- Részletek
-
Készült: 2019. október 24. csütörtök, 16:33
-
Találatok: 1663
“A 2019. augusztus 3. napján megjelent „Jogerős: nem híresztelt valótlanságot a Délmagyar Ujhelyiről” című cikkünkben a Délmagyar alapján valótlanul híreszteltük, hogy a Szegedi Ítélőtábla jogerős ítélete szerint a Délmagyarország nem híresztelt valótlanságot Ujhelyi István szocialista politikusról.” – Ezt az elképesztő csodát a szegedma.hu hasábjain lehetett olvasni, ami amellett, hogy logikai feladvány, ugyanakkor sajtótörténeti kuriózum és filozófiai gyöngyszem is egyben, s így együtt a NER képe és mása.
Sőt, hogy fokozzam a várakozásokat, mielőtt a leplet lerántanám a nagy titokról, annyit is megjegyzek, hogy ugyanakkor erősen hajaz Sheldon (Agymenők) frappáns meglátására is, hogy Leonard a randi előtti izgalmában mit gondol arról, hogy Penny mit gondol róla: “Azt hiszed, hogy azt hiszi, hogy azt hiszed, hogy azt hiszi, de nem hiszi.” – És már helyben is vagyunk, ez itt a dialektika, a tagadás tagadásának izgalmas világa, ugyanakkor a magyar sajtójogé, így egyben az egész magyar kurvaéleté (by: Gyurcsány).
De nem cukkolódok tovább, hagyom, hogy meglátszódjék az igazság varangya (ez is Sheldon). Az van, kedveseim, ott kezdődött minden, hogy a KESMA kebelébe tartozó Délmagyarország hazudott egyszer, mégpedig Ujhelyiről hazudott. Aztán hazudott még egyszer, amikor helyreigazításra kötelezték, és azt hazudta, hogy nem hazudott. A szegedma.hu ezt átvette, így ő is hazudott a hazugság hazugságáról, ezért szívja a csöcsöt, és helyreigazít. Nem tanulta meg a leckét, miszerint KESMA lapnak akkor sem hiszünk, ha kérdez, sőt, immár akkor sem, ha egyáltalán levegőt vesz.
Ugyanakkor arra a sajátosságra is figyelmeztet, miként bánik a jog a szegény újságíróval is, aki igazat akar írni. A kóros hazudozóknak ez mindegy, ők apróságokkal nem foglalkoznak, ámde gondoljunk bele abba a visszásságba, ha egy sajtótájékoztatón X azt mondja, hogy Y tolvaj, és az újság leírja, hogy X ezt mondta, akkor is az újság a hibás, ha Y mégsem tolvaj. Jól mondta Kövér elvtárs, hogy nagyobb is a sajtószabadság, mint kellene, egyáltalán az írást kellene betiltani, igyon a magyar, ne olvasgasson.
Már, ha tud, de ez másfelé vezet. Nekünk itt van a dialektika, mint a valóság megismerésének módozata, de még ez sem biztos, hogy elég, ezzel sem tudjuk kideríteni, hogy az ilyen Délmagyarországok, és pláne Origók és M1 Híradók mikor mondanak igazat, amikor majdnem sohasem. Így voltaképp benne rejlene a valóság, egyszerűen csak a szöges ellentétét kellene valóságosnak tudni, mint amit állítanak, és meg is lenne az igaz, de ez sem ilyen egyszerű.
Mert elhelyezhetnek benne valóságmorzsákat, és borul is az egész rendszer, így nem marad más, mint a pőre hit, amit viszont Penny fogalmazott meg (Agymenők), amikor már a férje volt Leonard, aki rájött arra, hogy a felesége a kocka játékait módszeresen tünteti el. Barátai hívták fel Leonard figyelmét minderre, s amikor ő kérdőre vonta a feleségét, frappánsan lett helyre téve: “Te jobban hiszel a barátodnak, a barátod feleségének és a saját szemednek, mint nekem?”
