Hírek

Orbánbasi identitása

Részletek: Készült: 2020. január 24. péntek, 19:31; Találatok: 1939

ovi-kukkol1 Orbán Viktor Mihály Csányi barátjának gépén – ahogy harminc éve is mindig – a messzi és egzotikus Indonéziába utazott elvtársakkal találkozni. A mi pénzünkön utazott párt, és nem is miniszterelnökként, ahogy harminc éve is mindig. Megértjük, hogy oda húzza a szíve, ha Európában már büdös, sőt, a kereszténydemokraták közt is szaga van, így hát a Centrista Demokrata Internacionálé – amelynek alelnöke, tudta ezt valaki? – kebelébe tért meg levegőt rontani. A mi pénzünkön.

Ez a kisebbik baj és gond, viszont azért utazott oda, hogy iszlám valagat nyaljon, s közben vagy tán épp emiatt hülyeségeket beszéljen. Szó szerint ezt: „Nagyon tanulságos és érdekes, hogy egy olyan iszlám mozgalom, mint az önöké, hogy jeleníti meg magát a politikai színtéren. Számomra ebből két kérdés következik: milyen lesz a kereszténység jövője és milyen az iszlámé. Tudunk-e úgy egymás mellett élni, ahogy régen, ami kiválóan működött”.

Ezt a helyi Nemzeti Ébredés Pártja kapcsán mondta, amelyről mindjárt beszélgetünk. Viszont ne lépjünk túl egy kézlegyintéssel az előző idézett szövegen, hanem vegyük ki belőle, amit az iszlámról mondott, hogy „Tudunk-e úgy egymás mellett élni, ahogyan régen, ami kiválóan működött.” Kérdezzük meg, olvasta-e a kedves vezető az Egri csillagokat, a busójáráson kívül hallott-e Mohácsról, s tudja-e, hogy miért harangoznak délben. Persze, hogy tudja, annyira nem hülye a kedves vezető.

Csupáncsak aljasan össze-vissza beszél, mert a Nemzeti Ébredés Pártjában nem az iszlámot látja, hanem a saját autokrata testvérét, ami fontosabb a hitbéli elköteleződésnél. Csak akkor itthon ne védjük a szánkókat adventkor a libsiktől, akik a fő ellenség, nagyobb, mint az iszlám, ha már hozzájuk menekül a szabadság fuvallata elől. Ezt sem én találtam ki, hanem Orbán Viktor Mihály panaszkodott muszlim testvéreinek, így:

„Az önazonosság megőrzésére nehéz dolgunk van Európában. Európában az a fő kérdés, hogy miképpen tudjuk megőrizni nemzeti és keresztény identitásunkat egy olyan időszakban, amikor az úgynevezett európai haladó, liberális politikai erők megpróbálnak nyomást gyakorolni ránk. Megpróbálják átvezetni a társadalmakat egy olyan korszakba, amelyet ők posztkeresztény, posztnemzeti kornak neveznek.” – Mondja ezt a muszlimoknak, miközben Európa iszlamizálódásától retteg az egész csürhéjével. Állítólag.

A Nemzeti Ébredés Pártja – Partai Kebangkitan Bangsa (PKB), amelynek most valami ismeretlen okból a valagát nyalja, 1998-ban alakult, szoros személyi, szervezeti és ideológiai folytonosságot mutat a tradicionalista muszlimok szervezetével, a Nahdlatul Ulamával. Amelyik az iszlám köztársaságban hitt, és a saria híve volt. Nekik mondja Orbán Viktor Mihály, hogy „az ember számára a legfontosabb az identitása, és mi ragaszkodunk nemzeti és vallásos identitásunkhoz”.

Énnekem tök mindegy, hogy miket delirál össze a messzi távolban, de a tulokkeresztény haverjai megkérdezhetnék azért tőle, vagy, ha őket sem érdekli, akkor mondják azt. Hogy de jó, ha Orbán Viktor Mihály a pofánkba köp.

Bővebben ...

