Helytelenkedem, hazát árulok
- Részletek
- Készült: 2013. június 08. szombat, 17:17
- Találatok: 1324
Az egyik hírportálon, a dunai árvízhelyzettel kapcsolatos cikk alatt a minap a következő (tipikusan “jobber”) kommentet olvastam: “Az Egész (sic!) Országot fenyegető katasztrófahelyzetben nincs, nem lehet helye a politizálásnak! Azok, akik ezt az Elemi Csapást IS a Miniszterelnök Úr és az Ország bírálatára, becsmérlésére használják fel ahelyett, hogy példát véve a Miniszterelnök Úrról saját testi épségük és életük kockáztatásával az első sorokban kűzdenének a gátakon, egyszerűen HAZAÁRULÓK! Becsületes magyar ember most csak azt mondhatja, hogy ‘Köszönjük Miniszterelnök Úr! Köszönjük Dr. Orbán Viktor!’” (Szöveghű idézet, a “sic!” betoldás tőlem!)
Nos, ha már “Jobberkém” szerint egy bármiféle katasztrófahelyzetet politikai célokra felhasználni helytelen sőt, egyenlő a hazaárulással, akkor én most biza’ helytelenkedni és hazát árulni fogok! Sőt, mindezeken túl még a “Mifajtánktól” (© Morvay Krisztina, a “Náci Barbie”) abszolajte megszokott “kettős mércét” is használni fogom. Utóbbit pediglen úgy, hogy az azonos körülmények között elkövetett hasonló (propaganda)tevékenységek között nem fogok különbséget tenni annak alapján, hogy az illető “bűnöző” a politikai paletta jelenleg aktuális színösszeállítása szerint a “nemzeti“, avagy a “nemzetellenes” szegmenshez tartozik-e!
Elkerülheti az átmenő forgalom Alcsútdobozt és Felcsútat a jövőben – ez derül ki az országos területrendezési terv legújabb, decemberre elkészült változatából. A Belügyminisztérium területrendezési és településügyi főosztálya megbízásából elkészített módosító javaslatban a Székesfehérvárt az 1-es úttal Felcsút felett összekötő 811. számú főút nyomvonala az új tervezet szerint Zámoly irányába kerül, majd Csákváron át Felcsút külső érintésével vezet Óbarokra, ahol beletorkollik az M1-es főútba. Az új nyomvonal tehát nem megy át Lovasberényen, Vértesacsán, Alcsútdobozon és Felcsúton. Vagyis a másodrendű főút alcsúti-felcsúti szakasza a terv szerint „lecsúszik” az összekötő utak kategóriájába – így mentesítve a miniszterelnök szűkebb pátriáját a jövőben a jelentősebb autóterheléstől.
A 2010-ben elfogadott médiatörvény teljesen átalakította a közmédia működési, intézményi és személyi feltételeit. Egyrészt a médiatörvény rendelkezéseinek megfelelően központosították a tartalomgyártást: az addig függetlenül, különálló társaságokban működő intézményeket ugyan megtartották, de a közszolgálati rádió, televízió és a Duna TV számára egy központi szervezet, a Médiaszolgáltató és Vagyonkezelő Alap szolgáltatja a híreket. A közszolgálati intézmények ugyan papíron a megrendelői az Alapnak, a valóságban azonban a központi tartalomgyárnak van a legnagyobb befolyása arra, hogy milyen tartalommal jelentkezik a közmédia, így a központi ellenőrzés is könnyebbé vált. Az intézményi feltételek átalakítása mellett a közmédia vezetőségét is teljesen lecserélte a kormányzat, amely többnyire a jobboldali médiából érkező, a kormánypárthoz lojális vezetőket nevezett ki a médiumok élére, és a több hullámban zajló elbocsátások során arra törekedtek, hogy a politkailag hűséges munkatársak kerüljenek a kulcspozíciókba.
Orbán Viktor legutóbbi kísérleti videóetűdjében ismét az emberi létezés legalapvetőbb kérdéseire keresi a választ. Meddig mehet el az egyén? Hol van a közösségből kiváló emberi akarat határa? Van-e a lineáris létezésnek végpontja? És ha van, akkor a létezés végességén túl hol kezdődik a semmi vagy az ismeretlen valami? A cselekmény kezdetén a látszólagos harmónia illúziója szinte tökéletes, viszkető feszültség, a hitchcock suspense fokozatosan kúszik be a néző bőre alá. Ezt szinte észrevétlen, virtuóz filmnyelvi eszközökkel éri el az alkotás. Például úgy, hogy a szereplők arcai egészen a film geometriai közepéig szinte teljesen láthatatlanok (csak a Tarkovszkijt pimaszul idéző tükröződés engedi sejtetni, hogy ki is ülhet a volánnál). Egy akaratos ismeretlen vezet minket, nézőket az ismeretlenbe.
