- Részletek
-
Készült: 2014. június 10. kedd, 17:19
-
Találatok: 2199
Azért ehhez is kell tehetség – mármint, hogy ennyi szellemileg kihívásokkal küzdő politikust összeszedni ebben az árvalányhajas, pitypalattyos kis országban. Magam sem tudom, hogy miért ez jutott eszembe, amikor Balog Zoltán Lánchíd rádiónak adott interjújáról olvastam, valószínűleg tudat alatt kerestem valami pozitívumot, mellyel ellensúlyozni tudom Lámpásunk és Iránytűnk Tisza István szobrának leleplezésén elmondott veretes gondolatait.
De aztán rájöttem, hasonló a hasonlónak örül, így aztán nem volt nehéz dolga, amikor felfedezte Balog minisztert, aki orbánizmusból őstehetség, hiszen egy interjúban képes kétszerannyi baromságot összehordani, mint amennyit egy miniszterelnök egy szoborleleplezésen.
Pedig ott is lett volna mit leleplezni, jóllehet a Sztálin legjobb hagyományait követő szónok történelmi fejtegetései valóban szórakoztatóbbak voltak, mint a szikár tények.
Végtére is a Parlament előtt igazán célszerűbb az országot a világháborúba vivő vad, geszti bolondnak, a gyujtogató, csóvás embernek, az úrnak, magyarnak egyként rongynak szobrot állítani, mint a két világháború katonai és polgári áldozatainak és az állami közreműködéssel halálba küldött zsidók százezreinek.
Szóval a Mi Reménységünk is kitett magáért, és bár veleszületett szerénysége tiltotta, hogy a saját nevével fémjelezze, de meghirdette az új korszakot, mint mondá: Miért is ne következhetne a darabjaira hullott liberális korszak után egy felívelő és lelkesítő nemzeti korszak?”
Tényleg, miért is ne?
Jelzem, itt már bármely új korszak felívelő lesz, ami onnan, ahova jutottunk nem egy nagy kunszt, habár, mint jelenség arra emlékeztet, mint amikor a sült liba kitárja szárnyait a serpenyőben és felível, fel, a magas égre, hogy szakadna rá erre az idiótára, ugye…
Na, de vissza Balog miniszterre, aki világmegváltó terveivel szórakoztatta a Lánchíd Rádiónak a bölcsességek e tárházától elalélt hallgatóit.
A miniszter szerint a szociálpolitikának különbséget kell tennie a problémás családok és terheket hordani képesek között, ezért az új kormányban két külön államtitkárság foglalkozik majd a rászorulókkal és azokkal, akik "a vállukon viszik Magyarországot". Mint mondta: így a szociális és felzárkózásügyi államtitkárság gondoskodik az önhibájukon kívül vagy önhibájukból rászorulókról, köztük a fogyatékkal élőkről, a gyermekvédelmet igénylő gyerekekről és a cigányokról.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. június 08. vasárnap, 22:17
-
Találatok: 1853
Lassan egy éve a magyar gazdaság makroszámai azt jelzik: elindult a növekedési folyamat, magunk mögött hagytuk a válságot, működik a gazdaságpolitikai unortodoxia. Elemzők és szakemberek mégsem értékelik az eredményeket. Itt az újabb támadás Magyarország ellen?
Bár a kormányzat már egy éve arról beszél: hamarosan a hitelminősítőknek is észre kell venniük a magyar gazdaság vitathatatlan eredményeit, a várva várt felminősítés még mindig várat magára. Az ellenzékhez sorolt gazdasági elemzők és intézetek évek óta kiáltják a farkast, hamarosan bekövetkező összeomlást jósolva, ami évről évre elmarad.
Sőt, az alap makroadatok rendre cáfolni látszanak a jóslatokat: a tavalyi enyhe növekedés után idén már 2 százalék fölött lehet a GDP-bővülés, az infláció (amelyet a szegények adójaként szokás emlegetnek) eltűnt, a számok szerint csökken a munkanélküliség, nő a foglalkoztatottság, rohamtempóban gyarapodik az ipar, tartjuk a költségvetési hiányt. Mindezek ellenére a hazai és nemzetközi szervezetek, elemzők csak fanyalognak. Újabb összeesküvés? Védjük meg eredményeiket? Béke menetet a közgazdászok ellen?
