Hírek

A közepes jövedelmezőség csapdájában

1258872Hiába volt kiemelkedő mértékű az ország tavalyi növekedése és gyarapodása, a beérkező pénzek jelentős része nem növelte a termelékenységet - mondja Győrffy Dóra egyetemi tanár.

Mind gyakoribb vád, hogy nálunk rendszerszintű a korrupció, a közbeszerzések odaítélése során sérülnek jogállamiság követelményei. Ez a Magyarország ellen folyó úgynevezett 7-es cikkelyes eljárásban is felvetődött. Kihathat ez a vita az ország gazdasági teljesítményére? 
A kettő között nincs lineáris kapcsolat. Nem lehet azt mondani, hogy minél rosszabb a jogállamiság állapota valahol, annál gyengébb az ország gazdasági teljesítménye. Kevésbé fejlett államok számára számos lehetőség van arra, hogy gyors növekedési pályára álljanak. 
 
Zökkenőmentes az ilyen fejlődés?
Korántsem, mert később az országok könnyen bekerülhetnek a közepes jövedelem csapdájába, amely egy olyan szakasz, amikor a fejlődés miatt a munkaerő elkezd drágulni. Egy ilyen állam a legszegényebb országok olcsó munkaerejével már nem lesz annyira versenyképes, mint amilyen korábban volt. Saját fejlesztései viszont még nem nagyon vannak, és emiatt a legfejlettebb, innovációban is erős országokkal még nem tud versenyezni. Emiatt a közepes jövedelem csapdájába bele lehet ragadni.
 
Miképpen függ ez össze a jogállamisággal? 
Ha valaki nagy erőkkel létrehoz egy innovatív vállalkozást és az sikeres lesz, de később tartania kell attól, hogy nem tarthatja meg a tulajdonának a hasznát, esetleg el is veszik tőle a cégét, akkor ezerszer is meggondolja, hogy folytassa-e ezt a tevékenységét. Magától értetődő a kérdés: ne menjen-e el inkább egy másik országba a vállalkozó, ahol  biztos lehet abban, hogy a kockázatvállalásáért cserébe haszonra tehet szert. 
 
Ebben a tekintetben Magyarországnak hol a helye? 
Hazánk egyik legfontosabb gondja a kivándorlás. A számok bizonytalanok, de az OECD adatai alapján körülbelül 600 ezer magyar dolgozik külföldön. Sokan közülük magasan képzettek. A tehetséges emberek pedig nem érzik jól magukat egy olyan környezetben, ahol nem a tudás és a szorgalom, hanem a kapcsolatok határozzák meg az előrejutást. Összességében amikor a gazdaság ebből az extenzív növekedési szakaszból átkerül az intenzív, a hatékonyság által vezérelt, és minőségi jellemzőkkel leírható növekedési szakaszba, akkor válik fontossá a jogállamiság, a bíróságok függetlensége és pártatlansága. Ezek biztosítják az élet kiszámíthatóságát, a kockázat és felelősségvállalás megfelelő egyensúlyát. 
 
Mennyiben befolyásolja a befektetőket, hogy a jogállamiság sérül Magyarországon?
A nagybefektetők  erőpozíciója más, mint az átlagos kisvállalkozásoké. A multinacionális cégek közül különösen azok, amelyek könnyen el tudnak menni az országból, kiváló tárgyalási pozícióban vannak, külön is megegyezhetnek a kormánnyal, őket kevésbé érinti a jogállamiság gyengeségének a problémája. Viszont a magyar kkv-knak szükségük van arra, hogy megbízhatóan és hatékonyan működjenek a bíróságok, kiszámítható legyen a jogszabályi környezet. Ők nem tudnak hová menekülni, a tárgyalási pozíciójuk is sokkal gyengébb, mint a kormányé. Nekik lenne leginkább szükségük fejlődési lehetőségre, mert Magyarországon a legnagyobb a különbség a multinacionális cégek és a hazai tulajdonú vállalatok teljesítménye között.
 
