Győzött Matolcsy, csak ellenség nem volt
- Részletek
- Készült: 2013. július 16. kedd, 17:30
- Találatok: 1407
Ellenség nélküli csatát nyert meg Matolcsy György jegybankelnök. Három és fél év után kipaterolta végre az országból "azt a hárombetűs intézményt" (IMF), amely amúgy sem tervezett további jelenlétet. Egy friss közvélemény-kutatás szerint épp a Valutaalaptól kell a legjobban védeni Magyarországot. Matolcsy György levelét megírta, amelyben nagy tisztelettel ugyan, de jelezte a Nemzetközi Valutaalapnak: többé nincs szükség arra, hogy budapesti irodát tartsanak fenn. A jegybankelnök még azt is belóbálta, hogy a 2008-ban felvett hitelt előtörleszti a magyar állam, csak az IMF tűnjön el az országból. A levélben nincs semmi rendkívüli, bár egy igencsak megkésett teljesítése ez egy értelmetlen választási ígéretnek. A kormány, élén Orbán Viktor miniszterelnökkel és Matolcsyval, mint gazdasági miniszter, már 2010 óta szabadságharcuk legfőbb ellenségeként az IMF-et jelölte meg.
A magyar jobboldal sikerének záloga az ostobaság. Szerencsére gyógyítható, erkölcstan helyett állampolgári ismeretekkel.
Nyomorúságos képet mutat az európai politikai elit, de Orbán és a cseh Zeman kiemelkedik a képből – írja kommentárjában a Die Presse, hangsúlyozva, sírnivaló, hogy milyen emberek mennek ma politikusnak és milyeneket választanak is meg.
Június 21-e, a földforgalmi törvény elfogadásának napja a magyar mezőgazdaság gyászos dátuma. Nemhogy csökkentené, de tragikusan növeli ugyanis a magyar mezőgazdaság szerkezeti gondjait, hosszú válságát. A törvény társadalmi hatásai tragikusan érintik a vidéki Magyarországot, egyes rendelkezései nemcsak az alkotmányosság elveit sértik, de a tulajdonjog és a vagyoni jogok sorát teszik – nemcsak a mezőgazdaságban – bizonytalanná. A köztársasági elnök annak ellenére aláírta a törvényt, hogy annak alkotmányellenességére figyelmét, mások mellett, szakmai szervezetünk is felhívta. Így már csak egyetlen személytől várható, hogy az alkotmányellenesség orvoslása érdekében lépéseket tegyen: az ombudsmantól. Kezdeményeztük ezért, hogy az alapvető jogok biztosa indítványozza az Alkotmánybíróságnál a törvény alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését. Ebben az írásban a törvény legsúlyosabb hibáinak bemutatására teszünk kísérletet...
Cáfolta lapunknak Rui Tavares portugál európai parlamenti (EP) képviselő, hogy szerdai brüsszeli találkozójukon bocsánatot kért volna Farkas Flóriántól, az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) elnökétől. Az EP által július 3-án elfogadott, az alapjogok magyarországi helyzetével foglalkozó jelentés szerzője sajnálkozását fejezte ki, hogy a magyar sajtóban számos téves információ jelenik meg a jelentéssel kapcsolatban. A zöldpárti EP-képviselő cáfolta azt is, hogy a Farkas Flóriánnal folytatott megbeszélésen elismerte volna, hogy hibázott, és bocsánatot kért volna a jelentésben foglaltakért. "Semmi ilyesmi nem történt. Farkas Flórián felvetette, hogy találkoznunk kellett volna még a jelentés megírása előtt. Erre azt válaszoltam, ez nem rajtam múlt. Számos találkozónk volt magyar országgyűlési képviselőkkel, ezek a magyar parlamentben zajlottak, lehetőség lett volna, hogy megszervezzenek egy ilyen találkozót.
A nemzetbiztonsági bizottság összehívását kezdeményezi három fideszes képviselő, mert belenéznének az úgynevezett Szilvásy-kémper titkosított irataiba. Kocsis Máté szerint a „maffiabaloldal” elsőfokú ítéletre adott reakciói teszik ezt indokolttá. Molnár Zsolt az ATV-nek azt mondta, hogy összehívja a nemzetbiztonsági bizottság ülését. Azt viszont sajnálja, hogy – amint fogalmazott – a Fidesz kampánycélokra akarja felhasználni az ügyet. A Debreceni Törvényszék kémkedéssel összefüggő bűncselekmények miatt elsőfokú - nem jogerős - ítélete szerint a volt titkosszolgálati miniszter és Galambos Lajos, a Nemzetbiztonsági Hivatal korábbi főigazgatója letöltendő börtönbüntetést kapott, míg Laborc Sándor felfüggesztett büntetést. Az ügy részleteit azonban, mivel azok államtitkot képviselnek, nem hozták nyilvánosságra.
A felcsúti Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia (PLA) nemsokára Európa legnagyobb utánpótlás-képző centruma lesz – legalábbis Mészáros Lőrinc álmai szerint. Mészáros álmai pedig nem szoktak hazudni: a PLA bevétele és vagyona az utóbbi években mértani haladvány szerint növekszik, míg a többi honi futballakadémia jóval szerényebb összegből gazdálkodik. Pedig az akadémiát működtető alapítvány alig kap támogatást. Mármint közvetlenül az adózóktól, 1 százalékos felajánlás formájában. A 2011-ben csupán 320 ezer forint folyt be ötvenhárom magánszemély ez irányú rendelkezése nyomán, tavaly – dacára annak, hogy immár ötvenöten rendelkeztek a jövedelemadójuk 1 százalékáról az alapítvány javára – még ennél is kevesebb, mindössze 223 ezer forint. Néhány ezer forint eltéréssel ezt mutatják a NAV adatai is. Ez annál is különösebb, mivel az alapítvány közhasznúsági beszámolója szerint a „közhasznú tevékenységből részesülők létszáma” 530 fő – vagyis ennyi általános- és középiskolás korú gyerek focistává válását segíti közvetve vagy közvetlenül az alapítvány.
Hosszan tartó, súlyos betegségét követően, életének 81. évében elhunyt Horn Gyula. Az egykori miniszterelnök egyfelől a rendszerváltozás utáni magyar politika meghatározó, emblematikus figurája, másrészt (elsősorban pártállami múltja miatt) megosztó személyiség volt. Az 1956-os eseményekben betöltött pontos szerepét mindmáig homály fedi, azonban a vasfüggőny lebontásában szerzett érdemei a történelemkönyvek lapjaira emelték. Azt ugyanakkor senki nem vitathatja el tőle, hogy vezetésével az 1989-90-ben megsemmisítő vereséget szenvedett, mély morális válságba került MSZP 1994-re nagy támogatottságú, kormányképes párttá vált anélkül, hogy látványosan szakított volna múltjával.