A sokkoló magyar adat további rossz hírt hozhat
- Részletek
- Készült: 2013. május 31. péntek, 18:52
- Találatok: 1324
Meglepte az elemzőket, hogy a tavalyi nagy zuhanás után még ekkorát tudott esni a beruházási volumen 2013 első negyedében. A nagy mínuszban a beruházásigényes energiaszektort sújtó különadó is ludas. Néhány szakértő azt is elképzelhetőnek tartja, hogy a jövő heti első negyedéves GDP-adatot lefelé fogja módosítani a KSH. - Mellbe vágó volt ez az adat, az elmúlt hetek makrogazdasági optimizmusából vissza kell most venni - mondják egybehangzóan az elemzők. Külön csalódást keltő a részadatok között, hogy a 13 legnagyobb súlyú ág mindegyike esett - emelte ki értékelésében Tóth Gergely, a Buda-Cash közgazdásza. Egy adatsorból persze még nem lehet messzemenő következtetést levonni, de most kiderült, hogy sajnos a magyar gazdaság növekedési szerkezete nagyon egészségtelen, és komoly fenntarthatósági kérdéseket vet fel. Tóth arra számít, hogy a KSH a szerdai részletes GDP-adattal párhuzamosan felülvizsgálhatja az első negyedéves - egyébként meglepően jó - olvasatot.
Kevés szabadságharc szenvedett ilyen gyors és látványos vereséget, mint Orbán Viktornak a brüsszeli gyarmatosítók ellen vívott ún. szabadságharca. Orbán Viktor meghajolt az idegen akaratnak, engedett a külföldi pénzügyi körök nyomásának és megadta magát a brüsszeli gyarmatosítóknak. Annak érdekében, hogy a külföldi elnyomók kedvében járjon, elnyomta saját nemzetét, kifosztotta a nyugdíjpénztárat, megsarcolta a szegényeket, lerombolta az oktatást és az egészségügyet: szegény ember gyereke nem tanulhat, ha nincs elég pénze, szegény embert nem gyógyítják meg, ha pénze van, sok esetben akkor sem, a hatalom kliensei viszont eközben meggazdagodtak – így lehet összefoglalni a szabadságharc első három évét. Azzal, hogy a túlzottdeficit-eljárás alól való felszabadulás miatt Orbán teljesítette a brüsszeli követelményeket, szabadságharcának lényege kérdőjeleződött meg. Milyen szabadságharcos az, aki leteszi a fegyvert? Milyen szabadságharcos az, aki enged a gyarmatosítók követeléseinek?
Már 2008-ban mindenki tudta, hogy az önkormányzatok adósságát konszolidálni fogják – erről beszélt egy májusi testületi ülésen Esztergom korábbi polgármestere, Meggyes Tamás, akinek vezetésével a város 26 milliárdos adósságot halmozott fel. Az általunk megkérdezett önkormányzati vezetők 2008-ban nem tudtak ilyen közelgő fordulatról, de Meggyes szavai – és az azóta történtek – igazolhatják, hogy Orbán Viktor a 2006-os választások után eladósodásra biztatta a fideszes településvezetőket. - A politikus szavait alátámasztani látszanak a tények is. A Fidesz előszeretettel hivatkozik arra, hogy a legutóbbi adatok szerint immár 1284 milliárd forintosra duzzadt önkormányzati adósságtömeget alapvetően két tényező okozta: az uniós pályázatok önrészére fordított pénzek, valamint a Gyurcsány-kormány 2006-ban kezdett megszorításai, aminek kétségtelenül része volt az önkormányzati forráscsökkentés is, igaz, a legérzékenyebb veszteségeket éppen a választási évre, 2010-re kapták a nyakukba a helyhatóságok, immár a Bajnai-kabinettől.
Eddig elég jó éve van Simicska Lajosnak és Nyerges Zsoltnak: 2013-ban már több mint 30 milliárd forintot nyert el a Közgép közbeszerzési pályázatokon egyedül vagy konzorciumban. Az atlatszo.hu összegezte az eredményeket. Több mint havi 6 milliárd, összesen 30,4 milliárd forint közpénz jutott eddig a Közgép Zrt.-nek a Közbeszerzési Értesítő adatai alapján. Magyarország top oligarcháinak, Simicska Lajosnak és Nyerges Zsoltnak a közös cége főként más cégekkel konzorciumban szerepelt sikeresen a pályázatokon, de egyedül résztvevőként sem panaszkodhatnak. Akadtak pár tízmilliós megbízások is, de jobbára százmilliós, esetenként tízmilliárdos összeghez jutottak. A Közgép főleg vasúti megbízásokat nyert el: csak januárban ilyen munkákból 1,3 milliárd forint folyt be a kasszába.