Velocipéd

Részletek: Készült: 2020. január 23. csütörtök, 16:35; Találatok: 1937

15295401_b6l Amióta az orbántévéből tudjuk, életünk alakulása azon múlik, hogy a főpolgármester mivel megy a Kunigunda utcába – mért nem biciklivel, mért nem –, a sarki oviban is meghasonlottak a középső csoportban, hogy mi legyen a műanyag lökködős motorokkal, és pláne a pedálos dömperekkel. A kis Jenő, akinek az apukája már egyszer látta magát Németh Szilárdot is, és azóta velőspacalon tartja a gyereket meg lőleckéket ad neki, szóval a kis Jenő kijelentette, hogy ő ezekre föl nem ül, háromkerekű biciklit követelt, verte a földhöz magát és visított a sarokban.

Mária néni, az óvónő meghasonlott, ott álltak a motorok, dömperek egymásra hányva a sarokban, háromkerekű bicikli meg nem volt egy sem, mert a képviselő elvtárs csak pöttyös labdákat hozott minden alkalommal, meg misekönyveket. Állt a bál az oviban de az egész lakótelepen is, mert Bakondi elvtárs mondta szintén az orbántévében, hogy a migráncsok meg létrán járnak, alagutakon, uszadékfán lebegnek a szent magyar anyaföldre, és irgalom anyja ne hagyj el, környezetszennyező kamionok sötétjében utaznak az ígéret földjére, ami a nyócker, és pláne a szabolcsi tanyavilág.

168ora.hu

Erőnek erejével bizonygatja a Lokál, hogy nem a közmédiának volt kínos a Karácsony Gergely-interjú / 2020.01.23.
Villámgyorsan instant klasszikussá érett az M1 interjúja Karácsony Gergellyel, ahol a főpolgármester olyan kérdéseket kapott, hogy például miért nem biciklivel ment az MTVA stúdiójába, miközben amúgy mínusz 1 fok van. Érdemi kérdések helyett a városvezető a kormányzati álláspont sulykolását kapta 25 percen keresztül, miközben válaszait a műsorvezető Mészáros Kata meg sem akarta hallani, hiszen elég volt, hogy a Karácsonyt rossz színben feltüntető állítások elhangozzanak. - Ezt az attitűdöt vette fel ma a kormánypárti média, élén a Lokállal, amely láthatóan minden erejével igyekszik azt bizonyítani, hogy az egész beszélgetés nem az MTVA-nak, nem az M1-nek és a riporternek volt kínos – pedig Fürjes Balázs államtitkár is vállalhatatlannak nevezte –, hanem Karácsony Gergelynek.

És most látták csak, most fedezte fel mind az egész lakótelep, hogy migráncsok jártak a játszótéren is, a libikókát – amelyet képviselő elvtárs kegyelméből tízmillióból építettek – szóval a libikókát körülölelő óvó katrocot is megrongálták titokzatos lények. Alagutakat fúrtak alatta, hogy bejussanak a szent libikókához, amit ökumenikusan áldottak meg, ott volt az összes orbáni egyház képviselője, a nyugdíjasotthon lakói pedig a nélküledet énekelték. Csak Karcsi bácsi kapott egy maflást, mert nem állt fel a tolószékből. Kiesett a protkója, de büntetésül nem kapta vissza, azóta szívószállal eszi a kiflit.

Szóval valakik alagutakat ástak a libikóka felé, a párt hajtóvadászatot indított, keresték a nagyfarkú turbánost, Irma néni odaült egy padra, hátha elkapja egy menetre az idegen. De aztán az éjjelátó kamerák, a drónok és a kivezényelt polgárőrség, tűzoltóság, rendőrség és a helyi lőegylet közösen megállapították, hogy csak Buksi volt az, a korcs kutya, mert azt hitte a protkóra, hogy velőscsont. Irma néni csalódott bizsergést érzett az ágyékában, Buksit beíratták hittanra, és tíz héten át kellett ministrálnia a kultúrházban, amit József atya felszentelt, azóta csak suttogva beszélnek a száz méteres körzetében az emberek.

Előre a bicikli felé, adta ki a jelszót a párt, s bár a körzeti Fidesz iroda vezetője egy bazi nagy SUV-val közlekedett, elmagyarázta, ez azért van így, hogy megmutassa, hogyan nem szabad, mi a nem helyes, s amikor Karcsi bácsi a protkó nélküli tátott szájával kifigyelte, meglátta egy ajtónyitáskor, hogy még neccharisnyás kurvák is utaznak a bazi nagy autóban, akkor az irodavezető elmagyarázta neki, hogy ott térítik meg őket, terelik a pártnak tetsző élet felé, különben meg, ha eljár az a fogatlan szája, kiszúrja a tolószéke kerekét, és legközelebb nem kap kampánykrumplit.