Ez annyira ütős érv volt, hogy Leonard elgondolkozott erősen, pedig kísérleti fizikus. A Délmagyar és a szegedma.hu olvasói meg nem feltétlenül azok, az M1 nézői sem igazán, így elképzelhető, mit hisznek a valóságról, ami ilyen furmányokkal és kormányzati szándékkal, sajtótörvénnyel rejtve marad előttük.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2019. október 23. szerda, 21:58
-
Találatok: 1882
Jó éjszakát kívánok! Mindenkinek.
A művelt típusú magyar miniszterelnök holnap a Zeneakadémiára zárkózik be híveivel, ott mond az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából ünnepi beszédet. A minden magyarok és nem magyarok – türkök, kipcsakok – kormányfője, a zenei műveltségű Orbán Viktor nem mer kimenni közterületre. Vagy csak az lehet a baj, hogy az esti órákban már kicsit hűvösödik, az átmeneti kabátja pedig tisztítóban van. Ráfázna. Így nem tud elegánsan, tisztességesen és ünnepien megjelenni az emberek előtt.
Van még egy másik ok is: a magyar miniszterelnök be van szarva. Fél az emberektől. Harmadik ok pedig az lehet, hogy mára kisajátította a Fidesz magának ötvenhatot. Különösen Schmidt Mária állami történelemhamisító kezdeményezésére: összekeverte a Dózsa-féle parasztlázadást és Dózsa László ötvenhatos hőst meg színész urat. Utóbbit ki is plakátoltatta a 2000-ben elhunyt Pruck Pál helyett. Lőtt, nem talált, Máriánk! Mert ért hozzá. Ehhez is. Orbán ünnepelt már az Operaházban 2012-ben: akkor a Magyar Alkotmány helyett a maguk kreálta új Alaptörvényen örömködött. Olyan jól sikerült neki, hogy nem találta a főbejáratot, és egy hátsó ajtón inalt el az Operaház előtti tüntetők elől. Hősiesen, nagy bátran.
Én egyáltalán nem bánom, hogy a magyar miniszterelnök nagyon szereti a zenét, úgy hallottam, különös élvezettel hallgatja Rossini: Tolvaj szarka nyitányát. Ezzel nyugodtan lehet indítani a zeneakadémiai összesimulást. Az nagy pofátlanság lenne, ha felcsendülne a maszek állami ünnepségükön Beethoven Egmont-nyitánya – az ötvenhatban legtöbbször felcsendült, kultikussá vált zenemű. Na-gyon-na-gyon mél-tat-la-nok lettek rá a Fidesz-maffia tagjai. A zeneszerző zseni süket volt, mégis zseniális műveket komponált. A NER-urak pedig olyan alkalmi süketek, hogy csak azt hallják meg, ami nekik tetszik, amiből hasznuk van és amivel gyalázzák az országot. Ezek nem zsenik, hanem korrupt tolvajok. A szabadság, a demokrácia megcsúfolói. Nemzethy színbe öltözködő félnótások.
Azért van abban valami ördögi pikánsság, hogy az örökké háborúzni kész Nagy Magyar Vezér még ellenség nélkül is megfutamodik saját országában a nép elől. Az ötvenhatos szabadságharcosokat úgy ünnepli 2019 szabadságharcosa, hogy elbújik, mint az egynapos, gyáva baka. Hazugsággal nem lehet demokratikus csatát nyerni. Hiába viszik utána piti kis fegyverhordozói a muníciót, rettentően félnek a tüzes istennyilától. Ha az lecsap…
Semmi gond, megoldjuk mi a holnapi napunkat is. Egyébként is beteg ember csak beteg dolgokkal bír elboldogulni. Azt nem tudom, hogy Borkai Zsolt szexbáró, lepedő harcost meghívta-e a miniszterelnök a nagy bulira – tiszteletbeli fideszesként, függetlenül az elmúlt hetek eseményeitől. Kipihenni magát, mert annyira kimerült az élvezetekben, hogy még a szeretett Győrben sem bír ünnepi beszédet mondani. Nincs vele nagy baj, megmondta a T. Házban Orbán:
– Beteg dolognak tartom, hogy ha valaki saját maga készít vagy a jelenlévőkkel készíttet felvételt a saját maga szexuális életéről. Az egy beteg dolog.