Tényleg sok tőke érkezett tavaly az országba, ha a nyers adatokat nézzük. De az egyszeri hatásoktól, átfolyó pénzektől és a kényszerű banki tőkepótlásoktól megtisztított mutató már sajnos nem kiugróan magas. A számok tükrében ugyan tényleg javult a külföldi megítélésünk, de valójában nagyon távol vagyunk a korábbi évek rekordjaitól. - A Nemzetgazdasági Minisztérium rég megjelent nemzeti bankos adatokra hivatkozva közölte, hogy tavaly 10,5 milliárd eurót költöttek el külföldiek különböző beruházásokra Magyarországon. Ez 3000 milliárd forint, a GDP tíz százalékánál is több, ami mindenféle megközelítésben nagyon sok. És nem csak az előző évekhez képest kiugró, hanem tényleg minden idők legjobb eredménye, amit a minisztérium nem is felejtett el megemlíteni.
Diktatórikus, antiszemita, cigány- és idegenellenes. Ilyennek festi le mai Magyarországot az Al Jazerra egy nemrég bemutatott angol nyelvű dokumentumfilmben. A 25 perces videó elkeserítő képet fest az országról. A film alaposan – bár valljuk be, néha felületesen – számol be az elmúlt három év legmarkánsabb témáiról. Szó esik a Gyöngyösi-féle zsidólistázásról, Bayer Zsolt cigányozásáról (és jó kapcsolatáról Orbán Viktorral), a paramilitáris csoportok (Magyar Gárda és utódai) elterjedéséről, Gyöngyöspatáról, megfélemlített cigányokról, a zsidók deportálásában kulcsszerepet játszó Csatáry Lászlóról, az alkotmány összevissza módosítgatásairól, a közmédia manipuláló híradásairól és a magyar kulturális életben erős befolyást szerző szélsőjobboldali ideológiákról (Nyirő-kultusz, Újszínház stb.).
Elfogadhatatlannak tartják a reklámadó bevezetéséről szóló törvénytervezetet a legnagyobb hazai kereskedelmi csatornák. Az RTL Klub azt sem zárja ki, ha a javaslat jelenlegi formájában megvalósul: elhagyják Magyarországot. Alaposan meglepte a nagy kereskedelmi televíziókat a reklámadó pénteken nyilvánosságra hozott tervezete, mely szerint 10 milliárd forint feletti árbevételnél 20 százalékos elvonással szembesülnek a médiacégek. Az RTL Klub és a TV2 is közleményt adott ki: előbbi annak a lehetőségét is felvetette, hogy elhagyják Magyarországot, ha a mostani formájában bevezetik az új adónemet - számolt be a Bors. "A magyar RTL Csoport megdöbbenéssel értesült az Európában példa nélküli új adófajta tervéről" – közölte az M-RTL Zrt. "A közzétett tervezet a legnagyobb bevétellel rendelkező RTL Klubot érinti. A magyar RTL Csoport szoros figyelemmel követi a törvényjavaslat alakulását és minden opciót mérlegel a további magyarországi működésével kapcsolatban" – írták közleményükben.
A Magyarországon is aktív német multik a legújabb beruházásaikat inkább Romániába, a magyarok lakta vidékekre viszik. A munkaerő szakképzettsége és nyelvtudása megfelelő, és emellett fontos tényező, hogy a beruházásaikat is nagyobb biztonságban tudhatják. A Daimler 300 millió eurós befektetéssel bővíti telephelyét, az E.On januárban indított a konszern számára fontos stratégiai központot és fektet szélerőművek építésébe. A Bosch alkatrészgyártó újabb helyszínnel bővíti a romániai üzemeit. Mi ezekben a közös? Valamennyi cég Magyarországon is tevékeny, a legfrissebb fejlesztéseik mégis inkább a szomszédos Romániába irányulnak.