Jobban élünk, mint négy év múlva
- Részletek
- Készült: 2014. március 20. csütörtök, 20:36
- Találatok: 1858
A rendszerváltás óta soha nem volt ilyen alacsony a beruházási ráta, mint az Orbán-kormány négy éve alatt. Az álom, hogy utolérjük Ausztria fejlettségi szintjét, egyre távolabbinak látszik.
Kedvenc salátabárom tulajdonosa, Zoli szeretne venni egy kávégépet. Kávét is kínálhatna a vendégeinek, és biztosan lennének olyanok is, akik csak ezért térnének be. A gép 500 ezer forintba kerül és számításai szerint évi 25 ezer forint többlethasznot hozna. Mit tanácsoljak neki? A befektetésének öt százalékos hozama elegendő, ha ennél olcsóbban, mondjuk négy százalékon tud hitelt fölvenni. Ekkor érdemes beruháznia a kávégépbe. Ő azonban aggódik, hogy nem lesz meg az évi 25 ezer forint többlethaszna. Mi lesz, ha a kormány bevezeti a luxusáfát, és az emberek kevesebb kávét isznak? Vagy ha őt is különadóval sújtják? Esetleg a kávéfőzést engedélyhez kötik, és a tizedére csökkentik a kávézók számát?
Kirívóan alacsonyak a beruházások Magyarországon. A GDP-arányos beruházási ráta 2013-ban 18 százalék volt. Vagyis 100 megtermelt forintból 18-at költünk új gépekre, épületekre és a régiek javítására, pótlására. A rendszerváltás óta soha nem volt ilyen alacsony a beruházási ráta, mint az Orbán-kormány négy éve alatt. 1995 és 2009 átlagosan a GDP 24 százalékát költöttük beruházásra. (A korábbi adatok más módszertan szerint készültek, ezért közvetlenül nem összehasonlíthatóak, de a tendencia ugyanez.) Kormányok jöttek, kormányok mentek, de a vállalatok, a családok és az állam átlagosan minden negyedik forintot félretett a magyar gazdaság fejlesztésére.
/ Koren Miklós
Magyarország kedden két dollárkötvényt bocsátott ki. Az Államadósság Kezelõ Központ elõször bejelentette, hogy mandátumot adott a tranzakciók lebonyolítására négy pénzintézetnek, majd ezt követõen érkezett is a hír, hogy már el is indult az 5 éves és 10 éves dollárkötvény könyvépítése. Végül a magyar állam 3 milliárd dollárnyi forrást vont be rendre 4,15%-os, illetve 5,55%-os dolláralapú hozam mellett. Ennek következtében jelentõsen növekszik a magyar államadósság, noha a 10 éves papírt most olcsóbban adtuk el, mint tavaly novemberben.
Véget ért a második Orbán-kormány négyéves ciklusa.Itt az ideje a sokoldalú analízisnek és értékelésnek: hogyan működött, mit tett és mit ért el az Orbán-rezsim az elmúlt négy évben?
A Nemzetközi Valutaalap legújabb tanulmánya szerint a világszerte növekvő jövedelmi egyenlőtlenségek lassítják a gazdasági növekedést és növelik a politikai instabilitást. Az IMF szerint a megoldást a vagyoni újraelosztás jelenti, ehhez az 50 százalék körüli legfelső szja-kulcs lehet az optimális.
Az Orbán-rendszer hazánkat visszafordította abba a zsákutcába, ahonnét a rendszerváltáskor sikerült kitörnünk. A felnőttek között újra növekedni kezdett azoknak az aránya, akiknek megélhetése közvetlenül a politika döntésétől függ, míg a piaci jövedelemmel rendelkezők száma és aránya legjobb esetben is stagnál.
"A Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye határán fekvő, 17 faluból álló kistérséggel színesedik majd a lemaradó Magyarországról kialakult kép" - nyilatkozta a miniszterelnök.
