A módosítás köde
- Részletek
- Készült: 2013. március 13. szerda, 23:37
- Találatok: 1593
A New York Times oldalán Paul Krugman blogjában Kim Lane Scheppele részletesen válaszol azokra a magyar hivatalos megnyilatkozásokra, miszerint az alkotmánymódosítás körüli lárma teljesen felesleges, hiszen csupán technikai kiigazításokról van szó. A princeton-i alkotmányjogásznő abból indul ki, hogy ha Áder János aláírja a dokumentumot, akkor több mint 20 évre visszamenőleg eltörlik az Alkotmánybíróság emberi jogvédő határozatait, és visszavonják azokat az engedményeket, amelyeket a magyar vezetés az eltelt három nehéz évben Európának tett, miközben a Fidesz-kormány egyre inkább magához ragadta a hatalmat. „A módosítás köde” című elemzés sorra veszi a legfontosabb európai kifogásokat.
A köztévé híradójában jelentette be a köztársasági elnök, hogy aláírja az alkotmánymódosítást, függetlenül attól, hogy az tetszik-e neki, vagy sem. Az államfő beszédében közölte: annak figyelembevételével hozta meg döntését, hogy megfogadta, Magyarország köztársasági elnökeként maradéktalanul viselni fogja az alaptörvényben rá rótt felelősséget.
A forint kilenc hónapos mélypontra esésével párhuzamosan mára öthavi csúcsra ugrott a magyar állam piac által árazott csődkockázata. Az országkockázati mutatószám emelkedése azonban egyelőre nem váltott ki kötvénypiaci eladói hullámot sem a devizaalapú, sem a forintalapú államkötvény piacon. Figyelmeztető azonban az, hogy a gazdaságpolitika iránti bizalmat tükröző hosszabb futamidejű kötvényhozamok emelkednek, illetve a külföldiek forintalapú állampapír állománya 4,5 hónapos mélypontra esett. Az állampapírpiaci szereplők körében az egyik legfontosabb témává kezd előlépni, hogy a külföldi befektetők meddig nézik türelmesen a forint esését, illetve azt a gazdaságpolitikát, amely a jegybanki devizatartalékok apasztásán keresztül mérsékelné a nemzetgazdaság devizaadósságát devizahiteles mentőcsomagok keretében.
Az a néhány művelt és bibliofil magyarországi ember, aki még nem vonult belső, avagy külső emigrációba, s ma is hajlandó nyomon követni azon Gyalázat eseményeit, melyeket idehaza “Közélet“-nek neveznek (netalán azokat még szóvá is tenni), szinte naponta/hetente döbben rá, hogy a 80-100 esztendővel ezelőtt élt íróink-költőink korabeli helyzetleírásai mennyire “űlnek” jelenlegi viszonyainkra. Nekem a hétfői Orbán-beszédről ezúttal József Attila jutott az eszembe. / 
Nyílt levelüket bárki elküldheti - A Köztársasági Elnöki Hivatal emailcímére történő nyílt levél elküldésre buzdítanak, hátha nem ír alá János. - A TASZ, a Helsinki Bizottság és az Eötvös Károly Intézet nyílt levelet küldött Áder János köztársasági elnöknek, amelyben arra kérik, hogy hivatali esküjének megfelelően őrködjön az államszervezet demokratikus működése felett és emeljen vétót az Alaptörvény negyedik kiegészítése ellen. A három szervezet arra kér minden "magyar honpolgárt", hogy a levelet a saját nevében is küldje el annak érdekében, hogy az államfő álljon ki az emberek alapvető jogaiért, és vétózza meg az Alaptörvény negyedik módosítását.
Három éve csak nyafognak, nyáladznak meg taknyolgatnak a magukat demokratikus ellenzéknek aposztrofáló pártok, legyen szó régi, nagy tömegbázisú pártokról, vagy magukat pártnak deklaráló, néhány tízfős, zavaros gondolatokat megfogalmazó baráti társaságokról. Pedig már az első pillanatban nyilvánvaló volt, hogy a nép – pillanatnyi elmezavarában – egy minden klasszikus tünetet gyönyörűen produkáló szociopata kezébe adta a hatalmat. / 
Mielőtt a kapu bezárulna, és gyakorlatilag visszavonhatatlanul rögzülne az eredeti alaptörvénynek ellentmondó állapot, egy lehetőség maradt, a köztársasági elnök vétója. A köztársasági elnök olyan döntés előtt áll, amelyben értelmeznie kell hivatalát és a hivatását: az államszervezet demokratikus működése feletti őrködést - vélekedik Sólyom László volt államfő a hétfői alkotmánymódosítás kapcsán megfogalmazott írásában, amelyet az MTI-hez is eljuttatott.
Magyarországon barátságtalan hangulat uralkodik. A nehézség az, hogy nincs párbeszéd, a politikában és a társadalomban egyaránt megosztottság van, s ezeknek a csoportoknak a képviselői gyakorlatilag nem beszélnek egymással - jelentette ki Esterházy Péter író az APA osztrák hírügynökségnek adott terjedelmes interjújában. Az interjú abból az alkalomból készült, hogy Esterházy Péter szombaton felolvasóestet tartott az osztrák fővárosban, miután Esti című műve nemrég jelent meg németül.
Mesterházy Attila MSZP-elnök beszél Victor Ponta és ismert szocialista politikusok után. Célkeresztben a Fidesz politikája, az oktatásügy, a munkanélküliség, és Zsiga Marcell. Simicska Zrt, Nyergesvontató, Matolcsy mágus. Ponta és Mesterházy kölcsönösen dicsérték egymást. - Mesterházy Attila beszédét a Fidesz kritikájára építette fel. Az MSZP elnöke elmondta, hogy a párt nemzetpolitikájához hozzátartozik a jó szomszédi viszony. Ezért nem mondta le a Fidesz támadása ellenére sem Victor Ponta meghívását. Az elnök szerint "Európában nem szabadságharcolni kell, hanem együttműködni, hogy jobban képviselhessük az ország érdekeit."