Mennyiben látszik az uniós támogatások termelékenységre gyakorolt hatása?
Egyáltalán nem! A termelékenység majdnem tíz éven keresztül stagnált, és csak 2016-tól érezhető egy kisebb mértékű emelkedés. Viszont azt látjuk, hogy elköltöttek rengeteg uniós pénzt, olyan nem igazán hatékony beruházásokra, amelyek később sem tesznek lehetővé nagyobb termelékenységet. Például  lyukakat tömtek be az önkormányzatok vagy az oktatási intézmények költségvetésében. A támogatásoknak elsősorban a keresletnövelő hatása kimutatható, a vállalati versenyképességre gyakorolt hatásuk nem egyértelmű. Ez azt jelenti, hogy amikor ezeket a pénzeket elköltik, akkor az hozzáadódik a magyar nemzeti össztermékhez (GDP-hez), ám hogy később ettől hatékonyabb lesz-e a magyar gazdaság, az azonban kérdéses. nepszava

Bővebben ...

Migránsijesztő

babuci_prod2A madárijesztő évezredes jószág, gyermekkorunkból és Al Pacinóból mindannyian ismerhetjük. A madárijesztő – ha nem Al Pacino – a falu határában, a kert végében áll, fa lábai vannak, ócska gúnyája és koszlott kalapja. Rajta rendszerint varjak ücsörögnek, kiröhögve a hülye embereket, hogy így akarnak túljárni az ő hatalmas eszükön, károgva vigyorognak a paraszton, aki tehetetlenül üvöltözik, mert nem ismeri a világot. Ha Al Pacino az ember mint madárijesztő, akkor Gene Hackman társaságában tehervonaton utazik Pittsburghbe, és belekiabálja az éjszakába, hogy jó estét világ.

A madárijesztők kora lassacskán lejár, a madarak már úgy nőnek fel, hogy a madáróvodában képeskönyvből tanulják a típusait és formáit, hogy félelmüket legyőzzék, a klottgatyás madarak a kalapjára szarnak, ezért kapják a pirospontot. A magyar mezőgazdaság halott, madárijesztőre sincsen már szükség, helyét a migránsijesztő veszi át, kifejezve így társadalmunk rohamos fejlődését, hogy mi a legfőbb gondja. Nem az, hogy tagjai éhen döglenek, hanem, hogy szintén az éhen döglés, lefejezés és bomba általi halál elől netán menekülő embertársait riogassa, megtagadja tőle az életet Krisztus nevében.

 
Nagy jobboldali gondolkodók, mint Bayer Zsóti és haveri köre, ilyen kitartott, szavakból élők nem is oly rég, mint emlékezhetünk, a busóban vélték föllelni a migránsijesztő archetípusát, vagy malacokat telepítettek volna a kerítéshez, és más hasonló cukiságok. De ezek nem voltak elég ütősek, ugyanis Bakondi katasztrófás ült bent az M1-ben, ott vert tanyát, és reggelente az ágyához fölállított kamerába belemondta, hogy a migrációs nyomás fokozódik, százezrek állnak sorban a balkáni úton, csak jól elbújtak. Senki nem látta őket ugyanis. A kerítésnél madár sem járt, mert az összes valahol madárijesztők vállán ücsörgött.
 
Belátta ennek ellenére a vezérkar, hogy a busók nem elég, a malacok nem elég, az Isten pénze se elég, mert ellopják mind, ezért kivezényelték a harmadik magyar hadsereget a határra. Azért a harmadikat, mert a másodikat ugyanezek elveszejtették a csendes Donnál, ami miatt most rózsákat visznek kormányzó úr őfőméltósága szobrának lábához. Mert ezek ugyanazok. Ezért vezényelték most a hét végén a hadsereget az utakra, vonulgatnak szerte az országban migrációs nyomás szóval az ajkaikon. Járnak-kelnek, agyára mennek a jódógos jómunkásember magyaroknak, de migránssal soha nem is találkoznak.
 
Sőt, a kerítéshez sem érnek oda, csak mennek ide-oda csattogva és csikorogva az országban, miszerint ők a migránsijesztők, hogy Mari néni behugyozik, jajj gyönnek az oroszok megint, viszik a birkát meg a vájdlingot, valamint belehugyoznak a zongorába. De nem az oroszok azok, hanem a Németh Szilárdok, Kósa Lajosok, akik ezzel igazolják a létezésüket, hogy hadsereget masíroztatnak vasárnap a magyar utakon. Tescóba bajos menni vasárnap, mert misehiánya lesz az embernek, tankkal lavázni lehet, majd a pópa megáldja. Köpni kell. Ezek a saját kevés katonájukból is hülyét csinálnak, de elsősorban magukból.
 