Bővebben ...

Orbán természetben fizet

Részletek: Készült: 2020. január 22. szerda, 21:19; Találatok: 1819

ofu-450x338 Azon már elmélkedtem egyszer, hogy a jogász Orbán látszólag nem tudja, mi a különbség munkabér és kártérítés között, s ezzel hogyan játszik Gyöngyöspata kapcsán. De maradjunk annyiban, hogy a kedves vezető nettó uszítást végzett csupán, ahogyan jó fasisztához illik. Ám itt meg is állunk egy szóra, mert a közvélekedésben megy a hümmögés, hogy nem fasiszta ő, csak autokrata, egy kicsit odahagyta a liberalizmust, meg ilyenek. Ha igazán belegondolunk, és valami érthetetlen szemérem miatt nem akarunk egyfolytában mellébeszélni, akkor azt kell tudomásul vennünk, hogy aki fasiszta dolgokat beszél, ilyeneket cselekszik, az nem csak annak látszik, hanem az is.

Nem kell szépíteni, hanem nevén kell nevezni a dolgokat. Hogy mindenki értse és le ne tagadhassa, sok más mellett használjuk Umberto Eco kritériumait, mert ez a legegyszerűbb és legkönnyebben felfogható. Eco bácsi jelölte meg a fasizmus pilléreiként a tömegmanipulációt, a vezérkultuszt, az idegenellenességet, a nacionalizmust, a hatalomkoncentrációt, az igazságszolgáltatás és a sajtó központi irányítását, valamint a tudományok megvetését. Ezek után tessenek körülnézni kies hazánkban, és lehajtani a busa fejeket. Léteznek Ecoénál bőségesebb feltételeket tartalmazó meghatározások, meg lehet nyugodni, vezérünk azoknak is megfelel.

Csak, hogy lássuk, hol is élünk. De, hogy még egyszer előveszem a témát, annak egy oka van, hogy következetlenségen értem a kedves vezetőt – bár ez nem egy vaszisztdasz, és nevezhetjük nettó hazugságoknak is mindenkori szavait –, de ez a mostani tömény hülyeség, és nem értem, más még miért nem mázolta a képibe. Mint emlékezhetünk, a kedves vezető azon visítozott, mint a vett malac, hogy a gyöngyöspatai romák munka nélkül kapnak pénzt, ami hallatlan. (A bér és kártérítés dichotómiát már megbeszéltük) Aztán utána, és azóta is az a vezéreszme, hogy mindent, csak pénzt nem, most épp a természetbeni juttatásnál tartunk.

Ez, ha nem lenne végtelenül gyalázatos és lehangoló, még szórakoztatóan is alakulhatna, hogy a millióikat hogyan váltják át féldisznóra, zsák krumplira, kukoricára vagy az anyám valagára, amit ezek szerint megérdemelnek a romák, csak a casht nem. Érdekes egy idea, és egyben mutatja a kedves vezető közgazdasági ismereteit, miszerint az árunak, amit ő természetben adna pénz helyett, ezek szerint nincs ára vagy értéke, pénzbe az nem kerül, csak úgy van, vagy nem tudom hogyan képzeli azon az átlátszóan aljas szándékon kívül, hogy a romákat mindenképpen meg kell szívatni. Föltehető lenne az a kérdés is, jár-e boltba, s tudja-e, hogy a farhát pénzbe kerül, azért adják a nyugdíjasnak.

Mert ilyen gazdasági világszemlélettel, miszerint a krumpli oké, a kp. nem, s egyik a másiknak nem megfeleltethető, nagyon hamar az összeomlás szélén találhatjuk magunkat.

Bővebben ...

Erősödő igények

Részletek: Készült: 2020. január 21. kedd, 16:53; Találatok: 1882

alszanakresb Megnyugtató az a tudat, hogy a kedves vezető szíve népével együtt dobban, és az agya is egy ütemre jár vele. Így, miként azt az ő hírirodája tudatta, erősödik az igény a házi pálinkára, s hogy ez ekként megjelent szerte a nyomdaipari termékekben, bizonyságot nyert, hogy a jódógos, jómunkásemberek sóhaja, sőt, imája meghallgatásra talált, ihatnak ezután is. Sőt, a kedves vezető a kockás ingjében maga dönti ki a demizsonból a kerítésszaggatót, még emberesebben pedig maga gyűjti a cefrének valót. Bár, ez talán fölösleges is, magyar ember a szaros ólajtóból is tud pálinkát főzni, mint az tudvalévő.