Egy ország gazdasági folyamatai a valóságban sokkal bonyolultabbak, mintsem hogy pontos képet lehessen róluk festeni egy-két makroadat vagy sommás kijelentés segítségével. Ennek ellenére - elsősorban a sajtó hibájából, amely mindig a leegyszerűsítések felé húz - a polgárokban joggal alakulhatott ki ez a kép. Az unortodoxia rossz, a gazdaság gyengélkedik - kontra minden remek, száguld a naszád, mindenki minket irigyel.
Az igazság persze most is e két, szélső álláspont között található. A legfrissebb IMF, OECD és uniós elemzések is azt mutatják: Magyarország végleg a háta mögött hagyta a 2008-as és 2012-es válságokat. Örülünk. Abban azonban szintén egyhangú az elemzői konszenzus, hogy nem ideális módon, jó eszközök alkalmazásával másztunk ki a gödörből. Ilyenkor joggal vetődik fel a kérdés: számít-e, hogy éltük túl a nehézségeket, ha már megtettük. A gazdasági folyamatok - konjunktúra, válság, recesszió - szakaszolhatóak és nem kizárólag az időben visszafelé. A rövid- és hosszabb távú jóslatok múlhatatlanul fontosak ahhoz, hogy a szereplők - legyenek bár hatalmas vállalatok vagy egyszerű állampolgárok - megalapozott adatok és információk alapján alkothassák meg terveiket. Ezek hiányában könnyen kialakulhatnak olyan piaci disszonanciák - katasztrófák akár -, mint amit a devizahitelezés esetében is láthattunk.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. június 08. vasárnap, 20:06
-
Találatok: 1720
Még a Hidegháború idején létezett egy azóta feledésbe merült “tudományág”, melyet közkeletűen csak “Kremlinológiának” neveztek. Ennek “művelői” a szovjet párton és kormányon belüli mozgásokból (és pletykákból) igyekezték minél pontosabban megtippelni: kell-e, s ha igen milyen mérvű változásokra számítani a Birodalom ideológiájában, politikájában, stratégiájában, célkitűzéseiben. Nos, ez a “lógia” most ismét feltámadt … Magyarországon.
Nem is köll ezen csodálkozni, hiszen minden diktatúra jellemző sajátja, hogy a lehető legsűrűbb ködbe és homályba burkolja a döntéshozatali mechanizmust. Azt, hogy az uralt ország sorsát gyakorta milyen pitiáner intrikák, mocskos alkuk határozzák meg. Azt, hogy micsoda tehetségtelen, amorális gazemberek ücsörögnek a különböző főnöki posztokon. Ilyenkor meg ugyi nem marad más, mint a (gyakorta megalapozott) találgatás. Azt pediglen, hogy Magyarországon diktatúra van, csak a szépelgő hülyék és a sunyi rendszerszolgák tagadhatják.
Az egyik “kremlinológusunk” szerint, “rég nem látott hatalmi harc dúl” a Maffia-párton belül. A 444.hu oldalán publikáló “Véleményvezér” úgy véli, ez egyfajta “Proxy-háború” abban az értelemben, hogy az egymásnak feszülő párthatalmasságok nem nyíltan és személyesen (ezt nem engedhetik meg maguknak – lásd: Orbán!), hanem “csatlósaikon keresztül” vívják ütközeteiket. Ámde hogy kik is valójában eme összecsapás résztvevői, ki hová is tartozik, azt nagyon nehéz pontosan meghatározni … bár egyáltalán nem lehetetlen.
