- Részletek
-
Készült: 2013. december 19. csütörtök, 02:39
-
Találatok: 1752
Magyarország jelenlegi urai nem tévedtek, amikor ácsceruzával, kockás Matolcsy Györgyön kiszámolták, hogy a demokráciába, szabadságba és kereskedelmi tévécsatornákba némileg belefáradt alattvalóik odaadják szabadságukat a biztonság ígéretéért. Problémát maximum az jelenthet, hogy a szabadság elvétele tény, a biztonság pedig csak ígéret, de mire kiderül, hogy a rezsicsökkentés átmeneti hatása átmeneti, már nem lesz elég szabadság a lázadáshoz.
Szebb lett volna a Nagy Piramis, ha szabad emberek építik kiemelt fizetésért? – teszi fel a kérdést a kormány. Magasabb? Csinosabb? Piramisabb? A válasz természetesen az, hogy nem, nem lett volna sem szebb, sem csipkézettebb, pontosan így nézne ki, mint most, illetve ahogy kinézett, amikor megépült, akkor meg mi ez a demokratikus nyafogás.
Makognak a jogvédők érthetetlen nyelvükön, dünnyögnek a filozófusok, és értelmetlen szavakat használnak, mintha direkt, az újságírók meg… az újságírók is megérik a pénzüket, csak írják az újságot, oszt még egy téglát nem raktak bele a Nemzeti Piramis alapzatába. Még az is kitelik tőlük, hogy a bankok oldalán állnak szemben a néppel, mint a bíróság, mert az aztán nagyon. Ezt Rogán Antaltól tudjuk, aki viszont a nép oldalán áll, szemben a bankokkal.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2013. december 18. szerda, 07:19
-
Találatok: 1797
A Magyar Mérnöki Kamara lapjának decemberi száma
„Ne tegyék ezt velünk!”
felirattal jelent meg. A Magyar Mérnök vezércikkében Barsiné Pataky Etelka (fideszes EP-képviselő 2004-2009-ben) tiltakozik a mérnöki munkák államosítása ellen, majd a lap további három oldalon át magyarázza, hogy miért értelmetlen és káros az, amiről a kormány októberben határozott. A cikk azt állítja, hogy ha tényleg az lesz, amit a kormány akar, akkor ezzel vége a mérnöki szakmának Magyarországon. Az építészek kamarája is tiltakozik.
Az államnak csak állami mérnök tervezhet
A felháborodást egy októberi kormányhatározat okozta, amelyről korábban már én is írtam, egy másik szempontból. Akkor azt emeltem ki, hogy a határozat szerint 2014-2020 között magáncég nem írhat EU-s pályázatot állami intézményeknek. A kormányrendelet azonban arról is szól, hogy a mérnöki munkát is az államnak kell elvégeznie, ha a kedvezményezett állami intézmény:
“A nagy infrastrukturális projektek valamint állami ingatlanberuházások esetében a tervdokumentáció összeálíltása állami szolgáltatásként, állami kapacitással történik meg.”
Így fogalmaz a határozat.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2013. december 17. kedd, 17:48
-
Találatok: 2048
Mikor egy rezsim berendezkedik, akkortól a társadalmi mobilitás lesz a legfőbb ellensége.
Az ugyanis azzal jár, hogy esetleg nem csak az ő almukra fog sütni a nap, hanem tehetséggel és szorgalommal mások is boldogulhatnak. Kitömik ők a porontyainkat felügyelőbizottsággal meg állami vezérigazgatósággal, de akkor is fennáll a veszély, hogy az országos latinversenyen legyőzi a kisherceget egy parasztgyerek, és az rosszul esne a szemük fényének.
A képzett, művelt tömegek egyébként is veszélyesek. Mi van, ha tíz év múlva belép egy generáció, amely megtanult számolni? Mi van, ha a magyarok megtanulnak angolul, és körülnéznek a világban? Mi lesz akkor, szobordöntés meg forradalom?
Ha pedig mindezt meg akarják előzni, akkor legjobb, ha széjjelbasszák a közoktatást. Uralkodni a butákon lehet, az okosok lázadnak vagy menekülnek.
... Eddig, és ne tovább
Voltak, akik egészen sokáig hitték, hogy lehetséges a Fidesszel a békés egymás mellett élés. Amikor a színházigazgatókért meg a kisegyházakért jöttek, nem szóltak, mert nem voltak színházigazgatók vagy kisegyházak. És még sokáig nem szóltak, sőt gúnyolódtak azokon, akik igen. Pedig látszott, hogy nincs megállás. Most eljöttek a gyerekekért, ahogy várható volt.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2013. december 17. kedd, 09:17
-
Találatok: 1729
Bankszövetség: A mai döntéssel sok nyitott kérdés és jogi próbálkozás lezárult. - Nem ütközik jogszabályba, sem jó erkölcsbe, nem uzsorás és nem színlelt szerződés a devizaalapú kölcsönszerződés – döntött a Kúria polgári kollégiuma jogegységi határozatában hétfőn. Az ilyen szerződésekben az adós viseli az árfolyamváltozás kockázatát.