Szóval senki ne lepődjön meg, ha indul piknikezni, ozsonnázni a szarvasok közé, akkor máma egyszer csak szembe jön vele egy tank. S ami a röhejes, ennek, akárha a madárijesztőnek a kalapján, ennek meg a csövén ücsörögnek a varjak, és károgva röhögnek. A tébolynak az a bugyra, amelyben élnünk adatik, nehezen ábrázolható realista eszközökkel, de most nincs kedvem szürreális színdarabot írni.

Bővebben ...

Külügy

baltas_nÚgy tűnik, olyan hírek lengedeznek, hogy februártól Novák Katalin lesz a külügyér, mert a jelek szerint ezt is tudja, mint mindent is. Ennek folyományaként azonban Szijártó nem futsalozni megy vissza, hanem ilyen kancelláriás lesz, hogy Gulyással, aki férfiasan titkolja a fájdalmait, akkor mi történik, még nem tudni, de kit érdekel, éhen nem fog halni. Hogy Novák hiányában ki fog a családokról, szaporodásról és szaros pelenkákról főállásban óbégatni, az se tudható momentán, de ez is mindegy a végkifejlet szempontjából.

Meglesz a megfelelő ember a feladatokra, majd valamelyik oviból kiemelnek egy stramm kislányt kék szemekkel és copfokkal, törvényt módosítanak, és már kész is. Viszont dolgok nem történnek ok nélkül. Hogy Novákból külügyminiszter lesz, azt a fideszcsürhe működését belülről és jobban ismerő hozzáértők azzal magyarázzák, hogy jelenleg ő a legfőbb hazai összekötő az amerikai ultrakonzervatív, neoprotestáns fundamentalista szervezetek felé. Az ilyenektől óvakodik az ember, ezeknek Ku-Klux-Klan szaga van, mi pedig köröttük sunnyogunk.
 
Ezek a neoprotestánsok állítólag a Családok Világkongresszusa hálózatain keresztül átláthatatlanul költenek dollármilliókat európai – köztük magyar – szélsőjobboldaliak és „családvédők” sztárolására. Ez Putyinnal, és Erdogannal megfejelve olyan elegyet alkot, amellyel könnyen a gyalázatos nemzetek közt találhatjuk magunkat, ha már nem vagyunk ott most is. Ehhez még hozzá jön, hogy jelenleg úgy tűnik, Orbán kilépteti a Fideszt a Néppártból, és az olasz fasisztákhoz dörgölőzik, volt már ordibáló díszvendég náluk.
 
Ez is megerősíti Novák külügyérségét az emlegetett kondíciókkal, mi pedig, valamint a lomha Unió tátott szájjal figyel, illetve figyelünk, mi van itt, mi történik. Szijjártó kiismerhető külügyér volt, mindenkinek leordította a fejét, elkönyvelték, hogy bunkó ez, de tervezhető volt a működése. Nagyköveti raport, tisztelet követelése megfejelve néhány Kovács levéllel, és ment minden a maga kitaposott, gyalázatos útján. Novák azonban új szint, vagy leginkább más stílus és taktika. Hiéna helyett kígyó, vicsorgás helyett álságos mosoly.

 
A nőktől eddig leginkább ódzkodó Orbán egyre szívesebben nyúl a másik nemhez, ami nem irányváltás, hanem módszertani újítás. Ezt leginkább azzal lehetne érzékeltetni, hogy a kriminalisztikában elerjedt nézet, miszerint, ha valahol méreggel ölnek, az leginkább nő lehet. A férfi beleállítja a kaszát a delikvens fejébe, a nő mérgezett teával kínálja, és ezt le lehet fordítani politikára is. Szijjártó ráborítja az asztalt román kollégájára, Novák megnemtámadási szerződést köt vele, majd egy hajnalon Németh Szilárd lerohanja Erdélyt a tankjaival.
 
Nincsenek jó kilátásaink tehát, igaz, eddig sem sok volt. Orbán sosem volt egy grál lovag, az sem volt igaz, amit kérdezett, viszont most a sunyiság, a totális aljasság korszakába lépett, amit mutat a színháztörvény éjszakai módosítása, hátha nem veszik észre, Karácsonnyal is kiegyezett az atlétikai világbajnokság ügyében, kíváncsian várom, mikor szegi meg az adott szavát. Novák is külügyérként majd bájosan mosolyog, miközben senki nem veszi észre a fülében laffogó malomkeréknyi Fidesz-függőt.