A pálinka fontos népélelmezési cikk, gyógyszer és altató, fájdalomcsillapító és búfelejtő. Ha rohad az ember foga s emiatt lüktet, leöblítjük, s kész a kúra. Ha ordít a friss szaporulatú magyar csecsemő, cumiját belémártjuk az isteni nedűbe, szájába gyömjük, s már alszik is, fél litertől a világ összes fáradtságát kipihenjük, ezen kívül a pálinka eleven alkotó erő, mint ismeretes. Tudjuk a népi igazságot ugyanis, miszerint a fröccstől hülye gondolatai támadnak az embernek, a pálinkától pedig meg is csinálja azokat. Például macsétével kiirtja a családját, fölgyújtja a pajtát vagy szíven lövi magát a vadászpuskájával, ilyenek.

A pálinka migráncsriasztó készség is, igaz muszlimok ilyennek a szagától is menekülnek, kombinálva disznóöléssel és szaros gumicsizmával a kerítésnél toporgó százezreket egy életre elriasztja, hogy már busókra sem lesz szükség ott. Mindeme áldásokat hordozza magában ez az ital. Hogy fölrobban tőle az ember mája, szétrohad a hasnyálmirigye és lekonyul a füle, az nem baj, egy ima segít a bajon, ha meg nem, csak a nyugdíjrendszerrel tesz jót az elhunyt, egy gonddal kevesebb, őt nem kell pátyolgatni az út szélén, tépelődni azon, otthagyjuk-e vagy magunkkal vigyük a csatába.

A pálinkafőzés összehozza a családot, közösségi program. Ha imádkozunk, hogy a készség föl ne robbanjon, maga a mise, a réztől kék első főzet egyenesen Krisztus vére vagy egy ufonautáé, az attól függ, mennyit kóstolgattuk kiskanálból, miután meggyújtottuk azt ellenőrizve, mennyire szaggatja a kerítést, lukasztja-e a gyomrot, oldja-e a fémet, és más cukiságok. Mindezeket belátva könyvelhetjük el, hogy a kedves vezető érti az idők és a nép szavát, s hogyan lehetne ez másként, hiszen ő maga is vagyontalan jódógos, jómunkás kisember, a nép egyszerű fia.

Más megközelítésben a pálinka erősen addiktív és pszichogén kábítószer, s ha valaki ennyire szívén viseli a sorsát, odafigyel arra, hogy az alattvalók bőséggel fogyaszthassák, akkor nehezen érthető és értelmezhető az a vallásos buzgalom, amellyel a mariskát üldözi, egy tő vadkender miatt tömlöcbe veti az embert. De ezzel ott lennénk a sehová sem vezető vita közepében, hogy melyik méreg a jobb, ám ebbe nem mennék bele. Felőlem mindenki attól tép be, amitől csak akar, és vagy mindegyiket üldözzük vagy egyiket sem, de ez már ontológiai gond.

Bővebben ...

Elfognak és felkötnek

Részletek: Készült: 2020. január 20. hétfő, 16:11; Találatok: 1747

potapi_mti Az orbáni televízió közvetítette az év sportolója díjátadó gálát a nemzet színházából, ami maga volt a megtestesült gyönyör. Főleg, amikor a műsor vezetője felszólította a publikumot, hogy álljanak fel, a süllyeszthető színpad pedig megemelkedett, és rajta állottak az 1964-es tokiói olimpia magyar versenyzői. Ki tolószékben, ki járókerettel, sok szegény öregember, akikből kirakati bábut csinált Orbán. Szóval, emelkedtek fölfelé a jupiterlámpák fényibe, s mindeközben oldalvást énekelte a Nélküled című friss, ropogós himnuszt egy lepusztult rocker, aki úgy nézett ki, mintha indulna Orbánnal szelfizni.