Győriek. Veres András megyés püspök nem kommentálja a Borkai-ügyetÉrtem én: közpénzen hat ringyombongyommal orgiázni teljesen természetes egy családapától, férjtől – jól hat a győri polgármester egészségére a keresztény viselkedés. A Magyar Katolikus Püspöki Karnak sem volt kifogása ez ellen. A hvg.hu megkérdezte, hogy mit gondolnak a győri polgármester, Borkai Zsolt körül gyűrűző szex- és korrupciós botrányról. Veres András győri megyés püspök, válaszában az tükröződik, hogy semmit.
“Köszönjük megkeresését, a témát azonban nem kívánjuk kommentálni.”
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2019. október 22. kedd, 23:42
-
Találatok: 2093
Olyan ábrázattal óhajtotta kitépni Hadházy kezéből az őt ekéző táblát Orbán miniszterügynök tegnap, mint egy dagadt óvodás a középső csoportból, aki a műanyag dömperjéért harcol, vagy a vödréért a homokozóban. Ez a kép Magyarország maga, a tükre, lenyomata, karikatúrája és tragédiája egyben. Orbán miniszterügynök aztán a szuszogós küzdelem után azt nyilatkozta, hogy nem ülnek fel mindenféle provokációknak. Dehogynem. Nemzeti lobogóval takarják el a nemzeti mocskot a nemzeti parlamentben. És még nemzeti is, ezt se feledjük.
Orbán miniszterügynök idegzete cafatokban laffog, ép ésszel föl nem fogható, erkölcsileg meg nem magyarázható, az ország érdekeivel szöges ellentétben álló döntéseket hoz, és retteg. Távoli sztyeppéken, ismeretlen és értelmezhetetlen emberek előtt kipcsakozik, itthon a nemzeti ünnepen nem mer a nyilvánosság elé állni, zárt körben beszél, most már teljesen mindegy, hogy mit. Méltósága, ha volt valaha egyáltalán, elillant, becsülete, ha ismert ilyet valamikor, elpárolgott, méltatlanná vált a hivatalra, amihez oly görcsösen ragaszkodik.
Indokolatlan a létezése, káros az országnak, a pártjának, a szerencsétlen családjának, már csak a baj van vele, mint az inkontinenciás, jellemtelen és rikácsoló nagypapával. Orbán miniszterügynök kiesett az időből, valahol a feudalizmus, fasizmus, kommunizmus és inkvizíció elegye fölött lebeg, nem csoda, hogy a pártját ki akarják vágni a Néppártból, de hová mennie már nincs. Pár emberrel – ilyen Salvini félékkel – közösen éltetik egymást, te rohadt nagy vagy én is az vagyok? – alapon, ami még cirkusznak is unalmas, a türköknek elmegy, de nekik is csak szódával.
A Zeneakadémián lesz beszéd holnap, kiválasztott, gondosan megszűrt, ellenőrzött, átvilágított és lefizetett közönség előtt. Orbán miniszterügynök is tudja, a közönség is tudja, mindenki tisztában van vele, hogy ez színjáték, egy szaros lufi, amely bármikor kilukadhat a hermetikusan lezárt falakon kívül, mint az tegnap is kiderült. Egy nappal előtte mondta a miniszterügynök minisztere, bizonyos Gulyás Gergely, hogy az európai kereszténység és az európai demokrácia nehéz időket él. Csak rá kell nézni Orbán miniszterügynökre, és látható, Gulyás miniszternek ezúttal lehet, igaza van.