Bővebben ...

Kövér Berta

varga_979_70Varga Judit fogalmazógyakornok-miniszter repked a boldogságtól, mondhatni levitál – ha ezzel néhány mágikus gurut meg nem sértek -, szóval, örül, mint a kisnyúl, mert törtetése, elvek nélküli taposása értelmezése szerint célt ért, holott rossebeket. Mielőtt a tényállást ismertetném, annyit csöndesen megjegyzek – színházi szerzők utasításaiban: félre -, attól, hogy valaki holland, még minden skrupulus nélkül lehet ostoba, a klumpa hordása nem jár együtt a bölcsek kövének birtoklásával, mert a helikopter mi vagyunk csakis. (Vagyis én)

Ezt minden szívfájdalom nélkül lehet kijelenteni, mert, mint azt Varga Judit fogalmazógyakornok-miniszter a Facebookon iszonytató boldogságok közt közzé tette, őtet egy bizonyos Elsevier Weekblad nevű újság besorolta az idei új év húsz legbefolyásosabb politikusnője közé, ezen túl Orbán elbűvölő ágyújának és bájos exügyvédnek nevezte. Ezt látatlanban is egy vén kecske írta, aki sót szeretne nyalogatni, és látszik, hogy nyálcsorgatása megakadályozza a tisztánlátásban. Akkor nem írna hülyeségeket, még ha holland is.
 
Maga szép lehet, de okos nem, vehetném át Illés – hajdani fideszista – hajdani képviselő macsó szövegét, ilyet azonban nem teszek. Csöndesen megjegyzem csupán, hogy Varga Judit fogalmazógyakornok-miniszter még csak véletlenül sem volt ügyvéd, így ex sem lehet, ezen túl pedig befolyásos politikusnőnek sem nevezném. Varga Judit mosónő, akinek az a dolga, hogy Orbán szennyesét mosogassa, ezzel bízta őt meg a Párt és annak ura, ügyvéd sohasem volt, hogy elbűvölő-e és ágyú-e, az gusztus és filozófiai megközelítés dolga.

 
Varga Judit fogalmazógyakornok-miniszter ezen kívül elvtelen is, bár ez nem nóvum. Ha az ilyen holland lapok azt írják, hogy a főnöke egy fasiszta mocsadék, akkor hazudnak, ha és viszont – mint most is – azzal foglalkoznak, hogy ő milyen szép, s pláne milyen okos, akkor mértékadó a vélemény. Az ilyesmit nevezik hiúságnak, így felhívnám a kereszténységben szügyig gázoló nagyközönség becses figyelmét ennek kapcsán Ézsaiás és az apostolok véleményére, nem feledve persze az enyémet sem, amit most nem részletezek.
 
Varga Judit fogalmazógyakornok-miniszter szupernóvaként tűnt fel a politika tajtékos egén, mondják róla az ilyen holland vén kecskék, s én ezt alá is írom, miközben göcögök magamban, és megmutatom, mért. A Betelgeuse az Orion csillagkép főcsillaga, idáig a második legfényesebb csillag volt a csillagképben, és az égbolt kilencedik legfényesebb csillagának számított, most viszont baj van vele, mert halványul. Csillagok viszont nem szoktak úgy kialudni, mint a cserkészek tábortüze, a nagyobbacskák azt mondják, bumm.
 
Mint ez a Betelgeuse is hamarosan, mert minden arra utal, hogy szupernóvaként végzi, ami nem egyéb, mint egy bazi nagy robbanás, mikor is az anyag szétszóródik a csillagközi térben, hogy később, más helyeken Varga Judit fogalmazógyakornok-miniszterré álljon össze. Ez a Betelgeuse hatszázötven fényévre van tőlünk, így az is lehet, már akkor szétment, amikor mi még Dózsát – nem az 1942-őset – sütögettük. Mindebből az következik, Varga Judit fogalmazógyakornok-miniszter sorsa is rég megpecsételődött, csak még nem tudja.

Bővebben ...

