A tavasz üzenete
- Részletek
- Készült: 2021. január 30. szombat, 17:13
- Találatok: 2457
A kedves vezető bájos kappanhangja mostanában nem a régi. Kiérződik belőle a népének és érette, általa élés szorítása, ahogy nyomja agyon őtet a mahomet nagy felelősség mázsás, szörnyű súlya, midőn meggyógyít mindenkit, miközben senkit sem hagy az út szélén, és más efféle furfangok a ládafiából, a falvédő alól. Hát hol máshol, a Kossuthon lehetett hallani tegnap, midőn népe felől aggódott, mit szabadjon neki, mit sem, gondosan szem előtt tartva 2022 tavaszának egy ma még ismeretlen napját, mikor is elvárható, hogy holtomiglan hatalmát újólag szavazatukkal jóváhagyólag megerősítik mindannyian azok, akik őtet a trónuson szeretnék látni az idők végezetéig. És még két nap. Vagy esetleg három, mert minden lehet.
Kappanhangon, ámde fátyolosan hangzott el az éter hullámain, hogy a kedves vezető látja már a horizontot, ahol is nem hegyek dalmahodnak véreres szemei előtt, hanem kérdések tolulnak elébe. De, hogy ezek délibábok-e vagy a delírium egyéb módozatai, azt tegnap nem tudhattuk meg, annyit csupán, hogy minden gondolata mi vagyunk, lényünk a kedves vezető tekervényeiben minden lényegest kitölt. Huncut és rossz kölkek vagyunk mi Teri nénitől János bácsiig bezárólag, aki szépkorúaknak is csak azon csetlik az agya, hogy a buli, meg a haverek, mert megtudtuk, hogy akár már most szabadjára engedhetett volna minket jótevő atyánk, hogy akár tízig is este flangálhatnánk flaszteron és térköveken, ámde elbíznánk mi magunkat akkor, amit nem szabad és lehet. 
„Nem mintha eddig olyan sok segítséget kapott volna Magyarország az Európai Unió határ- és partvédelmi ügynökségétől (Frontex), de Brüsszel a jelek szerint még ezt a keveset is el akarja venni.” – írta Kovács levelező tegnap, miközben szemüvege furán csillogott, ahogyan konstatálta, hogy Brüsszel már meg is lopja a mimagyarokat. Pokol az élet. Olyan ízű ez a szó, ez a Frontex, mintha a doktor bácsi mondaná, hogy felír belőle egy dobozzal, mégpedig delírium ellen, hogy a delikvens ne lásson minden bokorban és ablak mögött Sorost, rézfaszú baglyot, és Manyi nénit leteperő turbánost Allah nevével ajkain, zsebében a mimagyarok munkahelyével.
Meg kell a szívnek szakadni, olyan szép ez a történet. Adott egy háromgyermekes család, ahol az anya nő, és nem mellesleg miniszter, az apa férfi, és vezérigazgató. Már itt abbahagyhatnánk, anélkül, hogy tudnánk, kikről van szó, mert így is egész ez a sztori. Hanem hát, tudjuk, hogy kik ennek a történetnek a főszereplői: Varga Judit igazságügyi miniszter asszonyságról van szó, és férjéről, Magyar Péterről, akik éveken keresztül Brüsszelben dolgoztak, majd úgy adódott, hogy hazatérnek.
Azt mondja Lázár János, hogy háborúban nem lehet országot építeni. Nem lett napkeleti bölcs, nem látta be az épülő ház máris omlik dialektikáját, illetve nem merengett el az élet és halál egylényegűségén, hanem készül a választásokra. Mi mindannyian arra készülünk, és nem fogunk Lázár Jánosra szavazni, mert annyit is érünk. Vannak dolgok, amiket nem feled el az ember, és ez csak az egyik a sok közül. És, ha Lázár János azt mondja, háborúban nem lehet országot építeni, akkor számon fogjuk rajta kérni az elmúlt tíz évet, amikor háború volt, és ezek szerint az építkezés elmaradt.
Manyika néni reggelente leértékelt száraz zsömlét visz a boltból, hogy híg cikóriába áztatva nyammogja el éhenhalás ellen. Ezen túl a füle lekonyul, sajog a bütyke és tegnap temette el az urát, aki a Covidba halt bele, és még csak vele sem lehetett az utolsó percekben, mert kihajították a kórházból. Mindezek ellenére bizakodva tekint a jövőbe – ha meg nem fagy –, mert mint szomszédjának a fülem hallatára előadta, nagy érdeklődéssel követi az új archeogenetikai-történeti kutatásokat. – Nem én hülyültem meg, hanem Kásler sámán, akinek ilyen delíriumai vannak.
Két idézet:
Békességet, vidámságot, több fényt és még több józan eszet kívánok mindenkinek! Kell az a rengeteg jó hír elviseléséhez. Úgy néz ki, hogy bekövetkezik az elkerülhetetlen. Sertéstelep-tulajdonos anyuka szeme fénye, Lajos tegnap este bejelentette: Debrecenben épül fel a magyar oltóanyaggyár. Aki tavaly májusban – amikor Kásler doktorprofesszor, az EMMI, Müller Cecília országos tisztifőorvos, valamint nyunyókafelelős pedig az Nemzeti Népegészségügyi Központ képviseletében együttműködési megállapodást írt alá Debreceni Egyetemmel oltóanyag-fejlesztésről és -ellátásról, illetve nemzeti oltóanyaggyár létrehozásáról – nem hitte, most már elhiheti a legokosabb Kósa Lajosnak. Aki Facebook-oldalán lelkendezte el tegnap este az örömhírt:
„Hogy a Fidesznek milyen húzásai lesznek még a választások előtt, az beláthatatlan. Elemi érdeke, hogy kormányon maradjon, ezért bármire képes. Hangsúlyozom: bármire, de nem biztos, hogy az elég lesz már. Mindenesetre látjuk, hogy az SZFE egész hallgatóságát minden lelkiismeret-furdalás nélkül, lehetetlen helyzetbe hozták, most kezüket mossák és sajnálkoznak. Van ennél alávalóbb?” – így fogalmazott Kovács Zoltán, az Élet és Irodalom főszerkesztője a Hírklikknek adott interjúban. Azt is elmondta: az ellenzéki összefogás időben jött létre, de elrontható…
Rendőrségünk, aki szolgál és véd minket – úgy is, mint migráncsok rohamai és dudálós gonosztevők ellen –, tegnap beszámolt egy hőstettéről, mikor is erős munka után elkaptak egy felettébb veszélyes, társadalmunk keresztényi épülésére módfelett ártalmas alakot, aki fűrészport akart lopni. Elfogták őtet, kicsikarták a beismerést, és elhatározták, hogy őrizetbe veszik. Egyenesen két zsák fűrészport akart lopni a haramia, már bekészítette a zsákmányt a babakocsijába, amivel fuvarozta volna el, de a tulajdonos megzavarta, így elinalt. Ezután hajkurászták őtet a rend éber őrei, és ártalmatlanították.