A baj pedig ők, Orbán miniszterügynökkel az élen. Gulyás miniszter és a hasonszőrűek lesznek ott a Zeneakadémián, ahol majd kórusban üvöltik a kereszténységet az iszlám, Erdogan és a szíriai vérengzés jóváhagyólagos támogatásával, hogy szakadnának bele. Ilyenek beszélnek nekünk, és, ha megnézzük Gulyás miniszter nehéz idős panaszkodásával párhuzamosan kifejtett nézeteit, ami ezeknek az eszmei alapja, meglátjuk, alsó hangon is fél év zárt osztály járna azért, ami miatt dicsőséget várnak, és tiszteletet.
“
A kereszténység kultúrája az igazság keresésének és kimondásának kultúrája.” – Mondta még Gulyás miniszter, és nekünk eszünkbe jut a kép, midőn Orbán miniszterügynök cibálja azt a nyüves táblát, és hangosan fölnyerítünk a boldogságtól.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2019. október 22. kedd, 01:54
-
Találatok: 1616
Vélhetően lekerült egy időre a napirendről az, hogy a pávatáncos Orbán Viktor pártjának felfüggesztését a Néppárt feloldja. Annak ellenére, hogy az európai parlamenti választáson a szélsőjobboldal által elszenvedett vereség után Orbán visszatáncolt, és az Európai Néppárt is fátylat akart borítani a múltra, és feloldani a feszültséget. A három bölcs nevetséges kinevezése és “munkája” is inkább ezt célozta és Orbánnak jó esélye volt arra, hogy különösebb zaj nélkül a Fidesz visszanyerje teljesjogú tagságát.
Ez egy csapásra megváltozott, és nemcsak Manfred Weber bosszújától kell Orbánnak tartania, hanem attól is, hogy legnagyobb támogatóinál, a német kereszténydemokratáknál is elszakadt a cérna. Azzal, hogy Orbán a kurdok elleni inváziót, potenciális népirtást támogatta, annak reményében, hogy az újabb menekülthullámot indít el Európa felé, szembement az európai demokratikus államok által elfogadott közös nyilatkozatnak, az európai értékrendnek, és ezzel már Magyarország európai uniós tagságát is megkérdőjelezte.
“Magyarországnak meg kell tanulnia csapatban játszani. Magyarországnak el kell döntenie, hogy az EU valódi tagja akar-e lenni, és nem csak az EU pénzügyi támogatását akarja elfogadni, és hozzájárul-e ahhoz, hogy az EU erős legyen”
Orbán kiállt a török diktátor, személyes barátja, Erdogan mellett, amellyel a demokratikus országok mellől az illiberális diktatúrák oldalára állt. Ezzel egy potenciális népirtás mellé állt. Megakadályozta, hogy az Európai Unió elítélő nyilatkozatot adjon ki a török támadással szemben. Amikor a török támadás valódi indítéka és szándéka világossá vált, Orbán a közös nyilatkozatot akkor is akadályozta, és csak azt tette lehetővé, hogy az az EU Külügyi Főképviselőjének nyilatkozata legyen. Ez példátlan visszaélés az uniós joggal, és frontális szembefordulás Európával.
A CDU frakcióvezető helyettese a német közszolgálati televíziónak azt mondta, hogy ebben a helyzetben az EU elvárja, hogy
“Magyarország most világosan pozicionálja magát, játsszon csapatban, vagy döntenie kell arról, hogy elhagyja az Európai Uniót”.
Szijjártó Péter, aki a magyar diplomácia vezetőjének posztját bitorolja, a török támadás melletti kiállást azzal a hazugsággal indokolta, hogy ez magyar érdek, hogy ne legyen menekülthullám Európában. Csakhogy ennek az ellenkezője az igaz, mert a török támadás nyomán indultak meg százezrek, hogy elmeneküljenek a népirtás elől. Ha nem lesz hova menniük, és az életveszély tartós marad, könnyen megindulhatnak Európa felé, hogy végleges menedéket keresenek. Orbánnak, Trumpnak és Putyinnak ez a célja, hogy ezzel gyengítsék a liberális jogállamok pozícióját, és erősítsék a szélsőjobboldalt.
