- Részletek
-
Készült: 2014. január 03. péntek, 18:03
-
Találatok: 1783
Életörömmel megélt hazaszeretet? Ahhoz előbb kéne egy elnöki beszéd, amely hatályon kívül helyezi a nemzeti oldalt.
Rám csapott,
amiből eszméltem, nyelvem
származik s táplálkozni fog,
a közösség, amely e részeg
ölbecsaló anyatermészet
férfitársaként él, komor
munkahelyeken káromkodva,
vagy itt töpreng az éj nagy odva
mélyén: a nemzeti nyomor.
(J. A.: Hazám)
Tisztelt elnök úr, azzal tetszett köszönteni engem, hogy huszonöt éve egyetlen szót írtunk az új esztendő első lapjára, azt, hogy szabadság; ezzel szemben most ne ezt írjuk oda, mert gyerek kezébe nem való, hanem írjuk inkább azt: hazaszeretet.
Jól van, legyen ez a kifejtős kérdés; már a magam részéről elhamarkodottan felírtam ugyan megint, hogy szabadság, de akkor kiradírozom, föléírom, hogy hazaszeretet, csak hát átlátszik még rajta az előző szöveg, és most olyan hülyén néz ki, mintha választanom kellene, pedig nem akarok.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. január 03. péntek, 13:18
-
Találatok: 1757
Az ártány szép, nyelvújításkori kifejezés. A hajtányt hajtják, a cickány cick, az ártány meg árt, a disznaja, de nem is keveset. Elröhigcsélünk kollektívan a grazi két kórterem közötti sípályáról, ahol a mi Eddienk, a turul elbeszélgetett Michael Schumacherrel, aki nem hallott még Mubarak és társai, legutóbb például Erdogan török miniszterelnök nehéz sorsáról, oszt most aggódhatunk érte, szegényért.
Persze, ha komolyabban belegondolunk a dologba, akkor inkább sírni lehetne okunk, hiszen a nép kollektív bölcsességének nincsen párja, az pedig azt mondja, hogy nem zörög a haraszt, ha a szél nem fújja. Márpedig itt a szél évek óta egyenletesen fújdogál, a haraszt zörög, mi meg hallgatózunk csendesen, hogy akkor most mi is van? Érdekes ez a jelenség, olyan igazán magyaros dolog: amiről nem beszélünk, az nincs.
A Mi Reménységünkkel kapcsolatban két dologról nem lehet beszélni, ezekből az egyik a cigány származás, ami egyébként nem szégyen, hanem állapot, és mint ilyenről tulajdonképpen nem is lenne ok beszélni róla, ha nem lenne ez az idióta hárítás, amit előad itt a politika teljes vertikuma, szélsőjobbtól a balszélig. Tulajdonképpen büszkék is lehetnénk rá, hiszen olyan ő nekünk, mint Obama Amerikának, csak nem annyira tisztességes, habár még Obamáról is kiderülhet, hogy kiosztotta a prérit bérbe a haverjainak, kenyai sógornője megkapta a popcorn-koncessziót, Michelle Obama meg a fél Napa-völgyet, már csak, hogy ne ők nyerjék a legtöbbet, ugye.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. január 02. csütörtök, 23:10
-
Találatok: 1854
A legkevésbé sem meglepő Varga Mihály, gazdasági miniszter kincstári optimizmusa a gazdaság állapotával kapcsolatban. Az azonban már igen, mennyire szabadon kezeli a kormánytag a valósággal való kapcsolatot
Varga Mihály a távirati irodának beszélt hosszan és néha igen furcsán a magyar gazdaság 2013-as eredményeiről és idei kilátásairól. A gazdaságpolitika legjelentősebb eredményei közé sorolta az államadósság csökkentését, a növekedési fordulatot, a foglalkoztatottság bővülését, illetve azt, hogy az ország kikerült a túlzottdeficit-eljárás alól és visszafizette az IMF-től felvett hitelt is.