A hús lázadása

god-3807-wAzt mondja nekünk Gulyás miniszter az ATV-nek adott interjújában, hogy a fájdalmait megőrzi magának. Ebben két érdekes dolog akad: egyrészt, hogy vannak neki, a másik pedig, hogy miért szégyelli, ha vannak. Viszont ebből kirajzolódik egy erkölcsi és eszmei karakter, ami semmi jót nem ígér a jövőre nézvést. Ugyanis, míg Terentius, a vad és barbár római még azt mondta, „Ember vagyok, semmi sem idegen tőlem, ami emberi”, ma, Magyarországon pedig minden idegen egy szépreményű ifjúban, ami az emberre utalhatna. Ebből fakadóan pedig, ha még nem is robot egészen, de jó úton van az embertelenség felé, ha már nincs is ott egészen.

Engem Gulyás miniszter érzelmi és erkölcsi nyomora amúgy egyáltalán nem érdekel, mondhatni, semmi konvención alapuló aspektusom nincsen feléje, mert mint egy típus jelenik meg előttem. Vizsgálandó jelenség. Ha tetszenek emlékezni az esztétikában az egyes és általános viszonyára, hogy Fejes Pék Máriája például egy asszonyi minta archetípusa, s ugyanígy Orbán Viktor is már nem önmaga, hanem egy diktátor testesül meg benne, ekképp inkább egy dohos történelemkönyv. S így, amikor ránézünk, akkor belőle is eltűnik minden hús-vér valóság, és egy tankönyvi fejezetet mutat a diktátorok természetrajzából, egyesítve a karakter jegyeit, amelyek Hitlertől Ceausescuig terjednek.
 
Természetesen van benne Mussoliniből is, Rákosiból is, hogy a végeredmény olyan massza lesz, ami az összes gonosz legelvetemültebb vonásait hordozza egyben, mintha tudatosan gyúrná ilyenné magát. Ha meg nem, akkor a biológia, a történelem és a csillagok sajátos állása együttesen okozza azt a molekulahalmazt, amit látunk és szenvedünk. Mégsem ő az érdekes ma, hanem a kicsi huszárja, ez a Gulyás miniszter, és benne is az a típus, amit összefoglaló néven fideszistának nevezhetünk, s amelyből hiányoznak az emberi jegyek, mert olyanok, mint egy rosszul programozott robothadsereg. Az a közeg, amelyben ezek lubickolnak Orwellé (1984) vagy Huxley-é (Szép, új világ).

 
Ezt érezzük, amikor arról beszélünk, hogy a hatalom elő akarja írni, mikor, hogyan szaporodjunk, mit olvassunk, mit nézzünk és mit gondoljunk, oktatási rendszere, kultúr-, és sajtópolitikája pedig arra irányul, hogy a társadalom minden egyes tagját a hadsereg részévé tegye, és ő szabja meg azt is, ebben kinek hol a helye. Voltaképp sok újat ezzel nem mondtam, csak Gulyás miniszter megnyilvánulása juttatta eszembe, hogy meg kellene vizsgálni, hol tartunk az embertelenség felé vezető nem is olyan hosszú úton. Kitetszik, hogy tempósan haladunk a cél felé, mindjárt ott leszünk, ha el nem csesszük, de a jelek szerint olyan veszélyek nem lesnek ránk, hogy ez előforduljon.
 
A sok szempontból kulcsfilmnek tekinthető Brian életében sem véletlenül mondja a főhős az őt birkaként követő bamba tömegnek, hogy ők mindannyian személyiségek. Mert a szellemi és erkölcsi identitás megőrzése az egyetlen módja annak, hogy az elgépiesítő hatalom szorításából szabadulni lehessen, ha úgy tetszik, a hús lázadása ez a gépek-, hogy filmesítsem, John Connor szabadságharca Schwarzenegger ellen. Egyébként a robot fideszista ellen nincs orvosság, s a valóság ennyiben reménytelenebb a filmnél, hiszen sem szép szóval, sem érvekkel hatni ezekre nem lehet.

Bővebben ...

New age

yin-yang-me1Miután épp nem volt mit aláírjon, beszédet intézett a nemzettesthez Áder elvtárs, aggódva, hogy kiszáradnak a patakok és odalesznek a pontyok. Különben is apokalipszist vizionált, olyan felperzselt föld jelent meg a beszéd nyomán, hogy ahhoz képest Jónás delirálása a cet gyomrában kutyafasza, a végítélet pedig babazsúr. Kitetszett, hogy nem egyeztetett Kövér elvtárssal a mondandójáról, aki szerint a klímaváltozás-hisztit Soros találta ki, ebben a kontextusban tehát Áder sorosista elhajló, akire le kell sújtson a párt ökle, és minimum ki kell herélni őtet.