Orbánt még az sem izgatja, hogy a kurdok harcoltak az Iszlám Állam ellen, és a török offenzívának tömegesen esnek áldozatul keresztények is. Orbánt csak a liberális demokratikus Európa megdöntése érdekli.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2019. október 20. vasárnap, 18:51
-
Találatok: 1828
Karácsony, friss, ropogós főpolgármester tegnap kitűzte hivatalára a kurd zászlót, amivel – mint mondta – békepártiságát és a kurdok melletti kiállását szimbolizálta. Karácsony, friss, ropogós főpolgármester ezzel szembement a nemzeti érdekkel. Mert, mint emlékezhetünk, Erdogan öldöklése Szíriában az Szíjjártó külügyes szíves közlése szerint. Következésképp Karácsony főpolgármester hazaáruló. Hallatlan, pedig még meg sem melegedett a valaga a karosszékben.
Innen már csak egy lépés, hogy beteljesítse ördögi tervét, és migráncsokkal ültesse be a nemzeti emlékezés gödrét, és mecsetté tegye a bazilikát. Ja, nem, az az Orbán, aki iszlám iskolákat nyittat keresztény kultúránk közepén azzal az Erdogannal, aki háborús bűnöket követ el Szíriában, civileket gyilkol, hogy már százezren el is hagyták az otthonukat. Íme, a nemzeti érdek, hátha föltűnik egypár a határon, lehet visítani és Karácsony főpolgármesterre mutogatni, hogy na, ugye.
Hozza a migráncsokat. A prostisrácok is megírta tegnap, hogy míg Erdogan kaszabolja a terroristákat, ez a Karácsony élteti őket és a zászlajukat hurcolássza-limbálja ahelyett, hogy üldözött székely zászlókba burkolózna, az uniósat pedig fölgyújtaná, ahogyan az böcsületes magyar emberhez illik. Ebből is látszik, hogy ez a Karácsony nem magyar, idegen hatalmak zsoldjában áll, a tuggyukkikében. Ilyen is volt olvasható róla, pedig még egy hete sincs hivatalban.
Mégis elképesztő dolgai vannak, leállítja a kilakoltatásokat meg barátkozik. Hogyan lehet barátkozni a vérzivatarban, ezt nem lehet ép ésszel fölfogni. Meg október 23-át is meggyalázza, semmi fennkölt sóhajtozás, összevont szemöldök, Dózsa László 1942-, se Mariska és komcsik szidása, ruszkik hazazavarása és keresztény szabadság, hanem buli a városháza parkolójában a Quimbyvel. Buli, cseszmeg, hát milyen romlott lelkű liberális az ilyen? Meg kell a szívnek szakadni.
Mindemellett dicséretes dolgok ezek, az ember kezdi érezni a szabadság illatát, ami furcsa és veszélyes is egyben. Nincs meg benne a rend, a bakancsok csattogása, a talpak egymásra lépése, ami nélkül a NER-ember elveszettnek érzi magát, mintha ingoványon járna. Nem mondják meg neki, mikor kell tapsolni, és azt sem, kell-e épp kakálnia, a NER-ember így nem élhet, tenni fog ellene bizonyára. Már tegnap is sétáltak Salvinit éltetve, 23-án majd tojással dobálják meg Karácsonyt.
Volt már rá példa, Demszky is kapott a képibe, Göncz Árpád pedig nem tudott beszélni a füttyszótól. Erősek bírnak lenni a keresztények, ha sokan vannak, autókat is föl tudnak gyújtani, TV-székházat romba dönteni és más ilyen cukiságok. Egyáltalán, nehezen viselik a vereséget, mint ahogyan a választás óta eltelt héten is megmutatkozott, ott tesznek be a legyőzőjüknek, ahol csak tudnak. Képzelhetjük, mi lenne, mi lesz itt egy országgyűlési választási vereség után.