Vegyük sorra az eredményeket. Az államadósság csökkentéséről annyit: az Államadósság Kezelő Központ legfrissebb kimutatásai szerint nagyjából 22,5 ezer milliárd forint a kincstár tartozása most, míg egy évvel korábban 20,6 ezer milliárd forint volt. Ilyen ütemben csökkent tehát az adósságállomány, majdnem 2000 milliárddal emelkedve. (Az IMF-hitelt valóban idő előtt fizette vissza a kabinet, ezzel hozzávetőleg fél évvel előzte meg a tranzakció lejártát, olcsóbb hitelt drágábban váltva ki. De utóbbi nem szempont, ha politikai tőkét kíván kovácsolni egy lépésből a kétharmad.)
A növekedési fordulatról korábban többször is írtunk, kifejtve: az 1 százalék körüli GDP-bővülés lényegében kizárólag a mezőgazdaság jobb teljesítményének köszönhető. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a tavalyi, harmadik negyedévben kimutatott, 1,6 százalékos emelkedésből 1,4 százalékot az agrárszektor - az időjárásnak köszönhető - bővülése jelentett.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. január 01. szerda, 19:38
-
Találatok: 2769
Volt már elrugaszkodás és felemelkedés, és a rezsiharc is biztosan sikeres lesz. Idáig ugyanis minden sikeres volt, amihez a kormány hozzányúlt, nemcsak azért, mert megérdemeljük, hanem azért is, mert Magyarország jobban teljesít. Megszűnt a bűnözés, a magyar embereknek már szinte nem is kell adót fizetniük, a gazdaság nem győzi felszívni a beáramló tőkét. Az egymillió új munkahely is bőven meglesz, illetve, már meg is van, több is, mint amennyi kellene, egy emberre kettő, sőt, vannak régiók, ahol három új munkahely jut.
Ilyen körülmények között nincs mit csodálkozni azon, ha 2014-ben sok gyerek kapja majd a Rezsiharc nevet. Ehhez persze törvénymódosításra is szükség lesz, talán még az alaptörvényhez is hozzá kell nyúlni, de mindez nem nagy ár azért, hogy hat év múlva Kovács Rezsiharc, Szabó Rezsiharc, vagy éppen Kis és Nagy Rezsiharc nevű gyerekekkel népesüljenek be az akkori iskolák. Természetesen nemcsak újszülöttek viselhetik majd a Rezsiharc nevet, hanem, gyorsított eljárással, bármely Rózsa, Rózsi, vagy Rezső névre hallgató természeteses személy is élhet ezzel a lehetőséggel. (Sajtóértesülések szerint Hoffmann Rózsa lesz az első, akit ünnepélyes keretek között először keresztelnek át Rezsinek, igaz, más forrásaink úgy tudják, hogy erről még nem született döntés.)
A rezsiharc ugyanakkor önálló nemzetiség is lesz, saját nyelvvel és iskolákkal. Ez a nyelv kezdetben hasonlít majd a magyarra, de idővel, természetesen a fokozatosság elvét betartva és senkit sem kényszerítve, kialakul majd a rezsiharcosok másokétól eltérő nyelvezete.
/ fsp
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2013. december 31. kedd, 19:52
-
Találatok: 2483
Megosztjuk önökkel olvasóink gyűjtését az Orbán-kormány által 2010 óta bevezetett megszorításokról, a teljesség igénye nélkül. Ötven tétel került a listánkra. Ha kiegészítenék a felsorolást, tegyék meg mailben, hozzászólásban!