Ehhöz képest tegnap valami Potápi Árpád János, állítólag államtitkár, arról hablatyolt a magyar kultúra napja alkalmából, hogy „a Himnusz identitásunk és kultúránk legmeghatározóbb eleme, ezen a napon azonban nemcsak egy kiválóan megírt és csodálatosan megkomponált, az összmagyarság szívét összekötő művet, hanem a nemzet évezredes történelmét és keresztény hitét is ünnepeljük.” Örömteli, hogy Potápi államtitkár – de tényleg, mennyi van ezekből? – ilyen otthonos a kompozícióban, és megingathatatlan verstani ismeretei is vannak, sőt, ezeket meg is osztja velünk, arra nem méltó barmokkal.

Kölcsey maga nem sokra tartotta ezt a versét, amikor erre a depressziós korszakára visszaemlékezett, említést sem tett róla, mint kiemelkedő vagy jól sikerült írásról, hanem inkább például a „Hervadsz, hervadsz szerelem rózsája” címűt emelte ki, mint amire büszke lenne. De ilyeneket meg leginkább Szemere Pálhoz írt, mert viszonya hozzá a szentimentálisnál is több volt. Bayer Zsóti meg a haverjai buzinak mondanák a koszorús költőt, de már meg is halt, meg a magánügye is, csak a Fidesz meg ne tudja, mert meghasonlik, hogy nem lesz mire zokogni a futballmeccsek előtt.

Amúgy pedig, ha a Nemzeti Színház akkori igazgatója nem találja ki, hogy a Gotterhalte vagy a God save the King mintájára a magyaroknak is legyen néphimnusza, s nem ajánl fel húsz aranyat, hogy ének és zenekarra téve írjanak a zeneszerzők népmelódiát, ma nem lenne mitől állva pisálni. Egyébként pedig nem is a Himnuszra gondolt először a direktor, amikor kiírta a pályázatot, csak a csillagok sajátos együttállása okozta, hogy így alakult a dolog. Félreértés ne essék, nekem nem a Himnusszal van bajom, hanem a Fidesszel, ami bűnbanda a lihegésével lassan megkokárdázza ezt is.

Ismerjük az ehhez való ambivalens viszonyunkat, ami akkor alakult ki, amikor Orbán kisajátította a kelléket, s így van ezzel ez a szerencsétlen Nélküled című giccs is, ami ellett volna magában részeg dalocskának, most viszont már okádik tőle az ember. Amihöz ezek hozzáérnek, ami csak megsúrolódik is általuk, romlásnak indul, a Himnusz is nekiiramodott a dicstelen útnak, hogy ilyen Potápik vonják be a nyálas pátoszukkal. Szent szánkó lesz ebből a versből is, ahogy az orrunk előtt zuhan le az anyaföldre, különben is, az ember ambivalensen viszonyul a felkenésekhez, ha nem megvezetett organizmus.

Bővebben ...

Orbán harcai

Részletek: Készült: 2020. január 19. vasárnap, 16:24; Találatok: 2048

ovm_dns Ellenséget kellett keresni a Kedves Vezetőnek, mert nem volt nyugodása. Voltak neki korábban ellenségei számosan, és amikor végzett valamelyikkel, egy darabig el volt magában. Legyőzte az oligarchákat például. Nem mindet, csak azokat, akik nem neki gyűjtögették a pénzt. Aztán elintézte a bankokat, háborúzott a filozófusokkal. A kockás inges tanárokkal, a fekete ruhás nővérekkel. Mindegyik csatát megnyerte a Kedves Vezető, legalábbis, ezt hazudták neki az udvari hírlapírók. Nem akarták bosszantani fölöslegességekkel.

Lassanként ő maga is elhitte, hogy harc az élet. A migránsok ellen is milyen jól megvédte Magyarországot! Hát még Európát! A Világegyetemet csak azért nem védte meg, mert nem volt kedve hozzá.

Nyugi volt egy ideig a birodalomban, de sajnos nem tartott sokáig, megint jöttek azok a csúnya elvonási tünetek. Ellenséget nekem azonnal, verte az asztalt a Kedves Vezető! Harcolni akarok, győzni bárki ellen!

Lett nagy sürgés-forgás az udvarban! Szaladt a szolganép, egyik lábuk itt, a másik meg kit érdekel! Ki tud gyorsan kéz alól egy alig használt ellenséget?