A Társaság a Szabadságjogokért jogi képviseletével hat szervezet, köztük az [origo] pert indít a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. ellen a trafik-pályázatok nyilvánosságáért.
A pozitivista szemlélet a legfontosabb kormánykörökben: a nemzetgazdasági minisztérium számára nem jelent nehézséget, hogy pozitív hírként tálalja a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb jelentését, amely szerint a ki- és behozatal egyaránt visszaesett a tavalyi év azonos időszakához képest. A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatsora szerint "2013 harmadik hónapjában a kivitel és a behozatal volumene 0,9, illetve 3,2%-kal volt alacsonyabb a tavaly márciusi szintnél. A külkereskedelmi forgalom volumene az első negyedévben az előző évhez képest nem változott. A kivitel értéke az év első három hónapjában 5891 milliárd forint (19,9 milliárd euró), a behozatalé 5367 milliárd forint (18,2 milliárd euró) volt. A külkereskedelmi mérleg aktívuma 524 milliárd forintot (1,7 milliárd eurót) tett ki, 29 milliárd forinttal (51 millió euróval) többet, mint 2012 azonos időszakában."
A hiányt leszorító erőszakos intézkedésekkel az Orbán-kormány föláldozta a magyar gazdaság növekedési képességét - magyarázza Békesi László, hogy milyen árat fizetünk azért, hogy az ország kikerülhet a túlzottdeficit-eljárás alól. Az egykori pénzügyminiszter szerint most ugyan dübörög a kormányzati sikerpropaganda, de a növekvő terheket a jövőben meg kell fizetni, vagyis elmaradnak beruházások, nem fog nőni a kapacitás és a foglalkoztatottság, rosszabbodni fog a szolgáltatások színvonala. - Mi az ára annak, hogy 9 év után kikerült az ország a túlzottdeficit-eljárás alól? - Pontosítanék, az Európai Bizottság (EB) azt javasolja az Ecofinnek, hogy kerüljünk ki, vagyis ez még nem történt meg. A pénzügyminiszterek tanácsa június 22-én dönt, de nyilvánvaló: ez lesz a végleges döntés. Inkább az a kérdés, hogy ez valójában milyen eredmény.
A csapból is a Hibbant folyik. - Hogy egyházának tagjai ünneplik az ő Moon tiszteletesüket, ez még csak rendben is lenne, de a cikkek túlnyomó része, melyekben megemlékeznek a Nagy Születésnapról, ájult szemforgatással rója a tiszteletköröket a gátlástalanság és agresszív erőszakosság oltára előtt, melynek tetején guggolva éppen a magyar demokráciát és a jogállamot tiszteli oldalba a szociopata, aki évek, sőt évtizedek óta köpi le, hazudja szembe és lopja szét az országot. Hát igen, van a bűnnek és a pofátlanságnak egy olyan mértéke, mely már tiszteletet vív ki környezetéből - van olyan nő is, aki már olyan csúnya, hogy az már szép. De talán azért a sajtónak dolga lenne, hogy reálisan szembesítse a népet azzal, hogy kire is bízta a családi kasszát, a felesége tisztességét és a lánya szüzességét. / 
Elfogadhatatlannak tartja az alaptörvény negyedik módosítását a Velencei Bizottság jelentéstervezete, mely szerint a jogalkotó állandósította a magyar alkotmányos rendszer hibáit. A már elkészült, ám csak június közepén elfogadásra kerülő dokumentum csütörtökön véletlenül került ki a Velenc ei Bizottság honlapjára. - A Velencei Bizottság (VB) jelentéstervezete a negyedik magyar alaptörvény-módosításról vélhetően egy műszaki hiba folytán vált néhány órára elérhetővé tegnap a testület honlapján, ugyanis a szervezet csak a június 14-15-i közgyűlésén tárgyalja és fogadja majd el a dokumentumot - írja a Népszava, amelynek azonban sikerült letöltenie a szöveget. Az osztrák Christoph Grabenwarter, a német Wolfgang Hoffmann-Riem, a lengyel Hanna Suchocka, a finn Kaarlo Tuori és a belga Jan Velaers által készített, 34 oldalas, 7 fejezetes jelentés összesen 155 pontban fogalmazza meg kritikáit az alaptörvény legutóbbi módosításával, valamint a kialakult alkotmányos helyzettel kapcsolatban. 