Óvakodj a magyarok ajándékától! - New York Times
- Részletek
- Készült: 2013. június 10. hétfő, 17:15
- Találatok: 1391
A budapesti kormány időhúzó taktikájáról írt cikket a magyar ügyekben szakértőnek számító Kim Lane Scheppele, a Princeton Egyetem alkotmányjogásza a New York Timesban. Az írásnak Paul Krugman közgazdász professzor adott helyet blogjában. Martonyi János magyar külügyminiszter a hét végén békeajánlatot tett Európának: alkotmányos változtatásokat ígért, amelyekkel eleget tennének az uniós korrekciós igényeknek. Óvakodni kell azonban a magyarok ajándékától - utal Scheppele a görögökkel kapcsolatos mondásra, amely a trójai faló adományozásához kötődik, azaz az átverés szinonimája. A Martonyi ajánlatában szereplő módosítások kivezetnek ugyan néhány kifogásolt passzust az alkotmányból, ám a lényegen nem változtatnak, ha nem kerülnek ki más törvényekből is. A külügyminiszter sajtótájékoztatója alapján az amerikai alkotmányjogász úgy véli, erről van szó.
Ami az elmúlt években történt, némán suhant el a magyar állampolgárok kócos feje fölött. A magyarországi jobboldal megértette az új médiák alaptermészetét, és erre a tudásra építi politikáját. Az Orbán-kormány ugyanis titkolja az intézkedéseit, megtévesztő nevekkel látja el őket – ezeket nincs idő helyesbíteni a médiasürgésben és médiaforgásban –, s ha mégis híre megy az aktusnak, hát elhallgatják, „cáfolják”, letagadják vagy az általános médiaömlenybe passzírozzák. - „Rien”, „semmi” – írta naplójába XVI. Lajos francia király 1789. július 14-én. Semmi említésre érdemes. Nem vette észre a forradalmat, vagy nem törődött vele. - Ugyanígy van evvel a magyarországi közvélemény. Nem nagyon figyelt föl rá, hogy életkörülményei radikálisan megváltoztak. Nem ugyanabban az államban él, mint pár évvel ezelőtt. Pedig még az állam hivatalos neve sem ugyanaz, mint korábban. Az új intézményes rend alig emlékeztet a polgári demokrácia eddigi formáira. Összezsugorodott a polgárok tetszés szerint, háborítatlanul intézett magánügyeinek övezete. Minimumra csökkentek a szociális jogok, gyökeresen átalakították az adórendszert. Alkotmányos szabállyá tették a konzervatív társadalmi és erkölcsi ízléspreferenciákat. Újra van hivatalos állami ideológia: az euroszkeptikus nacionalizmus és a nemzetállamtól elrugaszkodott etnicizmus eklektikus vegyüléke, kiegészítve meglehetősen őszintétlen vallásos, irredenta nosztalgiákkal, „kollektivizmusnak” álcázott korporatizmussal.
Az egyik hírportálon, a dunai árvízhelyzettel kapcsolatos cikk alatt a minap a következő (tipikusan “jobber”) kommentet olvastam: “Az Egész (sic!) Országot fenyegető katasztrófahelyzetben nincs, nem lehet helye a politizálásnak! Azok, akik ezt az Elemi Csapást IS a Miniszterelnök Úr és az Ország bírálatára, becsmérlésére használják fel ahelyett, hogy példát véve a Miniszterelnök Úrról saját testi épségük és életük kockáztatásával az első sorokban kűzdenének a gátakon, egyszerűen HAZAÁRULÓK! Becsületes magyar ember most csak azt mondhatja, hogy ‘Köszönjük Miniszterelnök Úr! Köszönjük Dr. Orbán Viktor!’” (Szöveghű idézet, a “sic!” betoldás tőlem!)
Elkerülheti az átmenő forgalom Alcsútdobozt és Felcsútat a jövőben – ez derül ki az országos területrendezési terv legújabb, decemberre elkészült változatából. A Belügyminisztérium területrendezési és településügyi főosztálya megbízásából elkészített módosító javaslatban a Székesfehérvárt az 1-es úttal Felcsút felett összekötő 811. számú főút nyomvonala az új tervezet szerint Zámoly irányába kerül, majd Csákváron át Felcsút külső érintésével vezet Óbarokra, ahol beletorkollik az M1-es főútba. Az új nyomvonal tehát nem megy át Lovasberényen, Vértesacsán, Alcsútdobozon és Felcsúton. Vagyis a másodrendű főút alcsúti-felcsúti szakasza a terv szerint „lecsúszik” az összekötő utak kategóriájába – így mentesítve a miniszterelnök szűkebb pátriáját a jövőben a jelentősebb autóterheléstől.