Wellmann György, a kollégium vezetője a testület jogegységi ülése után ismertette: a devizaalapú kölcsönszerződések olyan szerződések, amelyekben az adós az adott időszakban irányadó forintkölcsönnél kedvezőbb kamatmérték mellett devizában adósodott el, amiből következően ő viseli az árfolyamváltozás hatásait.
Ez a szerződéstípus önmagában az adóst terhelő árfolyamkockázat miatt nem ütközik jogszabályba, nem ütközik a jó erkölcsbe – fogalmaz a Kúria –, nem uzsorás szerződés, nem irányul lehetetlen szolgáltatásra, és nem színlelt szerződés. A szerződési terheknek a szerződés megkötését követő – előre nem látható – egyoldalú eltolódása miatt nem mondható az, hogy érvénytelen a megállapodás, miután az érvénytelenségi oknak a szerződés megkötésekor kell fennállnia – szűrhető le a Kúria közleményéből.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2013. december 16. hétfő, 18:00
-
Találatok: 1752
Vigyázat, Magyarországon megjelentek a trükkös csalók, akik magukat a nemzet jótevőinek álcázva olcsóbb áramot, gázt és szemétszállítást ígérnek a magyar embereknek. Ezek a trükkös csalók a megtévesztett emberek hiszékenységére számítanak, nem ismernek lehetetlent, és módszereik is nagyon változatosak. Vannak közöttük olyanok, akik politikusnak mutatják magukat, és nagygyűléseken vezetik félre a mit sem sejtő hallgatóságot, míg mások országos napilapokban, tévécsatornákon hirdetik közpénzen, hogy csodát tesznek.
Gyanútlan áldozataikkal elhitetik, hogy varázsszóra csökkentik a rezsit, és ha megbíznak bennük, akkor mindenki jobban jár. Eszközeikben nem válogatnak, s bár fizikailag nem bántalmaznak senkit, és más trükkös csalókkal szemben készpénzt sem kérnek, mégis, azt kell mondanunk, hogy igen veszélyesek. A szó fizikai értelmében ugyan nem csöngetnek be a megtévesztett emberek lakásaiba, ám mégis megtalálják a módját, hogy könyörtelenül kihasználják, ha a gyanútlan áldozatoknak lankad a figyelmük.
A rezsicsökkentő trükkösök fifikásabbak a zsebtolvajoknál, náluk jóval korszerűbb és ezért sokkal nehezebben leleplezhető módszerekkel dolgoznak. Miközben mit sem sejtő áldozataiknak rezsicsökkentést ígérnek, akik persze a legtöbbször simán bedőlnek, mert örülnek annak, hogy valami végre nem drágul, hanem kevesebbe kerül, egy sor más területen megdrágítják az életet.
/ fsp
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2013. december 15. vasárnap, 17:54
-
Találatok: 1728
Interjú – Bojár Gábor a PISA-felmérésről, a tandíjról és a piac elvárásairól - Bojár Gábor, a Graphisoft igazgatóságának elnöke a napokban vette át az Amerikai Egyesült Államok kormánya által finanszírozott alapítvány díját, az "IIE Europe Award for Excellence"-t, amelyet az Európa és az Egyesült Államok közötti oktatási együttműködés fejlesztésében játszott kiemelkedő szerepéért ítéltek neki. Mi kevésbé örömteli eseményről kérdeztük: a magyar diákok tragikus teljesítményét mérő PISA-felmérésről.
- Nyilvánosságra hozták a legújabb PISA-felmérés eredményeit. Meglepődött a visszaesésen?
- Sokkolt az eredmény, el sem akartam hinni. Az ellenkezőjét tapasztalom ugyanis a környezetemben. Az iskolámat, az AIT-t (Aquincum Institute of Technology) azzal népszerűsítem a legjobb amerikai egyetemek körében, hogy Magyarországon a matematikaoktatás színvonala kivételesen magas. Az MIT-ról, a Harvarde-ról, a Princetownról azért jönnek hozzánk a diákok matematikát, informatikát tanulni, mert ennek a háttere nagyon erős. Ezért néztem az eredményt döbbenten, és ezért nem értettem. Aztán a jelentést mélyebben elemezve, kiderül, hogy mi a baj. A legjobbak továbbra is jól teljesítenek, a top továbbra is az élvonalhoz tartozik. A Fazekas nemcsak Magyarországon, hanem az egész világon is a matematikát legmagasabb szinten oktató intézmények közé tartozik. A baj a tömegoktatással van.