Megszerezték neki a Sorost a háttérhatalmával együtt, bonuszként a civileket. Megvoltak neki azok is, mind egy szálig. Ám nem sokkal azután, hogy megállította Brüsszelt, megint elhatalmasodott rajta a kórság: ellenség kellett neki újra. Törték a fejüket az udvarban a ProstiSrácok csakúgy, mint az Origo, vagy a lebutított TV2 és a közmédiások. A dolog nem tűrt halasztást, mert egyre több gyógyszer fogyott az udvarban, már stadionra is alig futotta.

Ellenséget, de hamar!

Ekkor jöttek a képbe a romák és az elítéltek. Őket kell még jobban megutáltatni a magyarokkal. Telitalálat: 2 in 1! A Kedves Vezető most velük harcol, öklét rázza, és válogatott szitkokat szór: hangját kiereszti, szemeit forgatja, nyakán kidagadnak az erek.

Kegyelmi állapot ez a számára. Ne áruljátok el neki, hogy akárhány csatát megnyerhet, de háborút, egyet sem: a démonaival szemben vesztésre áll.

Bővebben ...

A New York Times után az Euronews is utánajárt a termőföldmutyinak Magyarországon

Részletek: Készült: 2020. január 18. szombat, 21:21; Találatok: 2859

A gazdák közül van, aki belehalt a csalódásba, mások felszámolták a gazdaságukat, sokan legeltetés helyett egész éven át fedett karámban kénytelenek tartani a megmaradt állataikat – ezt tapasztaltuk novemberben, amikor négy évvel a föld nélkül maradt hortobágyi gazdákról szóló riportunk után az Euronews riporterével visszamentünk a helyszínre. A problémákat azóta sem sikerült orvosolni, a helyiek egyértelműen a földárverésekről szóló Ángyán-jelentésekben foglaltakat erősítik meg: nem a helyi gazdálkodók, hanem a jó politikai kapcsolatokkal bíró, sokszor a mezőgazdasággal még csak köszönőviszonyban sem lévő, a földterületektől gyakran távol élő, tehetős emberek jártak jól az állami termőföldek újraosztásával.

Az állami földbérletekkel kapcsolatos visszaélésekről korábban a nyilvánosság előtt, az Átlátszó 2015-ös riportjában is felszólaló gazdák közül van, aki ma már nem nyilatkozik a sajtónak, mivel szerinte annak idején emiatt kapott rendszeres adóhatósági ellenőrzéseket.

atlatszo.hu

Gazdaságaik felszámolására készülnek a legelők nélkül maradt, kisemmizett gazdák a Hortobágyon / 2015.12.23.
Korábban lincshangulatról, demonstrációkról írtak az újságok az igazságtalan hortobágyi földbérlet-osztás kapcsán. Mostanra a reménytelenség, kilátástalanság maradt, és az éhes állatok a föld nélkül maradt gazdáknál.

A nyilvánosságot – egyéb remélt megoldás híján – ma is vállaló, föld nélkül maradt hortobágyi gazdák azt mondják, hogy a helyzet 2015 óta még rosszabb lett, az általuk akkor a földbérletek újraosztása kapcsán kifogásolt igazságtalanságokra, szabálytalanságokra azóta sem kaptak jogorvoslatot. Nem tudnak semmit a területeket bérbe adó nemzeti park által korábban beígért ellenőrzésekről, a bérleti szerződések felülvizsgálatáról sem. Ezekről mi is feltettünk a kérdéseinket az agrártárcának és a Hortobágyi Nemzeti Parknak, de a válaszukat egy hónapja hiába várjuk.

Öt éve legeltetés nélkül, csak a fedett karámban tartja a 300 tehenét a 2015-ös riportunkban nyilatkozó egyik gazda, Bajkorné Tóth Erika. Ezt a gazdaságot 24 éven át – akkor még 170 hektáron, 500 marhával – az édesapja, a 2015-ben még az Átlátszónak is nyilatkozó Tóth József vezette a nemzeti parktól bérelt területen, de öt évvel ezelőtt, a földbérleti szerződések váratlan, és a korábbi bérlők által sok ponton kifogásolt felmondása után a férfi megbetegedett, és néhány hónappal később meghalt. A lánya folytatta a gazdálkodást a meglévő állatok miatt, és más megélhetés híján.