Eldönthetné már a csürhe, hogy mi az irány, vagy csak, ki merre jár, kinek mi jut, ellenőrizetlenül azt mond, amit csak akar, ezeknek mindegy alapon, és valahogy így lehet feltételezésem szerint. A jódógos nemzeti jómunkásember pedig, miután előírás szerint haptákban a himnusz után, hogy kapjon még pirospontot eldanászta a nélküledet is, majd pediglen okádott, megsimogatta mind a három gyerek meg a négy kerék buksiját, ’álamelnök úr szózata után szomorúan konstatálta, hogy ezek mind meg fognak dögleni, kár volt lekvárnak befőzni annyi barackot.

 
Így kezdődött el az új év, az egész ország fetrengett a bűn mocskában, mivel, hiába dörgedelmeskedett a rendőrség, hogy tilos a petárda, egy világháború volt az országban, és az összes kutya világgá futott. Migráncsok lettek a kutyák, akik, mint minden organizmus ezek szerint, elmenekülnek onnan, ahol veszélyben érzik az életüket, rohannak hetedhét országon át. Csak, míg az ember emiatt pária lesz, kitaszított és terrorista, a kutyákért meg mindenkinek megszakad a hamis szíve, mert velük könnyebb együtt érezni, mint azzal, akinek tényleg bombák hullanak a fejére.
 
Ebből is kitetszik, hogy az embernél nincs alávalóbb faj a Brehmben. S még ezek között is vannak fokozatok, és még csak nem is látni, hol lehet a gödör alja. Boldog új évet hát nyájas olvasó, és azt se feledjük, hogy pártunk és kormányunk december 30-án, éjjel módosította sunyiban a színháztörvényt, épp annyira, hogy a neki nem tetsző teátrumokat, amelyek nem a Csárdáskirálynőt játsszák szünet nélkül, meg tudja fojtani. Abban bíztak, hogy a mocskot elnyomja a szilveszteri trombitazaj, és számításuk be is vált.
 
Most, ma itt másnaposan nézi mindenki, mi is történt, amíg ő pezsgőt vedelt, s hát, ez. Beléptünk a második orbáni hatalom tizedik évébe, a tíz éves kis cserkész-ministráns már mást nem ismer, a nélküledre lépnek egymásra a talpai, s ha valami veszélyes a Föld nevű bolygóra, hát ez az. Illetve még az sem, a Föld nevű bolygó elvan magában, kiheveri az emberiséget, van rá még uszkve négymilliárd éve, míg a Nap föl nem falja, de addig még kialakul rajta egy értelmesebb faj. Négy karja lesz neki, hat szeme és csellózik az összes.
 
Eleve azt gondolni, hogy az ember az evolúció koronája, nagyképű és tudatlan felfogás, elég csak ránézni prime minister Victor Orbanra, a csüngő gyomrára, hogy ez a tétel megdőljön, és mégis ő van hatalmon, mert általában a gonosz diadalmaskodik. Ne legyenek illúzióink, fajunk eltelt nagyjából egymillió éve erről szól, a homo sapiens kiirtotta a neandervölgyit, a cro-magnoni megzabálta a másik agyát, hogy elég energiához jusson, és kifejlődjön belőle mondjuk Németh Szilárd, aki meg disznók agyát kavargatja a fazokában.

Bővebben ...

A gazdasági fejlődés hitével Szijjártóék az egész társadalmat verik át

dszzs201912yMagyarország egyértelműen az új világgazdasági korszak nyertesei közé tartozik” illetve „A folyamatosan magas színvonalon teljesítő magyar munkaerőnek, Európa legalacsonyabb adóinak és az új támogatási rendszernek köszönhetően minden idők legtöbb beruházása érkezett idén Magyarországra” – örvendezett a minap Szijjártó Péter. Örülhet is, ő tényleg a korszak nyertese.

Csak éppen a magyar emberek többsége nem.
Például hogy mi csábítja ide „minden idők legtöbb beruházását”, arról már kényelmetlenebb beszélni, és a Pesti Srácokon csak a fenti felületes módon jelenik meg. Szomorú valóság, de nőjünk fel hozzá: az effajta változások nem jönnek létre csak úgy, hanem valójában
ami vonzóvá teszi Magyarországot „minden idők legtöbb beruházása” szempontjából, az épp ugyanaz, ami élhetetlenné teszi a hétköznapokat a dolgozó emberek számára. Az érmének nincs két oldala, minden ugyanaz az érme.

