Háború és béke
- Részletek
- Készült: 2021. január 27. szerda, 16:13
- Találatok: 2788
Azt mondja Lázár János, hogy háborúban nem lehet országot építeni. Nem lett napkeleti bölcs, nem látta be az épülő ház máris omlik dialektikáját, illetve nem merengett el az élet és halál egylényegűségén, hanem készül a választásokra. Mi mindannyian arra készülünk, és nem fogunk Lázár Jánosra szavazni, mert annyit is érünk. Vannak dolgok, amiket nem feled el az ember, és ez csak az egyik a sok közül. És, ha Lázár János azt mondja, háborúban nem lehet országot építeni, akkor számon fogjuk rajta kérni az elmúlt tíz évet, amikor háború volt, és ezek szerint az építkezés elmaradt.
Lázár János az elmúlt tíz év háborús viszonyainak tevékeny részese volt, olyan pedig nem létezik, hogy most letörölgeti vértől iszamos kezét, és mint az emberiség nagy barátja tér meg a nemzet kebelére, egyesítve az egyesíthetetlent. Az interjúban, ami vele született, bukolikus képet föst magáról, ahogyan lovakat tenyészt, és kastélyának napsütötte erkélyén mélázva jóságos uraságként temeti el a baltát meg a fokost, és nem zavarja majd, ha a jobbágyok szorgalmukból gyarapodnak. Lázár János elmegy a sunyiba, mert ugyanis az elmúlt tíz év háborúiból fakadóan ült bele a kastélyába. 
Manyika néni reggelente leértékelt száraz zsömlét visz a boltból, hogy híg cikóriába áztatva nyammogja el éhenhalás ellen. Ezen túl a füle lekonyul, sajog a bütyke és tegnap temette el az urát, aki a Covidba halt bele, és még csak vele sem lehetett az utolsó percekben, mert kihajították a kórházból. Mindezek ellenére bizakodva tekint a jövőbe – ha meg nem fagy –, mert mint szomszédjának a fülem hallatára előadta, nagy érdeklődéssel követi az új archeogenetikai-történeti kutatásokat. – Nem én hülyültem meg, hanem Kásler sámán, akinek ilyen delíriumai vannak.
Két idézet:
Békességet, vidámságot, több fényt és még több józan eszet kívánok mindenkinek! Kell az a rengeteg jó hír elviseléséhez. Úgy néz ki, hogy bekövetkezik az elkerülhetetlen. Sertéstelep-tulajdonos anyuka szeme fénye, Lajos tegnap este bejelentette: Debrecenben épül fel a magyar oltóanyaggyár. Aki tavaly májusban – amikor Kásler doktorprofesszor, az EMMI, Müller Cecília országos tisztifőorvos, valamint nyunyókafelelős pedig az Nemzeti Népegészségügyi Központ képviseletében együttműködési megállapodást írt alá Debreceni Egyetemmel oltóanyag-fejlesztésről és -ellátásról, illetve nemzeti oltóanyaggyár létrehozásáról – nem hitte, most már elhiheti a legokosabb Kósa Lajosnak. Aki Facebook-oldalán lelkendezte el tegnap este az örömhírt:
„Hogy a Fidesznek milyen húzásai lesznek még a választások előtt, az beláthatatlan. Elemi érdeke, hogy kormányon maradjon, ezért bármire képes. Hangsúlyozom: bármire, de nem biztos, hogy az elég lesz már. Mindenesetre látjuk, hogy az SZFE egész hallgatóságát minden lelkiismeret-furdalás nélkül, lehetetlen helyzetbe hozták, most kezüket mossák és sajnálkoznak. Van ennél alávalóbb?” – így fogalmazott Kovács Zoltán, az Élet és Irodalom főszerkesztője a Hírklikknek adott interjúban. Azt is elmondta: az ellenzéki összefogás időben jött létre, de elrontható…
Rendőrségünk, aki szolgál és véd minket – úgy is, mint migráncsok rohamai és dudálós gonosztevők ellen –, tegnap beszámolt egy hőstettéről, mikor is erős munka után elkaptak egy felettébb veszélyes, társadalmunk keresztényi épülésére módfelett ártalmas alakot, aki fűrészport akart lopni. Elfogták őtet, kicsikarták a beismerést, és elhatározták, hogy őrizetbe veszik. Egyenesen két zsák fűrészport akart lopni a haramia, már bekészítette a zsákmányt a babakocsijába, amivel fuvarozta volna el, de a tulajdonos megzavarta, így elinalt. Ezután hajkurászták őtet a rend éber őrei, és ártalmatlanították.
Társadalmi viták eldöntése nem a bíróság feladata – szögezte le szerdán az MTI-hez eljuttatott közleményében a Fővárosi Törvényszék a Jézust ábrázoló karikatúrával kapcsolatban.
Képzeljük el most a boldogtalan kormányhivatali csinovnyikot, akinek teljesítenie kell az elvárásokat. Az írott és íratlan, csak a levegőben reszkető parancsokat, hátán érezve a kartársak tekintetét, hogy vét-e valami apró hibát, ami kilóg a NER darutollas, ájtatos, tömjénszagú, sunyi világából, hogy kellően egymásra lépnek-e a talpai. Pokol lehet egy ilyen csinovnyik fejében, és így kerül eléje a besúgás a Meseország mindenkié című könyvről. Valamelyik házmester égető szükségét érezte a közérdekű bejelentésnek tisztességtelen kereskedelmi gyakorlattal vádolva meg a kiadót mert „az nincs feltüntetve, hogy a mesék a hagyományos nemi szerepektől eltérő viselkedésmintákat jelenítenek meg”.
Lehetne itt kajánkodni és kárörvendeni, hogy na, ugye, a kedves vezetőt nem hívták meg Biden bácsi beiktatására, de mást sem invitálnak, mert most ilyen helyzet van a Föld nevű bolygón. Más kérdés, ha másokat hívtak volna, ezt a mi elöljárónkat meg nem, akkor is az lenne, hogy direkt ő kérte így, mint a néppárti felfüggesztést is. Győzni ellene ugyanis nem lehet, mert fölborogatja a sakktáblán a bábukat, odaszarik, és kiadja a diadalmi jelentést. Orbán élete tudvalévőleg a permanens sikerek sorozata, nem áll meg előtte vírus, migráncs, libernyák, mindent eltapod, legyűr, egyszóval a győzelem folyamatos és örök, az élet pedig véget nem érő boldogság.