A 2010-ben elfogadott médiatörvény teljesen átalakította a közmédia működési, intézményi és személyi feltételeit. Egyrészt a médiatörvény rendelkezéseinek megfelelően központosították a tartalomgyártást: az addig függetlenül, különálló társaságokban működő intézményeket ugyan megtartották, de a közszolgálati rádió, televízió és a Duna TV számára egy központi szervezet, a Médiaszolgáltató és Vagyonkezelő Alap szolgáltatja a híreket. A közszolgálati intézmények ugyan papíron a megrendelői az Alapnak, a valóságban azonban a központi tartalomgyárnak van a legnagyobb befolyása arra, hogy milyen tartalommal jelentkezik a közmédia, így a központi ellenőrzés is könnyebbé vált. Az intézményi feltételek átalakítása mellett a közmédia vezetőségét is teljesen lecserélte a kormányzat, amely többnyire a jobboldali médiából érkező, a kormánypárthoz lojális vezetőket nevezett ki a médiumok élére, és a több hullámban zajló elbocsátások során arra törekedtek, hogy a politkailag hűséges munkatársak kerüljenek a kulcspozíciókba.
Orbán Viktor legutóbbi kísérleti videóetűdjében ismét az emberi létezés legalapvetőbb kérdéseire keresi a választ. Meddig mehet el az egyén? Hol van a közösségből kiváló emberi akarat határa? Van-e a lineáris létezésnek végpontja? És ha van, akkor a létezés végességén túl hol kezdődik a semmi vagy az ismeretlen valami? A cselekmény kezdetén a látszólagos harmónia illúziója szinte tökéletes, viszkető feszültség, a hitchcock suspense fokozatosan kúszik be a néző bőre alá. Ezt szinte észrevétlen, virtuóz filmnyelvi eszközökkel éri el az alkotás. Például úgy, hogy a szereplők arcai egészen a film geometriai közepéig szinte teljesen láthatatlanok (csak a Tarkovszkijt pimaszul idéző tükröződés engedi sejtetni, hogy ki is ülhet a volánnál). Egy akaratos ismeretlen vezet minket, nézőket az ismeretlenbe.
A Társaság a Szabadságjogokért jogi képviseletével hat szervezet, köztük az [origo] pert indít a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. ellen a trafik-pályázatok nyilvánosságáért.
A pozitivista szemlélet a legfontosabb kormánykörökben: a nemzetgazdasági minisztérium számára nem jelent nehézséget, hogy pozitív hírként tálalja a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb jelentését, amely szerint a ki- és behozatal egyaránt visszaesett a tavalyi év azonos időszakához képest. A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatsora szerint "2013 harmadik hónapjában a kivitel és a behozatal volumene 0,9, illetve 3,2%-kal volt alacsonyabb a tavaly márciusi szintnél. A külkereskedelmi forgalom volumene az első negyedévben az előző évhez képest nem változott. A kivitel értéke az év első három hónapjában 5891 milliárd forint (19,9 milliárd euró), a behozatalé 5367 milliárd forint (18,2 milliárd euró) volt. A külkereskedelmi mérleg aktívuma 524 milliárd forintot (1,7 milliárd eurót) tett ki, 29 milliárd forinttal (51 millió euróval) többet, mint 2012 azonos időszakában."
A hiányt leszorító erőszakos intézkedésekkel az Orbán-kormány föláldozta a magyar gazdaság növekedési képességét - magyarázza Békesi László, hogy milyen árat fizetünk azért, hogy az ország kikerülhet a túlzottdeficit-eljárás alól. Az egykori pénzügyminiszter szerint most ugyan dübörög a kormányzati sikerpropaganda, de a növekvő terheket a jövőben meg kell fizetni, vagyis elmaradnak beruházások, nem fog nőni a kapacitás és a foglalkoztatottság, rosszabbodni fog a szolgáltatások színvonala. - Mi az ára annak, hogy 9 év után kikerült az ország a túlzottdeficit-eljárás alól? - Pontosítanék, az Európai Bizottság (EB) azt javasolja az Ecofinnek, hogy kerüljünk ki, vagyis ez még nem történt meg. A pénzügyminiszterek tanácsa június 22-én dönt, de nyilvánvaló: ez lesz a végleges döntés. Inkább az a kérdés, hogy ez valójában milyen eredmény.