Az elénk táruló kép azt mutatja, hogy itt két “palotaháború” dúl. Az egyik a Maffia Gazdasági és Politikai szárnya között. Ennek harci kürtjét még maga Orbán szólaltatta meg a majd’ két esztendővel ezelőtt, Sárvárra kihelyezett, “szezon-nyitó” frakcióértekezleten. A Töpszli ekkor jelentette ki, hogy a kabinet az addigi “szakmairól”(?!) áttér a “politikai” kormányzásra, melynek legfőbb célja “a 2014-es választások megnyerése”. Ekkor már Lázár volt a miniszterelnökségi államtitkár (a “Szolnoki Klán” környékén sündörgő Varga Misu helyett), aki egyértelműen a Politikai brancshoz tartozik, s aki még azt is elérte, amit Vargának nem sikerült: az inkább a Gazdaságiakhoz tartozó Pintér kezéből kicsavarta a titkosszolgálatok felügyeletét.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. június 07. szombat, 23:08
-
Találatok: 1748
Nem változtatott a Fitch Magyarország adósosztályzatán. - A magyar közadósság-ráta a jelentős költségvetési konszolidációs erőfeszítések ellenére nem sokat változott az elmúlt években - állapította meg ma reggel kiadott elemzésében a Fitch Ratings. Így tehát maradtunk a befektetésre nem ajánlott kategóriában. Az elemzők nagyobb része felminősítést várt.
Igaz, a Fitch szerint a növekedési kilátásaink javulnak, 2,7 százalékra javították a magyar gazdaság idei növekedésére adott prognózist az eddigi 1,8 százalékról.
Problémás azonban az, hogy miből lesz a növekedés, valamint az, hogy mennyire lehet fenntartható. A Fitch szerint ugyanis a gyorsulás fő hajtóereje az állami szféra, és ez "kérdéseket vet fel" azzal kapcsolatban, hogy mennyire tartható fenn a folyamat.
A magánszektor aktivitásának erősödésére utaló jelek továbbra is bizonytalanok - teszik hozzá. Így pedig már az sem segít sokat, amennyire a monetáris intézkedések - köztük a Magyar Nemzeti Bank (MNB) növekedési hitelprogramja - élénkítik a gazdaságot.
A nemzetközi hitelminősítő arra is kitér, hogy a GDP-hez mért államadósság-ráta - amely 2013 végén a cég számításai szerint 79,2 százalék volt - hozzávetőleg a kétszerese a Fitch besorolási listáján a Magyarországéhoz hasonló, "BB/BBB" osztályzati sávban szereplő szuverén adósok mediánértékének.
A Fitch alapeseti előrejelzése szerint a magyar adósságráta középtávon folyamatos csökkenésnek indul, de az évtized végén is még várhatóan 70 százalék felett lesz.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. június 07. szombat, 03:09
-
Találatok: 2013
Miután Áder János államfő kinevezte a minisztereket, megalakult a harmadik Orbán-kormány. Ebből az alkalomból közöljük Jancsics Dávid korrupciókutató írását a hálózatos rendszerszintű korrupció elmúlt évekbeli kifejlődéséről, és hogy mindez miképp téríti el az állam intézményeit a normális működéstől. Profi szervezés, minimális lebukási esély, árulkodó jelek.
A Transparency International Magyarország már 2008-ban a Gyurcsány-kormány idején megkongatta a vészharangot az állami adminisztrációban egyre inkább intézményesülő korrupció miatt. (Jancsics Dávid is írt akkoriban cikket a témában. – szerk.) A hazai és EU-s fejlesztési pénzek legalább negyedét már akkoriban is mutyiban osztották, azonban a mostani kormányzat korrupt szereplői már sokkal tudatosabban szabják hozzá a szabályokat az érdekeikhez. Szinte minden ugyanúgy működik, mintha egy igazi vállalkozást menedzselnének, attól az apróságtól eltekintve, hogy az egész ügylet az állam, tehát adófizetők megfejéséről szól.
A hálózat csapdájában
De mit jelent az a sokat hangoztatott értékelés, hogy Magyarországon ma a politikai és gazdasági élet csúcsát hálózatos rendszerszintű korrupció szövi át? A hálózatos jelleg azt jelenti, hogy a korrupció nem két egyén elszigetelt tranzakciója, hanem komplex személyes és szervezeti hálózatokon keresztül bonyolódik. Az ilyen többszereplős korrupt ügyletek száma a 2000-es évek eleje óta folyamatosan növekszik hazánkban.