De az még odébb van, ha lesz egyáltalán, momentán ezzel a mostanival kell kezdeni valamit. Azt tapasztalhatni, hogy szerte az országban a hatalomhoz jutó ellenzék gesztusokat gyakorol és úriemberkedik a hétpróbás gazemberekkel. Ennek így kell lenni normális országban, ámde a miénk nem az. Azok, akik és ahol alkalmasint legyőzettek, Isten, ember és a Btk. minden törvényét megszegték, ráadásul kegyetlenül irtották az ellent, aki most békejobbot nyújt.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2019. október 19. szombat, 21:09
-
Találatok: 1915
Orbán Viktor muszlim-ellenes. Ezen a kijelentésen szerintem nem igazán lehet vitatkozni, talán még maga Orbán is elismerné, ha négyszemközt tennék fel neki a kérdést. Ehhez képest Erdogan egyik legjobb európai barátja éppen Orbán, aki szívességek tömkelegét teszi meg a török diktátornak. Az elmúlt napok észak-szíriai vérengzéseire a magyar vezetés áldását adta, amivel lejáratta egész Magyarországot. És igen, tudom: Szijjártó sem és Orbán sem Magyarország egyszemélyes képviselője, külföldön mégis úgy hoznak döntéseket és úgy nyilatkoznak, hogy azt állítják, ezt a magyar nép akarta. Hogy ez nem igaz? Orbánt eddig sem zavarta az, hogy mások nevében hazudik, vagy cselekszik; akár egy fél ország gondolkodásával teljesen ellentétes módon.
Lassan nem marad olyan nyugati ország, amely még jó kapcsolatot ápolna velünk. Ez pedig elsősorban nem az ő hibájuk, hanem a magyar diplomáciáé. Ugyan a németek boldogan kihasználják az olcsó magyar munkaerőt, de valódi diplomáciai kapcsolat a kormányzati melldöngetés ellenére aligha van a két ország között. Mint ahogy a Salvinihez fűzödő barátság sem hozta közelebb a két ország vezetését egymáshoz, pláne úgy nem, hogy Salvini elbukott, és ezzel vélhetően örökre eltűnik majd az olasz politikából. Macron nem egyszer nézte levegőnek Orbánt, ezért kapcsolatuk még csak érintőlegesnek sem nevezhető. Lehetne még sorolni azokat az országokat, amelyek semmibe veszik Orbán szabadságharcos retorikáját, azonban sok értelmét nem látom. Lássuk inkább azokat az országokat, amelyek jó kapcsolatot ápolnak a magyar vezetéssel.
Azerbajdzsán, Kazahsztán, Szerbia, Lengyelország, Törökország és Oroszország. Ezek közül egyik sem arról híres, hogy modern, jól működő demokrácia határozná meg a mindennapjait. Olyan országok ezek, amelyekkel jó diplomáciai kapcsolatot ápolni nem dicséret egyetlen ország számára sem. De a felsoroltak közül most maradjunk csak Törökországnál, amely katonai offenzívát indított a kurdokkal szemben. A támadást a világ legtöbb vezetője elítélte. Orbán Viktor természetesen nem, sőt, támogatásáról biztosította az egyébként hamarosan hazánkba látogató török diktátort. Erről már szokszor elmélkedtünk mi is, hiszen nem lehet a hír mellett némán elmenni. A kontinens szégyenévé váltunk, amikor Szijjártó Péter közreműködésével egyetlen országként vétóztuk meg a török offenzívát elítélő közös európai uniós állásfoglalást.
Ennek oka persze az volt, hogy Orbán Viktor jó viszonyt kíván fenntartani Erdogannal, ezért pedig kész szinte bármit beáldozni. Nagyrabcseülésünk jeléül pedig nem csak, hogy immár sokadszorra fogadjuk a diktátort Budapesten, hanem a kiszivárgott információk szerint már egy török iskolát is megnyitunk az országban. Ezzel persze alapvetően semmi probléma nem lenne – azt leszámítva, hogy ezen iskolák létrehozása Erdogan legnagyobb ellenfele, Fethullah Gülen ellen irányul – hiszen vannak kicsiny hazánkban német, vagy épp szerb iskolák is, azonban ez a lépés teljesen szembemegy a kormány retorikájával. Hogy miért mondom ezt?
Bővebben ...