A több száz hektáros vegyszermentes gazdaság elpusztítását okolja Bolye Ferenc, a Kishantosi Ökológiai Mintagazdaság alapítójának haláláért az egykori ügyvezető kollégája, Ács Sándorné is. A perek egy részét elvesztették, de az igazságszolgáltatás is elismerte a pályáztatás általuk kifogásolt szabálytalanságait, és nem történt meg az ügyek kivizsgálása. Bolye Ferenc 2016-ban halt meg, miután az új bérlők birtokba vették a területeket és beszántották az ökogazdaság vetését.

Ráadásul ez a Balmazújváros melletti hortobágyi gazdaság korábban kétszer is kapott uniós támogatást korszerűsítésre, az így vállalt kötelezettségek miatt sem hagyhatták abba az állattartást még akkor sem, amikor a tanyájukat körülvevő legelők mind másokhoz kerültek. Pedig, mint a korábbi riportunkban is megírtuk, legelők nélkül nemcsak az azok után járó agrártámogatástól esik el a gazda, hanem így az állatok etetése is közel kétszer annyiba kerül, több milliós pluszköltséget eredményezve.

Bővebben ...

Egy házasság története

Részletek: Készült: 2020. január 17. péntek, 18:44; Találatok: 2252

ovm1 Az ifjú férjről, mielőtt a frigy megköttetett volna, sok mindent beszélt a rokonság, hogy eléggé szabados a múltja, fékezhetetlen és zabolázhatatlan, voltak olyan hangok, hogy hazudós, istentelen, s ne adj Isten, hozományvadász is. Őszintén szólva volt alapja a híreszteléseknek, és a mélyen keresztény családban sokan rossz szemmel nézték, hogy régebben ilyen szabad szellemű társaságnak volt a hangadója a férjjelölt, szidtak mindenkit, minden tekintélyt, szemberöhögték a hagyományokat, de volt ennél is rosszabb.

A leendő apósnak névtelenül érkezett egy videókazetta, amelyen a családba bebocsátást kérő ifjú nagy hangon kijelentette, hogy térdre csuhások, és egyéb kellemetlen dolgok is kiderültek róla. Például, hogy ifjúkommunista volt, meg esetleg besúgó. Amit látott, azt az ifjúság bolondságának tartotta a jámbor – és a jelek szerint – ostoba apósjelölt, aminek meg csak a hírét hallotta, azt az irigy rokonság áskálódásának vélte, így áldását adta a házasságra. A fiatalember tagja lett hát a nagy hagyományú, tiszteletre méltó, kissé avas szagú és ütődött családnak.

Úgy tűnt, hogy szereti a lányt, régi énjét mintha odahagyta volna, megborotválkozott és öltönyben járt, igaz, késsel-villával enni még mindig nem tudott, sőt, azt a rossz szokását is megőrizte, hogy azt hitte, mindent mindenkinél jobban tud, így tele szájjal ordibált a családi ebédeken, de úgy vélték, majd csak levetkőzi ezt az énjét, de tévedtek. Mégis elnézték, mert úgy tűnt, a felesége szereti, és a család, de legfőképp az após volt annyira ostoba, hogy ezt fontosnak tartsa. Tévedett.

Egyszer csak kezdtek eltünedezni a családi ezüst darabjai, s miközben a vő buzgón vetette a keresztet, a személyzetre fogta a lopásokat, látták, ahogyan belerúg egy koldusba, meghízott és lompos lett, kezdte átvenni az irányítást a vacsoraasztalnál egészen furcsa nézetekkel. Látszott rajta, hogy iszik, de ezt még a felesége is titkolta, ahogyan, amikor egy monoklival jelent meg a család előtt, akkor is azt mondta, megbotlott, pedig mindenki sejtette, hogy veri az ura.

Senki nem tudta, hogyan, senki nem tudta, mikor, de egyszer csak azt vették észre, hogy kimaradozik, a hírek szerint sötét alakokkal találkozik, igaz, titkolni sem akarta. Sőt, meghívta volna a családi asztalhoz őket, de engedélyt erre nem kapott, így csak azért is egyre sűrűbben találkozott velük. Mind kétesebb figurák társaságában mutatkozott, átvette a habitusukat, a szófordulataikat, és azt kezdte követelni, hogy a család is tegye ezt vele együtt, és senki nem tudta, honnan vette a bátorságot ehhez.

