehengerlő visszavágás, és ebben felfedezhető a rendszerhiba, mert ugyanis ez a fidesz-csinovnyik nem vette észre, hogy cakkpakk a rendszer lett le K&K&K-zva, tehát azzal, ha Szájer bocsánatot kér, nem oldódik meg semmi. Nem Szájerrel van a baj, hanem a NER-rel. A NER álnok hazugságának Szájer csak a szimbóluma, és érvénytelenségének bizonyítéka.

Ezt még mindig képtelenek felfogni. Szájer kilép, lemond, eltűnik, mert lebukott. Ha nem bukott volna le, baj nem volna semmi. Azaz, mindent lehet, csak ki ne derüljön, ha kiderül, akkor pedig azt mondjuk, bocs, és minden el van intézve. Ez a „de legalább bocsánatot kért” a totális romlottság bizonyítéka. Persze, aki ahhoz van szokva, hogy a gyóntatószékben kirónak rá tizenöt szűzmáriát meg húsz miatyánkot, és azzal minden elrendeződik, attól mit várhatunk, semmit sem igazán. A Fidesz erkölcse a relativizált erkölcs, máz azzal a vallással együtt, ami a züllöttséget takarja. Ezért kell eltakarodniuk, nem azért, mert Szájer meleg. Bocs. Ja, nem.

Bővebben ...

További cikkeink...

202. oldal / 514