Míg egy normálisan működő állam esetében a kormányzati intézmények működtetnek hálózati struktúrákat, addig nálunk a hálózatok működtetik a kormányzati intézményeket. Ezt nem úgy kell elképzelni, hogy van egy jól szervezett hálózat, amely mindent kézben tart, hanem inkább úgy, hogy néhány nagyobb, sokszor egymással is harcban álló vagy éppen együttműködő érdekcsoport küzd az erőforrásokért. Ezek kapcsolatrendszereiken, szorosabb vagy gyengébb kötéseiken keresztül átszövik az állam összes nagy intézményét, egyes önkormányzatokat és a magánszektort.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. június 05. csütörtök, 23:21
-
Találatok: 1848
Talán az egész civilizált világ legfurcsább kormánya van alakuló félben Orbanisztánban. Egy olyan, kétszintű kabinet jön létre, amelyben van nyolc Kamuminisztérium, meg egy Valódi: a minden lényeges területet magába olvasztó Miniszterelnökség. Ennek élén pedig Lázár János áll, az ország (táskahordóból lett) második leghatalmasabb embere, a Káosz és a Végzet robotosa.
Egy héttel ezelőtt, emigrant köztársammal azon “röhécseltünk”, hogy micsoda állatság (öszvérség) a külgazdaságot a külüggyel összeboronálni. Olyan ez, mint ha megalakították volna az Ipari és Oktatási Minisztériumot. Elvileg van ugyan összefüggés a két terület között, hiszen az oktatás adja az iparnak a szakembereket, az meg az oktatáshoz szükséges “hardware”-eket állítja elő, de egyetlen közigazgatási egységbe ezeket összegereblézni nyilvánvaló ostobaság.
Ámde ahogyan lassan kibontakozik előttünk a Harmadik Maffia-kormány struktúrája, lényegében mindegy is, hogy melyik minisztériumi épületre milyen táblát tesznek ki. A Belügy, melynek élén a pandúrból lett rabló Pintér Sándor áll, elvileg az állami erőszakszerveket felügyeli, de a rendőrséget valójában a Legfőbb Ügyészség (Polt Péter) utasítgathatja arra, amire csak akarja (meg amit Felülről neki is megmondanak). Trócsányi Bástya nertárs úgy csinál majd, mint ha igazságügy-miniszter lenne, időnként talán még törvényjavaslatokat is benyújthat, de legfőbb feladata, hogy “az ország szuverenitásának, alkotmányos identitásának“(?!) védőbástyája legyen az EU “lopakodó jogalkotásával” szemben (Anyám, borogass!). Navracsics elmolyolgathat majd őszig(?), mint kamu-külügyminiszter, osztán némi nettó zsarolások árán, alpárian hisztizős, Unió-ellenes kampánnyal benyomják őt az Európai Bizottságba – gondolom, mint “Vécépapír-ügyi és Hulladék-ujrahasznosítási Biztos“-t, azzal a kikötéssel, hogy az EB üléseire nem köll bejárnia.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. június 05. csütörtök, 20:21
-
Találatok: 3090
A szekszárdi trafikbotrányt kirobbantó egykori fideszes képviselő, Hadházy Ákos most a város középiskoláiban felújított tantermek körüli anomáliákról kezdett el írni blogján.
Mint írja, 155 millió forintot költött Szekszárd városa egy kémia-fizika tanteremre az I. Béla gimnáziumban. Hadházy szerint ebből 45 millió forint ment el terem kialakítására, a maradék pénzt pedig különféle “elképesztő” címek alatt fizették ki cégeknek. Tanulmányokra 11 millió forint, projektmenedzsmentre pedig például 14 millió forint ment el.
De a teremfoglaltságot nyilvántartó szoftver is 16 millió forintba került. Ezt amúgy saját becslésünk szerint egy Excellel is meg lehetne oldani.
Hadházy nekiállt az ügy felgöngyölítésének, és azt találta, hogy egy egész céghálózat létezik, ami az oktatásra szánt uniós pénzek kiszervezésére jött létre.
Szekszárdi írásában még egy példát hoz városából. Két évvel korábban a Garay gimnáziumban alakítottak ki egy termet.
Akkor a terem 35 millió forintba került, a felújítás összköltsége pedig 177 millió forintot tett ki.
Hogy pontosan mire, azt még nem tudni, mert Hadházy még nem láthatta az összes papírt, de bevallása szerint így is feltűnt neki valami.
“Azonban azok között a papírok között, amiket már megnézhettem, volt néhány egészen meglepő. Megdöbbenve láttam, hogy a fejlesztéshez kapcsolható két közbeszerzésnél is elkövették azt a szarvashibát, ami egyértelműen bizonyítja, hogy nem valódi versenyről volt szó. Előre lejátszhatták, hogy a meghívott cégek közül ki fog nyerni.”
