Százmilliárdos szalagátvágásokat hoz a kampány
- Részletek
- Készült: 2013. július 22. hétfő, 13:40
- Találatok: 1661
Csaknem százmilliárd forintnyi beruházás készül el jövőre a kampányidőszakban: történelmi belvárosok, fürdők, kastélyok újulnak meg, stadionok épülnek országszerte, jön a Magyarság Háza, sőt még talán a négyes metrót is átadják a választások előtt. És ha ez nem lenne elég, a csúcsra járatják majd az előző ciklusokhoz kötődő emberek pereit és a rezsicsökkentést is.
Megpróbáltuk összegyűjteni, várhatóan milyen friss eredményekkel, beruházásokkal és milyen napirenden tartott ügyekkel kampányolhat majd a kormány 2014-ben. Nem kell sokat keresgélni a hírek között, hogy olyan beruházásokat találjunk, amelyek éppen 2014 tavaszára, a választásokra lesznek készen. Budapestre például valószínűleg rá sem ismerne a voksolások napján az, aki legutóbb mondjuk fél évvel azelőtt járt a fővárosban, és valószínűleg egy nap nem is lenne elég neki, hogy mindent megnézzen.
Egy új tulajdonosi körnek játszhatja át a Takarékbankot a kormány - erre utal a szektor szereplői és pénzügyi szakértők szerint, hogy a Magyar Fejlesztési Bank takarékbanki részvényt adott egy kft.-nek, melynek vezetője Vojnits Tamás, a takarékszövetkezetek átszervezéséért felelős kormánybiztos.
Bajnai Gordon a honlapján reagált az Orbán Viktorral készült The Wall Street Journal-interjúra, mely szerinte "hemzseg a hazugságoktól és az alkalmatlanságát bizonyító tévedésektől". Az Együtt 2014 vezetője összegyűjtötte az interjúban elhangzott "hét legnagyobb hazugságot".
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 451,17 pontos, 2,32 százalékos csökkenéssel, 18.969,33 ponton zárt csütörtökön. A budapesti részvénypiac forgalma 23,4 milliárd forint volt.
Brutálisan emelkedett az elmúlt években néhány önkormányzati adóból származó bevétel. A visszazuhant iparűzési adót a jelek szerint a lakosságon szedik be a helyhatóságok. Az elmúlt években érdekesen alakultak az önkormányzatok saját adóbevételei. Összességében nincs nagy meglepetés, a teljes adóbevétel ugyanis 2010−2012-ben szerényen, öt százalékkal emelkedett. A részletesebb adatok azonban már sokkal árnyaltabbak − illetékbevételekkel, illetve visszaosztott szja-val nem foglalkozunk, kizárólag a helyi adókkal. Az iparűzési adóból származik a legtöbb bevétel, ez tavaly 446 milliárd forint volt, ami szinte megegyezik a 2010-es adattal, tízmilliárd forinttal elmarad ugyanakkor a 2011-es bevételtől. A számok mögött sajnos nincs nagy meglepetés, a társaságok, akárcsak a társasági adó esetében, a válság előtti évekhez képest jóval kisebb befizetést produkáltak. Az iparűzési adó esetében a legjobb években a 600 milliárd forintot közelítette a bevétel.
2012. október 2-án 238 igen szavazattal fogadta el az országgyűlés azt a törvényjavaslatot, amely a pénznyerő automaták teljes betiltásáról gondoskodott. A kivételes sürgős eljárással tárgyalt tervezetet Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár azzal indokolta, hogy az eddigi szigorítások (korábban jelentősen emelték a játékadót) csak részben voltak hatásosak: a leghátrányosabb helyzetben élők egy része még mindig a pénznyerő automatákba dobálja a pénzét. Sőt, Lázár János kifejezte saját és a kormánypárt aggályait a szerencsejátékkal szemben mondván, ez ellentétes „a mi politikai családunk krédójával".
/ Kate Beckett
Ellenség nélküli csatát nyert meg Matolcsy György jegybankelnök. Három és fél év után kipaterolta végre az országból "azt a hárombetűs intézményt" (IMF), amely amúgy sem tervezett további jelenlétet. Egy friss közvélemény-kutatás szerint épp a Valutaalaptól kell a legjobban védeni Magyarországot. Matolcsy György levelét megírta, amelyben nagy tisztelettel ugyan, de jelezte a Nemzetközi Valutaalapnak: többé nincs szükség arra, hogy budapesti irodát tartsanak fenn. A jegybankelnök még azt is belóbálta, hogy a 2008-ban felvett hitelt előtörleszti a magyar állam, csak az IMF tűnjön el az országból. A levélben nincs semmi rendkívüli, bár egy igencsak megkésett teljesítése ez egy értelmetlen választási ígéretnek. A kormány, élén Orbán Viktor miniszterelnökkel és Matolcsyval, mint gazdasági miniszter, már 2010 óta szabadságharcuk legfőbb ellenségeként az IMF-et jelölte meg.
A magyar jobboldal sikerének záloga az ostobaság. Szerencsére gyógyítható, erkölcstan helyett állampolgári ismeretekkel.
Nyomorúságos képet mutat az európai politikai elit, de Orbán és a cseh Zeman kiemelkedik a képből – írja kommentárjában a Die Presse, hangsúlyozva, sírnivaló, hogy milyen emberek mennek ma politikusnak és milyeneket választanak is meg.