/ Ónody-Molnár Dóra
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2013. december 15. vasárnap, 13:41
-
Találatok: 1853
A szintfelmérés sikeresnek mondható, célját elérte, az oktatásba bevont közmunkások felfrissíthették ismereteiket, egyben munkáltatójuk átfogó képet kapott mentális állapotukról, felkészültségükről.
Nem kell tovább törnie a fejét azon, hogy ki milyen munkafeladat elvégzésére alkalmas, a szakszerű kiértékelés után azonnal megállapítható, hogy a munkavállaló az út menetirány szerinti jobb oldalán futó, vagy a baloldali árok tisztítására rendelkezik megfelelő felkészültséggel.
Emellett rávilágított arra is, hogy milyen szinten áll az a kormány, amely képes ezt elrendelni, mely ekkora cégéres kosztromai ökör, szarva hegyén a bányászbékával.
Huszonnégymilliárd forintért okosítanak vagy százezer közmunkást, hogy kompetenssé váljanak a ciroksöprű kezelésére, a szemét zsákbagyűjtésére, a fűnyíró kiürítésére és hasonlóan bonyolult feladatokra, melyeket ezidáig mindenféle kompetencia nélkül végeztek.
A huszonnégymilliárd szép pénz, aki megnedvesítheti a csőrét egy ilyen munka kapcsán, az maga a szerencse gyermeke, ellentétben a közmunkásokkal, akiknek az idegeit kissé megcincálja, hogy egytől-ötig kell számolniuk, meg sárga napocskákat kell rajzolniuk a tesztlapokra, bizonyítandó, hogy nem impotensek, hanem kompetensek, és nem harapják majd meg a bennük gyönyörködő jobboldali szavazókat.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2013. december 14. szombat, 10:39
-
Találatok: 1773
Úgy tűnik, a trafik-ügy nem a vég volt, hanem a kezdet. Itt is van rögtön a folytatás. Kedden az Országgyűlés megszavazta azt az egyéni képviselői indítványt, amelyik a két éve megszüntetett nyerőgép-koncessziók helyett újakat oszt majd ki. Nyilván szigorúan az állampolgárok védelmében.
A Véleményvezér már 2011-ben is többször írt a nyerőgépek ügyéről. Akkor az történt, hogy a kormánytöbbség egyik napról a másikra egyetlen tollvonással megszüntette ezt a kis iparágat. Nem törődött azzal, hogy ebbe emberek pénzt fektettek, hogy volt, aki erre építette a szórakozóhelyét. Egyszerűen eltörölte. Nem volt komolyan vehető egyeztetés, normális felkészülési idő, vagy bármi, ami kultúrvidékeken szokás. A kormány még magyarázatot sem igyekezett adni. Mindössze annyit közöltek, hogy a döntés mögött nemzetbiztonsági érdek húzódik meg, meg egyébként is, itt valódi népnyúzóktól veszik el a nyúzókést.
Még ennél is szomorúbb volt, hogy szinte senki nem vette a fáradtságot, hogy kiálljon az így megrövidített tulajdonosok mellett. Pedig a kormány indoklása annyira béna volt, amennyire csak lehetett. Egyrészt ugye itt van a homályos „nemzetbiztonsági érdek” kifejezés, amiről csak politikusok gondolják, hogy nem igényel további magyarázatot.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2013. december 13. péntek, 12:45
-
Találatok: 1937
Az elmúlt három hétben két alkalommal is nyilvánosan vitába szálltak a kormány képviselői tudományos igényű elemzésekkel. És persze nem az a baj, hogy vitatkoznak, hiszen a tudomány lényegéhez tartozik, hogy vitatható - hanem a hogyan.
Először Virovácz Péter és Tóth G. Csaba - az Állami Számvevőszék által kiadott Pénzügyi Szemle idei harmadik számában megjelent - tanulmányát bírálták (persze csak azután, hogy felkapta a média). Az elemzés azt vizsgálta, hogy kik jártak jól és kik rosszul az egykulcsos szja-rendszer bevezetésével. Mivel az eredmények nem támasztották alá a kormány nézeteit, először elhatárolódott a tanulmánytól a Virovácz Pétert alkalmazó Századvég és a minisztérium, majd viszonylag részletes ellenvéleményt fejtett ki Orbán Gábor adóügyekért felelős államtitkár és Nobilis Benedek adóügyi főosztályvezető is.
A második esetben a Nemzetközi Valutaalap egyik tanulmányát támadták, amely kifejezetten magyar adatok alapján azt modellezte, hogy különféle kormányzati intézkedések mekkora növekedési áldozattal járnak. Mivel az eredmények itt sem teljesen egyeztek a kormány álláspontjával, Várpalotai Viktor makrogazdasági főosztályvezető-helyettes írt részletes kritikát.
Bővebben ...