- írja.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. június 05. csütörtök, 01:18
-
Találatok: 1803
"Aki kicsit is ismer, tudja, hogy soha nem gyakoroltam nyomást a sajtóra” -mondta Lázár János, a miniszterelnökséget vezető miniszteri poszt várományosa Benyó Ritának, a Hír24 híradó riporterének.
2011 tavaszán került ki egy hangfelvétel, melyen Lázár János azt mondta az egyik 2008-as önkormányzati ülésen, hogy
"aki nem vitte semmire az életbe, az annyit is ér, ezt tudom mondani. Aaz… annak annyi az élete".
Akkor ebből nagy botrány volt, másnap Lázár kénytelen volt bocsánatot kérni a "félreérthető szavai miatt".
Hát igen, 3 éve volt, de akkor még Lázár bocsánatot kért.
Akkor bocsánatot kért, de nem felejtett.
Rá egy hétre ugyanis a helyi Fidesz (melynek az elnöke Lázár) a 27 ezres példányszámban terjesztett hódmezővásárhelyi Szupexpresz hirdetési újságban egész oldalas hirdetésben tette ki a három férfinak a nevét és telefonszámát, akik szerintük nyilvánosságra hozták Lázár János elhíresült szegénybeszédét. A szöveg szerint az elmúlt napokban sokan érdeklődtek, kik készítették a "hamisított felvételt”, és "miért akarták a hamisítással lejáratni a város polgármesterét”.
Az egyik személy a helyi Rádió X tulajdonosa és a rádió egyik műsorvezetője, Rostás Tamás volt, aki a fő gyanúsítottja lett a Fidesznek.
"Aki kicsit is ismer, tudja, hogy soha nem gyakoroltam nyomást a sajtóra”
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. június 04. szerda, 06:30
-
Találatok: 2132
Nem tudom, hogy Sáling Gergőt a Lázár János szállodaszámláiról szóló cikkek miatt állította-e fel az Origo főszerkesztői székéből a kiadó vezetése, vagy ez csak az utolsó volt a konfliktusok sorában. De azt igen, hogy a hazai online piac legnagyobb szereplőjét szűk három év alatt a negyedik főszerkesztő irányítja. A második legnagyobb Indexét pedig a harmadik.
Az Origóban dolgozó kollégáinknak ma telt be a pohár, de megannyi csatlakozó szerkesztőség üzenetéből hallani: az ő poharukba is már csak cseppek férnek
A sor hosszan folytatható, és kockázat nélkül megjósolhatom, hogy folytatódni is fog. A legnagyobbaknál éppúgy, mint a sereghajtóknál. A mai magyar médiavalóságban a Népszabadság 36. hónapja megbízott főszerkesztőjeként szinte már örökkévalónak érezhetem a megbízatásomat.
A kiadó és a szerkesztőség közötti ütköző szerepét betöltő főszerkesztők elkoptatási idejének vészes lerövidülése már önmagában is jelzi, hogy a magyar sajtóban valami végzetesen elromlott. A szerkesztőségeken egyre nagyobb a politikai és üzleti nyomás, amelyeknek mind nehezebb ellenállni. Hiányzik a függetlenség tartós megőrzéséhez szükséges profit.
Nehéz úgy lánglelkűen függetlennek lenni, ha tudja az ember, hogy egy cikk megjelentetésével kollégái állását kockáztatja. Márpedig ma ennek mérlegelése a magyar sajtóban napi rutin. Fortélyos félelem igazgatja a szerkesztőségeket és a kiadóikat, amelyeket a hatalom büntető törvényekkel és reklámelvonásokkal csicskáztat és szárít ki, az egyre kiszolgáltatottabb helyzetet kihasználva pedig a nem állami hirdetők is mind jobban bele akarnak szólni az újságok tartalmába.
Az Origóban dolgozó kollégáink úgy érzik, nincsenek meg további hiteles munkájuk feltételei. A mindennapokban ennek a szakmának minden dolgozója évek óta megéli, hogy munkánk feltételeiből egyre kevesebb biztosított.
Bővebben ...