- adójóváírás megszüntetése
- béren kívüli juttatás drasztikus csökkentése (az adható 18.000 Ft-ról 11.250, ill. 5000 Ft-ra)
- cafeteria megadóztatása
- munkavállalói járulékok emelése
- 32 ezer fő elbocsátása a közszférából
- a foglalkoztatottak számának növelése utáni adókedvezmények megszüntetése
- reprezentációs és üzleti ajándékok utáni adókötelezettség
- cégautóadó emelése
- egyszerűsített vállalkozói adó 30%-ról 37%-ra emelése
- kötelező kamarai tagság (regisztráció fedőnévvel) 5000 Ft éves tagdíjjal
- ÁFA-emelés 25%-ról 27%-ra
- illetékemelések
- a termőföldből átminősített ingatlanok értékesítéséből származó 20% feletti többlet 48%-kal adózik
- az ingatlanadó de facto bevezetése (kommunális adó)
- az ebek és lovak kötelező chipezése
- a „chipsadó” bevezetése
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2013. december 30. hétfő, 17:49
-
Találatok: 1922
Rendszeres olvasóink számára ismerős lehet a Pinokkió-díj, amelyet hazugságon kapott politikusoknak osztunk ki rendszeresen, egy-egy nagyobb lélegzetvételű interjú vagy szónoklat után. Végignézve az idei díjazottakon, 2013-ban az év Pinokkió-díjasa egyértelműen a miniszterelnök lett. A mostani blogban visszatekintünk, miért érdemelte ki többször is az év folyamán exkluzív díjunkat.
A kormányfő már az év elején februárban magasra tette a lécet egyik szokásos péntek reggeli rádiós interjújában, amelyre végül évértékelő beszédében tette fel a koronát ugyanebben a hónapban. Ezt követte nyáron a Wall Street Journal-nek adott nyilatkozata, amellyel csak Matolcsy Györgyhöz mérhető magasságokba emelkedett. A tündérmese tehát folytatódott. A belföldön folytatott "Magyarország jobban teljesít" hadjárat ekkor már külföldet sem kímélte. A sort végül a Fidesz kongresszusán elmondott szeptember végi beszéde zárja.
2013. február Pinokkió-díjasa: Orbán Viktor
2013 februárjában megtudhattuk, hogy Magyarország miniszterelnöke még mindig egy olyan alternatív valóságban él, ahol minden rendben van, külső támogatásra nincs szükség, a gazdaság dübörög és az ország gazdasági vezetése példátlan sikereket tudott elérni. A mindent egy lapra feltevő kormány - a költségvetési hiánycél elérése - teljesen rossz struktúra mentén hajtotta végre a költségvetési kiigazítást, miközben egy olyan adórendszert hozott létre, amely aláásta a növekedést Magyarországon.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2013. december 29. vasárnap, 23:01
-
Találatok: 1755
Kommunista kutyából nem lesz demokratikus szalonna. A rendszerváltozás után néhány évvel mondta ezt Kövér László, akkor, amikor még a Fidesz magát liberális baloldali pártként határozta meg, és amikor az akkor még a Kövér által kiadóként jegyzett Magyar Narancs Cápaszem című gúnyos kiadvánnyal „köszöntötte” a katolikus egyházfő magyarországi látogatását. Az idősebbek és az egészen középkorúak még emlékeznek arra, hogy a Fidesz prominensei szívesen gúnyolódtak a vallással és a hívő emberekkel, az akkori kereszténydemokraták parlamenti felszólalásait nemegyszer viccesnek szánt beszólásokkal színesítették, és rendre felhangzott a csuhások és a térdre imához csatakiáltás.
Abban a kommunista kutyás történetben speciel igaza lett Kövér Lászlónak, mert sem belőle, sem azokból a társaiból, akik még ma is mellette vannak, tényleg nem lett demokratikus szalonna. Ugyanazok maradtak, akik mindig is voltak: suttyó fiúk, akiket akkoriban egyedül a futball, az ivászat és a csajozás érdekelt. Igaz, ma a futball helyett stadionokat építenek, az italozás házi pálinkafőzéssé, a csajozás vak komondorozássá nemesedett.