A kormány ugyanis ebben az évtizedben a sztrájktörvény 2010-es módosításától a rabszolgatörvény 2018 végi bevezetéséig terjedő ívben mindent megtett azért, hogy az állam eszközeivel minél több közösen megtermelt javat osszon felfele, a leggazdagabbak felé, és hogy a hétköznapi emberekkel szemben tényleg a nagyvállalatoknak legyen kedvezőbb a magyar levegő. Esetenként sajnos szó szerint. Vagy esetleg egy másik szemléletes példa: a Szijjártó által büszkén emlegetett legalacsonyabb európai adók éppen a vállalati, társasági adók, amik pont azoknak kedveznek, akiknek lenne fizetni miből, míg a szegények adója, az áfa továbbra is nálunk a legmagasabb. Magyarországon a nagyvállalati érdekek előtt teljesen lehajolva
a kormány továbbra sem az oktatás megreformálásában érdekelt, hanem a vállalatokat kiszolgáló, egy bizonyos részmunkát elvégezni képes munkások kitermelésében.
Ezzel Magyarország nem az „új világgazdasági korszak nyertese”, hanem éppen leendő áldozata lett: bár egyelőre egy gazdasági fellendülés keretében a centrumországokból egyre hangsúlyosabban helyeződnek át ide a termelési kapacitások a leépített munkavállalói jogok, a rendkívül alacsony társasági adók és a magas állami támogatások miatt, ez csak egy ideiglenes állapot, és az állam hosszú távon csak a saját népének elárulásával tudja fenntartani.
 
Varga Mihály hétfőn bejelentette, hogy növekednek a minimálbérek és az államháztartás is jó évet tudhat maga mögött, de ez nem jelenti azt, hogy a „kiemelkedő gazdasági fejlődés” idilljéből táplálkozva jobban járnának a dolgozók, az oktatás, vagy éppen az egészségügy, mint az elmúlt években. De még csak azt sem, hogy a minimálbér ténylegesen irányadó lenne – valójában egymillió magyar dolgozik a minimálbérért kevesebbért.

Bővebben ...

Hárry Pétter (77 kipcsak népmese)

slide_13Hol vót, hol meg nem vót, gyerekek, élt, éldegélt a kismalac farkán túl, a felcsúti dombon is túl, ott, ahol a kisvasút belerohan a nagyba, tehát ide s tova rohadt messze élt a várjában, de annak is leginkább az erkélyén az Oltár Vigyor nevű király, élt csendesen. Egyszerű ember vót a Vigyor király, a képeket lemeszeltette a várjában a falakon, csak egy nagy földgömböt vitetett a szobájába, meg nyóc méter könyvet bőrben, pirossat, ződet, még kéket is.

De leginkább az erkélyén éldegélt Vigyor király, ott fogatta a pópákat, csótányokat, prímásokat, iddogátak, danásztak, közben meg Vigyor király mutatta az erkélyrű a birodalmát. Stadionot, térkövet, nemzeti gödröt, meg a ködbe vesző Erdélyországot, Fel-, és Alvidéket, ukráni szorittásban vergődő nemzettesteket, élettereket, de nem lébenszraumot mégse. Szerette a népét Vigyor király, a javát akarta a népének, el is vette, tejbe meg vajba fürödött az ország.
 
De mindig vannak háládatlan alakok, mind ez a Hárry Pétter, aki egy ellembétékús muszliny vót, annak előtte meg filozopter és részeges bölcsész. Félhód vót a jele az oviba is már, ottan nem pöttyös labdázott, fodbalozott, nem énekeet haptákba, hogy nélküle, a talpai se léptek egymásra, meg kiröhögte az oktatóját. Öt évessen má azt szavalta, hogy nincsen neki aptya meg annya, istene meg hazája, nyóc óvónéni kapott infarktust tölle.

 
De egy miatyánktó rendbegyöttek mind, a hiszekegytő meg szilikonos csöcse lett az összesnek, ahogy tértek vissza a munka frontyára, má mind az összest füttyögte a nagycsoport, hogy szüjjé nekem babám, rózsám, ráncsá hust, meg hejderutyutyu, ide nekem azt a csokot, sőt, hogy kicsi nekem ez a ház, kirugom az ódalát. Ott üvőtöztek a kantáros rövidgatyájukba, lődöztek a műanyag golyószóróva, a plébános úr pedig eltelten mosolygott.
 