Innen látszott, hogy ez a család már nem tud mit kezdeni vele, de, hogy látványosan elzavarják, nem volt sem bátorságuk, sem erejük, meg a lány boldogságára is gondoltak, aki a jelek szerint még mindig nem ábrándult ki belőle, amit senki nem is értett. Pedig már kurvázott az ura, a hírek szerint rablóbanda élére állt, és azt hirdette, ő az igazi keresztény, ezeket pedig lekommunistázta, hitetlenezte, miközben a családi ezüst teljesen elfogyott. Mégis, valami rossz szemérem miatt tűrték.

Bővebben ...

Orbán célja: színlelni boldog Magyarországot

Részletek: Készült: 2020. január 16. csütörtök, 23:57; Találatok: 2122

ovm_eu Egyre több bírálat éri – belülről is – az Európai Uniót a szervezet lassúsága, a bürokrácia elhatalmasodása miatt. Jó, persze a szövetség alapvetően az egységes elvek elfogadásán és betartásán alapszik, és azzal számolt, hogy ezt a tagországok komolyan is veszik. Egy darabig ez így is volt, noha a görögök például már a kezdetektől következetesen átverték az uniót; meg is lett a következmény – a görögökre nézve.

Magyarország alapvetően igyekezett jó tanuló lenni. Még az Orbán Viktor vezette kormány is. Egészen addig, amíg a miniszterelnök rá nem jött arra, hogy ezek az európai elvek útját állják az ő belpolitikai terveinek, s hogy lényegében semmilyen következménnyel nem jár, ha ezeket az elveket ő bátran félretolja. Éppen az unió lassúsága, túlszabályozottsága miatt, úgy sem tudnak ellene semmit tenni. Természetesen a problémákat itthon, a magyar társadalomnak kellene elsősorban megoldani, ám a sorozatos kétharmados parlamenti fölény jogot biztosított a Fidesznek arra, hogy látszólag törvényesnek mutassa lépéseit. Így lett új alkotmány – alaptörvény –, annak módosításai, az egyénre szabott jogszabályok, az intézmények kiüresítése, illetve fideszesítése.

A magyar embereket láthatóan felkészületlenül érte a hatalom gátlástalan kiterjesztése. A többség ráadásul úgy érezte – érzi –, hogy az egyéni boldogulását mindez nem zavarja, neki állampolgárként nincs vele dolga, és ha saját egyéni életét nem befolyásolja, sőt, a kedvező gazdasági környezet miatt, még a jövedelme is nő, akkor nyugodtan hátat fordíthat a kormány praktikáinak. A lebénult ellenzék a saját térfélen elfoglalt pozíció erősítésével volt inkább elfoglalva, és noha pontosan látta, mi történik, nem tudott, akart ellene semmit tenni. A szeparált mozgások, tiltakozások sehova sem vitték, képtelen volt megingatni a hatalom stabilitását, önkényes cselekvéseit, a parlament egyoldalú működését, a fékek és ellensúlyok beillesztését a Fidesz rendszerébe.

Mindazok, akik nyitott szemmel jártak – látva az ellenzék politikai tehetetlenségét –, az uniótól reméltek segítséget, csakhogy az onnan nem jött, nem jöhetett meg. Hiába indítottak eljárásokat a magyar jogállamiság lebontása miatt, hiába léptek fel az uniós pénzek célzott, korrupt elköltése ellen, az Orbán-vezette kormány fittyet hányt ezekre, pontosan a szövetség nehézkességét kihasználta. Állandó retorikai háborúval hárították el a bírálatokat, folyamatosan cáfolva azok igazságtartalmát, Soros-ügynökként, bevándorlás-pártiként feltüntetve mindazokat, akik kritikát fogalmaztak meg. Lett légyen ez európai politikus, civil, megszeppent kisdiákként fogadta a bírálatokat, hogy nyugodtan használhatja ugyanazokat a paneleket, amelyeket itthon, bátran – mondjuk ki, Molnár Csaba DK-s képviselő után szabadon – hazudhat, állíthat valótlant, annak nem lesznek közvetlen következményei. És ezt teszi most is a Fidesz 0 delegáltjain keresztül –, amikor már maga az Európai Parlament is kezdi megelégelni ezt a politikát, taktikát, amikor már maguk a – most éppen Strasbourgban ülésező – delegáltak is abban érdekeltek, hogy felgyorsítsák azokat a folyamatokat, amelyek visszatérítik a jogállamiság útjáról letért tagállamokat.

Bővebben ...

További cikkeink...

195. oldal / 472