Kövér László érdemeit nem sorolnánk, legyen elég annyi, hogy dicsőséglistáját ezúttal egy újabb otrombasággal gyarapította. Sok más eszelősség mellett ugyanis azt mondta szombaton este az Echo tévében, hogy Gyurcsány Ferenc jelenléte egy gennyedző seb a demokrácia testén. Lehet, hogy az ünnepi áhítat váltotta ki belőle ezeket a keresztényi gondolatokat, nem tudhatjuk meg soha./ fsp
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2013. december 29. vasárnap, 17:33
-
Találatok: 1722
1913 szilvesztere - Olyan szörnyű volt ez az év, hogy a következő csak jobb lehet. Írták az évbúcsúztató publicisták. És akkor jött a világháború. Az a száz évvel ezelőtti évvég volt a „történelmi” Magyarország utolsó békeévének a vége.
Pesszimizmust diktált az ész, optimizmust a lelki szükséglet és az ünnepi obligó. Így vagy úgy, de mindenkit fogva tartott a szorongás, hogy a béke is, a status quo is fönntarthatatlan. Alattunk, a Balkánon egyik háború kergette a másikat, Európában mindenki veszettül fegyverkezett, és háborúra készült. Magyarországon a gazdasági válság egyre mélyült. A politikai élet egyre jobban elvadult. A komoly választójogi, demokratizáló reformok esélye elszállt. A kormány szétdúlta a parlamentet, Tisza István kiverette belőle az ellenzéket, sportot űzött a házszabály felrúgásából.
Egyre erőszakosabban és gátlástalanabbul kormányozták az egyre rosszabbul élő országot. Egyre-másra dolgozták ki a szabadságjogokat korlátozó rendelkezéseket. A sztrájkjogot, a gyülekezési jogot, a sajtószabadságot. Az ellenzék folyvást össze akart fogni, de az istennek sem sikerült néki. Lukács László miniszterelnök rágalmazásért beperelte Désy Zoltán ellenzéki képviselőt, aki azt állította, hogy ő a legnagyobb panamista, s pártja, a Nemzeti Munkapárt (mert a nagybirtokosok, nagytőkések és nagyhivatalnokok nagy hatalmú pártja bizony eltökélten a munka pártján állt) lopott pénzből nyerte meg az 1910-es választásokat.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2013. december 28. szombat, 01:47
-
Találatok: 1721
Ha már Lenin megmondta, hogy „minden művészetek közül számunkra legfontosabb a film”, miért ne mondhatta volna 2010-es hatalomátvétele után a magyar kormányfő: számunkra legfontosabb a nyilvánosság.
Mert aki a nyilvánosságot uralja, az uralja az emberek tudatát. Uralják is szinte a teljes nyilvánosságot – tévét, rádiót, nyomtatott sajtót, színházat, filmet. Uralják annyira, hogy még az érzékenyebb polgár is legfeljebb azon mélázik: kettős látása van. Két világot lát, a napi tapasztalat Magyarországát, meg a „közszolgálati” és a centrális erőtérnek behódolt kereskedelmi képernyőről ismert – többnyire sikereiben önfeledten fürdőző – virtuális Magyarországot. A kettőnek pedig semmi köze egymáshoz.
Karácsony előtt hivatalosan is bejelentették: a német ProSieben-Sat.1 cégcsoport eladta magyarországi kereskedelmi portfólióját, azaz az 1997 óta piacon lévő TV2-t – valaha „a család televízióját” –, s vele három kábelcsatornát. Ha eladta, hát eladta, történt már ilyen a világtörténelemben.
Az ügylet azonban azzal kezdett kissé bűzleni, hogy új tulajdonosként Simon Zsoltot, a TV2 vezérigazgatóját és Yvonne Dederick gazdasági igazgatót nevezték meg. Mert azt azért senki nem gondolhatja komolyan, hogy éppen kéznél volt 20-30 milliárdjuk (a vételár becsült, mert titok) a tévék megszerzésére, és főként, hogy akadnak további milliárdjaik a működtetésükre.
Bővebben ...