Megcsömöllött ettő a vircsfattó ez a Hárry Pétter, füttyentett a söprűjének, és elröpűt Globálisba, ami a Soros-patak partyán fekszik, úgy ének ott a népek, mind az állatok. Aszt olvasnak, amit csak akarnak, nem hallgatnak világháborús katonadalokat se, nem fodballoznak, a férfiak mosogatnak a konyhába, mindenki ellenbétékús ott, de leginkább buzi. Muszlinyok meg azé lesznek, mer annyira liberrálissak, de, hogy eszt hogyan, aszt csak a nemzeti alaptanterv tuggya.
 
Ezek között nőtt föl ez a Hárry Pétter, és a fejébe vette, hogy eepuszticcsa Vigyor királyt, mer mind montam, gonosz, ellenbétékús muszliny lett. Fölűt a söprűjére, iramlott, lobogott a szivárványos zászlója, rajta a félhód, hogy alig is bírt csikorogva lefékezni az erkélynél. Most is vót ott öt pópa, négy bíboros meg két csótány, iszogattak, a prímás húzta nekik, de, ahogy meglátták a Hárry Péttert emenekűt mind, Vigyor király is bebújt a függöny mögé.
 
Onnan kiabát, hogy boldog karácsonyt, de Hárry Pétter kicibáta, hogy levággya mind a hét fejét neki, de nem tudta bekapcsóni a fénykargyát, mer nem vót áram a konnektorba, Paks II nem épűt meg ugyanis, mer ellopták a pénzt, a Mátrai erőmű meg tropára ment a Lőrinc alatt. Így fogták el a Hárry Péttert, mer nem szuperát a fénykargya neki. Na, ugye, monta Vigyor király neki, most megdöglessz Hárry Pétter, és hivatta Pótpét Főszügyészt.

Bővebben ...

Mészáros Lőrinc cserben hagyta a magyarságot

164214012-dsAhogy korábban többször is írtunk róla, a felcsúti gázszerelőből lett pénztáros, Mészáros Lőrinc parádés, exponenciális vagyongyarapodása kapcsán felmerült, hogy ha a korábbiakhoz hasonló ütemben tudja fialtatni a pénzt, akkor hamarosan, akár már 2024-ben a világ leggazdagabb emberei közé kerülhet, elhozva ezzel a 21. század első igazi magyar világsikerét.

Mint a Forbes a napokban közzétett 2019-es vagyonmustrájából kiderül, ezek az álmok szertefoszlani látszanak. Ahhoz, hogy tartsa a korábbi évek ütemét, Mészárosnak idén 657 milliárd forintra kellett volna növelnie vagyonát a 2018-as 280 milliárdról, ehhez képest csak szánalmas 408 milliárd jött össze.

Fotó: Ajpek Orsi / Index

Hasonló számot hozott ki nemrég a G7 is, amely Mészáros hivatalos vagyonát 410 milliárdra becsülte, bár hozzátette, hogy a valós szám ennél magasabb lehet, mivel a felcsúti személy neve alá tartozó szövevényes cégháló teljes egészét még nem sikerült felértékelni.
 
Rontotta Mészáros világhatalmi esélyeit a forint árfolyamesése is, amely miatt a 408–410 milliárd forint ma 1,38–1,39 milliárd dollárt ér csak, miközben korábbi számításaink szerint 2,25 milliárdnál kellene tartania, hogy 2024-re a világ leggazdagabb embere lehessen. (Tavaly ilyenkor a dollár 280 forint körül mozgott, mostanság a 300-at nyaldossa.)
 
Mindez sajnos előre látható volt: már két éve megjósoltuk, hogy Mészáros akadályokba ütközhet, amelyek be is jöttek. Az idén kifújt a cégei árfolyamát felhajtó tőzsdei spekulációs hullám, és érdekeltségeinek cégfelvásárlásai sem nagyon jöttek be, elég a mátrai erőműre vagy a T-Systems-felvásárlás körüli mizériára gondolni. A Mészáros-rajongóknak és a magyar világsikerért szorítóknak ugyanakkor reményt adhat, hogy a jelek szerint az állam, meghallva a nemzet sóhaját, továbbra is Mészáros mögött áll.


Bővebben ...